Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Serviciul Român de Informații – SRI
1470 tétel
1994. december 8.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő cáfolta, hogy Eva Maria Barki, Tőkés László és Katona Ádám az SRI halállistáján lennének. A Román Hírszerző Szolgálat feladatai között nem szerepel a rendszer politikai ellenfeleinek elhallgattatása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1994. december 9.
Függetlenül attól, hogy halállal fenyegettek, a Román Hírszerző Szolgálat jelentése bizonyítja: Romániában az utóbbi években nem változott semmi - nyilatkozta Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő a Romania Liberanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1994. december 10.
"Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./"
1994. december 13.
A Román Hírszerző Szolgálat jelentésében két olyan temesvári kiadót jelölt meg, amelyek a legionárius irodalom kiadásával veszélyesek az államrendre. Az egyik a Gazeta de Vestet is megjelentető Gordian Kiadó, melynek igazgatója, Ovidiu Gules nem titkolja, hogy a legionárius eszmék híve. A másik a Marinesa Kiadó, egyik kiadványuk a legionarista Radu Gyr verseskötete, a Stigmate. Ebből a kormány osztályvezetője, Gheorghe Marinescu nemrég 50 példányt rendelt, hogy adományként eljuttassa egyes határon kívüli román közösségeknek. A kormány tehát terjeszti a legionárius irodalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 14.
"Az SZKT egy felhívást és egy nyilatkozatot adott ki: Az 1989. decemberi fordulat ötödik évfordulójának előestéjén az RMDSZ felhívással fordul Románia és egész Európa közvéleményéhez a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága miatt. A "kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." Félő, hogy a nyugati demokrácia tehetetlen lesz ezzel az új veszedelemmel szemben. A rendezési folyamat az Európa Tanács, az EBEÉ keretében túlságosan lassú, a kötelező jogi normák nem jelentenek garanciát az etnikai feszültségek megoldásában. Az RMDSZ sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a két- és többoldalú garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Az SZKT megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több prominens személyiség likvidálását. A "halállistán" van Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, olvasható az SZKT nyilatkozatában. Az SZKT megbízza az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy indítványozza a "halállista-ügy" kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"
1994. december 19.
"A kormány dec. 16-án kiadott közleményében az alkotmány kétségbevonásával vádolta meg az RMDSZ-t, továbbá azzal, hogy álláspontja súlyos merényletet jelent "a román nép történelme és léte ellen". Az RMDSZ állásfoglalása a magyar kisebbség önkormányzatára irányuló igényekkel párosul, amelyek " a demokrácia legelemibb szabályaival is ellentétesek". Az RMDSZ legmagasabb európai fórumokhoz intézett panaszai feszültséget keltenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ A példátlanul kemény megfogalmazás az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári, dec. 11-én befejeződött tanácskozásán elfogadott nyilatkozatát támadta. Ez a nyilatkozat a romániai magyarság helyzetének romlására és a Román Hírszerző Szolgálat halállistájára hívta fel a nemzetközi fórumok figyelmét. A kormány állásfoglalása a terjedelmes RMDSZ-dokumentum egy mondattöredékét idézi, azt is rossz fordításban. Ez eredeti nyilatkozatban az szerepel, hogy "egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." A románban a "történelem süllyesztője" kifejezés nem használatos, ezért a hevenyészett fordításban a süllyesztő helyett szemétláda került. Annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos értesítője más kifejezést alkalmazott, a román sajtóba az első változat került és ezt idézte a kormány közleménye is. /Új Magyarország, dec. 17., Magyar Nemzet, dec. 19./"
1994. december 22.
"Rágalomnak minősítette dec. 21-i sajtóértekezletén a külügyi szóvivő azt a hírt, hogy a román titkosszolgálat, az SRI meg akarja ölni Eva Maria Barki ügyvédnőt. A szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy Eva Maria Barkit nem kívánatos személynek nyilvánították "szakadatlan románellenes támadásai" és "a román törvényekbe ütköző tevékenysége miatt". /Népszabadság, dec. 22./"
1994. december 22.
