"Újabb per indult az RMDSZ ellen a bukaresti bíróságon, dec. 2-án az első tárgyalási fordulót dec. 16-ra halasztották el. Ezúttal Ölvedi Zsolt nyújtott be keresetet, amelyben az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határozatok megsemmisítését kérte. Ölvedi korábban az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke, a Maros megyei ifjúsági szervezet vezetője volt. Ölvedi azzal indokolta lépését, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelen összetételben működik, ezért egyetlen határozatát sem lehet érvényesnek tekinteni. Az egyetlen esély az RMDSZ számára az, ha a román bíróság kényszeríti a mostani vezetőket a belső választások megtartására - mondta. /Újabb kereset az RMDSZ ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"A Reform Tömörülés (RT) hétvégi döntése nem veszélyezteti az RMDSZ-kongresszus legitimitását - vélték a Szabadság által megkérdezett platformvezetők. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kijelentette, hogy mérlegelik a kongresszuson történő részvételt vagy távolmaradást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kifejtette: a kongresszus lebonyolítását semmiképpen sem befolyásolja az RT döntése. Nincs szó RMDSZ és RT közötti konfliktusról, az alapszabályzat szerint az RT a szövetségnek egy platformja. A szövetségi elnök egyeztetett mind a tíz platformmal, az alapszabályzat- és programmódosító bizottság minden módosító javaslatot elemez, és alternatívaként minden javaslat megjelenik. Szó sincs arról, hogy két szervezet leüljön és tárgyaljon - zárta az elnökhelyettes. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke kijelentette: nem érti, a Reform Tömörülés miért nem vesz részt a kongresszuson. Nem hiszi hogy az egyházakra vonatkozóan hízelgő lenne, ha az alternatíva szerint a kongresszus töltené be a legfőbb szerepet, míg az egyházak csupán harmadrangú szereplőként jelennének meg. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke sajnálta, hogy így döntött az RT. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke szerint egyesek értelmezhetik az RT távolmaradása következtében az RMDSZ-kongresszust illegitimnek, de a távolmaradás nem olyan arányú, hogy ezt föl lehessen vetni. Vekov szerint nem az RT válságának, hanem az RMDSZ válságának a következménye a kongresszusi döntés. /B. T.: Az RMDSZ-kongresszus legitimitása és az RT távolmaradása. Egyesek rossz döntésnek, mások megfontolandónak tartják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Sógor Csaba szenátor jelen volt a Székelyföld-konferencián. Ez a harmadik székely konferencia, 2000-ben volt a második, az első pedig száz évvel ezelőtt. A legutóbbin megállapíthatták, hogy a száz évvel ezelőtti gondok a mai napig fennállnak. A gazdasági élettől a társadalomszervezésig, egyháztól a kultúráig ugyanazok a problémák léteznek. Sokan gondolják úgy, hogy az egyház nemigen tud válaszolni a társadalom kihívásaira. Az egyház hármas küldetése: megmaradjon egyháznak, eleget tegyen a missziós feladatának és végezze a diakóniát. Sógor Csaba politikusként is úgy látja a világot, mint lelkészként. Ha fennáll a szakadás veszélye az RMDSZ-ben, mindannyian felelősek vagyunk a helyzetért, jelentette ki Sógor Csaba. - Székelyföldet gyarmatként kezelik. Elég csak végignézni Székelyföld útjain, mintha e vidék a világ végén lenne. Amíg nem a helyi közösségek döntenek a saját sorsukról és bejövő adóikról, addig lassan fog valami is javulni. Sógor Csaba egy évvel ezelőtt kimondta, hogy dec. 1. nem lehet a magyarság ünnepe. "Ha tudatosítjuk a román társadalomban, hogy egy olyan napot ünnepelnek, amikor semmit nem ők döntöttek el, hanem a nagyhatalmak, és elmondjuk a helyi hatalmasságoknak, hogy nem ildomos kihívni a hadsereget, a tankokat e napon egy olyan országrészbe, ahol legfeljebb a Gyulafehérvári Kiáltvány pontjairól emlékezhetünk meg, és a régi módszerekkel nem szabad a gyerekeket felvonulásra kényszeríteni, s ezt megértik, akkor csend lesz. /Román Győző: Gondterhelt szavak a százéves gondokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"Aradon a Polgári Együttműködési Mozgalom rendezvénysorozatának dec. 2-i vendége Szőcs Géza költő, a Dunánál című folyóirat főszerkesztője volt, aki egykor az RMDSZ politikai alelnöki tisztséget töltötte be. Néhány szót ejtett az idén február óta megjelenő kiadványról. Szőcs Géza kijelentette, hogy nem kíván visszatérni a politikába. /P. P.: Szőcs Géza Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./"

