Marosvásárhelyen kiköltözött a Deus Providebit Tanulmányi Házból a Sapientia- Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/, átköltöztek a két évvel ezelőtt átadott koronkai campusba. „A campusban is éppen csak elférünk, de legalább tudjuk, hogy a saját házunkban vagyunk. Még szerencse, hogy a mérnöki szak végzősei számára az utolsó félévben nincs didaktikai oktatás, így könnyebb elosztani a tantermeket” – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán, aki azt szeretné, ha még idén elkezdődnének egy új ingatlan felépítésének munkálatai. A Sapientia-EMTE vezetősége eddig három alkalommal hirdetett versenytárgyalást a bentlakás terveinek elkészítésére, de egyszer sem volt elégedett a benyújtott pályázatokkal. Virág György, a Pro Vita Cristiana Alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy a római katolikus egyház tulajdonában levő négyszintes Deus Providebit házba beköltözik a Caritas marosvásárhelyi irodája, a ház működtetői tárgyalást folytatnak a Dáné Károly vezette, bukaresti székhelyű Országos Tankönyvkiadóval. Ezenkívül olyan intézmények és szervezetek jelentkezését várják, amelyek tevékenysége beleillik egy egyházi tanulmányi központ arculatába. /Szucher Ervin: A campusban is szűk a hely. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) építészeinek vándorkiállításával kezdődött az elmúlt hét végén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott tavaszi konferencia, melynek keretében a Kós Károly szellemiségét irányelvként követő magyarországi és erdélyi építészek számos szakmai kérdést megvitattak. Makovecz Imre műépítész nem tudott jelen lenni a konferencián, üzenetét levélben tolmácsolta. Hangsúlyozta: „A Kós Károly Egyesülés nem a pénz, a multik kegyei után kapdos, hanem tönkretett települések felélesztésével, közösséggé kovácsoló művelődési házak, igazi otthonok tervezésével foglalkozik. ” A konferencián részt vevő egyetemi tanárok, diákok, építészek, tervezők, polgármesterek és kalákakezdeményezők számos kérdést megvitattak. Szó esett az Erdélyi Kézmíves Céhről is. Ismertették a Sapientia–EMTE leendő csíkszeredai építészkarának létrehozása érdekében tett lépéseket is. /Antal Ildikó: Építészek Kós Károly ernyője alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Várhatóan a jövő héten tartja Csíkszeredában soros ülését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Olyan határozat elfogadására készülnek, amely a hallgatóknak szánt ösztöndíjalap közel negyven százalékos csökkentését eredményezné. Dávid László, az egyetem rektora megerősítette az ösztöndíj-keret csökkentésének tényét. A Sapientia alkalmazza a Romániában érvényes hivatalos elveket. Ezek úgy határozzák meg az ösztöndíjalapot, hogy a létező diáklétszám alapján a hallgatók egyharmada részesülhet bármilyen juttatásban. „Egyetemünk a törvények szabta kereten felül még negyven százalék szociális ösztöndíjat biztosított hallgatóinak, ezt a jövőben, tekintettel a költségvetésre, nem tudja megtenni” – pontosított a rektor. A 2007–2008-as tanévtől kezdődően az ösztöndíjak negyven százaléka szociális, hatvan százaléka pedig érdem- és tanulmányi ösztöndíj lesz. A rektor elmondta: „Gémesi Ferenc magyar államtitkár szerint az egyetem költségvetése ugyanakkora lesz, mint a tavalyi évben. Pontosabban a magyar költségvetésből 1,4 milliárd forintot biztosítanak, ez valószínű kiegészítődik 1,65 milliárd forintra” – részletezte az intézmény vezetője. A magyarországi támogatást párhuzamos forrásokkal szeretnék kiegészíteni. /Rédai Botond: Csökkenti ösztöndíjalapját a Sapientia Tudományegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12./

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

