Csintalan László /sz. Csíkszépvíz, 1950/ a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia augusztus elsejétől kinevezett plébánosa egyben a Marosi és Küküllői Főesperesi Kerület esperese. Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, változatos helyeken kellett helytállnia. A csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a Márton Áron püspök szentelte pappá. Engedelmességből vállalta el jelenlegi helyét, szíve szerint falusi plébániára vágyott. Szeretné elődje, Csató Béla által megkezdett dolgokat befejezni. A Deus Providebit ház fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találni a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke. /(bodolai): Egyházi tröszt potyogó „könyvekkel”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idei tanévtől kezdődően egyedülálló kezdeményezést indít útjára, amellyel megkönnyíti az egyszerre két szakra beiratkozott diákok helyzetét: a második szakot végző diákok évi tandíja 50–85 százalékkal csökkenhet attól függően, hogy az első szakot hol végzik. Ugyanakkor a diákok bizonyos tantárgyak kreditpontjait is elismertethetik a második szakon. Előterjesztették az opcionális órák összevonását is, ez főleg a testnevelés és az angolnyelv órákra vonatkozna, hiszen e két tantárgy minden szak tanrendjében szerepel. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese hozzátette, hogy az anyagi könnyítés akkor is érvényes, ha a diák az egyik szakot románul, a másikat pedig magyarul végzi. A kettős szakosodást illetően nem ritka, ha a BBTE és a Sapientia egy-egy szakját „párosítják” az egyetemisták. A könnyítés erre az esetre nem vonatkozik, mivel a Sapientia nem akkreditált és nem állami egyetem, ennek ellenére egyre több diák próbálkozik fél lábbal a Sapientia karain, fél lábbal pedig a BBTE-n tanulni. /Tötszegi Orsolya: Előnyös körülményeket biztosít a BBTE a kettős szakosodásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Szeptember 6-án, az utolsó megbeszélésen nem jött létre teljes magyar–magyar konszenzus. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek gyakorlatilag mindenben megegyeztek, kivéve a közös európarlamenti jelöltlistát. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalások után Tőkés László a következőkkel magyarázta az eredményt: eleve eltérő elképzelésekkel kezdtek tárgyalni, az RMDSZ a közös listáról beszélt volna, ő viszont a romániai magyar közéletben szükséges rendszerváltásról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke volt az, aki a csaknem létrejött egyezséget megakadályozta. Már szinte mindenben megállapodtak, amikor rájuk rontott Szász Jenő, és pár percre kihívta Tőkés Lászlót. A tárgyalóterembe visszatérő püspök bejelentette: közös lista nincs. Minden egyéb, amiről megegyeztek marad, a tárgyalásokat folytatják. Markó Béla szerint, bár így lényegesen nagyobb a kockázat, az RMDSZ mégis bejuthat. Tőkés László hozzátette: számításai szerint ő maga is jó eséllyel indul, ami pedig a kockázatokat illeti, az RMDSZ népszerűsége annyira mélyponton van, hogy akár egy közös lista is megbukhatna. A püspök azzal indokolta a közös listáról való lemondást, hogy nem a saját nevében jelölteti magát, ő azoknak a szervezeteknek az érdekeit kell hogy képviselje, amelyek őt támogatják. Markó Béla elmondta: Marosvásárhelyen az RMDSZ Állandó Bizottsága megalkotja a szövetség jelöltlistáját, ezt azonnal nyilvánosságra is hozzák. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely foglalkozik majd olyan, a romániai magyar közösség egészét érintő konkrét kérdésekkel, mint a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintése és közvitára bocsátása, az oktatási törvénytervezetekhez a módosító javaslatok kidolgozása, a felekezeti oktatás kérdése, a Partiumi Keresztyén Egyetem, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjának az elősegítése. Nyilatkozatban megerősítik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozására vonatkozó politikai akaratot, és kéréssel fordulnak a római katolikus egyházhoz, továbbá a Vatikánhoz, a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében. Az EMEF kidolgozza a régiók kerettörvényét, egy alkotmánymódosító csomagot, a párttörvény módosítási tervét és a civil társadalom fejlődését biztosító támogatási rendszer átalakítását. Az RMDSZ együttműködést kér a többi magyar szervezettől, többek között a különböző autonómia-formák kidolgozásához és érvényesítéséhez, a közigazgatás decentralizációjának szorgalmazásához, az anyanyelvű oktatás további bővítéséhez, illetve az erdélyi infrastruktúra fejlesztéséhez és olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a szülőföldön való megmaradást. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek az autonómia-törekvések és az anyanyelvi oktatás kérdése mellett fontosnak tartják a korrupciómentes közéletet, a támogatások áttekinthetőségét, az erdélyi magyar politikai képviselet reformját. /Együttműködés van, közös EP-lista viszont nincs. Markó és Tőkés támadásmentes kampányban egyezett meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: a közös listáról szóló megegyezés elmaradása ellenére nem voltak haszontalanok az előző tárgyalások, abban bízik: jövőre sikerül az összefogás. Markó ismertette: a több mint egy hónapja készülő, közös dokumentumot, amely a megállapodás részleteit tartalmazza, nem írták alá. „Tőkés püspök úr úgy látja, hogy kellő támogatottsággal rendelkezik a képviselőséghez, mi úgy látjuk, hogy ez nem lehetséges. Az RMDSZ-nek így is megvan a lehetősége, hogy eljusson Brüsszelbe. De a dolgunk megnehezedik, a kockázat sokkal nagyobb” – értékelte Markó. „Az RMDSZ a közös listára koncentrált, mi azt mondtuk, ez csak akkor válik lehetővé, hogyha az elvek és a programok szintjén megegyezünk a magyar közéletben szükséges rendszerváltozásról” – fejtette ki Tőkés László püspök. A megegyezés híve, de ezt az esélyt az RMDSZ többször durván visszautasította. Eckstein Kovács Péter szenátor: esély van arra, hogy nem lesz magyar képviselet az EP-ben. Bíró Béla véleménye: a két fél azért nem tudott megegyezni, mert Tőkés László és az őt támogatók „nem kiegyezni akarnak, azaz részesedni a hatalomból, hanem azt, amivel Markóékat vádolták. Hogy a hatalom kizárólagos birtokosai legyenek. ” /Lokodi Imre, Simon Judit, Stanik Bence: Tőkés külön kampányol a magyar szavazatokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Csaknem 700 millió forintos különtámogatást juttat a határon túli, nemzeti fontosságú intézményeknek és programoknak a magyar kormány. Ezt az összeget, a költségvetési vitáktól függetlenül, három évig biztosan megkapja az a mintegy negyven intézmény és program, amely bekerült a támogatási körbe. A támogatottakról a határon túli szervezetek állapodtak meg a kormánnyal. A legtöbb pénz, közel 400 millió forint Romániába kerül. Támogatják többek között – a májusban bejelentetett egymilliárd forinton túl – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, továbbá a támogatott intézmények és programok között van az Iskola Alapítvány – Tanári lakás, illetve szakkollégium létrehozása Erdélyben c. programja, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Teleki Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség és a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Dávid László, a Sapientia rektora elmondta: az intézménynek szánt plusz kétszázmillió forint nem jelent számukra meglepetést. „Ezzel az összeggel már számoltunk az idei költségvetésünk kialakításakor. Az jelentette volna a meglepetést, ha az idén kétmilliárd forint fölötti összeggel gazdálkodhatunk, hiszen az idei elérhető 1,6 milliárdból éppen csak tengődni tudunk” – mondta a rektor, aki nem tud arról, hogy a Sapientia Egyetemet az esemény alkalmából meghívták volna Budapestre. A KMEI igazgatója, Veres Valér úgy tudja, az általa vezetett intézmény ötmillió forintot kap. „Nem nagy összeg, természetesen örülünk, hogy 17 év után beindult ez a folyamat” – mondta. /Cs. P. T. : Hétszázmillió a határon túlra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ A különtámogatásból forráshoz jut a pozsonyi Selye János Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola is, amelyek – hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez – egyébként is kapnak költségvetési juttatást. /Különtámogatás a határon túli intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem számára a tanévkezdés nem csupán ünnepélyes megnyitóból áll, ezen a napon kezdődnek a gólyanapok. A Hallgatói Önkormányzat rendezvénysorozata idén is a HÖK bemutatkozójával indult. Ismerkedési játékokon vehettek részt az elsőévesek, idén először színjáték is volt, a versenyző csoportoknak egy film vagy rajzfilm jeleneteit kellett