"Kolozsváron a kerekdombi RMDSZ elnöke, Precob-Turos Dezső két éve annak, hogy átvette az elnökséget, azelőtt alelnök volt. A körzet magyarsága mintegy 1800 személy, közülük 1100 biztosan RMDSZ-tag, a többiek pedig szimpatizánsok. Székházuk nincs, időnként a református egyház nyújt lehetőséget arra, hogy összegyűljenek. A fiatalokat nem sikerül bevonni a munkába. Az utóbbi két-három évben sokan elköltöztek a városból. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XIII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye szept. 18-i ünnepségére a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti alapkőletételét ünneplő gyülekezetből a kollégium tanárai és diákjai is hiányoztak. A szervezők minden érdekelt félnek idejében elküldték a meghívót. A tanév elején szokásos templomi istentiszteleten sem az igazgató, sem a hozzá közel álló tanárok nem vettek részt. A diákok igazgatói tiltás ellenére is szép számban eljöttek a templomi tanévnyitóra. Az ünnepelt fél, a Wesselényi Kollégium tüntető távolmaradása megbotránkoztató, szögezte le Makkay József, a Szabadság munkatársa. Ez az intézmény 1991-ben a református egyház anyagi és erkölcsi támogatásával jöhetett létre, majd RMDSZ-politikusok nyomására elhatárolódott attól az egyháztól, amelynek az iskola létét kellene megköszönnie. Miért akarta a helyi RMDSZ szenátorfeleség, aki az egyházkerület tiltakozása ellenére a kollégium igazgatói feladatait látja el, egy már létező egyházi iskolát az egyház és a szülők tiltakozása ellenére világivá alakítani, oly módon, hogy az újraállamosított magyar tanintézmény egyháztól kapott óriási értékű felszerelését világi célokra fordítsák? Mindez megmérgezte a zilahi magyarság életét, hogy egyház és RMDSZ szinte hermetikusan elzárva, külön él egymástól. Ilyen körülmények között a közösségi célok a viszály áldozatává válnak. /Makkay József: Zilahi önfeladás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A román kormánynál keresik igazukat azok a sepsiszentgyörgyi magyar szülők és tanárok, akik a múlt héten a református egyház elleni kirohanásokkal szálltak síkra a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáért. Az okt. 4-i botrányos találkozóról beszámolt Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ területi elnöke. Teljes dokumentációt nyújtottak át a Székely Mikó Kollégium ügyében érintett szülők és tanárok Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. Ezzel azt próbálják igazolni, hogy törvénytelen volt a Mikó épületének visszaszolgáltatása az egyháznak. Albert Álmos azt vallja: mindent vissza kell adni az egykori tulajdonosoknak. A nyári viták, a többszöri egyeztetések után azt hitte, sikerült megoldani a kérdést. Ezért volt furcsa, hogy a román sajtó az elmúlt napokban ismét a Székely Mikó Kollégiumról kezdett cikkezni. Az írások szerint a református egyház butikokat hoz létre az iskola épületében, a református egyház kiszorítja a Mikó Kollégiumot. Albert Álmos polgármester kérte Ecaterina Andronescu miniszter asszonyt, jöjjön el Sepsiszentgyörgyre, és nézze meg, milyen felújítások zajlanak az iskolában. A polgármester megdöbbenésére a megjelent szülők a református egyházat, a Református Kollégium vezetőségét, a területi RMDSZ-t vádolták a jelenlevők. A szülői bizottságot Pusztai Miklós ügyvéd és Okos András képviselte, Kékedi Katalin tanárnő pedig a Mikó pedagógusait. Szerintük csalással jutott vissza az egyházhoz az épület. Nyilvánvaló hazugságok hangzottak el. Mindez rendkívül káros hatással lehet ez a visszajuttatandó egyházi ingatlanok ügyében. A jövő heti kormányülésen a miniszter asszony nyugodtan kijelentheti, hogy nem kell az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltatni. Elfogadhatatlan, hogy román intézményeknél tesznek feljelentést, és egyházellenes hangulatot gerjesztenek. /Farkas Réka: Újraállamosítást kérnek a szülők. Törvénytelen volt a Mikó visszaszolgáltatása? = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"

"Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"A Nádas menti falvak kórustalálkozóját ezúttal Mákófalván szervezték, okt. 13-án, vasárnap. A házigazda a két éve alakult mákói vegyes- és leánykar volt. A református egyház Kós Károly Népházában volt a találkozó. A Kós Károly által tervezett művelődési házat, az állam által eltulajdonított épületet a mákóiak peres úton visszaszerezték, a hollandok anyagi támogatásával és a mákóiak áldozatos munkájával felújították. Az évente háromszor megrendezett kórustalálkozónak sorra minden Nádas menti falu házigazdája. A kórustalálkozóra eljöttek a vistaiak, a bogártelkiek és a türeiek is. A hollandoknak már tízéves a kapcsolatuk a faluval, régi ismerősként és jó barátként szoktak vissza-visszatérni. Holland segítséggel és a mákóiak áldozatos munkájával sikerült teljes mértékben felújítani a parókiát, most épül az imaház. A 700 lelkes Mákófalva lakossága rohamosan fogy. Ezelőtt húsz-harminc évvel 1700-an éltek a faluban. /Borbély Tamás: Kórustalálkozó "angyaljárással". Mákófalva élni akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Okt. 19-én avatják fel Szamosújváron a Téka Alapítvány szórványkollégiumát, mely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült fel. A válaszúti és a helyi kollégiumok kiegészítéseként épült bentlakásban közel ötven környékbeli, mezőségi gyermek kap majd helyet. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Művelődési Alapítvány elnöke tájékoztatott: a meglévő ingatlan tetőterének beépítése mellett új szárnyat építettek az épülethez. A református egyház elindította programba kapcsolódtak be a tékások, valamint Válaszúton a Kallós Alapítvány. Ez év elejétől hármas program keretében összefüggő rendszert hoztak létre a válaszúti, szamosújvári és széki pedagógusok. A Kallós Alapítvány elsőtől negyedik osztályig biztosítana helyet a gyerekeknek, a Téka a gimnáziumi tanulókat fogadná be, az egyelőre csak a tervekben szereplő széki inasiskola pedig a szakoktatást választókat. A szamosújvári épület a helyi Kaláka néptánccsoport tagjai, a kis- és nagytékások összefogásával készült el. A kollégiumba olyan településekről kerülnek be gyerekek, ahol nincs magyar oktatás. /Rostás-Péter Emese: Alap és tetőzet között Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"Károli Gáspár-díjakat adott át Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára okt. 31-én Budapesten; a tárca elismerését idén Baranyi József kommunikációs szakember, Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor és Visky András író, költő, kiadóvezető, dramaturg vehette át. Baranyi József eddigi tevékenységének kiemelkedő állomása a Károli Bibliához készített monumentális szómutató tár, a magyarázatos Biblia megszerkesztése és kiadása, valamint a Biblia üzenetének terjesztése a médiában. Tőkés István /Kolozsvár/ a magyar nyelvű bibliai hermeneutika úttörője. Teológiai munkásságának további kiemelkedő részei újszövetségi kommentársorozata és a romániai református egyház 1944 utáni történetének monográfiája. Visky András /Kolozsvár/ a Biblia tartalmi és képi világának magas szintű megjelenítésével jelentősen hozzájárul az egyetemes magyar kultúra ápolásához. Kiemelkedő kiadói teljesítménye, hogy ez év tavaszán megjelentette Kecskeméthy István önálló, modern, teljes szentírás-fordítását. /Átadták a Károli Gáspár-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Okt. 30-án Szilágypéren a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után, a templomkertben avatták fel Budai Ézsaiás bronzból készült mellszobrát. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök nem maradhatott ott a szobor leleplezésénél, mert néhány órával később részt vett Budapesten azon az ünnepségen, amelyen édesapjának, dr. Tőkés István professzornak a Károlyi Gáspár-díjat adták át. A szoboravatási ünnepség egyik kezdeményezője, Tolnai Ferenc református pap 1991 óta lát lelkipásztor a gyülekezetben. Budai Ézsaiás 1766-ban született Szilágypérben. Tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban kezdte, majd Göttingában és Oxfordban folytatta. Visszatért Debrecenbe, ahol élete végéig tevékenykedett a tudomány és a református egyház szolgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvtankönyv szerkesztése és kiadása is. 1822-ben, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. Szilágypéri szobrát a debreceni Kövér József készítette. /E. Gy.: Szilágypér: Felavatták Budai Ézsaiás szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készült interjúban leszögezte, hogy 1990 óta eltelt néhány esztendő, és ez alatt a biztonsági szervek kényük-kedvük szerint kivehettek iratokat, vagy akár hamis adatokat csempészhettek a személyi iratgyűjtőkbe, így ezek megbízhatatlanokká váltak. A Zsinatban döntöttek arról, hogy nem veszik igénybe a Securitate információit, az egyház inkább "családban" szeretné kimosni a szennyesét. Ez azt jelenti, hogy meg kell alakítani az egyházkerületi és egyházmegyei átvilágító bizottságokat, amelyek majd beidézik a tisztségviselőket és elbeszélgetnek velük. A beidézettek listája nyilvános lesz, így bárki panasszal élhet a beidézett múltjával kapcsolatban. A cél nem az igazságszolgáltatás, hanem az, hogy lehetőséget adjanak mindenkinek, hogy bűnéről vallomást tegyen, és arra bocsánatot kapjon. Trianon után a református egyház közel 500 iskoláját elveszítette. A 30-as évek táján Makkai Sándor püspök egyik jelentésében már arról számolt be, hogy a református egyháznak saját erejéből sikerült 300 iskolát felépítenie. Azután 1948-ban az egyházellenes hatalom felszámolta az egyházi oktatási rendszert. 1990 után a református egyház szűkös keretei között ismét megkezdte az újrakezdést. Nagyrészt külföldi testvéregyházak segítségével, de a gyülekezeti tagok aktív részvételével és támogatásával templomok, parókiák, gyülekezeti házak, aggmenházak épültek. Néhány évvel ezelőtt megjelent az Építő egyház című kiadvány, amely a református egyház elmúlt 12 évben felépült 150 épületet mutatta be. Ma ezeknek száma már 200 fölé tehető. A sürgősségi kormányrendeletekkel kapcsolatban vannak negatív tapasztalataik. A Biblia szerint a terhességmegszakítás bűn. /Makkay József: Az egyház Isten kegyelméből mindig talpra állt. Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Emlékezetes volt Nagysármáson, a református templomban nov. 10-én megtartott istentisztelet. A gyülekezet hallhatta a marosvásárhelyi Szabadi úti református egyház vegyes karát, az ünnepelt helybeli fúvósokat, továbbá a Sófalva és Mezőcsávás fúvósait és a nagysármási RMDSZ Boglárka nevű, iskolásokból álló együttesének énekkarát. A nagysármásiak fúvószenekara 1947-ben alakult, a fúvószenekar mindmáig működik. /Járay Fekete Katalin: Rendhagyó istentisztelet Sármáson. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"

"Tordán, az ótordai református egyház IKE-termében kiállították Labancz Loránd szőnyegeit. Labancz Loránd /sz. 1960-ban/ egészségi állapota és korai nyugdíjazása miatt folyamodott a szövéshez. Kiállított szőnyegei vegyes technikával készültek. Labancz Loránd ötödször jelentkezik egyéni kiállítással. /Suba László: Iparművészeti kiállítás Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Okt. 26-án tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa Kolozsváron. Erdély minden részéről több mint ötven karvezető jött el. A dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály nyitotta meg a közgyűlést. A Hajnal akar lenni szakosztály gazdag tevékenységéről dr. Almási István beszámolója hangzott el, ami magában foglalta a népdalosok képzését, tánctáborok szervezését és a népdalgyűjtést. A gregorián szakosztály tevékenységéről Jakabffy Tamás adott számot. Kelemen Attila a fúvószenekarok tevékenységét ismertette. 