Visky S. Béla beszámolt a Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) április 11–12-én, Szatmárnémetiben tartott üléséről. A RORLÉSZ alapszabályzatát 1993-ban fogadták el Kolozsváron az Országos Lelkészértekezleten. Pap Géza püspök kifejtette: „Visky S. Béla úgy gondolja, hogy akkor szolgálja a református egyház ügyét, ha a világ elé teregeti a szennyest. ” Továbbá: „Saját fészkébe piszkolt. ”Tőkés László püspök beszédében szintén kitért Visky S. Bélára, felsorolva cikkeit. A püspök szerint Visky az ellenpárt embere, teológusruhába bújt bérenc, a román nacionalizmus szövetségese. Nagy József feketegyarmati lelkipásztor felszólalásában elmondta: amikor ellene mert mondani Tőkés Lászlónak, az egyházfő ilyen utasítást adott esperesének: „Úgy intézd a fegyelmit, hogy ami fehér, az is fekete legyen!” Válaszában Tőkés László püspök tagadta, hogy fegyelmi indult volna nevezett lelkipásztor ellen. Nagy József kijelentette: „Hazudik, püspök úr!” Visky S. Béla negyedórás beszédében válaszolt az ellene felhozottakra, hangsúlyozva, huszonkét évi lelkipásztori és tanári szolgálata alatt soha nem volt a legcsekélyebb konfliktusa sem a kollégákkal, sem pedig egyházi elöljáróival. Visky hangsúlyozta véleményét: „Vezetőink politikai ellenpárttá degradálták egyházunkat”, továbbá „egyházfőinknek kétségbeejtően torz az egyházfelfogásuk. ” /Visky S. Béla: Ki őrzi itt a látszatot? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 19./

A holland reformátusok lapja – Reformatorisch Dagblad – március 16-án egyik hírfejében a következőt jelezte: „Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával. ” A tudósítás pedig így kezdődik: „A Romániai Református Egyházban nagy nyugtalanság keletkezett Tőkés László és Pap Géza magyar református püspökök fellépése miatt. Püspöki hatalmukat politikai cél elérésére használják, mondják a bírálók. ” – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve, hogy egyetlen erdélyi egyházi személy, egyetemi teológiatanár folytat február vége óta magányos küzdelmet. Visky S. Béla több mint egy évtizede a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán ad elő hittudományi tárgyakat. Mostanában több cikket, tanulmányt, esszét írt: Nehéz ma reformátusnak lenni (Szabadság, 2007. február 28.); Templomaink nyugalmáért (Krónika, március 2-4.); Nyílt levél Tőkés Istvánnak; Március idusán. Szentenciák két hangra (Szabadság, március 17.); Adalékok egy kortárs magyar drámához (Erdélyi Riport, március 22.); Tőkés morálisan alkalmatlan (Élet és Irodalom, március 23.); Nyílt levél Horváth Andorhoz. (Erdélyi Riport, április 5.). A reagálás: Tőkés István: Viták hevében. Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés. Szabadság, 2007. március 6; Horváth Andor: Hang és értelem, Új Magyar Szó, március 21; Kincses Előd: Tőkés alkalmatlan?; Élet és Irodalom, március 30. „Ma egyházam egyetlen esélye a nyilvánossá. ” – írta Visky az Erdélyi Riportban. Cs. Gyimesi kitágította e kijelentés érvényét: a demokrácia egyetlen esélye a kárpát-medencei magyarság minden közösségében a nyilvánosság, „a legteljesebb átvilágítás”. Ez utóbbit a romániai magyar politikai elit is elszabotálta. Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy a reformátusok az egész világon zsinat-presbiteriánus egyházban élnek. Csupán a magyarokra érvényes az egyszemélyes, „visszaélésekre csábító püspöki uralom”. Cs. Gyimesi Éva mindkét református püspököt ismeri előző korszakukból. Pap Géza akkor hitelesen szólt híveihez. Az Ellenpontok című, 1982-es szamizdat kapcsán találkozott először Tőkés Lászlóval, nyíltan szolidarizált a tetteivel. „Ám amikor lelkészi hivatásával ellentétes módokon – a reménytelenség sugallatával, destruktív politikai víziókkal, agresszív kirohanásokkal és az uszítás eszközeivel – kezdett a szószékre lépni, előttem elvesztette addigi tekintélyét. ”Cs. Gyimesi Éva lehetetlennek tartja, hogy félnie kell valakinek az egyházban azért, mert a Királyhágómelléki Egyházkerület püspökét méltatlannak tartja EU parlamenti képviseletre. /Cs. Gyimesi Éva: Bodri és a hatalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút Méhes György írótól, műfordítótól április 20-án Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség örökös tagja életének 91. évében hunyt el Budapesten. Méhes György életét és munkásságát Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke; Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára; Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és erdélyi pályatársai méltatták a ravatalnál. A Székelyudvarhelyen született írót Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. /Méhes György utolsó útja. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A kolozsvári Házsongárdi temetőből és Székelyudvarhelyről származó földben, illetve a Hargita megyei Zetelakán faragott kopjafa alatt alussza örök álmát Méhes György a budapesti Farkasréti temetőben. A 91 éves korában elhunyt erdélyi írót pálya- és nemzedéktársak, valamint tisztelői – köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Lezsák Sándor parlamenti képviselő – április 20-án kísérték utolsó útjára. A Székelyudvarhelyen született Méhes Györgyöt Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. Orbán János Dénes, Méhes György monográfusa, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nevében búcsúztatva az írót kiemelte, hogy szomorú csillaghullásnak lehettünk tanúi az elmúlt fél esztendőben: irodalmunk nagy veteránjai, Faludy György, Sütő András, Határ Győző, Lázár Ervin, Nagy Gáspár, most pedig Méhes György hagyott el bennünket. /Csinta Samu: Kopjafa alatt, hazai földben. Örök nyugalomra helyezték Méhes Györgyöt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Az illetékesek cáfolták azokat a Szatmárnémetiben terjedő híreket, melyek szerint „kilakoltatják” a város legnagyobb magyar középiskoláját, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, mert az épület visszakerül a református egyház tulajdonába. Az ingatlan átadásának igényét Tőkés László fogalmazta meg. A püspök úgy vélte: nemcsak jogilag, de ténylegesen is vissza kell szolgáltatni a Református Gimnáziumnak az iskolaépületet. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint szóba sem kerülhet a Kölcsey elköltöztetése, hisz már korábban konszenzus jött létre az egyházzal, hogy az iskola jelenlegi helyén marad. /Sike Lajos: Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Dr. Marton József dékán elmondta, még nem tisztázódott, hogyan alakul a bolognai rendszerben a BBTE hittanári szakjaira való felvételi. A bolognai rendszer ezt elvileg nem ismeri, kérvényezték e típust, de nem kaptak még minisztériumi választ. Az egyetem vezetésének engedélyével továbbra is kétszakos képzésben vesznek részt a diákjaik. A bolognai rendszer magiszterképzőinek elvárásai igen szigorúak. Az elmúlt év nyarától sokat cikkeztek a nem hivatottak a gyulafehérvári teológia helyzetéről, a Hittudományi Főiskola integrálódásáról a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretébe. Vallási ellentéteket gerjesztő cikkek jelentek meg. A legelső vád az volt, hogy feladják a papnevelde autonómiáját. Szó sincs erről. Az intézmény egészében Gyulafehérváron marad. A teológia szemináriumi részlege nem is integrálódik be az egyetembe, hanem csak a főiskolai részleg, előbbi négyéves alapképzéssel, s majd ehhez hozzájön a kétéves magiszterképző. A másik vád szerint a Vatikán és a román állam szorgalmazza a belépést. Megalapozatlanok ezek az állítások. Az újságok eléggé katolikusellenes beállítottságúak. Protestáns részről is érkeztek vádak, durván beavatkoztak a katolikus egyház belügyeibe, erre 500 év óta, amióta Erdély magyarságának vallási egysége felekezetekre tagolódott, nem volt példa. Ha ezekre válaszolnak, a vallások közötti feszültséget szították volna. Egy országban létező tanügyi intézmény nem működhet az ott létező tanügyi szabályoktól függetlenül. A „játékszabályok” betartása még nem jelenti az autonómia feladását. A református egyház már 1993-ban létrehozta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretén belül a Teológia Kart, a katolikusok ezt utolsóként tették. Az egyetem Római Katolikus Teológia Kara, s ezen belül az oktatás és a nevelés autonóm, csupán a törvényes szabályokat kell betartani. 2005-ig a gyulafehérvári hittudományi főiskola mint 1989 előtt is létező intézmény akkreditáltnak minősült. Igaz, hogy a romániai Hivatalos Közlönyben a nem akkreditáltak csoportjában volt mindig feltüntetve. A bolognai rendszer alkalmazásának éve (2005) a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Főiskolát – akárcsak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet –kellemetlenül érintette, az akkreditált állapotból ideiglenes (autorizált) működési állapotba került. Ezért ettől az évtől kezdődően a kolozsvári Teológia Kar keretén belül rendezik a végleges vizsgákat, melyre külön engedélyt kaptak. /Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (2). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./ Előző: Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (1). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 20./

