Három végzős évfolyam ballagott már a Sapientián. Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora közölte, a tapasztalatok biztatóak. Idén összesen 18 szakon volt végzős évfolyam. Több esetben hiánypótló szakokon biztosítanak képzési lehetőséget. A Sapientia 2007 őszén nyújtja be az első szakok akkreditációs kérelmét. A magyar kormány ismét kevesebb pénzt szánt a Sapientia támogatására. Az egyetem fokozatosan biztosítja a működéséhez szükséges önrészt. Ez jelenleg 5 százalék körül van. A közeljövőben Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen terveznek fejlesztéseket. Marosvásárhelyen diákkollégiumot, illetve egy kisebb oktatási épületet terveznek. Kolozsváron a kar épülete készülhet el, mert jelenleg a tanítás bérelt ingatlanban folyik. Új szakok indítását egyfelől a hiányszakmákban, mint a pénzügy, menedzsment, marketing, turizmus, szociális menedzsment, biotechnológia, élelmiszer-biztonság, számítógépes művelettervezés, tájépítészet, távközlés, statisztika és gazdasági előrejelzés, EU-jog vagy műépítészet, másfelől – a teljes egyetemi struktúra kiépítése érdekében – kiemelt cél a mesterképző szakok indítása. /Bálint B. Eszter: Új szakok és mesterképző indul. Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) rektora elmondta, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik felsőoktatási helyszíneként, az idén is 12 szakot indítanak az elsőévesek számára. A képzőművészeti, zenepedagógiai, angol nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, református vallástanár, szociológia szakokra felvételi vizsgát szerveznek. A visszajelzések szerint a végzett hallgatók hetven százaléka szakmájában helyezkedett el. A PKE intézményi akkreditációját, illetve három szak elismerését – vallástanári, német és szociális munka – május folyamán a kormány elé terjesztette az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Az éves tandíj 250–400 eurót tesz ki. A PKE saját költségvetéséből, szakonként a meghirdetett helyek 50–80 százalékára bejutó diákoknak a tandíj összegével egyenlő támogatást nyújt. A hallgatók 20 százalékának ezenkívül érdemi, tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjat is biztosítanak. Az egyetem közvetlen szomszédságában található korszerűen felszerelt Arany János Kollégiumuk, amely 220 diák befogadására képes. A tanári kar 160 fős, nagyrészt erdélyi, részben magyarországi neves oktatókból áll. A 2006–2007-es tanévben öt tanszék rendezett rangos nemzetközi konferenciát. E tudományos konzultációk anyagát önálló kötetekben, illetve a Partiumi Egyetemi Szemle című tudományos folyóiratban közölték. A könyvtár gazdag folyóirat-gyűjteménnyel és on-line adatbázissal rendelkezik. /Gergely Gizella: Keresztény szellem és tudományos kutatómunka. Partiumi Keresztény Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Csató Béla római katolikus főesperes a marosvásárhelyi közélet ismert személyisége, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával a város díszpolgára cím megkapta. Hamarosan elhagyja marosvásárhelyi gyülekezetét, új megbízatás várja. Csató Béla úgy érzi, hogy benne a tüzet, a lelket Márton Áron püspök gyújtotta meg. Ő tanította meg, hogy a népünkért fel kell vállalni a munkát. Az egyik nagy megvalósítása a Deus Providebit Ház, Marosvásárhelyen léteznie kell egy szellemi kisugárzó központnak. Eddig meg kellett teremteni egyfajta infrastruktúrát, így plébániák létesítését. Most kezdődik el a legutolsó templom építése az Egyesülés negyedben. Nagy álma volt a katolikus egyetem, ez nem valósult meg, de ennek a szellemiségéből született ez a ház, ahol a Sapientia megkezdhette marosvásárhelyi működését. Csató Béla engedelmeskedik az érseknek, mert a katolikus pap engedelmességi fogadalmat tett, de az elhelyezés ténye bántja őt. /Makkai János: „Bennem a tüzet Márton Áron gyújtotta meg”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

A Marosvásárhelyi Napok keretében díszpolgári címet és Pro Urbe kitüntetést adnak át a város jeles személyiségeinek. A magyar kitüntetettek: Csató Béla főesperes, dr. Horváth Attila tanár, Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató. Pro Urbe-díjat vett át az Amerikai Egyesült Államokba emigrált Bálint József. Csató Bélát /sz. Csíkszereda, 1944. máj. 26./ Gyulafehérváron 1967-ben szentelték katolikus pappá. 1992 óta Marosvásárhelyen plébános, 1997 óta főesperes. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ 1944-ben doktorált vegytan-fizika és ásványtanból. 1948-ban egyike volt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar megalapítóinak. A tanügyi intézményből 1952-ben elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. 