Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 12–14-e között ünneplik a kolozsvári református oktatás megalakulásának 450. évfordulóját. Székely Árpád 18. éve igazgatója a Református Kollégiumnak. Annak idején Csiha Kálmán püspök úgy képzelte el, hogy a több mint négy évtizedes betiltás után rövidesen újra indítják a felekezeti iskolákat: a kollégiumokat és az általános iskolákat. Azonban a minisztériumi illetékesek, a román oktatási szakemberek nem értették meg, hogy mit is akarnak a magyar történelmi egyházak. Ezért született meg az a köztes megoldás, hogy az ortodox szeminárium mintájára engedélyezték a református egyház részére szükséges személyzet képzését, de csakis közép- és főiskolai szinten. Az egyházi javak visszaszolgáltatása még tizenhét évvel a rendszerváltás után sem oldódott meg, állami támogatásra van szükség. Romániában 1990 után az első református kollégium Kolozsváron indult újra. 1992-ben, amikor az első évfolyam érettségizett, az igazgató 43-szor volt Bukarestben az érettségin való részvétel engedélyeztetése végett. 1990 elején a Tanügyminisztérium írásos határozatban döntött a kollégium újraindításáról, amelyet aztán szeptember első felében visszavont. A Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában csökkent a gyereklétszám, ezért akkor ott kaptak négy osztálytermet. A nyolc osztály felváltva járt iskolába. Csiha püspök feleségének, Emese asszonynak köszönhetően több hónapon át 14 kollégista kapott szállást a püspökségen. Szerencsére a befogadó iskolával való kapcsolat jónak volt mondható az ott töltött 12 év alatt. Eddig mindössze az ó-kollégium épületének 2002-es visszaszolgáltatása valósult meg. Azt a tanévet a templom előtti néma tüntetéssel kezdték. Pap Géza püspökkel az élen megálltak a kollégium előtt, és imádkoztak. Szinte a csodával volt határos a 2002. december 20-i beköltözésük a kollégiumba. A kolozsvári iskolának testvériskolai kapcsolata van a többi nyolc erdélyi református kollégiummal. A Református Pedagógiai Intézet szervezésében kerül sor a kollégiumi igazgatók és tanárok gyűlésére, diákkonferenciák, versenyek lebonyolítására. Jó a kapcsolat a római-katolikus és az unitárius iskolával is. /Nagy-Hintós Diana: „Bízom abban, hogy Isten továbbra is gondot visel ránk... ” Beszélgetés Székely Árpáddal, a Református Kollégium igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, az Új Magyar Szóban megjelent levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. „Megdöbbenéssel olvastuk az Új Magyar Szó 2007. október 11-i számában Adorjáni Dezső evangélikus püspök igaztalan vádjait. Testvéregyházunk főpásztora azt rója fel nekünk, hogy Nagyváradon »külön emlékeztünk az aradi vértanúkra«; és hogy »a külön helyszíneken való ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadása, egymás kizárása, az egymásra mutogató, az egymást vádoló ostoba kampánybeszédek nemcsak az ünnep méltóságának semmibevételét jelentik, de előrevetítik a vesztes jövőt is«„ – áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A református egyházkerület „nemtelen és egyházi részről szokatlan vádaskodásnak” nevezi az evangélikus egyházfő levelét, minthogy „a külön ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadásának vádja nem érhet bennünket, mivel az aradi megemlékezésre Egyházkerületünk nem kapott meghívást”. Az ÚMSZ megkeresésére Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. Adorjáni kikérte magának, hogy levelében megfogalmazott gondolatait „félremagyarázzák”. /Egyházak „testvérháborúja”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Tőkés László püspök november 8-án tartott sajtótájékoztatóján politikai célokra felhasznált gazdasági korrupciós esetnek minősítette a Szatmár megyei Gencs településen történt esetet, amellyel a református egyházat és az ő személyét próbálják diszkreditálni. A püspök ezzel reagált Radu Chis rendőrbiztos-helyettes november 4-i, vasárnapi nyilatkozatára, mely szerint Tőkés ellen bűnvádi eljárás indult bírósági végzés be nem tartására való felbujtás miatt, mivel nem engedte a gencsi református papot, Báthori Gyulát, hogy a református parókián lakjon, bár a lelkésznek megfellebbezhetetlen bírósági ítélete volt erről. Ami az ellene indított bűnvádi eljárást illeti, Tőkés László szerint ez a hír hamis: “Ha a nagykárolyi rendőrségre benyújtottak egy bűnvádi panaszt, még nem jelenti azt, hogy meg is kezdődött a bűnvádi eljárás” – mondta a református püspök. /Tőkés “a gencsi ügyről”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./ Bűnvádi eljárás indult Tőkés László ellen, mert fellépett a sikkasztás, a korrupció ellen – jelentette be Szilágyi Zsolt kampányfőnök. Egy ortodox és egy református lelkész