Hollanda Dénes, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi dékánja elmondta, jólesett mindaz, amit ezelőtt egy hónappal Sólyom László mondott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításával és működtetésével kapcsolatban, örült az állami kitüntetésnek, amelyet személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehetett át, de még sok terve van. Az egyetem épülete mellé egy bentlakást tart szükségesnek, majd uniós alapokból egy kutató- és innovációs központot. Hollanda hisz abban, hogy az erdélyi magyar ifjak képesek nyugat-európai megrendelők számára számítógépes programokat gyártani. Ő már a nyolcvanas években magyar tannyelvű műszaki egyetemet létrehozásáról ábrándozott, de őt a kolozsvári magyar értelmiség egy része még a 90-es évek derekán is naivnak, utópistának nevezte. Lehet, hogy volt némi alapjuk erre, hiszen akkor még szalmakalappal járta a koronkai dűlőt, és 265 tulajdonossal és örökössel tárgyalt a még vissza nem kapott föld megvásárlásáról. Ma viszont egy gyönyörű campus áll ezen a területen. Hollanda a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát 1963-ban, egyedüli magyarként végezte el. Amikor bejutott, jóformán semmit nem tudott románul. Ha anyanyelvén tanulhatott volna, biztosan jobb eredményt ér el. Az évfolyamon így csak a második lett, ennek ellenére őt marasztalták ott az egyetemen. Hollanda Dénes 1939-ben született a háromszéki Albison, Alsócsernátonban nőtt fel. A brassói Műszaki Egyetemen végzett, ugyanott doktorált, majd docensi címet szerzett. Pályafutása során négyszer választották meg dékánnak a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Hat éve a Sapientia – EMTE dékánja. /Szucher Ervin: „Gyakorlatias” álmok nyomában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Március 16-án Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt megszervezett XII. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát. A hagyományoknak megfelelően, az idei rendezvényen is – a hazaiakon kívül – Budapestről, Kecskemétről, Debrecenből, Pozsonyból érkezett egyetemi tanárok és fiatal kutatók vesznek részt. Bevezetőjében dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke hangsúlyozta, az előadássorozat célja az erdélyi fiatal magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelése, a kutatómunka ösztönzése, a tudományos kapcsolatok gazdagítása és a magyar műszaki nyelv művelése. Dr. Gyenge Csaba akadémikus, EME-alelnök arra emlékeztetett, hogy a közel ötven fiatal mindig örömmel jön Erdélybe, ahol kutatásainak eredményeit ismertetheti. Köszöntőt mondtak még dr. Csibi Vencel az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alelnöke, Máthé Márton egyetemi docens /Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem/, továbbá a magyar egyetemek tanárai. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben Kolozsváron sok multinacionális vállalat telepedett meg, amelyek nagyon igénylik a fiatal kutatók munkáját. Délelőtt plenáris előadásokat tartottak, délután hat szekcióban, az EME székhelyén és a Sapientia Egyetemen, ötven előadás hangzott el. /Ö. I. B. : Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Már csak a „politikai akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis a véglegesítéshez közeledik – közölte Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, Sapientia tanszékvezetője, az új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó bizottság vezetője. „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett Balázs Lajos az egyetemi tanár. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi törvény éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. A kisebbségi törvény oktatási fejezete kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamennyi tantárgyat anyanyelven kell tanítani, Románia földrajz és történelme tárgyakat is, ezeket jelenleg románul kell tanítani. Asztalos szerint lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival újabb tervezetbe kezd. /Lokodi Imre: Román tanterv van, törvény még nincs. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A bejelentett érték több mint háromszorosáért adta el Markó Béla a Mentor kiadóbeli részesedését a cég igazgatójának, Káli Király Istvánnak. Ez derül ki a miniszterelnök-helyettes napokban frissített vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatából. A december végi nyilatkozatában Markó még arról számolt be, hogy a Mentor kiadóban 10/45-ödös részesedéssel rendelkezik, melynek értékét akkor 3200 euróra becsülte. A március 21-én keltezett érdekeltségi nyilatkozatában már nem szerepel a mentoros tulajdonrész. Vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy 2007-ben 