1960-ban részt vállalt a hároméves Tanárképző Főiskola megalapításában, ahol hosszú évekig tanszékvezető, majd a fizika-kémia és a matematika szak dékánja volt. Weszely Tibor professzor /sz. Brád, 1936. jan. 16./ 1959-ben a Bukaresti Egyetem matematika karán diplomázott, majd 1971-ben megszerezte a matematika doktora címet. Több oktatási intézetben tanít: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban, a Tanárképző Főiskolán, a Sapientia Egyetemen, valamint a rabati (Marokkó) Al Laymoune Középiskolában. Weszely professzor 31 tudományos dolgozat, két egyetemi kurzus, 8 kézikönyv és monográfia szerzője, több mint 80 szaklapban jelentek meg írásai. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak és Pro Urbe-díjakat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Az erdélyi magyarság népesedési perspektíváiról készítettek átfogó tanulmányt kolozsvári társadalomkutatók a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával. Csata István szociológus és Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség demográfiai munkacsoportjának tagjai, a tanulmány szerzői Csíkszeredában tartottak előadást. Az erdélyi magyar népesség számának 20-30 éves időtávra való előrevetítésével a céljuk az, hogy adatokkal szolgáljanak az erdélyi magyar intézményeknek a döntések meghozatalában. A kutatás egy három szinten elvégzett népesség-előreszámítás. Egyfelől vonatkozik a teljes erdélyi magyar népességre, másodszor a megyék népességére, és harmadszor a 42 oktatási régió népességét számították ki 20-30 évre előrevetítve. Megdöbbenést keltett az az adat, miszerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 332 000, 2032-re pedig 1 008 000 fő lesz. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A romániai népesség elég nagy mértékben csökken, ugyanakkor a magyar népesség csökkenése az országosnál nagyobb arányú. Egyrészt azért, mert a magyar lakosságra hangsúlyozottabban jellemző az elöregedés, mint az ország teljes lakosságára, másrészt az asszimiláció is közrejátszik. A román népesség csökkenése előrevetítve 30 évre 16 százalékos, szemben a magyarság 29 százalékos fogyásával. Ha Temes megye példáját ragadjuk ki a tanulmányból, nagyon kedvezőtlenek a népességi kilátások. A nagymértékű elvándorlás (1992–2002 között 9,9 ezrelékes) és a kedvezőtlen természetes szaporulat (–10,6 ezrelék) következtében 2032-ben a magyarok száma várhatóan a 2002-es érték 50 százalékát sem éri el. A magyar lakosság aránya 4,5 százalékra csökken (2002-ben 7,6 százalékos volt). A csíki régió, a Gyimesekkel és a Kászonokkal kiegészítve: Csík lakossága 120 952 fő, 85 százalékban magyar, 37 % lakik városon, az átlagéletkor 37,7 év. A termékenység és a születéskor várható élettartam is meghaladja az erdélyi magyarokat jellemző átlagot. Húsz év alatt 10,5, a 30 év alatt 15,8 százalékkal esik vissza a népesség. 2032-ben a migrációs veszteség feltehetően 10,3 ezer lesz. A legkedvezőbb a helyzet a Székelyföldön. Ennek egyik magyarázata a falusi népesség nagyobb aránya, kisebb az elvándorlás, magasabb a gyerekvállalási kedv. Székelyföldön fogy a legkevésbé a magyar népesség. Ezzel szemben a dél-erdélyi megyékben: Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, vagy a Bánságban a magyar népesség várhatóan megfeleződik a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. 1989 és ‘93 között volt a legnagyobb születésszám-csökkenés, négy év alatt 10 ezerrel csökkent a születések száma. Az elemi iskolákat ez a hullám az 1996–97-es tanévben, a középiskolákat a 2004–05-ös tanévben érte el, míg az egyetemeket 2009 és 2013 között éri el. Az egyetemista korú népesség 37 százalékkal, 18 700-ról 11 800-ra csökken, tehát mintegy 7000 magyar egyetemistával lesz kevesebb, mint most van. Az oktatási régiókra való előreszámítás segít a döntésben, hogy hol érdemes szórványkollégiumot vagy iskolát megerősíteni, fenntartani, hova érdemes, illetve nem érdemes beruházni. A Sapientia–EMTÉ-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen párhuzamos építkezés folyik, helyenként olyan társadalomtudományi, illetve humán szakokkal, amelyek esetében a fiatalok nem igazán tudnak a szakmában elhelyezkedni. /Oláh-Gál Elvira: Interjú Csata István és Kiss Tamás szociológusokkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

Nem sikerült megállapodnia július 3-án a román–magyar vegyes bizottságnak, így a nyár folyamán még egy ülésszak várható. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára kifejtette, Magyarország a Sapientia Egyeteme ügyében is tisztán akar látni. Szóba jött az ősszel sorra kerülő román–magyar közös kormányülés előkészítése is. Az RMDSZ-szel való egyeztetés után továbbra is az Iskola Alapítvány kapta meg az oktatási-nevelési támogatásokat, kiírta a pályázatokat, a kifizetések elkezdődtek. A pályázat útján adható további támogatások a Szülőföld Alap rendszerében működnek, a nyár folyamán döntések is születnek a pályázatokról. Jelenleg az erdélyi vonatkozású oktatási-kulturális intézeteknek a speciális szerződés alapján történő finanszírozásán dolgoznak, jelezte Gémesi, hogy ne kelljen pályázniuk. Basescu román államfő nemrég bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját. A kisebbségi vegyes bizottság ülésén Gémesi elmondta, hogy a magyarországi románság széles körű kulturális autonómiával rendelkezik: intézményrendszerrel, kisebbségi önkormányzatokkal, támogatási rendszerekkel, jogszabály által biztosított jogkörökkel. A parlamenti képviselet ügyében dolgozik egy munkacsoport. A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban kérte a magyar fél, tegyék egyértelműbbé, hogyan történhet meg a társfinanszírozás az akkreditációt követően. A román fél ígéretet tett, hogy ezt tisztázzák, mert továbbra is csak a magyar fél az egyedüli finanszírozó. /Mihály László: Tisztán akarunk látni. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Egy későbbi, nyár végéig megtartandó második ülésszakon fogja véglegesíteni az aláírásra váró közös jegyzőkönyv szövegét a román–magyar kisebbségügyi vegyes bizottság, miután július 3-i bukaresti ülésén nem jutott a megtárgyalandó kétoldalú témák végére – tájékoztatott Bukarestben Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára. A két ország kisebbségügyi kérdéseit érintő közös jegyzőkönyvet csak ezen a második ülésszakon fogják véglegesíteni, be kell még fejezni az ajánlások megszövegezését. A tervek szerint a nyár végéig lebonyolítják ezt a találkozót Budapesten vagy Bukarestben. A kétoldalú kisebbségi együttműködési szakbizottság társelnökei (Gémesi Ferenc és Mihai Gheorghiu, a határon túli románok ügyével foglalkozó külügyi államtitkár) csak ezután írhatják alá a dokumentumot. Főleg az oktatási és kulturális kérdések várnak még pontosításra mind Magyarország, mind Románia vonatkozásában. A magyar delegáció felvetett több kérdést a nyelvhasználattal kapcsolatosan az oktatás és a közigazgatás terén, illetve a helységnévtáblákat illetően. Jelezte: számos kérdésben a meglévő romániai jogszabályi háttér mellett gyakorlatiasabb eredményeket várna. Ugyanakkor Magyarország sem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja, miként lehetne a romániai igényeknek megfelelően biztosítani a jobb minőségű román nyelvoktatást a magyarországi román kisebbség számára. A magyar fél ez ügyben aktív együttműködést kért, például azt, hogy a szomszédos ország segítse a magyar területen román nyelven oktatók képzését. Ha Magyarországon esetleg nem találnak román tankönyvírót, akkor Románia segíthet ebben is – mondta az államtitkár. A Sapientia Egyetem ügyében nagyjából sikerült véglegessé tenni a szöveget, ami az akkreditáció előmozdítását illeti. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a romániai felsőoktatás helyzetét is alaposan át kell tekinteni a romániai magyarság szempontjából. Pontosítani kell a restitúciós folyamattal kapcsolatos felvetéseket is – mondta Gémesi Ferenc. A magyar fél szeretné, ha a román kormány amolyan jószolgálati, egyeztető feladatot vállalna az egyház és a román kulturális tárcsa között a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár hasznosítása ügyében. Külön „csomagot” képviselnek a közjogi kérdések. Budapest a romániai kisebbségi törvény elfogadtatásának ügyét az ajánlások között szeretné szerepeltetni, hiszen – mint Gémesi mondta – ez ügyben a román fél nem tudott előbbre lépni. „Szeretnénk tehát, ha ezt napirenden tartaná a román politika” – fűzte hozzá, utalva arra is, hogy Bukarest ugyanakkor a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét szorgalmazza. /Ülésezett a vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Az érettségin a legtöbben a román írásbeli miatt kényszerülnek majd újravizsgázni, az idén is leginkább a magyar diákok kerültek hátrányba. „A tanterv egyenlőséget von a román és más anyanyelvű gyerekek között, ez pedig helytelen” – szögezte le az Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem román tanszékének vezetője. Hátrányos helyzetbe kerül a magyar gyerek úgy a vizsgán, mint később, az elhelyezkedésnél. Országosan 5000 óvást jelentettek be, s ezeknek a nagy része is a román írásbelit érintette. /Bakó Zoltán: Diákgyilkos” volt a román érettségi vizsga. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A Román Elmegyógyász Társaság, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Hargita Megyei Orvoskollégium és a Cry For Help Alapítvány szervezésében zajlik a II. Nemzetközi Román–Magyar Pszichiátriai Konferencia a csíkszeredai Sapientia – EMTE aulájában. A szimpózium fővédnökei és meghívottjai: Nicolaescu Eugen, Románia egészségügyi minisztere és Horváth Ágnes magyar egészségügyi miniszter. /II. Nemzetközi Román–Magyar Pszichiátriai Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Az erdélyi magyarok Romániához és az anyaországhoz fűződő viszonyáról tartottak előadást politikusok a hétvégén zárult tusnádfürdői EU-táborban. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára egyik előadásában közölte: szakítani kell azzal a nézettel, amely szerint az anyaország az „adakozó”, a külhoni magyar közösségek pedig a „támogatottak”, ez utóbbiak ugyanis most egyenrangú partnerek, kiszámíthatóvá kell tenni az együttműködést. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Románia EU-csatlakozásával teljesen új történelmi helyzetet teremtett. „Nagy figyelmet kell most szentelni arra, hogyan tudjuk bevonni az uniós forrásokat a nemzetpolitikába. Főleg arról van szó, hogy miként lehet európai pénzeket felhasználni a magyarok lakta régiókban útépítés, környezetvédelem vagy bármilyen infrastrukturális beruházás finanszírozásához” – emelte ki. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása után úgy lehet versenyképessé tenni a magyar közösségeket, ha az együttműködésbe sikerül bevonni európai forrásokat is. Gémesi szerint meg kell találni azokat az intézményeket, amelyek az egyes magyar közösségek élete szempontjából meghatározóak. „Úgy kell finanszírozni ezeket, hogy ne kelljen minden évben újra pályázni, alkut kötni, hanem váljon kiszámíthatóvá az a támogatás, legyen látható íve” – hangoztatta, ilyen intézménynek nevezve például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Markó Béla RMDSZ-elnök tusnádfürdői beszédében az „Erdélyt vissza az erdélyieknek!” jelszót járta körül. A politikus úgy véli, Erdély sorsát nem Bukarestben, a központi politika szintjén kell eldönteni, hanem az erdélyieknek kell azt befolyásolniuk. „Ma már bátran, de másképpen kell megfogalmazni az egykori irredentának minősülő jelszót: Erdélyt vissza! Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek” – emelte ki Markó. /Véget vetnek az adakozásnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Kihívások a pszichiátria számára az európai integráció idején címmel tartottak többnapos konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai campusán. A második alkalommal megrendezett román–magyar pszichiátriai eseményen többek között az affektív és szorongásos zavarok aktuális kérdéseit is megvitatták a résztvevő szakemberek. Dr. Veress Albert, a csíkszeredai szervezőbizottság elnöke elmondta, a Magyar Pszichiátriai Társaság felkérésére ezentúl kétévente a megyeszékhely ad otthont az ilyen jellegű összejöveteleknek. /Pszichiátriai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

21 magyar karon 57 szakra hirdetett meg helyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem idén. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén 19 szakot indít Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A Modern Üzleti Tudományok Főiskola székelyudvarhelyi kirendeltségén két alapképzésre és egy másoddiplomás képzésre lehet felvételizni. A beiratkozások július 20-án fejeződnek be. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./Emlékeztető: A Babes–Bolyai Tudományegyetem a 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas hely van. A fogorvosi szakon idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely várja a jelentkezőket, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen a színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely tölthető be. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Szilágy megyei Zsobokra a festészet, szobrászat, grafika, kerámia, film- és fotóművészet, valamint a fafaragás szerelmesei. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, a Reményik Sándor Egyesület tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábort. Idén filmet forgathatnak és fotózhatnak is a táborlakók. A filmes stáb a Sapientia – EMTE elsőéves egyetemistáiból áll. /D. I. : Képzőművészek találkozója Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Kolozsváron a tanács elfogadta a városrendezési tervet, amely a Sapientia Egyetem kolozsvári, Tordai úti ingatlanának a felépítésére vonatkozik. Az egyetem lengőfolyosóval összekötött kétrészes ingatlanegyüttest akar felépíttetni. Az épületegyüttest a tervek szerint 2009-ben adnák át. Tonk Márton dékán elmondta: a mintegy 5000 négyzetméteres összterületű ingatlanban otthont kapna az egyetem kolozsvári részlegének három kara, egy korszerűen felszerelt TV- és filmstúdió, de egy európai normáknak megfelelő, szimultán-tolmácsoláshoz szükséges berendezéssel ellátott nagy aula is. Az egyetem kolozsvári részlege ugyanakkor természetesen továbbra is megtartja és használja a Bocskai-házat is. A munkálatokhoz szükséges pénzügyi keretet most véglegesítik, az irányösszeg 3 és 4 millió euró közöttire tehető, amit más földterületek eladásából szerzett az egyetem. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Zöld utat kapott a Sapientia építkezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A felsőoktatás versenyképessége manapság aligha mérhető egy szempontrendszerrel, így az a tény, hogy a világon e téren összeállított rangsorok első ötszáz helyén egyetlen magyar egyetem sem szerepel, valójában nem a magyar felsőoktatást minősíti – összegezhető a vita, amelyet Tusványos utolsó előtti napján folytattak a szakma képviselői a szabadegyetemen. Többen a felsőoktatás, illetve az egyetemek válságáról beszéltek. Pálinkás József volt magyar oktatási miniszter ezt az oktatási folyamat elszemélytelenedésével magyarázza, szerinte a tudásátadás mellett a nevelés és kultúraközvetítés teszi széles körűen versenyképessé az intézményeket, s mindez csakis tanárszemélyiségek révén valósulhat meg. Bodó Barna (a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökeként immár a Sapientia Egyetem tanára) a válságot az eltömegesedésben látja, szerinte a bolognai-folyamat nem a mi utunk. A versenyképességet a minőség határozza meg, azt pedig a felsőoktatás autonómiájának foka. A BBTE magyar karainak létrehozását épp az egyetemi autonómia gátolja meg (na meg a politika), de ez azért van, mert a magyar érdekek nem tudnak kellő súllyal megjelenni, s ezért a politika segítségére is szükség van. Az önálló, sajátos tanrend hiánya például oda vezet, hogy nem lehet kisebbségpolitikát oktatni – mondta Bodó Barna. A mindent a mennyiséggel mérő rendszerek eleve hibásak, így más szempontok szerint értelmezte a versenyképességet Dávid László, a Sapientia rektora. Szerinte egy intézménynek kettős szerepe van: oktatást biztosító és régiófejlesztő. Ezért volna elengedhetetlen egy komoly felmérésre alapuló felsőoktatási stratégia megalkotása és hasznosítása. /Ferencz Csaba: Felsőoktatás és verseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács álláspontja az RMDSZ-szel való tárgyalásról. Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés, • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása, • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben, • konszenzus-orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában. Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be. Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet. A nemzeti összefogás programja I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások • a kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben • a Székelyföld területi autonómiájának támogatása • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ- szervezetek által, • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által • az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet • A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan • az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása) • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása • a PKE akkreditációs törvényének támogatása • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása. • a megtisztulás folyamatának elindítása: • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. • A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete: • anyanyelvi misék • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon. • Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása. • Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása. • Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Ehhez szükséges: • A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére. • A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon. • Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani. • Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg. • A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor: • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján, vagy • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben). • Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze. • Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról. III. A támogatási rendszer reformja • Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni: • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civilszervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása. • A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt alelnök, Toró T. Tibor alelnök; Székely Nemzeti Tanács: Fodor Imre elnök. Kolozsvár, 2007. július 30./Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Két hete kapta meg a városrendészeti engedélyt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), így várhatóan szeptemberben meghirdetik a közbeszerzési eljárást Kolozsváron az új ingatlan megépítésére, tájékoztatott Tonk Márton, az oktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. A telek, melyre az ingatlant építenék, a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában, a Tordai út aljában, a Szabók bástyájától mintegy 100 méterre fekszik. A Macalik Arnold műépítész tervei alapján készülő ingatlanban kapna otthont a kolozsvári Sapientia három kara, egy tévé- és filmstúdió és egy hatalmas aula is. /Lázár Lehel: Engedélyezték az EMTE új épületét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen július közepén, a közgazdászok államvizsgájával /91 hallgatóból 90 sikeresen államvizsgázott/ teljesült az akkreditáció egyik alapvető feltétele: az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező tanintézmény végzősei három éven át sikeresen államvizsgáztak egy akkreditált romániai egyetemen. Az 50 százalék plusz 1 helyett 99 százalékban teljesítették az akkreditáció ezen feltételét. Az akkreditációs kérelmet ősszel nyújtják be. Marosvásárhelyről két (informatika, illetve pedagógia), Csíkszeredából pedig négy szak akkreditációját (román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, szociológia és a közgazdász szakot) készítették elő. A rövid hat év alatt nem lehetett docensnek kinevelni oly számú oktatót, akikkel minden szakot lehessen akkreditálni. Van egyetemi gyakornok, tanársegéd, van még adjunktus is, és van professzor. Az idős professzorok sok esetben betöltötték a nyugdíjkorhatárt, taníthatnak, de az akkreditációnál nem veszik figyelembe titulusukat. Nagyon sok fiatal oktató megvédte tézisét, megvan a doktori címük, és hamarosan teljesítik a docenssé történő előléptetés feltételeit is. Ehhez azonban legalább tíz év szükséges. Ezért van szükségük más romániai egyetemekről vagy Magyarországról, esetleg az Európai Unióból érkező, betanító egyetemi oktatókra. Eddig a román törvény negatívan diszkriminálta a külföldi egyetemi oktatók helyzetét. Azt mondta, csak ideiglenesen, egy évig foglalhatnak el állást a romániai oktatásban. Azonban január 1-től, amióta Románia EU-tag, ez a törvény már nem alkalmazható. Ezt elismerik Romániában, de új törvényt még nem dolgoztak ki. A két egyetem hosszú távon úgy tud együtt élni, ha komplementáris képzést vállal fel. Amit a Babes–Bolyai nem tud felvállalni, erősítse a Sapientia, és fordítva. Kevés kivételtől eltekintve ez így is van. A Babes-Bolyai kimondottan tudományegyetem, soha nem indít műszaki szakokat. /Oláh-Gál Elvira: Rajt előtt a Sapientia akkreditációja. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 8./

Nemzetstratégiai kérdésekről és a határon túli felsőoktatásról szóltak az előadások augusztus 9-én Nagyváradon, a Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgató-helyettese előadásában kifejtette: Magyarország az állami feladatokat nem kívánja átvállalni, az anyanyelven való oktatási lehetőségeket azonban támogatja. A Magyarország által oktatási-nevelési támogatásként szétosztott 6 milliárd forint a határon túli magyaroknak szánt összes anyagi juttatás felét képezi. Zilahi szerint azonban egyelőre nem tudni, mennyire hatékony ez a fajta anyagi támogatás. Sok visszaélésről s kaptak hírt. „Egy új egyetem indítása nemcsak pénz kérdése, hanem szakmai kérdés is – vélekedett Zilahi. – Ezért a szakképzett tanárok és diákok hiányával küszködő Erdélyben kétszeresen meg kell fontolni egy állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását”. Szerinte a magyarul érettségizők száma nagyrészt azonos a már meglévő magyar egyetemi helyekével. „A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet minőségi egyetemmé kell fejleszteni. Igen komoly kérdésekkel szembesültünk a most induló akkreditációs eljárás során. Kérdéses, hogy az egyetem meg tud-e felelni a szigorú feltételeknek az infrastruktúra, a diákok létszáma és a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező tanárok létszámának tekintetében” – tette hozzá Zilahi. Az előadás után felszólaló Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke cáfolta az elhangzottakat. Elmondása szerint Romániában jelenleg kétszer annyi magyar ajkú diák tanul román felsőoktatási intézményekben, mint magyar egyetemeken. A népességi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy a romániai magyarság 6,6 százalékos népességi arányához viszonyítva, a fiatalok mindössze 4,4 százaléka tanul tovább. Hantz kifejtette, az elmúlt 15 év történései is bizonyítják, hogy önálló magyar felsőoktatási struktúra nélkül sohasem oldódik meg az oktatói hiány. Hantz pontosította, hogy nem új egyetemet akarnak alapítani, hanem a már meglévő marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemekből szeretnék visszaállítani a Bolyai Egyetemet. Ha ez megtörténik, annak akkreditálása már csupán politikai kérdés. A felvidéki hallgatók azt kérték, a magyar állam a jövőben vállalja fel a többség nyelvén tanuló magyar ajkú értelmiségiek segítését, valamint a doktorandusi képzés kiemelt támogatását is. /Gergely Gizella: „Egyetemes” ütközet a nyári egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Lakatos Róbert filmrendező a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet és média szakának tanára, Csendország, Ördögtérgye, Moszny és Bahrtalo című filmjei több magyar és nemzetközi díjat nyertek. Olyan rendezőként szokták említeni, aki szünet nélkül tervez, alkot. Lakatos Róbert elmondta, hogy a Sapientia filmes szakán való tanítás sok energiát vesz el. Emellett az Argo Audiovizuális Egyesület művészeti vezetőjének feladatkörét is