"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform jan. 12-i állásfoglalásában kiállt a kedvezménytörvény mellett, ugyanakkor javasolta a kettős állampolgárság intézményét. Az RT állásfoglalásában többek közt leszögezte: Nem értjük a jelenlegi magyar kormány álláspontját, amely tétova, halogató magatartásával teret enged azon erőknek, amelyek a törvény hatástalanítására törekednek. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a kisebbségi magyar érdekvédelmi szervezetek által is egyöntetűen támogatott NATO-tagfelvétel sikerén felbuzdult román és szlovák diplomácia eredményesnek mutatkozik a törvény lényegét megsemmisíteni kívánó próbálkozásában. Bármely, a nemzet iránt felelősséget vállaló kormánytól elvárható, hogy a megszerzett eredményeket igyekezzen megvédeni. Annak tudatában, hogy a térség országai egymás haladó gyakorlatából tanulhatnak, ismerve azt, hogy a vonatkozó kérdés megoldására alkalmazott román modell, amely állampolgárságot biztosít többszázezer határon túli románnak, nem váltott ki ellenkezést a szomszédos államok részéről, sikerült ugyanakkor megőriznie a társadalmi békét, javasoljuk ezen modell átvételét a státustörvény módosításakor. Ennek képviseletére szólítjuk fel érdekvédelmi szövetségünk vezetését, annál is inkább, mert hasonló elképzelés támogatására az RMDSZ Operatív Tanácsa 2000-ben aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Meggyőződésünk, hogy a román gyakorlat sikeres alkalmazása - a kettős állampolgárság - valódi tartalmat adhat a nemrég meghirdetett román-magyar stratégiai partnerségnek, erősítvén ezáltal a térség stabilitását. /Az RT a kettős állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A státustörvény a szomszédos országok uniós csatlakozása után is vonatkozzék az ott élő magyarokra, fejtette ki álláspontját Markó Béla szövetségi elnök, a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Leszögezte: az RMDSZ álláspontja mindenki előtt ismert. "A kedvezménytörvényt szükségesnek tartjuk, és nem tudnánk beleegyezni abba, hogy az általa nyújtott kedvezmények csonkuljanak. Mindaddig, amíg elvi viták folynak egyik vagy másik megfogalmazással vagy értelmezéssel kapcsolatban, nincs olyan nagy baj, de abban, amiben mi már konkrétan megállapodtunk - vagyis hogy milyen kedvezményeket tartalmazzon a módosított törvény - nem fogadunk el változtatásokat" - nyomatékosította Markó Béla. /Nem akar újabb státustörvény-verziót az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen felélénkült a magyarországi mintára alakult polgári körök élete. A Tőkés András pedagógus által vezetett egyik polgári kör mozgalommá nőtte ki magát, és felhívással fordult a város magyarságához: vállaljon aktívabban részt az őt érintő társadalmi-politikai életben. A mozgalom jan. 25-én tartja hivatalos alakuló ülését Kiskenden. Tőkés rájött arra, hogy több, apró, kis körre van szükség. Jobb, ha a városban van három, négy vagy tíz kisebb, dolgozni vágyó és tudó polgári kör, mint egy és nagy, amely lényegében mozgásképtelen" - véli Tőkés. Ritkulnak a város- és faluközösségek, a szakmai és kulturális közösségek és a baráti társaságok. Gyengülnek a nemzeti intézmények. "A konkrét lépésre Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök őszi, marosvásárhelyi látogatása után szántuk el magunkat. Közismert, hogy olyan személyiségek, mint Illyés Kinga színművész és Csató Béla főesperes törlése a kitüntetett személyiségek listájáról elégedetlenséget váltott ki a vásárhelyi értelmiségiek körében. Az már csak tetézte a dolgokat, hogy december elsején a Maros megyei magyarság választott képviselője, az RMDSZ elnöke elment koccintani a román pártok vezetőivel." - mondta Tőkés András. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára felajánlotta központi fekvésű ingatlanját a Polgári Mozgalom székházának; egy vállalkozócsoport elvállalta annak felújítását, a nyugdíjasok köre pedig a napi ügyeletet biztosítaná; egy másik kör az írott anyagok nyomtatását, újságkiadást vállalta. A Polgári Mozgalom politikai tevékenységét az RMDSZ keretében fejti ki. Tőkés szerint az RMDSZ vezetősége annyira elszakadt tagságától, hogy a polgári körök a maguk öt-hatszáz aktív tagjával képesek lennének átbillenteni az RMDSZ-en belüli erőviszonyokat.Az RMDSZ felsőbb vezetősége nem nézi jó szemmel a polgári kezdeményezést. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a szervezet megyei elnöke nem tartja szükségesnek a polgári mozgalmat. Kerekes Károly képviselő viszont szükségesnek tartja a polgári köröket. Izsák Balázs, a Reform Tömörülés egyik meghatározó egyénisége kifogásolta, hogy a polgári mozgalmak az RMDSZ szárnya alatt vannak. Sokan tartanak az utóhatásoktól. Főként olyanok, akiknek felettesei RMDSZ-vezetők vagy a Markó-vonal elkötelezettjei. Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes például csatlakozott a polgári körhöz, ezért az RMDSZ javaslatára Dónáthot egyik napról a másikra menesztették tisztségéből. Ovidiu Natea prefektus és Stefan Somesan főtanfelügyelő is meglepetését fejezte ki az RMDSZ hirtelen pálfordulása miatt. - Döbbenetes arányban csökkent a romániai magyar lakosság száma, megromlott egészséges szerkezete. E kettős folyamat a nemzeti fennmaradásunkat biztosító nagy- és kisközösségeinket, alapvető társadalmi intézményeinket kezdte ki, veszélyezteti nemzeti létünket - áll abban a felhívásban, amelyet a marosvásárhelyi Polgári Mozgalom létrehozói fogalmaztak meg, és amelyet eddig 78 személy írt alá. Köztük található a város egyik alpolgármestere, továbbá ismert lelkészek, tanárok, orvosprofesszorok, városi tanácsosok, képzőművészek, színészek, történészek, jogászok. /Szucher Ervin: Polgári körök alakulnak Erdélyben is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./"

