"A december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Román Nemzeti Párt (RNP) Romániához intézett "üzenetében" a román nemzetállam ellen fellépő belső és külső "felelőtlen politikai erők" "agresszív" magatartására hívta fel a figyelmet. A párt, melynek főtitkára Virgil Magureanu, a Román Hírszerzési Szolgálat /SRI/ volt igazgatója, magyarellenességgel telített eszmefuttatásban bizonygatta, hogy a Románia számára "előnytelen" külpolitikai konjunktúra, az országnak a NATO, illetve az EU-bővítés első hullámából történő kizárása és nem utolsósorban az RMDSZ kormányrakerülése "veszélyezteti az ország területi integritását és szuverenitását". A közlemény szerint az RMDSZ programja "nem kompatibilis a demokratikus kormányzás elveivel", a jelenlegi hatalom pedig "rövidlátásról" tesz tanúbizonyságot azzal, hogy enged a szövetség követeléseinek, itt megemlítve a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdését, amely a megítélésük szerint "egy olyan tulajdonrendszer kialakulását teszi lehetővé Erdélyben, amely a területi autonómia, a föderalizáció számára biztosít majd táptalajt". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), dec. 2. 222. sz./"

C. V. Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette, hogy Verestóy Attila szenátor annak idején együttműködött a Securitate-val, mégpedig egy Ovidiu Soare összekötő tiszt révén. Verestóy Attila követelte, hogy Tudor bizonyítékokkal támassza alá állítását. Verestóy ugyanis a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságba való beválasztásakor felesküdött arra, hogy nem volt kapcsolatban a diktatúra titkosszolgálatával. /Verestóy: Nem voltam besúgó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Még szorosabb együttműködésről állapodtak meg Románia, Moldávia és Ukrajna titkosszolgálatai a dec. 4-én Cernauti városban tartott megbeszélésükön. A tárgyaláson Romániát Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke és Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője képviselte. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

Katonai bíróság elé állítják Constantin Alexát, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kapitányát, aki ellopta az SRI irattárából és a lapokban közzétette Bárányi Ferenc, akkori egészségügyminiszter állítólagos szekuritátés dossziéját. Az ügyészség titkos információk gyűjtésével és közlésével, a hatóságok megsértése vádolja Alexát. A tisztre maximum 7 év börtönbüntetés vár. /Katonai bíróság előtt Alexa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

"Az újabb Tőkés László-ügy, az újabb rágalmazás nem az RMDSZ-ből indult el. A jelenlegi hatalomnak, a nacionalista kormányzatnak, amelyben vannak fasiszta beütések is, nem tetszhetett, hogy éppen egy magyar ember jóvoltából indult el az 1989-es forradalom. A Tőkés László elleni "dokumentumokat" csakis a titkosszolgálattól /SRI/ kaphatták meg. Az újságíróknak nagy szenzáció, hogy ilyen hírt jelentethetnek meg. Az első lap után foglalkozik a kérdéssel a második, a harmadik, majd átveszik a külföldi lapok is. Így kell elindítani egy hatásos diverziót. 1990-től mostanáig mi mindennel támadták Tőkés Lászlót! Először CIA-ügynöknek mondták, aztán KGB-ügynök lett belőle. De volt magyar kém is. Legnagyobb bánatukra egyik sem jött be. S ekkor találták ki azt, hogy a Securitate ügynöke volt. Nyilatkozatot annak idején a Securitate emberei tonnaszámra írattak az emberekkel, különösen az értelmiségiekkel nyilatkozatot, s azokat betették, annak rendje és módja szerint, a dossziéjukba. Tőkés László püspök helyesen követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az egész anyagot és ne részleteket közöljenek belőle. - Annak senki nem örült, hogy Tőkés püspök úr mindvégig megingathatatlannak bizonyult ebben a kérdésben még az RMDSZ-en belül is. A Szövetségben pedig azt nem szeretik, hogy ő annyira domináns személyiség s nehéz beilleszteni a szürkék közé. - A diverziót bárhol, bármikor végre lehet hajtani, bármilyen szegény legyen is a román államkassza. S a feladat most az volt, hogy diverziót kell kelteni az RMDSZ-en belül. A Román Hírszerző Szolgálat dolgozik, rendesen dolgozik... /Tőkés Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

Félkatonai struktúrái is vannak a Nagy-Románia Pártnak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők is részt vesznek, erősítette meg Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója. Õ már 1996 nyarán figyelmeztette a parlamentet. Intézkedés azonban nem történt. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./