eljátszaniuk. A gólyanapok 12 órás filmmaratonnal folytatódnak. /Nagy Székely Ildikó: Esmeralda és Micimackó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A Szabadság átvette a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ írását. A kormány és Sólyom László mellé fölsorakozott Szili Katalin házelnök a magyarságpolitika alakítói közé. A Gyurcsány-kabinet évente több mint 2 milliárd forintos normatív támogatással csitítja a határon túli magyar szervezeteket. Az egykor politikailag súlytalan parlamenti klubként indult szervezet élén Szili beleszólást kíván a nemzetpolitika kialakításába is. Erre részint az ad lehetőséget, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kormányzati megszüntetése óta hiányzik egy a több országban élő magyar nemzeti közösség céljait konszenzusosan megfogalmazó testület. Helyre kell állítani „az anyaország és a magyar társadalom határon túli részei között a bizalmat” – olvasható a dokumentumban. Szili bemutatta a szöveget az MSZP elnökségének és frakciójának, a kormány jóváhagyása azonban nincs rajta. Ez látszik abból is, hogy Szili és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. Gémesi ugyanis a dokumentum elfogadása után bírálta annak tartalmát, elutasítva mind a Máért újraélesztését, mind a határon túliak tervezett brüsszeli, illetve budapesti lobbi-irodájának felállítását. A 2005-ben kezdett „új nemzetpolitikája” jegyében a kormány mást ígér: három évre szóló normatív alapon járó költségvetési támogatást kapnak egyes határon túli magyar intézmények és szervezetek. A Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem annál is kevesebbet kap, mint amire számított. A korábban évi 2 milliárd forinttal támogatott intézménynek az idei évre 1,4 milliárdot ígért a magyar kormány, amiből 1 milliárdot a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyaroktatásra fordítandó keretéből már megkapott. A további 400 millió azonban nehezen jön össze. /(HVG). /Nemzetpolitikai küzdelmek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Kolozsváron a Kisebbségi Magyar Filmnapok keretében a magyarországi diákfilmesek produkcióiból ízelítőt nyújtó filmek után az erdélyi filmes programok következtek. Az erdélyi filmes program Zágoni Bálint „Kertész, Korda, Janovics – a kolozsvári filmgyár az 1910-es években” c. előadásával indult. Az erdélyi magyar filmgyártás legtermékenyebb időszaka 1913–1918 között volt, a kolozsvári filmstúdióban 70 film készült. A kolozsvári filmstúdió elindításában Janovics Jenő színházigazgatónak volt nagy szerepe. A Filmtett-Duna Műhely alkotótábor filmjeiből vetítettek válogatást, majd a Sapientia EMTE fotó-, filmművészet, média szakos hallgatóinak munkáival folytatódott az erdélyi filmes program. /F. I. : Magyarországi és erdélyi filmes nap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Szeptember 21-én zárult Bécsben a hároméves BILLARD (Vegyes és integrált élethosszig tartó tanulás a régiófejlesztés szereplői számára) elnevezésű európai uniós projekt. Románia részéről a projektben mint együttműködő partner részt vett a Sapientia – EMTE csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara, annak Gazdaságtudományi Tanszéke, élén dr. Vofkori László egyetemi docenssel. A Sapientia Egyetemen – a megfelelő akkreditációk megszerzését követően – tervben van a regionális fejlesztés szereplőinek képzése és továbbképzése is. Az ilyen végzettségű szakemberekre azért van szükség, mert Hargita megye kistérségeiben gyakorlatilag minden hiányzik, ami a vállalkozások indításához szükséges. Legfőképp nincs tőke, de nincs marketingtudás, s a funkciónak megfelelő üzemhelyiség és technológia sem, ráadásul munkanélküliséggel küzdenek. /Sapientiások a nemzetközi projektben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A hét végén zajlott le az első diákfilmfesztivál, BBTE, a Sapientia Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem közös rendezésében. Szeptember 28-án kezdődött filmek vetítése. A fiatal rendezők nagyrészt a Romániában élő romákról, a kihalóban lévő mesterségekről és a hajléktalanok mindennapjairól forgatták kisfilmjüket. A fesztivál harmadik fedezettje magyar volt, Zágoni Bálint Benedek doktor csodakútja című dokumentumfilmje. /Osváth Dianna: Diákfilmfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Az Aradi Magyar Napok keretében Perecsényi Nagy Lászlóra (1768-1827) emlékezett a Kölcsey Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület. Borosjenőben megkoszorúzták a református templomban lévő Perecsényi-emléktáblát (szolgabíróként Borosjenőben szolgált, az Arad megyei Háromalmásról költözött oda), majd szeptember 30-án, vasárnap Aradon – Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke és Király András parlamenti képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének nyitó szavai után –megtartották a Perecsényi emlékülést. A Perecsényi-évforduló (180 esztendő telt el halála óta) alkalmat szolgáltatott arra, hogy az emlékülésen a magyar felvilágosodás és reformkor néhány kiemelkedő képviselőjének (Baróti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Szacsvay Imre) munkásságával is megismertessék a hallgatóságot. Előadást tartott dr. Hubert Ildikó (Budapest, ELTE), dr. Egyed Emese (Kolozsvár, Babes–Bolyai), dr. Fleisz János (Nagyvárad, Sapientia) és Pávai Gyula. Perecsényi elkezdte a helynevek gyűjtését, Szabó T. Attila az első helynévkutatónak nevezte, foglalkozott nyelvújítással (neki köszönhető a körlevél, elnapolás, érdemjel, okmány, küldöttség, szórend, viszály, estély stb. szavunk!), és elsőként készítette el Arad történeti monográfiáját. Az alkalomra jelent meg az előadásokat tartalmazó könyv a két szervező együttes kiadásában, Lehoczky Attila szerkesztésében. /-r –a: Perecsényi Nagy Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A Sapientia–EMTE szervezésében Romsics Ignác történész professzor, akadémikus tart előadást Trianontól Párizsig. Az új Magyarország születése, 1920–1947 címmel október 12-én Csíkszeredán, az egyetemi aulában. /Trianontól Párizsig. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének IV. vándorgyűlése zajlik október 12-13-án Csíkszeredán, a Hargita Megyei Könyvtárban. Tóth Szabolcs Barnabás, a Kovászna Megyei Tanács Európa Információs Központjának vezető tanácsosa az európai uniós pályázatokról tart tájékoztatót, Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi könyvtár igazgatója a romániai magyar könyvtári szaksajtó történetét ismerteti, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója az Örökségünk című folyóiratot mutatja be, majd Németh Péter informatikus ismerteti a bibliográfiai kiadványszerkesztő szoftvert. A további előadások között Kovács Erzsébet és Máthé Izabella, a Hargita Megyei Könyvtár módszertani szakirányítói a megyénk községi könyvtárainak helyzetét mutatják be. Róth András Lajos, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a digitalizálás problémáiról beszél. Kolumbán Gábor egyetemi tanár (Sapientia–EMTE) előadása a kultúrának a globális korban játszott szerepével foglalkozik, Spielmann Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a XXI. század könyvtárosának léthelyzetéről értekezik. /Könyvtárosok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

Csíkszeredán befejeződik a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületének felújítása. Odaköltözködik a két Budapestről érkezett piarista atya: Kállay Emil és Sárközi Sándor. A teológiai, szépirodalmi és a különböző tudományokhoz kapcsolódó könyvek már a helyükre kerültek és jókora olvasóteremben állnak majd a diákok rendelkezésére. A tanítórend két tagja már számos, változatos témájú játékos foglalkozást kigondolt a diákok számára, továbbá különböző szakkörökre várják őket a jövő héttől. Segítséget akarnak nyújtani nekik a tanulásban, beszélgetve és játszva. Lesz filmklub, olvasókör, etika szakkör, bibliaóra, lelkisegély-szolgálat, az önismereti játékokhoz is számos társasjáték sorakozik a könyvtárban, de Sárközi Sándor atya szívesen rúgja a labdát is a fiúkkal. Elsősorban a Márton Áron Gimnázium diákjait szólították meg, de a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Sapientia – EMTE spirituális atyáinak is jelezték kezdeményezésüket. Kállay magyartanár tíz évig járt Kárpátaljára, az ottani papok munkáját segíteni, de Délvidékre is utazgatott. /Antal Ildikó: Hitünk és magyarságunk mécsesére vigyáznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