Az öregedő nagyernyei református gyülekezet számára az jelenti a gyarapodást, hogy a közeli Marosvásárhelyről egyre többen költöznek ki a faluba. Azonban a lakónegyed etnikai szempontból nagy változást eredményez, a kertváros családi házaiba ugyanis többnyire románok költöznek. Nagyernye lakói közül jelenleg 580 református, 850 római katolikus, 110 unitárius és 800 görögkeleti vallású. Gyermekvállalásra a reformátusok vállalkoznak a legkevésbé. Sok fiatal külföldön, Magyarországon, Németországban és Hollandiában talált megélhetési lehetőséget és alapított családot. 2007-ben a helyi önkormányzat támogatásával, illetve a református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének közreműködésével megalakult a Nagyernyén a diakóniai központ, jelenleg száz idős embert látnak el az otthoni betegápolói szolgálat munkatársai. /Antal Erika: Nagyernye: diakóniai központ az időseknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Kilakoltatási végzést hozott a nagykárolyi bíróság a másfél éve felfüggesztett gencsi református lelkész, Bátori Gyula ügyében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2006 februárjában egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt 3 évre felfüggesztette a Nagykároly mellett fekvő település papját, azonban Bátori nem volt hajlandó kiköltözni a parókiáról, mindemellett több ízben is világi bíróságon támadta az egyház határozatait, és büntetőjogi panaszt tett Tőkés László püspök ellen, hivatali visszaélés miatt. „Politikai háttere van a dolognak, akik Bátorit támogatják, engem és a református egyházat akarják lejáratni – nyilatkozta Tőkés László. Bátori sikkasztott, és a börtönben a helye, nem a vádlók padján. ” A gencsi közösség két pártra szakadt, és hosszú hónapok óta folyik a gyűlölködés. A gencsi botrány egy, az Új Kézfogás Közalapítvány által kiutalt 24 900 dolláros földvásárlási támogatás kapcsán pattant ki, melyet 2003–ban ítéltek oda a helyi gyülekezetnek. A pénzt a lelkész elmulasztotta bevételezni az egyházközség pénztárába. Bátori Gyula a pénzből 162 hektárnyi földet vásárolt, amit nem íratott az egyházközség nevére. Később a földeket eladta, és mivel két év alatt az árak megháromszorozódtak a környéken, valószínűnek tartják, hogy tetemes jövedelemre tett szert. A presbitérium több ízben is megpróbált betekintést nyerni a földvásárlási ügyekbe, azonban a lelkész mindannyiszor visszautasította kérelmüket. Végül 2005-ben mégiscsak átnézték az egyházközség költségvetését, és kiderült, hogy sem a földek, sem ezek ára nincs már a gyülekezet tulajdonában. Emiatt augusztusban hoztak egy határozatot, melynek értelmében megvonták bizalmukat a lelkésztől, és kérvényezték a felfüggesztését. A gencsi lelkész több ízben is megfellebbezte egyházon belül a határozatokat, továbbá számos munkaügyi, illetve bűnvádi pert indított az egyházi fórumok, illetve az ügyben érintett egyházi tisztségviselők ellen. A lassan három éve folyó huzavona során a 65 százalékos magyarságú falu református közössége megoszlott. – Bátori az uszításaival két pártra szakította a református közösséget, és az elmúlt három év alatt a maga pártjára állította a falu lakosságának körülbelül egyötödét – panaszolták a presbiterek. – Ezek jó része olyan ember, akik korábban nem is jártak templomba. Bátori elzárkózott az újságíró kérdései elől. Máté Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogásza szerint a gencsi földvásárlási ügyet független szakértővel is kivizsgáltatták, melynek eredménye azt mutatta, hogy valóban sikkasztásról van szó. /Babos Krisztina: Gyülekezeti acsarkodás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Hiába gyűltek össze június 13-án a Szatmár megyei Gencsen a református parókia előtt a másfél éve felfüggesztett lelkész kilakoltatása érdekében a hívek. A bíróság döntése értelmében Bátori Gyulát ki kellett volna lakoltatni, a végrehajtó mindössze a volt pap és családja értéktárgyairól készített leltárt, amit átadott a helyi egyházközségnek, majd lepecsételte a bejáratokat. A felfüggesztett lelkész így nem használhatja tovább a szolgálati lakást, viszont a tavaly februárban kinevezett új pap sem költözhet a