"A Transilvania Jurnal, a kovásznai Nagy-Románia Párt elnöke, Gica Agrigoroaie október 13-i nyilatkozatáról írt, amelyben az illető egy "Nemzeti Gárda" létrejöttét jelentette be. A nyilatkozat szerint az alakulat célja "az ország federalizálására irányuló RMDSZ-akciók megfékezése' és tagjai a Nemzetvédelmi-, és Belügyminisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat káderei közül kerültek ki. Márton Árpád RMDSZ-képviselő a kijelentésekben foglaltak tisztázásáért a fenti intézményekhez fordult, a főügyészségtől az ügy kivizsgálását kérve. A brassói főügyészség január 20-i határozata értelmében nem kezdett meg bűnvádi eljárást Agrigoroaie ellen, mivel a nemzeti gárda létrehozására semmilyen bizonyítékot nem talált, "egyszerű kijelentéseknek" nyilvánítva az erről szóló nyilatkozatot. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 25. 15. sz./"

"Patapievici feltette a kérdést. "hogyan lehetséges Corneliu Vadim Tudor szenátor létezése társadalmunkban?". Ki találta ki C. V. Tudort? 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a román értelmiség zaklatásában. 1989 előtt tehát Tudort a Securitate találta ki, 1989 után pedig az Iliescu-Petre Roman páros élesztette fel. Iliescuék fel is használták, C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. Ki támogatta Tudort? Ez kiderült 1993 májusában, amikor egy heves összekülönbözés során kiderült, Tudor testőrei a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alkalmazottai. 1994 márciusában az SRI Védelmi Ügyosztályának vezetőségét leváltották, mert bizalmas információkat adtak át Tudor lapjának, a Romania Mare hetilapnak. Az eltávolított tisztek beléptek a Nagy-Románia Pártba. Virgil Magureanu, az SRI volt vezetője tisztségéből való távozása után elmondta, hogy az SRI-n belül kiterjedt információs hálózat működött, amelynek élén a Nagy-Románia Párt egyik tagja, volt szekuritatés tiszt állt, aki titkos adatokat adott át C. V.Tudornak. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatott szenátor C. V. Tudor? Az igazságszolgáltatás a végtelenségig halogatta peres ügyeinek tárgyalását. Lassan kezdenek elévülni azok a bűntények, amelyek miatt annak idején bíróság elé idézték. /H. R. Patapievici: Ki pártfogolja C. V. Tudort? - 22. című hetilap 3. számában megjelent írásának magyar fordítása - = A Hét (Bukarest), jan. 28./"

Jan. 26-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Megállapították, hogy a bányászok akciója Románia nemzetbiztonságát fenyegette. A jan. 27-én kiadott nyilatkozat szerint a bányászjárás ideje alatt ért kár meghaladja a 130 milliárd lejt. Megvitatták a Belügyminisztériumban végrehajtott vezetőcseréket. Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A CSAT felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács kimodta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A Ziua napilap feljelentést tett Dumitru Badescu tábornok, az SRI Gazdasági Információs Elhárító Osztályának vezetője ellen, aki információkat akart szerezni a Ziua szerkesztőségéről és a lap vezérigazgatójáról, Sorin Rosca Stanescuról. Stanescu a feljelentésében rögzítette, hogy Badescu párhuzamos ügynökhálózatot, saját titkosszolgálatot hozott létre, ugyanis ez az akciója Costin Georgescu, az SRI igazgatója és Mircea Gheordunescu aligazgató jóváhagyása nélkül történt. /Badescu tábornok saját titkosszolgálatot hozott létre. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 4./

"Febr. 4-én Washingtonban, a Woodrow Wilson Klubban előadásában Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója román szemszögből elemezet a koszovói válságot. "Ha Szerbia keretein belül valósítanák meg Koszovó autonómiáját, akkor Vajdaság azonnal hasonló jogállást követelne, és ez Szerbia föderalizálásához vezetne" - jelentette ki. Koszovó függetlenségének szorgalmazása Harnagea szerint elszakadási törekvések láncolatát indítaná meg. "Nem lehet kizárni a víz felkavarását néhány romániai etnikai közösség szintjén sem" - tette hozzá. /A hazai hírszerzés vezetője a balkáni válságról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./"

Gabriela Coltescu, a temesvári Nyugati Tudományegyetem előadótanára az APACH-CH emberjogi szervezethez fordult panaszával: jan. 11-én egy Dumitru névre hallgató személy látogatta meg irodájában, akit a szociológiai tanszék vezetője Romulus Dabu SRI-tisztként mutatott be. A tiszt Coltescu tevékenysége iránt érdeklődött, különösen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával működő Harmadik Európa Kutatóközpont iránt. A Harmadik Európa Kutatóközpont szintén tiltakozott. Az SRI cáfolta, hogy bármelyik alkalmazottjuk vizsgálódott volna, szerintük ez az akció az SRI lejáratását szolgálja. Az SRI közleménye viszont nem beszélt az incidens kivizsgálásáról és a szélhámos tiszt felkutatásáról. /Egy kétes SRI-tiszt politikai rendőrt alakít Temesváron. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./

"Viorel Catamara a közelmúltban távozott a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Pártból és már megválasztották a "mérsékelten nacionalista" Román Nemzeti Párt elnökének. Ezt a pártot Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke jegyeztette be. Egyes lapok szerint hajdan mindketten a Securitate tisztjei voltak. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./"

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a város lakosságát arra, hogy a márc. 15-i ünnepségekre nem adott engedélyt. Közleménye szerint az RMDSZ által kezdeményezett rendezvények alkotmány- és törvényellenesek, a román lakosság ellen irányulnak, kifüggesztik Nagy-Magyarország zászlaját, eléneklik Magyarország himnuszát. Funar felszólította a prefektust, a rendőrséget és a hírszerző szolgálatot, hogy filmezze a résztvevőket, rögzítse a felszólalásokat, azonosítsa a megjelenteket bíróság elé állítás céljából. /Akiknek ünnepünk állam- és törvényellenes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

"Az 1989-es decemberi események után a Securitate-t hozzárendelték a hadsereghez, az archívumuk is a hadsereghez került. Az 1990-ben megalakult első hírszolgálat a Belügyminisztériumhoz tartozott, 0215 volt a neve, a bukarestiek egyszerűen negyedháromnak hívták. Az 1990-es marosvásárhelyi események után megjelent az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/. Cornel Ivanciuc kijelentette: "Most már tudjuk, hogy a Fekete Március ürügy volt arra, hogy igazolja a titkosszolgálat szükségességét." Bebizonyosodott, hogy az SRI már 1990 januárjában megkezdte működését. A Szekuritáténak hat alegysége volt: az első a politikai rendőrség, amely a másként gondolkodókat, az emigránsokat és a magyarokat figyelte. A kettes számú a gazdasági ügyekkel foglalkozott, a harmadik feladata a kémelhárítás volt. Ezeket ma gyakorlatilag az SRI és a SIE /kémelhárítási szolgálat/ egyesíti. A szeku negyedik alegysége a hadsereget ellenőrizte, ebből alakult meg a katonai hírszerző szolgálat. A régi ötös alegység volt Ceausescu hírhedt testőrsége - ez volt a mai SPP /testőrszolgálat/ elődje. A hatos számú a különleges bűnügyekkel foglalkozott, ma van a Belügyminisztériumnak egy hasonló egysége, amely a fegyházakat ellenőrzi. - Ezután gomba módra szaporodtak a titkosszolgálatok, 1996-ra már kilenc volt belőlük. Három közülük /SRI, SIE és SPP/ önálló, a többi különböző minisztériumok fennhatósága alatt áll. - 1998-ban a cigarettával összefüggő korrupciós ügy után a 0215-ös titkosszolgálatot felszámolták. Azóta az egységet újjászervezték, a múlt héten jelent meg. ideiglenes elnevezése: Servicul de Informatii si Protectie, azaz hírszerző és védelmi szolgálat. - Ivanciuc elmondta: megismerte az Országos Hírszerző Intézet diákjait. Megállapíthatta: az oktatás módszerei keveset változtak 1989 után. Az ottani diákok xenofób, antiszemita és magyarellenes nevelést kapnak. - Ivanciuc szerint tartaniuk kell az állampolgároknak a titkosszolgálatoktól. - Az Academia Catavencu mutatott rá először, hogy az SRI-nek van egy "L" egysége, amely Székelyföldet figyeli. Előzőleg még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági szolgálat alelnöke sem tudott erről az egységről. Ezt az egységet kezdetben Traian Ciceo vezette. Jelenleg 150-200 fő tevékenykedik ebben az egységben, minden székelyföldi városban vannak informátoraik. - Ma már Romániában senkit sem köteleznek az együttműködésre. A mai informátornak nem kell semmilyen kötelezvényt aláírnia, így kilétét soha nem fedhetik fel. Ugyanakkor pénzt kap szolgálataiért. /Ehrenkratz Judit: Titkosszolgálatok vigyázó szeme - interjú Cornel Ivanciuc-kal, az Academia Catavencu munkatársával. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 17./"

"Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./"

Gheorghe Dumitrascu, a magyarellenességéről ismert szenátor felhívta az Országos Audiovizuális Tanácshoz és a Román Hírszerző Szolgálathoz, hogy figyeljék a tévé magyar adását. A szenátor szerint a magyar adásban az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekre való emlékezés felbujtó hatású volt. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

Gheorghe Dumitrascu, a magyarellenességéről ismert szenátor felhívta az Országos Audiovizuális Tanácsot és a Román Hírszerző Szolgálatot, hogy figyeljék a tévé magyar adását. A szenátor szerint a magyar adásban az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekre való emlékezés felbujtó hatású volt. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

"Adrian Severin a mostanában publikált felmérés adataiból azt állapította meg, hogy "a romániai magyar kisebbségnek nagyobb a bizalma az állam civil intézményei (elnökség, kormány, parlament, sőt igazságszolgáltatás) iránt, mint a románoknak, akik viszont elsősorban a karhatalmi intézmények (hadsereg, rendőrség, hírszerző szolgálatok) iránt viseltetnek nagyobb bizodalommal. A kisebbrendűségi érzés tudatától károsított és mindenféle diszkriminációkat felpanaszoló kisebbségiek hajlamosak az igazságszolgáltatáshoz folyamodni, s utóbb megfellebbezni annak döntéseit." A "románok erőteljesebben vonják kétségbe a bírói hatalom minőségét és pártatlanságát, mint a magyar kisebbséghez tartozó honfitársaik. Koncepcióbeli különbségről szólhatunk ez esetben: egy korszerűbb és pragmatikusabb megközelítésben a magyarok számára az igazságszolgáltatás olyan eszköz, mely a vitás ügyek megoldásával a társadalmi stabilitást és a gazdasági körforgás folyamatosságát biztosítja, miközben a románok számára a bírósági tanácsnak a jó és igazság forrásának kell lennie, mely mindig kontesztálható, ha a mérleg nyelve az ellenfél javára billen." /Adrian Severin: A magyarok többségieknek érzik magukat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22. - Megjelent a Ziua c. bukaresti napilap ápr. 17-i számában./"

"A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság közleményben fejezte ki elégedetlenségét Frunda György szenátornak a hazai titkosszolgálatokról elhangzott kijelentései miatt. A bizottság szerint a szenátor állítása, miszerint Romániában nagyon sok titkosszolgálat létezik, téves, mivel mindössze három, szigorúan szabályozott hírszerző szolgálat működik. Arra a kijelentésre, miszerint ezek a titkosszolgálatok nem kizárólag költségvetési finanszírozást élveznek, a bizottság tagjai leszögezik, hogy az RHSZ tavalyi költségvetésen kívüli alapjai mindössze a 0,5 százalékát teszik ki az összalapnak, ez pedig az olyan szolgáltatások ellenértékéből származik, mint a titkos levelezés és értékek szállítása, védelem biztosítása stb. Az RHSZ tevékenységének az ellenőrzésében tapasztalt úgymond "fogyatékosságokról" a bizottsági tagok aláhúzzák, hogy a titkosszolgálatok munkájukat évente jóváhagyott program szerint fejtik ki. /Tiltakozás Frunda kijelentései miatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Megjegyzés: Romániában kilenc titkosszolgálat működik. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában. Felsorolta ezeket a szolgálatokat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./"

A román titkosszolgálat a szenátusi bizottságnak tett jelentésében alaptalannak ítélte Frunda György RMDSZ-szenátornak a titkosszolgálalatról kifejtett kritikáját, melyet az Európa Tanács parlamenti gyűlésén ismertetett. Frunda György szerint túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, valamint nem felel meg az Európa Tanács követelményeinek, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetés pénzén élnek, és nagy kihagyásai vannak a szolgálat parlamenti ellenőrzésének. /Az SRI válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A Legfelső Bíróság jún. 7-én hatályon kívül helyezte azt a halálos ítéletet, amelyet a Katonai Legfelső Bíróság 21 évvel ezelőtt mondott ki a Ceausescu-diktatúra leghíresebb dezertőrére, Mihai Pacepa tábornokra, a Securitate egyik volt vezetőjére. Pacepa tábornok 1978 júliusának végén szolgálati útra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott, s német területre érve politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. A Katonai Legfelső Bíróság három héttel később két halálos ítéletet is kimondott rá: egyrészt államtitkok idegen hatalomnak történő átadásáért, másrészt hazaárulásért. - Ion Iliescu, az RTDP vezetője - aki államfőként elutasította Pacepa kegyelmi kérvényét - úgy vélekedett, hogy a tábornok elsősorban Romániát, és nem Nicolae Ceausescut árulta el. - Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója óriási tévedésnek nevezte a Legfelső Bíróság ítéletét. /Sz. K.: Rehabilitálták Mihai Pacepa tábornokot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

"Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

A Román Hírszerző Szolgálatra /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság jelentésében azzal vádolta Frunda György szenátort, hogy egy tévéadásban tett kijelentésével félrevezette a közvéleményt a romániai titkosszolgálatok tevékenységét illetően, továbbá a jelentés bírálta Frunda Györgynek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén előterjesztett jelentését a titkosszolgálatok működéséről. Frunda György levélben válaszolt erre a jelentésre. Leszögezte, hogy előterjesztését a román delegáció tagjai is egyhangúan megszavazták. Frunda György kifogásolta a Romániában létező titkosszolgálatok nagy számát. Szükséges lenne számukat kettőre csökkenteni. Románia az egyetlen állam, amely megengedi, hogy a titkosszolgálatok gazdasági és kereskedelmi tevékenységet. Frunda György eddig még nem látott olyan jelentést, melyben az SRI elszámolt volna a költségvetéstől kapott összegekkel. /Frunda György válaszol a SRI-re felügyelő parlamenti bizottságnak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

"Márton Árpád képviselő Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén a Háromszéken is felerősödött magyarellenes hangulatkeltést az országszerte felszított gyűlöletkeltő mesterkedésekkel hozta összefüggésbe. Egybecsengnek a szólamok Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi álláspontja kapcsán is. A kétnyelvű településtáblák senkit sem "károsítanak", de eligazítanak, fölösleges a festékfecsérlés! Márton Árpád, az övezet parlamenti képviselője, a háromszéki területi RMDSZ elnöke kiemelte: a 47 állami fennhatóságú intézmény, gazdasági egység, hivatal vezetője közül mindössze 17 magyar nemzetiségű (a prefektus is román). A román ellenzéki pártok helyi fiókjainak egymást érő sajtóértekezletein "etnikai tisztogatásról", a román nyelvű média jogfosztásáról beszélnek. Többek között annak kapcsán, hogy a polgárőrségtől elbocsátottak öt román etnikumú személyt, ahol azonban az alkalmazottak több mint 35 százalékát így is a többségi nemzethez tartozók képviselik. A rendőrség, csendőrség, vagy a titkosrendőrség /SRI/ állományában a magyar nemzetiségű közösséghez tartozók részaránya öt százalék körüli, a parancsnokokról nem is beszélve. /Flóra Gábor: Különben minden csendes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"A Cotidianul jún. 26-i száma közölte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ sorrendben utolsó jelentését, amely az 1997 májusa és 1998 májusa közti időszakot vizsgálta. A jelentés a Cigaretta II. néven elhíresült csempészbotrányt nem tárgyalta. A Costin Georgescu vezette intézmény hosszasan taglalta a korrupt közélet problémáit és elítélte az "államtitkok megőrzésének" helyzetét: sokan gátlástalanul szolgáltatják ki Románia nemzeti érdekeit, s az ország "idegen gazdasági érdekkörök bantusztánjává" válhat. Az egész román ifjúságot fenyegető drogok terjedéséről ugyanakkor nem szól a jelentés. Aggodalommal emlegették a vasgárdista "fészekrakást" is. /Bogdán László: A megkondított vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./"

Súlyos incidens történt júl. 8-án Székelyudvarhelyen, ahol a helyi tanács szervezésében zajló Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatának meghívottjaként részt vevő Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét figyelte a titkosszolgálat. A rendezvény végén, a helyi tanács épületéből kilépve lettek figyelmesek egy Dacia furgonra, mely közvetlenül az épület előtt parkolt. Úgy látták, hogy a furgon rakteréből valaki videokamerával felvette az épületből kilépőket. Ekkor mintegy 30-50 ember vette körül a furgont és megakadályozta, hogy elhajtson. A kocsi vezetőjétől azt követelték, nyissa ki a furgon zárt részét. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azonnal írásban értesítette az ügyészséget, s kérte, vizsgálják át a tiltott helyen parkoló, gyanús gépkocsit. Időközben a Román Hírszerző Szolgálat helyi vezetője is a helyszínre érkezett. Elismerte, hogy a titkosszolgálat gépkocsijáról van szó, de katonai titokra hivatkozva elutasította a zárt raktér kinyitását. Egyben arra figyelmeztette az ottlévőket, hogy a titkosszolgálati akció akadályozása törvénybe ütköző cselekedet. - A Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatnak korábban vendége volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen Titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSZ-elnököt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot folytat a székelyudvarhelyi incidens ügyében - közölte Ovidiu Iordache, a SRI szóvivője. /Kivizsgálják az incidenst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Júl. 8-án a rendezvényről távozó résztvevők gyanús fényjeleket észleltek a közelben parkoló gépkocsi zárt rakteréből. Valaki videofelvételeket készített a kocsiból, ezért néhány személy a jármű elé ülve megakadályozta, hogy azzal a gépkocsivezető eltávozzon. Szász Jenő polgármester értesítette a rendőrséget a tilosban parkoló gépkocsiról, majd kérte a főügyészt, hogy vizsgálják át a gyanús gépjárművet. Az ügyészség átkutatási parancsot bocsátott ki, amely viszont a vonatkozó törvények szerint csupán másnap (júl. 9-én) alkalmazható. A helyszínre kiszállt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetője. Szőke László újságíró szerint Orbán Árpád, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, SRI-vezetőkkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy titkosszolgálati akcióról van szó, amelynek akadályozása törvénybe ütköző. Ezt követően - július 9-én reggel 5 órakor - a jelenlévők szétoszlottak, feloldva a polgári engedetlenség spontán megnyilatkozása nyomán létrejött blokádot. A gyanús gépkocsi távozását megakadályozó személyek ellen - újságírók szerint - bűnvádi feljelentés készül a hatóság munkájának akadályozása címén. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja az eset kapcsán kihallgatást kért a SRI igazgatójától. /A VET Sajtószolgálatának tájékoztatása a július 8-9-i székelyudvarhelyi incidensről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

"A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 12-én a romániai magyar tömegtájékoztatás vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Előttük kifejtette: kéri a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét, hogy a székelyudvarhelyi Polgári esték részvevőinek az SRI általi megfigyelési botrányát sürgősen vizsgálja ki. Markó Béla megerősítette, hogy Costin Georgescu, az SRI igazgatója egy korábbi beszélgetésükön elismerte: a titkoszsolgálatnak korábban az irredentizmussal és magyar veszéllyel foglalkozó külön ügyosztálya létezett, amelyet azóta felszámoltak. Ennek ellenére tény, hogy az RMDSZ-t és különböző politikusokat azóta is figyeli a titkosszolgálat. Ezt bizonyítja a lehallgatókészülékek felfedezése például RMDSZ-székházakban. Markó Béla szerint nem is az a lényeg, hogy az említett ügyosztály létezik-e vagy sem, hanem hogy mit tekint az RHSZ azóta is nemzetbiztonsági kérdésnek. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatal újjászervezte emberjogi főosztályát, amelynek felelőséhez, Asztalos Csaba emberjogi és kisebbségi tanácsoshoz lehet fordulni az ehhez hasonló jogsérelmekkel. - Markó Béla szerint Csapó József szenátortársának az a gesztusa, hogy a tanügyi törvény ellen szavazott, felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával is, amelyeket az új törvény, meglevő hiányosságai ellenére, a kisebbségeknek biztosít. /Balló Áron: Markó Béla kivizsgálást kér az RHSZ-től. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

"Adrian Nastase, a legnagyobb román ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) első alelnöke júl. 13-án, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. A volt külügyminiszter közölte: információi vannak "a magyar revizionisták" lehetséges stratégiájáról, amelyet akkor alkalmaznának, ha romlana a helyzet Romániában. Azt állította, hogy "a maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők" kezdeményezik. Nastase szerint a múlt heti székelyudvarhelyi incidens - amikor is több helyi lakos akció közben tetten érte a Román Hírszerző Szolgálat embereit - egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. /Szélsőséges szólamokkal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./"