A 7. Filmtett fesztivál második napja a Filmtett-Duna műhely alkotótábor és az Sapientia Egyetem fotó, film, média szakos hallgatóinak filmjeivel csalogatta a moziba a nézőket. A következő napon Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című játékfilmjét teltház várta. Csáth Géza regénye nyomán született az alkotás. A Dolina című film – Kamondi Zoltán rendezésében – szintén adaptáció: Bodor Ádám regénye nyomán készült. /Mihály Zsombor: Filmtettfeszt – teltházas lett az Ópium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Romániában újdonságnak számító biotechnológiai kutatásokra kapott több mint egymillió eurós támogatást a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományok Tanszéke. Így a Sapientia kutatói az országos biotechnológiai kutatások közül háromnak a vezetői. Dr. Lányi Szabolcs, a tanszék professzora elmondta, az Országos Kutatási Programban (CNMP) meghirdetett tudományos pályázati kiírás teljes összegének 4 százalékát nyerték el. „Olyan labortechnikákat alkalmazunk a kutatás során, amely ez idáig egyedülálló Romániában, és külföldön is ritkaságnak számít” – magyarázta Ábrahám Beáta adjunktus, a projekt vezetője. „A pályázaton nyert pénz segítségével néhány százezer euró értékben műszereket és más szükséges anyagokat vásárolunk majd” – tette hozzá Lányi professzor. Olyan hároméves projektről van szó, amelynek során kutatásokat folytatnak enzimtervezés, irányított evolúció, talajfeljavítás terén. A tanszék a három új projekten kívül tíz másik országos kutatásban is partner. Nemcsak ez a projekt, hanem a tanszéken működtetett két szak, a környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szakok is újdonságnak számítanak Romániában. A Sapientia 2002-ben célul tűzte ki, hogy a jövőt szolgáló, új piacot teremtő szakokat hoz létre. Lányi professzor szerint a biomérnöki szak a 21. század mestersége. Az ezelőtt hat évvel alapított környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szaknak akkor még a román egyetemeken sem volt hagyománya. A két mérnöki szakot még nem akkreditálták, ugyanis ez csak nyolcéves működés után lehetséges. Végzett diákjaik a bukaresti műszaki egyetemen diplomáztak. A biomérnöki képzés eredményességét bizonyítja az is, hogy sikerült kinevelni már egy olyan szakembergárdát, akik képesek ilyen tudományos projekt lebonyolítására, mint amire most kaptak esélyt. /Székely Zita: Kutatásban vezetnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

Kilencedik állomásához érkezett az 1998-ban első alkalommal megrendezett geológusok találkozója. A székelyföldi szakmabeliek évente egy alkalommal – idén október 26-27-én – a tudományág sorsáról, újdonságairól és annak helyi jövőjéről értekeznek. 1989 után egyik napról a másikra megszűnt a csíkszeredai Geológiai Feltáró Vállalat, az IPEG, mintegy száztíz geológus került az utcára, akiknek kilencven százaléka nem tudott elhelyezkedni szakmájában. A rendezvénnyel összefogásukra vállalkoztak, továbbá alkotó társaik ilyenkor bemutatják eredményeiket. Az első öt alkalommal Sepsiszentgyörgyön gyűltek össze, majd 2003 óta a csíkszeredai Sapientia Egyetem lett a főhadiszállásuk, ráadásul a Magyar Állami Földtani Intézet is bekapcsolódott a székelyföldiek konferenciaszervezésébe. Magyarországi akadémikusok és intézményvezetők is tartanak előadásokat. /Kozán István: Székelyföldi geológus-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

Az erdélyi magyar autonómiaigények továbbra sem szerepelnek a Gyurcsány- és a Tariceanu-kabinet tanácskozásának napirendjén. Nagyjából körvonalazódott a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik közös román–magyar kormányülés napirendi pontjainak jegyzéke. A romániai minisztériumok által benyújtott javaslatok nagy része a hétéves magyar–román operatív együttműködési program célkitűzéseit szem előtt tartva készült el, nyilatkozta Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára, az egyeztető küldöttség tagja. A hét végén lezajlott egyeztetésen elemezték a tárcáktól kapott javaslatok többségét, a jóváhagyott javaslatok pedig már bekerültek a közös kormányülés napirendi pontjai közé. Horváth Anna elmondta, a fejlesztési tárca javaslatai közül négyet fogadtak el az egyeztető felek. A két legfontosabb javaslat egyrészt a stratégiai együttműködési programok elsődleges hatásterveinek előkészítésére, pontosabban ezek közös finanszírozására vonatkozik, másrészt a közös fejlesztési pólusok kitűzése. A kormányülésen napirendre kerül a romániai szakminisztérium által javasolt távközlési együttműködési megállapodás is. A kormányfőtitkárság javasolt protokollum-tervezete a