Borbély László RMDSZ-képviselő tagja volt a Nastase vezette Bécsbe látogató román parlamenti delegációnak. Borbély László elmondta, hogy minden alkalommal szóvá tette a magyar kisebbség helyzetét, megoldatlan poblémáit, azt, hogy a román politikai pártokban nincs meg a politikai akarat a kérdés rendezésére. Ismertette a magyarellenes kirohanásokat. A képviselő az osztrák külügyminiszter-helyettestől kért felvilágosítást Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésével kapcsolatos halállistáról. Azt a választ kapta, hogy az SRI jelentése, valamint Eva Maria Barki ügyvédnő persona non gratanak nyilvánítása után figyelmeztették az ügyvédnőt, hogy a következő időszakban ne látogasson Romániába. Halállistáról nem hangzott el hivatalos információ. A külügyminisztérium nem ellenőrizte a halállista létezését. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
1994. december 23.
"Az RMDSZ Udvarhely széki szervezete dec. 22-i ülésén nyilatkozatban utasította vissza a Román Hírszerző Szolgálat jelentését és a "halállistát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., RMDSZ Tájékoztató 439. sz., dec. 23./ "
1994. december 30.
Temesváron a helyi tévé ötrészes interjúsorozatban sugározta Roland Vasilievci nyugalmazott szekus alezredesnek a Securitate munkájáról szóló vallomását. Õ volt 1987-ig a Temes megyei szekun belül az egyházak felelőse. Elmondta, hogy a papaok jelentős része együttműködött velük, kivétel volt Tőkés László és Neumann Ernő főrabbi. Vasilievci előre megírta, hogy milyen vádakkal fogják illetni a sorozat befejezése után. Valóban úgy is történt, a névtelen telefonálók szerint Vasilievci idegbeteg, homoszexuális stb. Az egykori szekust halálosan megfenyegette Pele ezredes, a Román Hírszerző Szolgálat aktív tisztje, akit nemrég váltottak le a Temes megyei hírszerzés éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1995. január 5.
Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
1995. január 5.
Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./
1995. január 18.
Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1995. január 27.
"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet."
1995. február 17.
"Romániában gyorsuló ütemű a kommunista visszarendeződés, amelynek jellemzője az agresszív nacionalizmus és az "állampolitikai rangra emelt magyarellenesség, állapította meg Tőkés László püspök. Az immár kormánylegitimitással rendelkező szélsőséges nacionalisták pártjai abszurd indítványokat tesznek a magyar-román lakosságcserére, az "RMDSZ fegyvereinek elkobzására". Az országban tobzódó verbális agresszió fenyegető méreteket öltött. A Román Hírszerző Szolgálat a hírhedt Securitate örököseként, politikai rendőrségként viselkedik. Tőkés László a magyarországi és nemzetközi demokratikus erők figyelmét és védelmét kéri a romániai magyarság érdekében. /Ez a Hét (Budapest), febr. 17./ "
1995. március 9.
"A Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője "elképesztő őrültségnek" nevezte az Evenimentul Zilei hírét, mely szerint az SRI katonai egységeinél meghirdették az "operatív helyzetet" a többségi lakosság és a nemzeti kisebbségek közötti feszültség növekedése miatt. Elmondta azt is, hogy az SRI nem ad ki cáfolatot, mert sokkal komolyabb dolgokkal foglalkoznak. /Magyar Hírlap, márc. 9./"
1995. március 11-12.
A román sajtóban előkelő helyen szerepel az ún. Patapievici-ügy. Horia Patapievici, a 22 című ellenzéki lap munkatársa nyolc vezető értelmiségivel együtt nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy egy Soare nevű rendőrtiszt adatokat gyűjt nézeteiről szomszédainál. A nyilatkozat aláírói szintén ezt tapasztalják. Stefan Augustin Doinas költő, ellenzéki szenátor a belügyminiszterhez interpellált ez ügyben, de nem kapott érdemi választ. Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 9-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tisztázni fogja a tényállást. Iliescu elnök nem figyelteti azokat, akik őt bírálják. Az SRI közleményt adott ki: nem is tudnak Soare hadnagyról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./
1995. március 27.