"Nagyenyeden jan. 12-én az Árpád-kori vártemplomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1849. január 8-án meggyilkolt több ezer Alsó-Fehér vármegyei magyar áldozatra. Beszédet mondott Köble Csaba megyei RMDSZ-es tanácsos. Kevés települést fosztottak ki és égettek fel annyi alkalommal, mint Nagyenyedet az évszázadok során. Az 1849. januári vérengzések a vármegyében - amelynek összesen 25 ezer magyar lakosa volt - 4250 ártatlan magyar áldozatot szedtek. Ugyanekkor több kultúrtörténeti kincsünket is elpusztították, mint például a református egyház levéltárát, Kemény Simon páncélját és kardját, épületek egész sorát. Nagyenyeden összesen 1250 ember esett áldozatul a vérfürdőnek. "Mi, enyedi magyarok békét akarunk a velünk sorsközösségben élőkkel. Az ompolygyepűi áldozatok emlékművére is csak egy szó került: PAX, azaz béke. Tudjuk, gyűlölni nem szabad, de feledni sem" - hangsúlyozta a megyei tanácsos. /Papp Gy. Attila: Az 1849-es áldozatokra emlékeztek. A béke koszorúit helyezték el a tömegsírt jelölő emlékműre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./"

"A doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség, az RMDSZ szatmári szervezete, a MIK és a Szent István Kör ünnepségsorozattal emlékezik meg a hősi halottakról és a túlélőkről. A rendezvénysorozat jan. 11-én a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét. A résztvevőket köszöntötte Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, majd az RMDSZ szatmári szervezete nevében Kereskényi Sándor szenátor emlékezett meg az eseményekről. Jan. 25-én köszöntik a Don-kanyar veteránjait, azok számára évfordulós emlékplaketteket adnak át, ez alkalommal kerül sor a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör Gellért Sándor műsorára is. Febr. 2-án a Németi Templomban koszorúzási ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartanak. Több községben a vidéken élő veteránok számára a helyi önkormányzatok és egyházak és adnak át emlékplaketteket, és köszöntik őket falujuk templomában. /Megemlékezés a doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./"