ellátja. Az Argo feladata olyan kisfilmek gyártása, amelyek – főként anyagi okok miatt – nem férnek bele az egyetemi keretekbe. Fő feladatként egy olyan produkciós műhely létrejöttét tekintik, amely a tehetséges alkotók rendelkezésére állna filmjeik elkészítésében, a gyártás lebonyolításában. Ilyen jellegű produkciós iroda nincs Erdélyben. Erdélyi magyar filmes alkotókról, szakemberekről lehet beszélni, de tulajdonképpeni szakmáról egyelőre nem, állapította meg. Hiányoznak a jó világosítók, a hangtechnikusok, a gyártásvezetők, a producerek. Hiányzik maga a rendszer. Örvendetes, hogy a magyarországi Szülőföld Alap támogatni kezdte az erdélyi magyar filmet. /Burus János Botond: Beszélgetés Lakatos Róbert filmrendezővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

A szűkösebb anyagi forrásokkal rendelkező egyetemisták számára minden nyáron kálváriát jelent a lakáskeresés. A lakbérek évente emelkednek, Kolozsváron a legdrágábbak az albérletek. A diákoknak a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Palota és Kunyhó című közvetítő programjával próbál segíteni. A szervezet népszerű, ingyenes szolgáltatásának célja kapcsolatot teremteni a lakást, szobát vagy lakótársat kereső, nem kolozsvári magyar egyetemisták és az ugyanezt kínáló személyek között. Hasonló szállásközvetítő szolgáltatást nyújt a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) is. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségének tervei szerint jövő őszre elkészül az első, Marosvásárhely melletti, koronkai bentlakás. /Albérlet a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Erdélyi Magyar Tudományegyetem, más néven Sapientia, Csíkszeredai Campus. Tévhitek keringenek, melyek nem túl jó színben tüntetik fel az egyetemet. Az oktatók is hisznek a gonosz pletykáknak, és nem ajánlják az itteni továbbtanulás lehetőségét. Arra hivatkoznak, hogy a szakokat nem akkreditálták! Ez téves, egyes szakokat már akkreditáltak. Az egyetem épülete Csíkszereda központjában található. Az előadótermek, étkezde, irodák, a bentlakás és a tanári lakások egyazon épületben, a hatszintes volt szállodában vannak. Az egyetem korszerűen felszerelt. Hét szakon oktatnak: kommunikáció és PR, szociológia, környezetmérnöki, élelmiszer-mérnöki, könyvelés, közgazdaságtan, román–angol. Minden szakon léteznek tandíjmentes helyek, és természetesen tandíjasak is. Háromféle ösztöndíjra lehet pályázni: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. A diákélet színes az egyetemen. Több öntevékeny kör is működik, így például: Hallgatói Önkormányzat, Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség, Csíkszeredai Rákóczi Szövetség, Egyetemi Zöld Kör, EMTE Rádió, Színi Társulat, Csillagász Szakkör, különböző sportkörök stb. /Végh Tímea Hajnalka: Sapientia! Mit tudnak önök róla? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Székely Televízió lesz az új, szeptember elején induló magyar nyelvű csíkszeredai tévé neve, a vele párhuzamosan induló román nyelvű adó Sun Tv marad. A csíkszeredaiakhoz fordultak névjavaslatért. A kétszáz beérkezett javaslatban a Góbé Tv fordult elő a legtöbbször. Bogdan Eduard inkább a komolyabb Székely Televízió név mellett döntött. A körvonalazódó műsorrácsban a Sapientia egyetemi előadásai mellett helyet kapnának sportközvetítések, istentiszteletek élő adásban. /Kovács Csaba: Nap és Hold a képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. 100 fizetéses helyre is pályázhatnak abban az esetben, ha ki tudják fizetni az évi 4000 lejnek megfelelő tandíjat. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Újdonság számít, hogy az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas helyet foglalhatnak el az érdekeltek. A fogorvosi szakon is több hely van, idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A gyógyszerészeti szakirányon idén 30-30 tandíjmentes és 50 tandíjas helyre pályázhatnak az érdeklődők. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen augusztus 18-án zárul az iratkozás. Eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely van, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Mintha a szimbolikus „státusegyetem” fontosabb lenne, mint a kellő figyelem azok iránt, akikért létezik az intézmény. A romániai magyarok viszonylag szűköcske értelmiségi rétege, amikor az RMDSZ a programpontjait fogalmazni kezdte, az egyetem szót főként olyan politikai stratégiai összefüggésben forgalmazta, amelyben ez a tudományos és oktatási intézményfogalom elvesztette eredeti jelentését, az „universitas” szóban rejtezőt, és az erdélyi magyarság autonómiájának folyamatosan üresedő jelképévé vált. Szakmai-funkcionális értelemben nagyon felhígult ennek a szónak az eredeti értelme, írta Cs. Gyimesi Éva. A magyar költségvetési támogatással viszonylag korán megalakult a Partiumi Keresztény Egyetemnek, majd a Sapientiának (EMTE) a diplomák állami elismertetésének