"A magyarországi katolikus, a református és az evangélikus egyház közös nyilatkozatban kérte a "nép felelős vezetőitől", hogy őrizzék meg a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseit. A Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke véleménye szerint "a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kötelességünk magyar honfitársaink segítése". /Magyarországi egyházi méltóságok a kedvezménytörvény megőrzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./ "

"A nőszövetség tagjai takarították be Szárazberken a református egyház napraforgótermését. Az asszonyok ezen kívül betegeket látogatnak, és megtörtént, hogy a falu szegény családjai számára két héten keresztül biztosították a mindennapi kenyeret - mindezt a nőszövetség tagsági díjából, mesélte Szilágyi Balázs, helybeli lelkipásztor, aki tavaly szeptemberben került Szárazberekre. Kellemes meglepetés volt számára, hogy itt aktív gyülekezetet talált: az ifjúság rendszeresen részt vesz bibliaórákon, és különféle közösségi rendezvényeket - például bált - szervez, a más felekezetű ifjak bevonásával. A kéthetente találkozó nőszövetségi tagok pedig tagsági díjat is fizetnek, amit jótékonysági akcióra használnak fel. A 351 lelkes egyházközség anyakönyvébe tavaly két keresztelő, három temetés és két esküvő került. /Fodor I.: Szárazberek: A református nőszövetség segélyeket oszt és napraforgót szed. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./"

"Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./"

"A Királyhágómelléki Egyházkerületi Közgyűlés belmissziói-nemzetpolitikai tárgyú rendkívüli tanácskozást hívott össze Szatmárnémetibe, a Láncos-templomba, 2003. febr. 1-jére. Balogh Barnabás kifejtette, hogy nem vesz részt ezen a tanácskozáson, mert szerinte ez törvénytelen. A közgyűlési meghívót a napirenddel együtt egy hónappal előbb ki kellett volna küldeni. A kezdeményezés nemes, de a nemzeti értéknek a lelkivel való felcserélése nem tartozik a református egyház feladatai közé, szögezte le. Veszélyes és káros minden többletszolgálat, amelyre nincs az egyháznak mandátuma, folytatta. Elviselhetetlennek, a szekus világra emlékeztetőnek nevezte a jelenléti ívet és biztonságiak hadát. A Református Megújulási Közösség tagjai /ennek egyik vezetője e cikkíró/ nem szólaltak fel, nehogy botránykeltéssel vádolják őket. /Balogh Barnabás: Előre bekérték a hozzászólásokat... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./Balogh Barnabás a Tőkés László ellenes lelkészek egyik vezetője."

"Márc. 1-jén ifjúsági programok színhelye volt Mezőpanit. A református egyház gyülekezeti házában a mezőségi fiatalok számára szerveztek találkozót. Több mint félszázan jöttek el a környék településeiről, Kölpényből, Sámsondról, Bergenyéből, Kövesdről és Szentiványról.Bustya Dezső nyugalmazott püspök-helyettes tartott előadást. A mezőpaniti hagyományőrző csoport Leánykérés című népi táncjátékát mutatta be. Kiss Ferenc tartott történelmi áttekintést a Mezőség múltjáról, jelenéről és a jövőbeli kilátásokról. A Mezőpaniti Általános Iskola kilenc éve részvevője a Curie Környezetvédelmi Emlékversenynek. Az utóbbi három évben rendre három, nyolc illetve kilenc nyertes tanuló jutott tovább a kecskeméti döntőbe. A mostani vetélkedőn140 tanuló vett részt. /(b. gy.): Mezőségi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./"

