"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából jan. 22-én Nagyváradra látogatott. Találkozott Petru Filip polgármesterrel és Bihar megye vezetőivel, valamint Tempfli József katolikus püspökkel. A nagyváradi színházban megtekintette a Közös kultúrával Európában című ünnepi gálaműsort, amelyen mind ő, mind pedig Markó Béla, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédet mondott. A Körösvidéki Múzeumban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kortárs magyar nagyváradi és bihari képzőművészek alkotásaiból álló kiállítást nyitott meg. /A Magyar Kultúra Napja Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"

"Kereskényi Gábor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagja leszögezte, hogy jelenleg az RMDSZ-nek nincs önálló ifjúságstratégiája, ifjúságpolitikai koncepciója. Az RMDSZ nyitott volt az Itthon, fiatalon mozgalom, később pedig a MIÉRT irányába. Megalakultak a területi ifjúsági tanácsok, melyek a területi RMDSZ partnereiként látják el régiójukban az ifjúság képviseletét. A MIÉRT huszonhárom alapszabály- és programmódosító javaslatot nyújtott be, melyekből tizenhatot az RMDSZ bizottságai elfogadásra javasolnak. Ezek között szerepel a megyei választmányok 15%-os ifjúsági képviselete. A MIÉRT javaslata komplex módon foglalja magában mind az általános ifjúsági problémákat, mind pedig a romániai magyar ifjúság kisebbségi létéből fakadó kérdésköröket. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása révén. Be kívánják építeni az RMDSZ programjába a szórványban és vidéken élő, tevékenykedő magyar ifjúság kiemelt támogatását. A programot a Sport című fejezettel bővítenék: az RMDSZ támogassa mind a szabadidő-, mind pedig a versenysportokat. /Veres István: "A fiatalok találjanak otthonra a Szövetségben..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"

"Hónapok óta szélmalomharcot vív a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója dr. Dorin Florea polgármesterrel, aki időnként "baromságnak", "abszurd követelésnek" nevezi azt, hogy a nyolcvanezres vásárhelyi magyar közösség szeretné magyarul olvasni az utcák neveit. Máthé Éva nem biztos benne, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége megtett-e mindent az ügy rendezése érdekében. Precedens értékű kezdeményezés, hogy marosvásárhelyi magánszemélyek beperelték a polgármestert, miért nem hajtja végre a tanácsi határozatot. Első fokon pert veszítettek, másodfokon viszont a reklamálóknak adott igazat a táblabíróság. /(Máthé Éva): Civilek a pályán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ "

"Jan. 23-án Bukarestben tartott megbeszélést az RMDSZ és a kormánypárt /SZDP/, áttekintették az esetlegesen megkötendő új protokollum részleteit. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök rámutatott: az RMDSZ a 2002-es protokollumot illetően elkészített egy elemzést, amit még decemberben elküldött az SZDP-nek. Az országos protokollumnak körülbelül a 80-85 százaléka teljesült, egyes megyei együttműködési egyezményeknél viszont sokkal több a meg nem valósult kitétel. A megbeszélés előtt az RMDSZ javaslatot kért a megyei szervezetektől, a parlamenti képviselőktől, szenátoroktól. A tavalyi meg nem valósított kitételeket is szerepeltetik. A meg nem valósultak közül a legfontosabb a tanszékek és karok beindítása a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, "reméljük, hogy erre hamarosan lesz pozitív megoldás","reméljük, hogy ugyancsak pozitív megoldás születik a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetemen, valamint más egyetemeken beinduló magyar karokat, illetve beiskolázási helyeket illetően is". Ezenkívül van néhány kiemelt pozíció: a Batthyaneum, a váradi Püspöki Palota, Kolozsváron néhány épület, amelyet a korábbi rendelet szerint már vissza kellett volna szolgáltatni, de ez nem történt meg. Az RMDSZ fenntartja alkotmánymódosítási javaslatát. Az RMDSZ előkészíti a protokollumtervezetet, és ha meg tudnak egyezni, akkor február első felében lehetne azt véglegesíteni. Az újságíró fölvetette: Vekov Károly képviselő és Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége az új protokollum aláírásánál nem ragaszkodik az önálló állami magyar egyetem igényéhez. Borbély szerint az RMDSZ nem mondott le az önálló magyar egyetemről. "Itt egy szakaszos kérdésről van szó", magyarázta. /Köllő Katalin: Nem mondanak le az önálló magyar állami egyetemről. Előkészületben az új RMDSZ-SZDP protokollumtervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Jan. 21-én Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban több mint húsz Temes megyei egyesület képviseltette magát a Magyar Civil Szervezetek Tanácsának egyeztető ülésén. Eljöttek a megyeszékhelyről, valamint Lugosról, Végvárról, Újszentesről, Dettáról és Csanádról, összevetették idei eseménynaptáraikat, hogy lehetőleg ne egyszerre szervezzenek majd programokat. A civil szervezetek munkáját összefogó Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ-szervezet alelnöke eredményesnek értékelte a találkozót. /(Pataky): Magyar civil szervezetek egyeztettek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./"

