"Tokay György parlamenti képviselő az 1989-es fordulat óta részt vesz a politikai életben. A legfájdalmasabb, hogy Románia polgárai, az ország lakói szegényebbek, elesettebbek, mint 13 esztendővel ezelőtt, az ország lakóinak többsége a szegénységi szint alatt él, állapította meg, másfelől viszont már második éve majdnem 5 százalékos a gazdasági fejlődés, az infláció tízenvalahány százalék körül mozog. A NATO-ba való meghívás és a 2007-es európai uniós csatlakozás reménye jelentős esemény. Most kezdődik a nagy átalakulás és a lakosság nem készült fel erre. Tokay cinikusnak és butának tartja az RMDSZ-en belüli vitát, mert közben hatalmasak a feladatok. Az RMDSZ-nek egy ütőképes és versenyképes oktatás, iskola megteremtéséért kell küzdenie. "Mindeközben megmaradtunk az autonómia és szubszidiaritás elvei mellett" - vallja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ nem szakad szét. Lesz egy európai jogrendünk és egy balkáni joggyakorlatunk, a kettő együtt pedig nem megy - állapította meg. /Jámbor Gyula: Év végi beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselőjével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"

"A napokban jelent meg Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő kötete. Címe: Nulla pax sine iustitia /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ ami annyit jelent, hogy nincs békesség igazság nélkül. Amint arra a latin cím is következtetni enged, jogtudományi, jogfilozófiai írásokat tartalmaz a kötet. De ezt alcíme is jelzi: Írások, elemzések, töprengések a kisebbségvédelmi jogról és politikáról. /Varga Attila könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./"

"Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ "

"Több ízben is lemondott rólunk az Anyaország", állapította meg közleményében Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Kinek jó mindez? - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszolva is: elsősorban egyedül és legfőképpen Romániának, másodsorban látszólag az európai integráció forgatókönyvét megszerkesztő és lerendező nagyhatalmaknak, harmadsorban pedig a múltjukat átmentő, a rendszerváltozást saját hasznukra fordító volt kommunistáknak, a történet kárvallottja viszont az egész magyar nemzet. Tőkés László leszögezte: a közös budapesti ünneplés végső soron azt jelenti, hogy Erdélyt, a romániai magyarságot szoros internacionalista és kozmopolita együttműködéssel mind Budapesten, mind Európában végképp le akarják írni. Ebben az összefüggésben az integráció Magyarország és az elszakított területek újabb Trianonja, a trianoni és a párizsi békediktátumok végső megpecsételése lehet. "Még a vak is látja, hogy miközben a román-magyar kapcsolatok egyre inkább javulnak, ezzel együtt pedig az RMDSZ kormányban és kormányközelben egyre hatékonyabban, egyre eredményesebben és egyre sikeresebben politizál, az európai fórumok pedig Románia modellértékű kisebbségpolitikájával egyre elégedettebbek, ezzel szemben a romániai magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik, pusztulásának, térvesztésének, sorvadásának az utóbbi tíz évben regisztrált adatai csak a XVI-XVII. századbeli török-tatár-Habsburg dúlások, népirtások adataihoz foghatók. Ez az üzenet nemcsak Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros megtizedelt népéhez, hanem az egész magyar nemzethez szól." A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök viszont a mai erdélyi magyarság - belső - önrendelkezési jogáról feledkezik meg, melyet tíz évvel ezelőtt a Kolozsvári Nyilatkozat hirdetett meg, majd az RMDSZ programja szentesítette. Ennek szellemében az RMDSZ gyászmagyar képviselőinek a budapesti ünneplésen való részvételre nem volt nemzeti felhatalmazásuk. Az Adrian Nastase vezette román küldöttség tagjaiként nem az RMDSZ tagságát, nem az erdélyi magyarságot, hanem a román hatalmat képviselték. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége elhatárolódni ettől, amennyiben pedig erre nem kerül sor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának, megrendezése esetén pedig a Szövetség Kongresszusának volna kötelessége állást foglalni. /Tőkés: Lemondott rólunk az Anyaország. Üzenet Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