parókiára. Bátori Gyulát másfél éve függesztette fel szolgálatából a református egyház fegyelmi bizottsága a gyülekezeti vagyon terhére elkövetett sikkasztás miatt. A tisztségéből felfüggesztett lelkész azonban megtagadta, hogy átadja a parókiát utódjának. A konfliktus következtében Gencs református gyülekezete két pártra szakadt. /Babos Krisztina: Patthelyzet Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése fegyelmi vizsgálat lefolytatását kérte Visky Béla kolozsvári teológiai tanár ellen, mert Visky sorozatosan rágalmazó kampányt folytat a református egyház ellen. „Ez nemcsak az erdélyi egyházkerület ügye, hanem közös ügy, a királyhágómelléki egyházkerületet is ugyanúgy érintik ezek a támadások” – szögezte le Tőkés László püspök. „A közgyűlés nem indított volna eljárást, ha nem számítana igazságtételre. Az eljárást az erdélyi egyházkerület fegyelmi bizottsága fogja lefolytatni, mivel Visky annak az egyházkerületnek a kötelékébe tartozik” – mondta Tőkés László. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónika laptól szerzett tudomást a KREK indítványáról. Pap Géza megerősítette: az egyházkerület elnöksége valamennyi bejelentést megvizsgálja, így a KREK részéről érkező kérelmet is. Visky Béla, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem lelkésztanára szerint egyetemi katedrája nem forog veszélyben. „Meglep és nem lep meg Tőkés László indítványa – mondta el Visky Béla. – Meglep, mert nem gondoltam volna, hogy a nagyváradi püspök ennyire rossz diplomata, aki képtelen bármilyen kritikai hang elviselésére. Ugyanakkor nem lep meg, mivel Tőkés módszereit mindig is a bosszúállás és az intolerancia vezérelték. A püspök úr ezúttal is megtagadta a párbeszéd lehetőségét. ”Hatvanegy református lelkész – köztük Visky Béla – állásfoglalásban fejezte ki a református egyház jelenlegi állapota miatti aggodalmát. „Noha fontos, hogy az egyház korrekt és méltányos kapcsolatokat alakítson ki a társadalmi és politikai élet különböző tényezőivel, mindazáltal tiltakozunk az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében” – áll a közleményben. „Ha egyházunk vezetése magyarázkodik, és az igazság nyílt kimondása esetén belső diverziót emleget, az csak totalitárius jellegét és igényét bizonyítja” – olvasható az állásfoglalásban. /Csinta Samu, Gergely Gizella: Intolerancia vagy felforgatás? = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Felhívást tett közzé katolikus értelmiségiek egy csoportja, amelyben azt kérik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, hogy foglaljon állást, és szólítsa fel Marton József nagyprépost, kanonokot, pápai káplánt, lelkésztanárt az egyetemi szenátori tisztségből való lemondásra. Az aláírók nehezményezik, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem 2006. november 27-i szenátusi ülésén a lelkésztanár megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. Hozzáteszik: tettét csak súlyosbította azzal, hogy a szenátus december 21-i gyűlésén sem szavazott az egész erdélyi magyarságot megdöbbentő kizárási határozat ellen. A katolikus értelmiségiek érvelése szerint a Református Teológiai Kar képviselőjének hasonló magatartásától a református egyház elhatárolódott, és Buzogány Dezső lelkésztanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. A katolikus egyház viszont semmit nem tett Marton József felelősségre vonása érdekében, annak ellenére, hogy ezt az egyház neves értelmiségi tagjai is nyomatékosan kérték. Az aláírók elítélik Marton József tettét. Kijelentik: botrányosnak tartják, hogy ilyen emberek nevelik a leendő hittantanárokat. A Szabadság kérdésére Potyó Ferenc helynök, érseki irodaigazgató elmondta: személy elleni támadásnak tartja a felhívást, érvelésével nem ért egyet. Hangsúlyozta: Marton József a második – érdemi – szavazásnál nem is volt jelen, az első voksolás pedig nem volt döntő jellegű. Ezenkívül az egyetemi szenátusi tagok esetében fontos szempont az erkölcsi megfelelőség, de legalább ugyanilyen lényeges az, hogy az illető személy szakmailag, tanügyileg is helyt álljon. Ami a Református Egyházra való hivatkozást illeti, Potyó szerint hibás, hiszen Buzogány Dezsőt azóta visszaválasztották szenátori tisztségébe. /Marton József lemondatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Ökumenikus találkozót tartottak Nagyváradon. A valódi ökumenizmus megvalósítására szólítottak fel az egyházi találkozó résztvevői, amelyet a 