"A Székelyudvarhelyen júl. 8-án történt titkosszolgálati megfigyelés ügyében Markó Béla, RMDSZ-elnök találkozott Costin Georgescuval, Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, aki elismerte, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalba lépése előtt a SRI-n belül külön vizsgálták az irredentizmust és a "magyar veszélyt". Azonban biztosította Markót, hogy ezt a tevékenységet felszámolták. - Az ügyben az SRI cáfolatot tett közzé, amelyben kijelenti: "A Román Hírszerző Szolgálat nem a Polgári esték rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen". - Antal István képviselő, a helyi RMDSZ szervezet elnöke Costin Georgescutól, a SRI igazgatójától kért felvilágosítást az "incidenssel" kapcsolatosan, ugyanis, mint mondta, a titkosszolgálat sajtóirodája által közzétett kommünikéből nem tűnik ki, hogy pontosan ismernék az események lefolyását. Ugyanakkor azt is kérte, hogy legyenek operatívabbak az ilyenszerű események tisztázásában, ugyanis az "incidens" után négy nappal került sor csupán a SRI hivatalos állásfoglalására. Antal István figyelmeztette a SRI igazgatóját, hogy élni fog a jogával, és a szenátus megfelelő szakbizottságához fordul az események kivizsgálása érdekében. /(mózes) [Mózes Edit]: A székelyudvarhelyi SRI- "incidens" ügyében. Antal István képviselő szenátusi vizsgálatot kér. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./"

Továbbra is túlságosan nagy erőt képvisel Romániában a titkosszolgálat, illetve túlságosan aktívak a volt Securitate ügynökei, jelentette ki Mircea Teaha, a Jobboldali Erők Szövetségének Bihar megyei elnökségi tagja. A politikus a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) egyik parlamenti képviselőjének legutóbbi, kisebb botrányt kiváltó nyilatkozatára is reagált. Dr. Mihai Drecin ugyanis nagyváradi sajtótájékoztatóján védelmébe vette a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Teaha szerint elfogadhatatlan, hogy egy honatya a szekusok iránt érezzen nosztalgiát. Teaha bejelentette: értesülései szerint az SRI Bihar megyei igazgatóságának élére olyan személyt neveztek ki, aki aktív szerepet vállalt a Securitate idejében is. /Szeghalmi Örs: Ki tette tönkre Romániát? Aktívak a volt szekusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 23./

"Az 1996 előtti, Virgil Magureanu vezette Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI-nek/ volt magyarfigyelő osztálya. A koalíciós kormány hatalomra kerülése után, melynek az RMDSZ is tagja, azt állították, hogy megszűnt ez az egység. 1999 elején azonban kiderült, hogy nem így van. Feltehetően 150-200 fő a létszáma annak az egységnek, melynek Székelyföld megfigyelése a feladata. Az "L"-egység létezésére Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu munkatársa hívta fel a figyelmet. Romániában ma már kilenc titkosszolgálat van. Cornel Ivanciuc elmondta, hogy a képzés sem sokat változott: a hírszerző szolgálat intézetében továbbra is magyarellenességgel fertőzik a hallgatókat. És a besúgók is megmaradtak. - Korábban még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági bizottság tagja sem tudott az L-egységről. /Ehrenkrantz Judit: Kétszáz fős az "L"-egység. A SRI figyeli Székelyföldet. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), aug. 4./"

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első elnökhelyettese kézhez kapta a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ az erdélyi konfliktus veszélyéről szóló válaszát, de a politikus megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát. Nastase júliusban arra kérte a hírszerző szolgálatot, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy Románia gazdasági, politikai és társadalmi sebezhetőségének elmélyülése esetén Erdélyben fennáll-e egy rendkívüli feszültség kirobbanásának a lehetősége. A politikus akkor kijelentette: olyan értesülések birtokában van, amelyek szerint a magyar revizionisták kész stratégiával rendelkeznek, melyet ősszel alkalmazni is fognak. /Nastase titkos dokumentumot kapott a magyar revizionizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