"A legnagyobb eredmény a Bihor-Bihar eurorégió létrehozása. A megyei szervezet 20 ezer tagkönyvet adott ki, ennyien újították meg idén RMDSZ-tagságukat. /Balla Tünde: Évzáró konklúzió: A Bihar megyei RMDSZ jól működő szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./"

"Jan. 1-jén Vajdahunyadon, a református templom előtt, a tavaly felavatott Petőfi-szobornál, emlékeztek a költő születésnapjára. A 6-os Számú Általános Iskola Nebojsza irodalmi diákköre Petőfi-versekkel lépett fel. Ezután koszorúztak Doboli Beatrix és Demeter Annamária az EMKE, Winkler Gyula képviselő és Horváth Zoltán tanácsos az RMDSZ nevében, Kofity Magda és Zudor Mária a pedagógus szövetség nevében. /Gáspár-Barra Réka: Koszorúzással emlékeztek Petőfi születésnapjára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./"

"Kuszálik Péter ismét megindítja a lapban Morfondír sorozatát. Folytatja régi gyakorlatát: kiáll az RMDSZ-vezetés mellett és kigúnyolja az ellene fellépőket. /Kuszálik Péter: Morfondír. Ismétlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ "

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala állásfoglalást bocsátott ki az Orbán-kormány által nyújtott 2002-es alapítványi támogatásokra vonatkozó vádaskodásokkal, illetve a Medgyessy-kormány támogatási szemléletével és az RMDSZ vezetésének ez irányú "egyeduralmi törekvéseivel" kapcsolatban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2002 augusztusában a Népszabadság durva támadást intézett Tőkés László püspök ellen a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon megszervezett Európai Nagygyűlése lebonyolításához nyújtott magyar kormánytámogatás kapcsán. Az állásfoglalás szerint az ellenőrizetlen, azóta tényszerűen megcáfolt rágalmak propagálásából nem csupán az ellenséges érzületű média, hanem az RMDSZ vezető politikusai is kivették a részüket. A dokumentum szerint a vita már kezdettől fogva nem a pénzügyekről, nem a magyarhoni támogatási rendszer igazságos vagy torz voltáról, hanem a politikai harcról szólt. Nevezetesen arról, hogy Tőkés Lászlót hogyan lehet kiszorítani a politikából, és lehetőleg tiszteletbeli elnöki tisztségéből is eltávolítani. Az állásfoglalás egy sor tisztázandó kérdést vetett fel: Megfelel-e a valóságnak, hogy a romániai Kisebbségi Tanács 2002. évi 126 milliárdos költségvetéséből a romániai magyarságnak juttatott 18 milliárd lej összegű támogatásnak csak egy részét osztották el nyilvános pályázati úton, a többiről pedig a nyilvánosság kizárásával döntöttek? Igaz-e, hogy e pénzek elosztását a Communitas Alapítvány végzi? Mely, erre hivatott szövetségi testület gyakorolja az ellenőrzés és az elszámoltatás jogát az alapítvány felett? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a romániai magyar érdekvédelem támogatása céljából az elmúlt négy évben mintegy 120 millió forint magyarországi támogatásban részesült? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a - belkörű - szövetségi választások céljaira támogatást igényelt? Az állásfoglalás hasonló felvetéseket tartalmaz az eddig feltehetően 200 millió forint támogatásban részesült Progres Alapítvány működtetésére és felügyeletére vonatkozóan is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több alkalommal szorgalmazta az anyaországi támogatási rendszer demokratikus jellegű kiszélesítését és a rendszernek a civil, egyházi és politikai szféra három pillérén való kiépítését. A dokumentum szerint nem volna helyes az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalni. /Állásfoglalás támogatási ügyek kapcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./"