"Torockai László újságíró, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője kifejtette, hogy újságírói munkája során beutazta az egész Kárpát-medencét és megismerhette a magyarság helyzetét. Világossá vált számára, hogy a Magyarország jelenlegi határain túl élő magyar nemzet Európában egyedülállóan kisemmizett helyzetben van. Úgy látta, hogy ezen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy végleg eltűnjön a magyarság az elszakított területekről. Szükségesnek érezte, hogy legyen egy összmagyar ifjúsági szervezet, határok nélkül. Néhány barátjával 2001. április 21-én elindították el a mozgalmat. Nyáron Csíkszeredában a szervezet néhány tagját ismeretlenek - rendőri asszisztálással - megverték. Az incidens egyébként nem volt véletlen. Elnökségüket az eset után két nappal a csengersimai határátkelőnél hosszasan megvárakoztatták, inzultálták és tüzetesen átvizsgálták. Ilyen sem korábban nem fordult elő, tehát összehangolt akcióról van szó. A nemzetközi fórumokhoz, Kovács László külügyminiszterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és a közvéleményhez fordultak. Nem sikerült még elérniük, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta településén legyen szervezetük. Viszont minden magyarlakta régióban működik a mozgalom. Szeretnének egy Kárpát-medencei lapot indítani. - Több mint egymillió forint értékben támogatták a csángóföldi magyar oktatást, a Szeret-Klézse Alapítvány működését. Több tüntetést tartottak Románia és Szlovákia budapesti nagykövetségeinél, június 4-én fáklyásmenetet, ahol több ezren voltak. Tüntetéseik eredményeket hoztak: a román nagykövetség előtti megmozduláson a nagykövetnek átadott petícióban foglaltak maradéktalanul teljesültek. Héjja Dezső ma már szabadlábon van. Verespatakért a HVIM emelt először szót. A HVIM küldöttsége idén okt. 6-án részt vett az aradi vértanúk tiszteletére a vesztőhelyen rendezett megemlékezésen. Az eseményről tudósítás jelent meg a budapesti Népszabadságban Tibori Szabó Zoltán tollából, a következő tartalommal: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk." Ezt később tényként vették át és terjesztették a különböző sajtóorgánumok, noha a HVIM folyamatosan cáfolta, hogy tagjainak közük lett volna az aradi rendbontáshoz. A szervezet a magyar bírósághoz fordult elégtételért. /Fábián Tibor: "Hiszem, hogy új nemzetképet tudunk adni a magyarságnak". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"A romániai magyarság abban érdekelt, hogy a kétoldalú román-magyar kapcsolatok minél sokrétűbbek, szorosabbak és gazdagabbak legyenek - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nov. 3-i bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke különösen nagy jelentőségűnek nevezte a magyar és román kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó megelégedéssel nyugtázta és ma már természetesnek mondta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is. A román kormányfő budapesti megbeszélései sem szorítkoztak csupán a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdésekre, ami nagyon jó jel - mondta Markó. Az RMDSZ kongresszusi előkészületeivel kapcsolatban Markó Béla sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szövetség tíz platformjának egyike, a Reform Tömörülés (RT) úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tanácskozáson. Bár az RT súlyos belső megosztottsága miatt sem volt képes reális alternatívát felvázolni az RMDSZ számára, a kongresszuson készek figyelembe venni a tömörülés minden ésszerű javaslatát - hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla a román-magyar viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök dec. 3-i bukaresti sajtóértekezletén kifejtette, meggyőződése szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi tárgyalásai a gazdasági kapcsolatok terén is konkrét eredményekkel jártak. Nagy jelentőségűnek nevezte az RMDSZ elnöke a két kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó természetesnek találta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is (Verestóy Attila szenátor és Kelemen Atilla képviselő). Markó kifejtette, a kedvezménytörvény létezik, s mivel azt az európai követelményeknek megfelelően módosítják, továbbra is érvényben marad. /Sokrétűbb kétoldalú kapcsolatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Román civil szervezetek feljelentésükben kifogásolták, hogy a román nemzeti ünnep /dec.1./ alkalmából Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester nem lobogóztatta fel a főútvonalakat és nem cserélte ki a városháza zászlóit, ezért a prefektúra 65 millió lejes pénzbírsággal büntette. Albert Álmos megtagadta a jegyzőkönyv aláírását. Horia Grama prefektus elmondta, azért szabták ki a maximumot, mert Albert Álmos már "visszaeső" bűnösnek számít zászlóügyekben. Tavasszal a városháza tetejéről eltávolított lobogó miatt szabtak ki rá 100 millió lejes büntetést, a fellebbezést, majd a prefektúra áthelyezési kérelmét követően az ügy jelenleg az onesti-i táblabíróságon van. A polgármester megjegyezte, fellebbezést nyújt be a büntetés kiszabása miatt. Hozzátette: a büntetés célja a románok és magyarok összeugrasztása, az állandó konfliktushelyzet fenntartása, hogy erre hivatkozva ne kelljen teljesíteni az RMDSZ vagyon-visszaszolgáltatást célzó követeléseit. Hosszú évek óta először történt meg, hogy a dec. 1-jei ünnepen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Megbírságolták Albert Álmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Varga Gábor nagyváradi vegyészmérnök, író, politikus, több dráma- és novelláskötet szerzője legutóbb Az úr kutyája /Pallas-Akadémia Kiadó/ című kötettel jelentkezett. Ez az írása a 80-as években született, amikor a közösségi cselekvés utolsó műhelyei is bezáródtak, és amikor úgy nézett ki, hogy minden összeomlott, megindult meg az óriási kitelepedési hullám, amely lefölözte a nagyváradi értelmiséget, akkor az utolsó menekülés az írás maradt és az olvasás. Könyve 1989 előtt nem jelenhetett meg, utána pedig Varga Gábor az RMDSZ Bihar megyei elnöke lett, majd, immár több mint négy éve, Bukarestben az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal államtitkára. Varga Gábor rájött, hogy a könyvében megírt világ megint aktuális kezd lenni. Ez nem okoz örömet. /Antal Erika: A menekülés kalandja. Interjú Varga Gábor nagyváradi íróval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ "

"A Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett budapesti fogadáson való részvétele miatt bírálta Medgyessy Péter miniszterelnököt Gémesi György (MDF) képviselő dec. 3-i napirend előtti felszólalásában. "Önök a megbékélésre hivatkozva csapják arcul mindazt, amit szívós, a magyar nemzeti érdekeket elsődlegesnek tartó diplomáciával elértünk" - hangsúlyozta. A történteket elfogadhatatlannak tartják és mélységesen elítélik. Kovács László külügyminiszter reagálásában leszögezte: a nemzeti ünnepek gyakran keltenek ellentétes érzelmeket különböző országokban; március 15-e sem olyan emlékeket idéz egyes szomszédos országokban, mint Magyarországon. Különben is, Erdélyt nem 1918. dec. 1-jén csatolták Romániához, akkor az erre irányuló román igényt nyilvánították ki. Kovács jelezte: a budapesti fogadáson az RMDSZ képviselői is jelen voltak. A megbékélés szellemét szerinte azok szolgálták, akik ott voltak és nem azok, akik tüntettek. Csurka István kérte az ellenzéket, a polgári köröket: ne működjenek többé együtt a kormánnyal. "Nemzetárulókkal, hazaárulókkal nem lehet együttműködni - fogalmazott. Azzal, hogy részt vett a Kempinski Szállóban tartott ünnepi fogadáson, amely a román függetlenségi nyilatkozat diadalünnepe, "teljes mértékben leleplezte magát". /Kempinski Hotel és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"A Cenk mindig is szimbóluma volt Brassónak. 