A Sapientia EMTE háromnapos búcsúrendezvényének első fénypontja Marosvásárhelyen a kocogás volt. Nagy megpróbáltatás volt a diákoknak az erdei kocogás, mert a sártenger és a kedvezőtlen körülmények gátolták őket a haladásban. Hollanda Dénes, a Sapientia dékánja üdvözölte a végzősöket. Idén második alkalommal kocog a Sapientia – tájékoztatott Nemes Zoltán, a tavalyi kocogás főszervezője. /F.A.: Elkocogtak a sapientiás végzősök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Ballagtak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem első környezettudomány szakos végzősei a Sapientia székhelyén, Kolozsváron, a Bocskai-házban. Szilágyi Pál rektor beszédében kifejtette: a környezettudományi szak végzősei jó képzésben részesültek egy fontos tudományágban, amely az EU-csatlakozás után is nagy népszerűségnek és keresettségnek örvend. Szilágyi köszönetet mondott a mindenkori magyar kormánynak és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) az egyetem működtetése érdekében tett anyagi erőfeszítésért. Mócsy Ildikó tanszékvezető a kezdeti időszak nehézségeit és a diákok eddig elért eredményeit ismertette. /Nagy-Hintós Diana: Ballagás a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A hét végén ballagtak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és kolozsvári végzősei. Az EMTE csíkszeredai karán már korábban elbúcsúztatták az idei végzősöket. „Mivel egyelőre csak ideiglenes működési engedélyünk van, a végzősöknek államvizsgázni más egyetemekre kell menniük. Mint intézmény, tavaly már szereztünk tapasztalatokat e téren, hisz az informatika meg a pedagógia szak a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgázott, jó eredménnyel. Végzettjeink semmivel sem maradtak el az állami egyetemen végzettektől „ – fejtette ki Szilágyi Pál rektor a Sapientia marosvásárhelyi karainak ballagási ünnepségén. Idén még négy szakon – kommunikáció, automatizálás, számítástechnika és mechatronika – végez mintegy 160 diák – közölte Hollanda Dénes professzor, a vásárhelyi karok dékánja. Kolozsváron a környezetföldrajz-környezettudomány szak első évfolyama végzett. /Kettős ballagás a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

– Az elmúlt öt évben nemcsak a campus épületét sikerült felépíteni, hanem olyan fiatal magyar értelmiséget neveltünk fel, akikre büszkék lehetünk– mondta többek között dr. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi dékánja. Bemutattak egy rövidfilmet, amely a végzősök egyetemi éveinek egyes pillanatait örökítette meg. Dr. Szilágyi Miklós, az informatika tanszék vezetője, majd dr. Dávid László rektor-helyettes, a villamosmérnöki tanszék vezetője és dr. Lázár Sándor egyetemi docens, a humán tanszék vezetője búcsúztatta Marosvásárhelyen a ballagókat. A műsorban szerepelt az egyetem egy éve alakult zenekara, a Gipszkarton együttes és az Arabesque balett-csoport. Szombaton délelőtt a campusban folytatódott a ballagás. /Ferenczy Anna: Új magyar értelmiségiek a pályán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Már évek óta helyhiánnyal küszködik, egyelőre még mindig csak a központi épületben és pár bérelt tanteremben folyik az oktatás a csíkszeredai Sapientia Egyetemen. Két éve került az intézmény használatába az egykori csíksomlyói árvaház épülete. Az egykori árvaház épületének tetőszerkezetét már kicserélték, a víz- és villanyhálózatot felújították, de a munkálatokra szánt pénz elfogyott, jelezte Kassay János dékáni megbízott, projektfelelős. Az épület teljes felújításához mintegy 300 ezer euró kellene, de ezt az összeget nem tudják ebben az évben előteremteni. Az egyetemet anyagilag támogató magyar állam az utóbbi két évben szűkítette a költségvetést (a kezdeti majdnem 2 milliárd forintot 1,5 milliárdra csökkentette), így egyre nehezebb a helyzet. Helyi önkormányzatoktól és közbirtokosságoktól érkeztek olyan jellegű ígéretek, hogy felújítanának egy-egy osztálytermet, de ez nem elég. A 2006–2007-es tanévben a csíksomlyói épületben még nem látnak esélyt az oktatás beindítására. /Kozán István: Sapientia – EMTE somlyói campusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Könyvtárat építenek a Sapientia – EMTE csíkszeredai központi épületében. Az eddig csak bérelt könyvtári helyiség bérleti díja olyan magas, hogy ha 2001-ben elkezdték volna a könyvtárat építeni, a befektetett pénz már megtérült volna. És mindemellett –egy egyetemnek szüksége van saját könyvtárra. Eddig kihasználatlanul állt az egykori új Hargita Szálloda belső terében az a félezer négyzetméteres terület, amelyen a korszerű könyvtár működni fog. A kétszintesre tervezett könyvtár alsó részén, valamint a galérián olvasótermet és számítógép-, illetve internet-használatra alkalmas részt alakítanak ki. A kivitelezővel kötött megállapodás szerint 2006. augusztus végére a könyvtár elkészül. /Kozán István: Egyetemi könyvtár épül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Dr. Vofkori László Románia turizmusföldrajza című könyvét mutatták be június 21-én a csíkszeredai Sapientia – EMTE épületében. A kötet elsősorban a földrajztudományi, közgazdasági és a turizmus egyetemi képzésében részt vevő hallgatóknak nyújt eligazító alapfokú ismereteket. /Könyvbemutató a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

