Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. február 22.
"A kongresszusi határozatok Szilágy megyei vonatkozásairól döntött febr. 21-én az RMDSZ megyei szervezetének MKT ülése. Szilágy megyében a megyei szervezeten belül nem működnek platformok, ezért a Területi Egyeztető Tanács működése értelmetlen. Seres Dénes szenátor, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a kormánypárttal megkötött együttműködési egyezmény alapján már folynak a megyei szintű tárgyalások. Kiemelt hangsúlyt kapott a kislétszámú magyar iskolák fenntartása. Szilágy megye esetében a szenátor és a megyei elnök személye azonos, ezért az MKT úgy határozott, hogy az ügyvezető elnök személyére lehet pályázni. /Józsa László: A belső választásokról döntöttek a Szilágyságban. Meg kell őrizni a magyar nyelvű falusi kis osztályokat is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 22.
"Április 15-ig minden helyi szervezet megtartja tisztújító közgyűlését, amelyen megválasztja vezetőit, képviselőit a megyei választmányba, erről döntött febr. 21-én az RMDSZ Szatmár megyei választmánya. Határoztak arról, miképp választják meg azt a hat személyt, akiket a megyei szervezet delegál az SZKT-ba. A megyei szervezet a közvetett szavazás mellett voksolt, a hat szövetségi képviselőt belső, közvetett választáson fogják kijelölni. /Túrós Lóránd: Tegnap ülésezett a megyei RMDSZ-választmány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 22./"
2003. február 22.
"Febr. 17-én a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés platform és a Demokratikus Újbaloldali Fórum platform egy-egy képviselőjének részvételével tartott vezetőtanácsi ülésén elemezték az RMDSZ VII. Kongresszusának munkálatait. Megállapították, hogy a kongresszus lényegileg teljesítette feladatait. Bár az RMDSZ programjának gazdasági-szociális részével kapcsolatban komoly fenntartásai vannak az RMDE-nek, továbbra is támogatja az RMDSZ legitim vezetőségének erőfeszítéseit a kongresszusi határozatok végrehajtása és az egység megőrzése érdekében. /Pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 22.
"A megyei közigazgatás nem harcol azért, hogy a nagyváradi Barokk Palotát a jövőben is a Kőrösvidéki Múzeum használhassa - hangzott el azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyre a Vatra Romaneasca Bihar megyei szervezete több párt és nacionalista civil szervezet képviselőit hívta meg. A három meghatározó helyi politikai alakulat - az RMDSZ, PD és PSD - képviselői, bár meghívták, nem vettek részt a rendezvényen. Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca elnöke bevezetőjében élesen bírálta a kormánypártot, amiért nem szab gátat az RMDSZ szerinte túlzó igényeinek. A PSD oszlopos tagja, Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója magánemberként vett részt az összejövetelen. Malinas kifejtette, az ingatlannak a Római Katolikus Egyház csak virtuális tulajdonosa, a valódi birtokos a palotába jelentős összegeket befektető állam. /Pengő Zoltán: Restitúcióellenes kirohanás Váradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 22.
"Resicabánya magyar óvodájának óvónője, illetve az RMDSZ megyei elnöke szeptemberben levelet intézett az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ vezetőségéhez, támogatást kérve. A válasz a napokban egy csaknem harmincmilliós támogatás formájában érkezett meg. A küldeményben volt tévé, videolejátszó, magnós-CD lejátszós rádió, továbbá CD-lemezek, videokazetták, játékszerek és könyvek. /Krassay Szörény: Hathatós segítség a magyar óvodának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./"
2003. február 22.
"Az RMDSZ-en belül hivatalosan elismert tíz platform közül kilenc képviseltette magát febr. 21-én RMDSZ csúcsvezetősége és a platformok vezetői közötti tanácskozáson, Marosvásárhelyen, jelezte Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke. A megbeszélésen a platformvezetők egyrészt arról konzultáltak Markó Béla szövetségi elnökkel, hogy miként működjön a PKT, másrészt a protokollummal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. /(köllő): Megalakult a Platformok Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ "
2003. február 24.