jelentette fel a püspököt. Az előbbi rongálás és illetéktelen behatolás címén tett korábban feljelentést, mert a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott nagyváradi sportpályára, de a Legfelsőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában úgy döntött, nem emel vádat – ezt támadta meg az ortodox pap. A református feljelentő Bátori Gyula lelkész, aki ellen sikkasztás és korrupció miatt folyik fegyelmi eljárás egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt (melyért állásából fel is függesztették). A közlemény szerint ,,a két feljelentő az európai parlamenti választások kampányidőszakában tetőző, összehangolt akciósorozat bábfigurája”, melynek célja Tőkés László választási részvételének megakadályozása. /Megakadályoznák az indulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Cs. Gyimesi Éva töredékes megfigyelési dossziéjáról folyt a beszélgetés Kolozsváron, a Tranzit Ház által szervezett Emberi piramis: párhuzamos (egyetemi) történetek egy szekusdossziéban című rendezvényen. Cs. Gyimesi Éva közösségi lény, dossziéjában ezt dicsérően említették, később azonban közösségi tevékenységét a szemére vetették. Az irodalomtörténész kezdetben nem sejtette, hogy minden szinten figyelik, lehallgatják, sőt diákjai is besúgják. Az intézkedési terv szerint mivel Cs. Gyimesi Éva irredenta, soviniszta, nacionalista, államellenes tevékenységet folytat, meg kell figyelni. A megfigyelés 1975-ben kezdődött el. Elrendelték, hogy egy magnó legyen felszerelve az Ady teremben, ahol az irodalomtörténész órákat tart. „Kikérem magamnak, nem vagyok nacionalista, irredenta vagy sovén, ahogy a jelentésekben áll. De irodalmárként nem tekinthettem el attól, hogy van magyar történelem, egyes irodalmi szövegek értelmezéséhez fontos a történelmi kontextusról is beszélni” – magyarázta a meghívott. A 80-as években tiltakozni kezdett az ellen, hogy végzős hallgatóit rendre a Kárpátokon túlra vagy a Duna mellé helyezték. Ezért petíciókat írt 1982-től ‘85-ig. „1985-ben volt az első házkutatás, amikor elvitték egy könyvem kéziratát” – emlékezett Cs. Gyimesi. Egyszer a gazdasági rendőrség azt próbálta rábizonyítani az irodalomtörténészre, hogy vajat lopott a bácsi tejgyárból. Ugyanis a református egyháztól származó holland vajat juttatott az ismert ellenzéki Doinea Corneának. A megfigyelés különféle szinteken történt: a legalsó szinten az a technikus állt, aki beszerelte a magnót, esetleg a fordító. Azután jöttek a besúgók „A nyilvánosság volt az egyedüli eszköz annak megakadályozására, hogy elsüllyesszenek egy-egy embert. Az 50-es években el-eltűntek emberek, de a 80-as években ezt már nem lehetett csinálni: a román és a magyar Szabad Európa is támogatott, továbbá az Amnesty International is monitorizálta a helyzetünket. Épp azért gondoskodtunk róla, hogy lehetőleg mindent nyilvánosságra hozzunk” – mesélte a kor ellenzékével, Szőcs Gézával vagy például Doina Corneaval aktív kapcsolatot ápoló irodalomtörténész. /Emberi Piramis „Borzasztóan naiv emberke voltam”: Cs. Gyimesi Éva megfigyelési dossziéjáról. = Transindex. ro, nov. 28./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen decemberben véget érő választásokat követően sem várható előrelépés az önálló magyar karok ügyében – jelezte Magyari Tivadar rektor-helyettes, a kétnyelvű feliratok kapcsán azonban már derűlátóbb. Hangsúlyozta: a magyar tagozatok megvalósításának esélye sokkal távolabbinak tűnik, mint néhány évvel korábban. 2005 októberében az igazgatótanács a kétnyelvű feliratok kihelyezéséről döntött, de ez – Magyari szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) fellépését követően – leállt. „Hantz Péterék fellépésével együtt előtérbe került az a néhány nacionalista román, akiről már szinte meg is feledkeztünk, ugyanakkor egyre jobban közeledtek az egyetemi választások, és ekkor a vezetőség már nem vállalta a táblák kihelyezését” – vázolta a történteket Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint az egyetem vezetősége egyáltalán nem magyarellenes. Kovács Lehel szerint, akit a kétnyelvű feliratok körüli botrány következtében távolítottak el az egyetemről, a jövőbeni egyeztetéseket illetően két lehetőség látszik világosan. Ha marad a jelenlegi vezetőség, e kérdések megoldását továbbra is igyekeznek elnapolni. Amennyiben új vezetőség kerül az oktatási intézmény élére, elképzelhető, hogy megvitathatók velük a témák. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ alelnöke szerint ez esetben az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar vonal részéről ne maradjanak ugyanazon személyek a vezetőségi tanácsban. Kovács Lehel szerint a magyar karok létrehozásának folyamata ott bukott el, hogy a 2004-es egyetemi választásokon kijelölt új magyartagozat-vezetőség bejelentette: nem ért egyet az önálló karok létrehozásával. „Pedig ennek érdekében az RMDSZ is elérte, hogy kicseréljék az oktatási minisztert, aki hajlandó volt elfogadni ezt, az RMDSZ a kormányzó Szociáldemokrata Párttal is megegyezett korábban a karok létrehozásáról” – érvelt Kovács. Hozzátette: a BKB azért jött létre, mivel a tagozat vezetősége ellenezte a magyar karok létrehozását. Salat Levente rektor-helyettes korábban azt állította: nem értenek egyet azzal, hogy politikai egyeztetés során, a szakértők bevonása nélkül döntsenek a karok létrehozásáról. Nem felejtünk! címmel több református értelmiségi nyílt levelet fogalmazott meg Buzogány Dezső szenátusi tagsága ellen. A BBTE tavaly novemberi szenátusi ülésén Buzogány Dezső, a Református Teológiai Kar képviselője megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemről. A református egyház elhatárolódott magatartásától, a lelkész-tanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók szerint megdöbbentő, hogy „Buzogány Dezső csendben visszakerült a BBTE szenátusába”. Ugyanakkor botrányosnak tartják, hogy továbbra is részt vesz a hittantanárok nevelésében, és felelősségre vonását kérik az Erdélyi Református Egyházkerülettől. /Lázár Lehel: Esélylatolgatás a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A református egyház elhatárolódott dr. Buzogány Dezső lelkésztanár tettétől, ezért le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Buzogány Dezső „csendben” visszakerült a BBTE szenátusába. Ezért kérik az Erdélyi Református Egyházkerületet, tegyen meg minden egyházjogi lépést Buzogány Dezső felelősségre vonása érdekében. A dokumentumot kézjegyével látta el Albert Júlia pedagógus, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, Brassai Zoltán akadémikus, Balázs Ágnes lelkipásztor, Farkas György egyetemi oktató, Farkas Csaba fogorvos, Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke, Kósa Ferenc egyetemi oktató, Lászlóffy Zsolt zeneszerző, Somai József közgazdász, Soó Zöld Margit festőművész, Terényi Ede zeneszerző, Tőkés Elek iskolaigazgató, Tulit Zsombor kiadóigazgató és Wanek Ferenc egyetemi oktató. /B. T. : Buzogány lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. A két oktató eltávolítását célzó rektori javaslat megszavazói között volt Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 28./

Idén ősszel a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet melletti épületben beindult az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium. Az elitképző intézet létrejöttéről Kató Béla főjegyző elmondta, még nincs kész az épület, de az intézmény már elkezdte tevékenységét. Az Apáczai Közalapítvány és a Szülőföld Alap nem támogatta őket, annak ellenére, hogy céljuk egybecseng az említett két alapítvány állítólagos céljával: a határon túli oktatás, nevelés segítése, szakkollégium létrehozásának támogatása. A szakkollégium igyekszik az individualista életet élő ifjúságot egy épületben közösséggé formálni, hogy vállalják önazonosságukat. Az alapelv: akik ide jelentkeznek, azoknak teljesíteni is kell. Első kritérium a rendkívül jó tanulmányi eredmény. A másik, hajlandóság legyen bennük arra, hogy a kollégiumban más jellegű képzésben is részesüljenek. Meg kell tanulniuk, hogyan kell egy közösséget vezetniük. Kolozsváron több mint tízezer egyetemista van, ebből kb. 100-at tudnak felvenni. Természetesen fizetni is kell, de kevesebbet, másrészt a körülmények is mások. Az egyház a plusz költségeket magára vállalja a jövő egyháza érdekében. Bármilyen szakról jelentkezhetnek a hallgatók. A jövőben szeretnék ide költöztetni az egyházi levéltárat, amely nehéz körülmények között működik a Farkas utcai templom kerengőjében. Szeretnék a Romániai Református Egyház közös intézményeit is átköltöztetni: a pedagógiai intézetet vagy akár a nyugdíjintézetet. Szintén ebben az épületben kellene helyet kapnia a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának is, amely jelenleg a teológia garázsában működik. /Somogyi Botond: Közösségformálás, továbbképzés. Beindult a kolozsvári Apafi Mihály Egyetemi Kollégium. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 11./