"Demeter Csilla Júlia Hegyek, fák, füvek című festészeti kiállítása nyílt meg Tordán, az ótordai református egyházközség IKE-termében. Nagy Albert szervező, a tordai Petőfi Társaság elnöke, az ótordai református egyház esperese mondott megnyitóbeszédet, és mutatta be a Bukarestben született kiállítóművészt, aki Székelyudvarhelyen és Kolozsváron végezte tanulmányait. /Tompa Sándor: Hegyek, fák, füvek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Az egyházi jellegű iskolák állami keretek között való működését a jelenlegi oktatási törvény csak líceumi/kollégiumi szinten engedélyezi /óvodát, elemit és 5-8 osztályt csak magánjelleggel lehet Romániában indítani/, az unitárius és a református egyház döntött arról, hogy indít osztályokat: az unitáriusok által indítandó elsőbe húszan iratkoztak be, így minden valószínűség szerint megtörik Kolozsváron a jég, megszületik a kincses város első hagyományos egyházi magánelemije. A reformátusok viszont úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg állami keretek között lehet majd megszervezni a református első osztályt. Harmadik éve működik a Tóközi Református Montessori Elemi Iskola. - Az ún. Montessori-módszerrel tanítunk- mondta Visky Sarolta igazgató -, és a Tóközi református templom alsó szintjén működő iskolánk iránt olyan nagy volt az utóbbi években az érdeklődés, hogy idén nem is igen reklámozták az iskolát. Jelenleg 24 diákjuk van, ehhez jön majd a 13 elsős. /Szabó Csaba: Alakul az egyházi iskolahálózat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Véget ért a máramarosszigeti református egyház és a helyi önkormányzat között november óta tartó pereskedés első szakasza. A bíróság ítélete szerint a református egyház által visszaigényelt telek nem az egyházé, így a helyhatóság jogosan járt el, amikor a Lukoilnak koncesszionálta a területet. Dobai Attila, a református egyház ügyvédje közölte, hogy fellebbeznek. Előzőleg a tárgyaláson a szaktárca kijelentette, nekik semmi közük az ügyhöz, ugyanis a gimnázium a máramarosszigeti önkormányzat tulajdonában levő területen működik, a gimnázium pedig csak bérli az iskola épületét. Az iskolaépület mögött levő telek megvásárlására időközben jelentkezett a Lukoil orosz olajvállalkozás, amely ötvenezer dollárt ajánlott fel a helyi önkormányzatnak. "Azóta sem jelentkeztek, bizonyára tudják, hogy bírósági tárgyalások folynak a telek egykori és jelenlegi tulajdonosai között" - mondta tegnap a Krónikának Zahoránszky Mihály alpolgármester. /Pesek Attila: Jöhet a Lukoil? Pert vesztett a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./ "

"A Romániai Református Egyház Zsinatának Ügyvezető Elnöksége nyilatkozata szerint Balogh Bélát az Erdélyi Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága 2001. okt. 18-án hozott határozatával házasságtörés, botránkozáskeltés és szolgálati mulasztás vádjában vétkesnek találta, és áthelyezésre ítélte. A határozat jogerős és végleges. Balogh Béla a Belvárosi Református Egyházközségnek nem parókus lelkipásztora. Balogh Béla a világi bírósághoz fordult. A Kolozsvári Munkaügyi Bíróság elutasította Balogh Bélának az egyházkerületi fegyelmi bizottság által hozott ítéletének megsemmisítésére vonatkozó kérelmét. Ez a határozat is jogerőre emelkedett. Balogh Béla fegyelmi ügye lezárult, akkor is, ha az ítéletnek Balogh Béla nem akarja alávetni magát, és törvényellenesen továbbra is a parókián tartózkodik. Az egyházi törvények szerint, mivel az áthelyezés elfogadását megtagadta, lelkészjellegét elveszítette. Balogh Béla többször is ideggyógyászati kezelésen esett át. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

"Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa megtámadta Tonk Sándort, a Sapientia Egyetem rektorát, aki egyben a református egyházi főgondnok. Balogh Béla kolozsvári lelkész beadványában kérte a Romániai Református Egyház Zsinatát, hogy ne engedélyezze a Reform Mozgalom gyűlésének megtartását a Farkas utcai református templomban. Erre reagált közleményében Pap Géza püspök, melyet aláírt dr. Tonk Sándor főgondnok is. A közlemény szerint az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága Balogh Bélát 2001-ben "áthelyezésre ítélte", majd egy újabb határozat nyomán "lelkészjellegét elveszítette". Végül a közlemény említette Balogh Béla atyánkfia többször is ideggyógyászati kezelésen esett át". Az újságíró szerint ez nem megfelelő válasz, majd Barabás István már vádol: "akkor vajon a magyar kormány képviselőjét, az RMDSZ-t kifütyülő szervezkedések ezután is a református szószékekről fogják-e harcba hívni a romániai magyar nemzetrészt zavaros céljaik elérésére? Aki ezzel nem ért egyet, tehát kilóg a sorból, annak baj van az idegeivel?" Ez már vádirat: tényként állította, hogy a kifütyülők csakis az új szerveződés tagjai, majd föltette a kérdést: mit keres egy ilyen közlemény alatt dr. Tonk Sándor neve? Miért kötelezte el magát közvetlenül "a zsinat kiátkozó politikája és közvetetten a romániai magyarság egységének megbontását szolgáló Reform Mozgalom mellett?" /Barabás István: Atyánkfiai botránkozást keltenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa megtiltotta lelkipásztorainak, hogy politikai pártok jelöltjeként választott vagy fizetett tisztségviselőként tevékenykedjenek. Az indoklás szerint azt kívánják elkerülni, hogy a lelkészek részt vegyenek a pártpolitikai csatározásokban. Amennyiben a lelkipásztor aktívan részt venne a pártpolitikai csatározásokban, megrontaná a hívőkkel való viszonyát, politikailag megosztaná a gyülekezetet. Az igazgatótanács ugyanakkor bátorítja a lelkipásztorokat, hogy "hűséggel végezzék közéleti feladataikat, nem feledve, hogy a közélet minden területe Isten igéjének ítélete alatt áll." Pap Géza püspök elmondta, a határozat kizárólag a lelkipásztorok politikai tisztségvállalását tiltja, azt azonban nem, hogy lelkészként bárki valamelyik pártnak vagy érdekvédelmi szövetségnek tagja maradjon.Az erdélyi reformátusok most a hazai katolikusok és a magyarországi református egyház hasonló összeférhetetlenségi rendelkezését vették alapul. A döntés értelmében a választási időszak végéig megtarthatja mandátumát az a lelkipásztor, akit a határozat hatályba lépése előtt választottak politikai tisztségbe, de új megbízatást már nem vállalhat. Ez a rendelkezés a jövő évi választásokon az egyházkerület mintegy száz lelkészét állíthatja válaszút elé. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor támogatja az egyházkerület döntését, mivel szerinte egyszerre két tisztség betöltésével egy lelkész nem állhat helyt. "Én a 2000-es választásokkor rendelkezési állományba vonultam, és felfüggesztettem lelkészi szolgálatomat. Ha felkérnek, jövőre ismét nekivágok egy szenátori mandátumnak, ellenkező esetben gyülekezetet keresek" - nyilatkozta a Krónikának a lelkész-szenátor. /Rostás Szabolcs: Összeférhetetlenségi rendelet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 11-én a moldvai csángók küldöttségével találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A küldöttséget Bartha András, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének elnöke vezette. Jelen volt még Bilibók János és Hegyeli Attila, akik a klézsei, illetve a pusztinai iskolában tanítanak magyar nyelvet. A találkozón a 2003/2004- es tanévre vonatkozó újabb magyar nyelvű iskolai csoportok elindításának lehetőségeiről, a helyhatósági és országos választások Bákó megyei megszervezéséről, valamint a csángó gyerekek részére iskolán kívüli oktatási program támogatásról tárgyaltak. A találkozót követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, körülbelül egy éve, hogy az RMDSZ vezetői Bákóba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattak a csángó szövetséggel, amely nyomán szeptembertől két iskolában - Klézsén és Pusztinán - beindult az anyanyelvi oktatás. A román sajtó képviselőit nem igazán érdekelte a csángómagyarok helyzete, inkább a szövetségi elnöknek a szovátai privatizáció, illetve a Legfelsőbb Bíróság minapi döntéséről, az SZDP-nek a székelyföldi régióról kiadott nyilatkozatáról, az erdélyi református egyház körleveléről alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Markó Béla kijelentette: a Legfelsőbb Bíróság döntése negatívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, hiszen, ha egy évek óta lezárt privatizációt akarnak semmissé tenni. A találkozó végén Bartha András, a Csángómagyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy elégedett az RMDSZ-szel való együttműködéssel, és hogy bővíteni szeretnék a magyar nyelvű oktatást. Ilyenszerű igényt máris megfogalmaztak Frumoszán, Somoskán, Külsőrekecsényben, Lészpeden és Magyarfaluban is. Elmondta azt is, hogy a külsőrekecsényi pap az oktatási támogatást nemrég "júdáspénznek" nevezte a templomban. /Mózes Edith: Markó Béla a moldvai csángómagyarok képviselőivel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa határozatban tiltakozott a múlt héten az ellen, hogy az Erdélyi Református Egyház püspökét (Pap Géza) és egyik főgondnokát egyes lapok elvtelen módon kikezdték. "Az Igazgatótanács úgy ítéli, hogy Stanik István (Erdélyi Riport) és Barabás István (Romániai Magyar Szó) személyeskedő és sértő hangvételű, tárgyszerűtlen írásai részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba." Az igazgatótanács arról is határozott, hogy a kánon előírásainak alapján megtiltja az egyházkerület lelkipásztorainak, hogy akár politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott vagy fizetett tisztségviselőként feladatot végezzenek. /A püspökség a sarkára állott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Barabás Zoltán eddig megjelent négy verseskötetének anyagát gyűjtötte egybe és toldotta meg a most készülő ötödikből vett ízelítőkkel, a könyv Pótszavak nélkül címmel jelent meg a nagyváradi Convex Kiadónál. A borítóterv Holló Barna munkája. A kötethez Pomogáts Béla írt utószót Váradon költőnek lenni címmel. Nagyváradom a református egyház szervezte Könyvtári esték második rendezvényén a Barabás-kötet csupán az egyik bemutatott kiadvány volt, a másik Koncsol László nevéhez fűződik, ő a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke. Csontok című verseskötetét költőtársa, Hodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó vezetője méltatta az est folyamán. /Könyvtári esték. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"A történelmi egyházak lelkészei a könyvelés korszerűsítésével egyetértenek, a nyelvkorlátozással nem. Az anyanyelv használatának korlátozása ellen az egyházak és az RMDSZ is tiltakozik. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese a sürgősségi kormányrendeletről beszélt, amely szerint 2003. január 1-je után Romániában a könyvelés román nyelven és a nemzeti pénznemben történik. 1989 előtt egy összegben került be az állami költségvetésbe az egyház jövedelme, 1990 után viszont minden egyházközséget külön tart nyilván az állam. Tőkés László püspök sajnálta, hogy a kérdésben az erdélyi történelmi magyar egyházak megfelelő egyeztetés hiányában saját belátásuk szerint alakították ki álláspontjukat. A kormányzat elutasította az egyházi tiltakozást. Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor maga is részt vett a kormánnyal folytatott egyeztetéseken. "Kértük, ne vonják meg a magyar egyházaktól azt a jogot, hogy ugyanúgy, mint 1989 előtt, magyarul vezethessék a könyvelést. Azt válaszolták, hogy mivel az állam is hozzájárul az egyházak működési költségeihez, joga van román nyelven kérni a könyvelést". A római katolikus egyház Máltai Szeretetszolgálatának romániai elnöke elmondta: a katolikus egyház is meglepetéssel vette tudomásul a kormányhatározatot, de továbbra is ragaszkodnak a magyar nyelvű könyveléshez. Incze Sándor sepsiszéki esperes emlékeztetett: az 1948-ban elfogadott egyházi törvény szerint Romániában a református egyház istentiszteleti és belső hivatalos nyelve a magyar. /Benkő Levente: Magyar egyházak könyvelése románul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

"1974 és 1985 között minden évben több alkalommal tanúskodtam az amerikai szenátus és képviselőház különböző bizottságai előtt az erdélyi kérdésben. Sikerült harminckilenc szenátort megnyerni ügyünknek. A döntő sikert akkor értük el, amikor kezembe kerültek azok a vécépapírok, amelyeket Ceausescu magyar Bibliákból készíttetett. A papírokon még rajta volt a készítő cégek címkéje. A tekercseket a Yale Egyetemen, ahol huszonöt évig tanítottam, alaposan kielemeztük, lefényképeztük, felnagyítottuk úgy, hogy napnál világosabb lett a papírok eredete. Kiszámítottuk azt is, hogy legalább tízezer Bibliát kellett összezúzni ilyen mennyiségű vécépapír előállításához. Azt is meg tudtuk állapítani, hogy a Brit Bibliatársulat melyik évi kiadásából készültek ezek a papírok. A washingtoni Kongresszus épületében két sajtókonferenciát tartottam több mint hetven nemzetközi újságíró, négy televíziós társaság, valamint a képviselők és a szenátorok előtt. Előadásaimnak világra szóló hatása lett. De a legnagyobb hatást a déli szenátorokra tettem, akik többnyire mélyen vallásos választókat képviseltek. Ennek következtében a Romániának adott vámkedvezményt megvonták." Havadtőy Sándor székely pap, a fairfeldi Magyar Református Egyház lelkipásztora, a Yale Egyetem tanára 25 éven át, 1967-től 1992-ig hirdette az igét a Szabad Európa Rádió protestáns félórái keretében. 1991-ben, a Magyar Református Világtalálkozóra érkezett ismét magyar földre: amerikai emigrációjából. Mikor 1948-ban Nyugatra indult, Havadtőy Sándor teológust azzal a megbízással küldték Svájcba egyházi elöljárói és lelkész édesapja - szülővárosában, Kovásznán járva név szerint is említette dr. Nagy András teológiai tanárt, dr. Tavaszi Sándor püspök-helyettest, a jeles filozófust és Vásárhelyi János püspököt -, hogy "tanulmányaim mellett képviseljem az Erdélyi Magyar Református Egyházat a nyugati fórumokon. Ennek a megbízatásnak próbáltam eleget tenni legjobb tudásom és tehetségem szerint az elmúlt fél évszázad alatt." Meglátogatta Kanadát, Dél-Amerikát, ezen a kontinensen Argentína, Uruguay, Brazília, Venezuela református gyülekezeteit, eljutott Ausztráliába és Dél-Afrikába. Kevés lelkipásztornak nyílik lehetősége arra, hogy ilyen hatalmas egységben láthassa, érzékelhesse a széttört nemzet részeit és az anyanyelv erejével összekösse az itt-ott szakadozó szálakat. Havadtőy Sándornak az igehirdetés mellett állandó gondja volt az itthoniak megsegítése, anyagiakkal és lelkiekkel. Rádiós prédikációinak foglalata ez a könyv: Vigasztaljátok népemet. Válogatás a Szabad Európa Rádióban 1967-1992 között elmondott prédikációkból. Kiadja a Közlekedési Dokumentációs Kft. (KÖZDOK), 2001. A kötet gondozója és az utószó írója Beke György. /B. D.: Hazaküldött szavak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./"

"Marosvásárhelyen vitát kavart a középkori vár sorsa. Először a Szent Domonkos rend kezdett templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthory István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamás, a város egyik főbírája kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár amolyan kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján "gyengeelméjűek" elképzelésének nevezte a tervet. - A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél. - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. /Máthé Éva: "Gyengeelméjűek" elképzelése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Pünkösd szombatján, jún. 7-én, a szászrégeni református egyház újra megrendezi Zengjen hálaének kórustalálkozóját. A rendezvényen a résztvevők zászlóikkal, helységnévtábláikkal, fúvószenekarral vonulnak el a főtéri református templomig. /(lokodi): Pünkösdi dalos találkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./"

"Immár 12. alkalommal rendezték meg a szászrégeni Zengjen hálaének kórustalálkozót 17 református kórussal. A találkozó megnyitásaként Szászrégen főteréről indultak el a kórustagok, és felvonultak egészen a templomig. Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese arra kérte a kórusokat, hogy vegyenek részt az augusztus 22-23-án Ópusztaszeren megrendezendő Kárpát-medencei Magyar Kórustalálkozón, ahova 8 ország énekesei mennek majd el. Végül az öt egyházmegyéből összesereglettek kóruszászlóikra tűzték a helyi református egyház nőszövetségének tagjai által készített díszes, hímzett emlékszalagot. A résztvevőknek Demeter József megígérte, hogy hamarosan mindenhova ellátogatnak és másfél órás videokazettás bemutatót tartanak a mostani rendezvényen készült felvételekről. /Kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./"

"Húsz százalékkal haladja meg Románia idei teljes költségvetését az az összeg, amelyet a román államnak az államosított, de vissza nem adható ingatlanok után kártérítésként kellene juttatnia az egykori tulajdonosoknak - írta román sajtó. A becslés abban a nem a nyilvánosságnak szánt jelentésben szerepel, amelyet a román közigazgatási minisztérium államtitkára készített a kormány számára. A pénzben kifizetendő kártérítések összegét 5,3 milliárd dollárra becsülték, ami Románia idei évi költségvetésének 70 százalékát teszi ki. Ehhez hozzáadódik a részvényekkel és értékpapírokkal való kárpótlás 3,5 milliárd dollárra becsült értéke is. Romániában a magánszemélyek 128 ezer ingatlant igényeltek vissza természetben, további 82 ezer ingatlan esetében pénzbeli kártérítést, vagy részvények által történő kárpótlást kértek. A becslések szerint körülbelül 50 ezren kapják majd vissza természetben egykori ingatlanjukat, 120 ezer kérvényező számíthat kártérítésre, és 40 ezren kapnak majd elutasító értesítést. Az illetékesek emiatt mintegy 15 ezer bírósági perre is számítanak. A jelentés hangsúlyozta, hogy a restitúció végrehajtását nem szabad sokáig halogatni, mert az ingatlanárak várható növekedése esetében az államnak többet kell majd fizetnie. Erdélyben a legtöbb vissza nem adott ingatlan - 160 darab - Kolozs megyében található, majd Bihar (142 épület), Temes (123), Hargita (119), Maros (104) és Kovászna (32) megye következik a listán. Romániában a felekezetek összesen 7568 kérelmet nyújtottak be, a legtöbbet, 2207-et a romániai görög katolikus egyház. A zsidó egyház 1809, a római katolikus egyház 992, a református egyház 899, az ortodox 770, az evangélikus 690 és az egyéb egyházak (köztük az unitárius is) összesen 201 kérvénnyel szerepelnek a nyilvántartásban. /Kevés a pénz a kártérítések kifizetésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A kolozsvári önkormányzati képviselők tanácsülésére most sem jött el Gheorghe Funar polgármester. A városi tanácsosok javaslatára a testület 5,3 milliárd lejt utalt ki az egyházak támogatására. Ebből az ortodox egyház 350, a görög katolikus 300, a római katolikus egyház 400, a református egyház 500, az unitárius egyház 300, az evangélikus egyház 200, a zsidó hitközség pedig 100 millió lejt kap a városi költségvetésből. /K. O.: Pénzt kaptak a magyar egyházak is. Megkezdődött a helyi adók vitája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Hajdan a református egyház árvaháza volt az az ingatlan, mely a régi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ épületegyüttesének legelső felújított szárnya, amiben a középiskola bentlakása működik ősztől, s amelyet júl. 7-én szenteltek föl az ünneplő gyülekezet jelenlétében. Tőkés László püspök vágta át az avatószalagot. Popper Cserepes Zsófia iskolaigazgató további támogatást kért, hogy lehetőség szerint már ősztől, a visszakapott gimnáziumukban kezdhessék meg az oktatást. Tőkés László megköszönte a támogatásokat egy olyan időszakban, amikor véleménye szerint román és magyar oldalról olyan erők szövetkeztek, amelyek alá akarják ásni az egyházat. Egy újabb református központot fognak kialakítani, magyarázta. Ezen a napon a volt lorántffys diákok találkozója is. Végül a hívek megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna szobrát az olaszi református templom előtti téren. /(Balla Tünde): Felavatták a Lorántffy kollégiumát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Papp Géza erdélyi református püspök, számos vendéglelkész és közéleti személyiség körében ünnepelte júl. 13-án Lupény református templomának 90 esztendős fennállását és Gáll Sándor lelkipásztor hivatalos beiktatását a lupényi református gyülekezet. Ez a templom az elmúlt évtizedekben végvár szerepét töltötte be az Erdélyi Református Egyház és magyar közösségünk életében. Ma számában megfogyatkozva, de annál nagyobb hittel küzdenek templomukért, a megmaradásért a lupényiak. Minden jel arra mutat, hogy frissen beiktatott fiatal lelkészükben igazi pásztorra találtak. /Gáspár-Barra Réka: Kettős ünnep Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./"

"Maros megyében különböző időpontokban szervezik meg a református, evangélikus és katolikus egyházközségekben a gyermekevangelizációs hetet. A programot 1993-ban a hollandiai Koen Alapítvány indította el a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközségben, Demeter Irén vallástanár közreműködésével. Azóta a gyermekevangelizáció mozgalommá nőtte ki magát. A megyében 64, Erdély-szerte 117 csoport kapcsolódott be, amely több mint 11 ezer gyermek bevonását jelenti. /Mezey Sarolta: Gyerekevangelizáció a Cserealján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"

"A református egyház szervezésében kétnapos, nagyszabású rendezvénysorozat színhelye lesz Mezőbergenye a hét végén. A gyülekezeti ház avatóünnepsége júl. 20-án lesz. Délután bemutatják Nagy Péter falumonográfiáját és Gálfy-Bódi Tamás Az ébredés dilemmái című kötetét. /mezey: Falutalálkozó és gyülekezetiház-avató Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"Hármasfaluban hat üres, elhagyott házba a református egyház máshonnan nincstelen, jobbára sokgyermekes családokat telepít - holland támogatással. A napokban négy holland felnőtt és huszonöt 15-25 éves fiatal rámol, takarít, fúr, farag, mázol, hogy a hat család mihamarabb beköltözhessen. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt a Fülöp lelkészházaspár hozta létre. Fülöp G. Dénes sok éven át a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze volt. Neje, Ilona asszony a diakóniai tevékenységgel foglalkozik. Ő a lelke a "Lazarenum-birodalomnak", mely árvaházakból, öregotthonból, nagycsaládokat támogató hálózatból áll. Munkájukhoz példát, hathatós támogatást a hollandiai Leiden városban levő Bakkerij Diakónai Központtól kapnak. Holland segítséggel megvették a hat épületet, amiből az egyikben a Lazarenum Alapítványnak lesz egy kis közösségi helye. Ugyancsak holland támogatással vásároltak építőanyagot, kisgépeket. A házak ezután is az egyházi alapítvány tulajdonában maradnak, akkor is, ha beköltöznek a kiválasztott, nincstelen emberek. A helyiek örvendenek annak, hogy gyerekes családok kerülnek a faluba, hiszen kevés a fiatal, az iskolába kell a gyerek. Az egyik házba tíz gyermekes család költözik: a fületelki Csiszér Jánosék. A nagy gond az, hogy miből fognak megélni ezek az emberek. A hollandok hajlandók lennének egy pékséget ajándékozni nekik. Marosvásárhelyen, ugyancsak a református egyház tulajdonában van egy úgynevezett Pici-ház, ahova utcagyerekeket költöztettek be. Azt is holland pénzből vásárolták évekkel ezelőtt. Két éve húsz utcagyerek lakik benne. /Máthé Éva: A Lazarenum Alapítvány új projektje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"

"Balogh Béla lelkipásztor 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte. A Zilahon született férfinek 1953 júniusában volt az esküvője. Öt évvel később a kirakatperben 9 év fogságra, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezzel az evangéliumi-ébredési mozgalmat kívánta a hatalom elfojtani. A 19 református elítélt átlag életkora 39,8 év; 263 év fegyházbüntetést kaptak; elítélésükkor 59 elárvult gyermeket hagytak otthon. Sorsuknak 1996-ban állított emléket a Kolozsvári Koniónia Kiadó a "Bilincseket és börtönt is" című kötetben. A romániai református egyház sztálinista üldöztetéséről a dr. Bustya Dezső püspök-helyettes előszavával megjelent két kötetes "fehér könyv" nyújtja a legátfogóbb képet (Akik imádkoztak üldözőikért. Kiadja: az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolozsvár, 1996.). Balogh Béla 1964 nyarán szabadult, hat éves kényszermunka után. Ezután sem lehetett nyugalmuk, felesége nyakába egy széklopási pert varrtak, aki emiatt idegösszeroppanást kapott. Balogh Bélát csak munkásként alkalmazták. Az 1989 decemberi fordulat után kezdeményezésére indult be a nagyváradi börtönpasztoráció. /Balogh Béla lelkipásztor: "Ez a nap az, melyet az úr szerzett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"