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot. Az egyházzenei szakosztály tevékenységéről Sógorné Rigó Magda beszélt. Megválasztották az új vezetőséget. A Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár), elnökségi tagok: Péter Csabáné Sógor Éva (Kolozsvár), Kállai Tünde (Kolozsvár), Fórrika Éva (Marosújvár), Szabó Zsombor (Aranyosgyéres). A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád (Kolozsvár), gregorián zenei szakosztály: Jakabffy Tamás (Kolozsvár), egyházzenei szakosztály: Sógor Magda (Kolozsvár), fúvós szakosztály: Kelemen Attila (Réty). Ezután a Romániai Magyar Dalosszövetség-díjak ünnepélyes átadására és kórushangversenyre került sor. Gergely János (Székelyudvarhely), az agyagfalvi fúvószenekar vezetője a Rónai Antal-díjat kapta, Csórja Ferenc (Kovászna város) a református kórus 110 éves hagyományát ápoló munkásságáért Seprődi János- díjat, Péterné Sógor Éva, a kisbácsi református egyház vegyes karának vezetője Jagamas János-díjat, Lakatos Imre (Székelyudvarhely) zenetanár, karnagy, zeneszerző Márkos Albert-díjat, Sógor Gyula néhai református lelkész post mortem Zsizsmann Rezső-díjat kapott. /Murár Mária: Tisztújítás a Romániai Magyar Dalosszövetségben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"Dunaszentilona telekkönyvileg református, de gyakorlatilag baptista templomát is súlyosan megrongálták az idei nyári földrengések. Makay Botond Dr. Higyed István nyugalmazott történész-lelkipásztorral Dunaszentilonán adatokat gyűjtött egy megszűnt református egyházközség történetéről. 1950 táján volt a településen utoljára református istentisztelet, a klopódiai Streleczky Sándornak köszönhetően. A templom jövőjét illetően megoldást jelentene, hogy a református egyház jelképes összegért eladja a templomot, vagy megtartja ugyan, de "lakbérnek" tekinti azt, hogy a templomot a baptista egyházközség a továbbiakban is karbantartja, illetve adókat és illetékeket fizet az ingatlanok után, amint azt eddig is tette. /Makay Botond: Dunaszentilonán javítják a földrengéskárosította templomot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./"

"Újabb megkereséssel fordul az illetékesekhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatónőjének visszahívása érdekében, olvasható a közleményben. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium Ügyvezető Bizottsága nov. 24-én bővített ülést tartott azzal a céllal, hogy közösen keressék a megoldást a Zilahon hosszú ideje tartó iskolaválságra. Az egyházkerület szerint Seres Magdolna, a kollégium jelenlegi igazgatónője, egyben Seres Dénes RMDSZ-szenátor felesége, a református egyház által 1991-ben újraindított tanintézmény visszaállamosításán munkálkodik. Az egyházkerület "kéri, hogy az iskola tegyen konkrét intézkedéseket a keresztyén református szellemiséget biztosító körülmények megteremtésére" - áll a közleményben. /L. J.: Tovább tart a válság. Újabb akció Seres Magdolna leváltásáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Désen a városi tanács döntött a városháza tulajdonát képező, kereskedelmi vagy szolgáltató cégeknek bérbe adott ingatlanok eladásáról. Az RMDSZ tanácsosainak köszönhetően leszavazták a református egyház által visszaigényelt 16 ingatlan értékesítését. /D. B. Z.: Folytatódik a harc a református ingatlanok eladásáért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A lapokban egymás után jelennek meg a zilahi református kollégium válságának megoldását sürgető közlemények, állásfoglalások. A református egyház álláspontját Tolnay István tanügyi előadó fogalmazta meg. Kifejtette: ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is érvényesek maradjanak az egyházi iskolákban általunk indított tagozatok. Találkozott egymással az egyház képviselői, a tanári kar és az igazgatónő. Azt kérték, addig is, amíg megtörténik az általuk kért változás (az igazgatónő menesztése), az iskola vezetőtanácsában nagyobb képviseletet kapjon az egyház. A 2002-2003-as tanév kezdetéig az igazgatónő döntésével az iskola hivatalos vezetőtanácsában az egyház egyáltalán nem képviseltethette magát. Seres Magdolna igazgatónő elmondta, hogy megbeszélésükön egyetlen napirendi pont utalt az intézmény szellemiségére. Októberben állami ellenőrzést tartottak, és sehogyan sem tudták tisztázni az iskola vagyoni helyzetét, mert a leltár teljesen bizonytalan volt. Az iskola értékeinek 90%-a adományokból került ki. Az igazgatónő nem tudja, mit jelent a református szellemiség feltételeinek