"Nov. 24-én megbeszélést tartott a kormánypárt és az RMDSZ. A tárgyalás után Markó Béla RMDSZ-elnök és Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP elnöke elégedettségéről tájékoztatta a sajtót. A politikusok ismertették pártjuk álláspontját több kérdésben. Markó és Nastase pozitívnak értékelte az elmúlt évi együttműködésüket, és mindketten folytatni akarják ezt a fajta, protokollumban rögzített pártközi tevékenységet. A korábbi protokollum a miniszterelnök szerint segített a szemléletváltásban, és jótékony hatása volt külföld felé is. Nastase szerint nem merül fel az önálló magyar állami egyetem létesítése. Markó Béla értékelte, hogy előrehaladás történt az ingatlanok visszaszolgáltatása terén. Az egyezség egyik elmaradását az egyetem kérdése, amelyet idén meg kell oldani. A következő protokollum prioritásai közé tartoznak a magyar szakemberek részvétele az intézmények vezetőségben, a tulajdon visszaszolgáltatás befejezése, az állami egyetem problémájának megoldása, gazdasági és szociális kérdések. Az RMDSZ ragaszkodik az alkotmánymódosítási elképzeléseihez - a nemzetállam meghatározás nem illeszkedik bele egy európai alaptörvény szövegébe, de ez már nem a protokollum függvénye, hanem a parlament kétharmados szavazatának lesz az eredménye. Felmerült az aradi Szabadság-szobor további sorsa is. Adrian Nastase miniszterelnök elfogadta a január végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő RMDSZ kongresszusra a meghívást. /Markó és Nastase elégedett egymással. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Az RMDSZ kongresszusa előtti utolsó SZKT-t Marosvásárhelyen tartották. A harc ezért folyik, hogy kié legyen a hatalom, kik kerüljenek a húsosfazék mellé, állapította meg az újságíró, Papp Annamária. "Az embereket ugyanis kevésbé érdekli az, hogy diktatúra van-e vagy sem a szövetségen belül, hanem az, hogy az adott körülmények között miből és hogyan éljenek meg, és ebben milyen módon tud segíteni az érdekképviseleti szervezet" Sokszor előfordul, hogy lerázzák magukról a hozzájuk forduló szegény halandókat. /Papp Annamária: Jó mulatság...?! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én a gyulafehérvári táblabíróság is elutasította a kormánypárt, a PSD megyei szervezete fellebbezését, amellyel azt próbálták megakadályozni, hogy a Batthyaneum visszakerüljön a katolikus érsekség tulajdonába. Az 1999-es kormányrendelettel visszajuttatott könyvtár perében a PSD eddig minden tárgyalást elvesztett. A Batthyaneum restitúcióját az RMDSZ vezetői a PSD képviselőivel folytatott jan. 24-i megbeszélésen is felvetették. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kifejtette: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. /Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum-per: újabb siker. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Az Arad megyei RMDSZ-PSD egyezmény egyik pontja idén is a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz - nyilatkozta Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Azt szeretnék, hogy a monumentális alkotás még az év végéig visszakerülne a Tűzoltó térre. A helyi szintű egyezménynek tartalmaznia kell majd a Csiky Gergely Iskolacsoport épületének felújítását is. /Cs. P.: Idén rendezni kell a Szabadság-szobor helyzetét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Véget ért az Oktatásügyi Minisztérium által a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségen elrendelt tíznapos ellenőrzés Háromszéken. A miniszteri minősítés tíz napon belül várható. Az ellenőrző csoport nemcsak a tanfelügyelőségen, hanem negyvenöt iskolában is vizsgálódott; 63 iskolaigazgatóval töltettek ki kérdőívet, az ellenőrzés mindenre kiterjedt. Alapos a gyanú, hogy a Keresztély Irma tanfelügyelő ellen másfél évvel ezelőtt indított lejáratási kampány zárómotívumának szánják ezt az ellenőrzést. A jan. 24-i kiértékelésen kitűnt, hogy minden elemzett kérdéskörnél néhány pozitívum és számos negatívum szerepelt. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ háromszéki területi elnöke is úgy látja, az ellenőrzés célpontja Keresztély Irma volt. /Farkas Réka: Megrendelt jelentés? Lezárult a háromszéki tanügyi ellenőrzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ "

"Jan. 25-én tartották Kolozsváron az RMDSZ (egyházi, oktatási és művelődési személyiségeket tömörítő) Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) ülését. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának és szaktestületeinek tevékenységével kapcsolatban több pedagógus kifogásolta a határon túli magyar diákoknak nyújtott újabb magyarországi ösztöndíjakat. Tempfli József püspök értetlenségét fejezte ki a többi magyar püspök távolmaradása miatt. Az ülésen bemutatkoztak a SZET új tagjai, az Itthon Fiatalon Mozgalom által delegált Kovács Jácint és Dimén Hunor. Markó Béla rámutatott: a kongresszusnak az alapszabály és a program módosítása mellett elemeznie kell az 1996-ban kezdődött időszakot, amikor az RMDSZ kormánykoalícióba lépett. Kifejtette: mindenki az egység jegyében és védelmében szólalt meg. A viták azt a látszatot kelthetik, hogy válságban lévő, őrlődő, morzsolódó az RMDSZ. Az erdélyi magyarság végre eljutott abba a helyzetbe, hogy kezd visszaszerezni valamit a tőle elvett anyagi és szellemi tulajdonából. Markó szerint ma már létezik politikai akarat a restitúciós törvények alkalmazására.2003-ban be kell fejezni az erdő- és földvisszajuttatást, beleértve a birtoklevelek kiadását is. Tovább bővítenék idén a magyar rádiózás és televíziózás kereteit. A kedvezménytörvényről Markó elnök elmondta: sikerült elfogadtatni azt, hogy egy gyerek után is járjon oktatási támogatás. A jövő feladata meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a kedvezménytörvény a romániai magyar közösség számára rendkívül fontos. Markó szerint a törvény tartalmát az RMDSZ-nek meg kell védenie. Szőcs Judit felvetette: miközben a magyar kormány a szülőföldön maradást szorgalmazza, az elmúlt napokban újabb ösztöndíjakat hirdetett meg azon határon túli magyar fiatalok részére, akik 2000-2001-ben magyarországi középiskolákban érettségiztek. A határ menti iskolák elnéptelenednek, s a kijutott fiatalok előtt most a magyarországi egyetemek is megnyitnák kapuikat. Javasolta: a SZET foglaljon határozottan állást ez ügyben, mondjon nemet a kiáramlásra. Csávossy György az RMDSZ politikáját sikeresnek minősítette, az aláírt egyezményeket pedig pozitív hatásúaknak. Hozzátette: úgy tűnik, az RMDSZ-nek jobb a viszonya a román, mint a magyar kormánnyal, amely a MÁÉRT-határozatokat nem tartja tiszteletben. Értékelte, hogy a státustörvény ügyében "az RMDSZ nem ért egyet a magyar kormány defenzív politikájával". Wanek Ferenc megnyugtatónak tartotta a szövetségi elnöknek a magyar egyetemi oktatásra vonatkozó kijelentéseit. Szóvá tette, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belüli önálló magyar karok és tanszékek ügyét már két korábbi protokollum is tartalmazta, de eredmény nem született. Kötő József azt javasolta, hogy az új protokollumba foglalják bele a magyarság arányos reprezentálását különböző művelődési intézményekben, például múzeumok, levéltárak, könyvtárak esetében, hiszen e téren katasztrofális, jövőnket veszélyeztető hiány alakult ki. Dávid Gyula a magyarországi taníttatás körülményeinek és feltételeinek átgondolását javasolta, s azt, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt keretből adjon az ott tanulóknak ösztöndíjat. Nagy F. István oktatási alelnök kijelentette, hogy a szövetség elítéli az agyelszívást. Markó Béla közölte: 3000 erdélyi magyar diák tanul jelenleg Magyarországon, s csak idén 900-an érettségiztek az anyaországban. Elismerte: a magyarországi iskolák "verbuválják az erdélyi diákoka/Tibori Szabó Zoltán: Hogyan tartjuk meg a visszaszerzett szülőföldet? Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./t". A BBTE keretében egyelőre a humán tudományok és a természettudományok karának megalakítását szorgalmazzák. "