1896 augusztusában felállították a Cenk tetején Jankovics Gyula budapesti szobrász munkáját, Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot, amely a köztudatban Árpád-szoborként élt. A szobor talapzatát az első világháború előtt dinamittal robbantották, emiatt 1913 decemberében a szobor ledőlt. A keleti határon őrködő szoborkatona feje éveken át a Brassó Megyei Történelmi Múzeum pincéjében volt, idén került ki onnan Szente László városi RMDSZ-elnök, egyházgondnok és Orosz József vegyészmérnök közbenjárásának köszönhetően, és megtekinthető az Evangélikus Egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt. /Tóásó Áron Zoltán: Még megvan az Árpád-szobor helye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"Az RMDSZ képviselői bírálták Ion Iliescu elnököt, aki kijelentette, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem minden döntése helyes. Székely Ervin RMDSZ-képviselő szerint a strasbourgi testület döntéseit alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az ítéletek tetszenek-e az államfőnek vagy sem. - Állami intézményként az államfő nem gyengítheti az Európai Emberi Jogi Bíróság tekintélyét- nyilatkozta Székely Ervin. Ion Iliescu kijelentésével a Demokrata Párt sem ért egyet. /Székely Ervin kontra Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./"

"Romániába érkezett az Országgyűlés román-magyar baráti társasága, a csoport elnöke Kovács Tibor. A küldöttség dec. 4-én megbeszélést tartott Alexandru Lapusanuval, a képviselőház titkárával és az RMDSZ parlamenti csoportjával. Dec. 5-én a magyar csoportot fogadja a képviselőház elnöke, majd a baráti társaság a képviselőház három szakbizottságával: a külügyi, az integrációs és az emberjogi bizottság tagjaival tárgyal Románia NATO-integrációjáról, illetve a román-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A küldöttséget fogadja a szenátus elnöke, ezután pedig Cristian Niculescuval, a külügyminisztérium államtitkárával találkoznak. /Találkozik a román-magyar parlamenti baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke januárra budapesti tanácskozásra hívta meg a határon túli magyar képviselőket. Erről a Bukarestben tartózkodó magyar parlamenti küldöttség tájékoztatta az RMDSZ-es képviselőket. Miután a múlt hét végi budapesti Medgyessy-Nastase találkozón a magyar és a román kormányfő stratégiai partnerségi szerződést írt alá, dec. 5-én a két parlament közötti stratégiai együttműködésről tárgyalnak Bukarestben. Dec. 4-én hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett az Országgyűlés Interparlamentáris Unió csoportjának magyar-román baráti tagozati küldöttsége. A delegációt Kovács Tibor (MSZP), a tagozat elnöke vezeti, a küldöttség tagjai között van Csapody Miklós (Fidesz-MDF) titkár is. A háromnapos látogatás során a küldöttség megbeszéléseket folytat a román parlament magyar-román baráti tagozatával, találkozik a román parlament vezetőivel, az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival és a Külügyminisztérium vezetőivel. Kovács Tibor, a delegáció vezetője elmondta, a látogatásnak kevésbé van politikai jellege; elsősorban gazdasági, infrastrukturális fejlesztési, a civil szférára vonatkozó, valamint környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak. "Egyezség született arról, hogy a jövőben évente többször tartsunk határ menti találkozókat a határ menti megyék román, illetve magyar parlamenti képviselőinek részvételével, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben történt, ahol közös állásfoglalás született az Erdélyen keresztülvezető autópálya érdekében" - nyilatkozta Kovács Tibor. /Salamon Márton László: Újabb stratégiai partnerség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Újabb megkereséssel fordul az illetékesekhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatónőjének visszahívása érdekében, olvasható a közleményben. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium Ügyvezető Bizottsága nov. 24-én bővített ülést tartott azzal a céllal, hogy közösen keressék a megoldást a Zilahon hosszú ideje tartó iskolaválságra. Az egyházkerület szerint Seres Magdolna, a kollégium jelenlegi igazgatónője, egyben Seres Dénes RMDSZ-szenátor felesége, a református egyház által 1991-ben újraindított tanintézmény visszaállamosításán munkálkodik. Az egyházkerület "kéri, hogy az iskola tegyen konkrét intézkedéseket a keresztyén református szellemiséget biztosító körülmények megteremtésére" - áll a közleményben. /L. J.: Tovább tart a válság. Újabb akció Seres Magdolna leváltásáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"George W. Bush elnök bukaresti látogatása napján a bukaresti közszolgálati rádió aznapi műsoraiból kihagyták a magyar nyelvű adásokat, vagyis a látogatás napján nem volt szabad magyarul megszólalni a közszolgálati rádió műsoraiban. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő kérdést tett fel az Országos Audiovizuális Tanács elnökének. A képviselő szerint törvénytelenség történt. A rádió vezetősége megsértette a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, és az 504/2002-es audiovizuális törvény 10-es cikkelyét. Kerekes írásbeli választ kért az Országos Audiovizuális Tanács vezetőségétől. /(Máthé Éva): Törvénysértés történt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"

"Dec. 5-én Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői néhány fontos kérdésről. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az első kérdés, a felekezeti oktatással kapcsolatos. Már korábban elkészült egy fölterjesztés a tanügyminiszterhez, amelyet most véglegesítettek. Ebben a felekezeti oktatás törvényesítését és a tanügyi törvénybe való beemelését kérték. Az egyházi iskolák éppúgy jogosultak állami támogatásra, valamint arra, hogy az állam ismerje el legális oktatási formaként, és alkalmazza ugyanazt a normatív támogatást, mint az állami iskolákkal szemben. Egy másik iratban találkozót kértek a miniszter asszonytól, hogy a kérdést politikai szinten megbeszéljék, ennek előkészítésében számítanak az RMDSZ segítségére. A Sapientia Egyetem rektora is jelen volt, tájékoztatást adott a közelmúltban történt eseményekről. Minden egyház beszámolt a tapasztalatairól, ami az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában jelentkezett. Tárgyaltak még a gyulafehérvári római katolikus és a kolozsvári protestáns teológia helyzetéről. Mivel ezeket az önálló intézményeket magánoktatási rendszerbe sorolta be az állam, nem kapnak támogatást, illetve csak minimálisat. Ezért a múlt évben megkeresték az akkori magyar kormányt, a jövőre nézve pedig szeretnék, ha a mostani kormány is fölvállalná a támogatást. Végül a földek és erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyházi vonatkozásait beszélték meg. /Köllő Katalin: Gazdag napirend a püspöki konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Erik Jürgens holland raportőr Bukarestbe érkezett. Erik Jürgens véleménye szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémák nagy részét a tervezett módosítások megoldották - közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután megbeszélést folytatott az Európa Tanács jelentéstevőjével. Markó hangsúlyozta: Erik Jürgens elsősorban a törvény előkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta. Az RMDSZ vezetője a találkozón leszögezte: a törvény módosított formájában megfelel a román álláspontnak. Markó Béla szerint Erik Jürgens nem kifogásolta a nemzeti kisebbségnek nyújtott anyaországi támogatás elvét. /Erik Jürgens Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"A Maros partján egyik magyar kultúrnyik agyában megszületett az a mély gondolat, hogy minek annyi színház nekünk? Minek kell önálló színház Csíkszeredában is és Udvarhelyen is? Legyen csak két erős társulat Erdélyben: egy Vásárhelyen és egy Kolozsváron. A többit pedig szélnek kell ereszteni. Immár tíz magyar színház van Romániában. Aradon is indul egy magyar társulat, ismét lesz színházi élet ebben, a hajdani erős magyar színházi központban. Éppen jól jön egy kis ellenszél. A székelyudvarhelyi csonka városi tanács tagjai /az RMDSZ-tanácsosok/ is hangoztatják: minek Udvarhelynek színház. /Zsehránszky István: Színházi Heródes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Ki ez a kultúrnyik?"

"Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Feltételekhez kötötte az RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a kongresszusi részvételét az elmúlt hét végén Szentegyházán megtartott ülésén. Eldöntötték, dec. 13-ig várnak válaszra az RMDSZ vezetősége részéről. Katona Ádám, az EMK elnöke közölte a feltételeket: a kongreszszus napirendjére vegyék fel a Csapó József volt szenátor által korábban felvetett háromszintű autonómia kérdését. A platform második feltétele: a képviselők, szenátorok-, önkormányzati vezetők, kormányzati tisztségviselők jelölési folyamatának bővítéséről is legyen szó Szatmárnémetiben. A harmadik feltétel: titkos és belső választások pontos időpontjának kitűzése. A negyedik: Markó Béla szövetségi elnök jelentse ki: nincs szándékában szűkíteni a tiszteletbeli elnök alapszabályzatba foglalt hatáskörét. /Rédai Attila: Négypontos követelés az RMDSZ vezetőségéhez. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"A főtanfelügyelő-helyettesi állás betöltéséről, a tanügyi törvény módosításáról és az aligazgatók munkaköri feladatairól tárgyaltak dec. 7-én Kolozsváron a magyar iskolaigazgatók és Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Donáth Árpád jelenlegi főtanfelügyelő-helyettesnek lejárt megbízatása, s egészségi állapota miatt nem vállalja tovább a munkát. A 2002-2003-as tanév végéig betölti a funkciót, s időközben bevezetheti a munkaköri feladatokba utódát. Az összegyűlt pedagógusok a jelenlevő érintettek meghallgatása után Albertini Zoltán testneveléstanárt, a sportiskola jelenlegi igazgatóját választották, Albertini Zoltán vállalta, hogy jelentkezik a versenyvizsgára. /Simon Virág: Pedagógusok és politikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./"

"Elképzelni is borzalmas, mi történne egy román miniszterelnökkel, ha a bukaresti Intercontinental Szállodában rendezett állófogadáson megjelenne és keleti kollégájával együtt ünnepelné a Besszarábia elcsatolását szentesítő Molotov-Ribbentrop-egyezmény valahányadik évfordulóját. Kovács László külügyminiszter elárulta: a Kempinski Szállóban a fogadáson megjelent az RMDSZ néhány képviselője is. Kik voltak azok, kérdezte Nits Árpád, a lap munkatársa. Kongresszusi és egyéb választásokon tudni kellene, hogy kikre szavazatnak. /Nits Árpád: Álnokfogadások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"

"A nyilvánossági nap új kezdeményezés, amely a magyar nagykövetség, a sajtót támogató alapítványok és a sajtó reprezentánsai közötti dialógust és információáramlást próbálja elősegíteni - foglalta össze Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. Íjgyártó István meggyőződése, hogy a szélsőséges, már most sem jelentős megnyilvánulások Románia NATO-ba való meghívása után tovább fognak csökkenni. Az európai gazdaság recessziójának következtében a Magyarország és Románia közötti kereskedelem ebben az évben nem éri el 2001-es szintet. Az egymás országában élő kisebbségi közösségek tekintetében a Románia és Magyarország közötti viszonyt a folyamatos párbeszéd jellemzi. Bánfi Ferenc tábornok sikertörténetnek nevezte a SECI több európai országra kiterjedő bűnüldöző szervezet eddigi tevékenységét. A szervezet tavaly januárban kezdte meg működését, Bukarest székhellyel. Kelemen Hunor az RMDSZ média-nyilvánosság-politikájáról tájékoztatott. Az ideális az volna, ha lenne egy erdélyi magyar televízió és egy 24 órát sugárzó magyar rádióadás. Ha ez nem lehetséges, akkor a meglévő adások sugárzási idejének kiterjesztése a feladat. Jelenleg három magyar nyelven is sugárzó területi rádióadás is van Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron, Bukarestben pedig egy rövidebb adás. Danny Robertson, az USAID (United States Agency for Internatinal Development ) Romániai programjának igazgatója ismertette a szervezet eddigi tevékenységét és programját. Markó Attila kiemelte, hogy amikor a sajtó a roma nemzetiségűekről ír, nem mindig képes előítéletektől mentesen írni. A szenzációkra éhes román sajtóra inkább a partikuláris