"A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, illetve a bethleni RMPSZ rendezésében nagyszabású márc. 15-i emlékünnepélyre került sor. Márc. 16-án a vasárnapi istentiszteleten a bethleni Grigore Silasi Általános Iskola magyar tagozata tanárainak és diákjainak közös előadására került sor. Zselyken a Pro Zselyk Egyesület és Barcsa István helyi lutheránus lelkész rendezésében mintegy száz ember hallgatta az ünnepi beszédeket és a fiatalok szavalatait. /Sz. Cs.: Együtt, egymásba fogózva. Erőt merített Bethlen és Zselyk is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Funar kolozsvári polgármester feljelentést tesz a főügyészségen a március 15-én a Petőfi-emléktáblánál lezajlott koszorúzási ünnepség miatt, amikor "súlyos románellenes és alkotmánysértő cselekedeteket követtek el a magyar szélsőségesek": a magyar zászlót és himnuszt használták, anélkül, hogy melléje a hasonló román jelképeket is igénybe vették volna. A polgármester szerint az esetet súlyosbítja, hogy az RMDSZ-rendezvényen jelen volt az alprefektus, "a rendőrség pedig tátott szájjal asszisztált a román nép ellenségeinek ünnepségén". /Ö. I. B.: Feljelentés március 15. miatt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"A Szociáldemokrata Párt-RMDSZ parlamenti koalíció a szenátusban elutasította a Demokrata Párt által kezdeményezett Magukra hagyott nyugdíjasok című egyszerű indítványt a múlt héten. Az indítvány kérte a nyugdíjalapoknak a politikai irányítás alóli kivételét, a nyugdíjak növelését, valamint a kedvezményes gyógyszerek jegyzékének növelését. Az RMDSZ szenátorai, mintha a magyarok körében nem is lennének nyugdíjasok és ezek nem nyomorognának, ellene szavaztak az indítványnak - amikor tartózkodni is lehetett volna. Mondják is a parlamentben akkreditált tudósítók, hogy az RMDSZ a kormánypárt magyar részlege lett. A felsőházból kijövő nyugdíjasok között két magyar is volt. Az egyikük szomorúan jegyezte meg: "Nagyon szégyelltem, hogy ilyen vezetőink vannak, akiknek az egyszerű ember élete a semmivel egyenlő. Mondja, miért kellett a kormánypárttal szavazni, miért?" /Román Győző: Legalább tartózkodnának. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./"

"A márc. 15-ei román napilapok egy része elsőoldalas tudósításban számolt be a Tőkés László református püspök kezdeményezésére Kolozsváron lezajlott Márciusi Fórumról, amelynek résztvevői megalapították az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságát. "Tizenkét év után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szélsőségesei kimutatták a foguk fehérjét: Tőkés ezer híve hivatalosan területi autonómiát követelt" - írta az Adevarul napilap. A Curentul a fórumot kezdeményező püspök fényképe mellett közölt elsőoldalas főcímében azt írta, hogy "Tőkés hadat üzent az egységes nemzetállamnak". Közölte a Curentul Borbély Lászlónak, az RMDSZ egyik alelnökének a fórumról tett nyilatkozatát is, amely szerint "Tőkés emberei kétségbeesetten keresik identitásukat." A Curierul National megírta, hogy a Nagy-Románia Pártnak (PRM) az összejövetel résztvevői között helyet foglalt parlamenti képviselői úgy nyilatkoztak: a helyszínen tapasztalni lehetett "a szélsőséges románellenesség radikalizálódását". "