"Febr. 21-én Kolozsvárra érkezett a Fidesz ifjúsági szervezete külügyi kabinetjének küldötte, Veress Áron, hogy a Demorata Párt (DP) képviselőivel találkozzon. Látogatásának célja az volt, hogy a két párt közötti kapcsolatot elmélyítse, szorosabbra fűzze, és esetleg előkészítse a terepet egy szerződés aláírására. Ez a kapcsolat a DP és a Fidesz között nem jelent eltávolodást az RMDSZ-től. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: Természetes, hogy a Fidesznek van kapcsolata a román pártokkal is, nem látok ebben semmi kivetnivalót. /G. A.: Megállapodni készül a Fidesz és a DP? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"
2003. február 24.
"A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 25-én úgy döntött, hogy márc. 29-én tartja tisztújító küldöttgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Az ülésen értékelték az RMDSZ VII. kongresszusát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök kijelentette: Kolozs megye következetesen képviselte álláspontját. A képviselő elítélte azt, hogy a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésére a jelenlévők tapssal reagáltak, ugyancsak megtapsolták Adrian Nastasét, aki visszafogottan nyilatkozott az autonómia, illetve a kollektív jogok biztosításáról, akárcsak az önálló magyar egyetem létrehozásáról. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangsúlyozta: az a tény, hogy a kongresszuson jelen volt mind a magyar, mind a román miniszterelnök, valamint a magyarországi és a romániai pártok, illetve a határon túli magyar szervezetek képviselői, bizonyítja azt a fontos szerepet, amelyet az RMDSZ játszik. Az erőviszonyok alakulásával kapcsolatban. A szenátor nem ért egyet azzal, hogy törölték a tiszteletbeli elnök hatáskörére vonatkozó fejezetet az alapszabályzatból. Az MKT-n többen kifogásolták azt a módot, ahogyan Frunda György szenátor vezette az ülést a kongresszuson. A jelenlévők politikai nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezték, hogy Kolozs megye Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség szimbólumának - ami sokkal többet jelent, mint egyszerűen a tiszteletbeli elnöki státus, hiszen a szimbólum az jelkép - tekinti. /Papp Annamária: Március 29-én tisztújító küldöttgyűlés. Tőkés László szimbólum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"
2003. február 24.
"Febr. 21-én a Területi Képviselők Tanácsa ülése viharos volt. Néhány képviselő támadta az RMDSZ vezetését. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a TKT-t a kormánypárttal a napokban aláírt együttműködési szerződésről. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő célkitűzés továbbra is a tulajdonkérdés, az önálló magyar karok létrehozása a Babes-Bolyai egyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen beiskolázási számok a magyar tagozatnak, illetve kollégiumi fokozat létrehozása. A hozzászólók zömmel a radikális irányzatot képviselték. Gál Márton egyebek között azzal vádolta az RMDSZ-vezetést, hogy "behódoltak a kormánynak", "elbántak a fiatalokkal", majd önzőknek, harácsolóknak, talpnyalóknak, árulóknak nevezte Markó Bélát és társait. Kijelentette, az egyéni választás lenne a jobb, mert még, ha kevesebb képviselője lesz is az RMDSZ-nek a parlamentben, "azok legalább dolgoznak". Török Gáspár az iránt érdeklődött, hogy a protokollum aláírását megelőző tárgyalások során szóba került-e az alkotmány 1. cikkelye, vagy, hol fog haladni az autópálya, melyik fontosabb a magyar kormánynak, mert "Románia oda tud csatlakozni, ahol a magyar fél abbahagyja". Kakassy Sándor szeretné - mondta -, ha a megyei protokollum "túlterjedne Vásárhely határain" s vonatkozna a vidékre, a szórványoktatásra is. Andrássy Árpád azt állította, hogy az az RMDSZ, amelyet 1989 végén, 1990 januárjában megszerveztek, "megszűnt létezni" és "búvópatakként tovább folyt a bolsevik baloldali ideológia". Markó