"Bár minden év szeptemberében újra és újra megpróbálják szítani az ellenséges hangulatot az Ippre látogató politikusok, a település magyar és román lakói megtanulták: ki kell bírniuk egymás jelenlétét. A magyar többségű Ippot hét évvel ezelőtt a román nemzet mártírtelepülésévé nyilvánították, egy 1940-ben elkövetett mészárlás miatt. Hét éve a román parlament kibocsátotta azt a törvényt, amellyel a Szilágy megyei Ipp és Ördögkút falvakat mártírtelepüléssé nyilvánították. Azóta minden év szeptember 14-én megemlékeznek a faluban a központi emlékműnél, amelyet még a nyolcvanas években emeltek. A hivatalosságok, a megyei tanács, prefektúra, a polgármesteri hivatal és ortodox egyház képviselőin kívül ilyenkor egy történelemtanár eleveníti fel az 1940-ben történt eseményeket. Észak-Erdély visszatérése után alig egy héttel levélbomba áldozata lett két magyar honvédtiszt, akik történetesen Ippen tartózkodtak. Az akkor Magyarországhoz tartozó faluba bosszúkommandót vezényelt a magyar hadsereg: 1940. szeptember 14-én katonák lepték el a települést, kivezényelték házaikból a román lakosságot, és gyerekeket, nőket, öregeket sem kímélve mészároltak. Az öldöklésnek 157 áldozata lett, a legfiatalabb egy alig 3 hetes csecsemő, a legidősebb egy 80 év fölötti férfi volt. Emléküket nemcsak a falu központjában emelt obeliszk, hanem a temetőben levő tömegsír és annak felirata is őrzi. Hasonló események történtek Ördögkúton is. Ipp közel négyezres lakosságának kétharmada magyar - közölte Salánki Sándor polgármestertől, aki az RMDSZ színeiben került az öt faluból álló község élére. "A falu többségi magyar lakói is sajnálják az akkori eseményeket, a román lakosság viszont tudja, hogy nem a szomszéd magyar volt az, aki 40-ben lemészárolta a rokonságát, így nincs gond az együttéléssel" - mondta Salánki, aki szépnek nevezte az évenkénti koszorúzásokat, a vele együtt járó ortodox szertartást és a katonai parádét. A templom udvarán megtépázott első világháborús emlékmű áll; csupán a kettőskereszt és a hármashalom maradt rajta épen, a márványtáblát, amelyen Vörösmarty Szózatának első néhány sora volt olvasható, rég eltüntették. A polgármester szerint a község ebben az évben szándékszik az emlékművet felújítani, de az eredeti felirat helyett a két világháborúban elesett ippi hősök nevét vésik majd a táblára. "Már nem aktuális a Szózat, a Hazádnak rendületlenül légy híve..." - mondta Salánki. /Lukács János: Együttélés egy Szilágy megyei mártírfaluban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./"

"Nem döntötték még el a Reform Tömörülés platform vezetői, hogy részt vesznek-e az RMDSZ január végére összehívott kongresszusán, jelezte Toró T. Tibor platformelnök. Toró T. Tibor végiglátogatja a platform szervezeteit, és azt követően alakítja ki álláspontját. /Gazda Árpád: Toró T. Tibor kivár. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./"

"A bukaresti parlament az a fórum, ahol az RMDSZ-nek jelen kell lennie, és megjelenítenie a romániai magyarság mindennapjainak célkitűzéseit - mondta Verestóy Attila szenátor. Szerinte jó esztendőt zártak: a romániai magyarság a szülőföldjét egyben a saját birtokának is mondhatja. A történelmi egyházak számára is elkezdődött az egyes ingatlanokért folyó esetenkénti küzdelem, melyek megvívása után visszaszerezhetik jogos tulajdonaikat. Verestóy szerint jelentős jogszabályok törvénybe iktatása igazolja a protokollum szükségességét, akkor is, ha hagyott kívánnivalót maga után a teljesítés. A parlamentben máig sem veszett ki egészen a magyarellenesség, idén már senki nem élhet meg ebből, mi több, számos esetben hatástalan marad. /Bágyi Bencze Jakab: Enyhülő magyarellenesség a bukaresti parlamentben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./"

