"Feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája a képviselőház szakbizottságában, nyilatkozza Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. A 8. szakasz első bekezdésénél a tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon román tannyelvű osztályok, illetve iskolák működjenek, sikerült feloldani a sürgősségi kormányrendelet változatával, mely szerint Romániában az oktatás román, továbbá a kisebbségek nyelvén és világnyelven történhet. Asztalos szerint a második bekezdés, melynek a régi változatát fogadták el, és mely azt írja elő, hogy a román nyelvnek, mint az állam hivatalos nyelvének nemcsak tanítása, hanem elsajátítása is kötelező, "egyértelműen a kisebbségnek szól, hiszen abszurdum, hogy a többség számára saját anyanyelvének elsajátítását törvény tegye kötelezővé". Az iskolai dokumentumok nyelve terén is döntés született: a miniszteri rendeletben megjelölt hivatalos dokumentumok nyelve román, a többi irat az iskola tanítási nyelvén is készülhet; ugyanakkor a tanügyi intézmények hivatalos dokumentumokat fordításban is közölhetnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára elmondta, az ülésen kénytelen volt vitába szállni a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával, aki a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően. Kötő kijelentette, hogy mindaddig, amíg az egyetem kérdéséig el nem jutottak, teljes volt az egyetértés: létrehozták a reform beindításához szükséges önálló magyar oktatáskutató csoportot, szabályozták a tankönyvek kérdését, és biztosították a magyar oktatók részvételét az összes tanterv-bizottságban is. Az önálló magyar felsőoktatás megteremtése nélkül az egész magyar nyelvű képzés veszélyben van, amit mutat az is, hogy míg mintegy 130 ezer magyar nemzetiségű diák jár magyar tannyelvű iskolába, a líceumi osztályokban csupán 30 ezer, az egyetemen pedig csak 10 ezer a magyar nyelven tanuló diákok száma. Kötő "antidemokratikusnak" nevezte azt, hogy a kisebbségi oktatást illetően minden áron a többség akar döntést kieszközölni, ez pedig többnyire kimerül az Andrei Marga oktatásügyi miniszter által felkarolt multikulturalitás koncepciójában. Kötő leszögezte: abban a felfogásban kezdett munkához a minisztériumban, hogy tevékenységével a koalíció közös programját valósítja meg, de ebben a kérdésben kitűnt, hogy csak az RMDSZ /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Az SZKT zárt ülésén felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki a maga részéről közzétette nyilatkozatának szövegét. Ebben Tőkés László emlékeztetett arra, hogy maga kezdeményezte: a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, az RMDSZ Operatív Tanácsa pedig olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a most ülésező képviselőtanács elé, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz fűződő viszonyát illetően. A püspök leszögezte, hogy lelkészi pályája 1989-ig terjedő szakaszának "valamennyi állomásán végigkísérte, sőt a mai napig visszakísérti" őt a Securitate. Brassói segédlelkész korában (1977 előtt) informátori kötelezvényt akartak aláíratni vele, de a "kényszergetéseknek" ellenállt. Dési másodlelkészi szolgálata idején 1977-1984 között élesen szembekerült a titkosrendőrséggel, az Ellenpontok című szamizdat kiadványnak közölt írása miatt pedig másfél éves durva meghurcoltatást kellett elszenvednie. Két évig munkanélküliségre kényszerült, közben számtalanszor behívták, zaklatták, kihallgatták. Temesvári szolgálata idején 1986-1989 között családjával együtt további megfélemlítések és üldöztetések célpontja volt, és végül 1989 decemberében, a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták, ahol a Securitate kihallgatásainak kíméletlen terrorját szenvedte el, és feleségével együtt az életveszélyes fenyegetettség állapotát élték át. "A Securitate gyűlöletes főhadiszállásaira egyetlen egyszer sem magammal mentem, hanem minden esetben bekísértek, behívattak vagy behurcoltak - hangoztatta Tőkés László. - Soha egyetlen jelentést sem írtam a Securitaténak. Ezzel szemben száz és száz oldalnyi nyilatkozatot voltam kénytelen papírra vetni kényszer hatása alatt, túlnyomórészt kötelező diktálás alapján. Legjobb lelkiismeretem szerint csak olyasmit voltam hajlandó írásba foglalni, ami (a) senkinek sem árt; (b) amit már amúgy is tudtak (s ezért is diktálhatták); (c) ami félrevezető, vagy (d) másokra nézve ártalmatlan. Hosszú évtizedeken át családom tagjaival együtt a Securitate áldozata voltam. Tudatosan felvettem a harcot a román titkosszolgálat ellen. Ebbe a küzdelembe másokat is bevontam, és mások is bevontak engem. Különösképpen egyházi téren, a vallásszabadság védelmében és érdekében léptem fel. Ezzel együtt az elnyomott kisebbségi magyarság ügyét képviseltem. 