Haladó szinten heten folytatják a tibeti nyelv tanulását Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen. A nyelvtanfolyam vezetője Kakas Beáta fiatal budapesti indológus. Elmondta, hogy egy éve kihívást jelentett idejönni, úttörő munkát végzett. Addig Romániában csak Bukarestben lehetett hindit tanulni. A tibeti nyelvtanfolyam pedig egészen új kezdeményezés volt. Játékfilmeket, ismeretterjesztő filmeket mutattak be, előadásokat tartottak távol-keleti témákban. Ilyenkor a városból sok érdeklődő eljött. /Takács Éva: Tibeti nyelvtanfolyam indul a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Kolozsváron tartották a III. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciát. Az idei konferencia számos újdonságot tudhat magáénak: idén a díjak nagy részét az AIDRom Alapítványnak, a Sapientia EMTE-nek, a ConsAct cégnek és a Gyopár szerkesztőségének köszönhették. /Demeter József-Szabolcs: III. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Temesváron tartott április 27-én helyszíni szemlét az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége, mely a helyi Diaszpóra Alapítvány szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatának életképességéről tájékozódott. A Diaszpóra Alapítvány bánsági magyar értelmiségi-utánpótlást biztosító szórvány-szakkollégium létrehozását tervezi mintegy hatvan kiemelkedő képességű, Temesváron tanuló magyar egyetemi hallgató számára. A kezdeményezőkkel folytatott tárgyalásaikat követően Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, valamint Bálint-Pataki József és Kőnig Sándor kuratóriumi elnökök elmondták: tudatában vannak, hogy a szórványmagyarság támogatása létkérdés, ugyanakkor nem szeretnék elaprózni a program rendelkezésére álló 150 millió forintot. A végső döntés májusra várható. /Pataki Zoltán: Szórványképzésre pályáznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke és Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondták, hogy a Sapientia Egyetem létrehozásakor nem számoltak a Bánság fővárosával, Temesvárral. A Szórvány Alapítvány nevében megpályázzák a szükséges 600 ezer eurót, számos más civil tömörülés, szakmai egyesület, intézmény, az ifjúsági és diákszervezet is támogatta a kezdeményezést. A terveket már elkészítette az Oprisan–Stern építészpáros, illetve Fekete Nagy László tervezőirodája, méghozzá ingyen, megelőlegezve a bizalmat. A koncepciót Erdei Ildikó dolgozta ki, a terv jogi és gazdasági vonatkozásait pedig Fórika Éva és Kása Zsolt nevét. /Pataky Lehel Zsolt: Konkrét cél a Magyar Kollégium. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépészeti Szakosztálya XIV. alkalommal szervezte meg az országos gépésztalálkozót a hét végén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában. Több mint 150 egyetemi tanár és diák jött el a szaktanácskozásra. A konferencia megnyitóján, április 29-én Dr. Csibi Vencel, az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Csegzi Sándor alpolgármester az EMT marosvásárhelyi fiókjának elnökeként szólalt fel. A Sapientián is elindult a tudományos munka, ezt támogatni kell. A plenáris üléseken a résztvevők több száz szakdolgozatot mutattak be a szekciókban. /Vajda György: OGÉT 2006. Nemzetközi gépésztalálkozó a Sapientia campusában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Április 29-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség etnográfusai, kutatói, népi alkotói egész napos tudományos tanácskozást tartottak. Körükben üdvözölhették a 80 éves Kallós Zoltán néprajztudóst is. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke szorgalmazta egy olyan fórum megalakítását, mely felelősséget vállal e nemzeti kincs ápolása érdekében. Dr. Balázs Lajos a kulturális identitás meghatározásának problematikáját boncolta, a népművészet szemszögéből. Dr. Papp Kincses Emese a népi kultúrát fenyegető veszélyekre (identitásvesztés, a kulturális globalizáció veszélye), valamint az értékmentés fontosságára, a giccs kiszűrésére hívta fel a figyelmet. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy szükséges az Erdélyi Népművészeti Tanács megalakítása. /Kristó Tibor: Megalakult a népművészek tanácsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