"Két okfejtés volt a Népszabadságban a dec. 1-jei Kempinski szállóbeli román-magyar "miniszterelnöki koccintásról", Aczél Endre (dec. 3.) és Tamás Gáspár Miklós (dec. 5.) tollából. Tamás is hangsúlyozza azt, hogy Erdély sorsa nem az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésen dőlt el. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában kiadott Erdély rövid története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) adatai szerint "a gyulafehérvári gyűlés 1228 delegátusa elfogadta az egyesülést". Tamás állításával szemben a gyűlésen csak a románok képviselői vettek részt, a szászokéi nem. Az erdélyi magyarok 1918. dec. 22-ére összehívták a kolozsvári nagygyűlést. Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonult román királyi csapatok parancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy ágyúival fogja a gyűlést szétkergetni. A tragikus sorsú Apáthy professzor szervezésében "mégis nagy tömeg, mintegy 40 ezer ember gyűlt össze, köztük a román szocialisták és a bánsági svábok képviselői, mivel ők, éppúgy mint a szászok, egyelőre ugyancsak a magyar állam keretében kívántak megmaradni". Kincses vitatja TGM állítását, ugyanis Erdély elszakadásáért nem lehet a román jobbágyok magyarok általi elnyomását okolni, mivel a jobbágyrendszert már 80 évvel korábban, még 1848-ban eltörölték. A román közgondolkodás azt tartja, hogy 1918. december 1-jén egyesült Erdély Ó-Romániával. A Kempinski-beli ünnepségen való részvételével ezt a legendát támasztotta alá a magyar vezetés. Ha a területi revízióval kapcsolatos román félelmeket már nem kell eloszlatni, kérdés, a Kempinski-beli gesztussal miért kellett keserűséget okozni szinte a teljes romániai magyarságnak? Két, odahaza népszerűtlen tisztségviselő (Kelemen Atilla képviselőházi és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető) részvétele, nem a romániai magyarság december elsejéről vallott véleményének módosulását, hanem a romániai magyar közvéleménnyel mit sem törődő RMDSZ-vezetőség politizálását minősíti, hangsúlyozta Kincses Előd. Egyetért Aczél Endrével, az erdélyi származású Medgyessy Péter miniszterelnök átlépte a Rubicont - de a Maros partjáról e lépés vitathatónak látszik. Jó lenne már látni azt, hogy a román vezetés mikor lépi át a romániai magyarság sérelmeire gyógyírt adó Rubicont - írta Kincses. /Dr. Kincses Előd ügyvéd (Megjelent a Népszabadságban): A Rubicon és a Maros. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Beszélni kell a román ortodox államegyház burkolt nacionalizmusáról. Marosvásárhely főterén, az ortodox templom belső falán látható képen vad barbárok - magyar ruhában, tehát magyarok - korbácsolják Jézust (?) vagy egy román szentet, illetve az általa jelképezett románságot. A templom a Trianon utáni kötelező román "templomépítési akció" keretében építtetett, jelentős magyar sarcokból. Ezek a nyíltan gyűlöletkeltő képek, továbbá egy uszító szövegű állami himnusz mennyiben szolgálja a népek és az egyházak közeledését? Az RMDSZ vezetői mit szólnak ehhez? Szóvá teszik ezt a civil emberjogi és érdekvédelmi szervezetek? Ezekről a festményekről, román ortodox gyakorlatról tájékoztatni kell a nemzetközi közvéleményt. A román ortodoxia most apácáikat használja militáns telepeseknek. Ez a hagymakupolás terjeszkedés. /Atzél Ferenc: Ortodox gyűlöletkeltés Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Meghalt Máriás Zoltán /Kolozsvár/ mérnök, a Szabó Dezső Egyesület tiszteletbeli elnöke. Kolozsváron a Szabó Dezső Egyesületnek tavaly okt. 18-án volt az ünnepi nyitórendezvénye. Az erről szóló beszámoló a Hajnali Lapok (a Szabó Dezső Egyesület és a Hajnal negyedi RMDSZ időszakos körlevele) első számában megjelent. Máriás Zoltán az RMDSZ Hajnal negyedi pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke volt. Egy évvel ezelőtt, 83 évesen jelentette be, hogy többé nem tud részt venni a munkában. /Dr. Makkay Ferenc, elnök: A Hajnal-negyed Zoli bácsija. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Besztercei Híradót másfél évi szünet után 1998 októberében újraindították, és a havi megjelenéseken kívül három különszám is napvilágot látott. Besztercén két független jelölt - bizonyára külső befolyásra - annyi magyar szavazatot vitt el, hogy végül a megyeszékhelyen a magyarok képviselet nélkül maradtak. Hasonló volt a helyzet Óradnán, Nagysajón és Zselyken. A megyei 37 tagú tanácsban sikerült megszerezni az alelnöki tisztséget. A megyei RMDSZ-lista rangsorolása körüli bonyodalmak vitát váltottak ki. Beindult a Duna TV adása Óradnán, Naszódon, Szentgyörgyfürdőn, majd Dornavátrán is. Van magyar nyelvű rádió- és tévéadás Besztercén. Először került szóba, hogy a megyei tanács a költségvetés kulturális alapjából a magyar közösségnek is juttasson. Kétnyelvű helységnévtáblák kerültek jóformán minden településre, ahol azt a törvény megengedte. Voltak kudarcok is, így az újősi magyar öt-nyolc osztályos gyermekek ingáztatása Szentmátéra, a magyarlakta falvak sorsának további romlása. Valóra vált a besztercei magyarok évtizedes álma, tavaly április 6-án ünnepélyes felavatták a besztercei Magyar Házat. Az épület otthont ad az RMDSZ megyei szervezetének is. A magyar igazolványt igényeltek száma meghaladja az ötezret, amely Beszterce megye magyar lakosságának közel egyharmadát teszi ki. A megyei RMDSZ-ben szakadás történt. A beszámolót író Koszorús Zoltán szerint az RMDSZ megyei alelnöke hibás, mert úgy érzi, hogy nem tartozik számadással a megyei szervezetnek. /Koszorús Zoltán: A besztercei RMDSZ elmúlt esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Veres János hozzászólt Szabó József Kiürülőben a Kárpát-medence című cikkéhez, melyet a Romániai Magyar Szó karácsonyi száma közölt /átvéve a Népszabadságból/. Egyetért azzal, hogy az elvándorlás elsősorban gazdasági eszközökkel akadályozható meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokan azért hagyják el szülőföldjüket, mert veszélyeztetve érzik magyarságuk jövőjét. A létszámcsökkenés okai között fontos szerep jut a mai napig is létező irányított asszimilációnak, amely most már a tömbmagyarság helyzetét is veszélyezteti. Veres János hangsúlyozta, hogy Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége. A területi autonómia kérdésével szinte minden utódállamban működő fontosabb magyar érdekképviselet foglalkozott, illetve foglalkozik. Az RMDSZ-ben Csapó József szenátor dolgozott ki egy tervezetet. Az RMDSZ jelenlegi vezető politikusai nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. /Veres János, Temesvár: Javaslat az utódállamokban élő magyarok létszáma folyamatos csökkenésének feltartóztatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./"