Béla visszautasította a vádakat. Az alkotmány 1. cikkelyére vonatkozóan elmondta, hogy azt nem lehet egy kétoldalú egyezségbe bevinni, mert négypárti kérdés. Azonban a kormánypárt egyetért az RMDSZ nyelvhasználati javaslataival. Az erdélyi autópályáról szólva hangsúlyozta, hogy a Balkán felé vezető sztráda terve európai uniós követelmény, nem lehet a másikat eléje hozni. Tőkés András leszögezte, hogy nem vett részt a kongresszuson, de Szatmárnémetiben ott volt. Ő a Láncos templomban volt, ahol szerinte azok gyűltek össze, akik a 89-es temesvári eszmék mellett kiálltak, a többiek 89-ben Ceausescu emberei voltak. - Eltorzult az RMDSZ, szavazógéppé vált - jelentette ki Tőkés András. A Bolyai líceum igazgatói kinevezésével kapcsolatban "megalázónak" nevezte, hogy "Szepessy leüzent a pártházból, hogy te ne indulj". Tőkés András Makkai Gergely képviselőnek, a TKT alelnökének a polgári körökről a Népújságban megjelent írását egyszerűen "bunkó cikknek" nevezte. Frunda György szenátor az elhangzottakra reagálva jelentette ki: hogy akik kizárásról, eredménytelenségről, vagy arról beszélnek, hogy ez az RMDSZ nem az az RMDSZ, vagy rosszindulatúak, vagy nem értik, miről van szó. Tőkés Andrást figyelmeztette: ne sértegessen senkit. "Ne bunkózzunk senkit magunkon kívül", ne tegyük magunkat "se hülyének, se naivnak" - tette hozzá. A testület végül szavazással döntött a belső választások módszeréről, 38 igen, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a közvetett választás mellett határoztak. /Mózes Edith: Alpári gorombaságokkal tarkított TKT-ülés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "
2003. február 24.
"A 2003-as költségvetésben a határon túli magyaroknak juttatandó támogatás összege nemhogy nem csökkent, de lehetőség szerint növekedett is - mutatott rá Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője febr. 21-én. A hivatalvezető az MTI érdeklődésére reagált Tőkés László püspök febr. 20-i sajtótájékoztatójára. Bálint-Pataki József a támogatások növekedésére példaként megemlítette: az Apáczai Közalapítvány a tavalyi 700 millió helyett idén 1,2 milliárd forintot kapott, ami 70 százalékos növekedésnek felel meg, de a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem, az Illyés Közalapítvány, vagy az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásának összege sem csökkent, sőt esetenként emelkedett is a 2003-as költségvetésben. Tőkés Lászlónak azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszere egyoldalúan kedvez az RMDSZ-nek, megjegyezte: ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen a civil szféra, az intézmények, egyesületek széles köre részesül költségvetési támogatásból. Bálint-Pataki József szerint Tőkés László ezen állítása összefüggésben lehet azzal, hogy már nem tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-nek. A hivatalvezető hozzátette, hogy a romániai támogatások jelentős része az Illyés Közalapítványon keresztül került szétosztásra, és a közalapítvány romániai alkuratóriumának Tőkés László is a 90-es évek közepétől mindmáig tagja. Tőkés László azon kijelentése kapcsán, mely szerint a támogatáspolitika riasztó esete, hogy az érmindszenti Ady-zarándokhely létrehozására megítélt 320 millió forintos támogatást máshová irányították át, a hivatalvezető annyit mondott: nem tud arról, hogy érvényes pályázat alapján ítélték volna meg a zarándokhely létrehozására ezt az összeget. Tudomása szerint voltak ugyan kezdeményezések és az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó munkanapján egy miniszter tájékoztató levelet is küldött Tőkés Lászlónak, ám döntés nem született. Bálint-Pataki József ugyanakkor leszögezte: a hivatal valamennyi határon túli magyar egyház támogatását egyaránt fontosnak tartja. /A HTMH cáfolja Tőkés László kijelentéseit. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "
2003. február 24.