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlés utolsó előkészítő rendezvényeként szerveztek meg. A felvidéki, magyarországi és hazai ortodox, katolikus és protestáns egyházak képviselőin kívül a megbeszélésén Colin Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára is részt vett. Williams elmondta, a korábbi nagygyűléseket protestáns és római katolikus közegben tartották, így újdonság lesz, hogy most ortodox környezetben, Nagyszebenben szervezik meg a találkozót, amelyre egész Európából több mint 2000 egyházfőt várnak. Williams jelezte, a találkozó célja, hogy minden nemzet és minden felekezet közösen imádkozzék a világosságért, de foglalkoznak majd a kisebbségek, a kivándorlás problémájával is. A találkozón Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Kovács Gyula, az Erdélyi Református Egyházkerület külügyi tanácsosa kifejtette, egyedül Romániában nem alakult még meg az országos ökumenikus tanács. A felekezetek közötti párbeszéd akadozik, esetenként egyáltalán nem működik. A nagyváradi találkozó résztvevői állásfoglalást írtak alá, melyben vállalták, hogy a nagyszebeni gyűlésen Ökumenikus Chartát fogadnak el. Ebben szorgalmazzák és sürgetik a romániai országos ökumenikus tanács megalakítását, valamint azon kisebbségi problémák megoldását, amelyek feszültség forrását képezik. Ezek közül a római katolikus csángómagyarok anyanyelvű vallásgyakorlásának, az elkobozott egyházi vagyon visszaszolgáltatásának, illetve az erőszakkal megszüntetett magyar nyelvű egyetemi oktatás teljes körű helyreállításának akadályait emelték ki. Kérik továbbá, hogy a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, a nemzetközi egyházi és ökumenikus szervezetek ítéljék el a kommunizmust; illetve kezdeményezik, hogy induljon párbeszéd a kisebbségi etnikai és egyházi közösségekkel szembeni diszkrimináció és jogfosztás minden formájának megszüntetése érdekében. /Gergely Gizella: Nagygyűlés a kisebbségekért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Kulturális és szórakoztató rendezvények zajlottak három napig a nagyváradi vár minden sarkában a Várnapok alkalmával. Az eseménysorozat részeként többek között román és magyar nyelvű várismertető túrákat szerveztek, történészek vezetésével. A július 7-i események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon. Jakabbfy László vártörténész elmondta, a várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget. Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli József elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség. ” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk” – hangsúlyozta Tempfli. /Gergely Gizella: Tudós püspökökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A hét végén tartották Nagyváradon a Várnapokat, ahol rengeteg színvonalas rendezvény, koncert között válogathattak az érdeklődők. Nem reklámozták kellőképpen a Várnapokat, s ezen belül a fellépőket sem. A legtöbb váradi csak az utolsó napon értesülhetett a médiából, hogy jön a Ghymes is. /Both Abigél: A vár három szabadnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Nem könnyű hét településnek egy csokorban élni, mert a Nagyborosnyó községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek megvannak a maga elvárásai, óhajai. Adós a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal. Vannak, kik szerint legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus. Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete – a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt. A központi iskolát Nagyborosnyón visszakapta a református egyház. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt. Cófalva iskolája megújult, de kevés a gyereklétszám. Lécfalván az V–VIII. osztályban is alacsony a tanulólétszám. Olyan rossz arra az út, hogy az új iskolabusz ott nem közlekedhet. Kisborosnyón az óvodában és az elemi iskolában van elég gyerek. Cófalván a községnek sikerült önerőből kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Kisborosnyón a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket szőtt, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. /Kisgyörgy Zoltán: Hét falu egy község. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Az Életfa Családsegítő Egyesület céljai között szerepel a környékbeli nagycsaládok feltérképezése is, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, támogathassák őket. Ezúttal Visa volt soron, ahol két család él nehéz körülmények között, ajándékot vittek nekik. Visa lakossága mintegy 600 lélek, ebből 430 református, 110 ortodox, kb. 35–40 Jehova tanúja, a többi pedig adventista. A helyi reformátusok közül mintegy 130-an élnek Kolozsváron vagy Magyarországon. Kevés a gyermek. Az iskolába összesen 34 gyermek jár. Visa lakóinak több mint 50 százaléka 50 év feletti. A falu két nagycsaládja közül Papp Józsefnek nyolc gyermeke van. A másik családban az édesanya, Gáspár Carmen, két férjét temette el, mindkét férjétől két-két gyermeke van, akiket idős édesanyja segítségével nevel. Carmen román származású, első férje után tért át a református egyházba. Lehetőség szerint a falu is segíti őket. /Sándor Boglárka Ágnes: Két visai nagycsalád kapott segítséget. Az Életfa egyesület feltérképezi a sokgyermekes családokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Református Egyház és a KUN Humanitárius Társaság szervezésében tartották meg Bácsiban a papilakban július 16–22. között a tizenharmadik alkalommal megszervezett anyanyelvápoló szórványtábort óvodások és kisiskolások részére. Kun Árpád református lelkipásztor bemutatta Kun Kriza Ilona nemrég megjelent Pitypang című gyermekvers-kötetét. /Bácsi. Anyanyelvápoló tábor kicsiknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Botos Csaba helybeli lelkész bejelentette, hogy a somosdi általános iskola, amely két éve a Kovásznai Sándor professzor nevét viseli, visszakerült a református egyház tulajdonába. Az iskolát holland segítséggel, a református egyház közbenjárására 1990-ben újították fel, amikor bevezették a vizet és mosdót, illemhelyet is építettek. Ekkor az osztálytermeket új bútorzattal látták el. – Ameddig gyerek van a faluban, a felekezeti ingatlan iskola marad. Az épület rendeltetése nem változik meg – mondta Botos Csaba lelkész. /Mezey Sarolta: Visszaszolgáltatták a somosdi iskolát. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Nem sajtóhiba van a címben: Ökunemizmus. Bizonyos görögkeleti felfogások szerint a minden vallást és jóakaratú embert összefogni hivatott ökumené bizonyos felekezeteknek, nációknak nem szólhat. A Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosába megérkező református egyházi tisztségviselőt egy Isten háta mögötti sátortáborba küldték. Micsoda átformálást végezhetett az elmúlt rendszer, hogy ennyire alakította az ortodox egyházat. 1996 előtt megszámolatlan költségvetési pénz jutott a Teoctist által uralt államegyház bankszámláira. Zavartalanul folytathatták a „hagymakupolás honfoglalást”, új templomok építését. Ezeken kellene változtatni, és akkor talán a többi felekezet sem fogadja kétkedve az ökumenizmust, a kinyújtott békejobbot. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ökunemizmus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Újra akarják szervezni a helybeli dalárdát, újraalakult a hagyományőrző csapat Csernátonban. Az őszi kulturális idényre készül a Csiporkázó játszóház, hamarosan megkezdi munkáját a gyermektánccsoport. A kultúrotthont visszajuttatták a református egyháznak, ezért az önkormányzat új művelődési ház építését tervezi. /(Kgy. Z.): Új évad előtt Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

A szeptember 9-én lezárult III. Ökumenikus Nagygyűlésen a református szórvány közösség is képviselve volt Szegedi László kőhalmi református esperes révén. „Nagyon szomorú, hogy 2007-ben, Európa kulturális fővárosában, egy nemzetközi ökumenikus találkozón, ahol a toleranciának, a szabad véleménynyilvánításnak a legtermészetesebbnek kéne lennie, a Ceausescu-korszakra emlékeztető módszerrel hallgattatták el azokat a fiatalokat, akik síkra kívántak szállni egy tulajdon jogi helyzetének tisztázása ügyében. Fájdalmas, hogy kétezer résztvevő közül senki nem akadt, aki szót emelt volna a diszkriminatív megnyilvánulások ellen tiltakozó református egyházi nyilatkozat mellett, beleértve a testvéregyházakat is” – fejtette ki a lelkész. /Nagyszebeni árnyékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A Kárpátokon kívül élő magyar református közösség egyre inkább csökkenő létszámáról számoltak be a Ploiesti-en harmadszor megrendezett református szórványtalálkozón. A főként idős híveknek ez a rendezvény jelentette annak hírül adását: még léteznek anyanyelvükön igét hallgató református közösségek a románok lakta régiókban is. A találkozón ünnepelték meg a ploiesti-i parókia udvarán lévő harangláb 75 éves fennállását is. Bíró Tivadar ploiesti-i