"A Közigazgatási Minisztérium határozottan cáfolta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester azon kijelentését, hogy a kormány törvénytelenül kötelezné arra az önkormányzatokat, hogy kétnyelvű helyiségnévtáblákat helyezzenek el. A tárca közleménye szerint a Hivatalos Közlönyben megjelent, és a többnyelvű településnév-jelzőkre vonatkozó módosítások csupán a 2001-ben elfogadott 1206-os számú kormányhatározat függelékein változtattak, ezek tartalma viszont nagymértékben ugyanaz maradt. "Jelen pillanatban az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadók. Mihelyt közzétesszük a 2002-es számokat, a kolozsvári önkormányzatnak el kell döntetnie, szükség van-e vagy sem a kétnyelvű feliratokra. Az NRP vezetősége megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, álproblémákat talál ki." - tartalmazza a közlemény. Funar előzőleg azt állította, a kormány törvényszegést követett el a jegyzék módosításával. Bejelentette: perbe fogja a kormányt és feljelenést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, mivel szerinte az RMDSZ megvesztegetett egyes kormánytagokat a módosítás elérése érdekében. /Miniszteri cáfolat a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Dec. 21-én a lakossági fórumon Markó Béla az RMDSZ ,,sikersztori" tételeként szólt arról: egy éve eltörölte az EU a beutazó román állampolgárokkal szembeni addigi vízumkényszert, s kilátástalannak minősítette az ebben nem részesülő ukrajnai és szerbiai, kárpátaljai és vajdasági magyarok helyzetét e tekintetben. Kijelentette, utóbbiak esetében leereszkedik hát a szerb és ukrán határon az új vasfüggöny. Kónya Ádám városi tanácstag hozzászólásában megjegyezte, nem ért egyet e sarkított kijelentéssel, hiszen erre dolgozták ki jogászok a kettős állampolgárság jogi kategóriáját. Markó erre reagált: a kettős állampolgárságot egyének számára adott lehetőségnek tartja, de nem hiszi, hogy közösségek számára is megoldás lenne. De hogy miért nem, ennek kifejtésével adós maradt. /B. Kovács András: A kettős állampolgárságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./"