"Az RMDSZ és a SZDP vezetősége megállapodott a protokollumról. A tárgyaló testület egyik tagja dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatában kitért arra, hogy idén nehezebben állt össze a megállapodás. A kormánypárt részéről állandóan a Funar-veszélyt emlegették. Kelemen ragaszkodott ahhoz, szögezzék le: érvényben maradnak azok a dolgok, melyeket már kivívtak. Az újságíró megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, valamint a kolozsvári mezőgazdasági oktatás és a zenei egyetemi képzés terén nem történt előrelépés. Még mindig csak az olvasható az egyezményben, hogy a két fél tanulmányozni fogja a magyar karok beindításának a lehetőségét. Kelemen erre úgy reagált, hogy muszáj "képben tartani" a tematikát. /Máthé Éva: A politikai egyezkedés hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "
2003. február 25.
"Febr. 22-én Baróton az Erdélyi Civil Társadalomért Tömörülés tartott civil fórumot. Krizbai Imre református lelkész elmondotta, e találkozóra azért volt szükség, mert jelenleg mindenki szenved a politikai szféra és a választók közötti viszony rendezetlensége miatt. Az emberek úgy érzik, az RMDSZ mai vezetősége nem őket szolgálja, hanem saját érdekeiket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint a legfontosabb tennivaló a nemzeti tanács létrehozása. Nézeteinek alátámasztására a délvidéki magyarok sorsával vont párhuzamot. Ott megvalósult a területi kormány, a közösségi és nemzeti tanács, de valójában már súlya nincs. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan kifejtette: az volt a hibás elképzelés, hogy egy érdekvédelmi szervezet képes minden irányzatot ernyője alá vonni. Szász magyarországi példára polgári körök és ezek egyesületének létrehozását támogatja. Az egyesületnek nevet is javasolt: Magyarok Uniója Mozgalom. A felszólalók elítélték Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójának megvonását. Végezetül állásfoglalást fogalmaztak meg. Elítélik a Tőkés László ellen folytatott hadjáratot, támogatják az egyházkerületi közgyűlésen hozott határozatokat, javasolják egy nemzeti gyűlés összehívását az agyagfalvi rétre. /Hecser László: Civil fórum Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./ Baróton a jelenlevők a Magyar Nemzeti Tanács és az önálló Székely Fejlesztési Régió létrehozását szorgalmazták. Szász Jenő kijelentette: "Székelyföldön autonómia akkor lesz, amikor mi akarjuk.". /Benedek Márta: Polgári kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"
2003. február 25.
"A kedvezménytörvény módosításáról folytatott szakértői tárgyalások kimozdultak a holtpontról, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült az erdélyi magyarság számára kedvező változatot elfogadtatnia - közölte febr. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-vel. Az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy a nevelési-oktatási támogatás folyósításánál megmarad az a lehetőség, hogy a támogatást közvetlenül a szülők kapják. Markó szerint szükséges, hogy a Magyar Állandó Értekezlet rövid időn belül vitassa meg a tervezett módosításokat. /Markó Béla a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./"
2003. február 25.