"Gátalján hivatalosan is megalakult a Gorove László Társaskör. Az új egylet a Temes megyei nagyközség magyar kisnyugdíjasainak segítését, Gátalja és Szigetfalu szociálisan hátrányos helyzetű magyarjainak felkarolását tűzte célul, de emellett a kulturális élet ápolását is felvállalja. A kör elnöke Grexa József községi RMDSZ-es tanácsos, a támogatásokat pályázat útján igyekszik elnyerni a társaság. Az alapító tagok január 13-án megbeszélést tartanak a gátaljai magyar óvodában, ahol a társaskör évi programját vitatják meg. Gorove László (1780-1839) örmény származású író volt, aki tevékenyen részt vett a reformkori közéletben. Egykori birtokán található a ma már többségében románok lakta nagyközség. Fia, Gorove István (1818-1881) fényesebb politikai karriert futott be, a társaskör mégis az író nevét vette fel, talán ezzel is jelezve, hogy az egylet tevékenysége apolitikus. István Szolnokon és Gyöngyösön járt középiskolába, majd Pesten jogot és filozófiát tanult. Gorove Istvánt 1843-ban az MTA levelező tagjai közé választották. Amikor Kossuth 1846-ban vidékre költözött és lemondott a Védegylet igazgatói állásáról, Gorove lett az utódja. Együtt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot Kossuthtal és Szacsvayval. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba ment. 1857-ben amnesztiával visszakapta a birtokait, és hazatért. A kiegyezés után Andrássy Gyula kormányában miniszteri tárcát kapott: 1867. február 20-tól 1870. május 24-ig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, 1870. április 21. és 1871. június 21. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt. Az 1874-ben létrejött Szabadelvű Párt első elnökének választották. /P. L. Zs.: Megalakult a Gorove László Társaskör. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke jan. 13-án kijelentette, hogy az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja "súlyos válságban" van, vezetői "kétségbeesetten" próbálják kivetíteni ezt a válságot az RMDSZ egészére és megoldani a belső problémáikat. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezt Toró T. Tibor RT-elnök csíkszeredai kijelentéseire válaszképpen nyilatkozta. - Az RMDSZ-en belüli demokrácia bizonyítéka éppen az, hogy Toró Tibor úr a szövetség parlamenti képviselője, a 2000-es választásokon nyert mandátumot, és lehetősége van véleményét kifejteni a parlamenti frakciókban, az SZKT-n, vagy a kongresszuson - szögezte le Markó. Toró T. Tibor jan. 13-án Csíkszeredában kijelentette: platformja azt javasolja, hogy a státustörvény módosítása keretében a magyar Országgyűlés "a kettős állampolgárság román modelljét" alkalmazza. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ közelgő szatmári kongresszusa "megjátszott", és a szövetség szakadásának lehetőségére figyelmeztette annak vezetését. /Markó: Válságban a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"A kedvezménytörvény módosítását célzó, hét pontban összefoglalt alapelvekről valamennyi határon túli magyar szervezet, illetve az érintett kormányok is tájékoztatást kapnak, s csak ezután készül el majd a normaszöveg - nyilatkozta a Népszabadságnak Bársony András. Az egyeztetés befejezése után lesz kész normaszöveg - mondta a külügyi államtitkár. Bársony emlékeztetett, hogy dec. 23-án levélben tájékoztatta a szlovák felet a hét alapelvről, amelyek értelmében a kormány módosítani kívánja a kedvezménytörvényt. Erről a hét pontról egyeztetett már Kovács László külügyminiszter az RMDSZ vezetőivel és romániai kormányzati partnereivel. Pozsony válasza az volt, hogy nem kíván alapelvekről vitatkozni, csak a normaszövegről. Ha ez valóban így van, akkor a szlovák kormány véleményének hiányában készül majd el a normaszöveg. A külügy Románia után sorra megkeresi a többi határon túli magyarokat, továbbá azokat a kormányokat is, amelyeknek korábban kifogásaik voltak. /Bársony András: Mindenkivel egyeztetünk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Elutasította az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága a román küldöttség ama javaslatát, hogy a közgyűlés még ebben a hónapban, sürgősségi eljárással tárgyaljon a kedvezménytörvényről. A jogszabályról készült jelentést a testület áprilisban vitatja meg.Frunda György szenátor, az ET emberjogi bizottságának alelnöke a kérdésről nyilatkozva fontosnak és eredményesnek tartotta, hogy a jelentéstevő Erik Jürgens bukaresti látogatása során találkozott az RMDSZ vezetőivel, és figyelembe vette a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos észrevételeiket. Markó Béla. az RMDSZ elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a státustörvénynek a szomszédos országok uniós csatlakozása után is vonatkoznia kell az ott élő magyarokra. /Rostás Szabolcs: Ghiorghi Prisacarut leszavazták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"

"Bukaresten a bírósága febr. 10-re halasztotta a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezett per fellebbezésének tárgyalását. A bíróság alapfokon elutasította Tőkés László beadványát, amelyben a tiszteltbeli elnök kérte, hogy minősítsék törvénytelenné a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) összetételét, és érvénytelenítsék az SZKT-nak a Szatmárnémetiben január 31. és február 2. között megtartandó VII. RMDSZ Kongresszus összehívására vonatkozó határozatát. Az RMDSZ sajtóközleménye szerint sem a felperes, sem az ügyvédje nem jelentek meg a fővárosi törvényszéken. A taláros testület elfogadta Frunda György - az RMDSZ ügyvédje - által írásban benyújtott védekezését, és az ügyet febr. 10-re napolta el. Ezzel kapcsolatban a felperes ügyvédje, Kincses Előd kijelentette: a tárgyaláson megjelent, ahol közölték vele, hogy az RMDSZ ügyvédje, Frunda György kérésére 13.30-ra helyezték át az ügy tárgyalását. Ezt tudomásul véve Tőkés László ügyvédje elhagyta a bíróság épületét, majd visszatért a kitűzött időpontra. Ekkor viszont az elnöklő bíró közölte Kincses Előddel, hogy időközben a bíróságon megjelent Asztalos Csaba Ferenc, az RMDSZ jogtanácsosa, és a bíró szóhasználata szerint "nyomás alá helyezve a törvényszéket", kérte, hogy ne várják meg a 13.30-as tárgyalási időpontot, így - Kincses Előd véleménye szerint - törvénytelenül döntöttek a per elhalasztásáról. A felperes ügyvédje hozzáfűzte: a kitűzött dátumra a kérdés okafogyottá válik, hiszen Tőkés László keresete a január 31-február 3. között tartandó RMDSZ kongresszus illegitimitásáról szól. /(köllő): Halasztás a Tőkés-RMDSZ perben. Kincses szerint törvénytelen a döntés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Székelyföldi körútja során jan. 13-án Csíkszeredában járt Toró Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform vezetője. A képviselő találkozott dr. Csedő Csaba polgármesterrel, Ráduly Róberttel, az RMDSZ Csík területi elnökével, Lászlófy Pállal, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőjével. Toró Tibor körútjának célja felmérni az RMDSZ szatmári kongresszusa előtt, miként vélekednek az emberek a Székelyföldön az egységes közképviseletről. /Székelyföldi körúton Toró T. Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./"