"Megbeszélést tartott jan. 7-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja. Bemutatták a Csapó József által kidolgozott, a Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezet, és megvitatták az RMDSZ hivatalos programjában egyébként szereplő háromszintű magyar területi autonómiát illetően felmerült kérdéseket. Katona Ádám, a platform elnöke megállapította: a statútum megjelentetése időszerű. Megemlítette, hogy ennek mintájára elkészítik Kalotaszeg és a Partium autonómiatervezetét is. Az EMK tagsága végül az illegitimnek tartott RMDSZ-kongresszuson való részvétel kérdését beszélte meg. Ez, valamint a csúcsvezetésnek szabott négy feltételük sorsa a szövetségi elnökkel jan. 15.-én tartandó egyeztetésen dől majd el. /Megbeszélést tartott az EMK. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Az RMDSZ elvileg 2003-ban is folytatná az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), jelentette ki jan. 10-én Markó Béla, bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó Béla szerint az RMDSZ azt szeretné, hogy a 2003-as protokollum "jóval nagyobb hangsúlyt" fektessen az erdélyi regionális és infrastrukturális fejlesztésre, az oktatásra, illetve magyar nyelvű katedrák és karok létrehozására a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. "Az állami magyar egyetem létrehozása továbbra is az RMDSZ egyik célkitűzése marad, és meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb sikerül ezt megvalósítani", mondta a szövetségi elnök, azonban utalt rá, hogy ez a cél nem fog szerepelni az idei protokollumban. "2003-ban azt akarjuk megvalósítani, ami 2002-ben nem sikerült, azaz magyar nyelvű katedrákat és karokat a kolozsvári BBTE-n", fejtette ki Markó. A szövetségi elnök rámutatott, az RMDSZ prioritásnak tartja a földek, erdők és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését, hangoztatva, hogy ennek a folyamatnak idén 100 százalékos arányban le kell zárulnia. Markó szerint az RMDSZ és az SZDP közötti 2002-es protokollum "hasznos volt, és jelentős megvalósításokat hozott". /Idén is lesz RMDSZ-SZDP együttműködés. A protokollum nem fogja tartalmazni az állami magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A Cotidianul román lap jan. 9-i száma ismertette a törvény tervezett módosításáról folyó magyarországi vitát. Kiemelte Németh Zsoltnak azt a kijelentését, amely szerint a Medgyessy-kormány "a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe". A román lapnak nyilatkozva Frunda György szenátor, az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke túlzásnak nevezte Németh Zsolt kijelentéseit. A Cotidianul szerint a Fidesz támogatói közé tartozó Reform Tömörülés (RT) nevű RMDSZ-platform elnöke, Toró T. Tibor egyetért Németh Zsolttal. - A törvény nemcsak a kedvezmények, hanem jelképes ereje miatt is fontos. A baloldali magyar kormány ezt a jelképes erőt nem érzi - nyilatkozta Toró T. Tibor. /Eltérő viszonyulás Németh bírálatához. A Medgyessy-kormány a kedvezménytörvény hóhérja? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint pozitív évet zárt az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az EU-csatlakozással határmódosítás nélküli integrációról is beszélhetünk. Szembe kellett nézni a népességcsökkenéssel, amely Takács szerint a perspektíva hiányának, valamint az 1990-96 közötti időszak hangsúlyosan magyarellenes állampolitikának is köszönhető. Fontos a közigazgatásban hivatalosan bevezetett magyar feliratok megjelenése, amely, Trianon óta először, a múlt évben teljesedett ki. Közel egymillió hektár erdő, föld és mezőgazdasági terület jutott vissza romániai magyar ember birtokába, így, szintén Trianon óta, először beszélhetünk vagyongyarapodásról a magyar közösségen belül. Jelentős az egyházi ingatlanok visszajuttatásáról szóló törvény elfogadása. Romániában sokszor a törvény elfogad bizonyos pozitív irány- és szemléletváltást, amit jogszabályban rögzít, de az alkalmazásánál még mindig a nemzetellenes intézkedés-sorozatok nehezítik meg azok végrehajtását. A romániai magyar felsőoktatási rendszer majdnem annyi helyet biztosított a 2002/2003-as tanévben a magyar anyanyelvű diákoknak, mint ahányan érettségiztek. Az ÜE és a területi szervezetek alapos munkát végeztek a kedvezménytörvény alkalmazását illetően. Negatívnak nevezhető az oktatási-nevelési támogatás elmaradása. /Köllő Katalin: Pozitív évet zárt az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Jan. 7-én Zilah polgármestere és a zilahi református egyházközségek megbízottai aláírták a Kálvineum átadási jegyzőkönyvét. A zilahi református egyházközség 1947-ben elkobozott művelődési háza, a Kálvineum visszaszolgáltatásáért folytatott harc több éve folyik. 