1988-ban a temesvári egyházmegye lelkészi közösségében nyíltan kiálltunk Ceausescu diabolikus falurombolási terve ellen. 1989-ben temesvári gyülekezetem állhatatos ellenállása vezetett a romániai forradalmi megmozdulások kirobbanásához. Ellenzéki tevékenységemről regényt lehetne írni. A meg-megújuló és jelenleg is folyó rágalomhadjáratok helyett együttérzést és nem kárhoztatást érdemelnék. Tiltakozom a személyem ellen irányuló, erkölcsi, politikai megsemmisítésemet célzó gyalázatos rágalmak ellen" - áll a nyilatkozatban. "Tiltakozom Nagy Benedek, volt parlamenti képviselő és a mögötte álló RMDSZ-en belüli politikai erőcsoport becsületsértő és hitelrontó, burkolt vagy nyilvánvaló buktatási kísérletei ellen." Isten kegyelmezzen azoknak, akik valóban besúgói voltak a Securitaténak és "jelenleg is a titkosszolgálat zsoldjában állnak", továbbá azoknak a magyar honfitársaknak és azoknak a magyar - református - lelkipásztoroknak, akik "ma is belülről bomlasztják, rombolják nemzeti és egyházi közösségeinket." Tőkés László végül megismételte korábbi javaslatait az átvilágítási törvény elfogadásáról, Ticu Dumitrescu szenátor törvényének támogatásáról, a múltra vonatkozó írásbeli nyilatkozatról. Hangsúlyozza: "Védjük meg egymást, a Securitate áldozatait, másfelől tisztítsuk meg sorainkat a tényleges besúgóktól. Kérem, hogy az RMDSZ politikai úton kezdeményezze a személyemmel, családommal és gyülekezetemmel kapcsolatos temesvári és menyői események, a titkosrendőrségi terror hivatalos feltárását és az azokban résztvevők törvényes felelősségrevonását. A Szövetségi Képviselők Tanácsának egyik alapvető feladata és felelőssége, hogy ne vesse alá magát a "szekusok akaratának" és tagjai, valamint nemzeti közösségünk becsületét védelmezze" /Tőkés László nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Az új koalíció kormányprogramja számos ponton komoly aggodalomra ad okot a magyarországi kisebbségeket és a határon túli magyarokat illetően - jelentette ki Tabajdi Csaba Budapesten júl. 1-jén tartott előadásában. Megítélése szerint a program a kisebbségek politikai autonómiáját tekintve visszalépést jelent. Szövege ugyanis az eddigi gyakorlattal és a kisebbségi törvény kitételeivel szemben - kizárólag kulturális autonómiáról szól. A magyarországi cigányságot a program nem a kisebbségek, hanem az elesettek sorában említi, az "akiknek segíteni kell" című fejezetben. Tabajdi Csaba szerint megbomlani látszik az a szerves egység, amelynek megteremtésére a szocialista-liberális kormány törekedett. A most távozók számára ugyanis egyformán fontosak voltak a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok. Az új kormányzatnak "a magyarországi kisebbségek csak annyiban lesznek fontosak, amennyiben ez függvénye a határon túli magyarok kisebbségi ügyének" - vélekedett. Az új kormánynak vállalnia kell a szomszédos országokkal kötött alapszerződéseket, hangsúlyozta. Aggodalomként fogalmazta meg: ha az új kormánykoalíció "túlhangsúlyozza a határon túli magyar kisebbségek védelmét, vagy félreérthető, félreértelmezhető kijelentéseket tesz", annak beláthatatlan következményei lehetnek a szomszédsági kapcsolatokra, és esetleg hátrányosan befolyásolhatja Magyarország euroatlanti integrációjának folyamatát is. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az új kormány ne avatkozzon bele az RMDSZ belügyeibe. "Budapest nem legitimálhatja a határon túli magyarokat" - közölte Tabajdi Csaba, aki fél attól, hogy az új kormányzatban "lesz hajlandóság" erre. /Csak kulturális autonómiáról szól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