"A Nastase-kormány külpolitikájának támogatására is vállalkozott a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodásban az RMDSZ. Az idei megállapodás szerint: "A PSD és az RMDSZ vállalják, hogy külkapcsolataikban képviselik Románia alapvető érdekeit, a PSD-kormány külpolitikáját, és kölcsönösen előzetesen tájékoztatják egymást a felmerülő különleges problémákról." Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke valószínűnek tartotta, hogy egy figyelmetlenség folytán alakult ekképpen a megállapodás szövege, remélve, hogy a módosulásnak nem lesznek gyakorlati következményei. "Ami az aláírt szövegben áll, az azonban veszélyes, mert a kormány külpolitikájával esetenként egyet lehet érteni, de mindig egyetérteni, az olyan kötelezettség, amit, gondolom, nem szívesen vállalna az RMDSZ" - tette hozzá a szenátor. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint - ha módosult is a szöveg - nem hiszi, hogy akár az RMDSZ-nek, akár a PSD-nek változna az álláspontja a tavalyihoz képest. Szilágyi Zsolt képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja úgy vélte, az RMDSZ egyfajta biankó csekket írt alá a Nastase-kormánynak. Szerinte korábban sem szolgálta az erdélyi magyarság érdekeit, hogy a szövetség hallgatott, amikor a különböző kormányok a kisebbségi kérdés példa értékű megoldottságát hirdették külpolitikájukban. "Ha nem mutatjuk meg a nemzetközi színtereken a valós helyzetünket, és teret engedünk a megnyugtató tévhiteknek, aligha várhatjuk, hogy ez a helyzet megváltozzék" - jelentette ki Szilágyi. A képviselő úgy vélte, a kedvezménytörvény módosítása a legjobb példa arra, hogy kialakulhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarság érdekei nem egyeznek meg sem a Bukarest, sem a Budapest által képviseltekkel. /Gazda Árpád: RMDSZ-biankócsekk? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"
2003. február 25.
"Febr. 22-én az RMDSZ Szatmár megyei választmánya határozatot fogadott el a megyei szervezet tisztújításáról, számolt be Ilyés Gyula megyei elnök. A megyei szervezet alapszabályzata szerint kétévente kerül sor tisztújításra. Kezdődik a helyi szervezetekkel, melyek megválasztják elnöküket és képviselőjüket a megyei választmányba, valamint a megyei küldöttgyűlésbe, melyek területi megosztás szerint alakulnak meg. A megyei küldöttgyűlésen pedig megválasztják a megyei szervezet elnökét. Ilyés Gyula indul a megyei elnöki tisztségért.Csak RMDSZ-tagok rendelkeznek szavazati joggal. A megyében pontos nyilvántartásuk van, mintegy másfél évvel ezelőtt megkezdték az új tagkönyvek kiosztását. Azok rendelkeznek szavazati joggal, akiknek új tagkönyvük van. /Túrós Lóránd: Szatmár megyei RMDSZ: A tisztújításon az szavazhat, akinek új tagsági könyve van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./"
2003. február 25.
"Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte, hogy van egy fiatal politikuscsapat, tagjai nem látják a helyüket, távlataikat az RMDSZ-ben, mert nem tudják elfogadni a szövetséget jelenleg jellemző szűkkeblű politizálást, például azt, hogy a vezetők klientúrájához tartozó MIÉRT nevű ifjúsági fantomszervezet nyomul és minden helyet elfoglal. A magyar fiatalok tisztább példákat keresnek annál, mint amit az egyszínűvé váló szövetségben találnak, ezért történhet meg, hogy a román pártokhoz csatlakoznak, ha egyáltalán itthon maradnak. Ma már csak Kolozsváron huszonhét fiatal magyar politikus tevékenykedik román pártokban. Egy részük a demokratáknál, a többiek a liberálisoknál találták meg a helyüket. RMDSZ-tisztségviselők gyerekei is vannak közöttük. A RMDSZ-vezetőség nem törődik ezzel. Tőkés püspöknek sok híve van Erdély-szerte. Nastase kormányfő tavaly nyáron sürgette a tiszteletbeli elnök félreállítását. A magyarországi választások után hatalomra került utódkommunista kormánypárt erre csak rábólintott. Ami a szövetség kongresszusán történt, azt két posztkommunista pártnak a vigyázó tekintete övezte. A csángóknál jelenleg az alapvető emberi jogok - mint az anyanyelv használata - sincsenek biztosítva, de erről hallgat az RMDSZ vezetősége. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, aggasztó, hogy Nastase kormányfő nyíltan kimondta: nem lehet szó autonómiáról, önálló állami magyar egyetemről, mindezt fergeteges tapssal "köszönte meg" a kongresszus. /Román Győző: A megköszönt kudarcok politikája. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándorral, az RMDSZ parlamenti képviselőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"Szatmárnémetiben, a Németi református templomban 1997. nov. 2-án tartották az első megemlékező istentiszteletet a Don-kanyarnál életüket vesztett áldozatok és a második világháborúban elesettek emlékére. Garda József megírta emlékeit, az emlékezés megjelent Kint voltam a Donnál /Püski Kiadó, Budapest, 1999/ címmel. Kiadták Gellért Sándor verseskönyvét, A magyarok háborúját is. 1999 tavaszán, ápr. 3-án, nagypénteken a Németi református templomkertben felállított fehér és zöld márvány emlékművön a következő felirat áll: A második világháborúban és a Don mentén harcolók és elesettek tiszteletére. Minden év januárjában megkoszorúzzák az emlékművet. Most hatodik alkalommal, a hatvanadik évfordulón a helyi Szent István Körrel és az RMDSZ-szel együtt háromhetes tisztelgésre került sor. Legelőször jan. 11-én, az urivi áttörés napján a kör keretében volt összejövetel. Jan. 25-én a Gellért Sándor irodalmi est keretében az RMDSZ vezetősége évfordulós emlékplakettet adott át a Don-kanyart megjárt túlélőknek és a már meghaltak családtagjainak. Febr. 2-án volt a záróünnepség, igét hirdetett Tőkés László püspök. Takaró Mihály budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára előadásában kimondta, hogy a Donnál elhunyt honvédok ma már nem háborús bűnösök, hanem hősök. /Ábrám Sámuel református lelkész, Szatmárnémeti: Ünnepélyes tiszteletadás Szatmárban is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"A kormánypárt és az RMDSZ vezetői immár negyedik alkalommal írják alá a megállapodást. A vélemények megoszlanak. Lehet, hogy az igazság valahol középen van, mert a politizálásban állandóan a kell és a lehet kategóriáját kell ütköztetni, írta Magyari Lajos. Egyes fontos tételeket ,,átemeltek" a korábbi dokumentumokból az újabb keletűbe. Az egyik fél, a kormánypárt tehát nem tartja tiszteletben ígéreteit. Egyetlen területen sem valósult meg mindaz, amit a felek megvalósíthatónak ítéltek a szerződés megkötésekor, szögezte le Magyari. /Magyari Lajos: Egy protokollum margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "
2003. február 26.
"Az Alkotmánymódosító Bizottság febr. 25-i ülésén az RMDSZ képviselői továbbra is kérték a nemzetállam fogalmának az 1. cikkelyből való törlését, ugyanakkor a bizottság tagjai egyeztetéseket folytattak a kisebbségek jogállásáról is, amelynek során az RMDSZ a kisebbségeknek államalkotó nemzeti közösségekként való meghatározását szorgalmazta. /Magyarságot érintő kérdések. Ülésezett az Alkotmánymódosító Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"
2003. február 26.
"Febr. 25-én Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ elnöke és Borboly Csaba, a MIÉRT titkára Jánosi György ifjúsági és sportminiszterrel és Mesterházy Attila politikai államtitkárral találkozott Budapesten. A megbeszélés napirendjén szerepelt a Magyar Ifjúsági Konferencián (MIK) való képviselet kérdése, valamint az erdélyi amatőr sport segítése. A tanácskozáson Jánosi György miniszter megerősítette, hogy a közeljövőben megújuló MIK-ben a MIÉRT az erdélyi helyek felére jogosult. A MIÉRT képviselői hangsúlyozták, hogy szükség van a MIK szakmaiságának megerősítésére. Előzőleg, febr. 21-23. között a MIÉRT küldöttsége részt vett a Fiatal Baloldal (FIB) által szervezett, Budapestre összehívott konferencián. A rendezvény meghívottja volt többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Újhelyi István országgyűlési képviselő, a FIB elnöke. /A MIÉRT küldöttsége Budapesten. A MIK-ben a MIÉRT-é az erdélyi helyek fele. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"
2003. február 26.
