Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Serviciul Român de Informații – SRI
1470 tétel
1993. július 15.
Ion Iliescu elnök levelet írt Románia főügyészéhez Vasile Manea Dragulinhoz, egybehangolt akciókat sürgetett a fasiszta és vasgárdista erők térhódítása ellen, kérte a Mein Kamf betiltását, meglepődve állapította meg, hogy a főügyészség beszüntette az eljárást ebben az ügyben. Iliescu felszólította a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t, hogy vizsgálja felül a vasgárdista eszméket hirdető, bejegyzett pártokat, így a Nemzeti Jobboldal, a Mindent a hazáért és a Mozgalom Romániáért elnevezésű pártokat. A sajtóban megjelenő antiszemita és soviniszta cikkek szerzőit törvény elé kell idézni. A főügyész júl. 14-én a rádióban válaszolt a levélre, ígéretet téve, hogy eleget tesz az abban foglaltaknak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu a szélsőjobbot támadja. = Magyar Hírlap, júl. 15./
1993. augusztus 28.
"Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./"
1993. szeptember 14.
Szept. 13-án kezdődött el az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ tevékenységének parlamenti vitája. Virgil Magureanu, az SRI igazgatója csak kiegészítéseket fűzött a korábban szétosztott jelentéshez. Magureanu szerint egész nemzetközi összeesküvés folyik Románia ellen, a kémhálózatok elsősorban Erdélyben működnek. Fényképeznek, feltérképezik a hegyi átjárókat. A jelentés konkrét akciókat is említett, amelyek a függelékben találhatók, ezt azonban nem osztották ki a képviselőknek. Magureanu felhozott példáiban zömében magyar nemzetiségűek szerepelnek. /Hírszerzésvita a bukaresti parlamentben. = Magyar Hírlap, szept. 14./
1993. szeptember 15.
A parlamentben folytatódott az SRI-ről szóló vita. A kormánypárt és szövetségesei az intézmény felszereltségére voltak kíváncsiak és arra, mely erők próbálják destabilizálni az országot, az ellenzék arról faggatta Magureanut, hogy kik voltak 1989-ben a terroristák, kik provokálták 1990 márciusában Marosvásárhelyen a tragédiát, hogyan érkeztek 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében a bányászok Bukarestbe. Magureanu négyórás válaszában felelt a kérdésekre. Szerinte Marosvásárhelyen nem magyarellenes pogrom volt. Azt állította, hogy léteznek félkatonai kiképzőtáborok, de ezeket nehezen lehet megközelíteni. Nincsenek adatok arra, hogy Romániát valamiféle veszély fenyegetné. /Gyarmath János, Bukarest: Erdély nem fegyvertár, de? = Magyar Nemzet, szept. 15./ Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ, nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt az SRI élére. Megengedhetetlennek tartják, hogy Magureanu kinevezése még mindig nem hagyta jóvá a parlament és ő maga még nem tette le a hivatali esküt a parlament előtt. /Magureanu kitérően válaszolt. = Magyar Hírlap, szept. 15./
1993. október 12.
"Okt. 12-én a parlament megerősítette tisztségében Virgil Magureanut az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat élén. /236/172 arányban/. Szabó Károly RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy az SRI "pártatlansága hű másolata az államelnök pártatlanságának, és az RMDSZ egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az SRI elhatárolódott az 1989 előtti gyakorlattól, nevezetesen attól, hogy egyes esetekben a közvéleményt befolyásolja." Utalt arra, hogy az SRI megalakulása gyanúsan egybeesik az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel. /Továbbra is Virgil Magureanu az RHSZ vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), 14./"
1993. október 12.
"Nemrég a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI felügyeletét ellátó parlamenti csoport tagjai Németországba látogattak, köztük volt Szabó Ferenc Károly RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hasznos volt, hogy három napon át tanulmányozhatták a hírszerzés ellenőrzését. Telefonok lehallgatása vagy levelek ellenőrzése - például terrorista cselekmények megelőzéseként- csak a felügyelő bizottság engedélyezésével lehetséges. Romániában parlamenti csoportjuk csak most kezdi megismerni az SRI működését. Súlyos fogyatékossága a törvénykezésnek, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály, hogy minden hírszerző szervezet parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Eddig csak az SRI került ilyen felügyelet alá. De feltérképezik a többi szervezetet is: a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét semmilyen törvény nem szabályozza, a Belügyminisztérium titkosszolgálata, a híres 0215, amely szintén homályos körülmények között jött létre. A köztársasági elnök testőrségének is van hírszerző részlege, azután ott van a katonai kémelhárítás szervezete. ? Egyik szervezetnek sem a lakosság megfigyelése a feladata, de törvényes szabályozás hiányában fennállhat a lakosság jogainak megsértése. Az Európa Tanács felrója, hogy ezek katonai jellegű szervezetek. /Sike Lajos: "Még csak a kirakatot ellenőriztük" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"
1993. október 22.