Júl. 3-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az Operatív Tanács Hajdú Gábor szenátort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile miniszterelnök a javaslatot elfogadta. Hajdú Gábor 1938. október 15-én született a Hargita megyei Csíkszentmártonban. Tanulmányait 1958-ban fejezte be a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán. Ügyvédi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1961-től 1990-ig Csíkszeredában folytatta. 1964 és 1968 között a csíkszeredai ügyvédi kamara igazgatója, 1968 és 1977 között pedig a Hargita megyei ügyvédi kamara elnöke volt. 1990-ben, az RMDSZ jelöltjeként választották meg Hargita megyei szenátornak, majd 1992-ben és 1996-ban újraválasztották. 1990 és 1991 között az alkotmányt alkotó bizottság tagja, 1992 és 1996 között a munkaügyi, társadalomvédelmi és munkanélküliséggel foglalkozó bizottság elnöke, 1996 óta alelnöke. Nem volt a kommunista párt tagja. Nős, 3 gyermek apja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./

Az SZKT-nak a politikai átvilágításról szóló határozata alapján az Operatív Tanács meghatározta a személyi és szervezési feladatokat a határidők szigorú betartása érdekében. Mint ismeretes, a politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását, és elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./

Az árvízkárosultak megsegítéséről szóló SZKT-határozat alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége számlát nyitott a Román Kereskedelmi Bankban az adományok begyűjtése érdekében. Nyitóakcióként az RMDSZ 10 millió lejjel járult hozzá az alaphoz. Az Ügyvezető Elnökség megbízottja tíznaponként nyilvánosságra fogja hozni a beérkezett összegeket. Ezúton ismét felhívást intézünk mindenkihez, hogy járuljon hozzá az alaphoz, melynek haszonélvezői a legkárosultabb helységek önkormányzatai lesznek. Ugyanakkor felhívjuk területi szervezeteinket, hogy csatlakozzanak a már beindított gyűjtési akciókhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./

"Nincs döntés az önálló magyar egyetem ügyében ? Hiábavaló minden érvelés" ? olvasható a Szabadságban. A lap újból Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselőt kérdezte az oktatási szakbizottság tegnapi munkájáról, melynek első momentumaként a résztvevők visszatértek egy előzőleg már elfogadott cikkelyre, és elfogadták a sürgősségi kormányrendelet azon előírását, mely értelmében a román nyelv tanulása nemcsak az elemi osztályokban, hanem a felső tagozaton is sajátos tankönyvekből fog folyni. A történelem és földrajz oktatási nyelvét szabályozó szakasz vitájakor "minden szakmai, politikai és pszichopedagógiai érvünk teljesen fölösleges volt" ? mondja Asztalos, a két tantárgyat csak 1-4. osztályban lehet anyanyelven tanítani. A kisebbségek nyelvén létesítendő egyetemekre vonatkozó cikkely megtárgyalásakor "hazafias szónoklatok" azt próbálták bizonyítani, hogy az RMDSZ "mennyire veszélyes politikát folytat", amikor a magyar egyetem létrehozását sürgeti, a hozzászólók szerint azt akarva elérni, hogy a magyar fiatalokat elszigetelje a többségtől. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

Az ítélőtábla visszautasította Király István volt államtitkár börtönbüntetése megszakítására vonatkozó kérését. Király Istvánt 1995 februárjában tartóztatták le. Azzal vádolták, hogy jogtalanul beszerzett titkos iratokat tárolt otthonában, azzal a céllal, hogy azokat külföldre juttassa. A Legfelsőbb Bíróság 1997 októberében hazaárulásért 16 év börtönbüntetésre ítélte. Frunda György elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is segít abban, hogy Király Istvánnak igazságot szolgáltassanak. Frunda ügyvédként mondja, hogy Király István nem követte el azt a bűncselekményt, amivel vádolják. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

"Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu román államfő politikai főtanácsosa júl. 2-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elnök július 14 és 21 között sorra kerülő amerikai látogatása hivatalos jellegű, amelyben egyes elemek még ezt a minősítést is meghaladják. A tisztázásra az adott okot, hogy egy lap kétségbe vonta ezt és azt írta, hogy a látogatás "leértékelődött". Zoe Petre azt hangsúlyozta, hogy éppen ellenkezőleg: megnőtt a látogatás jelentősége azáltal, hogy Constantinescu elnöknek Clinton elnökkel és a kormányzat különböző képviselőivel való találkozókon kívül lehetősége lesz arra is, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is beszédet mondjon, mely utóbbira román államfőnek először nyílik módja. Egy román napilap közelmúltban azt sürgette, hogy Constantinescu elnök amerikai látogatásán a Fidesz magyarországi győzelme és az RMDSZ "radikalizálódása" nyomán vesse fel a "magyar kérdést". Zoe Petre asszony hangsúlyozta: ez a téma közvetlenül nem szerepel a washingtoni megbeszéléseken, és nincs is miért szerepelnie, mivel, mint mondotta: "Románia mint állam, saját kezdeményezéséből és konkrét akciókkal rendezte kapcsolatait minden szomszédjával és elsősorban Magyarországgal. Mindkét részről igen nagy nyitottság mutatkozott az alapszerződés megvalósítására, és a mai román-magyar megbékélésnek nevezett folyamat fejlesztésére, és nem gondoljuk, hogy a jelenlegi pillanatban valaki másnak kellene beleszólnia a jól megszilárdult kapcsolatokba. /Constantinescu amerikai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"

"Pusztakamaráson nemrégen felavatták a Kemény Zsigmond Sírkertet. Régóta érlelődő tervek váltak ezzel valóra. Az EMKE, a helyi református egyházközség, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ ügyvezető elnöksége szervezett ünnepi összejövetelt ebből az alkalomból. Hazajöttek erre a felavatásra a nagymúltú Kemény-család szétszóródott tagjai, jöttek irodalombarátok, érdeklődők is. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke és Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész más-más megközelítésben beszélt a Kemény Zsigmond-i szellemiségről, majd Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke elmondta, hogy a Sírkert munkálatait jelentős mértékben támogatta a magyar művelődési minisztérium, az Illyés Közalapítvány, valamint a Kemény-család. A Sírkertben Sütő András így fejezte be beszédét: "E mostani Sírkert újrateremtésekor mondjuk el újból: Porbesújtott emlékhelyét a magyar szellem óriásának utolszor még Isten nevében szenteljük föl. Házát, amelyben meghalt, vandál rombolók a nyolcvanas években földdel tették egyenlővé." Koszorúzással ért véget a gyakran megrongált, ledöntött sírkövek védelméért imádkozó gyülekezet együttléte. /Nagy Pál. Az emlékezés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"

"Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy nem híve azoknak az SZKT-üléseknek, amelyekben állandóan azt próbálják megfogalmazni, hogy kilép-e, vagy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Meglátásában a kolozsvári SZKT-ülés legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült felmérni a lépések és döntések optimális idejét, ennek alapján pedig világosan kivehető, hogy a tényleges reform optimális ideje 1998-ban lejár, kevéssé hihető ugyanis az, hogy a kormányzat 1999-ben, az általános választások előtti évben lényeges, ám szociális elégedetlenséget előidéző reformokat hajtson végre. A szükséges reformintézkedések elhalasztása esetén "az RMDSZ ki kell hogy jelölje a maga számára azt a politikai partnerséget, amellyel együtt elindulhat az akár több évet is igénylő, de eredményekkel kecsegtető megoldások kiépítése fel. Ám lemondani, feladni azt a harcot, amelyet megkezdtünk nem szabad, és nem is lehet" - fejtette ki az ügyvezető elnök. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa júl. 3-i kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy Hajdú Gábor jogászt, Hargita megyei szenátort javasolja a Bárányi Ferenc temesvári orvos-szenátor menesztése nyomán megüresedett egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile román kormányfő nem emelt kifogást a szövetség miniszterjelöltje ellen. Az MTI hírügynökségnek adott nyilatkozatában Hajdú elmondta, bár meglepte az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése, a kinevezés nem érte felkészületlenül, ugyanis 1992-től a szenátus munkaügyi bizottságának elnökeként sokat foglalkozott az egészségügyi reformra vonatkozó törvénnyel, mi több, eredetileg az ő bizottsága készítette el az egészségügyi törvénytervezet alapjelentését, az egészségügyi bizottságot pedig később vonták bele ebbe a munkába. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Július 7-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be a Képviselőház Állandó Bürójához az anyakönyvi okiratokra vonatkozó 119/1996. számú törvény módosítására. A törvénymódosítás célja, hogy lehetővé tegye a nemzeti kisebbségek nyelvén az anyakönyvvezető előtti házasságkötési szertartás lebonyolítását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1299. sz./

A szenátus jogügyi bizottsága elfogadta az RMDSZ és a Demokrata Párt (javaslatát, így az alkotmánybíróságon megüresedett helyre Kozsokár Gábor és Cristian Ionescu számít jelöltnek. A szenátus valószínűleg ma dönt az új alkotmánybíró személyének ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A parlament júl. 8-án megszavazta a közszolgálati román televízió új igazgatótanácsának összetételét. A parlamentnek majd külön kell szavaznia az elnök személyéről, addig a korelnök, Gálfalvi Zsolt, a Hét c. hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke. /Nyolc év után- igazgatótanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Az RMDSZ póttagként Sebesi Karen Attilát jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./

Július 7-én a szenátusban két szavazat hiányzott ahhoz, hogy Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort megválasszák az Alkotmánybíróság tagjává, alkotmánybírói tisztségbe. Csütörtökön július 9-én a második fordulóban újabb szavazásra kerül sor, amikor az RMDSZ által jelölt jogász-szenátor remélhetőleg megkapja a megválasztásához szükséges 72 szavazatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./

"Markó Béla szövetségi elnök részt vett a kárpátaljai Szinevéren a Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében, illetve támogatásával június 29. és július 3. között, hatodik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. Az RMDSZ elnöke "Az EU-integráció és a határon túli magyarság" témakörében tartott előadást. A rendezvényen ugyancsak részt vettek és előadást tartottak az említett témában: Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szecsei Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

A szenátus rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 9-én, került sor a megürült alkotmánybírói tisztség betöltése végett rendezett szavazás második fordulójára. A plénum ezúttal 73 mellette és 19 ellene leadott szavazattal megválasztotta Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort, az RMDSZ jelöltjét az Alkotmánybíróság tagjává. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1301. sz./

Az RMDSZ Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Szervezetének meghívására Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára július 9-én részt vett Kézdivásárhelyen egy szakmai fórumon, amelyen elsősorban a minisztérium távlati terveiről és a mezőgazdasággal foglalkozók támogatási rendszeréről esett szó. A fórum házigazdája Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő törvénytervezet útján javasolta, hogy a kisebbségi anyanyelvű személyeknek kérésre biztosítsák az anyanyelvükön történő esketést. A benyújtott törvénytervezet bizonyos változtatásokat igényelne az 1996/119-es törvényhatározatban, mely a polgári esketésre vonatkozik. Kerekes Károly hangsúlyozta, hogy javaslata nem mondana ellent az eddigi határozatoknak, és a hivatalos iratok kitöltése továbbra is az állam nyelvén történne. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Július 8-án, a parlament két házának együttes ülésén a parlament 294 mellette és 68 ellene leadott szavazattal jóváhagyta Hajdú Gábor szenátor kinevezését az egészségügyi tárca élére. Az RMDSZ által javasolt Hargita megyei jogász-szenátort előzőleg a szenátus egészségügyi és családvédelmi bizottsága is meghallgatta, miután Radu Vasile miniszterelnök őt nevezte ki dr. Bárányi Ferenc utódjául. Az új egészségügyi miniszter hétfőn, július 13-án teszi le a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./ Az új tárcavezető - meg nem erősített hírek szerint - elődjét, dr. Bárányi Ferencet akarja felkérni miniszteri tanácsosának. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete 1998. július 8-án levélben fordult a Román Hírszerző Szolgálathoz, személyesen Costin Georgescuhoz, az RHSZ /SRI/ igazgatójához, amelyben - utalva a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, volt egészségügyminiszter ellen kibontakozott agresszív sajtókampányra, amely a titkos dossziék szelektív kiteregetésével méltatlanul rossz fényben tünteti fel a megye magyarsága körében megérdemelt közmegbecsülésnek és feltétlen tiszteletnek örvendő RMDSZ-képviselőt, s ezáltal nemcsak neki, hanem az RMDSZ egészének okozott erkölcsi-politikai kárt - kéri, hogy tegye lehetővé mind dr. Bárányi Ferencnek, mind a Temes megyei RMDSZ Etikai Bizottságának, mind pedig Románia Elnöki Hivatala és kormánya illetékeseinek a dossziék teljes anyagának megismerését, majd azt teljes egészében tárja a közvélemény elé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