"Beérkeztek az alapszabály- és a programmódosítási javaslatok az RMDSZ szakbizottságaihozA két bizottság állásfoglalásával kapcsolatos javaslatokat az RMDSZ VII., Szatmárnémetiben tartandó kongresszusa elé terjesztik. Az alapszabály- és programmódosítással megbízott testületek által készített tervezeteket a Szövetségi Képviselők Tanácsa jan. 18-i ülésén vitatja meg. Igen színvonalas és tartalmas módosító javaslatok érkeztek be a programmódosító bizottsághoz - jelezte Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, a programmódosító bizottság társelnöke. Az alapszabály-módosító bizottság a beérkezett javaslatok mintegy felét felterjeszti majd elfogadásra a kongresszusnak , tájékozatott Márton Árpád, a bizottság társelnöke. A bizottság magáévá tette azt a javaslatot, hogy az Operatív Tanács tagjainak száma 9-ről 11-re nő, a Reform Tömörülésnek azon javaslatával szemben, mely szerint a testület teljesen megszűnne. - Az autonómia kérdése fontos helyet foglal el az RMDSZ programjában, annak ellenére, hogy a Reform Tömörülés úgy véli: a jelenlegi vezetőség lemondott az autonómia kivívásáról - fejtette ki Varga Attila. /Erdei Róbert, Salamon Márton László: Több száz módosítójavaslatot iktattak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"

"Bakk Miklós szerint az RMDSZ programja akkor töltötte be sikeresen politikai szerepét, amikor egyszerre volt a helyzetkép, konkrét cselekvési program és jövőkép. Ez két alkalommal kétségtelenül így volt: a szervezet megalakulását követő, első - nagyváradi - kongresszuson, 1990 tavaszán, majd 1993 telén, a harmadik, Brassóban megtartott kongresszuson.Nagyváradon a diktatúra utáni gyors számbavétel volt sikeres, és annak a perspektívának a megélése, hogy az erdélyi magyarság nemcsak közösség tud lenni, hanem szervezett politikai erő is. Az új célok /például a szolgáltató önkormányzat, a demográfiai helyzettel számoló családpolitika/ akkor hozhatnak sikert, ha e perspektívákhoz ismét sikerül annyi bizalmat szerezni, amennyivel az RMDSZ a kilencvenes évek elején rendelkezett. /Bakk Miklós: A számba vett perspektíva. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"

"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./"

"Jövő tanévben létrehozzák a magyar általános iskolát Szilágysomlyón - ígérte Seres Dénes RMDSZ-szenátor jan. 12-én Zsibón, a Magyar Házban tartott fórumon. Seres szerint a város polgármestere hibáztatható azért, hogy az idei tanévben nem jártak sikerrel. Az épület romos állapotban van, és hiányzik a pénz a felújításokra. Seres elmondta, a tanév elején a tanfelügyelőség be akarta záratni a szamosgoroszlói és selymesilosvai magyar általános iskolákat, mert nem volt elégséges a tanulólétszám. "Az ügyet az országos RMDSZ elé terjesztettem, és nagy viták árán sikerült elérni, hogy megmaradjanak az iskolák." - mondotta. A találkozón a szenátor beszámolt a zilahi Kálvineum visszaszerzéséről is. Elmondta, hogy a zilahi városháza szerződést kötött a református egyházzal, amelynek értelmében az előbbi további öt évre használhatja az ingatlant művelődési célokra. /Deák Zoltán: Seres Dénes: lesz magyar iskola. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"

"Az elmúlt hét végén kétnapos pályázatíró tréninget szervezett Kolozsváron az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság. A rendezvény célja egyrészt a nemzetközi pályázási lehetőségek megismertetése, hogy minél több magyar civil szervezet is elérhesse az Európai Unió pénzalapjait. Az összejövetel támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházi Főosztálya voltak. /Dáné Tibor Kálmán: Hogyan pályázzunk? - képzés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Eckstein-Kovács Péter kolozsvári RMDSZ szenátor felháborodásának adott hangot, amit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Református Kollégium, valamint egy Sport Klub közötti szerződésről bizonyos lapok és bizonyos politikusok írtak és nyilatkoztak. A Református Kollégium beköltözött jogos tulajdonának egy részébe, a sajtó és a politikusok egy része hecckampányt indított, mert magyarokról van szó. Úgy állították be a dolgokat, mintha onnan iskolás gyermekeket költöztettek volna ki, holott az épületben magán oktatási intézmények működtek és a sport klub. Ezek nem az utcára kerültek, hanem elfoglalták a Méhes utcai iskolában azt a helyet, melyet a Református Kollégium használt. Mindez megegyezés alapján történt. - Funar kolozsvári polgármester nem hajlandó kitétetni a több nyelvű helységnév- táblákat, ezért 2002 augusztusában az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bűnvádi feljelentést tett a polgármester ellen. Ebben hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének elkövetésével vádolták. A polgármesternek jan. 13-án kellett a kolozsvári rendőrségen kihallgatáson megjelennie. /Csomafáy Ferenc: Hecckampány, mert a reformátusok magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ "

"Váratlanul meghalt Puskás György /Dicsőszentmárton, 1941. szept. 15. - Dicsőszentmárton, 2002. jan. 10./ népművelő. A Vegyikombinátban dolgozott 1997-es nyugdíjazásáig. Gazdag műkedvelői, közönségszervezői tevékenységet fejtett ki. A Dicsőszentmártoni Népszínház alapító tagja, Vitális Ferenc halála után elnöke, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület alapító tagja, elnöke (1990-1993), az RMDSZ dicsőszentmártoni városi választmányának tagja (1990--1993), EMKE-díjas színjátszó, rendező. /Bölöni Domokos: Puskás György (1941-2003). = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./ "

"Elképzelhető, hogy román-magyar miniszterelnöki találkozó lesz a hónap végén Szatmárnémetiben, az RMDSZ kongresszusának alkalmából - közölte Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke. A kongresszussal egyidőben, febr. 1-jén tartja közgyűlését Szatmárnémetiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke leszögezte, hogy a közgyűlés napirendjén csupán egy kérdés megvitatása szerepel, éspedig a református egyház missziói és nemzetpolitikai szolgálatának témaköre Ez rendkívüli ülés. Tőkés László a kongresszuson való részvételét egyrészt attól teszi függővé, hogy miképpen dől el a jan. 27-re időzített újabb tárgyalás az általa az RMDSZ ellen indított perben, másrészt pedig, hogy érkezik-e válasz a szövetség vezetőségétől arra, hogy párbeszédet folytassanak a felmerülő vitás kérdésekről. Tőkés László elmondta: ügyvédjének, Kincses Elődnek sikerült előrehoznia az alperes ügyvédje, Frunda György szenátor által törvénytelenül kieszközölt febr. 10-i halasztást jan. 27-re. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség meghívót küldött a kongresszusra mindkét miniszterelnöknek. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfőtől egyaránt azt a választ kapták, hogy amennyiben hivatali elfoglaltságuk lehetővé teszi, élnek a meghívással. /P. A. M.: Egyházkerületi közgyűlés is Szatmárnémetiben. Román-magyar miniszterelnöki találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Jan. 13-án volt az RMDSZ és az SZDP vezetőinek első idei találkozójára. A találkozón naptári tervet készítettek erre a hónapra. Eszerint jan. 20-án az RMDSZ vezetői újra találkoznak a kormánypárt képviselőivel, hogy áttekintsék a mindkét fél számára fontos teendőket, illetve előkészítsék a jan. 23-i ülést, amelyen a miniszterelnök, Adrian Nastase is részt vesz. A jan. 23-i ülésen értékelik a 2002-es évi együttműködési megállapodást, valamint megbeszélnek néhány, a 2003-as protokollum szempontjából fontos feltételt. /Ülésezett a Monitorizáló Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./"

"Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NP) egyetért azzal, hogy a szövetségnek folytatnia kell az együttműködést a kormánypárttal, fogalmazta meg az RMDSZ-SZDP közötti protokollumról kialakított véleményét Vekov Károly képviselő, az NP vezetője kolozsvári sajtótájékoztatóján. Markó Béla közölte szándékát, hogy az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumot megkössék januárban, tehát még a kongresszus előtt, de ezt nem tárgyalták meg az RMDSZ-en belül. A protokollumban megfogalmazott kérelmek nem tükrözik a magyarság specifikus kérelmeit, hangsúlyozta Vekov. Bizalmi válság van az RMDSZ-ben, ezt a válsághelyzetet csakis a kongresszus oldhatta volna meg, de a jelenlegi vezetőség nem veszi figyelembe sem a demokrácia belső törvényeit. Vekov Károly szerint egy éven belül sor kerülhet egy rendkívüli RMDSZ kongresszusra. Hozzátette: az RMDSZ-t csakis az azon belül lehet megváltoztatni. /Köllő Katalin: Nem hoz változást a kongresszus. További együttműködést, de feltételekke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Új magyar párt lehetne a megoldás az RMDSZ-en belül kialakult válságra - fejtette ki Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke. Szerinte ha Markó Béla még egy évig betölti a szövetség elnöki tisztét, akár egy rendkívüli kongresszusra is sor kerülhet. /Lepedus Péter: Új pártot akar. Vekov bírálja az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./ Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NP), valamint a Bolyai Társaság vezetősége elégedetlenségét és tiltakozását fejezte ki jan. 14-i sajtótájékoztatón Markó Béla azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az állami magyar egyetem létrehozása továbbra is az RMDSZ egyik célkitűzése marad, de ez nem fog szerepelni az idei protokollumban, 2003-ban ugyanis azt akarják megvalósítani, ami 2002-ben nem sikerült, azaz magyar nyelvű tanszékeket és karokat alapítani a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint a Bolyai Társaság (BT) elégedetlen azzal az eredménnyel, amelyet az RMDSZ csúcsvezetősége a protokollumok révén az egyetemépítésben elért. Ugyanakkor a Társaság azzal is elégedetlen, ahogyan Markó Béla nyilatkozott az új megállapodásról. Vekov Károly hangsúlyozta, hogy nemcsak a Nemzetépítő Platform /NP/ nevében, hanem az erdélyi magyarság legnagyobb részének nevében tiltakozott, hiszen a többség magyar tannyelvű állami egyetemet igényel, erről senki nem mondott le, és senki nem kapott felhatalmazást, hogy erről lemondjon. /Köllő Katalin: Kell az önálló magyar egyetem. Elvárások a szövetség vezetőivel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Az RMDSZ nem ért egyet a választási törvénynek a kormánypárt által szorgalmazott módosításával, mivel az egyéni választókörzetes rendszer által a szövetség parlamenti helyeket veszítene - nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy az RMDSZ támogassa a vegyes választási rendszer bevezetését, minthogy ebben a rendszerben a pártlistán összegyűjthetőek lennének az egyéni listán elveszített szavazatok.Romániában a pártlistás, arányos választási rendszer van érvényben, amelynek a jelenlegi választási törvény bírálói szerint nincs versenygeneráló hatása. A vegyes választási rendszer Magyarországon érvényes, ahol mind párt-, mind egyéni listákra szavazhatnak a választók. /Salamon Márton László: Nem kell az új választási törvény. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"Legalább négy magyar gimnáziumi osztályt meg kell szüntetni a 2003-2004-es tanévben a kolozsvári középiskolákban. A Kolozs megyei magyar tagozatos tanárok képviselői és Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes jan. 14-én tárgyaltak Vekov Károly RMDSZ-es képviselő jelenlétében, hogy a beiskolázási tervről döntsenek. Török Ferenc elmondta, a 2003-2004-es tanévtől a minisztérium a középiskolai osztályok esetében osztályonként harminc tanulóban szabta meg a helyek számát a tavalyi 25-höz képest. Mivel a tervek szerint a nyolcadikos diákoknak ezentúl csak 65 százaléka juthatna gimnáziumba, a jelenlegi 24 magyar kilencedik osztályból négyet meg kellene szüntetni a megyében. Mivel Désen, Hunyadon, Tordán amúgy is kevés magyar osztály működik, ezért Kolozsváron kell megszüntetni osztályokat. A tanárok szerint több szakközépiskolai osztályra lenne szükség, sőt felmerült egy szakiskola-központ létrehozása is. Török Ferenc szerint a korlátozással a minisztérium túllépi hatáskörét. /Lepedus Péter: Magyar osztályok szűnnek meg? = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"Az RMDSZ alapszabály-módosító bizottságához érkezett javaslatok közül a tiszteletbeli elnöki tisztségre vonatkozó módosítójavaslat-köteg a legvaskosabb, jelezte Márton Árpád képviselő, a testület társelnöke. A bizottság 13 javaslatot iktatott. A módosító javaslatok széles skálán mozognak. A két véglet: törölni az alapszabályból a tiszteletbeli elnöki pozícióra vonatkozó teljes fejezetet, illetve egyfajta pártelnöki tisztséggé alakítani azt. Az utóbbi a Reform Tömörülés által benyújtott javaslat: az RMDSZ teljesen más szervezeti felépítési modellje keretében a tiszteletbeli elnök egyfajta pártelnökké válna; eszerint bizonyos jogköröket a tiszteletbeli elnök és a szövetségi elnök együtt gyakorolna, és minden jogkörében a tiszteletbeli elnök helyettesítené a szövetségi elnököt, az utóbbi hiányában. /Salamon Márton László: Tőkés tisztsége a tét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 10-i közleményében elismerését fejezte ki az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének és annak elnökének, Seres Dénes szenátornak azért, hogy "a zilahi Kálvineumot végre birtokba vehette... a Zilah-belvárosi egyházkerülete". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában leszögezte: a zilahi Kálvineum művelődési házat nem az RMDSZ, hanem az egyházkerület, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak szívós küzdelmének köszönhetően vehették vissza. 1998 novemberében Seres Dénes hevesen ellenezte, hogy a Kálvineum és a Wesselényi Kollégium épületeinek visszaadása végett utcai tüntetést tartson az egyházközség. A Szilágy megyei RMDSZ mértékadó módon soha nem állt ki a zilahi épületek ügye mellett. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