A kolozsvári magyar főkonzulátus idén is megszervezte hagyományos adventi ünnepségét annak a hatvan gyermeknek, akiket a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyház hívott meg erre az eseményre. /Ö. I. B. : Adventi est a Phoenixben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Az 1989-es temesvári népfelkelés véres megtorlása során a legtöbb áldozatot követelő napot, december 17-ét nyilvánították gyásznappá Temesváron. Ilyenkor a közintézmények előtt félárbocra kellene ereszteni a lobogókat, de ez nem történt meg mindenütt; a városszerte található forradalmi emlékműveknél is évről évre kevesebben koszorúznak. Ezen a napon halt mártírhalált a temesvári kórusmozgalom lelkes vezetője, a Bartók Béla Vegyeskar egykori karnagya, Csizmarik László is. Idén maroknyi kórustag koszorúzta meg emléktábláját. A helyi hatóság és a különböző forradalmárszervezetek megemlékezési programjában nem szerepelnek a magyar érdekeltségű emlékhelyek, holott a magyarságnak Tőkés László volt temesvári lelkész és hívei révén elvitathatatlan érdemei vannak a rendszerváltozásban. A “forradalom bölcsőjének” is nevezhető Belvárosi Református Egyházközségben a vasárnapi istentisztelet után koszorúzták meg a bérpalota falán lévő emléktáblákat. Sem az RMDSZ, sem a Civil Tanács, sem valamelyik magyar civilszervezet – a Bartók-kóruson kívül – nem szervezett megemlékezést. Halász Ferenc megyei RDMSZ-elnök azt mondta: soha nem szerveztek önálló megemlékezést, mindig a református egyházzal közösen koszorúztak, amikor hívták őket. Idén nem hívták. /(pataky): Gyászos gyásznap. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./ December 17-én, Temesvár gyásznapján, a Bartók Béla Kórus tagjai megkoszorúzták az 1989. december 17-én meggyilkolt Csizmarik László zenetanár emléktábláját, az egykori zeneiskola falán. Tizennyolc esztendeje ezen a napon szedték első áldozataikat a gyilkos golyók Temesváron. /Az emléktáblán a neve így szerepel: Csizmarik Ladislau/ /Pataki Zoltán: Temesvár magyar mártírja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Kolozs megyei RMDSZ-es tisztségviselők értékelték az évet Kisbácsban, a szövetség kampánykaravánjának körútján. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke sikeresnek tartja a 2007-es évet, mert a megyei tanácsosok jóvoltából sikerült több téren is támogatást biztosítani a közösség számára. A Szilágy megyével közös, összesen 90 millió euró értékű vízhálózat-korszerűsítési projektet az Európai Bizottság strukturális alapjaiból finanszírozzák. A Bánffy palota renoválása 10 millió euróba kerül, számítanak az unió pénzügyi segítségére. A Kolozs megyei sósfürdők korszerűsítése szintén európai pénzalapokat felhasználva valósulna meg. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő: nem mond le az önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítéséről. Máté András parlamenti képviselő: számára a legnagyobb eredmény a kétéves „küzdelem” után sikerre vitt tordai önálló magyar iskola ügye. Jövőre azt szeretné, ha megoldódna a bánffyhunyadi önálló magyar iskola helyzete is. Hegedűs Lajos alprefektus: az elmúlt évben legnagyobb szakmai teljesítményének tartja, hogy a Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító élén sikerült az intézmény működését ésszerűsíteni. Ádámosy Margit tordai RMDSZ-elnök: már a minisztérium is aláírta a tordai önálló magyar iskola engedélyezését. Sikerült megoldani a református egyház épületének visszaszolgáltatását. Deák Ferenc kisbácsi RMDSZ-elnök: egyik eredményük a Kisbácsi Hagyományőrző Tánccsoport részvétele a szórványkaravánban, amelynek során Erdély mintegy 35 településén léptek fel a táncosok. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök: az oktatás területén a legnagyobb sikernek a tordai iskola ügyét könyveli el. Elérték azt, hogy a központi, a megyei és a helyi kormányzásban való jelenlétüknek köszönhetően megyei szinten több mint 15-szörösére nőtt a települések költségvetése. A harmadik legnagyobb megvalósításuk a Paprika Rádió, amely közel hat hónap alatt Kolozsvár második leghallgatottabb kereskedelmi rádiójává vált. A Közlap által sikerült rendszeres tájékoztatási csatornát kialakítanunk Kolozs megye magyarságával. Ez a kiadvány olyan tájékoztató szerepet vállalt fel, ami a napilapokból kimarad. Eljuttatják minden magyarlakta településre. /RMDSZ-es tisztségviselőink évértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ügye nem oldódott meg. A református egyház 15 éves haszonbérleti szerződést szeretne kötni, a szaktárca erről hallani sem akar, neki jobban megfelelne a hosszú távú szerződés, minimum 49 évre, csak akkor vállalnák a kollégium eltartását, illetve korszerűsítését. Az egyház véleménye szerint az államnak már csak becsületből is hozzá kellene járulnia az épületek helyreállításához, mivel a visszaszolgáltatás előtt 50 évig ingyen használta az ingatlanokat. /Sz. B. : Nem így képzelték el. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Bartók György püspök emlékét egy darabig még családja éltette: teológiai tanár, majd filozófiaprofesszor fia, ifj. Bartók György, valamint püspökké választott veje, Ravasz László. Összegyűjtötték a temetésén mondott beszédeket, róla szóló megemlékezéseket (1909), kiadták prédikációit (1910, 1912). Aztán emléke feledésbe merült. Az 1845-ben Málnáson született Bartók György a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd a teológiát is elvégezte. A tübingeni egyetemen filozófiát és klasszikus nyelveket tanult, a doktorátust is megszerezte. Hazatérte után püspöki titkárként és a Református Kollégium vallástanáraként tapasztalatokat szerzett. Kolozsváron a tudományegyetem megszerezte magántanári habilitációját filozófiából, majd Kant filozófiájából hirdetett előadást és szemináriumot. 1876-ban Nagyenyeden lett lelkész, emellett 1876 júniusában megindította az Egyházi és Iskolai Szemle című hetilapot. A kolozsvári tudományegyetem 1872-es megnyitása után felvetették a kolozsvári református teológia létesítését. A református egyházon belül két párt alakult ki, az egyik az enyedi teológiát, s ezzel a kollégium főiskolai jellegét védelmezte, a másik a teológiai akadémiát Kolozsváron állította volna fel, összekapcsolva az egyetemmel. Az enyediek vezére Kovács Ödön és Bartók György lett, a kolozsvári párté Szász Domokos és öccse, Béla, az egyetem filozófia professzora. Így a Bartók szerkesztette Szemle az enyedi párt szócsövének számított. Állandó vitában állt a Szász Domokos szerkesztésében Kolozsvárt megjelenő Erdélyi Protestáns Közlönnyel. Bartók lapjában tudományos közleményeket közölt. 1883 decemberében, a nyolcadik évfolyam lezárásával szüntette meg Bartók a végig egyedül szerkesztett lapot. 1885-ben Szász Domokos lett a püspök, így egyre kilátástalanabbá vált az enyedi teológiát védelmezők helyzete. 1895-ben megnyitotta kapuit a kolozsvári „teológiai fakultás”. 1898-ban Bartók György lett az egyház főjegyzője, majd Szász Domokos halála után őt választották az egyházkerület püspökének. Ekkor nyilvánult meg bölcsessége. Nem próbálja visszafele forgatni a történelem kerekét – mint párthíveinek többsége elvárta volna. Bartók György folytatta tudományos munkáját. Tájékozás az újabb teológia körében címmel Keresztes József és Kovács Ödön enyedi professzorokkal együtt összefoglalta a liberális teológia újdonságait. Két vallásoktatási tankönyvet szerkesztett, ezek az 1920-as évekig használatban maradtak. 1907. december 19-én hunyt el Kolozsváron. Ifj. Bartók György /Nagyenyed, 1882. aug. 3. – Budapest, 1970. nov. 26./ apja halála után teológiai tanár, majd kolozsvári, azután szegedi filozófia-professzor lett, majd ő volt az 1940-ben visszatérő kolozsvári egyetem első rektora /1940-1941/. /Gaal György: Bartók György, a tudós püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A Czegei Wass Alapítvány 1999-től működtet egy árvaházat, amelyet a református egyház gondoz. Jelenleg tizennégy lakója van a holtmarosi otthonnak. Családias körülményeket teremtettek számukra, tizenhárom alkalmazott neveli, gondozza őket. A falubeliek is befogadták a gyermekeket. A tanév elején hét gyerek iratkozott első osztályba, így a holtmarosi iskola magyar alsó tagozatát nem számolták fel, mert teljes a diáklétszám. /(vagy): Családias körülményeket teremtettek az árvaházi gyerekeknek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke nemrégiben vette át hivatalát Tőkés Lászlótól. Kifejtette, hogy a legsürgetőbb teendő a KREK egyházközségeinek dolgát rendbe tenni. Meg kell keresni azon egyházközségeket, amelyekben a lelkipásztor nem érzi jól magát, és gondjai vannak. Csűry folytatni szeretné az egyházközségek látogatását. Hamarosan leülnek tárgyalni Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével a két egyházkerületet érintő kérdésekről. Csűry szeretné, ha a gencsi ügy minél hamarabb lezárulna. Emellett továbbra is nyitottak a Krisztusért és Egyházért /CE/ Szövetséggel szemben. Zilahon a Református Wesselényi Kollégium ingatlanügyeit kell rendezni. Az iskolaépület szintén a református egyház tulajdonában volt, de az 1990-es évek eleje óta sikertelenül igényelték vissza. A nagyváradi Lorántffy-gimnázium épületét szeretnék felújítani, Szatmárnémetiben pedig rendezni kell a Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal a felmerült gondokat. Tavaly augusztusban a KREK visszakapta azt az épületet, amelyben jelenleg a gimnázium működik, és egy másik, egykori egyházi tulajdonú ingatlant a Láncos-templom mögött. A Szatmári Református Gimnázium néhány osztálya jelenleg a Kölcsey épületében tanul, s voltak kísérletek arra, hogy összeugrasszák a két magyar tanintézetet. /Fried Noémi Lujza: Szolgálat a szeretet jegyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A Betegh grófoknak nagy családi birtokuk és kúriájuk volt Felőrön. Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, az ügyben még nem született végleges döntés. Az egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban épült, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából. A Betegh-kúria épületében most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is ott kapott helyet. Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már megkezdték a munkálatokat. András János iskolaigazgató közölte, a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Egyre csökken a gyereklétszám, a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek. Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a gázhálózat 90 százalékát. 2004 szeptemberétől a csicsókeresztúriakhoz és a felőriekhez eljut a jó a minőségű ivóvíz. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet. Felőrön a művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Süket István az egyetlen helyi magyar kisvállalkozó. Gáll Mihály felőri helyi református lelkész évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit majd ide várják. Gáll Mihály lelkész elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. Magyarországi, hollandiai, amerikai barátaik viszont támogatják a kollégium felépítését, ugyanúgy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. A múlt nyáron kirándulni vitték a gyerekeket a magyarországi Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. /Dézsi Ildikó: Felőr – fejlődőképes község a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Czika Tihamér két írásában megkérdőjelezte az egyházi iskolák szükségességét, szerinte csakis az állami iskoláké lehet a jövő, írta Asztalos Lajos Az egyházi iskolák folyamatosan alkalmazkodtak a kor növekvő elvárásaihoz. Miért kell aggódni, ha a pártállami rendszer bukása után ismét teret nyernek az egyházi iskolák? Eldurvult világunkban nem árt, ha megismerkednek a tíz parancsolattal. Úgy tűnik, a kommunizmus évtizedeiben sikerült az agymosás: az egyházi iskolák a maradiság fellegvárai, a nacionalizmus melegágyai. Ezt visszhangozza Czika Tihamér is, amikor fölemlíti, hogy a vallásórákon „csatolt csomagként ott vannak... az állandó nacionalista beütések”. Az egyházi iskolák építésére az állam, kormány egy megveszekedett vasat sem adott. Az egyház vagyonából, a hívek adakozásából összegyűlt javakból építkeztek. Szó sem volt közmunkáról, különösen nem a jobbágyokéról. A református és az unitárius egyháznak nem voltak jobbágyai. Ideje volna ezt az első világháború után kitalált és azóta – így a jelenlegi polgármester által is – sulykolt román jobbágyos mesét figyelmen kívül hagyni. Az egyházi iskolák teljes állami támogatást akarnak élvezni. Mégis, miből tartsák fönn magukat ezek az iskolák, ha az ehhez szükséges alapot, földjeik és erdeik legnagyobb részét az első világháború után a román állam kisajátította, majd a maradékra a pártállam tette rá a kezét? Czika Tihamér írta, nézzünk szembe a történelmi valósággal, nézzünk szembe saját bűneinkkel. Érti ez alatt a román jobbágyokat. Nos, a mi bűnünk-e talán az, hogy amikor a románok a XIII. század végén, a XIV. század elején megjelentek Erdélyben, a folyóvölgyekben, a jó földeken már ott voltak a mi eleink? Ezt bizonyítja a településnevek, a kis folyók nevének nagy többsége. /Asztalos Lajos: Egyházi iskola, nacionalizmus, közmunka, fejlődéselmélet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A Középítkezési, Lakásügyi és Fejlesztési Minisztérium támogatásával újítják fel Nagyváradon a két egyházi iskola, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium épületét. A református egyház már megkötötte az önkormányzattal a beruházás jogi kereteit biztosító ingyenes haszonbérleti szerződést, a katolikusok még tárgyalnak erről. Az egyház tulajdonjoga érintetlen marad. /Fried Noémi Lujza: Rendhagyó segítség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A Balavásár községhez tartozó Egrestőn sorozatosan meggyalázzák a református temető sírjait. Lovakat kötnek a sírkövekhez, majd virágvázástól ledöntik, a kegyelet virágait ellopják, a fém sírkereteket kirángatják. Az önkormányzat, az egyház, a falubeliek egyértelműen a temető szomszédságában lakó romákat okolják. A romák a faluból rendszeresen lopnak: tyúkot, nyulat, a füstölőkből húst, szalonnát, kolbászt, a gabonásból gabonát, lisztet, a mezőről elviszik a termést, a lovakkal rámennek a búzavetésre, szeméttel töltik meg a falut. Több sírkövet ledöntöttek, a vaskerítéseket kicibálták. Az egyház többször kérte a polgármesteri hivatalt, a rendőrséget, a csendőrséget, tegyenek valamit, de semmi változás nem történt. /Mezey Sarolta: Temetőgyalázás Egrestőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