A bukaresti Cronica Romana okt. 21-i száma - Irán bukaresti követségére hivatkozva - közölte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ terroristákat képez ki az iráni Hezbollah számára, Fogaras közelében. A terroristákat a délszláv válságban való részvételre képezik ki, a muzulmánok oldalán fognak harcolni. Előzőleg ugyanezt a kolozsvári Nu is közölte, fénymásolatban mellékelve az iráni nagykövet jelentését. Ugyancsak itt képeznek ki Moldovából érkezett önkénteseket, akik Mircea Snegur moldovai államfő erőszakos megdöntésére készülnek. Ez is az iráni nagykövet jelentésében szerepelt. /Terroristakiképzés Fogarason? = Magyar Hírlap, okt. 22./
1993. november 12.
Kolozsváron nov. 10-én a Caritas mellett tüntettek a Pro-Caritas nevű véd-és dacszövetség felhívására. A nyilvános gyűlésen elítélték a Caritas elleni támadásokat, felszólalt Ioan Stoica, a szerencsejáték szervezője, élesen kikelt a sajtó ellen. Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra a titkosszolgálat /SRI/ jelentését a Caritasról: veszélyesnek és katasztrofálisnak látják a helyzetet, amelytől már csak úgy lehet szabadulni, ha késleltetik a következményeit. /Tüntetés a Caritas mellett. = Magyar Nemzet, nov. 12./
1993. december 24.
"Az államtitokra vonatkozó törvényjavaslatot a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítette el, megengedhetetlenül szélesen értelmezve az államtitkot: "...amelyek felfedése Románia politikai, gazdasági, tudományos-technikai és egyéb természetű érdekeit veszélyeztethetik." A parlamentben tiltakozni kell a törvényjavaslat jelenlegi szövege ellen, olvasható a lapban. /Sipos János: Az államtokra vonatkozó törvényjavaslat margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"
1994. február 2.
Craiován működik a Belügyminisztérium Tartalékos és Nyugállományú Kádereinek Dolj Megyei Szövetsége. Tagjai a szekuritaté, a milícia volt káderei, a rendőrség és az SRI nyugdíjasai. A szövetség a rendőrség épületében működik, értekezleteiken részt vesznek a Belügyminisztérium és az SRI magas rangú beosztottjai. A szövetségnek minden megyében van fiókja, országos elnökük Gutu volt szekuritaté-tábornok. /Meridian (Bukarest), jan. 20., átvette magyar fordításban: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., febr. 2./
1994. február 19.
Bukarestben febr. 18-án tárgyalás kezdődött a Miron Cosma bányászvezérhez tartozó Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között, ugyanekkor Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hívatal /SRI/ vezetője megjelent a bányászok előtt és beszédében türelemre intette őket. Az Evenimentul Zilei szept. 18-ai száma szerint Magureanu leváltotta Dolj és Gorj megyék SRI-vezetőit, többek között azért, mert nem tájékoztattak időben a sztrájkokról. /Új Magyarország, febr. 19./
1994. március 4-10.
"El kell oda jutni, hogy az állampolgárnak ne tartson levele fölbontásáról, telefonja lehallgatásától, de "az ehhez vezető útnak még csak az elején tartunk" - mondta Szabó Károly RMDSZ-képviselő, a parlamentnek a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellenőrzésére alakult bizottságának tagja. Amennyiben az állampolgárnak az a gyanúja, hogy levelét felbontják vagy telefonját lehallgatják, ehhez a parlamenti bizottsághoz fordulhat. Jelenleg nem lehet teljesen kizárni, hogy az SRI lehallgatja a telefonokat, a postának sincs erre vonatkozó törvénybe foglalt kötelezettsége. A levéltitokra vonatkozóan már vannak rendelkezések. Szabó Károly elmondta, hogy ő is kapott felbontott borítékot. A törvény változtatásra szorul, hogy a posta felelős legyen a szolgáltatásért. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./"
1994. március 19-20.