"Tőkés László püspök jan. 15-én részt vett a Szatmári Református Egyházmegye Kálvineumban megtartott közigazgatási értekezletén, a február elsején, Szatmárnémetiben, Láncos-templomban megtartandó egyházkerületi közgyűlés előkészítésről volt szó. A püspök elmondta, rendkívüli közgyűlésről van szó, amelynek témája az egyház missziós és népszolgálata, nemzetpolitikai szolgálata lesz. Nem akar ellenkongresszus lenni. - A híradások arról szóltak, hogy január tizenharmadikán nem jelent meg a tárgyaláson, és hogy a következő tárgyalás időpontja február tizedike, közölte az újságíró, Fodor István. Ez hazugság, reagált Tőkés László. Frunda György szenátor és Tőkés László is írásban kérte, hogy a tárgyalást reggel nyolc helyett déli egy órára tűzzék ki, és a kérésnek helyt adott a bíróság. Az RMDSZ váratlan közbeavatkozására, Asztalos Csaba elnöki tanácsos közbenjárására, a kitűzött időpont előtt mégis napirendre tűzték az ügyet, és megállapították, hogy Tőkés László nincs jelen, és ezzel az ürüggyel febr. 10-ére halasztották a tárgyalást. Az igazság ezzel szemben az, hogy ügyvédem jelen volt, de tartottuk magunkat az egy órai időponthoz. Végül Kincses Előd ügyvéd elérte a törvényszék illetékeseinél, hogy a dátumot jan. 26-áre hozzák előre, mert becsapás áldozatai lettek. Arra kérdésre, hogy jelen lesz-e a kongresszuson, jelezte, eddig Markó Béla nem válaszolt levél útján előadott kérésére, hogy a vitás kérdéseket párbeszéd útján rendezzék. Nem akar szakadást, szögezte le. "Azonban ha az egységnek a törvénytelenség, a hazugság és a belső pluralizmus feladása az ára, akkor egy ilyen egységbe nem mehetek bele." /Fodor István: Tőkés László: Az egyházkerületi közgyűlést nem a kongresszus ellenében szervezik, de az időpontok egybeesése nem véletlen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"

"Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követelte a Román Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Országos Szövetség, közölte az Adevaul című bukaresti román lap jan. 15-i száma. A lap szerint Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot annak a Wass Albertnek, akit felelősség terhel a Kolozs megyei Vasasszentgotthárd és Omboztelke községben, 1940 szeptemberében, Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása után kegyetlenül lemészárolt román lakosok haláláért, és akit tetteiért 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélt. Wass Albert, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma számára készített önéletrajzában így vallott: "Az életem mindig is nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem. Íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok". Az ún. Wass-ügy tisztázása érdekében jelentette meg a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó is azt a mintegy harmincnégy oldalas könyvet, amely először hozza nyilvánosságra az 1946-ban, a kolozsvári népbíróságon zajló koncepciós per dokumentumait. A vádirat alapján Wass Endre és Wass Albert biztatta fel a község katonai parancsnokát, négy vasasszentgotthárdi román meggyilkolására, ugyanakkor Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is, a népbiróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy a gróf utasítására lövetett le románokat. A kommunista hatalomnak a koncepciós perekkel a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. A Wass Albertre kirótt halálos ítélet elsősorban az erdélyi magyar arisztokrata írónak szólt. Egyetlen szemtanú sem tartózkodott a tetthelyen, a vádlottak pedig nem voltak jelen a tárgyaláson. Maga Wass Albert öneletrajzában így emlékezett vissza: vadászatról hazatérve szerzett tudomást arról, hogy távollétében a határőrök elfogtak négy személyt. Az író értesülései szerint a foglyok szökni próbáltak, mire a katonák agyonlőtték őket. /Papp Annamária: Wass Albert vitatott utóélete. Romániában nem rehabilitálták az erdélyi írót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre való hivatkozással kérte az Erdélyben felállított Wass Albert-szobrok eltávolítását a Vasile T. Suciu tartalékos ezredes, a Hősök és Mártírok Kultuszának Országos Egyesületének elnöke. Kérése nyomán Ioan Hidegcuti, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkipásztort és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyház telkén felállított szobor "ügyének megoldására". Bartha Józsefet a Maros Megyei Ügyészség jan. 15-én kihallgatta a szoborállítás ügyében, ahol céloztak arra, hogy Wass Albert mellszobrának el kellene távolítani. Az ügyész szerint a népbíróság által háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert nevét nem viselheti utca, és nem szabad szobrot állítani neki. A következő kihallgatás jan. 17-én lesz. Bartha József az RMDSZ segítségére számít, valamint arra, hogy hamarosan megtörténik Wass Albert rehabilitálása. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot a polgármester felkérte a plébánia udvarán álló szobor eltávolítására. Pakó közölte, hogy erre nem hajlandó. Őt jan. 16-án hallgatják ki az ügyészségen. "Az ügyésznek azt fogom válaszolni, hogy egy sovén-nacionalista politikai perbe az egyház nem hajlandó beavatkozni, de személyesen még Pakó Benedek sem. Ez nem a mi perünk, ez a Wass Albert pere, amelyről nagyon jól tudjuk, hogy koncepciós per volt." Pakó Benedek azt is hozzátette, hogy Wass Albert egyik fia, Wass Huba NATO-tábornok, aki annak idején visszautasította magyarországi NATO-s kinevezését, de nem kizárt, hogy a romániai kiküldetést már vállalná. "Wass grófnak elküldtük a román nyelvű újságokban megjelent gyalázkodó cikkeket, hisz egy NATO-tábornokot nem gyalázhatnak ily módon." "Az RMDSZ felvállalta az ügyet, és úgy néz ki, hogy Frunda György lesz az ügyvédünk" - jelentette ki a kanonok. Szászrégenben 2001 augusztusában leplezték le a római katolikus plébánia udvarán Wass Albert mellszobrát. Ugyanabban a hónapban Holtmaroson a református templom udvarán, egy hónappal később pedig Vicén avatták fel az író szobrát. /Antal Erika, Gazda Árpád: Hadüzenet a Wass Albert-szobroknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Székelyföldi körúton van Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke. Kifejtette, hogy Székelyföldön egypártrendszer van. Amennyiben az RMDSZ Szatmárnémetiben /a kongresszuson/ nem írja ki a belső választásokat és akkor valószínűleg Székelyföldön alternatív szerveződés fog felépülni. A Reform Tömörülés eldöntötte, hogy nem vesz részt politikai platformként a kongresszuson. Másrészt viszont, szögezte le, "felelősséggel tartozunk annak a közösségnek, mely minket felruházott ezekkel a tisztségekkel. Engem például több mint húszezer bánsági magyar ember küldött a parlamentbe." /Szondy Zoltán: beszélgetés a Reform Tömörülés elnökével. "Egypártrendszer van a Székelyföldön". = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16."