A X. Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat keretében június 21-én a Kultúrpalotában adták át a díszpolgári címeket és a Pro urbe-kitüntetéseket. Idén a díszpolgári címet két magyar /Szalman Lóránt, Kiss Elemér/ és két román, illetve post mortem Szabó György Pálnak és egy románnak adományozták, Pro urbe-kitüntetést Sepp Rieder, Eric Hayes és dr. Gyimesi Endre vehetett át. Szalman Lóránt /sz. Kolozsvár, 1929. szept. 11./ Kolozsváron végezte a zenekonzervatóriumot. Marosvásárhelyen kezdetben kórusvezető, majd a Marosvásárhelyi Székely Ének- és Táncegyüttes igazgatója. Karvezetőként folytatta tevékenységét, majd a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója, számos hazai és külföldi turnén vett részt zenekarával. 1989. december 1-től nyugdíjas, megalapította a Musica Humana női kórust. Kiss Elemér Kolozsváron végzett matematika-fizika szakon, 1974-ben doktorált matematikából. 1951-1961 között a Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, 1961-1978 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet tanára, 1978-1990 között a marosvásárhelyi almérnöki intézet előadótanára, 1990-1999 között pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem professzora. 2001-től a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen előadótanár, jelenleg is itt tanít. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Több könyvet és egyetemi jegyzetet adott ki. Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizikát végezte el. 1952-1955 között a bukaresti Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, majd hazatért, általános iskolákban tanított. Nyugdíjazása után gazdag szociális és kulturális tevékenységet fejtett ki, tíz éven át töltötte be az EMKE elnöki tisztségét, 2001-től az EMKE tiszteletbeli elnöke. A népzene- és néptáncmozgalom kezdeményezője Maros megyében. 1995-ben Kun Kocsárd-kitüntetést kapott. Dr. Gyimesi Endre /Keszthely, 1952. okt. 20./ az ELTE irodalom szakán doktorált, Keszthelyen a könyvtár igazgatója, 1988-tól pedig a megyei levéltár igazgatója. 1994-ben választották a Marosvásárhellyel testvérváros Zalaegerszeg polgármesterévé, majd országgyűlési képviselővé. /Antalfi Imola: X. Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárok és Pro urbe-kitüntetettek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Jó néhány hete, a magyarországi választások végeredményének kihirdetése óta folynak a találgatások Erdélyben a régi-új Gyurcsány-kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájáról. Átalakul-e a HTMH? Átcsoportosítás jön vagy megszüntetés? Elsorvad-e a MÁÉRT? Szőcs Levente, a lap munkatársa szerint a folytonos Budapest felé tekintgetésnek megvan az a káros hatása, hogy idehaza „az erdélyi magyarság képtelen rendezni a létét valóban befolyásoló dolgait. A magyar egyetem ügye is bizonyára előbbre tartana, ha nem Budapestről várnánk a kétmilliárd forintokat. Igaz, hogy e nélkül nem létezne Sapientia, és feltehetőleg Bolyai sem.” Az újságíró szerint az állam se rázná le olyan könnyen a követelést, amelyet a Sapientiával félig megelégedett oktatói és diákgárda terjeszt elő. „A Magyarországról folyó – Erdélyből nézve csordogáló – támogatások, miközben számos területet eltartanak, fenntartanak egy skizofrén állapotot. Ha Budapesten a csapot elzárnák, az – a tünetek rövid távú akuttá válása után – a gyógyulást hozná. Bizonytalanná válna az alapítványok helyzete – mondanák erre egyesek, megfeledkezve arról, hogy a jelentősebb költségvetésű erdélyi szervezetek csak azért léteznek, hogy a magyar állami támogatásokat szétosszák.” „A jó kérdés az, hogy miért bízná az erdélyi magyarság másra a közösség helyett való gondolkodást?” „A fenti kérdésre pedig – tizenhat évvel a rendszerváltás után – egyetlen válasz lehetséges: el kell vágni a köldökzsinórt!” /Szőcs Levente: Elvágni a köldökzsinórt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) levelet intézett Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz:A romániai magyar közvélemény aggodalommal értesült a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetéséről, az MTV műsorainak drasztikus csonkolásáról, a határon túli magyarok irányába történő támogatások csökkentéséről. Ezért, mint a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felelősei, kérjük Önöket, hogy a végleges és Kárpát-medencei magyarságunk szempontjából végzetes döntések előtt vegyék figyelembe a következő tényeket: 1. A Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának egész ideje alatt, de főként az utóbbi hónapokban, jelentősen hozzájárult a magyar–magyar párbeszéd eredményességéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partneri viszony kialakításához. A HTMH megszüntetését semmilyen takarékossági szempont nem indokolja. Amennyiben a Hivatal mégis megszűnik, reméljük, hogy a kancellária részeként működő igazgatóság súlya megmarad, az anyaország és a határon túli magyarok közti kommunikáció közege, katalizátora marad. 2. Fontosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az elmúlt hónapokban kezdeményezett, a civil és szakmai szervezetek bevonásával megtartott tanácskozások az anyaországi és határon túli magyarok közt folytatódjanak. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amely az anyaországon kívüli magyar újságíró egyesületeket tömöríti, ezt a célt eredményesen szolgálja. Megbeszélései a Magyar Országgyűlés és a HTMH vezetőivel a magyar–magyar párbeszéd elősegítését célozták. 3. A határon túli magyarok számára eddig biztosított támogatások az országos költségvetésnek a 0,02%-át jelentik. Egy ekkora összeg megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát. Mi, a határon túli magyarok – Széchenyi kifejezésével élve – kiművelt emberfők tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülőkként és adófizetőkként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülőföld Alap által visszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem működtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak. Az anyaország támogatása nélkül a határon túli magyar kultúra károkat szenved, sőt a magyar közösségeknek a léte, megmaradása is kétségessé válhat. 4. Egyszerű számítással is kimutatható, hogy nem ablakon kidobott pénz az, amit határon túliakra költ a magyar állam, hiszen még ma is jelentős az anyaország irányába történő beáramlás. Bízunk abban, hogy átgondolva döntésük fontosságát, olyan határozatot hoznak, amely a Kárpát-medence egész magyarságának jövőjét, a magyar–magyar partnerség lehetőségét megalapozza. Remélve, hogy érveink hozzájárulnak közös céljaink megvalósításához, maradunk tisztelettel a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében: Ambrus Attila elnök, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Csép Sándor alelnök, Szűcs László alelnök. Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, 2006. június 20. /MÚRE-levél Magyarország vezetőihez. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23., Levelek itthonról haza. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 23., Népújság (Marosvásárhely), jún. 24., Ne a határon túli magyarokon takarékoskodjanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Vizsgalázban égnek a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai. A Sapientia–EMTE román–angol szakának történetében immár a második évjárat is a végső vizsga előtt áll. Tavaly huszonheten, idén huszonhatan végeznek. A tavaly végzettek mintegy 85–90%-a a tanügyben helyezkedett el, de van, aki fordítói állást tölt be, mások pedig nyelvtudást igénylő, rangosabb irodákban dolgoznak. A csíkszeredai Sapientián a román–angol az egyetlen olyan szak, ahol a végzős diákoknak nem kell más városban államvizsgázniuk. A szociológus végzősök a napokban vizsgáznak Kolozsváron, a leendő közgazdászok egy része szintén a Kincses Városba, illetve Temesvárra utazik. /Antal Ildikó: Tételek, vizsgák, államvizsgák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint a HTMH szerkezeti átalakulása nyomán a támogatáspolitikát józanul kell áttekinteni. Már sorolja is. Könyvtámogatás? A kiadók egész sor, igen értékes erdélyi magyar könyvet megjelentettek, de olyan kötetek tömkelege is napvilágot látott, amelybe soha senki még csak bele sem lapozott. Újságtámogatás? Az MTI híreinek, elemző anyagainak korlátlan átvétele kinyitotta a világot, de az erdélyi magyar újságírást kényelmessé tette. Színháztámogatás? Az erdélyi magyar színházak holdudvarában tevékenykedő alapítványok támogatásával egész sor remek előadás létrejött, de az erdélyi magyar színházak a magyar kultúra egységének hangoztatása ellenére nem nőtték ki a „határon túli” státust, még mindig külön rendezvényeken kell bemutatni őket a magyarországi közönségnek. Képzési támogatások? Tagadhatatlanok a korszerű információk átadására tett erőfeszítések, de az is igaz, hogy a ráfordított összegek jelentős része még csak ki sem jön Magyarországról, hanem helyi szakértők és egyetemi tanárok jövedelmét egészíti ki. Gazdasági támogatások? A közalapítványokon vagy befektetői társaságokon átáramló, államilag támogatott magyarországi beruházások adott mértékben hozzájárultak az erdélyi vállalkozások fejlesztéséhez, de a beviteli tőke nem egyszer olyan elavult gépek megvételének kényszerét jelentette, amelyek bizonyos érdekcsoportokhoz kötődtek. Iskolások támogatása? Remek és pontosan felmérhető. Sapientia-támogatás? A karok, egyetemisták, tanárok száma jól behatárolható. Emlékművek és műemlékek helyreállításának támogatása? Azonosítható és felmérhető. Az erdélyi magyarság élete saját, romániai körülményei között az elmúlt másfél évtized alatt javult. A magyarországi támogatáspolitika átvizsgálása nélkülözhetetlen. /Székedi Ferenc: Kilencven fok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzős diákjai kimagasló eredményeket értek el az államvizsgán – tájékoztatott dr. Szilágyi Pál, az intézmény rektora. A sikeres államvizsgák különösen fontosak az egyetem számára, mert jelenleg a Sapientia nem rendelkezik végleges működési engedéllyel. E dokumentum megszerzésének egyik feltétele, hogy az államvizsgára jelentkező diákok ötven százalék plusz egy diák arányban tegyék le az államvizsgát – mondta a rektor. Dr. Dávid László, az EMTE rektor-helyettese közölte, hogy a hallgatók messze túllépték a minimális küszöböt. Dr. Tonk Márton, az EMTE természettudományi és művészeti karának dékánja beszámolt arról, hogy idén az egyetem Kolozsváron indít Nemzetközi Kapcsolatok