Székföldje magyarsága is egyre fogy. Fontos, hogy megtartó erő legyen az egyház a fiatalok, a gyermekek számára. Árapatakon 2002-ben a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Árapatakon a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc. Most háromszáztízen vannak, tájékoztatott Fülöp László lelkész. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Föld- és erdővagyonukat visszaszerezték. Árapatak már szerepel az 1332-es regesztrumban. Volt régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak. Van magyarországi testvérgyülekezetük, Szólád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott. /Kisgyörgy Zoltán: Árapatakon a végvári szerepet vállalni kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Nem tükrözi a történelmi valóságot az egykori neves csombordi mezőgazdasági szakközépiskola szóló román nyelvű A fost odata o scoala Liceul Alexandru Borza című kiadvány, amely azt sugallja, hogy az iskola eredetétől fogva román tanintézmény volt. Az 1996-ban megjelent Volt egyszer egy iskola című magyar nyelvű kiadvány hűen mutatja be az iskola történetét alapításától egészen 1995-ig, benne a volt tanulók és tanárok vallottak a csombordi szellemiségről. 1935-ben alakult meg, mint téli mezőgazdasági iskola, amely a református egyház igazgatása alá tartozott, és az akkori főgondnok Dr. Szász Pál ügyelte fel a működését. A román nyelvű kiadványban olyan tanárok írásai szerepelnek, akiket a volt csombordi magyar tanárok nem is ismernek. A román könyvet Fülöp Istvánnak nem mutatták meg, és nem egyeztettek vele, csak a kész kötetet kapta kézhez. Az iskolát kezdetétől fogva Alexandru Borzanak nevezi a kiadvány, ez hamísítás, mivel a tanintézmény csak 1994-től viseli ezt a nevet, mi több, a neves román botanikusnak semmi köze nem volt a csombordi iskolához. A román kiadvány a neves magyar tanárokat nem említi, így Veress Istvánt sem, aki két évi igazgatói tevékenysége után a kolozsvári Agrártudományi Egyetem professzora lett. Csak névleg szerepel a román nyelvű kiadványban Mezei Sándor aki 33 évig igazgatta az iskolát. Szász Józsefet, aki 400 szőlőfajtából álló fajgyűjteményt létesített, a könyv meg sem említi. A csombordi iskolaközpontban 1963-ig csak magyar nyelven folyt a tanítás. /Szakács Bálint: Volt egyszer egy iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

A kétnyelvű utcanévtáblák ügye mellett a Fő utcai épületek leromlott állaga, a közterületeket elborító szemét, a Körös-parton és a Rulikowszky-temetőben uralkodó állapotok kerültek szóba a Párbeszéd Nagyváradért című fórumsorozat március 11-én tartott első találkozóján. A váradi RMDSZ által szervezett rendezvényen a Magyar Polgári Egyesület, a római katolikus és a református egyház képviselői, a közintézmények magyar igazgatói, a civil szervezetek képviselői mellett szép számban jelentek meg a város jövője iránt érdeklődő polgárok is. /Utcanévtáblák: együtt a megoldásért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Hat évvel a visszaszolgáltatás után még mindig vitatott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga. Az iskola 2002-ben a restitúciós törvények szerint került az erdélyi református egyházkerület birtokába, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy soha nem is volt az övé, ezért nem illeti meg. Az egyházkerület három éve perben áll, és a korrupcióellenes ügyészséghez is eljutott az ügy. Két sepsiszentgyörgyi polgár azzal vádolta az érintett vezetőket, hogy jogtalanul játszották át az iskolát államiból egyházi tulajdonba – a kolozsvári püspökség pedig azért perel, hogy a valamikori tanári lakásokat is visszaszerezze. A Mikó épületét egy 1937–38-as évkönyvre és egy 1990-es hamisított telekkönyvi kivonatra hivatkozva kapta meg a református egyház, állította idősebb Benedek Levente közgazdász. Benedek Levente elszánt, jelezte, a strasbourgi nemzetközi bíróságig elmegy. Bustya János református lelkész, a Református Kollégium volt igazgatója elmondta, az 1948/177-es Hivatalos Közlönyben megjelent állami rendelet alapján kérté a visszaszolgáltatást, mert annak mellékletében szerepelt többek között a Mikó is, mint az egyházkerület református fiúiskolája. Az eredeti telekkönyv szerint is református tulajdon a Mikó. /Demeter J. Ildikó: Kié a Székely Mikó Kollégium vagyona? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy rendezze az otthoni beteggondozás kérdését. Ha sikerül megnyugtató megoldást találni erre a gondra, ezzel a kórházak költségvetési megterhelését is csökkenthetik. A gyulafehérvári Caritas szervezet 1990 elején, dr. Jakab Antal néhai római katolikus megyés püspök rendeletére jött létre. A mai struktúra a főegyházmegye nagy kiterjedésére való tekintettel területi központokat jelent, ahol felmérik a rászorulók szociális jellegű igényeit, és lehetőség szerint segítik őket. A magukra maradt idősek számára öregotthonokat és nappali foglalkoztató-központot hoztak létre. Jelenleg Erdély hét megyéjében – Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyében – van jelen a Gyulafehérvári Caritas szociális programjai révén. A szervezet 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, jelezte Szász János, a gyulafehérvári központ igazgatója. A református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdély-szerte több településen biztosítja az otthoni beteggondozást. /Szucher Ervin: Otthoni gondozás: EU-s kötelezvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Március 26-án ismét fölzaklatta Gencsen a kedélyeket a falu volt lelkésze, Bátori Gyula és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között évek óta folyó pereskedés újabb fejezete: a parókiára ismét kiszállt a végrehajtó, hogy visszahelyezze a papilakba a kilakoltatott lelkészt. Bátorit sikkasztás miatt az egyházkerület felfüggesztette hivatalából, majd kilakoltatta. A volt pap világi bíróságon nyert pert az egyház ellen, így a végrehajtónak vissza kellene őt helyeznie állásába, és vissza kellene költöztetnie a papilakba. A református egyház többször tiltakozott, hogy a világi hatóságok törvénytelenül beavatkoznak belügyeibe. Most megint sikerült megakadályozniuk a határozat végrehajtását. /Szatmár megye. Ismét Gencsen járt a végrehajtó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Gyanta elöregedő falu, mégis folyamatos építkezés jellemzi. Az egyháznak sikerült visszaszereznie a kommunizmus éveiben elkobzott iskola és óvoda épületét, amelyek felújításához az elmúlt években hozzáláttak. A tanintézetekben egy Gyantáról elszármazott, Németországban élő óvónő segítségének köszönhetően végeztek belső felújítást, bevezették a vizet, fürdőszobát, illemhelyet készíttettek. Az iskolában csak 1–4. osztályos kisdiákok tanulnak. A helyi gyermekek oktatásába, nevelésébe a közeli, magyarországi Békéscsaba tanárai is besegítenek: havonta kétszer látogatnak el Gyantára, ahol magyar népdalt, néptáncot tanítanak, kézműves-foglalkozásokat tartanak a kicsiknek. Soós József Tamás tiszteletes a gyantai gyülekezet mellett két leányegyházközségben is szolgál. Kisházán heten várják a havonta istentiszteletet tartó lelkipásztort, Tenkeszépeden pedig egyetlenegy református híve van. /Fried Noémi Lujza: Elöregedő, ám építkező közösség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) már a sportpálya ünnepélyes átvételét tervezi Nagyváradon, az ortodox parókia továbbra sem hajlandó lemondani a területről. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye többéves vita után megoldódni látszott, miután a helyi tanács a református egyháznak adta az 553 négyzetméteres terület ingyenes használati jogát, és visszavonta korábbi, 2004 májusában hozott határozatát, melyben a Szentháromság ortodox egyházközségnek adományozta a területet. Ennek ellenére az ortodox egyházközség tanácsa nyílt levelet küldött Mihai Groza polgármesternek, amelyben a januári határozat érvénytelenítését kérte, kifejtve, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz fordul. A KREK vezetősége közleményben adott hangot az ortodoxok lépése fölötti értetlenségének. /Nem tágítanak az ortodoxok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Óriási felháborodást keltett Kelementelke néhány lakójában, amikor elterjedt a hír, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) helyi szervezetét megalakító Kolcsár József őket is beszervezte a szélsőségesen nacionalista alakulatba. A színmagyar település PRM-alapítója a párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy belépett a Corneliu Vadim Tudor vezette pártba. Constantin Margarit Amza, a PRM Maros megyei szervezetének elnöke azt is hozzátette, Kolcsár vezetésével megalakult a párt kelementelki szervezete, amelyikbe további kilenc helybéli magyar iratkozott be. Az állítólagos taglista, amelyet Kolcsár József meglobogtatott az újságírók előtt, tulajdonképpen az a jegyzőkönyv volt, amelyiket a református egyház gyűléstermében január 6-án tartott tanácskozás tíz résztvevője írt alá. A kétoldalas dokumentum a résztvevők elégedetlenségét rögzíti bizonyos, Kelementelkét hátrányosan érintő kérdésekben. A jegyzőkönyvben azonban egyetlen szó nem esik arról, hogy bárki is felvételét kérte volna a Nagy-Románia Pártba. Amióta Kolcsár József meglebegtette a dokumentumot, az érintetteknek sincs nyugalmuk. Valamennyien kijelentették, Kolcsár ne használja fel az ő nevüket. Kolcsár József a faluban, az újságíró előtt tagadta, hogy beíratott volna valakit a pártba. /Szucher Ervin: Tíz magyar a PRM küszöbén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./