1998 novemberében a zilahi református egyházmegye és az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a Református Kollégium diákjaival közösen tüntetett az iskola és a Kálvineum visszaszolgáltatásáért. Az ingatlan felkerült arra a listára, amelyben tíz egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett a kormány. Egy évvel később megszületett az egyházi ingatlanok restitúciójának sürgősségi kormányrendelete, amelyet a parlament később szentesített. Zilah város akkor pert indított a rendelet ellen, és ez a per a legfelsőbb bíróságig jutott. Az átadás az 1999/83-as sürgősségi rendelet értelmében történt. A megállapodás szerint a művelődési ház tulajdonjoga a református egyházra száll, és az elkövetkező öt évben biztosítják az eddigi művelődési tevékenység folytatását. Öt év letelte után a felek megegyezése alapján felújítható a bérleti szerződés. Az első két évben nem kell bérleti díjat fizetni, ezután a bérleti díjat a helyi tanács fogja meghatározni. /Józsa László: Visszaadták a zilahi Kálvineumot. Jövő héten hálaadó istentisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Jan. 10-én a történelmi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Árpád unitárius, Pap Géza református és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel.Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában tett közösségi erőfeszítések összehangolását, az RMDSZ és a magyar egyházak minél szorosabb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazta a szövetségi elnök a megbeszélésen. Markó arra kérte az egyházfőket, hogy - tekintettel az ingatlan-visszaigénylések hamarosan lejáró határidejére - mihamarabb állítsák össze a restitúcióhoz szükséges dokumentációt. Mint mondta, minden ingatlanért külön meg kell küzdeni. Tárgyaltak továbbá a felekezeti iskolák sorsáról is. /Salamon Márton László: Operativitást kért Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor jan. 9-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a Református Kollégium épületének visszaadása törvényes volt, ezért áll értetlenül a helyi román nyelvű napilapok hangulatkeltő cikkei előtt. Leszögezte: az RMDSZ álláspontja továbbra is az, hogy a Funar polgármester törvénytelenséget követett kétnyelvű helységnévtábla megtagadásával. Hivatali visszaélés vádjával indítottak ellene pert, még a múlt év augusztusában, az ügy következő fejezeteként Funart jan. 13-án várják a rendőrségre kihallgatásra. A Büntető- törvénykönyv módosító törvénytervezettel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja az, hogy a sajtó őrizze meg alig 13 éves szabadságát: tehát a becsületsértésnek és a rágalmazásnak nem kellene szerepelnie a Btk-ban. Eckstein-Kovács Péter Tőkés László püspök tiszteletbeli elnöki mivoltát nem kívánja megkérdőjelezni, de legutóbbi kijelentéseivel nem ért minden esetben egyet. /Jakab Benke Nándor: Törvényes a kollégium visszaadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Az elmúlt év végén a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ vezetősége, valamint az érintettek megegyeztek, hogy a tanév végéig meghosszabbítják Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes kinevezését, az RMDSZ közbelépésére Dónáthnak már a jövő héttől távoznia kell tisztségéből. Dónáth Árpádnak hat éve főtanfelügyelő-helyettes. Több ízben is jelezte: nem kíván újabb versenyvizsgán jelentkezni. Az évek során Dónáth többször is nézetkülönbségbe került mind a főtanfelügyelővel, mind az RMDSZ vezetőségével. Munkájáról azonban mindenki elismerően nyilatkozott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség Albertini Zoltán testnevelő szakos tanárban kijelölte az utódját. A pedagógusszövetség elnöke, Tőkés András az RMDSZ vezetőségének a bosszúját vélte felfedezni Dónáth megsürgetett leváltásában, mert Dónáth aláírta a Polgári Kör által kiadott dokumentumot. /Szucher Ervin: Dónáth Árpád mégsem maradhat nyárig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./"