"Vekov Károly nem érti, miért mond le az RMDSZ a Kolozsvár központú magyar tannyelvű állami egyetem kéréséről a 2003. évre szóló protokollumban? Miért éri be csak "önálló karokkal és tanszékekkel"? Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének sajtónyilatkozatából ugyanis ez derült ki. Borbély László megnyilatkozása megtévesztő már a címmel kezdődően: "Nem mondanak le az önálló magyar egyetemről". Csakhogy az egyetemet valamilyen megszépítő messzeségben képzelik el. Néhány éve aláírásokat gyűjtöttek az egyetemért. Az RMDSZ vezetői meghátráltak, és feladták a követeléseket. Az előző, a csíkszeredai kongresszuson Borbély László vette át Vekovtól az egyetemre vonatkozó megszövegezett javaslatot, amelyet a kongresszus megszavazott. Csakhogy később, a programszövegező bizottságban - talán Borbély Lászlóval az élen? - úgy "átköltötték", hogy eredeti formájában már nem került be sem a rövid, sem a hosszú távú RMDSZ-programba. Vekov viszont az RMDSZ mostani kongresszusán és újra a Kolozsvár-székhelyű, magyar tannyelvű állami egyetem igényét fogja benyújtani. /Vekov Károly: Egy "kis" pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Bársony András magyar külügyi államtitkárnak meg kell értenie - hangzott el az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács szombati ülésén a kolozsvári Diakóniai Központban -, hogy nem Brüsszelt képviseli Budapesten, hanem Budapestet Brüsszelben. Bársony szerint Magyarország a státustörvény módosítása ügyében kénytelen a brüsszeli elvárásokhoz igazodni. A túlzott engedékenységet tette szóvá a közelmúltban a törvény atyjaként ismert Németh Zsolt, volt magyar külügyi államtitkár, amikor január 7-én a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján a MÁÉRT haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében. Németh kijelentette: "Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg". Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója a bírált magyar kormány segítségére sietett: 2001. április 11-én, amikor a státustörvény tervezetéről folytatott vitát az Országgyűlés külügyi bizottsága, Németh Zsolt kijelentette: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. 2001. május 30-án az államtitkár elismerte, hogy az ausztriai magyarok kihagyása a jogszabályból annak is köszönhető, hogy "az Európai Unióval kapcsolatban is vetődtek fel ezzel kapcsolatban kérdések". Tibori /egyezően a Népszabadsággal/ az előző kormányt hibáztatta: "nem kellő körültekintéssel előkészített, anyaországi politikai célokat szolgáló játékokról" írt. /Tibori Szabó Zoltán: Emlékezetfrissítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Mintegy 200 millió forint értékű támogatást ítélt meg 2002-ben az Illyés Közalapítvány romániai altestülete - jelentette ki Tibád Zoltán, a Kolozsváron székelő testület elnöke. A legnagyobb értékű /42 millió forint/ támogatással a művelődési szaktestület, a legkisebbel /9 millió forint/ az önkormányzati szaktestület rendelkezhetett. A művelődési és irodalmi folyóiratok a korábbinál jelentősebb támogatást kaptak. Az alkuratórium a pályázók által igényelt teljes összegnek körülbelül tíz százalékát ítélte meg támogatásként. A 200 millió forintból mintegy 65 milliót kolozsvári székhelyű intézményeknek, civil szervezeteknek ítéltek meg, de - mivel az országos szervezetek, intézmények jelentős része Kolozsváron székel - ez a támogatás egész Erdélyre kisugárzik. Kolozs megyét Hargita követi 33 millió forinttal, majd Maros megye 28, illetve Kovászna megye 15 millió forinttal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felvetette: a magyar költségvetésből az oktatási-nevelési támogatásokra kiutalható összegeket a vita középpontjába került Illyés Közalapítvány helyett egy másik közalapítvány fogadhatná és folyósíthatná. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./"