"Ötéves a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a politikusok zöme elégedett munkájukkal, ahogy a tévé márc. 25-i adásából kiderült. Márc. 24-én avatták fel Iliescu államfő, Vacaroiu miniszterelnök jelenlétében az SRI új bukaresti központját. Iliescu elnök a jogállam egyik fontos intézményeként méltatta a titkosszolgálatot, amely az országban működő nyolc hírszerző ügynökség közül a legjelentősebb, és az egyedüli, amely parlamenti ellenőrzés alatt áll. Az SRI egyik feladata a "szepartista-autonomista törekvések" elleni harc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"
1995. március 28.
Az Evenimentul Zilei márc. 27-i száma átvette a Trud című szófiai lap cikkét, amely szerint Románia képes lenne atombomba előállítására. A bolgár lap orosz külföldi hírszerző szolgálat jelentésére hivatkozik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28., Magyar Nemzet, márc. 28./
1995. április 12.
Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"A 22 hetilap a Jane`s Intelligence Rewiev című lapból vette át Marko Milivojevicának, az amerikai bradfordi egyetem professzorának a tanulmányát. A szerző szerint a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t 1994-ben átszervezték: az alkalmazottak majdnem egynegyedét kicserélték. Virgil Magureanu igazgató menesztette mindazokat, akik utódaiként számba jöhettek volna és vezető állásokba a volt szeku /Securitate/ kemény magjának tagjait nevezte ki. A szeku rehabilitálásában nagy szerepet játszott a másik titkosszolgálat, az UM 0215, melynek alapítója Gelu Voican Voiculescu. Az UM 0215 titokban anyagi támogatást nyújt a szélsőséges nacionalista és neokommunista pártoknak, elsősorban az ellenzék diszkreditálása és a választások meghamisítása céljából. Az SRI Iliescu elnöknek tartozik engedelmességgel. Az UM 015-öt "megtisztították" Petre Roman szimpatizánsaitól. /22 (Bukarest), ápr. 12-18./ "
1995. április 12.
Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. május 2.
"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./
1995. június 24.
"A bukaresti Ziua napilap jún. 23-án rágalmazási pert indított Iliescu államelnök ellen. A lap továbbra is foglalkozik Iliescu KGB-s múltjával és azt nehezményezi, hogy az elnök televíziós beszédével erkölcsi és anyagi károkat okozott a szerkesztőségnek olyan "felelőtlen" kijelentéseivel, mint "érdemtelen cetli", a "vád szerkesztőségi kitaláció" /mármint az, hogy Iliescu KGS-s volt/. Jún. 21-én a Ziua újságírói a járókelők segítségével feltartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ két tisztjét, amint videokamera segítségével rögzíteni próbálták Tana Ardeleanu és a Moszkvából éppen hazaért George Scutaru beszélgetését. Tana Ardeleanu egyike azoknak az újságíróknak, akik Iliescu KGB-s múltja után nyomoznak. Az SRI szóvivője végül beismerte: munkatársairól van szó, akik nem az újságírót, hanem egy kémet figyeltek meg. Ennek azonban ellentmond, hogy a videoszalagon csak Tana Ardeleanu és George Scutaru látható. Mindez felbátorította az ellenzéket, hogy most már nemcsak Iliescu elszámoltatását követelje, hanem a Romania Mareban megjelent vádak tisztázását is. A hetilapban 300 katonatiszt Iliescu elnököt vádolta a hadsereg gyengítése miatt. /Magyar Nemzet, jún. 24./"
1995. június 27.
"Románia a "régi gárda" kezében - ez a Süddeutsche Zeitung /München/ Romániáról szóló cikkének egyik mellékcíme, ismerteti az írást Hollai Hehs Ottó Németországból. Az országban az infláció 70 %-os, a munkanélküliség 10 %-os, komoly politikai ellenzék nem létezik, mert senki sem lát kiutat a politikai válságból. A volt nomenklatúra és a volt Securitate kezében tartja a politikai és gazdasági hatalmat, az SRI nem sokkal jobb elődjénél, emellett együttműködik a nacionalista, szélsőséges pártokkal, állítólag a soviniszta Romania Maret is ők pénzelik. A franciák egy része nyíltan támogatta a románok "latinos nacionalizmusát", azonban az új államelnök konzervatív, nem valószínű, hogy segíteni fogja a bukaresti gárdát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./"
1995. június 29.
