"Műszaki nehézségek miatt kénytelenek elhalasztani a zsibói Wesselényi Miklós-szobor avatását a szervezők, a helyi és a megyei RMDSZ, valamint a zsibói református egyházközség. Az eredetileg március 15-ére kitűzött avatási időpontot többek között azért kellett halasztani, mert a rossz időjárási viszonyok miatt a szervezők nem vállalták, hogy elszállítják a szobor gipszváltozatát Zilahról Nagybányára, ahol a végleges változat egy bronzöntő műhelyben elkészülhetne. Az alkotással a zsibói Wesselényi Társaság és a református egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület zilahi fiókszervezete ifjabb Wesselényi Miklósnak állítana emléket, melyet a Wesselényi hazatér című rendezvényen avatnának fel. A szobrot a zsibói református templom kertjében helyezik el, a főbejárat mellett. Az egész alakos szobor alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Seres Dénes RMDSZ-szenátor elmondta, kérni fogja a Határon Túli Magyarok Hivatalának anyagi támogatását. /Deák Zoltán: Elhalasztják az avatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"Az RMDSZ VII. kongresszusára a kártyákat már jó előre leosztották. Egy szűk csoport fogja folytatni a hatalomgyakorlást, melynek eddigi tevékenységét inkább sikertelenségek sorozata, mint eredményesség kíséri, állapította meg Simó Erzsébet. Az RMDSZ partnere, a kormányzó párt folytatta a Romániára jellemző központosító folyamatot, megtépázta hatalmas pénzbüntetések kilátásba helyezésével a sajtó viszonylagosnak mondható szabadságát, szabotálja a múlttal való szembenézés egyetlen intézményének, a szekusdossziékat felülvizsgáló bizottságnak a tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok tömegesen hagyják el az országot, a műemlékek fokozatosan pusztulnak. Az RNDSZ belső ellenzéke igen gyenge, s az értelmiség, az írástudók véleményt sem mondanak. Az RMDSZ vezetői pozícióik megtartására törekednek. A két miniszterelnök meghívása az önfeladás olyan foka, mely már tragikus. /Simó Erzsébet: Új év - régi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./ "

"Jan. 15-én Dáné Károly az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke képviselte a szervezetet az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ Maros megyei szervezetének rendkívüli ülésén, amelynek témája a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes cseréje volt. Dáné Károly elutasította az RMPSZ azon vádját, amely szerint az RMDSZ a szakmai szervezet megkérdezése nélkül, illetve a korábbi egyeztetés ellenére döntött úgy, hogy már ez év januárjában hivatalába lépteti az új főtanfelügyelő-helyettest. Az RMPSZ Maros megyei szervezete állásfoglalásában elutasította Kelemen Atilla megyei elnöknek a Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes munkáját, szakmai, emberi hozzáállását becsmérlő minősítéseit. A megye pedagógustársadalmának véleménye az, hogy Dónáth Árpád hozzáértéssel, felelősségteljesen végezte és végzi munkáját. /RMPSZ ülés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ "

"Kuszálik Péter felújította Morfondír rovatát. Írásaiban bátran kiáll az RMDSZ vezetése mellett és kigúnyolja a vezetés ellenzékét, elsősorban a Reform Tömörülést. /Kuszálik Péter: Morfondír. Levélbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "

"Kell az önálló magyar egyetem - Elvárások a szövetség vezetőivel szemben címmel jelent meg a Szabadság január 15-i számában az az interjú, amelyben Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Vekov Károly Kolozs megyei parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője fejtette ki álláspontját az önálló magyar egyetem ügyében. Ők "az erdélyi magyarság legnagyobb részének" nevében is tiltakoztak. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke kiállt az RMDSZ vezetése, a protokollum mellett. Ő természetesnek vette, hogy a magyar tannyelvű karok önállóságának megteremtése a protokollumba bekerült, és be fog kerülni a következőkben is. Nagy szerint van önálló magyar tudományegyetem, igaz, egyelőre csak a magyar állam anyagi hozzájárulása révén, "de az RMDSZ politikai támogatásával." Az egyetemalapítás mindannyiunk közös ügye kell hogy legyen, írta. /Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke: Az érem másik oldala... egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Szatmárnémetiben az RMDSZ-en belül megalakult Polgári Szárny az elmúlt hónapokban több száz aláírást gyűjtött azoktól, akik szeretnék, ha a városnak lenne Kossuth Lajos utcája, Kossuth-szobra és parkja visszakapná régi elnevezését, és újra Kossuth-kert lenne. Eddig egyetlen RMDSZ-tanácsos sem vállalta, hogy a testület elé vigye az utcanév-módosításról szóló tervezetet. Az RMDSZ politikusai leggyakrabban a többség érzékenységére való hivatkozással próbálják meg elkerülni az ilyen helyzeteket. Pécsi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője is a kezdeményezés mellé állt, hiszen ezzel valamelyest enyhíteni lehetne az 1990-ben, Szatmárnémetiben történt drasztikus névváltoztatási fellángolást, amikor magyar személyiségekről elnevezett utcák román személyiségek neveit kapták. Jelenleg a város 368 utcájából 9 visel magyar nevet, 110 pedig a románság történelméhez tartozó elnevezést kapott. Közben Szatmárnémeti lakosságának több mint negyven százaléka magyar. Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke szerint a névmódosításokat nem lehet a tanácsban megszavaztatni a román többség miatt. /Princz Csaba: Lesz-e Szatmárnémetiben Kossuth utca, Kossuth-szobor és Kossuth-kert? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 18./"

"Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./ "

"Vekov Károly az újságíró kérdésére, miért nem sikerült az RMDSZ ellenzéki erőinek kinevelniük egy elfogadható ellenjelöltet, kifejtette: érdekes, hogy ezt nem Markó Bélától és csapatától kérdezik. Az elmúlt években az RMDSZ-ben fokozatosan egyesek új pozícióba, sőt kizárólagos pozícióba juttatását segítették elő. Azonban a belső ellenzéknek is megvan a felelőssége, nem termelődött ki egy vezető egyéniség. /(Csomafáy Ferenc): Miért nincs ellenjelöltje a belső ellenzéknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "

"Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ "

"Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a Reform Tömörülés /RT/ nem az RMDSZ-t, hanem a romániai magyarságot fenyegeti, mert az egységes politikai fellépést veszélyezteti. Az RF némelyik javaslata megvalósítható, és van amelyik nem. Az RT egyik szárnya gyakorlatilag nem akar az RMDSZ-en belül dolgozni. Markó jelezte, hogy létrehozzák a Platformok Konzultatív Tanácsát (PKT), ez bizonyos mértékű nyitást jelent. Markó újból leszögezte, hogy a státustörvényre szükség van, azt meg kell tartani. A magyar kormány által bejelentett hét alapelvből "hat olyan, hogy ha feldobom, fehér, s ha leesik, sárga. A hetedik veszélyes, s ezzel nem is tudunk egyetérteni. Nem kerülhet bele a törvénybe tehát egy olyan kitétel, miszerint az EU-ba történő belépéskor az illető ország esetében ez a törvény érvényét veszíti. Ezt nem lehet elfogadni." Tibori Szabó Zoltán közbevetette: Az EU szerint nem lehet személyre szólóan pénzt juttatni annak, akinek a gyermeke egy bizonyos iskolába jár, mert akkor mindenkinek kell juttatni. Markó ellentmondott ennek. "A mi gyerekeink egy órával többet töltenek minden nap az iskolában, mivel ők magyar és román nyelvet is tanulnak" - hozta fel. Számszerűleg kimutatható, hogy egy magyar gyermek messzebbre jár iskolába, nehezebb körülmények között. Egyébként az oktatási támogatások nem ellentétesek semmilyen európai elvvel. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint az egymilliárd forintot jóval meghaladja az az összeg, amelynek átutalása még mindig késik. Takács Csabáék tárgyaltak a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, illetve Szabó Vilmos államtitkárral is, s ígéretet kaptak, hogy január folyamán megpróbálják az átutalásokat felgyorsítani. /Tibori Szabó Zoltán: Nem önmagunk, hanem politikai egységünk által vagyunk érték. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"A Reform Tömörülés /RT/ platformnak a saját válságát kell megoldania, hiszen legutóbbi kongresszusukon a vezetőség javaslatát leszavazták, amelynek nyomán nem jönnek el az RMDSZ kongresszusra - nyilatkozta Borbély László. Az RMDSZ-en belül van egy szűk csoportosulás, kisebbségben lévő vélemény, és mivel úgy látja, hogy az ő álláspontja nem fog érvényesülni a kongresszuson, a radikális változatot választotta. Borbély szerint szükség van az egységes fellépésre. /P. A. M.: Az RT-nek saját válságát kell megoldania. Borbély: Szó sincs diktatúráról, válságról . = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Jan. 18-án Civil Fórumot szervezett a besztercei MADISZ a helyi Magyar Házban. Gönczi Irénke, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági alelnöke elmondta: céljuk volt az együttműködés a létező civil szervezetekkel és a fiatalok támogatása. A besztercei MADISZ szervezte tavaly az Ifjúsági Szórványtalálkozót. Zoltáni Eszter, a besztercei Diáktanács elnöke arról tájékoztatott, hogy kulturális és szabadidős programokat szerveznek. A rendezvényen a besztercei MADISZ kis füzetet közreadott, ebben vázolta a szervezet történetét megalakulásától, 1990. március 13-tól. /Bencze Anna: Civil Fórum Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Rómában jan. 20-án megkezdődött a Szocialista Internacionálé tanácsának ülése, amelyen az MSZP képviseletében jelen van Kovács László külügy- és Lamperth Mónika belügyminiszter is. A kétnapos tanácskozás kezdetén Kovács László megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel a két ország kormánypártjai közötti kapcsolatokról. Eldöntötték: a már véglegesített MSZP-SZDP együttműködési és partnerségi megállapodást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa alkalmával írják alá. Közölték: Adrian Nastase és Medgyessy Péter jelenléte az RMDSZ kongresszusán nem csupán a két párt közti viszony, hanem Markó Béla szövetségi elnök újraválasztása támogatásának szempontjából is fontos. /Nastase és Medgyessy részt vesz az RMDSZ-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti egyezményt felügyelő bizottság jan. 20-án Bukarestben találkozott, ahol a múlt évből megvalósítatlanul maradt kérdések megoldásáról tárgyaltak. A testület következő találkozóján, amikor a 2003-as protokollum elvi kérdéseit érintik, Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz. A PSD ismételten ígéretet tett a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása ellen a Fehér megyei szervezet által benyújtott fellebbezés visszavonására. A könyvtárat három évvel ezelőtt az akkori kormány sürgősségi kormányrendelettel visszaadta a katolikus egyháznak. A rendelet végrehajtása helyett azóta csak pereskedés folyik. A PSD képviselői a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének visszaszolgáltatása, illetve a nagyváradi római katolikus püspöki palota ügyében májusra halasztott tárgyalás előrehozására is ígéretet tettek az RMDSZ-nek. "Ezek az témák a tavalyi protokollumban is szerepeltek, a PSD pedig már többször megfogadta, hogy intézkedik, azonban ezek mindmáig elmaradtak" - jegyezte meg Borbély László. Az RMDSZ ezen a héten több miniszterrel is találkozik, hogy a szövetség korábbi kéréseit tisztázzák. Kérni fogják a kormánypártot, hogy a sürgősségi kormányrendeleteket még elfogadásuk előtt ismertessék az RMDSZ-szel. Mind az RMDSZ, mind pedig a PSD szeretné, ha február első felében véglegesítenék és aláírnák a 2003-ra szóló protokollumot. /Incze Ferenc: Megoldatlan kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"Jan. 20-án került sor Bukarestben a Tőkés László kontra RMDSZ per újabb fordulójára. A bíróság meghallgatta a felek ügyvédjeit, Kincses Elődöt és Frunda Györgyöt, majd közölte, hogy az ügyben legkorábban jan. 21-én hirdet ítéletet. Kincses Előd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a jelenlegi Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az 1999-ben, a szövetség csíkszeredai kongresszusán elfogadott alapszabályzattal ellentétesen működik. A szóban forgó alapszabályzatból ugyanis szerinte a kongresszus kiiktatta a testület korporatív alapon történő működését. Ami azt jelenti, hogy a fórumot kizárólag szövetségen belüli választások útján lehetett volna megválasztani. Kincses szerint az alapszabályzat értelmében a kongresszus összehívását csakis a belső választások után lehetett volna megejteni. Az RMDSZ védelmét ellátó Frunda György szerint az SZKT összetételéről még az 1997-es alapszabályzat rendelkezett, s annak előírásai mindmáig érvényben vannak. Így az SZKT jogszerűen működött az elmúlt időszakban, a kongresszus összehívása pedig a szövetségi elnök hatáskörébe tartozik. /Végleges ítéletre várnak a Tőkés-RMDSZ perben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke azt valósítja meg egyházkerületében, amivel ő maga az RMDSZ vezetését vádolja - hangsúlyozta Balogh Barnabás lelkipásztor, az egyházkerület volt főjegyzője a püspökhöz írt nyílt levelében. Tőkés püspök maga épít félelemből falat saját egyházkerületében. Falat épített"nemzedékek papsága között, amikor az átvilágítás törvényének gyakorlatba ültetését szorgalmazta" - olvasható a nyílt levélben. Tőkés püspök az egyházban "az ellenzékinek bélyegzett csoporttal egyetlenegyszer sem mert szembesülni" - hangsúlyozta a levél. A lelkipásztor szerint a püspök a Magyarországról kapott, 240 millió forintos támogatással nem számolt el. /Lelkipásztor nyílt levele Tőkés László püspökhöz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ Balogh Barnabás tehát elítéli az átvilágítást."

"Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett Budapesten, Adrian Nastase miniszterelnök meghívására a december 1. tiszteletére rendezett banketten-fogadáson. Fodor Sándor szerint a magyar kormány bakizott, "ezt nem azzal tette, hogy elfogadta a meghívást, és részt vett az ünnepi vacsorán, hanem azzal, hogy az említett tárgyalásokat nem időzítette néhány nappal előbbre vagy későbbre, a vendégekkel közösen megállapodva." Fodor nem tulajdonít politikai szándékot annak, hogy a magyar kormány, a MÁV sorozatosan "kitol" azokkal az utasokkal (túlnyomó többségükben magyar vagy román állampolgárokkal), akik az Ady Endre expresszel utaznak Romániába Budapestről, azonban ha igaz, hogy az RMDSZ szatmári kongresszusára nem jön el Medgyessy Péter miniszterelnök, "akkor már mindjárt jelentőséget kaphat a Budapestről Várad felé utazókkal való ki-kitologatás, ezek zaklatása is (magyar részről). Ez ugyanis egyértelműen jelenti, hogy apadó kedvezménytörvény ide-oda, a magyar kormánynak terhére vagyunk. Nincs szüksége az RMDSZ közvetítő szerepére sem a két ország politikai elitje között, hogy valójában púppá váltunk a magyar politika hátán, hogy a jelenlegi magyar kormány a romániai magyarság ügyét kizárólagosan a román kormány belügyének tekinti, ami bizonyos román politikai körök "egységes nemzetállam" felfogásába tökéletesen beleillik." Fodor elcsodálkozott azon, hogy a NATO-tag Magyarország miniszterelnöke épp Fidel Castro Kubájában szilveszterezik. Ennek a magyar érdeknek is ellentmondó politizálásnak talán vége kell hogy legyen egyszer. Talán valakinek sikerül meggyőzniük Medgyessyt, fogadja el mégis az RMDSZ meghívását. Fodor reméli, rémeket látott, amikor úgy vélte, a magyar kormány mindent elkövet, hogy végképp "leírja" az erdélyi magyarságot. /Fodor Sándor: Ugye, rémeket látok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Az RMDSZ-en belüli ellentéteket emelte ki jan. 20-i román sajtó arról beszámolva, hogy az RMDSZ kongresszusát megelőző utolsó ülését tartotta a hét végén Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).Valamennyi központi román lap hírt adott arról, hogy az RMDSZ-en belül működő tíz platform egyike, a radikális ellenzékként emlegetett Reform Tömörülés (RT) nem vesz részt a kongresszuson. Az Adevarul szerint "kíméletlen háború dúl" a radikálisok és a mérsékeltek között az RMDSZ-en belül. A Curentul című lap egyenesen úgy látja, hogy az RMDSZ egyetlen lépésre áll a széteséstől. A Cotidianul arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyarság soraiban a Székelyföldön tapasztalható a legnagyobb kiábrándultság. A Cronica Romana arról számolt be, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-szel folytatott háborújában a magyar miniszterelnök segítségét kérte. A román lap a magyar sajtóra hivatkozva közölte, hogy a magyar miniszterelnök kedvezően fogadta Tőkés püspök kezdeményezését. /Kíméletlen háború az RMDSZ-ben. A szövetség egy lépésre áll a széteséstől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Végigfut a hátamon a hideg, mikor hallom, hogy a XXI. század elején demokráciában örökös elnököket akarnak kreálni - mondta ingerülten Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke a jan. 18-i marosvásárhelyi SZKT-ülésen kijelentette: Én ezen az úton nem megyek önökkel, ebbe az örökös világba nem fogok visszamenni! Markó ingerültségét Toró T. Tibor kijelentése váltotta ki: a szatmári kongresszusra készülő új alapszabályzat-tervezet az egypártrendszert intézményesíti, diktatórikus szervezetté változtatja a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét. Az újságírók nem kaptak a kiadványból, amelyben az illetékes szakbizottság tagjai az alapszabályzat-módosító javaslatokat összesítették. Markó is, Toró is a szolidaritás, az együttműködés fontosságáról beszélt. Toró szerint is "szükség van a szolidaritásra, az egységes képviselet hatékony politikai eszköznek, nem csak értéknek bizonyult". Az együttműködés, a szolidaritás minimál-követelményeit határozta meg Toró: "Első feltételként szabtuk meg a szakaszos belső választások megszervezését mindazon régiókban, ahol erre lehetőség van, vagyis a magyarok által többségben lakott megyékben. Második feltételünk a választó jog általánossá tétele, hiszen a szövetség nem politikai párt, hanem közösségi önkormányzat, amelyben minden magyarnak helye van. Harmadik feltételünk a választhatósági jog biztosítása, tehát eleve ne korlátozzák bizonyos személyek, kategóriák jogát a belső választásokon való részvétel tekintetében." Válaszában Markó érdekesnek nevezte azt a javaslatot, hogy minden magyar szavazhasson a belső választásokon. Mint mondta, ha ő ezt elfogadná, Toró "elvbarátja" másnap feljelentené a bíróságon, hogy nem a tagság választotta meg, a másik "elvbarát" pedig megvédené a följelentőt. Az SZKT-n nem közeledtek az álláspontok, a felek még csak ki sem beszélhették magukat, mert Frunda György SZKT-elnök nem adott rá alkalmat. Így az emberek sérelmeiket a kongresszus elé viszik. /Sarány István: Hideglelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./"