biztosítása. Elmondta, hogy osztálytermekben tartják az áhítatot, a templom ugyanis messze van az iskolától. Ioan Driha megyei főtanfelügyelő elégedett az igazgatónő tevékenységével. /Józsa László, Kerekes Edit: Válságban a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Dec. 11-én ülésezett Kolozsváron a református egyház zsinata. Kiadott állásfoglalásuk szerint támogatásukról biztosítják a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét, ugyanígy az Állandó Értekezlet legutóbbi ülésének határozatait, amelyek értelmében: (a) egyházaik törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez az önálló felekezeti oktatás törvényesítése végett, és (b) személyes találkozót kezdeményeznek a román tanügyminiszterrel az egyházi oktatás égető problémáinak megoldása ügyében. A Zsinat változatlanul ragaszkodik az óvodától az egyetemig terjedő egyházi oktatás maradéktalan helyreállításához. Addig is kéri (a) a gimnáziumi oktatásnak az állami középiskolai-liceális oktatással való egyenjogúságának biztosítását; (b) az ezt szabályozó egyházi-állami protokollum régóta esedékes módosítását, valamint (c) elemi és általános iskolai osztályok, illetve szakiskolai képzés indításának engedélyezését a meglévő tanintézetekben. A zsinat sürgeti a visszaítélt, de évek óta visszatartott egyházi épületek feltétlen visszaadását. A zsinat aggodalommal tekint azokra a próbálkozásokra , amelyek a státustörvény kiüresítésére, valamint a Sapientia és a Partiumi Egyetem kárára történnek. A zsinat megkereséssel fordul a magyar kormányhoz az erdélyi magyar teológiai tanintézetek normatív pénzügyi támogatása ügyében. A zsinat felszólítja az RMDSZ-t, hogy a státustörvény végrehajtásának folyamatából ne szorítsa ki az egyházakat és a civil szervezeteket. A zsinat fontosnak tartja a Kolozsvári Nyilatkozatban (1992) megfogalmazott közösségi önrendelkezés maradéktalan érvényesülését. Ennek megfelelően sürgeti a belső választások kitűzését és lebonyolítását. A zsinat visszautasítja Reiner Antal politikai elítélt további fogvatartását és tulajdonából való kisemmizését, indokolatlannak tartja a román ortodox térhódítás folytatását, valamint az 1918. dec. 1-jei Gyulafehérvári Nagygyűlés évfordulójának budapesti megünneplését. Az idei népszámlálás adatai szerint a Romániai Református Egyház lélekszáma az 1992-es, 700 ezren felüli számról 600 ezer alá süllyedt. Ez a körülmény az eddiginél is szorosabb összefogásra készteti az egyházat. /Református zsinati állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Az első magyar helyi közszolgálati rádió jövő héten indul Kolozsváron, a 88,3-as FM frekvencián. Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is fog sugározni. Adorjáni László, az Agnus igazgatója elmondta, igyekeznek megfelelni a kolozsváriak igényeinek, így híreket, beszélgetéseket, ifjúsági műsorokat is sugároznak. A hajnali 3 órától 6 óráig tartó zenés műsorokat egy-egy gondolatsor szakítja meg, ezt követően 8 óráig változatos témájú reggeli magazin következik. Az Agnus déli 12-kor jelentkezik ismét, 15 óráig magazin jellegű műsort sugároznak. A napi műsorban református, katolikus, unitárius, evangélikus műsorok váltakoznak. A Kolozsvári Rádió keretében 1990 januárjától sugároz az Agnus, hetente két alkalommal jelentkezett egyházi félórával, több felekezet műsora váltotta egymást. Az új adó beindítását a hollandiai református Emision Alapítvány és az amerikai Back to God Hour református rádióadó támogatta, ugyanakkor magyar alapítványok finanszírozását is igénybe vették. /Gál Andrea: Indul az Agnus Rádió. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Csíkszeredában dec. 31-én a református egyház és a költő nevét viselő iskola nevében megkoszorúzták a Petőfi-szobrot. A költő hitet erősítő példáját Hegyi István lelkipásztor idézte, Kiss Ernő iskolaigazgató Petőfi szellemisége ápolásáról beszélt az egybegyűlteknek. Petőfi- és Petőfiről szóló versek hangzottak el az iskola diákjainak előadásában, Petőfi-dalok csendültek fel, a Szózat és a Himnusz eléneklése tette felemelően ünnepélyessé az emlékezést. / Petőfi koszorúi. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./"