szakot is, mellyel az európai intézmények működtetéséhez szükséges hivatalnokok gyakorlati képzését célozzák. Ennek érdekében már fel is vették a kapcsolatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint az Andrássy Gyula Egyetem professzoraival. Tonk még elmondta, hogy a Sapientia kolozsvári ingatlanállományát szintén bővíteni szándékoznak egy újabb épülettel. /P. J. A.: Bővül a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Egyelőre nincs éles szembenállás a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja között a határon túli magyarok támogatását illetően, ugyanakkor a Szövetség egyetért azzal, hogy szükséges a támogatási rendszer módosítása, de azt kéri, hogy az erre szánt összegek ne csökkenjenek – jelentette ki Markó Béla az MTI-nek miután az általa vezetett RMDSZ-küldöttség Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó emlékeztetett: a magyarországi választások óta ez az első hivatalos találkozó a romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetői és a magyar kormány között. A tanácskozáson részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára is. Markó szerint Gyurcsány arról tájékoztatta a szövetség képviselőit, hogy ez csak az első megbeszélés abban a konzultáció-sorozatban, amelyet a magyar kormány kezdeményezett az RMDSZ-szel. A tanácskozás folytatására várhatóan júliusban és augusztusban kerül sor. Gyurcsány jelezte, hogy az általa vezetett kormány a szórványkérdést kiemelten szeretné kezelni. Ennek kapcsán az RMDSZ vezetői javasolták, hogy Budapest valósítson meg egy szórványkollégium-programot, mert ezek a tanintézmények eddig is hasznosnak bizonyultak – mondta Markó. Szó esett még a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzetéről. A miniszterelnök arról biztosította az RMDSZ-küldöttséget, hogy a magyar kormány továbbra is támogatni fogja a felsőoktatási intézményt, viszont cserében azt igényli, hogy itt valóban akadémiai színvonalú oktatást biztosítsanak a diákoknak. A magyar kormány véleménye szerint ehhez az EMTE eddigi működésén lényegesen változtatni kell. Markó utalt arra, hogy a magyar kormány a Szülőföld Alaphoz szeretné átcsoportosítani a határon túli magyarok támogatására fenntartott közalapítványok funkcióit. Markó szerint ez a változtatás hasznos is lehet, hiszen így egy helyre kerülne a határon túli magyarok támogatására szánt pénzösszeg, ettől pedig az egész folyamat átláthatóbbá válik. Az RMDSZ vezetői kérték, hogy a változtatás ne jelentse egyben a támogatásra szánt összegek csökkenését. Az RMDSZ vezetői elmondták a miniszterelnöknek: aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a parlamenti választásokat követően nacionalista politikusok kerültek hatalomra, ezért a magyar kormánynak is oda kell figyelnie az egyes Kárpát-medencei országokban erősödő többségi nacionalizmusra. A tanácskozáson a felek tájékoztatták egymást a Budapesten ősszel sorra kerülő román–magyar együttes kormányülés előkészítéséről is. /Az RMDSZ ellenzi a magyarországi támogatások csökkentését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8

Jó eséllyel kérvényezheti romániai akkreditációját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), mivel diákjai elérik az országos színvonalat –jelentette ki Tonk Márton dékán, két év alatt átlagosan a diákok 80 százaléka végezte el sikeresen az egyetemet. Az EMTE csíkszeredai karának diákjai először tavaly államvizsgáztak más romániai állami egyetemek oktatói testülete előtt, az idén pedig a marosvásárhelyi és a kolozsvári szakok diákjainak kellett számot adniuk tudásukról a román vizsgabizottságok előtt. A román törvények szerint egy egyetem akkor kérheti az akkreditációt, ha addig az összes évfolyamról a diákok 51 százaléka végez sikeresen. Az akkreditációs előírás szerint az oktatók 20 százalékának egyetemi és előadótanári fokozattal kell rendelkezniük. Jelenleg még nem minden szakon felelnek meg ennek az elvárásnak az oktatók – ismerte el Tonk Márton. Jövőre azonban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a hiányosságot pótolják. /Sikeresen államvizsgáztak a Sapientia diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

Elsőként az RMDSZ vezetőivel tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de a többi határon túli vezető is meghívást kap majd Budapestre. A találkozó egy konzultációsorozat kezdete, hogy augusztusra már konkrét elképzeléseket prezentáljanak a határon túli szervezetek képviselői. Gyurcsány eldöntötte, hogy átszervezi a határon túli magyarokkal foglakozó struktúrákat. Az új nemzetstratégia, nemzetpolitika ugyanis új intézmény- és kapcsolatrendszert kíván, de hozzá a támogatási formák változását is megköveteli. Az új nemzetstratégia figyelembe veszi, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzete nagyban eltér egymástól, és azt is, hogy az európai uniós tagsággal – a vajdasági és kárpátaljai magyarságon kívül – egyazon közösséghez tartoznak majd a határ két oldalán élő magyarok. Elsődleges szempont tehát a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára. A miniszterelnök közölte: a magyar állam a továbbiakban is támogatja a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE), de csak szigorú minőségi és ellenőrzési feltételek