"Pert vesztett Tőkés László az RMDSZ- perben. Kincses Előd ügyvéd a bíróságon emlékeztetett arra, hogy 1989 novemberében Temesváron képviselte Tőkés Lászlót az ellene folyó kilakoltatási per másodfokú tárgyalásán. Reményét fejezte ki, hogy nem fog a 89-eshez hasonló politikai nyomás nehezedni a bírói testületre az ítélet meghozatalakor. Frunda György elfogadhatatlannak és erkölcstelennek vélte az 1989-es és a jelenlegi Tőkés-per közötti párhuzam vonását. Hangsúlyozta, akkor Tőkés Lászlót perelték, most viszont ő indított pert a szövetség ellen. /Gazda Árpád: Pert vesztett Tőkés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"Több ember kijelentette, hogy nem megy el a kolozsvári eskütétel tizedik évfordulójára időzített ünnepségre, mert nem jó az, ha ott látják őket. Ma már lényegében az RMDSZ vezetői döntenek kinevezésekről, támogatásokról, közpénzelosztásról. Tizenhárom évvel 1989 után megint halkan beszélnek, lopva körbenézve, nehogy valaki meghallja, mi a véleményük az egészről. Nemcsak a vállalkozók és közalkalmazottak, hanem minden bérből és fizetésből élő is fél. Például a "független sajtóban" dolgozó sem a valóságra figyel ma már, hanem arra, hogy ha a maga valós vagy vélt igazát megírja, akkor honnét kaphatja az ütést, írta Román Győző. /Román Győző: Visszatért a félsz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 21./"