33 ezer lej értékben adott át részvényeket Király Istvánnak. Az adásvétel tényét a Mentor igazgatója is megerősítette. A részvényeladásból származó összeg – mely közel kétharmadát teszi ki az éves miniszterelnök-helyettesi fizetésnek – nem szerepel viszont Markó Béla vagyonnyilatkozatának a bevételi oldalán. Itt csupán a Mentortól kapott 9000 lejes osztalék található. A miniszterelnök-helyettesi éves fizetés 50 202 lej, az RMDSZ-elnöki juttatás pedig 45 371 lej. Markó tavalyi vagyonnyilatkozata alapján az ügyészség korrupcióellenes osztálya is vizsgálatot indított. Akkor ugyanis a miniszterelnök-helyettes 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó jövedelemről számolt be. A bevételt Markó Béla azzal magyarázta, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy romániai könyvkiadónak. Később kiderült, a jogdíjat a csíkszeredai Bookart Kiadó fizette. A Bookart korábban egyetlen könyvet sem adott ki, és mindeddig Markó verseivel sem lépett piacra. A kisvárosi tömbházlakás árával egyenértékű összeg pedig a legnagyobb, amelyet a romániai magyar könyvkiadásban 1989 után szerzői jogdíjként kifizettek. Az elmúlt napokban frissítette vagyonnyilatkozatát Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter is, aki tárcavezetőként 46 953 lejt, a Progress Alapítvány elnökeként pedig 11 832 lejt könyvelhetett el. Borbély László tárca nélküli területrendezési miniszter vagyonnyilatkozatából az derül ki, hogy a családjában továbbra is a feleség az elsőszámú kereső. Míg Borbély miniszteri fizetése 2006-ban 46 953 lejre rúgott, melyet az RMDSZ-től kapott 2731 lejjel és a Sapientia Tudományegyetemen tartott órákért járó 424 lejjel egészített ki, a felesége, Borbély Melinda a román közszolgálati rádiónál viselt tisztségekért 64 304 lejt keresett. /Gazda Árpád: Miniszteri adok-veszek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Április 11-én a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban megkezdődött a technológia tantárgyverseny országos döntője. Bondor István főtanfelügyelő beszéde után Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem professzora a versenybizottság elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Az eredményhirdetés április 14-én lesz. /Takács Éva: Országos tantárgyverseny Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Csíkban talált mamutagyar korát határozták meg a Sapientia – EMTE csíkszeredai laboratóriumában. A dr. Csapó János kaposvári tanszékvezető professzor irányította csoport megállapította, az egykoron ezen a tájon legelésző gyapjas ormányos 9460 évvel ezelőtt pusztulhatott el. A tanszékvezető irányításával az Albert Csilla, Salamon Rozália és Salamon Szidónia alkotta csoport megállapította, a mamutagyar korát. Dr. Csapó János felajánlotta az összes székelyföldi múzeumnak, helytörténeti kiállításnak, hogy az eddig nem azonosított csontokat szívesen megvizsgálja. /Szüszer-Nagy Róbert: Premier a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Képesek vagyunk címmel nyílt kiállítás április 27-én a Sapientia EMTE Film-, Fotóművészet, Média szak hallgatóinak munkáiból a Kolozsvár Társaság Galériájában. A rendezvényt Kántor Lajos, a társaság elnöke, Tonk Márton dékán, Buglya Sándor tanár, a Dunatáj Alapítvány elnöke, valamint Máté Csongor, a hallgatói önkormányzat elnöke nyitotta meg. A négy évfolyam közel nyolcvan diákjából 25-en neveztek be a kiállításra. /(köllő): Megmutatták képes felüket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Ritka életpálya a néhai Tonk Sándoré /1947-2003/. Keveseknek adatik meg, hogy iskola- és egyetemalapító feladattal bízzák meg, s hogy hozzájárulhasson a közösség életében döntő fontosságú intézmény létesítéséhez. S keveseknek adatik meg az a tudás, amely a nemes feladat végrehajtásához szükséges. Néhai Tonk Sándor egyetemi professzornak mindez megadatott. /Keresztyén hit és közösségvállalás egy életen át Hatvanéves lenne Tonk Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Tonk Sándor /sz. Kolozsvár, 1947. máj. 2./ református értelmiségi családban született, ez a tény döntő módon határozta meg életét, vallotta. Megismerhette az erdélyi magyar tudományosság nagy alakjait: a történetírás nagy öregjét, Kelemen Lajost, a művészettörténész Entz Gézát, a nyelvész Szabó T. Attilát s még sok mást. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes történelem tanszéken végzett. Különösen nagy szerepet játszott életében dr. Jakó Zsigmond professzor, aki tanulmányait kezdettől fogva szeretettel követte. Tudományos kutatóként 1969-től a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa volt. 1972-ben lett a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének tudományos munkatársa. 1992-ben kinevezték a kolozsvári tudományegyetem történelem karára. Első könyve Erdélyiek egyetemjárása a középkorban (Bukarest, 1979) volt. Mindenkor szakított időt arra, hogy egyháza megbízatásainak, valamint az erdélyi magyar tudományszervezés, az oktatásügy feladatoknak eleget tegyen. 2000. februárjától a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökeként vett részt az önálló Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében. /Vallomás magamról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Az egyetemlétesítés első alapelve az volt, hogy a hiányszakokat kell pótolni a Sapientia–EMTE-n. Másrészt azok a szakok valósuljanak meg, amelyek életképességét a helyi civil kezdeményezések biztosítják. Tonk Sándor rektor többször hivatkozott az egyetem történeti hivatására: a Ferenc József Tudományegyetem jogutódjaként kell tekinteni minden magyar nyelvű felsőoktatási kezdeményezés megvalósulását, emlékezett Tonk Sándorra dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia–EMTE jelenlegi rektora. 2007-ben történik az ezelőtt hat évvel beindított szakok akkreditációja. A Sapientia Alapítvány kezdeti szakaszában több olyan programot működtetett, amelyek a kolozsvári magyar diákközösség javát szolgálják: például a jogász-, közgazdász-kollégiumi, a vendégtanár- és a könyvkiadási programokat. Az egyetem minőségi oktatást vállalt olyan korban, amikor a felsőoktatás versenyében a minőség háttérbe szorult, s a középiskolai képzéssel is gondok vannak. A Sapientia-rendszerhez tartozó Kutatási Programok Intézetén a mai napig érződik az intézményteremtő kezdeti lépések hatása. Az egyetem alapítása nem volt mentes a vitától, az irigykedéstől. Ma az egyetemet számon tartják, része az akadémiai közösségnek. /Tonk Sándor döntései az egyetem ügyét szolgálták. Beszélgetés Dávid Lászlóval, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A Határon Túli Magyarok Zenéje koncertsorozat keretében CD-adományt adtak át a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE). A kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át a 142 címet tartalmazó CD-adományt. A koncertet a 2000-ben alakult kolozsvári Fűszál együttes kezdte. Az estet a Kolozsváron többször is fellépő, 2002-ben a székelyföldi Baróton alakult TransylMania etno-rock zenekar zárta. /P. A. M. : Magyar zenei CD-adomány a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Tudományos rendezvény volt a Sapientia Egyetemen a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban című nemzetközi imagológiai konferencia. A konferencia szervezője, dr. Balázs Lajos volt. A konferencia szervezője folytatást ígért Az elhangzott előadások anyagából a csíkszeredai Székelyföld folyóirat közöl következő számaiban, a teljes anyagot kötetben is szeretnék kiadni. Ez a konferencia szervesen illeszkedik a Sapientia – EMTE Humán Tanszékének programjába: a 2003-as Kultusz – kultúra – identitás, valamint a 2004-ben tartott Közösség és idegen című konferenciák után az imagológiai konferencia is a román–magyar viszony, a bilingvizmus kutatását szolgálta. /Takács Éva: Románok és magyarok egymásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Az RMDSZ – legyen szó autonómiáról, kisebbségi jogokról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a Sapientia Egyetem akkreditációjáról vagy a kolozsvári egyetemről elbocsátott magyar oktatók ügyéről – gyakorlatilag egyetlen téren sem állt ki a magyarságért, olvasható a Magyar Nemzetben. A jelek szerint megszűnik Erdély polgári-konzervatív hetilapja, az Erdélyi Napló. Az Erdélyi Napló azon három-négy romániai magyar sajtótermék egyike, melyben a Markó Béla vezette párt álláspontjától eltérő nézetek is helyt kaphatnak. A hetilap rendszeresen elesik a különböző romániai és magyarországi laptámogatásoktól. A határon túli magyar sajtó támogatását korábban ellátó Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöke hosszú évek óta Markó Béla volt, tagjai között pedig olyan RMDSZ-es vezetők voltak, mint például Frunda György, Takács Csaba vagy Kelemen Hunor. Amennyiben a hetilap megszűnik, akkor Markóék az egyetlen, Erdély teljes területén terjesztett ellenzéki laptól sikerül megszabadulniuk. /Kaszás Péter: Markóék sikere az Erdélyi Napló kudarca. = Magyar Nemzet, máj. 3./