mellett. Ez feltételezhetően azt is jelenti, hogy az EMTE kikerül az egyházak felügyelete alól. A Határon Túli Magyarok Hivatala megszűnik, feladatkörét átveszi a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága. Egyvalamit azonban figyelmen kívül hagytak Gyurcsányék: a HTMH szimbólum, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa. Megszüntetése a határon túli magyar közösségek számára egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány immár nem vagy sokkal kevésbé törődik velük. Az újságíró szerint ennek éppen az ellenkezője fog történni, de érthető a határon túliak bizalmatlansága. Budapest azzal érvel, hogy a tervezett stratégia nyomán gyakorlatilag Gyurcsány irányítja majd a nemzetpolitikát, és ezen belül a határon túli magyarságra vonatkozó kérdéseket is ő kezeli. A miniszterelnök elképzelése szerint a szórványmagyarságra fordítanak majd nagyobb figyelmet. /Simon Judit: Új magyar nemzetpolitika: sok a bizonytalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A külpolitika és a nemzetpolitika irányvonalai címmel tartott háttérbeszélgetést július 10-én Budapesten határon túli újságírókkal Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MH) határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára. Az új támogatási struktúra januártól már működőképes lehet – hangzott el. Ezután a magyar kormány részéről a határon túli magyarok számára folyósított anyagi támogatást két szintű rendszer szerint osztják majd el. Az első szintet az úgynevezett „nemzeti projektek” jelentik majd. Ezek politikai döntések, amelyek a legfontosabb célok meghatározásáról, valamint azok finanszírozásáról szólnak. A második szintet a különböző programok képezik, amelyekre jól körvonalazott, szakemberek által összeállított kritériumrendszer alapján lehet majd pályázni. Utóbbi esetben a hangsúly a szakembereken van, a döntéseket ők hozzák. Nagy arányú átvilágítási folyamatnak vetik alá a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE). Előzőleg Gyurcsány miniszterelnök arról biztosította a Markó vezette erdélyi küldöttséget, hogy a magyar kormány támogatni fogja a felsőfokú oktatási intézmény működését. /Kiss Olivér: Lényegesen változik a támogatási rendszer. Tájékoztató a magyar Miniszterelnöki Hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ „Két út van a határon túli magyar közösségek előtt: a felzárkózás vagy a bezárkózás, célszerű a felzárkózás” – mondta Gémesi Ferenc. Kifejtette: a határon túliaknak nyújtott támogatások rendszerének változtatását az indokolja, hogy az eddig elköltött pénzzel nem arányos a fejlesztések mértéke. Az államtitkár kifejtette: „eddig százmilliárd forinttal támogatták a határon túli közösségeket, de a támogatásoknak nem volt olyan látványos eredménye, mint amekkora a kifizetett összeg volt.” A kormány célja a pályázati rendszer politikamentessé és hatékonnyá tétele. Ezért felszámolják a támogatások odaítélésének kuratóriumos rendszerét, helyette projektorientált rendszert vezetnek be. A támogatások rendszerének egységesítésével az a cél, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos intézmények a határon túl, tette hozzá Gémesi expozéjához Törzsök Erika politikai főtanácsos. A párhuzamos intézmények helyett egymást kiegészítő, átjárható intézményrendszert akarnak létrehozni, állította. A nemzeti intézményeket megtartják mindenképp, jelentette ki Gémesi. Ilyen nemzeti intézménynek bizonyul például egy felsőoktatási intézmény is, mondta, de ennek politikamentesnek kell lenni, és a magyarság érdekeit kell szolgálnia. Nem szabad olyan felsőoktatási intézményeket létrehozni, amelyek munkanélkülieket termelnek, figyelmeztetett. Rámutatott: „a nemzeti projekteket politikai szinten fogják eldönteni a magyar kormány és a határon túli szervezetek vezetői. De a kritériumrendszer eldöntése és a pénzosztás alapvetően a magyarországi szakemberek feladata lesz, amiért vállalják a felelősséget.” Az ÚMSZ felvetésére, hogy mi lesz a tömbmagyar területek támogatásával, utalva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állásfoglalásaira, amelyekben a szórványra helyezte a hangsúlyt, Gémesi kifejtette: ezeknek nagyobb lehetőségük van a pályázásra, az infrastruktúra fejlesztésére, akár közösen Magyarországgal. Hozzátette: „nem szabad elfelejteni, hogy a két kormány közötti kapcsolatok is olyanok kell legyenek, hogy fejlesszék a magyarlakta területeket is.” /Simon Judit: Válaszúton a támogatásrendszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Cs. Gyimesi Éva emlékeztetett, a Babes–Bolyain 5500 magyar hallgatót tartanak számon. Egy 1993-as adathoz képest (800 fő volt a magyarul tanulók száma) a létszám közel meghétszereződött, s ha az egykori Bolyain évente tanulók számával (1200–1500) összevetjük, akkor ez a mai létszám annak több mint háromszorosa. A napokban megjelent felvételi tájékoztató szerint a 103 szakosodási lehetőségen belül 58 magyar nyelvű tanulmányi ágazat van meghirdetve, de nem közlik, milyen mértékben biztosított a magyar tanszékrészlegeken a diszciplínák megfelelő szakemberekkel történő lefedése. A jelenleg magyarul tanuló diákok létszáma, ha a Babes–Bolyain kívül a Partiumi Keresztény Egyetemet, a Sapientiát, a teológiai karokat, a színész- és