"A zilahi Kálvineum visszaszolgáltatása új lehetőségeket nyitott a város magyarsága számára. A zilahi Kálvineum, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatási lehetőségét Seres Dénes szenátor ismertette és szorgalmazta, állt ki Seres mellett Józsa László, aki hozzátette: püspöki állásfoglalásokkal és nyilatkozatokkal még egyetlen kormányhatározatot vagy rendeletet sem sikerült kieszközölni. Hazugság az, hogy 1998 novemberében Seres Dénes ellenezte volna az egyházi ingatlanok visszaadásáért szervezett utcai tüntetést, a Seres Magdolna által vezetett református kollégium teljes tanári kara és diáksága is megjelent a tüntetésen. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete és a kormánypárt megyei szervezete között megkötött protokollum tartalmazta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Józsa hozzátette: a román nacionalista ellenreakció kivédésére az egyezmény több pontját titkosították. A zilahi református egyház képviselői a "románok azonnali kivonulását" szorgalmazták a visszakövetelt Kálvineumból. Ez az álláspont a város polgármestere számára elfogadhatatlan volt. Józsa közölte, hogy Seres Magdolna igazgatónő sohasem indított pert egyháza ellen, amelytől közel hat éve semmiféle támogatást nem kapott az intézmény fenntartására. Azt kizárólag állami alapokból sikerült finanszírozni. /Józsa László: Egyház és RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Nagysármáson él a tájegység talán legnépesebb, legéleterősebb magyar közössége. 4000 lakosának 40 százaléka magyar. Balázs Lajos 1996-tól szolgálja a ma 1375 hívet számláló nagysármási református egyházközséget. Elődjének, Hermán János tiszteletesnek az alakja körül valóságos legendák szövődtek. A 17 tagú helyi önkormányzati testületben az RMDSZ 4 tanácsossal képviselteti magát. A polgármesteri hivatal 18 alkalmazottja közül 4-en magyarok, ezek egyike Sallai Imre, aki egyben a helyi RMDSZ elnöke is. A helységnévtáblát itt is bemázolták. Az RMDSZ-nek jelenleg kb. 600 bejegyzett tagja van, közülük mindössze 180-an fizetnek rendszeresen tagsági díjat. Szkolka Attila kémia-fizika szakos tanár, az általános iskola aligazgatója 35 éve tanít Sármáson. Negyed századdal ezelőtt még magyar tannyelvű párhuzamos osztályok működtek, manapság már csak egy-egy osztályra futja a létszámból. A mostani tanévben az alsó tagozaton 72-en, a felsőn 93-an tanulnak. Nincs szakképzett magyar szakos tanáruk. A helyi fúvószenekart az egyházközség patronálja. Az egyház egy gyermekkórust is működtet, az RMDSZ pedig a Tulipán néptánccsoportot és annak ifjúsági tagozatát, a Boglárkát. /Szentgyörgyi László: Mezőségi oázis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 21./"