Romániában egymással versengő paramilitáris szervezetek működtetnek titkosszolgálatokat, amelyeknek nincs intézményes ellenőrzése. Virgil Magureanu kijelentette: ideáljának a két világháború közötti királyi Sigurantát tekinti, és annak struktúráját igyekszik feléleszteni a Román Hírszerő Szolgálat /SRI/ mai szervezetében. Franjo Tudjman horvát elnök a titkosszolgálat élére saját fiát, Miroslav Tudjmant nevezte ki. Az egyik legfontosabb román titkosszolgálat, az SPP, az elnökség mellett működő testőrszolgálat, védelmi szolgálat, melynek vezetője Dumitru Iliescu vezérőrnagy, Iliescu elnök unokatestvére. /Ara-Kovács Attila: Titkosszolgálatok Kelet-Európában. Régi eszközök, mai célok. = Magyar Narancs, jún. 29./
1995. július 20.
"Bányai Péter ír a román titkosszolgálatokról. Jelenleg egy romániai magyar tollforgatóval minimum négy titkosszolgálati részleg foglalkozik, egymástól függetlenül: az SRI-hez tartozó Alkotmányvédő Osztály, a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U. M. 0215/, a Különleges Távközlési Szolgálat, ha valaki az elnökség közelébe kerül, akkor az Elnöki Politikai Információs Iroda. - A Ziua lap azt igyekezett bizonyítani, hogy Iliescu elnöknek KGB-s múltja van. Egyesek emögött Magureanu, az SRI vezetője és Vasile Ionel, Iliescu tanácsadója közötti rivalizását látják. Ionel meg akarja buktatni Magureanut, utódául helyettesét, Murcu Victor tábornokot szemelte ki. A Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu is érdekes figura. 1989 után az Iliescu-rendszer, a nacionalista, magyarellenes uszítás egyik legkeményebb ellenfele. Egyszercsak a Romania Mare közölte dossziéját, eszerint tíz éve a Securitate munkatársa volt. Stanescu nem tagadta a vádat, de állítása szerint csak külföldi terroristákat leleplező akciókban vett részt. - Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke nyilatkozott: "A titkosszolgálatok konkurenciájának megakadályozására már régóta szükséges lett volna az egységes koordinálás bevezetése." /Beszélő, júl. 20./"
1995. július 20.
"Cornel Ivanciuc a legnevesebb "szekuritológus" sok adatot gyűjtött a titkosszolgálatokról. Az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat elődje, a Securitate számos osztályát átvette. A Politikai Rendőrségnek most Alkotmányvédő Osztály a neve, önálló osztály maradt a régi Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság és a Kémelhárító Igazgatóság is. Az annak idején elbocsátott szekusok sem maradtak munka nélkül: az országban 166 detektív iroda működik, amelyek nagy része nyilván az SRI-nek dolgozik. Több pártnak saját hírszerző szolgálata van: a Román Nemzeti Egységpártnak /élén Pavel Corut volt szekus alezredes/, a Szocialista Munkapártnak /Gheorghe Pele irányításával/, valamint a Nagy-Románia Pártnak /valószínűleg Marcu Tudor alezredes vezetésével/. /Ferencz Zsuzsanna: Egy szekurológus feljegyzései. = Beszélő, júl. 20./"
1995. július 27.
Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./
1995. augusztus 15.
"A "Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ köteles górcső alá venni a hazai és a külföldi magyar közösségek azon szélsőséges elemeinek tevékenységét, akik akcióik révén veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, Románia egységét területi épségét" - jelentette ki az Evenimentul Zilei lap aug. 14-i számában megjelent terjedelmes nyilatkozatában Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Kifejtette, hogy a magyar irredentizmus nemcsak az SRI "feladatköre", azzal foglalkozni kell mindazon intézményeknek, amelyek felelősek a nemzetbiztonság megvédéséért. Ezek befolyása a magyar etnikumra kicsi. A magyar szélsőséges elemek akciói nem képeznek nyilvánvaló veszélyt a román államra, de feszültséget kelthetnek. Ezért az SRI-nek kötelessége ellenőrizni és feltárni ezeket a jelenségeket és arról folyamatosan tájékoztatni a megfelelő tényezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Magyar Nemzet, aug. 15./ Az interjúban Magureanu cáfolta a lapok szerint vezető embereket is magában foglaló orosz ügynökség hírét. /Új Magyarország, aug. 15./"