orvosképzést és a bukaresti hungarológia szakot stb. is egybevesszük, huszonháromezer, tehát nagy tömegű értelmiségi utánpótlás létezik. Azonban a nyilvánosságban ez a magyar diákság nem látszik eléggé. Ehhez képest a két világháború közötti fiatal egyetemista értelmiség sokkal artikuláltabban jelenítette meg érdekeit (Venczel József és mások). A problémákra rákérdező diákot (Száfta Szendét) a Szabadságban rögtön valamely beszervezés, manipuláció, rosszindulatú politikai szándék eszközének tekintik. A diákok esélyegyenlőségének feltétele a jó könyvtárak, laboratóriumok, egyetemi jegyzetek, internet-hozzáférés kellő mennyiségének biztosítása (lenne), különösen ma, a tömegoktatás korszakában. A mai romániai egyetemekre – és ezen belül a magyar tagozatokra is – az eltömegesedés jellemző. A nagy csoportlétszám, a megfelelő infrastruktúra és az egyetemi jegyzetek hiánya miatt kinek-kinek személyesen kell megtalálnia a módját, hogy a minőséget ne sodorja el teljesen a mennyiség uralma. A bukaresti román sajtóban, különösen a 22 címűben, hónapok óta a felsőoktatás eltömegesedése és a minőségbiztosítás (akkreditáció) az egyik legfőbb téma. A romániai akkreditációról a magyar oktatói testület körében sem igen folyik párbeszéd. A kolozsvári egyetem magyar oktatóinak egyik utolsó fórumán Cs. Gyimesi Éva két megfontolandó szempontra hívta föl a figyelmet. Az egyik szerint a viták helyett vegyék a közös célt vegyék figyelembe: a hallgatók szakmailag hatékony képzését. A másik: vonják be azokat az egyetemi tanárokat is, akik az egykori Bolyai diákjai, majd tanárai voltak, és van néhány évtizednyi tapasztalatuk a tanszékszervezésben. Ezekről javaslatairól azt írta az Erdélyi Naplóban egy váradi újságíró, hogy Cs. Gyimesi Éva „ezúttal két értelmetlen mondatra ragadtatta magát”. A budapesti Felsőoktatási Kutatóintézet munkacsoportja, élén Kozma Tamással, a tavalyi kézikönyv után (Kisebbségi oktatás Közép-Európában. Új Mandátum Könyvkiadó, 2005.), amely a romániai magyar felsőoktatás intézményei közül csupán a Partiumi Keresztény Egyetem képzési struktúráját tárgyalta alaposan, belehelyezve a romániai kisebbségi oktatás szerkezetébe (Szűcs István tanulmánya), idén kiadtak egy másik könyvet: Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában, Kozma Tamás és Rébay Magdolna szerkesztésében (Új Mandátum Könyvkiadó, 2006.). Megállapítható, hogy Romániában tekintélyelvű, bezárkózó, a diákok véleményszabadságát kizáró oktatási struktúra dominál. /Cs. Gyimesi Éva: Mértékbiztosító. Az egyetemi akkreditációról. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 11./

Számos tekintetben elmarasztalják a második Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyarokkal kapcsolatos támogatáspolitikáját a miniszterelnök és az RMDSZ vezetőségének találkozójáról beszámoló erdélyi magyar lapok. A Krónika július 10-i számának vezércikkírója úgy véli: „egyszerűbb – és talán tisztességesebb – volna, ha Gyurcsány Ferenc kerek perec megmondaná: a magyar gazdaság a csőd szélén áll, a nemzetközi hitelminősítők a legambiciózusabb kormányprogram dacára is negatív kilátásokat jósolnak Magyarországnak, a forint szabadesésben zuhan, így hát kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy a határon túli magyar közösségek miből és hogyan élnek”. A szerző szerint a magyar–magyar kapcsolatok sikeres újjászervezéséhez szemléletváltásra volna szükség, annak felismerésére, hogy a határon túli magyar közösségek akkor válhatnak igazán az anyaország hasznára, ha közös szempontok alapján tudnak stratégiákat megfogalmazni. A kormánynak azonban nincsenek megfelelő ismeretei az intézmények működéséről és hatásfokáról. A Krónika megszólaltatta Kató Bélát, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) működtető alapítvány kuratóriumi elnökét annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc kijelentette: a magyar kormány továbbra is támogatni fogja a felsőoktatási intézményt, ehhez azonban az EMTE működésén változtatni kell. Kató elmondta: nem hiszi, hogy lényegi változtatásokra van szükség az intézmény működésében. /Rostás Szabolcs: Erdélyiek bírálják Gyurcsányékat. = Magyar Nemzet, júl. 11./

Demény Péter nem érzi feltétlenül szükségesnek az önálló magyar egyetemet. Korábbi írásában (Vágy a beszélgetésre. Szabadság, jan. 31.) kifejtette, hogy a (bölcsész) diákok többsége nem elég tájékozott és felkészült, hogy egyetemista legyen. A Sapientia nem tudott magas színvonalú oktatást biztosítania. Demény szerint az erdélyi magyar közösség szellemi autonómiája, kezdeményezőkészsége rendkívül alacsony. Ebben a szellemiségben az „egyetem” maga a legfőbb tabu. Az Élet és Irodalomban Cs. Gyimesi Éva szóvá tette ezt a jelenséget (Soliloquium az erdélyi magyar egyetemről, 2006/22.), mire Kása Zoltán azt válaszolta: „Sem nem mitikus, sem nem tabu. Attól még nem mitikus, hogy fontosnak tartjuk. Tizenhat éve nyíltan beszélünk róla, vitatkozunk, szervezzük, ki hogyan tudja. Cs. Gyimesi Éva pedig ellenszervez! (...) Ki akadályozta meg Cs. Gyimesi Évát, hogy ne szembe menjen a magyarokkal?” (Ellendrukker a kispadon? ÉS, 2006/25.) Demény szerint ez azt jelenti, aki kétségbe vonja az önálló magyar egyetem szükségességét, az nem magyar. Azt még Demény is elítélte, hogy Cs. Gyimesi a Soliloquium...-ban kijelentette: „A BKB szakmailag inkompetens ágensek gyülekezete...”. /Demény Péter: A szükségtelen kiegyensúlyozottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem három karán 436 tandíjmentes ingyenes és 393 tandíjas helyre lehet felvételizni. A Sapientia-EMTE Műszaki és Humán Tudományok karán informatika és mechatronika szakokon 25 tandíjmentes és 25 tandíjas hely, a számítástechnika illetve automatika és alkalmazott informatika szakokon 20 tandíjas és 20 tandíjmentes hely, a kertészmérnöki szakon 15 ingyenes és 15 tandíjas hely van. A kommunikáció és közkapcsolatok szakon és a pedagógia szakon a meghirdetett helyek száma 10 tandíjmentes és 30 tandíjas. A Színművészeti Egyetemen a magyar tagozaton színész, bábszínész és zenetanári szak indul. /Patkó Katalin, Sütő Ágota: Hát én immár Mit válasszak? Felvételi kínálat Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Pozitív előrejelzői a román–angol szak végleges akkreditációjának a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Humántudományok tanszékének történetében lezajlott második államvizsga eredményei. Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a huszonhat végzős közül huszonöten államvizsgáztak sikeresen. A romántanári állások esetén nagy az igény: a három székelyföldi megyében mintegy 400 körüli tanárra lenne szükség. Jövőre benyújtják a végleges akkreditációra a dokumentációt. /Antal Ildikó: Újabb lépés az akkreditáció felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara az összesített eredményeket ismertette. A román–angol szakon korábban eredményesen lezárult államvizsgákat egészítik ki a többi szakon elért eredmények is. Az államvizsga mutatói a következők: a román–angol szakon 95,83%-os, az agrár és élelmiszeripari gazdaság szakon 75%-os, a könyvelés és gazdálkodási informatika szakon 91,18%-os, míg az általános közgazdaság szakon 91,30%-os a sikeres államvizsgázók aránya. Bakacsi Gyula dékán pozitív példaként említette Józon Mónika doktorandusz tevékenységét, aki három nemzetközi kutatómunkában vesz részt. /(Antal Ildikó): Eredményes államvizsgák. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Idén végzett a második évfolyam a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karán Marosvásárhelyen. Tavaly ballagott el az első informatika és pedagógia szakos évfolyam, idén pedig a kommunikáció, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokon végzettekkel bővült a ballagók köre. Hollanda Dénes dékán elmondta, az akkreditáláshoz szükséges feltételek adottak, a törvény szerint három évben a diákok 51%-ának kell sikeresen vizsgáznia, és az arány egy évben sem lehet kisebb, mint 40%. Az eddigi eredmények alapján jó úton halad a vásárhelyi Sapientia. Idén ballagott az első kommunikáció szakos évfolyam, 100%-ban sikeresen államvizsgázva megállták a helyüket. A dékán nyilatkozata szerint a Sapientia relatív fiatal egyetem (5 éves), mégis sikerült az állami egyetemekkel azonos szintű, sőt esetenként jobb eredményeket elérni. /Sütő Ágota: Javuló tendencia. Sikeresen államvizsgáztak a vásárhelyi sapientiások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Átalakul a határon túli magyarsággal foglalkozó intézményrendszer, a támogatásokat is más rendszerben határozzák meg. Megszűnik a HTMH, nem lesznek közalapítványok. A magyar kormány nemzetpolitikájáról, az új nemzetstratégiáról Gémesi Ferenc szakállamtitkár nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy melyek az új nemzetstratégia fő elemei, Gémesi kifejtette, akkor helyes a nemzetpolitika, ha a felzárkózást és nem a bezárkózást segíti. Nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek előtérbe helyezik az intézményeket, a támogatás rendszerét. Nem ez az alapkérdés. Az „identitás mellett nagyon fontos, hogy komplex fejlesztés felé induljunk, azokat a régiókat próbáljuk meg felemelni, ahol a magyar közösségek élnek. Ennek a politikának fontos követelménye, hogy jó legyen a kapcsolat a szomszédos országokkal.” A komplex régiófejlesztés keretében például az oktatást is fejleszteni kell, foglalkozni kell a munkaerő-piaci kérdésekkel, a gazdaságfejlesztéssel és a vállalkozással. A komplex fejlesztési program képet alkot arról, mit akar az adott régió kezdeni, melyek az előnyei és hátrányai, hogyan akarja kihasználni az európai uniós tagságból vagy a tagság közeli állapotból fakadó előnyöket. Ezért elengedhetetlen az országok együttműködése. Mi történik, ha egyik vagy másik határon túli vezető azt mondja, nem egyezik bele, hogy megszűnjön egy adott intézmény vagy alapítvány? Gémesi leszögezte, az intézmények kérdésében a magyar kormánynak kell döntenie. A határon túli szervezetek egyetértenek azzal, hogy érdemi változás történjen az intézmény- és a támogatási rendszerben. A létrejövő új intézményrendszer hármas intézményi struktúrát ölel föl: stratégia – azaz politikaalkotó – részt, koordinációs részt és a nem túl nagy számú támogatást kezelő részt. Az összes többi a szakminisztériumokhoz tartozik. A MeH-nél marad a Szülőföld Alap. Kettő, illetve háromszintűvé válik a Szülőföld Alap rendszere. A legfelsőbb a politikai szint, ahol a magyarországi és határon túli politikai szereplők vesznek részt. Ezen a szinten határozzák meg a célokat és stratégiákat, jelölik ki a prioritásokat. A szakmai kollégiumok – amelyeket nem politikusok, hanem hazai és határon túli szakemberek alkotnak majd – döntenek a konkrét projektekről. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok intézik. A konkrét projektekről nem a politika dönt, csak a célokat és prioritásokat határozza meg. Eddig szétaprózódott, átláthatatlan volt a támogatási rendszer. A közalapítványok integrálódnak a Szülőföld Alapba. Gémesi szerint ez nem központosítás. A Sapientia Egyetemnek eddig kétmilliárd forintot különítettek el a költségvetésből. 2007-től ez megszűnik? A 2007-es költségvetésbe az kerül be, amit határon túli szervezetekkel folytatott konzultációk során prioritásként határoznak meg a magyar szervezetek, válaszolta Gémesi. A magyar kormány támogatáspolitikája nem egy intézményről, hanem elvekről szól. Az intézmények esetében két alapelv a politikai semlegesség és minőség. Amennyiben az adott magyar közösség számára fontos a felsőoktatási intézmény, és érvényesülnek az említett elvek, akkor ehhez lehet alakítani a támogatási rendszert. A kedvezménytörvényről és az oktatási-nevelési támogatásról elmondta, marad minden a régiben. /Simon Judit: Az intézmény- és támogatási rendszer nem alapkérdés. Interjú Gémesi Ferenccel, a MeH nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Tavaly ünnepelték a Kalotaszegi Alkotótábor megalakulásának 10. évfordulóját, július 17-én pedig megnyílt az idei tábor A megjelenteket az alkotótábor vezetője, Essig Klára festőművész, rajztanár üdvözölte. A rendezvény a tábor művészeti irányítója, Banner Zoltán művészettörténész mellett olyan jeles meghívottakkal büszkélkedhet, mint Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Buglya Sándor, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotóművészet, Színművészet és Média Szakának vezetője, aki diákjait is elhozta. A magyar vállalkozók szövetségének, az EURÉKÁ-nak a képviseletében Ambrus Ádám támogatásáról biztosította a rendezvényt. /N. J.: Ha július, akkor Zsobok. Megnyílt a Kalotaszegi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Kolozsváron tanácskoztak július 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) további sorsáról – tájékoztatta a sajtót július 19-én Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A megbeszélésre a régi-új magyar kormány egyes tervezett intézkedései adtak okot. Tőkés László utalt a budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott szakállamtitkárának, Gémesi Ferencnek a nyilatkozatára, amely szerint a romániai magán-felsőoktatást továbbra is támogatják, de átvilágítják a Sapientia gazdálkodását, és csak a versenyképes szakok fejlesztését tartják kívánatosnak, ahol nem „diplomás munkanélkülieket” képeznek. Az egyházfők közös levélben fordultak a Sapientia kuratóriumához, ebben az eddigi támogatás fenntartását szorgalmazták. Tőkés püspök emlékeztetett rá, hogy a nagyváradi PKE volt 1989 után az első magyar egyházi magánegyetem, eddig 700 diplomást adott, küszöbön áll a szakmai testület által már két éve jóváhagyott három szak (vallástanári, szociális munkás és német nyelv) törvény általi akkreditálása, amelyet az intézmény akkreditálása követ. Itt mindig kínos pontossággal elszámoltak a kapott összegekkel, mindezek alapján kiérdemlik a további támogatást – fejtette ki a püspök. /(M. Zs.): A PKE megérdemli a további támogatást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./ Nem tudjuk, mit takarhatnak azok a magyar kormánykörökből fölröppent, homályos megfogalmazások, amelyek a romániai magyar magánegyetemek további sorsával kapcsolatosak – szögezte le Tőkés László püspök július 19-én Nagyváradon. A történelmi egyházak püspökei levelet küldtek a Sapientia kuratóriumának, amely az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását is felügyeli, amelyben felkérték, támogassa továbbra is a két felsőoktatási intézményt, emellett elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekért. A püspök rámutatott, a Partiumi Egyetemnek sikerült lefednie egy hiányszakmát, itt indult be először a szociálismunkás-képzés. Emellett jelentős a hozzájárulásuk a tanító- és a zenetanárképzéshez is. Tőkés László reméli, hogy a magyar kormány nem lehetetleníti el az első romániai magyar magánegyetemet. A PKE akkreditációjának helyzetéről elmondta, ősszel várhatóan a parlament is megszavazza az akkreditációs tanács által már jóváhagyott három szak elismerését, és hamarosan várható a zenepedagógia és a menedzsment szak véglegesítése is. Az egyetemen idén összesen 150 hallgató végzett, közülük 87-en jelentkeztek vizsgára, ebből 86-an sikeresen államvizsgáztak. /Balogh Levente: Tőkés: a Partiumi Keresztény Egyetem nem termel munkanélkülieket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Július 22-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara nyílt napot rendezett, amelyen az érdeklődők, az előző évekhez hasonlóan, betekinthettek az intézmény életébe. Filmeket vetítettek, filmművészeti és média szakos hallgatók munkáit. Az előcsarnokban látható volt a Buglya Sándor tanár által vezetett hét diák fotótárlata. /Ö. I. B.: Nyílt Nap a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./