"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Nagyenyeden jan. 12-én az Árpád-kori vártemplomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1849. január 8-án meggyilkolt több ezer Alsó-Fehér vármegyei magyar áldozatra. Beszédet mondott Köble Csaba megyei RMDSZ-es tanácsos. Kevés települést fosztottak ki és égettek fel annyi alkalommal, mint Nagyenyedet az évszázadok során. Az 1849. januári vérengzések a vármegyében - amelynek összesen 25 ezer magyar lakosa volt - 4250 ártatlan magyar áldozatot szedtek. Ugyanekkor több kultúrtörténeti kincsünket is elpusztították, mint például a református egyház levéltárát, Kemény Simon páncélját és kardját, épületek egész sorát. Nagyenyeden összesen 1250 ember esett áldozatul a vérfürdőnek. "Mi, enyedi magyarok békét akarunk a velünk sorsközösségben élőkkel. Az ompolygyepűi áldozatok emlékművére is csak egy szó került: PAX, azaz béke. Tudjuk, gyűlölni nem szabad, de feledni sem" - hangsúlyozta a megyei tanácsos. /Papp Gy. Attila: Az 1849-es áldozatokra emlékeztek. A béke koszorúit helyezték el a tömegsírt jelölő emlékműre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./"

"Nagysármáson, a mezőségi szórványban egy majdnem 1400 lelket számláló magyar református egyház küzd a megmaradásért. Szeptemberben ünnepelték a nagysármási református templom fennállásának századik évfordulóját. Nem kis munka volt 600 vendégnek teríteni, de a szeretet csodákat művel. Azonban a meghívott és beígérkezett Duna Televízió és az egyházi elöljárók nem jöttek el az ünnepségre. Nov. 10-én ünnepelte a gyülekezet a fúvószenekar 55. évfordulóját. A viszontagságosabb időkben is kitartottak és megmaradtak a mai napig. A nagysármási fúvószenekar nem küzd az utánpótlás hiányával. /Székely Sándorné Balogh Rozália, Nagysármás: Több figyelmet érdemelnénk itt, a végeken. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./ "

"Elképzelhető, hogy román-magyar miniszterelnöki találkozó lesz a hónap végén Szatmárnémetiben, az RMDSZ kongresszusának alkalmából - közölte Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke. A kongresszussal egyidőben, febr. 1-jén tartja közgyűlését Szatmárnémetiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke leszögezte, hogy a közgyűlés napirendjén csupán egy kérdés megvitatása szerepel, éspedig a református egyház missziói és nemzetpolitikai szolgálatának témaköre Ez rendkívüli ülés. Tőkés László a kongresszuson való részvételét egyrészt attól teszi függővé, hogy miképpen dől el a jan. 27-re időzített újabb tárgyalás az általa az RMDSZ ellen indított perben, másrészt pedig, hogy érkezik-e válasz a szövetség vezetőségétől arra, hogy párbeszédet folytassanak a felmerülő vitás kérdésekről. Tőkés László elmondta: ügyvédjének, Kincses Elődnek sikerült előrehoznia az alperes ügyvédje, Frunda György szenátor által törvénytelenül kieszközölt febr. 10-i halasztást jan. 27-re. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség meghívót küldött a kongresszusra mindkét miniszterelnöknek. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfőtől egyaránt azt a választ kapták, hogy amennyiben hivatali elfoglaltságuk lehetővé teszi, élnek a meghívással. /P. A. M.: Egyházkerületi közgyűlés is Szatmárnémetiben. Román-magyar miniszterelnöki találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"A református egyház illetékesei jan. 15-én aláírják a zilahi Kálvineum átadását rögzítő dokumentumot. A református egyház tulajdonába kerülő épületben további öt évig működhet a művelődési otthon, viszont egyházi tevékenységekre is lehetőség nyílik. /Lukács János: Birtokon belül. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"A zilahi Kálvineum visszaszolgáltatása új lehetőségeket nyitott a város magyarsága számára. A zilahi Kálvineum, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatási lehetőségét Seres Dénes szenátor ismertette és szorgalmazta, állt ki Seres mellett Józsa László, aki hozzátette: püspöki állásfoglalásokkal és nyilatkozatokkal még egyetlen kormányhatározatot vagy rendeletet sem sikerült kieszközölni. Hazugság az, hogy 1998 novemberében Seres Dénes ellenezte volna az egyházi ingatlanok visszaadásáért szervezett utcai tüntetést, a Seres Magdolna által vezetett református kollégium teljes tanári kara és diáksága is megjelent a tüntetésen. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete és a kormánypárt megyei szervezete között megkötött protokollum tartalmazta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Józsa hozzátette: a román nacionalista ellenreakció kivédésére az egyezmény több pontját titkosították. A zilahi református egyház képviselői a "románok azonnali kivonulását" szorgalmazták a visszakövetelt Kálvineumból. Ez az álláspont a város polgármestere számára elfogadhatatlan volt. Józsa közölte, hogy Seres Magdolna igazgatónő sohasem indított pert egyháza ellen, amelytől közel hat éve semmiféle támogatást nem kapott az intézmény fenntartására. Azt kizárólag állami alapokból sikerült finanszírozni. /Józsa László: Egyház és RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Jan. 18-án Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület égisze alatt a Habakuk bábjátszó csoport játszóházba hívta a gyermekeket, a cserealji református egyház tanácstermébe. 120 gyermek jelent meg a bábelőadásokon. A bábelőadások mindenese, Bartha Júlia beszámolt arról, hogy 1995-től foglalkoznak bábozással. Jelenleg 20 bábossal dolgoznak, ebből tizenegy I-X. osztályos diák, kilencen pedig tanítóképzősök. Bartha Júlia segít azoknak az óvónőknek és tanítónőknek, akik el szeretnék sajátítani a bábozást. /Mezey Sarolta: Habakuk-bábszínház és játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ "

"Kállay László lelkipásztor, a Református Megújulási Közösség elnöke nyílt levéllel fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségéhez. Ebben kifejtette, hogy mind Balogh Barnabás, mind ő több lelkésztársával együtt nemegyszer fordult az egyház vezető testületeihez az egyházban tapasztalható törvénytelenségek megszüntetése érdekében. Beadványaikra azonban a legtöbb esetben nem kaptak választ. "Az 1998-as manipulált és törvénytelen egyházi választások után" Kállay László társaival a Romániai Református Egyház Zsinatához fordult. Ekkor Tőkés László püspök rávette az egyházkerület közgyűlését, hogy kilépjen a zsinatból. Az egyházkerület zsinatba való visszatérésének ára az volt, hogyKállay törvényes megkeresését a zsinat levette napirendjéről. A 2000 decemberében megalakult Református Megújulási Közösség (ReMeK) által beterjesztett beadványukat érdemi tárgyalás nélkül egyházellenesnek bélyegezték.Kállay szerint jelenleg bosszúálló egyházi diktatúra érvényesül. /Kállay László lelkipásztor, a Református Megújulási Közösség elnöke: Nyílt levél a KRE Elnökségéhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./"

"Az RMDSZ-kongresszus küldöttei megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, ezután kérdezte az újságíró Tőkés László püspök véleményét. A püspök rámutatott: régi törekvése az RMDSZ egyes köreinek, hogy őt lejárassák. Mára már az RMDSZ egy romániai magyar posztkommunista párttá változott. Az egyháznak mindig is feladata volt erkölcsi kontrollt gyakorolni a társadalom, a világ, a politika felett. Szerinte az RMDSZ" előbb-utóbb kénytelen lesz átadni a helyét egészséges politikai erőknek, amelyek vagy az RMDSZ-en belül kerekednek felül, vagy az RMDSZ-en kívülről érkeznek." A kongresszuson nem olvasták azt az indítványt, amelyben az egyházkerületi közgyűlés tiltakozását fejezte ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével szemben. A püspök szerint ez jelzi, hogy az RMDSZ hogyan viszonyul a demokráciához, egy demokratikus alapon megválasztott, több mint háromszázezer ember egyházképviseletét jelentő közgyűlés szavát semmibe veszi. /Fodor István: A református egyház továbbra is erkölcsi kontrollt fog gyakorolni a politika felett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./"