Megjelent az Egyetemi Kalauz 2007, a romániai magyar felsőoktatásról átfogóan tájékoztató információs kiadvány. A könyv kiadója, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) tizenhét erdélyi várost érintő körúton viszi házhoz a végzősöknek az egyetemi felvételivel kapcsolatos tudnivalókat. Kolozsváron az OMDSZ május 8-án a Sapientia Egyetem pincéjében különböző egyetemek kínálataival, naprakész információkkal várta a kincses város végzőseit. Az Egyetemi Kalauzban valamennyi hazai magyar nyelvű szakokat indító egyetem szerepel, de a magyar fiatalok körében népszerű román szakokat is tartalmazza. Plugor Réka, a kiadvány felelős szerkesztője elmondta, az egyetemektől nagyon nehéz – sokszor nem is sikerül – időben megszerezni a szükséges információkat, ezért jelenik meg ilyen későn, csupán két hónappal a felvételik időpontja előtt. /Stanik Bence: Kalauz a magyar végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Jó úton halad a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálása – derült ki az intézmény által a hét végén először megrendezett Közgazdász Napokon. A kétnapos rendezvény keretében az egyetemi hallgatók versenyével egy időben gazdasági szakemberek tartottak előadást. Geréb Zsolt rektor elmondta, az uniós csatlakozás után a felsőoktatási intézménynek a versenyképesség és a fejlődés irányába mutató képességeket kell felmutatnia. Markó Béla kormányfő- helyettes arról tájékoztatta az egyetem vezetőségét, hogy az akkreditációs iratcsomót immár valamennyi illetékes intézmény jóváhagyta, így a román kormány várhatóan rövidesen napirendre tűzi a dosszié elbírálását. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a rendezvény fővédnöke megnyitóbeszédében az erdélyi gazdasági értelmiségi réteg kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. A szakértői előadások keretében a vendéglátóiparról értekező Tolnai Istvánnak, a Sapientia-EMTE kuratóriumi tagjának javaslatára, miszerint a PKE és az OTP Bank együttműködéseként képezzenek bankszakembereket, /Gergely Gizella: Fejlődés, versenyképesség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Románok a magyar, magyarok a román irodalomban címmel szervezett konferenciát a csíkszeredai Sapientia Egyetem bölcsészkara nemrégiben. A szimpóziumot követő rádióműsorban többek közt Stefan Borbely kolozsvári professzor szóvá tette: a kölcsönös megismerést nehezíti, hogy sok többségi úgyszólván semmit nem tud Erdély valós történetéről. A többségi oktatásról elmondható, valósággal terjeszti a tudatlanságot, azt a benyomást kelti, hogy a nem román kultúrák ismeretének elhanyagolása megengedhető, az ún. kisebbségi népek hozzájárulása nem emelkedik a jelentőségteljes teljesítmények szintjére. A magyar és a szász közösségek évezredes munkája zárójelbe tehető az oktatás alapján, holott jórészt ezeknek köszönhető például az országrész településhálózatának létrejötte, s történelmi szerepét ezek alakították meghatározó módon sok-sok évszázadon át. A többségi oktatási rendszer még mindig a többi erdélyi kultúra lebecsülésére buzdít, ezáltal a régi előítéletek terjedését elősegíti. A nemzetállami szemlélet a többségi iskolákban potenciális sovinisztákat termel, s a legjobb esetben is nemtudomkák jönnek ki kapuján. A szimmetria szembeszökő hiánya nem egyéb a közvetett beolvasztás eszközénél. /B. Kovács András: Legjobb esetben nemtudomkák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