"Egymás után jelennek meg vallomások, emlékiratok részben a volt nómenklatúra, részben a volt politikai rendőrség, a Securitate képviselői tollából. Ezek az emberek tetteiket "hazafias" köntösbe bújtatják, kisebbségellenes akcióikat, "román érdekekre" hivatkozva igazolják. Például Nicolae Plesita szekus tábornok, aki hosszú időn át vezette a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, előtte 1962-ben, 32 éves korában nevezték ki a kolozsvári hírszerző szolgálat élére. A Transilvania Jurnal napilapban megjelent interjúban úgy emlékezett vissza, hogy 1962-ben Kolozsvárra kerülve "olyan apparátust találtam, hogy nem tudtam, milyen az, hogy magyar, zsidó vagy román természetű." "Kolozsváron, az apparátusban, amint azt mondottam, imitt-amott még találtam egy-egy félszemű románt. És nekem ezzel az apparátussal kellett dolgoznom." Plesita ebbe beleborzadt. Valójában 1962-ig a kolozsvári "magyar, zsidó, részben talán román" szeku megtett mindent, amit csak lehetett. "Megtisztítottam azt az apparátust - nyilatkozott tevékenységéről Plesita - És létrehoztam egy igazi románt." Megállapította, hogy "egy verhetetlen román apparátust hoztam létre", Vajon ki ellen? - kérdezhette Gyarmath István. Plesita szerint a magyar irredentizmus ciklikus jelenség, s főleg a külföld érdekeinek van alárendelve. /Gyarmath János: Magyar? Zsidó? Román? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"

Kovászna megyében igen jó a LADO, az Emberjogvédő Liga és a sajtó kapcsolata. Remélik, hogy következő megbeszélésük a politikai pártok vitája helyett az emberi jogokat felvállaló állami és civil szervezetek vagy a jogsértés gyanújába keveredett hivatalos intézmények vezetőinek párbeszéde lesz. Sajnálattal említették, hogy a korábbi tanácskozás után kiderült, a Román Hírszerző Szolgálat egyik tisztje felkészült arra, hogy a magyar irredentizmus megyei megnyilvánulásairól tájékoztassa az összegyűlteket, de a hosszúra nyúlt politikai vita miatt ez elmaradt. Fekete László nyugalmazott bíró a sajtó támogatását kérte az állampolgárokat, kisebbségeket megillető jogok alaposabb ismertetésében, hiszen mai napig is olyan kérdésekről folyik több szinten politikai vita, mint például az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok kérdése, az anyanyelvi oktatáshoz való jog, amelyet hazai vagy nemzetközi dokumentumok jó ideje szavatolnak, s kétségbe vonásuk, folyamatos megkérdőjelezésük sokat árt Románia nemzetközi megítélésének. /Sajtótájékoztató a LADÓ-nál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

"Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

A képviselők okt. 7-én elfogadták az állampolgárok saját dossziéhoz való hozzáférését megengedő és a Szekuritáté politikai rendőrségi minőségét leleplező törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését. A képviselők által elfogadott megfogalmazásban a jelen törvény hatálya alá lépnek az RHSZ, a KHSZ, a Köztársasági Õrezred, valamint a Rendkívüli Távközlési Szolgálat igazgatói és ezek helyettesei. - Nem ellenőrizhetők a belügyi hírszerző szolgálat alkalmazottai, leszámítva az adminisztratív feladatköröket ellátó civil személyzetet. A képviselők helyeselték a szenátus és az egyeztető bizottság javaslatát, miszerint a diplomáciai és konzulátusi személyzetre is kiterjeszthetők legyenek a törvény rendelkezései. /Megtudjuk a volt szekusok nevét. A képviselők elfogadták a Ticu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Okt. 21-én tartotta az RMDSZ heti sajtóértekezletét bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök az országszerte tapasztalható fűtési gondokról beszélt, kijelentve, megengedhetetlen, hogy a lakosság az 1989 előttihez hasonló helyzetben találja magát. Szégyen, hogy politikusok egy