202 éve tartotta székfoglaló beszédét az egykori Református Kollégium matematika-fizika-kémia tanszékének első tanára, a 29 éves Bolyai Farkas – hangzott el Bálint István igazgató nyitóbeszédében, ezzel kezdődött a Bolyai-napok színvonalas rendezvénysorozata. Weszely Tibor, a Sapientia Egyetem tanára kiemelte, hogy a XIX. század folyamán sehol nem művelték olyan szinten a matematikát, mint az egykori Református Kollégiumban. A két Bolyai életművének hatását hangsúlyozta Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke. Ezt követően oklevéllel jutalmazták az iskola különböző versenyeken 173 díjat, helyezést elért tanulóját és az őket felkészítő tanárokat. Az eseményre iskolalapot nyomtattak és a diákok alkotását tartalmazó szöveggyűjteményt. A következő napokban további rendezvények lesznek. /(bodolai): Méhkassá vált az iskola. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította május 4-én Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére rendezett, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár is jelen volt. Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója szerinte a tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak hasznosítania kell.  Használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, ehhez szükséges a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása – szögezte le dr. Balázs Lajos.  /Fekete Réka: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Május 5-én Aradon az arad-belvárosi református imateremben az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Szabó Árpád, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományi Karának dékán-helyettese tartott előadást Minőségi felsőoktatás és autonómia Katalóniában címmel. Az egy egyhónapos ösztöndíj keretében folytatott katalóniai tanulmányok tapasztalatait tárta az érdeklődők elé. Az előadásból kövezett, hogy a román politikának tudomásul kellene vennie, hogy a nagyvilágban igenis vannak életképes autonómiaformák, továbbá az autonómiát meg kell alapozni gazdaságilag, s aztán élni kell vele szorgalommal, kitartással, a minőségi oktatásban részesültek vezetésével. A kisebbségi sorsban élő magyarok alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, mint a többségiek. /(Kiss): Tanulságos élménybeszámoló. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Az európai uniós tisztségviselői állások iránt érdeklődőknek szerveztek felkészítőt Csíkszeredában. A felkészítőt a Sapientia Egyetemen tartották Baneth András és Cserey Gyula jogászok. A két jogász a The Ultimate EU Test Book szerzőpárosa. A két szerző ezerkétszáz kérdést tartalmazó kézikönyve a versenyvizsgára való felkészülésben segítheti az érdeklődőket. Csutak István államtitkár szerint a csatlakozással több mint 600 uniós tisztségviselői munkahelyet hirdetnek meg, amit versenyvizsgával lehet betölteni. A képzésre közel száz jelentkezőből sikerült kiválasztani azt a negyven hallgatót, akik az EU-s versenyvizsgák elvárásaival, ezek módszertanával ismerkedhetnek. Bíró Zoltán, a csíkszeredai Sapientia EMTE műszaki és társadalomtudományi karok kancellárja elmondta: az egyetem fontosnak tartja az uniós képzéseket, ezért is döntöttek úgy, hogy ennek a rendezvénynek helyt adnak. /Daczó Dénes: Az Európai Unióra készülnek Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Ifjúsági néptáncegyüttesek mutatkoztak be május 7-én Gyergyóremetén, a II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó alkalmával. Fellépett a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Harmat tánccsoportja, a marosfői Forrás, a csomafalvi tánccsoport, az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes, a ditrói Aranyeső táncegyüttes és a helyi tánccsoport. A kétórás seregszemlét követően táncházzal búcsúztak egymástól a hagyományápolók. /Bajna György: II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Újabb találkozót tartottak május 8-án a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökségének székházában. A megbeszélés napirendjén az egyházak állam általi pénzügyi támogatási rendszerének felülvizsgálata, a kultusztörvény elfogadásának várható időpontja, a felekezeti oktatási törvény jelenlegi helyzete, az egyházi műemlékek fokozottabb állami támogatása szerepelt. A történelmi magyar egyházak vezetői mindemellett általános politikai helyzetelemzést igényeltek Markó Béla szövetségi elnök részéről. /RMDSZ-egyházfők találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az egyházak képviselőinek arról, hogy az RMDSZ már jelezte Budapestnek, a határon túli magyarokat érintő kérdések kapcsán tárgyalásokat szeretne folytatni a megalakuló magyar kormánnyal, még a végleges döntések előtt. Tudni szeretnék, hogy a magyar kormányhoz kapcsolódó intézményeknek, így a Határon Túli Magyarok Hivatalának mi lesz a sorsa. Az RMDSZ továbbá tárgyalni kíván az ún. támogatási