"Maros megyei nagy-romániás szenátorok jan. 25-én Marosvásárhelyen leszerelték a helyi prefektusi és megyei tanács épületében október végén elhelyezett Bernády-emléktáblát. A Dumitru Pop Maros megyei szenátor és Ioan Brudascu Kolozs megyei képviselő által vezetett nagy-romániások a leszerelt emléktábla helyére másikat állítottak, amelyik a városháza pincéjében szerintük 1916-ban meggyilkolt 35 román mártírnak állít emléket, s amelyet - Pop állítása szerint - a horthysta hadsereg 1940-ben megsemmisített. A modern Marosvásárhely legszebb épületeinek - köztük a Kultúrpalotának és a Városházának - felépítését megvalósító Bernády Györgyöt a vásárhelyiek a 20. század kiemelkedő egyéniségének, a város legendás polgármesterének tartják. Emléktábláját a Borbély László vezette Bernády Alapítvány tavaly októberben leplezte le. Az akkori ünnepség előtti napon Dumitru Pop szenátor szintén leverte a Bernády-emléket, amelyet a leleplezés napján kellett sebtében visszahelyezni. Borbély László szerint érthetetlen, hogy az emléktábla őrzését senki sem biztosítja és értetlen, hogy a rendőrség nem szállt ki a helyszínre. /Marosvásárhelyen ismét leverték a Bernády-emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök a prefektust is a helyszínre hívta. A prefektus személyesen tájékoztatta a történtekről Octav Cozmanca közigazgatási minisztert. Virág György, a megyei tanács elnöke elítélte, és elutasította, hogy egyesek a parlamenti mentelmi jog mögé bújva bármit elkövethetnek. Egyébként a nagy-romániásoknak semmiféle engedélyük nem volt, a tábla kifüggesztésére. A prefektus megígérte, hogy leveszik a pérémések tábláját, és visszahelyezik Bernády György arcképét. /Provokáció a marosvásárhelyi magyarság ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./ "

"Körlevélben fordult Horia Grama prefektus a megye polgármestereihez, hogy vizsgálják fölül a közvagyonleltárt. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az utasítás elfogadhatatlan. Az RMDSZ a kormánypárttal kötendő egyezménybe kívánja belefoglalni azt, hogy a szaktárca a helyi közigazgatás képviselőivel egyeztessen ebben az ügyben. /Farkas Réka: Minden közvagyon? A prefektus a vagyonleltár fölülvizsgálatát kéri. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ "

"Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke csak akkor vesz részt a szövetség kongresszusán, ha az RMDSZ vezetői garanciákat nyújtanak azzal kapcsolatban, hogy a kongresszuson "helyreigazító határozat" születik a belső választások megrendezéséről. Tőkés az RMDSZ vezetésével folytatott megbeszélések után dönt arról, hogy részt vesz-e vagy sem a hét végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő kongresszuson. "Szeretnék hozzájárulni a romániai magyar közösség egységéhez, és nem tudnék elfogadni egy olyan hamis egységet, amely az RMDSZ megtévesztésén alapul" - fogalmazott a tiszteletbeli elnök. /Tőkés részt venne a kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Közel egy esztendeje jött létre Nagyváradon a Mecénás Alapítvány, hogy gátat vessen a bihari fiatalság kivándorlási szándékának. Létrehozásának ötlete Kiss Sándortól, a megyei tanács alelnökétől származik, s működtetése is az ő nevéhez fűződik. A Mecénás Alapítványt öttagú kuratórium irányítja, a kuratóriumi tagok az RMDSZ megyei szervezetének is tagjai. Az alapítvány 250 millió lejből gazdálkodik, s havi kétmillió lejes tanulmányi támogatást nyújt, jelenleg tíz egyetemistának. A támogatás folyósítása előtt a fiataloknak szerződést kell aláírniuk az alapítvánnyal, melynek értelmében egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik után legalább öt évig itthon dolgoznak. Ellenkező esetben az alapítvány által támogatottaknak a kapott összeg ötszörösét kell visszafizetniük. Az alapítvány a tanulmányi időszak lezártával munkahelyhez próbálja juttatni az általa támogatottakat. /Sorbán Attila: Alapítvány az itthonmaradásért. Tanulmányi támogatást biztosít a Mecénás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./"