csoportja (ti. a két ház oktatási bizottságaiban működő ellenzéki honatyák és néhány román koalíciós is) megpróbál beleszólni a szakemberek, a történészek dolgába, tehát abba, hogy a XII-es alternatív román történelemkönyv milyen, s javasolja a kiadásához adott minisztériumi engedély visszavonását. Borbély László, a közmunkálatok és területrendezési tárcánál dolgozó államtitkár a fűtési gondokról elmondta: az RMDSZ már augusztus óta sürgette a kormány illetékeseit és elsősorban a pénzügyminisztert, hogy találjanak megoldásokat. Az államtitkár kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi kormányülésen véglegesített rendelet révén a helyzet megoldódhat. Rákóczi Lajos képviselő kiszámította, hogy ha olyan ütemben folyik majd az átvilágítás, mint ahogyan azt a hírszerző szolgálat vezetője jósolta, akkor is 11 évre lesz szükség a dolgok tisztázásához. /Wagner István: Tájékoztató a bukaresti RMDSZ-székházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

A bukaresti A Nap című magyar nyelvű hetilap azzal vádolta Virgil Ardeleanu tábornokot, a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának vezetőjét, hogy az erdélyi magyarok megfigyelését rendelte el, írta a Transilvania jurnal./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) felismerte, hogy az ország számára jelenleg az egyik legnagyobb veszélyt a gazdasági csőd és a lakosság körében eluralkodott elkeseredettség jelenti - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője, a titkosszolgálatok munkáját felügyelő képviselőházi bizottság tagja. A képviselő a Brassói Lapok legutóbbi számában kommentálta azt a változást, amely a SRI elmúlt években közzétett jelentéseiben tapasztalható. "A gazdasági csőd és a lakosság elkeseredettsége magában hordozza azt a veszélyt, hogy a lakosság könnyen manipulálhatóvá válik. Emellett a gazdaság működésképtelensége miatt példátlanul elszaporodtak az alvilági struktúrák. Az RMDSZ képviselője szerint az államapparátus képtelen ellenőrzés alatt tartani a társadalom különböző struktúráit behálózó káros összefonódásokat. A korrupció Romániában hétköznapi jelenséggé vált. Átfogja az egész gazdaságot, és vannak információk arról, hogy valamilyen formában a politikai szférába is behatolt már. "A korrupció egyik formája az információkkal való manipulálás" - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, aki emlékeztetett arra, hogy egyes politológiai tanulmányok kimutatták: Romániában a volt kommunista titkosszolgálatok káderei a kommunista rendszer bukása után a sajtóba és a politikába "szívódtak fel". /Az ország fölött leselkedő veszély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ bizonyos Alexa nevezetű tisztje Bárányi Ferenc doktor, az RMDSZ jelenlegi képviselője, egykori egészségügyi miniszter szekusdossziéjából néhány oldalt a sajtóban megjelentetett. A felettesei akkor kijelentették, hogy Alexa törvényt szegett e tettével. - Most érkezett a hír, hogy Alexát ezért a cselekedetéért éppen csak megintették, s a törvényszéki döntés értelmében visszatérhet az SRI-hez. Alexa az SRI-ben a magyarok után szimatolt, úgy látszik, megint szükség lehet erre. "Ez tipikus román eljárás - nyilatkozta Rákóczi Lajos, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. - Ez a tiszt megsértette a szolgálati szabályzatot, olyan titkokat hozott nyilvánosságra, amit a román törvények értelmében nem lett volna szabad és e cselekedetéért büntetés járt volna. Ez az elnéző megintés nem tesz jót senkinek, de főleg a polgárok biztonságérzetének nem. Balkáni politizálásról van szó, amely, amint észlelhetjük, továbbra is dívik Romániában. Egyébként senki számára nem tiszta ez az ügy és valószínűleg olyan információk is vannak ennek a tisztnek a birtokában, melyek a döntés megváltoztatására bírják esetleg azokat, akik ezt meghozták. Azért szorgalmaztam jómagam is a Ticu-törvény mielőbbi elfogadását, hogy ne történjenek igazságtalan címkézések, - mert jelenleg ez még mindig megtörténhet -, s ugyanakkor itt az ideje, hogy világos képet kaphassunk a politikus társadalomról, ezek ne lehessenek zsarolhatók. Az Alexáknak pedig kikerül egy eszköz a kezükből." /Magyar Balázs: Alexa visszatér. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A Román Nemzeti Párt elnökének választotta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatóját, eddig a párt ideiglenes elnöke volt. /A volt hírszerzőfőnök pártelnök lett. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Virgil Magureanu, aki hat éven át volt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója volt, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke a magyar veszélyről beszélt. Pártjában külön részlegeket hozott létre, ahol tanulmányokat dolgoznak ki. Az első megállapította: "a Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásán munkálkodnak". A papok a csángókat és a cigányokat megfenyegették, hogy magyaroknak vallják magukat. Az erdélyi magyar papok felkorbácsolják a nacionalista, az alkotmány- és államellenes szellemet, folyamatosan követelik azon egyházi javak visszaszármaztatását, melyeket magyarnak számítanak, azon dolgoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a Magyarországba való integrálódásnak, ami a magyar revizionizmus stratégiája. Magureanu felsorolta ezeket a papokat: Csató Béla, Lovász Reinholdt, Csiha Kálmán, Bodó Imre, Tőkés László. Árus Csongor László, Erdély Zoltán és Herdian Gyöngy(i), Márkus András, Krizbai Imre, Haray Pavel, Tempfli József, Reizer Pál és Bárányi Ferenc. Magureanu szerint mindezt a magyar-zsidó Sörös Alapítvány támogatásával végzik. /Gyarmath János: (Nemzet)furfangos papok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Mivel az elmúlt esztendőkben a parlament egyszer sem tűzte napirendjére a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ munkájáról szóló jelentést, az intézmény igazgatója végül az utóbbi három évet felölelő összegzést terjesztett a mandátumuk lejártához közeledő honatyák elé. Costin Georgescu SRI-igazgató beszámolója után nem maradt el a vita. Nicolae Ionescu Galbeni, az RHSZ-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint 1997-1999 között a szervezet munkája sokat javult. A parasztpárti képviselő a felügyelő bizottság fennállása óta első ízben ismertethette a törvényhozókkal az általa vezetett testület munkájáról készült jelentést. A bizottság meggyőződött róla, hogy a titkosszolgálat munkatársainak 80 százalékát 1990 után alkalmazták, átlagéletkoruk 36 év, 500 vezető tisztségben történt személycsere, ennek ellenére "totalitárius gondolkodásmód" jellemzi az intézményt, olvasható a beszámolóban. A Nagy-Románia Párt képviselője azokat a passzusokat hiányolta a jelentésekből, amelyek igazolnák, hogy "az RMDSZ revizionista-szeparatista akcióit" az RHSZ ellenőrzése alatt tartja. Arra is figyelmeztetett egyúttal, hogy "Erdélyt gazdaságilag bekerítette a magyar tőke". Válaszában Costin Georgescu többek között kijelentette: az országban nincsenek etnikai gondok, vannak viszont olyan személyek, szervezetek és államok, amelyek - Románia euroatlanti integrációját megakadályozandó - szeretnék, ha lennének ilyen konfliktusok. /Máté Zsófia: Vita a titkosszolgálati jelentésekről. Figyelnek az "etnikai rizikófaktorra" = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