A magyarországi piarista rend képviseletében Urbán József piarista tartományfőnök és a rend két tagja /Sárközi Sándor és Kállay Emil/ a napokban tett látogatást a Csíkszeredában, arra a döntésre jutottak, hogy a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületét birtokba véve, a következő tanévtől kezdve bekapcsolódnak az ifjúság oktatásába. A nagy múltú piarista tanítórend Magyarországon mintegy 365 éve működik, Erdélyben először Besztercén telepedtek le 1717-ben, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Medgyesen, az Arad megyei Szentannán, ahonnan 1788-ban áthelyezték rendházukat Temesvárra, ott 160 éven át tanítottak a piaristák, Kolozsváron 1776-tól. „A határ közelében még működnek egykori piarista iskolák, azokat testvériskolai kapcsolatokkal tudjuk segíteni, hisz közel vannak a mostoha anyaországhoz. Székelyföld azonban távol van, ugyanakkor nagy tömbben él és küszködik ott a magyarság. A csíki-medence ráadásul zömében katolikus. Ezért tájékozódtam, hogy van-e szükségük piarista munkálkodásra. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívott a legerőteljesebben bennünket, piaristákat. Így talált a két szándék egymásra Csíkszeredában” – mondta Sárközi Sándor piarista atya, akit rokoni szálak is fűznek Csíkhoz, édesanyja itt született. A következő tanévtől kapcsolódnának be a gimnáziumok diákjainak keresztény szellemben való oktatásába, együttműködnek a Sapientia – EMTE lelkészségével. /Antal Ildikó: Piaristák fognak tanítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./

“Milyen irányba halad az erdélyi magyar népművészet?” – fogalmazódott meg újra a kérdés az Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség (EMNSZ) csíkszeredai konferenciáján. Képviseltette magát Csík, Székelyudvarhely és környéke, Háromszék, Maros és Beszterce megye, Szék és Torockó. “Szükség van a jó szóra, és hinnünk kell, hogy tenni lehet a népművészetért, tárgyi anyanyelvünkért” – fogalmazott Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke. Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia Tudományegyetem oktatója kijelentette: “A népművészet halott. Értéktelen limlomok lepik el a világot. Rikító színű kerti törpék vigyorognak ránk a kirakatokból. Ez a giccs legalacsonyabb foka. Nem lenne szabad beengedni a tájidegen kacatokat a népművészet világába. ” Elhangzott, hogy létre kellene hozni a népművészeti munkákat minősítő egyesületeket. Hon- és népismereti lap kellene. /Balogh Szabolcs: Merre, erdélyi magyar népművészet? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Kettős könyvbemutatót tartottak május 17-én Kolozsváron a Sapientia Tudományegyetemen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kara tanszékvezetőjének A vágy rítusai c. könyve és a Keszeg Vilmos által szerkesztett Specialisták. Életpályák és élettörténetek című élettörténet-interjú kötet a Scientia Kiadó immár negyvenedik kiadványaként jelent meg. Dr. Balázs Lajos „trilógiája” (Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből, Szeretet fogott el a gyermek iránt) az élet fordulópontjainak szokásait kutatja. Új könyve másfajta kihívásból született meg. A szokások mögött mélyen rejlő vágyak sokaságának hoztam felszín a szerző. A Keszeg Vilmos által szerkesztett élettörténet-interjú kötetet Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke és dr. Szabó Árpád Töhötöm méltatta. /Vetési Júlia: Ebben a világban a véletlent is irányítják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Egymilliárd forinttal támogatja idén a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Az egész évre szóló támogatási szerződést Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Kató Béla, a kolozsvári Sapientia Alapítvány elnöke írta alá. A dokumentum alapja a magyar kormány és az alapítvány között Budapesten 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodás, de a szerződés most az eddigiektől eltérő módon nem féléves, hanem egész éves időszakra határozza meg a támogatás összegét. A 2007-es évre szóló egymilliárd forintos támogatást különböző szakmai programokra elnyerhető támogatások egészítik majd ki – derül ki a Miniszterelnöki Hivatal közleményéből. A szerződés új elemeként rendelkeztek az akkreditációs ütemterv és a stratégiai fejlesztési terv elkészítéséről. Ezek a dokumentumok a