"Varga Gábor, az országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója, kongresszusi küldött, volt Bihar megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácsos az eddigi kongresszusokon, továbbá az RMDSZ összesereglésein kezdettől jelen volt, rámutatott, az RMDSZ kezdeti célkitűzésekből sok minden megvalósult. De az élet hozott újabb kihívásokat hoz. Egyet kér a Székelyföld, mást a Partium, és megint mást a szórvány. Jó lenne most ezeket is közös nevezőre hozni. Varga reméli, hogy a belső választások régen húzódó ügye is végleg eldől. Szerinte az állóurnás szavazást a Székelyföldön már régen meg kellett volna ejteni, de nem biztos, hogy Biharban ezt meg tudnák csinálni. A Szövetségi Képviselők Tanácsa legitim megújítását is kell valósítani. Varga álláspontja: aki az RMDSZ egységének megbontására tör, az a romániai magyarság elleni egyik legnagyobb bűntettet követi el. /Wagner István: "Bűntett lenne szétverni az egységet". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./"

"Jékel Géza /Szatmárnémeti/ felidézte a múltból Markó Béla néhány gondolatát. Markó 1992-ben Barabás Lászlóval beszélgetve mondta a következőket: "...nem tudom elfogadni azt, hogy ne a nemzeti eszme lenne számunkra itt - a demokrácia eszméjével összekapcsolva - a legfontosabb". (A feledékeny Európa, 38. old.) Ugyanott: "...nem szabad olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyek lezárnának bizonyos utakat, amelyeken a jövőben végig kell menni". Az elmúlt tíz év folyamán ennek ellenkezője történt: megszavazta a 20 százalékos nyelvtörvényt, melynek következtében nem használhatja alanyi jogon anyanyelvét szülőföldjén több mint másfél millió erdélyi magyar; nem tiltakozott olyan törvénytelenségek ellen, hogy milliárdos értékű gazdasági egységeket "ajándékoztak" az ortodox egyháznak (lásd Agroind Kovászna) s mellé még - kormányrendelettel - évi 320 milliárd lejt az egyháztörvényben előirányzottakon kívül, elfeledte a Bolyai Egyetemet, feltalálva helyette a multikulturális humbugot. A Markó-csapat elfeledkezett a négyszázezer aláírásról, amellyel az erdélyi magyarság a kettős állampolgárságot kérte, s helyette a kedvezménytörvényt választotta. 1993 januárjában Makkai Jánossal beszélgetve Markó Béla a következőket mondta: "...az RMDSZ élére olyan vezetés kerüljön, amely képes az elkövetkező nagyon nehéz időszakban a konszenzust megteremteni a különböző csoportosulások, platformok között". "A vezetésnek nem lehet célja egyik vagy másik csoport ideológiai háttérbe szorítása." (I. m., 44. old.) Ugyanott: "...az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy egyetlen embert vagy néhány embert ruházzon fel a sorsáról való gondoskodással, döntéssel!" Sőt: "Személy szerint mindig is idegenkedtem attól, hogy egy közösség a sorsát néhány ember kezébe tegye le, akár rólam, akár másokról van szó". Ezzel szemben kigolyózták az RMDSZ-ből Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Csapó I. Józsefet, Borbély Imrét, mert másként gondolkodtak, perbe fogták az udvarhelyi magyar tanácstagokat, mert nem RMDSZ-színekben indultak; megrótták Sógor Csabát, kikezdték és lejáratják Szász Jenőt, Pécsi Ferencet, az egész Reform Tömörülést és a Polgári Együttműködés Mozgalmat, s most készülnek eltávolítani azt a Tőkés Lászlót. Az RMDSZ alapszabályzata kimondja: "Az RMDSZ fenntartja magának a jogot, hogy a kisebbségi jogok sérelme esetén nemzetközi fórumokhoz forduljon ezek megszüntetéséért". Az erdélyi történelmi egyházak vagyonának tizedrésze ha visszakerült, a vissza nem adhatókért pedig csak 2015-ig kapják meg a kárpótlást. Az iskolákban a magyarországi könyveket rendőrség kutatta, és két tantárgyat még mindig románul tanítanak. Hargita, Kovászna és Maros megyében sorra építik - állami támogatással - az ortodox templomokat, zárdákat, erőszakosan megváltoztatva az etnikai összetételét a vidéknek. A nemzetiségi önkormányzat már szóba sem kerül. Annak ellenére, hogy 1993. szeptember 2-án az Európai Demokratikus Unió értekezletén Markó Béla még a következőket mondta: "A mi erdélyi magyarságunk csak úgy őrizheti meg nyelvét, kultúráját, hagyományait, ha sürgetjük a minél szorosabb nemzetközi együttműködést, a minél hatékonyabb nemzetközi garanciákat". Ugyanott: "Európai mércéjű demokráciára és teljes körű kisebbségi jogokra törekszünk." (I. m. 81. old.) Közben megváltozik az etnikai arány, napról napra fogy az erdélyi magyarság, a helyben maradók pedig elfordulnak az RMDSZ-től. A következő kongresszuson az elnöki tisztségre Markó Béla az egyetlen jelölt. Tíz megyei szervezet és néhány platform már bejelentette: támogatja Markó Béla (harmadik) megválasztását. Ez a módja az előre eldöntött eredménynek a diktatúra idején volt divat. 1994. április 14-én Marton Gáborral beszélgetve az elnöki tisztségről Markó Béla a következőket mondta: "Csak ideiglenesen vállalom. Egy átmeneti korszak kényszere." (A feledékeny Európa című kötet 108. oldalán olvasható.) Markó Béla tíz éve elnök. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Gratulálok Markó Bélának! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./"