romániai Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között jönne létre, és amely a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi státusára vonatkozik. Az elfogadott javaslatok között van a TEN elnevezésű, a Budapest–Bukarest–Konstanca vasútvonalon zajló szállítás fejlesztésére vonatkozó megállapodás. Szerepel még a határ menti mellékutak korszerűsítésére létrehozandó közös munkacsoport, valamint a vasúti határátkelés egyszerűsítése. Nem került be viszont a Tánczos Barna szállításügyi államtitkár javaslata a dél-erdélyi autópályával kapcsolatban, amely szerint a két kabinet közösen határozna arról, hogy miként valósulna meg a sztráda magyarországi folytatása. Horváth Anna szerint nem született még megegyezés az oktatási, művelődésügyi és ifjúságpolitikai kérdésekben beterjesztett javaslatokról. Az államtitkár szerint a legfontosabb javaslat a határ menti együttműködési program. Előreláthatólag az autonómia kérdése sem szerepel majd a közös kormányülés napirendi pontjai között. A 2006 novemberében Budapesten rendezett második együttes kormányülésen a két kabinet tagjai tíz kétoldalú megállapodást írtak alá. A román és a magyar kormány vállalta, hogy együttműködik a Duna-medencére és a Tisza-vízgyűjtőre vonatkozó területfejlesztés, az építőipari vállalkozások kooperációjának ösztönzése terén. Megállapodás született, hogy a két állam köztisztviselői közös szakmai képzésben részesülnek, és hogy Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket építenek. Arról is megállapodtak, hogy a román és a magyar tudományos akadémia történészekből álló vegyes bizottságot alakít egy közös történelemkönyv megírására, Románia és Magyarország pedig fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását. Tavalyi kormányközi megállapodás eredménye az is, hogy 2007. január elsejétől a két ország állampolgárai útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek a másik állam területére. Nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében, és az erdélyi autonómiaigények sem kerültek szóba. /Nagy B. István: Négycsillagos kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában. A találkozónak nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni. Nagy változás, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, a két szomszédos állam ugyanazon közösség tagja. A következő kormányülés napirendjén többnyire olyan témák lesznek, amelyek már az előző megbeszéléseken is szerepeltek, de nem valósultak meg, vagy teljesen súlytalanok. Az előbbi kategóriába a közös történelemkönyv megírására vállalkozó vegyes bizottság felállítása, míg utóbbiba az építőipari klaszterrendszer megalapítása illik leginkább. A két kormány ismét kerüli az autonómia, a Bolyai Egyetem vagy a Sapientia Egyetem közös finanszírozása ügyének megvitatását. Gyurcsány Ferenc nemrég időszerűtlennek nevezte a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdését, Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a Tariceanu-kabinet nem zárkózik el az autonómiadisputától, mindössze Budapesttől várja ennek felvetését. /Rostás Szabolcs: Megkerült témák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Papp Z. Attila augusztus óta a Miniszterelnöki Hivatal /MeH/ székelyföldi származású felsőoktatási szakreferense, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi helyszínein fogja vizsgálja az egyetem akkreditálásához szükséges körülményeket. Hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Kolozsváron a Sapientia Egyetem a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Papp Z. Attila a megállapodást biztató első lépésnek tartja. Az egésznek akkor van értelme, ha az intézmények közös pályázatokban vesznek részt. Az aktív együttműködéshez közös és rendszeres projektek tömkelege szükséges. Ha ez megvalósul, akkor lehet beszélni közös felsőoktatási térségről. Az intézményközi együttműködés még nem igazán honosodott meg. A magyar állam évente Sapientia működtetésére folyósított támogatásának összege még nem végleges. Egyrészt a magyar költségvetési törvényben egymilliárd forint szerepel a MeH fejezeti keretében. Másrészt nemrégiben született a döntés, hogy a Sapientia EMTE-t bevették a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, és onnan garantáltan három vagy több évre évente kap még kétszázmillió forintot. Ezen kívül rendelkezésre állnak más pályázati források