rendszer alakulásáról, a Sapientia Egyetem minél hathatósabb fenntartásáról. Markó szerint az elkövetkezőkben az egyházak esetében is másfajta támogatási rendszerre van szükség: átlátható keretet kell kialakítani. A szövetségi elnök által elmondottakra reagálva Szabó Árpád unitárius püspök jelezte: az egyházak fontosnak tartanák, ha a magyar kormány képviselőivel történő egyeztetések előtt az RMDSZ az egyházak képviselőivel is konzultálna, annak érdekében, hogy az egyházak valós igényeiket pontosan megfogalmazhassák. /Egyeztetés a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) érintő kritikus vélemények hátterét próbálta kideríteni Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő, aki meglepetésszerű látogatást tett az oktatási intézményben. Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke mindössze annyit volt hajlandó közölni a sajtóval, hogy a beszélgetésen a magyar nyelvű oktatásról tájékoztatták a képviselő asszonyt. Nagy László rektor-helyettes szerint a beszélgetésen a magyar oktatók képviselői (akik nem tartják reálisnak az önálló magyar karok létrehozását) ismertették az egyetem és a magyar tagozat működésével kapcsolatos álláspontjukat. A rektor-helyettes elmondta: az egyetem politikája szerint a diákok minden igényelt szakon tanulhatnak anyanyelvükön, és nem a BBTE-n múlik, hogy a magyar diákok számaránya a romániai magyar felsőoktatás egészében kisebb a romániai magyar lakosság arányához képest. Ez annak tulajdonítható, hogy például a műszaki egyetemen és az agrártudományi egyetemen nincs magyar nyelvű oktatás. Dobolyi Alexandra azt nyilatkozta, hogy egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Szóvá tette, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. – Mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni – vonta le a következtetést Dobolyi. Van ugyan egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvű oktatás, de ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel – fűzte hozzá. Dobolyi Alexandra nem találkozott a Sapientia-EMTE vezetőivel és az önálló magyar karok létrejöttét kérő egyetemi oktatókkal. /A BBTE-ről tájékozódott Dobolyi Alexandra EP- képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtóközleményt adott ki Dobolyi Alexandra nyilatkozatáról. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője kolozsvári látogatása után úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának helyzete, és a magyar nyelvű feliratok hiánya jelenti az egyedüli gondot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság megdöbbenéssel értesült erről a bejelentésről. Dobolyi Alexandrát vendéglátói, a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektor-helyettesek félrevezették. Ellenkező esetben tudomást szerezhetett volna arról, hogy a magyar nyelvű képzés minőségének növelése érdekében az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, valamint az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában. Dobolyi figyelmét az is elkerülte, hogy az egyetemi ügyintézésben nem használható a magyar nyelv: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. Dobolyi nyilatkozatában az áll, hogy „ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel”. Dobolyi mintha elfeledné, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam pénzén tartják fenn, és az anyagiak, főleg a román állami támogatás hiánya a legfőbb akadálya a további szakok beindításának. A jelenleg magyarul nem létező és szükséges egyetemi szak beindítását nem a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia. Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles társadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség. Dobolyi kizárólag azoktól a magyar rektor-helyettesektől informálódott, akik egyedüliként nem írták alá az egyetemi nyilatkozatot. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében meglepő, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. Dobolyi nyilatkozatát a magyar követeléseket elutasító román vezetés fel fogja használni álláspontjának igazolására. /A Bolyai Kezdeményező Bizottság nevében, Bodó Barna elnök, Hantz Péter alelnök, szóvivő, Kovács Lehel alelnök Péntek Imre titkár: Felelőtlen nyilatkozatok hátráltatják a kisebbségi jogok érvényesítését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Megdöbbenve vettem tudomásul a kolozsvári látogatásom kapcsán megjelent nyilatkozatokat, miszerint meglepetésszerű volt a látogatás és felelőtlen az utána elhangzott nyilatkozatom – jelentette ki az