"Az RMDSZ-kongresszus alkalmával Szatmárnémetiben járt Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz két konkrét kérés volt: az egyik a szatmárnémeti színházépület felújítási munkálatainak, a másik a nagykárolyi kastély restaurálásának támogatására vonatkozott. Most a Miniszterelnöki Hivatal műszaki adatokat kért a színház és a kastély épületének állapotáról, valamint pontos kimutatatást az eddig elvégzett felújítási munkálatokról. Ugyanakkor arra is választ kértek, hogy helyi hozzájárulásra milyen mértékben lehet számítani. /b. I.: Medgyessy Péter nem feledkezett meg ígéretéről= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./"
2003. február 26.
"Febr. 25-én a képviselőház elfogadta, hogy bármely, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezet ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint a politikai pártok. Erről a 2002/16. számú - állami tulajdonban levő helyiségek politikai pártoknak való eladását szabályozó - törvény rendelkezik. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke harminc és negyven közöttire becsülte azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a törvény alapján az RMDSZ megvásárolhat. A törvény hatálya alá eső ingatlanok feltérképezése jelenleg is folyik. Az RMDSZ megyei és helyi székházakat megvásárlását is tervezi, többek között Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Nagybányán, Déván. Ugyanakkor az RMDSZ több székházát is visszaigénylik volt tulajdonosaik. A Maros megyei RMDSZ székházául szolgáló, egykor államosított épületre a volt tulajdonos Marosvásárhelyen élő örökösei tartanak igényt. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyében a szövetség pereskedni kényszerült. Az aradi bíróságon a szövetség elveszítette a pert; az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem is vonatkozik rá a törvény kitétele. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött. /Salamon Márton László: Pártoknak kijáró jogok az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./"
2003. február 26.
"Nyilatkozatban tiltakoztak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó 2003. évi 37-es számú kormányrendelet ellen. A nyilatkozat aláírói - többek között a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Pro Európa Liga, a Román Akadémiai Társaság, a Horia Rusu Alapítvány, a Pro Demokratia - elsősorban azt nehezményezik, hogy a kormányrendelet elkészítésekor az illetékes szervek nem konzultáltak az érintettekkel. A dokumentumot támogatja a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A jogszabály értelmében bármilyen alapítvány vagy egyesület bejegyzéséhez a központi közigazgatás szakminisztériumának jóváhagyása szükséges. Ugyanakkor a nem kormányzati szervezetek közül csak azok részesülhetnek az állami, illetve a helyi költségvetésből kiutalt támogatásban, amelyeket a közjó számára hasznos alapítványként vagy egyesületként jegyeztek be, ezt a státust azonban csak a központi közigazgatás szakminisztériumai adhatják meg. Ezzel azt érik el - mutattak rá az érintett szervezetek vezetői -, hogy létrejönnek a kormányt támogató szervezetek, amelyek háttérbe szorítják a polgárok valódi érdekeit képviselő alapítványokat és egyesületeket. A jogszabály továbbá előírja azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek különböző pártokat támogathatnak, aminek következtében fennállhat annak veszélye, hogy csak azok a szervezetek kapják meg a működési engedélyt, amelyek a hatalmon levő pártot támogatják. /Hatalmi önkény. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./"
2003. február 26.
"Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./"
2003. február 26.
"Az Erdélyben nyolc-kilenc évvel ezelőtt állt szobrok, emlékművek közül a legtöbbet lebontották. A legtöbb mellett ott a megjegyzés: jelenlegi sorsa ismeretlen. Buziásról a Ceausescu-korszak utolsó éveiben eltűnt a Deák-pad. Senkit nem kérdeztek meg az emlékmű sorsáról. A település magyarságának nem kis anyagi áldozattal kellett elkészíttetnie az eredeti mását. Szükséges lenne az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodásba belevenni az egykori köztéri szobrok, emlékművek hollétének tisztázását. /Ujj János: Nyomtalanul? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"
2003. február 26.