nehézségeivel kell folyton szembenézniük. A Babes-Bolyain nyolcezer hallgató tanulhat magyarul (az idéntől hatvan szakon), és csupán ez utóbbi létszám is az egykori Bolyain évente tanuló hallgatóknak több, mint a négyszerese. Ennek örülni kellene, azonban a nyilvánosságban még mindig az egyetem jelképértékét részesítik előnyben a valóságos feladatokkal szemben. Foglalkozni kellene a kolozsvári diáknyomorral, a tanár–diák viszony romlásának okaival, a tanári felületességből és olykor korrupcióból is adódó igazságtalanságokkal. Kevés az érdeklődés az iránt, hogy mennyire hatékony a területileg kiterjedt magyar „egyetemi” oktatás. „Mekkora lehet itthon a munkapiacuk azoknak, akik például a Székelyföldön nem tanulhattak meg románul, s az egyetemen azt is elfelejtik, ami esetleg grammatikai ismeretként még megmaradt?” – minősítette a Sapientia Egyetemet a cikkíró. /Cs. Gyimesi Éva: „Státusegyetem” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Vladimir Tismaneanu az Egyesült Államokban élő történész-politológus történészekből és társadalomkutatókból állította össze csapatát. Alig fél év alatt készítették el a parlament előtt is bemutatott Jelentést, amely alapján Traian Basescu államfő elítélte a román kommunizmust. Idén ősszel jelenik meg könyv formájában a 660 oldalas dokumentum. A Jelentés magyar vonatkozású fejezetének megírására magyar szakembereket kértek fel. A fiatal történészekből álló kutatócsoport tagjai: Stefano Bottoni, a Bolognai Egyetem oktatója; László Márton, a Pázmány Péter Egyetem PhD-hallgatója és a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa; Lázok Klára, az ELTE PhD-hallgatója és a csíkszeredai Sapientia Egyetem oktatója; Nagy-Mihály Zoltán, a pécsi egyetem doktorandusza és az EME főmunkatársa; Novák Csaba Zoltán, a bukaresti egyetem PhD-hallgatója és a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének munkatársa, valamint Olti Ágoston, az ELTE PhD-hallgatója. Nagy Mihály Zoltán kolozsvári történész elmondta, Vladimir Tismaneanu a kolozsvári Etnokulturális Központ vezetőjét, Salat Levente politológust kérte fel a magyar munkacsoport szervezésére, illetve a magyar fejezet megírására, tudva, hogy ebben a kutatóközpontban etnikai, kisebbségi és kisebbségtörténeti témákban folytak kutatások. Salat Levente a budapesti Bárdi Nándorhoz fordult, aki akkor a Teleki Intézetben dolgozott, és akinek a munkatársi köréből kerültek ki a felsorolt fiatal történészek. Romániában intézményesen nem folyik kisebbségkutatás, csak próbálkozások vannak a Jakabffy Elemér Dokumentációs Tár vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület részéről. Bárdi Nándornak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben megpróbálták intézményesíteni a magyarság kommunista korszakának kutatását, fiatal erdélyi történészeket avatva be a kutatómunkába. – A magyar történészeknek azokat a kérdéseket kellett beemelni a román történetírásba, amelyeket az egyáltalán nem ismer. Például, hogy 1945-től kezdődően hogyan történt a magyar gazdasági intézmények államosítása és megszüntetése. A szövetkezeti központok megszüntetésével óriási vagyonállományt kebelezett be a román állam. Azért szedték össze mindezt, mert a román történetírásban létezik egy feltevés, miszerint a kommunizmus alatt mindenki egyformán szenvedett, sőt, a kommunizmus első időszakában a romániai magyarság pozitív diszkriminációban részesült. - Mindössze fél év állt rendelkezésre a Jelentés elkészítésére. A magyarországi levéltárakban megkezdődött a Romániára vonatkozó kutatás, de a romániaiakban nem. Nagy Mihály Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság 20. századi történetének felkutatásával hadilábon állnak. Reméli, hogy a Tismaneanu-jelentés magyar fejezete felgyorsítja ezeket a kutatásokat. /Oláh-Gál Elvira: Tismaneanu-jelentés – megjelenés előtt a könyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 29./

Augusztus 30-án kezdődik a hatodik Zetelaki Írótábor, körülbelül negyven-ötven résztvevővel számolnak. Este a kolozsvári Tarisznyás együttes húzza a talpalávalót. A tábor résztvevői olvasnak fel írásaikból, majd Orbán János Dénes az aradi Irodalmi Jelen rovatszerkesztője beszél. Szeptember 1-jén tartják az E-MIL évi közgyűlését, majd kortárs román költők verseit olvassák fel fordítóik. A kolozsvári Sapientia Egyetem médiaszakos diákjainak filmjeit is vetíteni fogják. /Irodalom, film és muzsika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

Megjelenés előtt áll Bangha Imre: Mítoszok és otthonok. India 2002–2003. Utak, tájak, emberek, 3./Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A szerző nemzetközi hírű indológus, tanít az Oxfordi Egyetemen, valamint a csíkszeredai Sapientia – EMTE-n, a Kőrösi Csoma Sándor Keletkutató Központ vezetője. Útleírása szokatlan, mert kerüli az egzotikumot. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./