Marin Pancea tábornok elnöki tanácsos volt és a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára. nyugdíjazták, de a bukaresti lapok - köztük az Evenimentul Zilei - azt írták, hogy Pancea tábornok a francia titkosszolgálat embere volt. Több lap kapcsolatba hozta Pancea nyugdíjazását Gheorghe Diaconescu tábornok, az SRI kémelhárító főnöke leváltásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./
1994. március 28.
"A The Observer márc. 27-i számában Nick Thorpe beszámol a román titkosszolgálatról. "A régi Securitate és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egy nyelven beszél."- írja. Az SRI szerint Magyarország továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. /Magyar Hírlap, márc. 28./"
1994. március 30.
Az egykori Securitate szakembereinek csak egyharmadát vették át /mintegy 15 ezer embert/, nyilatkozott Virgil Magureanu, a román hírszerzés /SRI/ elnöke márc. 29-i sajtóértekezletén. Az utóbbi időben szakmai meggondolásokból elbocsátások történtek, így leváltották Gheorghe Diaconescut, a kémelhárítás vezetőjét. Nincs bizonyíték arra, hogy a nemrég nyugalmazott Marin Pancea tábornok francia vagy orosz kém lett volna. A román hírszerzés nyugodt volt márc. 15-én, jelentette ki, mert tudta, hogy az ünneplők részéről nem fenyegeti veszély az országot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Népszabadság, márc. 30./
1994. április 29.
A Süddeutsche Zeitungban Henriette Schröder tette fel a kérdést: Hogyan határolódik el Virgil Magureanu, a mostani titkosszolgálat vezetője a hírhedt Securitatétól. A Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, felelte Magureanu, aki a Bukaresttől 12 km-re levő Baneasában, a titkosszolgálat villájában fogadta az újság munkatársát. 1990 márciusában alakult meg az SRI /Serviciui Romani de Informatii/. Magureanu az újságírónak azt mondja, hogy a régi szeku 17-18 %-át vették át, viszont 1993. szeptemberében a parlamentnek tett jelentésében még 60 %-ról beszélt. Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője szerint a volt Securitate-munkatársaknak 80 százalékát vették át. Szerinte a szekusok ma is úgy dolgoznak, mint régen: lehallgatják a telefonokat, elolvassák a leveleket, kutakodnak az emberek magánéletében. Az SRI-nek hatezer munkatársa van, ismerteti az adatokat Magureanu, de ezenkívül öt másik titkosszolgálat létezik: a külföldi kémkedés, a hadsereg kémelhárító szolgálata, a hadsereg védelmi szolgálata, a belügyminisztériumi védelmi szolgálat és a magas tisztséget viselők őrszolgálata. Ezek a szervezetek függetlenek egymástól és csak a parlamenti bizottságnak tartoznak beszámolni. 1991. májusában az SRI megpróbált néhány teherutónyi ügyiratot eltüntetni, de az ellenzéki újságírók a zsákok nyomára bukkantak. Az előkerült anyagokból kiderült, hogy az SRI részt vett a bányászakciók megszervezésében és az ellenzék megfigyelésében, de találtak az akkori kulturális miniszter és egykori másként gondolkodó, Andrei Plesu figyelését bizonyító jegyzőkönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1994. június 15.
Corneliu Vadim Tudor szenátor kirohanásai megszokottak. Legutóbb azzal állt elő /a tévé is átvette/, hogy az ellenzék Petre Romannal az élen államcsínyre készül, Iliescu elnököt jún. 17-én meggyilkolják és Mihály királyt trónra ültetik. Tiltakozó nyilatkozatok sokasága látott napvilágot, a titkosszolgálat, az SRI is cáfolta ezt a képtelenséget, többen követelték, hogy vonják meg Tudortól a mentelmi jogot. /Népszava, jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
1994. július 14.
Romániát nem fenyegeti külső veszély, jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hivatal /SRI/ vezetője a Romania Liberanak. /Magyar Hírlap, júl. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1994. szeptember 20.
Szabó Károly RMDSZ-szenátor, frakcióvezető-helyettes interpellációjában tiltakozott a 26-os számú kormányrendelet ellen, melynek értelmében ingyen élelmezést biztosítanak a nemzetbiztonság szolgálatában álló szervek alkalmazottainak. Szabó Károly tagja a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságnak. Egyelőre csak az SRI ellenőrzésére van megbízatásuk. Most dolgozzák ki a különböző titkosszolgálatok működését szabályozó törvényt és csak azután következhet ezeknek a parlamenti ellenőrzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1994. szeptember 22.
Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./
1994. november 18.
Az RMDSZ bukaresti nov. 16-i sajtóértekezletén megjelent román újságírók megtudhatták, hogy Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor megállapításával ellentétben az európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény nem ajánlásokat tartalmaz, hanem előírásai kötelezőek. Markó Béla elmondta, hogy az összevonással dacoló kolozsvári iskolai osztályt kitették az utcára, az iskolában nem folytathatják a tanulást. Csapó József szenátor szerint a privatizáció felgyorsításáról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan. Szabó Károly szenátor, a biztonsági ügyekkel foglalkozó szakbizottság tagja elmondta, hogy az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat munkájának kényes pontja: nincs jól körülhatárolva törvényekkel, hogy mikor mi fenyegeti a nemzet biztonságát. Az SRI készülő jelentése több oldalon át foglalkozik a magyarokkal és a cigányokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Szabó Károly hozzátette, hogy az SRI-n kívül hat másik speciális hírszerző, elhárító stb. szolgálat működik, ezek státusza nem világos, továbbá nincsenek parlamenti ellenőrzés alatt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
1994. november 22.
"Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./"
1994. november 24.
"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/igazgatója nov. 23-án a parlament két házának együttes ülésén ismertette jelentését. A román államot fenyegető egyik "legnagyobb veszélyként" jellemezte a szeparatizmust. "Románia területén egyes szélsőséges csoportosulások" autonómiát sürgetnek. Ezzel összefüggésben csak a "magyar szélsőségeseket" említette. Az SRI egy ideig megfigyelés alatt tartotta Katona Ádámot, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjét és Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. A román közvéleményt egyértelműen a magyarság ellen hangoló jelentésről az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Verestóy Attila, dr. Csapó József és Szabó Károly szenátor, valamint Zsigmond László képviselő elutasította a romániai magyarságot és az RMDSZ-t megbélyegző vádakat. Az SRI igazgatója visszautasította a négy RMDSZ-es bírálatot. /RMDSZ Tájékoztató 419. sz., nov. 24., Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Magureanu támadta a Duna Televíziót, meg a magyar akadémiai történelmi kiadványokat. /Új Magyarország, nov. 24./"
1994. november 25.
Melescanu külügyminiszter, aki előzőleg a Román Nemzeti Egységpárt vezetőit tájékoztatta a román-magyar szakértői tárgyalásról, nov. 23-án fogadta az RMDSZ vezetőit, hogy nekik is adjon tájékoztatást. Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a belpolitikai élet nem jelent garanciát a dialógusra. Magyarellenes nyilatkozatok és intézkedések voltak, az utóbbiakhoz sorolható az oktatási törvény helyzete, az SRI jelentése, amely a magyarságot, a magyarság törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásnak. Továbbra is véleménykülönbség van, az RMDSZ szerint szükség van az alapszerződésben rögzíteni a kisebbségi megállapodást, a külügy viszont ezt nem tartja szükségesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1994. november 29.
Nov. 29-én a Képviselőházban Tokay György, az RMDSZ frakciócsoportjának elnöke visszautasította Virgil Magureanunak, az SRI igazgatójának parlamenti felszólalásában az RMDSZ-képviselőket illető sértő megjegyzéseit. Megengedhetetlen az, hogy Magureanu kétségbe vonta, hogy Zsigmond László képviselő az RMDSZ parlamenti csoportja nevében mondott véleményt az SRI munkájáról. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. december 1.
"Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"
1994. december 3.
"Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./"
1994. december 7.
Borbély Ernő, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke találkozott Koszta Nagy Istvánnal, akiről azt állította az SRI jelentése, hogy a szervezet ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírásgyűjtést. Megállapították, hogy a megjelölt napon nem is tartott az RMDSZ gyűlést. Koszta Nagy Istvánnak valóban voltak fenntartásai, de nem nevezte álcázott referendumnak az aláírásgyűjtést, ahogy az SRI jelentésében olvasható. Mindezt hivatalos nyilatkozatában adta közre a Romániai Magyar Szóban. /Új Magyarország, nov. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1994. december 7.
A Securitate temesvári csoportjának helyettes parancsnokát, Gheorghe Atudosoariet is elítélték a szekusok perében, jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI biztonsági főnöke, ezredesi rangban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1994. december 8.
"Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./ "