tiszteletes, aki már három éve ad otthont a találkozónak, elmondta: pár éven belül megszűnnek a gyülekezetek a kis létszám miatt. Szerinte a kérdés már most is az, hogy ilyen körülmények között támogatni fogja-e a református egyházkerület a Regátban lévő missziós tiszteletesek egyre nehezebb munkáját. A találkozót Nagy Endre galati-i lelkipásztor istentisztelete nyitotta meg, amelyen méltatták Czelder Márton magyarországi missziós pap református gyülekezetalapító munkáját. Az 1800-as évek második felében tevékenykedő Czelder Márton templomokat, parókiákat és felekezeti iskolákat alapított, mára azonban a felekezeti iskolák megszűntek és galati-i, targovistei, brailai, pitesti-i, Ramnicu-Valcea-i, busteni-i és ploiesti-i református templomokban vasárnaponként már alig jár 50-60 személy. Bányai László bukaresti plébános hangsúlyozta, ha maroknyi hívőnek is, de kötelessége a református egyháznak továbbvinni a Czelder Márton elindította hagyatékot. /Oborocea Mónika: Édes-bús szórványtalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Bustya Endre most lenne nyolcvanéves, mintha teljesen megfeledkeztek volna róla. Bustya Endre Ady-kutató volt, Ady-szakértő; tudását Ady hátrahagyott vagy összes műveinek a kiadásra készítésekor fel is használta a budapesti Akadémiai Kiadó, mindenekelőtt Vezér Erzsébet dolgozott sokat együtt vele; és támogatta is. Bustya nemcsak összegyűjtötte mindazt, ami Adyról valaha is megjelent kötetben folyóiratokban, napilapokban, hanem életrajza legkisebb részleteit is tisztázta. Bustya az összegyűjtött hatalmas Ady-anyagot a református egyházra hagyta. – Bustya Endrét többször bebörtönözték, végül 1954-ben szabadult. /Szőcs István: Kísértetes jegyzetek. = Helikon (Kolozsvár), 17. sz., szept. 10./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli: „politikai perverzió” volt az RMDSZ részéről, hogy az EP-jelöltlista második befutó helyére Sógor Csaba szenátort, a királyhágómelléki református püspökség lelkészét helyezte. Tőkés súlyos vádakkal illette az RMDSZ vezetőségét, amelyről kijelentette, hogy „kétszínűek és rosszhiszeműek. ” „Sógort csak eszközként használják fel ellenem, és a református egyházon belül szakadást akarnak előidézni ezzel a jelöléssel” – mondta. A püspök szerint az RMDSZ az a szervezet, amelyben a tagoknak a tulipánra kell ütnie a pecsétet, ha pedig nem ezt teszi, és mást választ, akkor elítélik. „Közösségünk tagjainak elegük van ebből a politikából. Nem tudom, sikerül-e felvennünk a harcot a jól begyakorolt RMDSZ-es gépezettel, de legalább elmondhatjuk, hogy lehetőséget teremtettünk a szabad választásra” – jelentette ki Tőkés. Az EMNT nyilatkozata szerint a választási törvények módosítására vonatkozó elvi megegyezést már felrúgták azáltal, hogy a képviselőház plénumában leszavazták a Toró T. Tibor képviselő által benyújtott módosító javaslatokat. Az egyéni EP-jelöltekre nézve diszkriminatív törvény miatti esélyegyenlőtlenség kivédése céljából az EMNT választási megfigyelők kiküldését fogja kérni az Európai Parlamenttől. A Tőkés László jelölését támogató szervezetek elnökségei egy külön nyilatkozatban elégtétellel nyugtázták, hogy Tőkés László él a közel 140 000 támogatói aláírás biztosította törvényes lehetőséggel, és független jelöltként indul az őszi EP-választásokon. Az erdélyi magyaroknak is joguk van a hiteles képviselethez, szögezték le. /Tőkés választási megfigyelők kiküldését fogja kérni az EP-től. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szatmárnémetiben a tanév elkezdéséig helyet cserél az Aurel Popp Művészeti Gimnázium és a Református Gimnázium. A költözést a helyi önkormányzat kezdeményezte takarékossági megfontolásokból, ugyanis mindkét iskola visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokban működött. A Református Gimnázium átköltözik a visszaszolgáltatott hajdani Református Tanítóképzőbe, és a művészeti gimnázium elfoglalja ennek helyét. „Örülök, hogy végre a saját ingatlanunkban működhetünk – nyilatkozta a Krónikának Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója. A református egyház a Láncos templom szomszédságában újabb két ingatlant kapott vissza: övék a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épülete, illetve a hallássérültek speciális iskolája által használt ingatlan is, melyek egyelőre a helyükön maradnak. /Babos Krisztina: Otthon a reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./