"A marosszentkirályi Vadrózsa nevű hagyományőrző néptánccsoport december 28-án ünnepelte megalakulásának 10 éves évfordulóját. A helyi RMDSZ-szervezet vezetősége köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik támogatták a csoport munkáját. /Köszönik a támogatást. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./"

"Vérvölgyön a megszűnés fenyegette a magyar nyelvű elemi iskolai oktatás, segítséget kért Bálint István református lelkipásztor, a vérvölgyi RMDSZ elnöke, hogy ne kelljen a tanulóknak Debren községbe, a román iskolába ingázni. Korábban volt nyolcosztályos magyar tagozatú iskola a községbeli Nagydobán, jóval régebben Vérvölgyön is, ám az egyre kevesebb iskoláskorú gyermek miatt megszűntek. A debreni iskola igazgatónője ösztöndíj ígéretével, anyagi támogatás nyújtásával csalogatta a vérvölgyi szülők gyermekeit a román tagozatra. Megoldás lenne, hogy Szilágycseh magyar tagozatán tanulhatnának a dobai, vérvölgyi, szentkirályi és a szomszédos község szilágyszegi, menyői magyar ajkú tanulói, hiszen van iskolabusz. A távolság nem nagy, de drága az üzemanyag. Csapó Károly debreni és Molnár József szilágyszegi polgármester megegyezhet az iskolabusz Szilágycsehbe ingáztatásáról. A magyar tagozaton tanulók átcsalogatása román tagozatra nem ismeretlen gyakorlat. A jelenlegi tanév elején hasonló gondok foglalkoztatták a szülőket Szilágygoroszlón és Diósadon. Szilágygoroszlón egyféle polgári engedetlenség is megnyilvánult: a szülők a tanévnyitáskor otthon marasztották gyermekeiket, végül megmenekült a megszüntetéssel fenyegetett magyar iskola. A kérdés csak az, hogy az elöregedett falvakban meddig tartható fenn ilyen-olyan megoldással az anyanyelű általános iskolai oktatás? /Fejér László: Veszélyeztetett anyanyelvű oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ "