"Febr. 17-én együttes ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ baloldali platformjainak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE), a Demokratikus Új Baloldalnak (DÚB) és a Szociáldemokrata Platformnak (SZDP) az országos vezetősége, hogy közösen kiértékeljék a Szatmárnémetiben lezajlott VII. RMDSZ- kongresszus eredményeit. Neményi József Nándor kifejtette: mindenben támogatják a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget. "A baloldali érzelműek a tagság 15-20%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni" - jelentette ki Neményi József Nándor. /Ö. I. B.: Baloldali RMDSZ-támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti platformja támogató aláírást gyűjt két témában: az autonómiamodell érvényesítése /az autonómia magába foglalná Székelyföld, Kalotaszeg és Partium területi autonómiáját is/, a másik a kedvezménytörvény jelenlegi formájának megőrzése ügyében./Az EMK RMDSZ-platform aláírásgyűjtése elé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"Tőkés László püspök febr. 7-én kiadott nyilatkozatában kiemelte, az alapszerződés autonómiaellenes záradékától az RMDSZ-nek az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatiságát feladó kongresszusáig egyenes út vezetett, éspedig: a neptuni megalkuvó politika betetőzésének útja. A mostani RMDSZ már nem a magyar nemzeti közösség demokratikus közakaratából, hanem a bukaresti és budapesti utódkommunista hatalomtól nyeri legitimációját. Medgyessy Péter miniszterelnök éppen olyan rosszul tette, hogy eljött Szatmárnémetibe, mint azt, hogy múlt év dec. 1-jén, Budapesten részt vett Erdély elszakításának emlékünnepén. Adrian Nastase miniszterelnök mindkét fényes politikai sikeréhez pedig csak gratulálni lehet. "Ezek után Anyám vajon milyen álmot ígér a Holt-tenger fenekére süllyedt Pusztakamarásnak?" Az elnyomó hatalommal összefonódott RMDSZ öntömjénező sikerpropagandája közepette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szatmárnémeti rendkívüli közgyűlése vállalkozik arra a szerepre, melyet az RMDSZ eljátszott. /Tőkés László püspök: Rendhagyó nyilatkozat egy kongresszusról és egy közgyűlésről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./"

"Aranyosgerenden a Bánffy-kastély mellett megrendezték az első Aranyosgerendi Népfőiskolai Napokat. Görög Ilona és Görög Károly, az RMDSZ aranyosgerendi szervezetének elnöke, valamint egy csapatnyi tenni akaró munkájának eredménye az egész hetet átfogó rendezvénysorozat. A meghívottak között volt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Pillich László Kolozsvár városi tanácsos, eljöttek a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai. Közel száz érdeklődőt vonzott a majdnem 30 százalékban magyarok lakta, ám kétnyelvű helységnévtáblával még nem rendelkező faluban az előadás. Két alapítvány /mindkettőt tavaly jegyezték be/, a Bánffy Kastély Önkéntes Alapítvány és a Bánffy István Alapítvány hozta létre az otthont. A Kolozsváron élő örökös, Bánffy István árvaházakból kikerült magyar fiatalok részére kívánt otthont nyújtani. Célja 18 esztendősöket megmenteni az utcára jutástól. /Kerekes Edit: Ébredés az utolsó órán. Árvák a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"A román bíróság febr. 3-án legfelsőbb szinten is elutasította az Erdély-Bánság Liga politikai pártként való bejegyzését. A liga febr. 6-án Nagyváradon tartott elnökségi ülésén értékelték a kialakult helyzetet, s döntöttek a továbbiakat illetően. Jakabffy Attila, a szervezet főtitkára kifejtette: nem adják fel, folytatják a küzdelmet egy regionális párt megalakításáért. Az Európa Parlamentben képviselettel rendelkező Európai Népek Demokrata Pártja - Európai Szabad Szövetkezés nyilatkozatban ítélte el a nyilvánvaló törvénysértést. A liga a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul. Emellett elkezdik az aláírásgyűjtést egy új politikai alakulat, az Erdélyiek Pártja bejegyeztetése érdekében. Jakabffy Attila úgy látja, hogy az RMDSZ a román posztkommunista kormánypárt magyar szekciójává, érdekeinek hűséges kiszolgálójává vált. A balkanizálódó RMDSZ folyamatosan komoly szolgálatokat tesz a ligának, mert rádöbbenti az erdélyieket a regionalizmus szükségességére. /Sz. L.: Ha nem Erdély-Bánság Liga, akkor Erdélyiek Pártja? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./"

"A református egyházkerület nevére telekkönyvezték a kolozsvári Bocskai téri ingatlant, azonban az ingatlanban székelő Mezőgazdasági Hivatalnak még nincs hova költöznie. Az épület átadása tavaly egyik legfontosabb feltétele lett volna annak, hogy az RMDSZ és a PSD között aláírják a helyi szintű együttműködési megállapodást. /Lázár Lehel: Kiköltözők miatt nem tudnak beköltözni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./"

"Belső választásra készül az RMDSZ segesvári és környékbeli szervezete. A lélekszám apadása leginkább a végeken érződik. Gál Barna tanár, megyei tanácsos, Segesvár helyi RMDSZ szervezetének elnöke tájékoztatott: Segesváron 1990-ben 84 magyar I. osztályos tanuló volt, ma 32. 2002-ben a magyar fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A tavaly érettségizett 43 diákból 27-en iratkoztak be főiskolára vagy egyetemre, s csak ketten tanulnak a Sapientián. Ide, Segesvárra, még a szele sem ért el az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezménynek. A kétnyelvű táblák közül egyet valahogy kitettek, de azt is lemázolták, s azóta sem cserélték ki. Az erdő-, föld-, háztulajdonjog- visszaszolgáltatásból semmit sem valósítottak meg. Magyarul tudó köztisztviselő nincsen a polgármesteri hivatalban. A Gaudeamus Alapítványt hat 6 évvel ezelőtt együtt hozták létre, a szórványban levő diákok támogatására. Ma márt nincs kapcsolatuk, mert önállósultak, ők kapják a pénzt, ők rendezik, nincs szükségük az RMDSZ-re. Segesváron a helyi szervezet választmánya nem működött, a tagok a székház felé se jönnek. Valahogyan meg kellene szólítani az embereket. Az RMDSZ-bálon kívül semmi nincs, ami megmozgatná a segesvári magyarokat. - Segesváron volt magyar ifjúsági szervezet, a megyében először itt indult be a magyar vállalkozók klubja, ez mind megszűnt. Létezett az EMKE helyi szervezete, ez is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. A helyi rádióadó magyar nyelvű műsorát is több nekifutásból beindították, s a néhány lelkes szerkesztőn kívül nehezen kapnak munkatársakat. /Vajda György: Szórványdilemmák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ "

"A sepsiszentgyörgyi fórumra sokan eljöttek, a hangulat az RMDSZ tizenhárom évvel ezelőtt induló dinamizmusára emlékeztetett. Az RMDSZ kongresszusa után számítani lehetett arra, hogy - különösen Székelyföldön - forrongó felháborodást váltanak ki a magyarság szimbólumvilágát, érzelmeit, kollektív énjét sértő személyi és csoportos leszámolások. A fórumon az RMDSZ hatalmi szféráihoz tartozók közül nem mindenki vonta le azt a következtetést, hogy ha nem lesz változás, egyszerűen szétesik az RMDSZ. A székelyföldi magyar lakosság körében igényként fogalmazódott meg az egyeztető fórumok szervezése. A kis lépések taktikáját nem ajánlatos szembeállítani a radikalizmussal. A robbanásveszélyes belső feszültséget kell érvként felsorakoztatni az elvetélt autonómiatörekvések újraélesztéséhez, az önálló állami egyetem visszaállításához, a kettős állampolgárság intézményének magyarországi elfogadtatásához és a közösségi jogok egyéb elemeinek visszaszerzéséhez. "Nemcsak státustörvényre, hanem nemzetiségi statútumra tartunk igényt" - fogalmazott Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Semmit a nép nélkül... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"Magyari Lajos is kiállt az RMDSZ mellett, de ő már óvatosabban. Szerinte a mostani sepsiszentgyörgyi fórumon nagy volt az érzelmi tényezők befolyása. Szerinte a belső választás kiterjesztése a teljesen szabad cenzus irányába, ellentmondana bármiféle logikának. /Magyari Lajos: Vélekedés a fórum kiáltványáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő febr. 18-án bírálta a kormányt a 2003/37-es rendelet kapcsán, miszerint az egyesületeknek és alapítványoknak megalakulásuk előtt meg kell szerezniük az illetékes minisztérium vagy a központi közigazgatás szaktestületének jóváhagyását. A képviselőházban kijelentette, hogy ez a "restriktív és minden alkotmányos alapot nélkülöző" kitétel növelni fogja a bürokráciát, túlkapásokra és diszkriminációra készteti a köztisztviselőket./Kelemen Hunor bírálja a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Febr. 22-én dönt a tisztújításról az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ha felkérik a tisztség betöltésre, kész elvállalni azt. Máté András városi tanácsos, ügyvéd szintén vállalja a megmérettetést. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezeténél eddigi elnökök Kántor Lajos, Balázs Sándor, Buchwald Péter, Kötő József és Boros János voltak. Kónya-Hamar Sándor 1999-től a megyei szervezet elnöke. /Papp Annamária: Tisztújítás előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor és Máté András vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor az Európa Alkotmányát kidolgozó Konvenció póttagjaként kiegészítéseket, javaslatokat nyújtott be az alkotmánytervezet már meglévő, 16 cikkelyéhez. A szenátor azt javasolja, hogy az Unió ne csak a tagállamok nemzeti identitását tartsa tiszteletben, hanem az autonóm, regionális és helyi közigazgatási rendszereket is. A szenátor második javaslata szerint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok mellett az új dokumentum tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait is. Az új alkotmánytervezetben az is szerepel, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kell a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményhez, az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvhasználatot és a helyi autonómiát biztosító Európai Chartához. /P. Zs.: Eckstein újításai. Az EU-nak a nemzetiségekre is figyelnie kell. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"Febr. 15-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnyának koordinációs tanácsa. Toró T. Tibor, az RT elnöke a vele készült interjúban leszögzte, hogy az RMDSZ kongresszusán, Szatmárnémetiben a belső választásokról szóló vitában egy újabb fejezet kezdődött. A szatmári fórum tisztújításról döntött, arról, hogy az általános, titkos és közvetlen választásokat törli az alapszabályzatból. Ehelyett egy olyan procedúrát körvonalazott a szövetségi alapszabályzat mellékletében, amely a párttagoknak ad szavazati jogot, és egyeseknek jelölhetőségi jogot. Az újraválasztott Markó Béla szövetségi elnök mondta el, hogy jelenleg az RMDSZ-nek körülbelül 400 000 tagja van, ez tehát azt jelenti: ennek a létszámnak ad lehetőséget, hogy döntsön, a különbséget jelentő, körülbelül 600 000-re tehető - hiszen durván számolva egy millió szavazóképes magyar él Erdélyben - embernek nem akar szavazati jogot adni. Az RT-nek el kell dönteni: hol van a helye egy ilyen típusú centralizált pártban. - Miért nem tették szóvá az önök által képviselt közösségeket aggasztó problémákat? - jött a kérdés. Lehet vitatni a RT kongresszusának döntését, amely arról szólt, hogy nem kíván élni a jelöltállítás jogával, és nem kívánja legitimizálni azt a folyamatot, amelyet Szatmárnémetiben megerősítettek. Egyesek szerint ez hibás döntés volt. A döntések nem a konresszuson születtek, hanem előtte történtek. Tehát, hogy az RT néhány tagja hozzászólt-e vagy sem a kongresszushoz, nem változtatott az eredményen. Kudarcot vallottak a tárgyalássorozatban, betonfalba ütköztek. Sokan vannak ugyanis, akik nehezen tudják elképzelni, hogy nincs is szükség Tőkés László püspök személyiségére. A Tőkés szervezte Láncos templombeli rendezvény kiegészítő rendezvény volt. Olyan dolgok hangzottak el, amelyekre a másik teremben nem kerülhetett sor. - Nem jó, amikor az egyházi embereket folyamatosan vissza akarják küldeni a szószékre. Az egyházi intézmények autonómok, amikor a közösségnek szüksége van rájuk, akkor ott vannak és helyt állnak. /Köllő Katalin: A Reform Tömörülés célja: újraépíteni az egységet. Toró: Szatmárnémetiben lerombolták az önkormányzati építkezést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Botrányt okozott az első magyar nyelvű felszólalás Marosvásárhelyen, a tanácsülésen.Febr. 18-án kirohant a teremből két PRM-s és egy PUNR-s önkormányzati képviselő, amikor a tanácsülésen az RMDSZ egyik képviselője első ízben szólalt fel anyanyelvén. Dávid Csaba mindössze egy mondatot szólt, azt is nyomban lefordította. "A tanácsosok közül mindenki tud románul, a sajtóértekezleteket is románul tartják, a külföldi küldöttségeknek pedig lehet gép nélkül is fordítani" - fejtette ki álláspontját az ellenző Amza tanácsos. Ráduly Levente anyanyelvén arra szólította fel kollégáit, hogy éljenek a nyelvhasználati joggal. /Szucher Ervin: Kiviharzottak a teremből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"Újabb csatlakozók jelentkeztek a Csoóri Sándor kezdeményezte, A határon túli magyarokról szóló törvény támogatására című felhíváshoz. Az egész ívet betöltő aláírásözönnel a földkerekség öt kontinensére szétszóródott magyarság jeles személyiségei sorakoznak fel. Kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Markó Béla, az RMDSZ elnöke több ízben is nyilatkozott a kedvezménytörvény Magyar Állandó Értekezleten elfogadott szövegének érvényessége mellett. /Sylvester Lajos: Harcunk parázsa lobban...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ "

"Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára, sajtó- és kulturális attaséja leszögezte, a Bánát neki inkább mentalitás, sajátos érzékeny soknemzetiségű kultúra, mintsem tájegység. A térségben a nemzeti államok létrejötte zajlik, nem az összetettség szövetsége. Kiemelt figyelemmel követik nyomon a diaszpórát, a magyar kormány növekvő hányadban támogatja közalapítványai által a szórványmagyarságot. Kedvező folyamat, hogy az RMDSZ-nek is egyre nagyobb lehetősége van a diaszpórával foglalkozni. Az etnikai diaszpórát az EU-normák szerint is - hátrányos helyzete miatt - pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az RMDSZ-nek, a civil intézményeknek meg kell tanulniuk az EU nyújtotta lehetőségek kihasználását. A magyar kormányzat a fiatalok anyanyelvi oktatását, az itteni magyarok közösségteremtő intézményeit, kulturális fórumait, gazdasági önszerveződését fogja növekvő mértékben támogatni. Az egyetlen biztos módja a közösségi értékek megőrzésének az önszerveződés. /Nagyálmos Ildikó: "Bánát a vastag húsos szalonna és a rózsafajok kikísérletezője". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"

"Több mint fél évszázad után ismét van saját közösségi háza a temesvári magyarságnak. Január eleje óta működik a Putna utca 7. szám alatt az RMDSZ Közösségi Központja. A romániai státusirodákat működtető Progress Alapítvány által vásárolt, eredetileg családi háznak épült ingatlanban az év eleje óta már működik a kedvezménytörvény alkalmazását elősegítő Központi Információs Iroda. Az ingatlanban, az év elejétől klubtevékenység is beindult. A nagyterem a Temesváron működő magyar civil szervezetek rendelkezésére áll. /(Pataki Zoltán): Magyar közösségi ház működik Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"Febr. 20-án, az RMDSZ szokásos bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy febr. 21-én Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Hivatalban az RMDSZ módosított alapszabályzatának értelmében megtartják a Platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülését, másnap pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésezik. Markó részletesen ismertette az SZDP-vel aláírt együttműködési megállapodás tartalmát. Ebben jelentős helyet foglal el a magyar nemzetiségű szakemberek jelenléte az állami, területi, helyi és kulturális intézményekben. A megállapodás értelmében a kormány támogatja a felekezeti iskolák további működését, valamint új egyházi tanintézmények létrehozását is. A megállapodás mellékletei az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztésével, valamint szociális kérdésekkel foglalkoznak. /Több magyart a közintézményekbe. Markó Béla az RMDSZ-SZDP protokollumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Nehéz az RMDSZ és a kormánypárt együttműködését értékelni, jegyezte meg Gazda Árpád. Prioritásnak tekintik az autópálya megépítését. Mit lehet majd egy év múlva ebből számon kérni?A miniszterelnök nyugodt lelkiismerettel mondhatja az év végén, hogy mindvégig prioritásnak tekintette a tervet. A felek "tanulmányozzák a lehetőségét", hogy egyes kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemeken magyar csoportok indulhassanak. Ez nem megfogható, hiszen ez az igény már régebben is elhangzott. /Gazda Árpád: Megfoghatatlan megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Az RMDSZ kongresszusi beszámolójában az szerepelt, hogy a kormánypárttal kötött tavalyi megállapodás 89 pontjából nyolcvan teljesen vagy részlegesen már teljesült. Mégis az idei évre kötött megállapodás jelentős mértékben ugyanazokat a kitételeket tartalmazza, mint a tavalyi. Miért? - kérdezte a Kritika munkatársa. Borbély László RMDSZ-alelnök válaszában leszögezte: azért, mert van, ami csak részlegesen teljesült, és vannak olyan kitételek, amelyeket tovább kell minden évben követni. Több olyan pont van, amely a tavalyi protokollumban határidővel szerepelt, és nem teljesült, az idei dokumentumban viszont már határidő nélkül szerepel. Borbély szerint ez azt jelenti, hogy "követjük e pontok megvalósulását." Sok helyen szerepel olyan megfogalmazás a dokumentumban, hogy "közösen elemzik a lehetőségét". Borbély azzal indokolta ezt, hogy például a Csíki Magánjavaknál a jogászok sem döntötték el, hogy milyen formában lehet azt megvalósítani. - Nem került be a megállapodásba az aradi Szabadságszobor felállítása sem, noha a tavalyi dokumentumban szerepelt, a szobor pedig, mint tudjuk, nem áll, jegyezte meg az újságíró. Borbély ezt azzal indokolta, hogy megszületett a felállítására a helyi határozat. /G. Á.: A kipipálás módjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Az RMDSZ kifogásolja a kormány rendeletét, mely szerint az alapítványok és egyesületek létrehozásához a Közigazgatási Minisztérium jóváhagyása is szükséges. Kelemen Hunor SZET-elnök az RMDSZ febr. 20-i sajtótájékoztatóján az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó, 2003/30-as számú kormányrendelet visszásságairól tájékoztatott. A rendelet szerint valamely egyesület, illetve alapítvány bejegyzéséhez a Közigazgatási Minisztériumnak vagy illetékes szervének jóváhagyása szükséges. Ez visszaélést, diszkriminációt eredményez, emelte ki az RMDSZ képviselője. /I. F.: Nehezített beírás. Tiltakozik az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be a brassói Áprily Lajos Gimnázium felújított épületszárnyába addig, amíg a román iskola is fel nem épül - jelentette ki Otilian Neagoe Brassó megyei prefektus a román diákok szüleivel folytatott febr. 20-i megbeszélésen.Az Áprily Lajos Gimnázium márciusi átadásáról az idei RMDSZ- PSD országos protokollum rendelkezik, arra azonban nem tér ki, hogy a felújított épületben az átadás után mely oktatási intézmények folytathatják tevékenységüket. A román iskola teljes felépítése leghamarabb őszre várható. Petki Pál, az Áprily Lajos Gimnázium igazgatója megerősítette: a néhány héttel ezelőtti megbeszélésen, amelyen Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is részt vett, konkrét ígéretként hangzott el, hogy március folyamán, az épületszárny befejezésekor az Áprily Lajos Gimnázium osztályai birtokba vehetik az épületet. /Lukács János: Senki nem költözik be őszig az Áprilyba. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt aláírta az újabb egyéves együttműködési szerződést. Az egymás nagyszerűségét, az együttműködés felette hasznos voltát hangsúlyozó nyilatkozat mintha igazolná: összenő, ami összetartozik, írta a Háromszék munkatársa. Az egyezmény sok új elemet nem tartalmaz. Elemzik a Csíki Magánjavak visszajuttatásnak lehetőségét. Határidő nélkül de célként jelölték meg a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását és egy kisebbségi kutatóintézet létesítését. Egyetem helyett a már meglévő magyar csoportokból két önálló (egy természettudományi és egy humán) kar létrehozását helyezték kilátásba. 1990 óta követeli a magyar nemzeti közösség az önálló állami magyar egyetem létrehozását, ez nem szerepel a prtokollumban. /Simó Erzsébet: Összenő, ami összetartozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./ "

"Febr. 21-én széles képviseleti alapon nyugvó erdélyi fórum összehívásáról döntött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, amely megalakítja a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának (RMNKÖ) létrehozását kezdeményező bizottságot. Tőkés László püspök elmondta: a fórum helyszínéről még nem határoztak, az eseményre minden bizonnyal valamelyik erdélyi nagyvárosban kerül sor és március idusa táján rendezik meg. Megteremtik a romániai magyar nemzeti közösség hiteles közképviseletét, közvetlen, szabad és titkos választások útján. Hangsúlyozta: a testületből senkit sem zárnak ki, a hamarosan sorra kerülő fórumra az RMDSZ szervezeteinek képviselőitől kezdve a polgári mozgalom egyesületéig és közéleti személyiségekig mindenkit elvárnak. A püspök rámutatott: az RMNKÖ valójában a romániai magyar közképviseletet vagy miniparlamentet jelentené, amely a jelenlegi Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a szerepét töltené be. /Papp Annamária: Sajátos nemzeti önkormányzat. Erdélyi fórumon döntenek a Kezdeményező Bizottságról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője febr. 21-i sajtótájékoztatóján elemezte a kormánypárt és az RMDSZ között megkötött új együttműködési megállapodást. A képviselő szerint a protokollum a Szociáldemokrata Párt (SZDP) sikereként könyvelhető el. Az együttműködési megállapodás szövege 60-70 százalékban ugyanaz, mint a 2002-es évi protokollumé, hangsúlyozta Vekov Károly. Ezenkívül nagyrészt általánosságokat tartalmaz. A képviselő sérelmezte, hogy a megállapodásból kimaradt a Kisebbségi Nyelvek Chartájának elfogadása, bizonyos magyar középiskolák, köztük a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kérdésének rendezése, valamint az aradi Szabadság-emlékmű elhelyezésének megoldása és az . alkotmánymódosítással kapcsolatos kitételek is. Vekov többször javasoltam, hogy előbb a megyei protokollumokat kellene megkötni. /Köllő Katalin: Vekov Károly bírálja a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"Febr. 21-én a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Markó Béla politikai helyzetelemzése szerint az RMDSZ alapszabályzat-módosítása több nyitást tartalmazott, mint