A kulturális minisztériumhoz, illetve az igazságügyi tárcához is eljuttatják a nagykárolyi egyházmegye lelkészei tiltakozásukat Bátori Gyula gencsi lelkész ügyében. Bátorit az egyházkerület felfüggesztette, majd eltávolította az egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt, azonban a lelkész fellebbezett, és alapfokon megnyerte a pert. A Szatmár megyei törvényszék júniusban ítéletben rendelte el Bátori Gyula lelkipásztor jogaiba való visszahelyezését, elmaradt jövedelmeinek kifizetését. A református egyházkerület augusztusban fellebbezett a Bátori javára szóló döntés ellen, még nem született ítélet. A Bátori helyére kinevezett lelkész, Szomor Attila arról számolt be, hogy ajtaján múlt héten bírósági értesítést talált, amely szerint el kell hagynia a szolgálati lakást, ellenkező esetben kilakoltatják. „Döbbenettel értesültünk arról az eljárásról, amellyel a romániai igazságszolgáltatás és annak szervei durva módon megsértették egyházunk autonómiáját” – áll az egyházmegye lelkészi karának tiltakozásában. A nyilatkozat szerint határozottan tiltakoztak a világi hatóságok illetéktelen beavatkozása ellen a református egyház ügyeibe. Hermann János, az egyházkerület előadó tanácsosa kifejtette: eddig nem volt példa hasonló beavatkozásra. A lelkészi kar tiltakozásának aláírását megelőzően Tőkés László királyhágómelléki református püspök tartott istentiszteletet Gencsen. A templomban több mint kétszázan jelentek meg; és a helységben több rendőrautó járőrözött az események ideje alatt. /Babos Krisztina: Tiltakozó nyilatkozatok Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Testi sértés vádjával ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést a rendőrségen Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnökségi tagja. Az EMI múlt heti akciója, amely során a református egyház ingatlanjaira négy darab kétnyelvű utcanév-táblát helyezett ki, tettlegességig fajult. Az ifjak csupán azt próbálták megakadályozni, hogy a Városi Utak Rt. alkalmazottjai alig négy óra elteltével jogtalanul leszereljék a táblákat, azonban az egyik alkalmazott felpofozta Csomortányit, akinek az ütéstől felhasadt a szája. Az ismeretlen férfiről telefonos fotó is készült. Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke szerint erre a polgári engedetlenségnek minősülő akcióra azért volt szükség, mert az önkormányzat nem tartja be azt a tanácsi határozatot, amely az utca, tér, sétány, park megnevezések kiírását magyarul is kötelezővé teszi. Az EMI több mint egy évvel ezelőtt azt kérte a város vezetőségétől, hogy a határozat értelmében helyezzenek el magyar nyelvű utcanév-táblákat is a megyeszékhelyen, valamint, hogy a jelenlegi Egyesülés (Unirii) teret, a város főterét nevezzék újból Szent László térnek. /Demeter Kinga-Erika: Feljelenti az EMI a pofozkodó munkást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Jogerős ítélet hiányában szállt ki szeptember 24-én a Szatmár megyei gencsi parókiára a bírósági végrehajtó kilakoltatni Szomor Attila református lelkészt. A szatmárnémeti bíróság döntése ugyanis – amely helyt adott Szomor elődje, Bátori Gyula keresetének, és elrendelte a lelkész hivatalába való visszahelyezését, valamint megítélte a jogot számára, hogy újra a parókián lakhasson – még nem jogerős. A döntés ellen az egyházkerület fellebbezett a nagyváradi ítélőtáblánál. A hivatalából sikkasztás miatt másfél éve felfüggesztett Bátorit a nyár folyamán kilakoltatták az épületből, helyét pedig elfoglalta az új lelkész, Szomor Attila. Bátori Gyula munkaügyi pert indított a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ellen, amelyet első fokon megnyert. A világi bíróság határozata ellen írásban is tiltakozott a nagykárolyi egyházkerület lelkészi kara. Az események idején – akárcsak Tőkés László püspök vasárnapi igehirdetésekor – több rendőrautó is kivonult a faluba. „A szatmárnémeti bíróság megsértette a felekezeti törvényt, ugyanis ez a jogszabály szavatolja az egyházak autonómiáját. Ez azt jelenti, hogy a világi bíróságok nem szólhatnak bele az egyházak belügyeibe, nem semmisíthetik meg az egyházi határozatokat – magyarázta Máté Edit. – Mindemellett olyan embert akarnak visszahelyezni a gencsi lelkészi állásba, aki már nem pap, mivel a református egyház augusztus 3-án megvonta Bátori Gyulától a palástviselés jogát, ezzel kizárva őt a papságból. ” /Babos Krisztina: Két lelkész egy lakban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./