"Jogerősen elutasította a bukaresti fellebbviteli bíróság azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyújtott be saját szervezete ellen. - Jogilag ez a per lezárult, de erkölcsileg nem - jelentette ki az ítélet kihirdetése után Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szerinte Tőkés László azzal, hogy a román igazságszolgáltatáshoz fordult egy olyan kérdésben, amely a magyar közösség belső ügye, hatalmas erkölcsi kárt okozott. - Célom egyértelmű volt, azt kívántam bizonyítani, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának nincs mandátuma, és szerettem volna végre elérni, hogy a romániai magyarság maga válassza meg képviselőit közvetlen, titkos szavazással. Ez volt a célom, semmi viszálykodás - hangsúlyozta Tőkés László. Tőkés László az ítéletet mind jogi, mind politikai szempontból elfogadhatatlannak tartja. /Jogerős ítélet a Tőkés-RMDSZ perben. Tőkés László elfogadhatatlannak tartja a végzést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Vekov Károly leszögezte: a múlt héti kolozsvári sajtóértekezlet kiindulási pontja Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentése volt, hogy sürgősen alá kell írni az újabb protokollumot a kormánypárttal, és ebben az RMDSZ megint csak nem kérné a kolozsvári állami magyar tannyelvű egyetem létrehozását, hanem csak karokat és tanszékeket a Babes-Bolyai Egyetemen. Vekov megkérdőjelezte a döntés helyességét, mert Markó nem kapott felhatalmazást bárkitől egy ilyen lemondásra az egyetemről. Az egyetem a romániai magyar nemzeti közösség egyik alapkövetelése. Kétévnyi protokollum egyetem-ügyben elért nulla eredménye nem szépíthető. Amikor az RMDSZ elnöke újra lemondott arról, hogy kérje a Kolozsvár székhelyű magyar tannyelvű egyetemet, a tanügyi "illetékes" most azt mondja, hogy "aggodalmaik fölöslegesek". - A magánegyetem létrehozásával csak módjával kellene dicsekedni, mivel annak megteremtése mások érdeme. /Vekov Károly: "Megbélyegző harcosság": szövegelés vagy kötelesség? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Nagy F. István a Szabadság január 18-i számában vitába a Vekov Károly sajtóértekezletéről szóló beszámolójában elhangzott kritikákkal. Wanek Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatával nem értett egyet, az egyetemépítés halogatását rótta fel az RMDSZ csúcsvezetőségének. Wanek kritizálta, hogy a protokollum előírásainak betartásából már második éve kimaradt az egyetem ügye. Miért nem lépett Markó Béla ez ügyben? /Wanek Ferenc: Akinek nem inge. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"A kedvezménytörvény első esztendejében a vártnál jóval kevesebben igényeltek magyarigazolványt Romániában - közölte Székely István, az igazolványok igénylésében segítséget nyújtó romániai tájékoztatási irodák vezetője az MTI-vel. Romániából Az elmúlt 12 hónapban összesen 345 706 kérelmet adtak be, azaz a romániai magyarságnak 24,1 százaléka kérte eddig a magyarigazolványt. A kérelmezők közel negyede kiskorú volt. A kérelmezők 63,45 százaléka valamelyik történelmi egyház, 26,36 százaléka pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség igazolását csatolta. A magyar nemzetiséget a kérelmezők alig egy százalékának esetében igazolta valamelyik civil szervezet. 27 067 igénylő diák-, 3819 igénylő pedagógusigazolványt kért. Oktatói kártyát 247 fő kérelmezett. Kedvezőtlen hatással elsősorban a magyarországi kedvezményekre jogosító járulékos igazolványok, illetve a szülőföldön igényelhető oktatási- nevelési támogatásokkal kapcsolatos rendezetlen kérdések voltak. Az oktatási-nevelési támogatásra tavaly Erdélyben benyújtott közel 35 ezer pályázat kifizetéséhez több mint 1,4 milliárd forint hiányzik. /A kedvezménytörvény első évének tapasztalatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "

"Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ "

"A földtörvény értelmében az országban 4,5 millió hektár erdőt kellett volna visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1,1 millió hektárt mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét, ismertette a helyzetet Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője jan. 22-i sajtóértekezletén, Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Az újságírókkal történő találkozó célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gál Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fő bűne, hogy a Székelyföldön az erdőügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében. Cikke megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gyergyói Erdészeti Hivatal két vezetője, Laczkó Teréz és Melles Előd bűnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót felmentették, azonban a fellebbezést követően a bírósági tárgyalás ezúttal Krajován kezdődik újra. Garda megbotránkoztatónak tartja az erdőmaffia ilyenszerű megtorló akcióit. A Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szőnyeg alá söpörte, és nem indított bűnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetői ellen. Ezt Ioan Rus belügyminiszter levélben tudatta a képviselővel. /Makkay József: Magyar újságírót hurcol meg az erdőmaffia. Garda Dezső szerint komoly gondok vannak a jogállamisággal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"