A National bukaresti napilap febr. 16-i száma közölte Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt elnöke cikkét magyar papok és magyarországi cinkosaik próbálkozásairól, hogy Erdélyt elveszejtsék. Az oldalt Tőkés László fényképe uralta. Ugyancsak február 16-án a Curierul National is közölte Tőkés László portréját, mellette bőven idézte Bodor Pálnak a budapesti 168 Óra című hetilapban megjelent cikkét: a püspökség Partiumi Közlöny című, saját lapjának egyik számában nyolcszor szerepel Tőkés László, lehetne szerényebb és bölcsebb, továbbá sejtelmes utalás történik holmi pesti származású alapítványi forintmilliókra is. - A Tőkés László elleni, máig tartó támadások sorát C. V. Tudor indította el tíz évvel ezelőtt Romania Mare című újsütetű extremista hetilapjának 1990/7-es számában: már akkor azzal vádolta a püspököt, hogy az ország megcsonkítására tör. Virgil Magureanu most a Nationalban Tőkés László "hazaárulását" az egész romániai magyar klérus úgymond irredenta propagandájában próbálta beágyazni. Magureanu vádaskodását hirdette már tíz évvel ezelőtt, 1990-ben az akkor indult Romania Mare hetilap minden száma. Eugen Florescu, a Ceausecu-féle propagandagépezet egykori sajtófőnökének Demokratia című, rövid életű hetilapjának 1990. szeptember 3-i számában Radu Theodoru tartalékos ezredes Riadókészültség című cikkében ez állt: "A hungarizmus offenzívája olyan méreteket öltött, hogy türelmünk végére jutottunk. A készülő genocídium közömbösen hagyja a kormányt, nem talál megoldást a magyar revizionizmusra és Erdély létkérdéseire. A magyarság fegyverkezik Erdélyben, a magyar hadsereg rohamosztagokat készít föl külföldön" stb. Virgil Magureanu ezek szerint még akkor sem mondott újat, amikor pártjának 1999. júliusi konferenciája alkalmából azt nyilatkozta Kolozsváron, hogy "a 90-es évek elején létezett egy forgatókönyv, amelynek alapján a román államot meg kellett volna csonkítani". A most február 16-án közzétett Magureanu-féle Erdély-védő manifesztum összes vádpontjai fellelhetők az általa hat éven át vezetett Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti jelentéseiben. - Magureanu azt állította a Nationalban, hogy a magyar cserkészeket románellenes szellemben nevelik, arra biztatva őket, állítsák vissza Szent István Nagy-Magyarországát, e célból papok katonai jellegű kiképzésben is részesítik őket. - Magureanu leleplezőnek szánt adata szerint Tőkés László püspök fennhatósága alatt Nagyváradon nyomda működik, itt készül a Partiumi Közlöny - ez utóbbit a budapesti 168 Óra is támadta, a közlöny Bodor Pál szerint Tőkés László szerénytelenségének megnyilvánulása. Barabás István megjegyezte: "tetszik bizonyos pesti és bukaresti köröknek vagy nem tetszik, tény: a nagyváradi püspökségi közlöny jó szolgálatokat is tesz kiadójának. 1998. június 22-én az Adevarulban Dobrin Suciu, az Iliescu-rendszer budapesti tudósítója cikket közölt a következő szenzációs címmel: Tőkés-Orbán titkos egyezség: a püspök a Romániával való kapcsolatok megmérgezésére kérte a magyar miniszterelnököt. Tőkés László másnap már nyilatkozott a súlyos vád ellen, ezt azonban az Adevarul nem közölte, hanem a Partiumi Közlönyben látott napvilágot, hogy pontról pontra cáfolja Dorin Suciu rendelésre írott koholmányát." Tőkés Lászlót támadni hazafias virtusnak számít: Iosif Veverca exmilicista főtiszt 1998. február 13-án azt nyilatkozta a román sajtónak, szívesen emlékszik vissza arra, hogy 1989. decemberében megütötte Tőkés Lászlót. /Barabás István: A választási hisztéria nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A parlament két háza február 22-i közös ülésén megvitatta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának az 1997 májusa-1999 júniusa közötti időszak hírszerző tevékenységéről szóló jelentését. Szabó Károly szenátor hozzászólásában megemlítette: az RHSZ köteles követni minden olyan egyéni vagy csoportos kezdeményezést, amely a gazdasági, kulturális és politikai jellegű információkat önkényesen és törvényellenesen gyűjt, valamint a maga céljaira felhasználja. Az elmúlt nyolc év folyamán azonban ilyen jellegű RHSZ-jelentés nem született, noha Romániában gyaníthatóan létezik az említett jelenség. - Az együttes ülésen az RNEP és az NRP képviselői megpróbálták a gyanút az RMDSZ állítólagos "titkos és törvényellenes" tevékenységére terelni. Szabó Károly szerint erre nem kell reagálni, mert ezt a román társadalom nem veszi komolyan. Az is elhangzott, hogy a "fő ellenségnek", az RMDSZ-nek saját titkosszolgálata van. Természetesen az RMDSZ-nek nincs semmiféle titkosszolgálata. /Kereskényi Sándor: Szabó Károly szenátor: Az RMDSZ-nek nincs saját titkosszolgálata! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

A Romániai Magyar Szó is hírt adott arról, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat volt vezetője, a Román Nemzeti Párt elnöke a bukaresti National című napilap febr. 16-i számában közzétette tanulmányát- A tanulmány fő mondanivalóját kiemelte a szalagcím: "A Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásáért ténykednek", vagyis azt készítik elő. A cikk egyik része Csató Béla marosvásárhelyi főesperesre utalt, aki "az RMDSZ-en belüli radikális politikai irányultság kimondott és igen aktív, elkötelezett híve", akit azzal vádol Magureanu, hogy Erdély történelmének meghamisítása érdekében számos szimpóziumot, összejövetelt szervez. A lap munkatársa Csató Béla főesperest kérdezte ezekről a vádakról. "Virgil Magureanu úr - úgy is mondhatnánk - kollektív bűnösséggel vádolja meg az erdélyi római katolikus, református, evangélikus egyházat. Természetesen a vádakat megcáfolni ugyanott kellene, ahol napvilágot láttak. De "jó" hazai szokás szerint ez valószínűleg nem fog megtörténni. Tehát legalább a hazai magyar sajtóban válaszolni kellene ezekre." Csató elmondta, hogy közös egyházi álláspontot nem alakítottak ki, mert a nyilvánvaló rágalmakat az embernek nem kell cáfolni. Magureanu rágalmazásával elsősorban a saját népe ellen vétkezik. Csató szomorúan olvasta, hogy Magureanu úgy tünteti fel őt, mint a román nép ellenségét. Magureanu alkalmatlan a román nép vezetésére, mert rágalmaival olyasmire tanítja "ellenségeit", amire nem volna szabad tanítania. /Máthé Éva: Virgil Magureanu alkalmatlan a vezetésre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Barabás István az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre emlékezett. Felidézte a Romániai Magyar Szó 1999. jan. 6-i számában napvilágot Takács Ferenc László A román kormányzat magyarságpolitikája, 1989. dec. 22.-1996. szept. 17. című krónikáját, ennek 2. fejezete éppen ezt a két hónapot elemezte korabeli dokumentumok, tények, szemtanúi vallomásai alapján, hogy lépésről lépésre mutassa ki a marosvásárhelyi események hivatásos diverzionistákra valló, módszeres előkészítését. Barabás István a korabeli sajtóból idézett. A marosvásárhelyi események 5. évfordulója alkalmából a Ziua 1995. március 15-én egész oldalt közölt a következő címmel: A Román Hírszerző Szolgálat keresztelője a marosvásárhelyi vérfürdő volt. Emil Barbu sorra vette az akkor még tisztázatlan részleteket, hogy eljusson a címben megfogalmazott következtetéshez. A Ziua feltette a kérdést: a hodáki pópa honnan tudta napokkal előbb, hogy híveit Marosvásárhelyre szállítják, ahogy azt Cofariu nyilatkozta a televíziónak? (Ettől kezdve szóvivőt adtak melléje.) A Ziua végkövetkeztetése: "A marosvásárhelyi összetűzésekre akkor került sor, amikor az új rendszer ellenzőinek száma növekedni kezdett. Akkor jött rá a Hatalom, hogy a nacionalizmus szításával megtarthatja pozícióit. A stratégia olyan jól bevált, hogy ma is sikerrel alkalmazza. Az öt évvel ezelőtti véres események kulcsát a Hivatalos Közlöny 1990. március 23-i számában találhatjuk meg: ekkor jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat megalakítására vonatkozó határozat". Tovább lehetne idézni Barabás emlékezését, aki sok feledésbe merült cikket hozott fel bizonyításnak. /Barabás István: Az a március. Előhangok és utórezgések a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Maga Emil Constantinescu államfő lépett közbe, hogy működőképes legyen a tizenegytagú testület, a Securitate Archívumát Tanulmányozó Országos Bizottság, amely márc. 27-én összeült, hogy kidolgozza saját munkarendjét és belső szabályzatát. Első lépésként saját átvilágításukat kérték a Román Hírszerző Szolgálattól. A bizottság megígérte: a (júniusi) helyhatósági választásokig legalább a nagyvárosok jelöltjeit átvilágítják. A rendelkezésükre bocsátott szekusdossziék hossza kitesz vagy tizenhat kilométert, ezek Bukarestbe szállítása és kezelése időigényes feladat. /16 kilométer szekudosszié. Az átvilágítás első fényei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Smaranda Enachének, Románia finnországi nagykövetének leváltását követelte a Jurnalul National, mivel a nagykövet a Pro Európa Liga emberi jogi szervezet társelnökeként részt vett a marosvásárhelyi Türelem hete rendezvénysorozaton. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga 1991 márciusától kezdve minden évben megrendezi a "türelem hetét", így emlékezve és válaszolva arra, hogy 1990 márciusában véres összecsapások voltak a városban a románok és a magyarok között. "Egy román nagykövet támogatja a magyar szélsőségeseket, a marosvásárhelyi események 10. évfordulóján Smaranda Enache irányítása alatt történtek virulens románellenes támadások" - írta márc. 25-i számának címoldalán a lap. Márc. 27-én a Jurnalul National már arról számolt be címoldalán, hogy "a Románia-ellenes botrány ügyében Smaranda Enachénak a parlamentben kell magyarázatot adnia". A lap a szenátus külügyi bizottságának elnökére, Ghiorghi Prisacarura hivatkozva közölte, hogy a bizottság ezen a héten fogja tárgyalni, miként vehetett részt a nagykövet a marosvásárhelyi "türelem hetén". Prisacaru rendkívül súlyosnak minősítette "a Marosvásárhelyen elhangzottakat". A kolozsvári RMDSZ-tanácskozásról a Transilvania Jurnal azt írta, hogy "győztek az RMDSZ radikálisai", mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke szóvá tette, hogy magyar nemzetiségűek nincsenek a román belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetésében. /Türelem, türelem... Smaranda Enachét a parlament elé citálják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Külügyminisztérium irattárából nemcsak a Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatos dokumentumok hiányoznak, hanem ugyanebből az időszakból egyéb, a román és orosz kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó iratokat sem találnak. Ennek következtében jelentés készült, amelyet Petre Roman külügyminiszterhez is eljuttattak, aki feljelentést tett az ügyészségen és a Román Hírszerző Szolgálatnál. /Dokumentumok sokasága hiányzik a Külügyminisztérium irattárából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"Ápr. 11-én a képviselőházban megszavazták azt az egyeztető jelentést, amely az államtitok törvényének alsó-, illetve felsőházi szövegváltozatai alapján készült. A legnagyobb vita azon cikkely kapcsán alakult ki, amely szerint az a személy, aki munkahelyén tudomást szerez az államtitok megsértéséről, köteles az esetet azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének. A kitétel megszavazása után Serban Radulescu Zoner liberális honatya kijelentette: a képviselőház ezzel a vokssal törvényesítette a besúgást. Az "értesített" intézményvezető ugyanis köteles azonnal jelentést tenni a Román Hírszerző Szolgálatnak. Ezt a cikkelyt az RMDSZ-es képviselők nem szavazták meg, emellett pedig megpróbálták - sikertelenül - szűkíteni azt a listát, amely a szolgálati titoknak minősített információkat sorolja fel. Elképzelhető, hogy a végső szavazás előtt koalíciós egyeztetés lesz a vitás kérdésben. Ha erre nem kerül sor, és a Szenátus is elfogadja az egyeztető bizottság jelentését, a jogszabály az elnökhöz kerül. Nem hivatalos információk szerint Emil Constantinescu negatív jelzéseket kapott külföldről a tervezet kapcsán, tehát az sem kizárt, hogy az államfő visszaküldi a törvényt a parlamentnek. /Vissza a besúgó társadalomhoz? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"

A parlament a napokban tárgyalta az ún. államtitok törvényt, amelynek jónéhány cikkelye heves vitát váltott ki. Rákóczi Lajos képviselő, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagja elmondta, hogy Ceausescu irányítottságú jogszabály lenne, ha a szenátusi változatot fogadná el a törvényhozás. A képviselőház a tervezeten módosított, de még így sem megfelelő. Rákóczi Lajos elmondta, hogy nem hoztak egyhangú döntést. A tervezet szerint az államtitok védelme hazafias kötelesség. Rákóczi és néhány társa ezt nem akarta a törvénybe belevenni. Egy másik cikkely alpontja szerint amíg az államelnökség, katonaság és más fegyveres erők saját belső rendszert dolgoznak ki az államtitok védelmére, a parlament részére a titkok őrzését a hírszerző szolgálat biztosítja. A tervezetnek ezt a részét nem sikerült megváltoztatniuk. A harmadik cikkely, amelyben nem egyeztek meg, kimondta, hogy minden állampolgárnak kötelessége a hozzá eljutott titkokat a Román Hírszerző Szolgálathoz /SRI/, a képviselőházi változat szerint az intézmény vezetőjéhez továbbítani, aki eljuttatná azt a titkosszolgálathoz. Mindez visszaállítaná azt az informátori rendszert, amely Romániában a diktatúra alatt működött. Nem sikerült elérniük azt, hogy ezt a kitételt elvessék. A vita idején a kereszténydemokrata parasztpárt, amely ellenzéki korában tiltakozott e cikkelyek ellen, most megszavazta azokat. - A törvény végső megszavazása elmaradt. Arról döntöttek, hogy a kormánykoalíció pártjai tárgyalják meg e cikkelyeket és határozzanak felőlük. - A tervezet szerint a titkok három kategóriája: szigorúan titkosak, titkosak és szolgálati titkok. A törvény értelmében minden intézetvezető készít egy rangsorolást a cégénél lévő titkos dokumentumokról, ezt beküldi a kormányhoz, ahol ezt ismét rangsorolják. Ezt kétévenként meg kell ismételni. Az ilyen titkokat aztán nem lehet közölni, sugározni, beszélni sem lehet róluk. Akinek ilyen titok a tudomására jut, annak kötelessége erről a hírszerzőket értesíteni. - A parasztpártiak szerint mindezt a NATO kérte. Egyébként Romániában mindig azzal áltatják az adófizető polgárt, ha neki nem tetsző intézkedést akarnak bevezetni, hogy ezt a nyugat kéri. /Magyar Balázs: Besúgni kötelesség? Beszélgetés Rákóczi Lajos képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Virgil Magureanu 1998-ban, tehát a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éléről való távozása után felajánlotta Rudolf Ziak szlovák titkosszolgálati főnöknek, hogy Vladimir Meciar volt szlovák nacionalista államfőnek a saját titkosított kommunikációs csatornáin kapcsolatot teremt Moszkvával. Az Evenimentul Zilei erre vonatkozó kérdéseire válaszolva Magureanu mindent tagadott. /Magureanu, Meciar és Moszkva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Az egyik kolozsvári román napilap által közzétett információk alapján az Internet-hozzáféréssel rendelkezők érdekes anyagot fedezhettek fel a www.geocities.com/prima_parte/ címen. A weboldal szerzője azt állítja, hogy tíz éve titkosszolgálati tiszt, súlyos kijelentéseket tesz a polgármester személyére vonatkozóan. Eszerint Funar korrupt, a Szekuritáté "alkotása", akit a román hírszerző szolgálatok zsarolás segítségével ellenőriznek. Szerinte a Román Hírszerző Szolgálat kolozsvári tisztjei közül Funarnak dolgozik Biris Pavel őrnagy, Stan Radu őrnagy, Filip Vasile ezredes, a rendőrségről Rusu Gavril őrnagy, Fuia Laurentiu alezredes, a törvényszékről pedig Ioan Buta, Ioan Georgiu, illetve Vasile Grunea bíró. /A szeku találta ki Funart? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Jún. 12-én Szabó Károly szenátor parlamenti felszólalásában azzal vádolta a Szatmár megyei Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/, hogy meg akarja hiúsítani az RMDSZ-t megillető tisztségek betöltését az új megyei tanácsban. A SRI vezetői több ellenzéki párttal is együttműködnek ilyen irányban. Az RMDSZ-politikus a román titkosszolgálat megengedhetetlen ténykedéseire hívta fel a törvényhozók figyelmét. /Választási manőverben a SRI. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./