"A Cotidianul tárgyszerű tudósításában úgy látta, hogy "a Tőkés-fórum az RMDSZ politikai-vallási alternatívájának" bizonyult. A Ziua azt emelte ki, hogy "Tőkés le akarja rakni a magyar önkormányzat alkotmányos alapjait". A Jurnalul National rövid hírben számolt be a fórumról, amelynek követelései közül arra figyelt fel, hogy a résztvevők kérték: "azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a lakosság tíz százalékát, anyanyelvüket nyilvánítsák hivatalos nyelvvé". /"Tőkés hadat üzent az egységes nemzetállamnak" - vélekedett a román sajtó egy része. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Marginális, idejétmúlt és Európa-ellenes, javíthatatlan revizionisták csoportjának nevezte márc. 15-én Mircea Geoana külügyminiszter azokat, akik egy nappal korábban részt vettek Kolozsváron a Tőkés László református püspök által kezdeményezett Márciusi Fórumon. A fórumon mintegy ezren arról döntöttek, hogy hozzákezdenek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásához. - Elsőként azt kell megállapítani, hogy a szélsőségesek száma folyamatosan csökken a magyar közösség soraiban, ma ez a szám mintegy ezerre tehető - mondta Geoana. A külügyminiszter szerint az RMDSZ mérsékelt vezetése képes arra, hogy politikájával pozitív eredményeket érjen el a romániai magyar közösség számára. - Ugyanakkor sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen rendezvényen részt vesznek a magyarországi ellenzék vezető politikusai, akik megpróbálják a magyarországi belpolitikai vitákat átültetni a szomszédos országokba is - mondta. A kolozsvári fórumon jelen volt Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Németh Zsolt Fidesz-alelnök pedig levélben köszöntötte az egybegyűlteket. /Geoana revizionistának tekinti a fórum résztvevőit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Márc. 14-én Tőkés László püspök kezdeményezésére Márciusi Fórumot tartottak Kolozsváron, amelyen arról határoztak, hogy kezdeményező bizottságot hoznak létre egy Erdélyi Magyar Tanács felállítására. A fórum - Csapó József előterjesztése nyomán - alkotmánymódosító javaslatokat fogadott el: az "egységes nemzetállam" kifejezés helyett az alkotmányban a "szuverén, független, társadalmi és demokratikus jogállam" megfogalmazás szerepeljen. Az anyanyelvnek hivatalos nyelvvé kell válnia azokban a térségekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 10%-ot. Az eseményről Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte, hogy egy alternatív szervezet létrehozásának szándékáról van szó. Ezt ő veszélyesnek tartja., mert nem tudnak olyan alternatívát a romániai magyarság elé tárni, amelyet érdemben lehetne tárgyalni. Borbély szerint sokan egyéni ambíciókat és csoportérdekeket képviselnek. A fórumon jelen volt és szót is kapott Kiss Kálmán, annak a Magyar Szabad Demokrata Pártnak az elnöke, amely Független Magyar Pártként 1990-től létezik, 1996-ban nem tisztázott körülmények között bejegyezték, és amely arra volt jó, hogy mind 96-ban, mind 2000-ben az RMDSZ ellen indítson jelölteket. Borbély szerint nem számítanak bizonyos értékek, erkölcsi normák, hanem csak az fontos, hogy maguk köré gyűjtsék azokat, akiknek nem tetszik az RMDSZ. Az alkotmánymódosítási javaslat diverziós kísérlet, magyarázta Borbély, mert előzőleg mindenkilehetőséget kapott, hogy megtegye módosító javaslatait. A beérkezett javaslatokból az RMDSZ összeállított egy dokumentumot. /Mózes Edith: Borbély László: Megosztó kísérletnek tartom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"

"Székelyudvarhelyre többször jöttek magyarországi politikusok, rendszerint az éppen hatalmon levők: az MDF, majd a Fidesz alapemberei. Az MSZP ritkán jelentkezett. A Fidesz képviselői akkor is jöttek, amikor már ellenzékbe kerültek. Oláh István újságíró szerint a Fidesz sem látogatna oly sűrűn, ha Székelyudvarhelynek RMDSZ-es vagy a szó igazi értelmében vett független polgármestere lenne. Orbán Viktor és Szász Jenő barátsága ismert volt. Orbánék, ha nem jön közbe a vesztes választás, bizonyára befizették volna a négymillió dollárt a csereháti épület visszavásárlásáért. A nem a polgármester pártján álló polgár /mint az újságíró/ azt kifogásolja, hogy ünnepi alkalmakra érkeznek fideszes politikusok, majd "kötelezően vagdalkozássá fajul még március 15-e is." Oláh István szerint a Fidesz, akárcsak a az RMDSZ-t ellenzők célja nem egy alternatív program népszerűsítése, hanem a kormányzat durva lejáratása. /Oláh István: Pártpropaganda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

"Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem találkozik ezen a héten az Erdélyben tartózkodó Wass Endre Frunda György RMDSZ-szenátorral. Az eredeti elképzelés szerint a hét eleji találkozón arról beszélgettek volna, hogyan lehetne elindítani Wass Albert rehabilitálásának folyamatát. A találkozó azért marad el, mivel Frunda György Bukarestben tartózkodik, és csupán akkor jön Erdélybe, amikor Wass Endre, a háborús bűnösként elítélt Wass Albert fia már visszautazik Németországba. Wass Endre reméli, hogy egy következő erdélyi látogatásakor elindítják a rehabilitálási folyamatot. A második világháború után Kolozsváron elítélt író rehabilitálása azért különösen időszerű, mert ellenkező esetben le kellene bontani a Maros megyei Holtmaroson és Szászrégenben, valamint a Beszterce-Naszód megyei Vicében emelt Wass Albert-szobrokat. /L. J.: Elmarad a találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./"

"Márc. 15-én Temesváron felavatták a Kós Károly Közösségi Központot, a Temes megyei civil szervezetek központját. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében arra buzdította a megye létező és ezután alakuló civil szervezeteit, hogy éljenek minél gyakrabban az új hajlék nyújtotta lehetőséggel. Halász Ferenc hangsúlyozta: az RMDSZ-szervezet nem mondott le az elődök építette Magyar Ház visszaszerzéséről. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja kiemelte a mindenkori magyar kormányok törődését a határon túli magyarság sorsa, jövője iránt. A temesvári civil szervezetek új otthona ennek a törődésnek egyik kézzelfogható jele. /Sipos János: Építkező civil szervezetek. Kós Károly Közösségi Központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./"

"Németh Zsolt, a Fidesz Polgári Párt alelnöke megfázására hivatkozva nem mondta el a brassói magyaroknak március 15. alkalmából üzenetét. Előzőleg fel sem merült, hogy Verestóy Attila jelen lesz. "Jelenléte annál inkább meglepett, mert nem kifejezetten vallunk azonos politikai nézeteket" - jelezte Németh Zsolt. Titkárnője közölte, hogy Németh Zsolt megbetegedett. A Romániai Magyar Szó minderről Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióját kérdezte. Verestóy hangsúlyozta: "én sem akartam, és nem is szeretnék együtt szerepelni, méghozzá sehol Németh Zsolttal." Németh Zsolt "ne hozza ide azt a gyalázatos szokást, ami ott dívik. Azt, hogy még a nemzeti ünnepen is kétfelé szakad a magyarság." Verestóy leszögezte: "magyarországi politikus, legyen az bárki és bármilyen pártból, vegye csak megtiszteltetésnek azt, hogy egy RMDSZ-rendezvényre meghívják! És ne támasszon feltételeket". Verestóy szerint a brassóiak a "szeretett Dávid Ibolyát látták volna legszívesebben", de az MDF elnöknője elfoglaltsága miatt ennek nem tudott eleget tenni, és akkor Németh Zsolt "gyorsan bejelentkezett". Az ünnepségre megérkezett Németh Zsolt titkárnője, hogy ő beolvasná a beszédet. Verestóy szerint sajnálatos, "hogy éppen azok, akik a magyar nemzet határokon átívelő egységéről szónokolnak nap mint nap, ma nem tesznek mást, mint keményen támogatják azt a mozgalmat, azokat a fórumokat, melyek célja megtörni magyarságunk egységét, valamiképpen létrehozni az RMDSZ úgynevezett alternatíváját." /Gyarmath János: A "pótszónok" begorombult... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"A Polgári Szövetség (az Alianta Civica) Országos Igazgató Tanácsa állásfoglalása szerint az RMDSZ és az SZDP szövetsége akadályozza az igazi demokráciáért, a politikai osztály megreformálásáért, a korrupció ellen folytatott harcot. Az RMDSZ bizonyos előnyök érdekében elárulja a demokrácia ügyét, a politikai erkölcs minimumát. Kántor Lajos ehhez hozzátette: romániai magyarként nem könnyű megválasztani a többségi barátot és megnevezni az ellenséget. /Kántor Lajos: Barát és ellenség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz gátlástalan propagandája, amelyet Erdélyben a magyar kormány ellen folytat - jelentette ki az MTI-nek Kovács László. A magyar külügyminiszter a Krónika Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel készített, márc. 18-i számban közölt interjúra reagált. "Mostani erdélyi utam, az RMDSZ vezetőivel és egyszerű emberekkel folytatott beszélgetéseim arról győztek meg, hogy az előző kormányt súlyos felelősség terheli azért, hogy a magyarországi viták Erdélybe is behatoltak, veszélyeztetve a magyarság egységét" - jelentette ki Kovács. Leszögezte, Németh Zsolt állításával ellentétben a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatások elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúraépítésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. "Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott" - vélekedett a miniszter.Kovács László hozzáfűzte, azok az erdélyi magyarok, akik hallották vagy olvasták az ő marosvásárhelyi, illetve fehéregyházi március 15-i ünnepi beszédeit, és összehasonlították azokat Németh Zsoltnak, Kövér Lászlónak és más fideszes politikusoknak "a magyar kormány ellen uszító megnyilatkozásaival", le tudják vonni a következtetést: ki az, aki az erdélyi magyarság ügyét, az annak érvényesítésében elengedhetetlen összefogást szolgálja, és ki az, akit pártpolitikai érdekei vezetnek. /G. Á.: Beszédes ünnepi beszédek. Külügyminiszteri válasz a Krónika-interjúra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./"

"Tizenhárom évvel ezelőtt, 1990. márc. 19-20-án, Marosvásárhely tragikus etnikai konfliktusoknak volt színhelye. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének operatív tanácsa kiadott nyilatkozata szerint "szilárdan meg van győződve arról, hogy a tizenhárom évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg." /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége márc. 17-én, Kolozsváron tanácskozást tartott az erdélyi magyar társadalom önszerveződő mozgalmának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről. Kötő József, az EMKE elnöke a "fehér folt" mozgalomról beszélt. Ennek célja, egyrészt felmérni azokat a magyarlakta településeket, ahol nem működik kisebbségi civil szervezet, másrészt pedig serkenteni ezeknek a megalakulását és létrejöttét. /Erősödik a Fehér folt mozgalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

"A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kör jelenlegi elnöke, Czika Tihamér emlékezett: a kört 1993-ban az akkori joghallgatók egy csoportja hozta létre, majd 1996 őszétől vált a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szakosztályává. 1996-tól kezdődően évente ötven helyet biztosítottak az egyetemre felvételiző magyar diákok számára. Az eredeti cél a jogi szakmában már tevékenykedő szakemberekkel való tapasztalatcsere volt. Később lehetőség nyílt nagyobb rendezvényekre is. 1999-ben sikerült megszervezni az első parlamenti látogatást. 1996-tal kezdődően az ELTE Jogi Karának nyári egyetemeire küldenek diákokat. Idén márc. 25-én szeretnének Bukarestbe látogatni, és a parlamenten kívül megnéznék az Alkotmánybíróságot és az RMDSZ központi székházát is. /Varga Zsuzsa: Feltette az első X-et a Jurátus Kör Feltette az első X-et a Jurátus Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Bitay Ödön 1990 márciusára emlékezett, részletet közölve készülő önéletírásból. Ebben az időben egyik alapfeladata a sajtófigyelés volt, különös tekintettel a kisebbségellenes megnyilvánulásokra, amelyekről nap nap után összegező tájékoztatást kellett benyújtania Ion Iliescu elnök számára. Február elején történt megalakulása napjától a napilapokban a Vatra Romanesca nevű szervezet xenofób, intoleráns hangvételű írásokban nyíltan uszított a magyarság ellen. A központi napilapok is gyakran közöltek ,,vátrás" törekvésekre utaló cikkeket. Szabaday Rudolf mérnök kezdettől fogva gyűjtötte ezeket az uszító írásokat, összeállított egy gyűjteményes iratcsomót. Bitay mindezt csatolta bizonyítékként Iliescu elnöknek. A ,,vátrások" március 19-én autóbuszokkal sok száz főnyi botokkal, fejszékkel, vasrudakkal felfegyverkezett Görgény-völgyi tömeget szállítottak be Marosvásárhely főterére. Délután ostrom alá vették a Teleki Tékával átellenben levő RMDSZ-székházat. Ekkor Jakabffy Attila a várost járva betelefonált a bukaresti székházba, s jelentette a dolgok alakulását. További két hölgy telefonon szintén beszámolt a történtekről. Amikor a rádió bemondta a Sütő András elleni merényletet, a székház felprédálását, az utcai összetűzések elszaporodását, Bitay felvette a kapcsolatot Király Károllyal és jelezte, márc. 20-ára kihallgatást kért Ion Iliescu elnök kabinetfőnökénél. Király leintette őt: ne írjon semmit, ne partizánkodjon. Bitay megkérte Radu Campeanut, az Nemzeti Liberális Párt elnökét, adjon a vásárhelyi eseményeket elítélő nyilatkozatot vagy közleményt. Bitay megtudta, hogy Sepsiről, Kézdivásárhelyről, Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre indulni akaró segítő csoportok telefonáltak, indulhatnak-e a marosvásárhelyiek megsegítésére? Bitay telefonon sorban leintette a jó szándékú, segítőkész csoportok vezetőit: maradjanak otthon. Ez parancs! Hajnalban menekültként megérkezett Szatmárról Formanek Ferenc elcsigázva, kimerülten. Elmondta, mit éltek át Szatmárnémetiben. Bitay elkészítette a tiltakozó közlemény román nyelvű változatát. Bemutatta Radu Campeanunak, majd Király Károlynak. Bitay azt állította, hogy Király Károly nem írta alá ezt a közleményt. A liberális pártelnök aláírta. Iliescu márc. 20-án fogadta Bitayt, aki kérte, Iliescu menjen Marosvásárhelyre, személyes jelenléte javulást hozna. Ekkor belépett Király Károly. Elnézést kér, mondta, de halaszthatatlan közlendői vannak az elnök számára. Bitayt kérte, várjon odakint. Egy órát várt, amíg Király távozott. Ion Iliescu pedig kiüzent: nem tudja fogadni, de a beadványt, az RMDSZ-iratcsomót olvassa, s azután intézkedni fog. Bitay azt állította, nem tudja, mi volt Király Károly sürgős közölnivalója, aki ezt nem tisztázta.Zárójelben a lap szerkesztője jelezte: Király Károly valójában elmondotta és megírta, miről tárgyalt Iliescu elnökkel. Bitay közölte az 1990. márc. 20-án az RMDSZ nevében kiadott közleményét. A közlemény összegezte a történteket, melyekért "elsősorban az ország politikai vezetése a felelős." Azt kérik az ország politikai vezetésétől, hogy vizsgáltassa ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, kik szervezték meg a vandál akciót, továbbá kérik a vétkesek felelősségre vonását. /Bitay Ödön: 1990 fekete márciusa Bukarestből nézvést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./Bitay írása hihetetlen. Király Károly tevékenységéről írásos feljegyzések vannak."

"Egyes román lapok szerint "román módra veszekednek az erdélyi magyarok, akik a magyar nemzeti ünnepen sem tudják elfelejteni, hogy mely magyarországi politikai erőhöz húznak". Erről kérdezte Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke véleményét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Kelemen elismerte a román sajtó ítéletét. Hangsúlyozta: kisebbségi létben megosztani a magyarságot több mint hiba, az egyszerűen bűn. Mindazok, akik Erdélybe behozzák a magyarországi politikai nézeteltéréseket, azok bűnt követnek el. Szerinte az ezres tömegből alig néhányan, talán húszan voltak azok, akik kilógtak a sorból. A magyar külügyminiszter kifütyülését politikai betyárkodásnak, politikai műveletlenségnek tartja, hiszen ő az egész nemzetet képviseli. Kelemen kitért arra, hogy az egyházak körében léteznek körök, amelyek megkísérlik az RMDSZ ellenében terelni a magyarságot. /Gyarmath János: Román módra veszekedünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "

"Erdélyi viszonylatban csak a háromszéki és csíki RMDSZ-szervezet döntött a belső választás mellett. Mint ismeretes, a szövetség VII. kongresszusa elfogadta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának helyi tagjait a szervezetek döntése alapján válasszák közvetlenül vagy elektoros (kijelölt választók általi) módszerrel. Háromszék és Csík közvetlen, állóurnás szavazásról döntött, a többi székelyföldi szervezet elektorokkal választ képviselőket az SZKT-ba. Az elektoros módszer mellett döntött egyebek mellett Udvarhelyszék és Gyergyó is. A választásokra május közepén kerül sor. /Csak két RMDSZ-szervezet rendez belső választást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója tagjainak aláírásával kezdeményezője lesz az alkotmánymódosító törvénytervezetnek. A módosítás keretében az oktatásra vonatkozó kiegészítést javasolták: "Az oktatás valamennyi szinten (fokon) állami, magán és felekezeti oktatás keretében zajlik". Ez azt jelenti majd, hogy a felekezeti oktatás önálló oktatási formaként jelenik meg. További kiegészítő javaslatok: "Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek jelentős arányban élnek, a szerves törvényben előírt feltételek mellett biztosított anyanyelvük használata szóban és írásban a helyi közigazgatási egységekkel, valamint a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban." "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben előírt feltételek mellett anyanyelvükön fejezzék ki magukat az igazságszolgáltató hatóságok előtt." A Nép Ügyvédje, valamint az Alkotmánybíróság intézményeinek a megerősítése, hatáskörének kiszélesítése. A sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának a megszüntetése, a prefektus intézményének a törlése, a helyi autonómia bővítése. A javaslat szerint a nemzeti kisebbségeket államalkotó nemzeti közösségként kell meghatározni. "A nemzeti közösségnek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szerveződnek." /Varga Attila: Összegzés az alkotmánymódosítás első szakaszának végén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./"

"Magyar és román miniszteri részvétellel rendez az RMDSZ önkormányzati konferenciát márc. 22-én Marosvásárhelyen. A mintegy hatszáz résztvevő - parlamenti képviselők és szenátorok, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok, polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok - olyan kérdések megvitatására készül, mint például a térségfejlesztés, a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása A tanácskozás előtt az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Szabályozni kellene, hogy például ha a polgármester nem hívja össze a tanácsot, ki hívhatja még össze rajta kívül a tanács ülését. Az elmúlt években a kormány azt, aminek a kezelése politikailag nagy rizikóval jár, amivel látványos sikert elérni nem lehet, azt átadta önkormányzati szintre. Ezekhez a feladatokhoz azonban sokszor nem adott forrást. Ez a helyzet az iskolák és legújabban a kórházak kapcsán. A régiósítás lesz az egyik központi téma. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége az önkormányzatokban dolgozók számára, pályázati úton, négyfordulós programmenedzsment tanfolyamot szervezett. Jó internetes pályázatkövető rendszerük van, a PONT, s kéthetente kiadványuk is megjelenik. /Tibori Szabó Zoltán: A régiósítás nem lehet felülről irányított folyamat - nyilatkozta lapunknak Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Magyarlapádon 49 óvodás van, és egy kicsi és sötét terembe járnak. Az óvodát már évek óta a központba akarják költöztetni, ahol van egy épület, amelyet a kisiparos szövetkezet még 1989 előtt kezdett építeni. A községnek nincs pénze az épület megvásárlására, a Fehér megyei RMDSZ támogatásában reménykednek, amelynek a Szociáldemokrata Párttal aláírt protokollumában szerepel a magyarlapádi óvoda ügye is. /Balázsi-Pál Előd: Nem rendezték az óvoda ügyét. Az RMDSZ segítségét várják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Felsőbányán márc. 15-én a római katolikus, majd a református temetőben koszorúztak a felsőbányai civil szervezetek (MADISZ, Nyugdíjasok Klubja), valamint a két magyar történelmi egyház nőszövetsége, illetve képviselői. Ezután a református templomban ünnepi istentisztelet volt. A két emlékezésen nem jelent meg a helyi RMDSZ egyetlen képviselője sem. Sőt, az egyik RMDSZ-alelnök az iskolás gyermekeket arról tájékoztatta, hogy az említett rendezvényeken egyáltalán nem kell megjelenniük, csak az RMDSZ másnapi koszorúzásán. A következő napon "kizarándokolt" a temetőbe mintegy 40 fős csoport. Utána többen közülük sajnálták, hogy elmentek. Elsőként Bónis István RMDSZ-elnök kijelentette: veszélyben van a magyarság egysége, mert egyesek önző érdekekből próbálják megosztani és egymással szembe fordítani a magyarokat. Utána Hitter Ferenc RMDSZ-tanácsos beszédében azokat szidta, akik az "egységet" megbontották a magyarságon belül, és nyilvánosan "nemzetárulók"-nak (!) nevezte azokat, akik másként gondolkoznak, mint az RMDSZ. Ezután kijelentette: "Nem szabad steril acsarkodásokra pazarolni az időt!" A Galaxia Rádió hétfői magyar nyelvű műsora /melyet Hitter Ferenc vezetett/ a márc. 15-én történt koszorúzásról és ünnepi istentiszteletről egyáltalán említést sem tett, csak az RMDSZz-rendezvényekről. /Alföldi-Lakatos Tibor református lelkipásztor: Felsőbánya: így ünneplünk mi. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 21./ "

"Az öt RMDSZ-képviselő - Kovács Ferenc, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly - azt kérte a szövetségi elnöktől, hogy a március 14-én Kolozsváron megrendezett Márciusi Fórum résztvevői által elfogadott alkotmánymódosító javaslatok érvényesítéséért tegye meg a szükséges lépéseket. A levélírók úgy vélik, a javasolt alkotmánymódosítások "elengedhetetlenül szükségesek nemzeti identitásunk megőrzéséhez és a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosításához, egyszóval itthon- és megmaradásunkhoz", és azok az európai normákon alapulnak. A képviselők szerint az alkotmánymódosítás elfogadása az RMDSZ és a kormánypárt politikai kapcsolatának "helyességét és őszinteségét" is jelezné. Az aláírók hangsúlyozták: mivel több képviselő és platform javaslata nem került bele az RMDSZ-SZDP protokollumba, s mivel az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság javaslatai egyelőre nem kerültek a plénum elé, a levélben tartalmazott javaslatnak nem késő érvényt szerezni. /A Márciusi Fórum javaslatainak érvényesítését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Márc. 21-én a Határon Túli Magyarok Hivatalában, Budapesten sajtótájékoztatón mutatkozott be az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. Tagjai: Illyés Mária, Bátai Tibor (HTMH), Bretter Zoltán (Oktatásügyi Minisztérium), Lakatos Mihály (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF), Laborczi Géza, a kuratórium titkára (SZDSZ), Potápi Árpád (FIDESZ Polgári Párt), Szarka László, Jászkuti László, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Kuratórium elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai: Fritz Péter, Petróczi Sándor (Miniszterelnöki Hivatal), Tóth József (Pénzügyminisztérium). A sajtótájékoztatót Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke nyitotta meg, a házigazda, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára örömmel nyugtázta, hogy az illetékes bíróság jogerős döntése nyomán végre kialakultak a kuratórium felállásának feltételei, annak a lehetősége, hogy az Illyés Alapítvány folytassa munkáját. Káros volt a kényszerszünet, mondotta, hiszen számos, jogos határon túli igény teljesületlen maradt. Közölte, hogy idén az Alapítvány valamivel több mint egymilliárdot kap a költségvetésből. Pomogáts Béla elnök megvallotta, hogy aggodalommal figyelte a kuratórium felállása, törvényességének biztosítása körüli huzavonát. A korábbi kuratórium mandátuma ugyanis szeptemberben járt le - tehát majdnem hat hónap telt el, míg az új kuratórium mintegy jogainak birtokában hozhat végre új döntéseket. A késés igen rosszat tett az ügynek, amelyet az Alapítvány képvisel, szolgálni kíván - a szolidaritás jegyében, amelyet a Magyar Köztársaság érez és vall a szomszéd országokban kisebbségi körülmények között élő magyar közösségek iránt. Reméli, hogy az iroda új vezetője, Hadnagy Miklós és minden alkalmazottja átérzi a szolidaritásból eredő kötelezettségeket. A zavartalanul működő alkuratóriumok - a szlovákiai, a vajdasági, a szlovéniai, s a burgenlandi- tovább működnek augusztus végéig. A romániai, erdélyi alkuratórium felállt az elmúlt napokban. Az RMDSZ szervezetei, vezető testületei az úgynevezett szaktestületek szervezetét is kijelölték. A romániai alkuratórium vezetője továbbra is Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz. A kárpátaljai és horvátországi alkuratóriumok jogkörét azonban az Illyés Alapítvány kuratóriuma egy-két hónapra magához vonja, felépítésüket át kívánja szervezni, közben megkísérel egyezségre jutni az ottani magyar szervezetekkel. Az elmúlt esztendőkben ugyanis ezek esetében eltolódtak az erőviszonyok, némely szervezet túlságos befolyást szerzett, a civil szervezetek jobbára háttérbe szorultak. A valamivel több mint egymilliárdból mintegy 42-44 százalék marad Budapesten és a többit osztják el az alkuratóriumoknak, az ott élő magyarság létszámának megfelelő arányban. Pomogáts Béla búcsút mondott a leköszönt kuratóriumelnök, Halzl József. /Bodor Pál: Pomogáts Béla: Többet tenni - az egész nemzetért. Megtartotta első ülését az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./"

"Nem pályázhat a Történelmi Máramaros terület RMDSZ-elnöki tisztségére Gerstmayer József, a szervezet jelenlegi elnöke, mert a választási bizottság - többek között arra hivatkozva, hogy tizenhárom hónapja nem fizette ki a tagdíjat - elutasította jelölését. A választási bizottság szerint hamis támogató aláírásokat is tartalmazó jelentkezési borítékkal jelöltette magát a Történelmi Máramaros terület RMDSZ-elnöki tisztségébe. Gerstmayer József a Krónikának azt nyilatkozta, a tagságdíjat már a jelölése beadását követő napon visszamenőleg kifizette. Közölte, hogy a támogatólistán nincs hamis aláírás. /Pesek Attila: Elutasították Gerstmayer jelölését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./"

"Márc. 21-én Marosvásárhelyen a szövetségi elnöki hivatalban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök az 1990. márciusi marosvásárhelyi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, illetve Juhász Ilonával. Az RMDSZ képviselői ányújtották azokat az adományokat, amelyeket az ügyvezető elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatok hozzátartozóinak, illetve a meghurcoltaknak. /A megbecsülés gesztusa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./"

"Mircea Geoana külügyminiszter információi nem voltak pontosak, amikor revizionizmussal vádolta meg a Márciusi Fórum résztvevőit - jelentette ki Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter szenátor. A szenátor úgy vélekedett, egyértelműen politikai jellegű szerveződésről van szó, ez pedig konfliktushoz vezethet az RMDSZ-szel. A politikai porond ketté van osztva: egyfelől a román politikai életben tevékenykedő, úgynevezett Markó-vonal, valamint a szimbolikus politika szintjén politizálók között, véli a szenátor. Eckstein-Kovács Péter szerint a Márciusi Fórum a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel szembenálló ellenzék belső forrongását mutatja, amely még nem kristályosodott ki. /Lepedus Péter: Nem volt szó revizionizmusról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor márc. 21-én sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a Márciusi Fórum olyan politikai párttá alakulhat, amely a romániai magyar közösség szakadását idézheti elő. A szenátor szerint a Márciusi Fórum szervezőinek határidőt kell megszabni, hogy kiderüljenek szándékaik. /Magyar szakadásveszély. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./ Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtótájékoztatóján leszögezte: nem ért egyet Mircea Geoana külügyminiszterrel, miszerint a Márciusi Fórum revizionista jellegű tanácskozás volt. Úgy vélekedett, hogy egy új testületnek illik türelmi időt adni. Amennyiben az új szerveződés párt lesz, akkor nyíltan konfliktusba kerülhet az RMDSZ-szel, és megoszthatja a romániai magyar szavazók opcióját. Ez helytelen döntés. /Csomafáy Ferenc: Türelmi idő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"Márc. 22-én Nyílt fórum az önkormányzatokért címmel, közel hétszáz fő részvételével rendezett tanácskozást Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A konferencián az RMDSZ önkormányzati képviselői, a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek, tanácsosok, megyei önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők és szövetségi vezetők vettek részt. Jelen volt Pál Tibor, a magyar Belügyminisztérium, illetve Marius Profiroiu, a román Közigazgatási Minisztérium politikai államtitkára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében leszögezte: az elkövetkező időszakban a romániai magyarság szempontjából a legfontosabb feladatok azok lesznek, hogy felkészítsék ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és folytassák az autonómia építését. Markó szerint 1918 után az erdélyi magyar közösség folyamatosan vesztes volt, de az egyéni és közösségi javak, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, az anyanyelvű oktatás megteremtésével, a művelődési intézmények visszaszerzésével egyértelműen visszafordult ez a folyamat. Szerinte mindazok, akik az elmúlt hetekben fórumokat szerveztek Erdélyben a szövetség ellen, azt próbálták elhitetni, hogy az RMDSZ jelene vitázik a jövővel. Ezek a fórumok a nosztalgia, a múlt fórumai voltak. Pál Tibor biztosította a résztvevőket arról, hogy Magyarország kész megosztani tapasztalatait, hozzájárulni a szakemberek képzéséhez. Marius Profiroiu az önkormányzatok reformjára kidolgozott román kormányprogramról adott tájékoztatást. /Esély az önkormányzati gondok rendezésére. Markó: Az egység olyan parancs, amelyet nem szeghetünk meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Az RMDSZ által szervezett önkormányzati konferencián állásfoglalást fogadtak el az önkormányzatiság jogszabályi hátterének megerősítéséről, a szolgáltató önkormányzatokról és a regionális fejlesztés jövőjéről. Az önkormányzatiság jogszabályi hátterének megerősítése érdekében a következő célokat fogalmazták meg: a prefektus hatáskörét korlátozni kellene és az így felszabadult hatásköröket a megyei tanácsra kellene átruházni; a prefektusi tisztséget köztisztviselői tisztséggé kell átalakítani; tételesen meg kellene határozni a polgármester hatáskörét, pontosabban kell szabályozni a helyi tanáccsal való viszonyát; egyfordulós polgármester-választás szükséges; meg kell határozni a megyei tanácsok alelnökeinek hatáskörét; a központi költségvetési elosztásból biztosítani kell az önkormányzati feladatok ellátását. - A szolgáltatói önkormányzatok kialakításához a tájékoztatással foglalkozó irodák létrehozását javasolták. A regionális fejlesztésnél irányadó legyen az alulról felfelé építkezés a fejlesztési régiók meghatározásánál, amelyek ne felülről legyenek kinevezve; a megyéket továbbra is fenn kell tartani. A konferencia támogatja Maros, Hargita, Kovászna megye Fejlesztési Ügynökségének a létrehozását. /Az önkormányzati konferencia állásfoglalásai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"