megszorítást, szemben az egyes sajtóorgánumok által közöltekkel. Markó Béla tájékoztatott a még nem működő Illyés Alapítvány helyzetéről, valamint a Communitas Alapítvány (CA) bővülő támogatási lehetőségeiről is. A szövetségi elnök részletesen elemezte a nemrégiben aláírt RMDSZ-SZDP protokollumot, külön kiemelve, hogy az együttműködési egyezmény tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint létrehozzák a marosvásárhelyi román és magyar nyelvű tv-stúdiót, ugyanakkor bővítik a közszolgálati rádió-és televízióadók személyzetét. Több újságíró figyelmeztette a szövetségi elnököt arra, hogy a közhangulat megítélése szerint rossz az RMDSZ imázsa, például Háromszéken. Markó Béla szerint az RMDSZ-ben helye van a radikális véleményeknek is. /B. Á.: Találkozás a sajtó képviselőivel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó elmondta, a magyar nemzeti közösségnek jutó keretből a Communitas Alapítvány 3 milliárd lejjel növeli a magyar sajtó támogatását. Újdonságnak számít, hogy nem csak folyóiratok, kulturális és réteglapok, de a napilapok által indított különböző programok, mellékletek is támogathatók.A találkozó résztvevői között kisebb szakmai vitába torkollott az RMDSZ megítéléséről folytatott társalgás. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője szerint az RMDSZ politikájáról szóló olvasói levelek közül csak a tényszerűen megalapozott véleményeket kell közölni a sajtóban. Bakk Miklós, a Krónika felelős szerkesztője felvetette: Markó Béla látogasson el az összes erdélyi magyar médium szerkesztőségébe, hogy a sajtóélet minden szereplőjével külön is alkalma legyen eszmecserét folytatni. /Markó a sajtóval tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"

"A csángók oktatási helyzetéről rendeztek konferenciát febr. 21-én Budapesten. Az általános iskolától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatási program kidolgozására lenne szükség annak érdekében, hogy a csángók megőrizhessék kultúrájukat Romániában, majd az Európai Unióban - hangzott el rendezvényen. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által szervezett, a Veszélyeztetett európai kisebbségi kultúrák az oktatásban című konferencián előadó magyarországi, erdélyi és csángó oktatási szakemberek arra kerestek választ, hogyan biztosítható a moldvai magyarok kultúrájának, nyelvének megőrzése. Pálinkás József, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, volt oktatási miniszter szerint a kulturális sokszínűség megőrzése nemcsak az egyes országoknak, hanem Európának is érdeke. Pálinkás József örömét fejezte ki, hogy 44 év után 2002 szeptemberétől két moldvai csángó községben, Klézsén és Pusztinán ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv mint anyanyelv általános iskolai tanítására. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az iskolai tanításon kívül meg kell teremteni a különböző közösségi házakban a magánoktatás formáit is. Szép Gyula, az RMDSZ kulturális alelnöke szerint a "törékeny sikert" a romániai hatalommal való folyamatos párbeszéddel meg lehetne szilárdítani. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke, Pusztinán tanító fiatal magyar tanár arról beszélt: a legfeljebb 60 ezerre becsült csángó közösségnek nincsen hagyományos értelemben vett magyarságtudata, csak egyfajta "bujkáló identitástudata". Véleménye szerint a moldvai magyarokban tudatosítani kell, hogy ők a magyar kultúrához tartoznak, ehhez pedig csángó fiatalok elitképzésének elindítására lenne szükség Erdélyben és Magyarországon. A csángó magyarok oktatási helyzetéről rendezett konferencia szorosan kötődik a febr. 22-én Budapesten tartandó hagyományos csángó fesztiválhoz, melyet idén is a Petőfi Csarnokban rendeznek meg. /Elitképzés szükséges. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"