"Lupényban a helyi magyar egyházak, az RMDSZ, valamint a MADISZ képviselői a napokban megvitatták a Lupényi 1-es sz. Általános Iskola magyar tagozatának gondjait, a létszámcsökkenés okozta problémákat. A jelenlévők úgy vélték, hogy feltétlenül föl kell keresni azokat a magyar családokat, akiknek gyermekei nem tanulnak anyanyelvükön, különös tekintettel a külvárosi negyedekben, illetve az Urikányban lakókra. A katolikus egyház részéről Marthy Attila plébános a rászoruló gyermekek számára anyagi támogatást ígért. Gál Sándor református tiszteletes Ghermán Margit tanítónő segítségével már megkezdte szombatonként azoknak a gyermekeknek az anyanyelvi oktatását (írás-olvasás tanítása), akik csak a családban beszélik az anyanyelvüket. /Farkas Éva: Vitafórum a magyar oktatás fenntartásáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"
2003. február 26.
"A belső választások lebonyolításáról Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte, ha valaki az RMDSZ-re akar szavazni, az nem szégyen, ha beiratkozik az RMDSZ-be. Borbély szerint az elmúlt tizenhárom év kialakította azt a struktúrát az RMDSZ-en belül, ami biztosítja, hogy a választásokat megfelelő körülmények között meg lehet szervezni. A Maros megyei TKT-ülésen arról határoztak, hogy közvetett választást tartanak. Elég nagylétszámú küldöttgyűlést javasoltak, ahol minden területi, helyi szervezet jelen lesz az elektorokon keresztül. És ugyanezen a küldöttgyűlésen újítják meg a Területi Képviselők Tanácsát is. Maros megyében minden TKT- tagjelölt megharcol a jelöltségért a saját kerületén belül. 300 támogató aláírást kell összegyűjtenie annak, aki jelöltetni akarja magát a Szövetségi Képviselők Tanácsába. Ez a belső választás: összegyűjti a támogató aláírásokat és a küldöttgyűlés a jelöltek közül az első tizenkettőt bejuttatja az SZKT-ba. Lesz egy bizonyos számú jelölt, a jelöltek rendelkezésére áll 15 nap kampány. /Mózes Edith: Nem szégyen, ha valaki beiratkozik az RMDSZ-be. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "
2003. február 27.
"Véglegesítették az új Alkotmány-tervezet szövegét az alapjogszabályt módosító bizottság szept. 26-i ülésén. Az RMDSZ elégedetlen, a szövetség minden fontos alkotmánymódosító javaslata "függőben van", nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök. Ami a "nemzetállam" cikkelyt illeti, eddig "teljes ellenkezést" tapasztalt az RMDSZ minden parlamenti párt részéről. A bizottság szept. 26-i ülésén véglegesítették az alkotmánymódosító szövegtervezetet. Ebben garantálják az anyanyelvhasználatot a helyi önkormányzatokban, a helyi intézményekben és az igazságszolgáltatásban. /Véglegesítették az alkotmánymódosító szövegtervezetet. Elfogadták az RMDSZ javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
2003. február 27.
"Maros megyében sokan elégedetlenek Tőkés László tisztségének megszüntetésével. A Polgári Mozgalom bölcsőjének nevezett Kiskenden Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik, a faluban és a környékbeli településeken pedig a fizető tagok jelentős része kezdi megtagadni az RMDSZ-t. Adorjáni Dezső, a gyulakutai RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ jelölőgyűlését Gyulakután tartották, de neki, az RMDSZ elnökének nem is szóltak. Hat szomszédos település - Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár, Kiskend, Nagykend és Szentdemeter - RMDSZ-elnöke, illetve a választmányok tagjai nyílt levélben tiltakoztak az eljárás ellen, őket sem értesítették a gyűlésről, továbbá közölték, hogy sokakban negatív érzést váltott ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése. /Szucher Ervin: Tőkést tekintik tiszteletbeli elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"