esetek általánosítása a jellemző. Cristina Guseth, a Freedom House igazgatója a szervezet tevékenységét ismertette. A Freedom House évente felmérést készít arról, hogy a világ országaiban mennyire tartják be az egyéni szabadságjogokat. A szervezet minősítése szerint a192 országból 86 szabadnak tekinthető, 59 részben szabadnak, 47 pedig nem tekinthető annak. Vincze Lóránd, a Román Rádió magyar adásának szerkesztője szerint a romániai magyar sajtó fejletlen, konkurencia nincs, a lapok példányszáma kicsi, a piac nem mutat fellendülést. /Szász Róbert: Nyilvánosság nap Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ "

"A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Kovács László külügyminiszter dec. 10-én Romániába utazott, este négyszemközti megbeszélést folytatott román kollégájával, Mircea Geoanával. Dec. 11-én Kovács találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, majd Adrian Natase miniszterelnök fogadja Kovács Lászlót. Ezt követően kerül sor a plenáris tárgyalásra a külügyminisztériumban. A megbeszélések fő témája a kedvezménytörvény tervezett módosítása lesz. Mircea Geoana külügyminiszter a megbeszélés előtt hangoztatta: a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter múlt heti budapesti megállapodása értelmében Kovács László magyar külügyminiszterrel sorra kerülő találkozójukon folytatják a főleg a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos párbeszédüket. Geoana leszögezte: "Mindkét fél különösen érdekelt olyan megoldás megtalálásában, amely lehetővé teheti számunkra a Gozsdu Alapítvány újraindítását, hiszen ez mind a románok, mind pedig a magyarok számára rendkívül fontos kérdés. Azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy a két miniszterelnök szintjén megszületett megegyezés értelmében, kétoldalú gesztussal működésbe helyezzük az alapítványt". /Kovács László Bukarestben tárgyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Azok a megállapítások, miszerint Magyarország a Gozsdu-vagyon visszaszolgáltatásával fizet a kedvezménytörvény romániai elfogadtatásáért, egyszerű spekulációk - hangsúlyozta Cosmin Dobran, román külügyminisztériumi szóvivő. Mircea Geoana román külügyminiszter hangoztatta: "Romániának vannak észrevételei és megjegyzései a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó magyar javaslatokkal kapcsolatosan". Geoana nem kívánta részletezni a román észrevételeket. "Különösen most nem, amikor a kétoldalú kapcsolatok olyan minőségűek és hangulatúak, hogy Kovács László magyar külügyminiszterrel mindent nyitottan és konstruktív szellemben tudunk megbeszélni" - tette hozzá. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő szerint a Gozsdu-vagyon kérdése nincs összefüggésben a kedvezménytörvény módosításának román fogadtatásával. /Salamon Márton László: Státusért Gozsdu. Geoana szerint nincs "árukapcsolás". = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 10-én a képviselőház elutasította a Nagy-Románia Párt (NRP) által Verespatak címmel benyújtott egyszerű indítványt. Az indítvány ellen szavazott az RMDSZ is. Antal István képviselő a plénum előtt kijelentette, hogy a verespataki projekttel kapcsolatban hagyni kell az illetékes intézményeket, teljesítsék törvényes kötelességüket. A honatya elmondta, a Verespatakon tervezett beruházás értéke 400 millió dollár, a projekt leállítása pedig károsan hathat a romániai üzleti környezetre, és ronthatja Románia külföldi megítélését. Antal elmondta, az RMDSZ programjának prioritásai között szerepel a külföldi tőkebefektetések ösztönzése és a környezetvédelem is. /A képviselőház elutasította a Verespatak-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ A Nagy-Románia Párt (PRM) a verespataki aranybánya ügyében azt kérte, hogy a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat által megvásárolt színesfémlelőhely maradjon állami tulajdonban, a lakosságot ne költöztessék el a településről. /Rostás Szabolcs: Elutasították az indítványt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"