"Hasonlóan elítélte az RMDSZ jelenlegi vezetését a hetilapban további három hozzászólás: Gazda József: Kongresszus előtti gondolatok; Veress Dávid kongresszusi küldött, Csíkszereda: Tisztelt főszerkesztő úr!; G. Katona József Gencs: Hajszál helye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./"

"Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "

"Tavaly októberben a hivatalos eljárásokat betartva, abban az épületben állítottak emléket Bernády Györgynek, amelyet ő épített polgármestersége idején. Egy nacionalizmusta román szenátor letépte a falról az emléktáblát. Másnap a polgármester portréja visszakerült a helyére, s megtörtént az ünnepélyes avatás is. A következmények azonban elmaradtak. A tettest nem vonták felelősségre. Most öt képviselőtársával hatolt be az épületbe s tépte le a volt polgármester arcképét. Ez alkalommal a helyére feltette a saját, engedély nélkül készült emléktábláját. A prefektus kijelentette: megteszik a megfelelő lépéseket. Első lépésként... kirúgták a kapust. Az RMDSZ-nek, amikor megyei együttműködési szerződést köt a kormánypárttal, arra is oda kell figyelnie, hogy miként járulnak ezzel hozzá a jó együttélés légkörének kialakításához. /(mózes): Lépéshátrány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "

"Sepsiszentgyörgyön jan. 27-én a lakossági fórumon Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi szervezet elnöke elmondta: az elmúlt hetekben a felső-háromszéki területi szervezettel, az egyházakkal, egyesületekkel való egyeztetés nyomán megállapodtak abban, hogy Kovászna megye küldöttsége - mint a tömbben élő magyarság egyik fellegvára - külön állásfoglalást terjeszt a kongresszus elé. Az állásfoglalásban felkérik a leendő vezetőséget, hogy a kormánypárttal való további együttműködés során az RMDSZ ne engedjen pozícióiból. Érvényesíteni kell az itt élő közösség akaratát, hogy a Székelyföldet önálló régióként határozzák meg. A hozzászólók zöme azt kérte a kongresszusi küldöttségtől, hogy ne szavazzák meg Tőkés László tiszteletbeli elnöki címtől való megfosztását. /(simó): Maradjon a tiszteletbeli elnök! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ "

"A határon túliak szülőföldön való tanulását támogatja továbbra is a magyar Oktatási Minisztérium - jelentette ki Hiller István államtitkár. "A határon túli magyarság érdekvédelmi szervezeteinek és pedagógusszövetségeinek kérésére az Oktatási Minisztérium jelentősen megszigorította a határon túli magyarok magyarországi tanulását az általános iskolákban és a gimnáziumokban, azáltal, hogy megszűnt az iskolák normatív támogatása a határon túli magyar tanulók után" - jelentette ki az államtitkár. "Nem nyugtatott meg az államtitkár úr válasza - jelentette ki Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke - Azáltal tudniillik hogy lehetőséget ad a Magyarországon élő román állampolgárok gyermekeinek a magyarországi érettségizésre, a szülők elvándorlását ösztönzi." /Gazda Árpád: Eltérő értékelés. Az otthon maradást támogatják? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának jan. 25-i kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács felvetette, hogy a magyarországi minisztérium határon túli magyarok főosztálya tervezetet készített, amelynek értelmében magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következő tanévtől azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000/2001-es tanév előtt kezdték magyarországi középiskolában. /A szülőföldön való tanulást támogatják. Bevonják a döntéshozatalba az érdekvédelmi szervezeteket is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Az RMDSZ Temes megyei elnöksége jan. 22-i ülésén megfogalmazta álláspontját az RMDSZ kongresszusa előtt a küldötteknek eljuttatott dokumentumcsomaggal kapcsolatban, amely az illetékes munkabizottság által elfogadásra javasolt alapszabály-módosításokat tartalmazza. Megállapították, hogy a tervezett módosítások egy szigorú hierarchiára épülő, homogén és centralizált egypárt lehetőségét teremtik meg. A módosításokkal a választójog szűkül, a választhatósági jog is feltételekhez kötött, a területi szervezetek autonómiája csökken. Az Operatív Tanács hatásköre tovább nő a többi döntéshozó testület rovására, ez helytelen. A Szövetségi Képviselők Tanácsát továbbra sem a közösség választja általános, titkos és közvetlen választás során, ez viszont legitimitását ássa alá. A Szövetségi Egyeztető Tanács továbbra sem az erdélyi magyar civil társadalom autonóm döntéshozó testülete, hanem képviselőik lojalitása a politikai vezetéshez. Helytelen, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság függetlensége megszűnik, politikai kontroll alá kerül. A parlamenti csoportban kötelezővé válik a pártfegyelem, ez sem fogadható el. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése vagy tartalmának teljes kiürítése végleges megosztást eredményezhet a magyar közösség soraiban. Mindezen korlátozó előírások szabályzatba ültetése ellen az elnökség a leghatározottabban tiltakozik. /Temesvári üzenet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28., Temesvári üzenet. =. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Jan. 28-án egyeztetés zajlott Ion Iliescu államfő és a parlamenti pártok képviselői között a Bukarestben, a Cotroceni Palotában, amelyen jelen voltak a Demokrata Párt (DP), a Román Humanista Párt (RHP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Nagy-Románia Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az egyéb nemzeti kisebbségek képviselői. A megbeszélések során szó esett az Alkotmány módosításáról, s Szenátus tagjainak név szerinti választásáról, a parlamenti választásokról, valamint az államelnök mandátumának időtartamáról. A demokraták egyetértenek a parlamenti és az elnökválasztások elkülönítésével, a parlamenti választások 2005-ös megrendezésével, valamint a szenátus tagjainak név szerinti választásával, azonban elutasítják az államfői mandátum öt évre való meghosszabbítását. A Román Humanista Párt (RHP) támogatja a parlamenti - és elnökválasztások elkülönítését, az egykamarás parlament, a névre szóló szavazás és a 4 éves elnöki mandátum gondolatát. Lapzártakor még tartott az RMDSZ-szel folytatott tanácskozás. /Politikai pártokkal konzultált Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"