finanszírozási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. /Bálint B. Eszter: Egymilliárd az EMTE-nek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Térségi innováció: a helyzetképektől a stratégiáig címmel tartottak értekezletet május 25-én Hargita Megye Tanácsa, a Sapientia – EMTE, valamint a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezésében Csíkszeredában. Az eseményen bemutatták a Biró A. Zoltán által összeállított, a székelyföldi elitek jövőképéről szóló tanulmánykötetet is. Az egynapos tanácskozáson több hazai és magyarországi szakember tartott előadást a térségfejlesztési témakörrel kapcsolatosan. /Kozán István: Térségfejlesztési konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A többnapos ballagási rendezvénysorozat részeként június 1-jén Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában művészi műsorral egybekötött ünnepség keretében búcsúztatták a Sapientia Egyetem idei végzős hallgatóit. 192 diák számára érnek véget az egyetemi évek és minden szakon van végzős évfolyam. A szociálpedagógia és informatika szakokon harmadik alkalommal ballagnak a diákok, a kommunikáció és közkapcsolatok, mechatronika, számítástechnika, automatizálás szakokon pedig másodszor van végzős évfolyam. A kertészmérnöki szakon első ízben ballagnak diákok – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán. /(menyhárt): Ballagnak a Sapientia egyetem végzősei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős hallgatói idén kilenc szakról ballagtak – a leendő biomérnökök most először. Június 1-jén mintegy 254, diplomaszerzés előtt álló végzős egyetemista öltötte magára a szimbolikus talárt, és dobta magasba a kalapot az ünnepély keretében. A Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok, illetve a Műszaki és Társadalomtudományok Karainak végzőseit idén is ünnepélyes keretek között búcsúztatta az intézmény. Dávid László, az egyetem rektora a kisebbségi létből fakadó hagyomány szerepét hangsúlyozta. Biró A. Zoltán kari kancellár is arra figyelmeztette őket, a társadalmi hasznosság szolgálatába kell állítani mindazt az ismerethalmazt, amit az intézmény keretében elsajátítottak. Délután élelmiszeripari és környezetmérnököket avattak a Segítő Mária Gimnázium dísztermében. /Ballagtak a végzős egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Erdélyi magyar diákok látogattak az Európai Parlament brüsszeli épületébe, jelezte Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ) EP-képviselő. Az Európai Parlament német nyelvű, tematikus programjához nyert pályázat útján részvételi jogot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatóiból álló 35 tagú csoport. A diákok számos kiegészítő szakelőadást is hallgathatnak. A program egésze a fiatalok – többségük politológus, közgazdász-, bölcsész-, illetve jogászjelölt – szakmai ismeretét hivatott mélyíteni. /Erdélyi magyar diákok az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Marosvásárhely kettős könyvbemutató színhelye volt a múlt héten: Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében című könyvét valamint Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia című könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A Scientia Kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket prof. dr. Nagy Örs rektor-helyettes és dr. Péter Mihály akadémikus méltatta. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese örvendetesnek tartotta, hogy manapság, amikor az interneten szinte minden információhoz pillanatok alatt hozzá lehet jutni, egyre több magyar nyelvű szakkönyv jelenik meg. „Mindkét könyv értékes, újat hoz a szakterületen, magyarul ilyen formában még nem jelent meg” – hangsúlyozta. A két könyv a felvetett téma szempontjából kiegészíti egymást. A szénsavas fürdőkkel kapcsolatos könyvhöz a vizsgálatokat több évtizeden át végezték. Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy kiadó akkor jó, ha jó szerzőket von maga köré, jó könyveket ad ki, márpedig a Sapientia Alapítvány itt is bizonyított: olyan kiadót működtet, mint a Scientia, amely mindinkább jelen van mindennapjainkban. /Antalfi Imola: Kettős könyvbemutató a Deus Providebit Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./