"A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára, Hidegcuti Ioan, levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkészt és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyházaik területén felállított Wass Albert-szobrok "ügyének" a megoldására. Markó Béla RMDSZ-elnök felkérésére Kelemen Atilla megyei elnököt kihallgatáson fogadta Hidegcuti államtitkár, a jogi védelmet Frunda György szenátor vállalta fel. Bartha Józsefet névtelen telefonálók háborgatják. Kelemen Atilla elmondta Hidegcuti Ioan művelődési államtitkárbak, hogy ki volt Wass Albert, akiről az államtitkár az ügy kirobbanásáig nem is hallott. Az államtitkár szakértők által készített történelmi tanulmányt kér, amelyet a minisztérium fog finanszírozni. Megígérte, hogy a tanulmány elkészültéig az ügyet leállítja. /(lokodi-mózes): Boszorkányüldözés A funtineli boszorkány szerzője ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Jan. 16-án Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot is kihallgatta a Marosvásárhelyi Ügyészség a templomkertben felállított Wass Albert-szobor ügyében. Ismertették vele a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, illetve a római katolikus templomkertben álló szoborra vonatkozó felszólítást. Jan. 17-én Bartha Józsefet, Holtmaros református lelkipásztorát hallgatják ki a falu református templomkertjében állított Wass Albert-mellszobor ügyében. Bartha elmondta, megkezdődött az Amerikában elhunyt író politikai rehabilitációja, és remélhetőleg már februárban Bukarestbe érkeznek az ártatlanságát bizonyító iratok. Frunda György ügyvéd-szenátor elvállalta a védelmüket. Frunda hangsúlyozta, hogy nem indult bűnügyi eljárás a lelkipásztorok ellen, ráadásul az egyház telkén, tehát magánterületen állították fel az író szobrait. /Gazda Árpád, Antal Erika: Nem emeltek vádat a kanonok ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"Új RMDSZ-csoportosulás született, a Demokratikus Újbaloldal. Asztalos Lajos jelezte, szándéknyilatkozatukkal minden bizonnyal sokan egyetértenek, például a kiskeresetűek rohamos elszegényedésével. Visszatetsző viszont a szándéknyilatkoztaban a hitélet erőltetésének fölvetése. Tapasztalható-e valami efféle megnyilvánulás egyházaink részéről? - tette fel a kérdést. Soraikba várják a reformkommunistákat. "Ez a fogalom legalább olyan képtelenség, mint a reformnáci vagy a reformfasiszta. Mert mit is akar megújítani a reformkommunista? A bukott rendszert? Annak melyik változatát?" "De mi történne, ha az RMDSZ-nek kifejezetten demokratikus újjobboldala alakulna, s ez a soraiba várná, mondjuk, a reformnyilasokat? A reformhungaristákat?" /Asztalos Lajos: Újbaloldal: Keresztényszocialisták meg reformkommunisták. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"