ÚMSZ-nek Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtónyilatkozatára reagálva. Kolozsvárra a Babes-Bolyai Egyetem vezetésének meghívására érkezett. Visszautasította, hogy felelőtlenséggel vádolják. /Guther. M. Ilona: Dobolyi kegyeiért versengenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője meglepetésszerű látogatást tett Kolozsváron, majd nyilatkozataival a kolozsvári multikulturális egyetemet a magyar felsőoktatást illetően megfelelőnek vélte, csak némi magyar feliratok hiányára utalt. A romániai magyar lapok némelyikében különféle állásfoglalások látnak napvilágot. ,,Találkozott az egyetem vezetésével – írja az egyik lap –, és a magyar nyelvű oktatásról tájékozódott, szóvá téve a kétnyelvű feliratok problémáját is.” Valójában a kolozsvári multikulturális egyetem ,,magyar vonalának” nincs semmiféle önállósága, a többség minden magyar kezdeményezést megkontráznak, a költségvetésből az arányos részesedés nem ismert, Dobolyi  Alexandrától csak annyit kérnének az érintettek, hogy ha már nemzeti ügyeket nem támogatják, legalább ne ártsanak azoknak, szögezte le Sylvester Lajos. Dobolyi vagy teljesen tájékozatlan, s ebben az esetben ezekre a ,,meglepetésszerű” látogatásokra alkalmatlan, vagy rosszhiszemű, és a magyar megfelelési kormányzati politika híve. Tájékozatlanságára utal, hogy a Sapientia Egyetemet román állami támogatással fenntartott intézményként képzeli el, hol­ott ezt a saját kormánya tartja el, s azt javasolja, hogy a mérnöki karokat vagy az agrártudományi képzést ennek a nyakába varrják.  Majd ad neki Gyurcsány Ferenc, mert a régi/új kormány azt sem tudja, hogyan faragja le az eddigi támogatásokat. A képviselő asszony szembeszegül a világ sokféle táján élő és munkálkodó, nem magyar egyetemi oktatókkal, tudományos kutatókkal, Nobel-díjasokkal, akik felszólították a román államot a kérdés rendezésére. /Sylvester Lajos: Az Alexandra-effektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Május 12-én ünnepelték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Tonk Sándorról elnevezett könyvtár fennállásának egyéves évfordulóját Kolozsváron. Mócsy Ildikó tanszékvezető köszöntő beszéde után dr. Kötő József művelődésügyi államtitkár emlékezett a Sapientia első rektorára, az egyetemalapító Tonk Sándorra. Dr. Szilágyi Pál, a Sapientia rektora kifejtette: megnő a Sapientia jelentősége olyan körülmények között, amikor az erdélyi önálló állami magyar egyetem újraindítását egyre inkább akadályozzák. Molnár Erika könyvtáros elmondta: a Tonk Sándor Könyvtár hozzávetőlegesen 4000 kötettel rendelkezik, az állomány pedig folyamatosan bővül: tavalyhoz képest 1000 kötettel nőtt. /Egyéves a Tonk Sándor Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Arany János-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biró A. Zoltánt az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért. A díjazott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Az MTA indoklásában Biró publikációi mellett kiemelte a kutatásszervezési, intézményvezetési, valamint a helyi fiatal kutatók segítésére, helyzetbe hozására fordított munkáját is. Biró hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak neki, hanem a KAM intézetnek is szól, hiszen ebben az elismerésben benne van munkatársainak munkája is. /Kozán István: Arany János-díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Május 18-án első ízben szerveztek egyetemisták számára állásbörzét Csíkszeredában. Nagyobb volt a forgalom a csíkszeredai Sapientia EMTE halljában az állásbörzén. /Daczó Dénes: Csík, az egyetemi város: állásbörze diákoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Május 17-én Múzsák vágya címmel Balázs Imre József, Demény Péter, Gyulai Levente és Vári Csaba felolvasóestjét tartották meg Kolozsváron, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alagsorában. A költők múzsákról szóló vallomásai után csak erre az alkalomra íródott verseket hallgathattak meg a résztvevők. /D. I.: Múzsák vágya a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Dr. Balázs Lajos, a Sapientia – EMTE egyetemi docense, tanszékvezetője /Csíkszereda/ elmondta, hogy a román–angol szakos hallgatók elsőként kapták meg a diplomát, mely az állami egyetemek okleveles végzőseivel egyenlő jogokat biztosít. A törvény szerint ha az államvizsga kétszer sikeresnek bizonyul, az ideiglenes engedéllyel működő egyetem, karok, szakok elindíthatják a végleges akkreditáció kérelmezését. /Dr. Balázs Lajos egyetemi docens, tanszékvezető: Az első sapientiás egyetemi oklevél. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Fotókiállítással, verssel, klasszikus gitár-, dob- és dzsesszkoncerttel, bábjátékkal ismertette városuk kulturális életének sokszínűségét a hét végén Marosvásárhelyen tartózkodó Kecskemét város küldöttsége. A testvértelepülésről érkező vendégek viszonozták azt a látogatást, amelyet a marosvásárhelyiek tettek Kecskeméten a múlt év novemberében. A kecskemétiek Balázs Árpád földrajztanár kalauzolásával a város nevezetességeivel ismerkedtek, ellátogattak a Teleki Tékába, megtekintették a Sapientia koronkai campusát is. Személyes kapcsolatok jöttek létre a testvértelepülési együttműködés során a két város lakosai között, mondta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör elnöke. A gálaesten fellépett Buda Ferenc Kossuth-díjas költő is. /A. E.: Kecskemétiek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

A Both-vára és székely erődítmények címmel szervezték meg nemrégiben a gyergyószentmiklósi Gépgyártó Iskolaközpont dísztermében a IV. Unicornis Diákkonferenciát. Lukács Endre, a diákkör elnöke az érdeklődőket nyolc helytörténeti előadás meghallgatására hívta meg. Az elsőt a Sapientia – EMTE két hallgatója, Bencze László és Burján Csongor mutatta be a karcfalvi erődítménytemplomról. Ambrus Kinga, Gyarmati Imola és Sövér Szilvia alfalvi diákok a Lázár-kastélyról készült dolgozataikat ismertették. A következőben a diákkör tagjai öt előadásban Both-várát mutatták be különböző szempontok alapján. /IV. Unicornis diákkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Mi leszek, ha Európa lesz? Ez volt az egyik központi kérdése annak az EU-napnak, amelyet május 25-én tartottak a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, európai parlamenti megfigyelő „Régiók Európája” címmel tartott előadást, Kötő József oktatásügyi államtitkár pedig a Bologna-folyamatról beszélt. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Munkaerőhiány a közigazgatásban címmel tartott előadást. Az Európa-nap résztvevői megismerhették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen idén októberben induló Nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szak kínálta lehetőségeket is. /D. H.: Mi leszek, ha Európa lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Csíkszeredában ötödik alkalommal szervezték meg a Sapientia-diáknapokat. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) által szervezett nyílt napon az egyetem központi épületében láttak vendégül több száz gimnazistát, akik az intézményben zajló tevékenységekkel ismerkedhettek meg. A stúdió két éve a diákok kezdeményezésére jött létre, és ma tizenhatan vezetnek itt rádió-műsort. A különböző egyetemi öntevékeny körök bemutatkoztak, köztük az EZÖK – Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör. A végzősök az egyetemi diáknapok alatt tarisznyáikat készíthették, május 27-én ugyanis elballagnak az egyetemről. /Daczó Dénes: Hajnali torna a Sapientia-diáknapokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Csíkszeredán a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán tartott sajtótájékoztatón Bakacsi Gyula dékán elmondta, az angol nyelv és irodalom szakosok a Bukaresti Tudományegyetem Bölcsész Karán, az agrárközgazdaság szakon végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán vizsgáznak, az általános közgazdaság szakosok pedig a temesvári Nyugati Egyetem vizsgáztató bizottsága előtt bizonyíthatnak. Örömmel nyugtázta a dékán, hogy a tavaly végzettek mind el tudtak helyezkedni, többnyire itthon, az a három volt diákjuk kivételével, akik bár külföldön tartózkodnak jelenleg továbbtanulás céljából, erdélyi programokkal foglalkoznak. Három képzési ágra hirdet felvételit idén is a Gazdaság- és Humántudományok Kar. Sikeres esettanulmány-verseny, külföldi egyetemekkel való kapcsolat, doktori dolgozat megvédése igazolja az egyetemen tanulók/tanítók eredményeit. /Székely Judith: Eredmények és tervek a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Dolgozatokat, több hónapos kutatásaik eredményét mutatták be június 1-jén Csíkszeredában a Sapientia – EMTE szociológia szakának végzős hallgatói. A társadalomtudományi tanszék által szervezett I. Térség – Érték Társadalom Konferencián elhangzott előadások a végzős hallgatók diplomamunkáinak részét képezik – mondta Bodó Juliannna egyetemi tanár. Csák László egyetemi tanár a Gyergyói-medencében zajló Integrált vidékfejlesztési programról értekezett. /Dobos László: TÉT-konferencia a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./