is – többek között a Szülőföld Alap. A Sapientia egyes vezetői nehezményezik, hogy a magyarországi finanszírozónak nincs átlátható stratégiája a Sapientia létéről. Papp Z. Attila kifejtette, a magyar kormányzat képviselői többször elmondták az egyetem vezetőinek, hogy a magyar költségvetésből a jelenlegi helyzetben is rendelkezésre fognak állni az egyetem mindennapi működéséhez szükséges források. Ez az összeg csökken. A finanszírozónak koncepciója van a támogatásra vonatkozóan. A jövő évtől áttérnek a normatív finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy hallgatói létszám alapján fogják a finanszírozási összeget meghatározni. Az egyetem vezetőségével egyeztetve fogják eldönteni, melyik szakokon hány helyet támogat majd a magyar állam. A finanszírozási koncepció jelenleg készül, melyet az egyetem vezetésével egyeztetnek. A finanszírozó az újonnan felálló kuratóriumba delegálni szeretne tagokat, jelenleg nincs képviselőjük. Jó lenne, ha a kuratóriumban az úgynevezett munkaadói oldal és a közoktatási szféra képviselői is megjelennének. Készítenek egy koncepciót Budapesten, és Papp Z. Attila feltételezi, hogy az egyetem is elő fog állni egy koncepcióval. A két verzióból fog megszületni a végleges forma. Papp Z. Attila emlékeztetett, tavaly a Magyar Kisebbségben (2006/1–2) megjelent a vitaindítója erről. Jelenleg annyi változás történt, hogy a finanszírozó szakmai, akkreditálással kapcsolatos elvárásokat fogalmaz meg az egyetemmel szemben. /Gergely Edit: Finanszírozói vizit az EMTE-nél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Várhatóan 12-15 kétoldalú megállapodást fogad el a román és a magyar kabinet a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik együttes kormányülésen – közölte Bukarestben Cseke Attila kormányfőtitkár. Cseke emlékeztetett arra, hogy a 2005-ben és 2006-ban elfogadott megállapodások jelentős részét már gyakorlatba ültették. A megvalósított megállapodások közé sorolta a határátlépés megkönnyítésére, illetve a konzuli hálózat bővítésére vonatkozó egyezményeket. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelőkön áthaladó másodrangú utak javításáról. Tervezik egy olyan listának az elfogadását is, amelyben konkrét határ menti projektek szerepelnek. /Mihály László: Egy tucat megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, RMDSZ-es politikus elmondta, ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Emlékezetes, hogy tavaly Tariceanu kormányfő határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki”. Nemrég a magyar kormányfő időszerűtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. /Rostás Szabolcs: Gyorsvasút a fővárosok között? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Jövőtől újfajta finanszírozási rendszert vezetnek be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartására, melynek következtében a támogató dönt a különböző szakok támogatásáról. Emellett egy-két éven belül újabb épületekkel bővül az intézmény: Kolozsváron egy új kar épületével, Marosvásárhelyen bentlakással és egy kis épülettel, Csíkszeredában pedig egy árvaházi épületet újítanak fel. Az új rendszert fokozatosan vezetik be, ugyanis a jelenlegi hallgatók esetében korábban megkötött tanulmányi szerződés határozza meg az ingyenes, illetve tandíj-hozzájárulásos helyek számát – nyilatkozta dr. Dávid László, az egyetem rektora. A változás legfeljebb az egyes szakokon meghirdetett tandíjas helyek növekedésében mutatkozik meg, az ösztöndíjrendszer nem fog módosulni. Az új rendszer értelmében jövőre 1,4 milliárd forintos támogatást biztosít az egyetemnek a magyar költségvetés, de ez nem elegendő. Ahhoz, hogy megfelelően működjön, 1,6 milliárdra van szükség – magyarázta Dávid, remélve, hogy hamarosan döntenek a kiigazításról. Az intézmény az elmúlt években olyan beruházásokat eszközölt – nevezetesen földterületeket vásárolt –, melyek nyereségéből ma több épületre is van kilátás. Kolozsváron egy kart szeretnének új épületbe költöztetni, Marosvásárhelyen a nemrég épült kampusz mellé bentlakást és egy kertészeti, műszaki laboratóriumot terveznek. A tervek szerint a kolozsvári beruházás egy-két éven belül készülne el, a vásárhelyi bentlakás pedig már a következő tanévben fogadná a diákokat 240 férőhellyel. /B. I. : Új támogatási rendszer, új bentlakás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./