"A Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idén hatodik alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján a helyi magyarság problémáiról, a mostani helyszín Felsőszinevér volt. "Magyarország európai integrációs és regionális politikája hosszú távon nem mozoghat egymás ellenében - mondta a szabadegyetemen jelen levő Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, aki az új kormány külügyi államtitkáraként a magyar-magyar kapcsolatokat fogja felügyelni. A fórum zárónapján Magyarország EU-csatlakozása és a határon kívüli magyarság viszonya volt a témája, melyen Németh Zsolt mellett részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a vajdasági magyarokat képviselő Szecsei Mihály, a jugoszláv szövetségi parlament tagja. Németh Zsolt elmondta, hogy a Fidesz a kárpátaljaihoz hasonló nyári tábort idén kilencedik alkalommal szervez Erdélyben és a tervek szerint a másodikat rendezik meg a Felvidéken. A Fidesz-alelnök hangsúlyozta: az új kormány folytatni kívánja azt a magyar-magyar párbeszédet, amely 1996 júliusában kezdődött, de nem volt folytatása. Ez a mostani kárpátaljai találkozó a magyar-magyar párbeszéd miniváltozatának tekinthető. Németh Zsolt szerint az elkövetkező években a magyar külpolitika és nemzetpolitika legnagyobb kihívása az integrációs és a regionális szomszédsági politika közötti összhang megteremtése lesz. Előfordulhat, hogy egy áthidalhatatlanul mély szakadék fog tátongani Magyarország és a szomszédos országok, valamint Magyarország és a határon túli magyarok között, ha a kormány nem találja meg a megfelelő válaszokat. Ma mind az integrációs, mind a regionális politika spontán mechanizmusai sajnos a szakadék kivájása és elmélyítése felé hatnak - fűzte hozzá. Az olyan kijelentések, hogy a szomszédokkal rendeztük a viszonyt, bár a határon túli magyarság helyzetében komoly visszaesés következett be, számomra nem értelmezhetőek, ez a kettő nem fér össze - mondta Németh Zsolt. Majd hozzátette: az elmúlt évekhez képest természetszerűleg előtérbe fog kerülni a kisebbségek ügye, melyet korábban nem súlyának megfelelően kezeltek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának komoly következményei lesznek a határon túli magyarságra, állapította meg Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, az egyetlen magyar parlamenti képviselő. Szerinte az lenne megoldás, ha születne egy törvény Magyarországon, amely külön státust biztosítana a határon túli magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ egyik fő kérése ezért az lesz az új magyar kormányhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket minél jobban használja ki. Markó Béla csatlakozott Kovács Miklóshoz: haladéktalanul el kell kezdeni az integrációs következményekről való gondolkodást, arról, hogy a kapcsolattartás, a határátlépés kérdései hogyan oldhatók majd meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte: Magyarország európai integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódását. Ennek a kettősségnek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező államokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különböző rendszerben fog élni. Ez az előbbi csoport számára előnyös, az utóbbi számára viszont hátrányos lesz. Ha ez a megosztottság huzamosabb ideig így marad, akkor elkerülhetetlenül kialakul egy lélektani válaszfal a két magyar nemzetrész között - mondta. Elsősorban annak a veszélyét kell csökkenteni, hogy ne váljunk szét két különböző kategóriájú magyarra, hangsúlyozta. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Magyarország a saját törvényhozásával ennek megelőzésére. A Magyarországon kívüli magyarság pedig annyit tehet a megoldás érdekében, hogy megpróbálja alkalmassá vagy alkalmasabbá tenni az integrációra azon országokat, amelyekben élnek. A különböző országokban élő magyarság lehetőségei persze eltérőek: a 200 ezres kárpátaljai magyarság például nem lesz képes Ukrajnát alkalmassá tenni az EU-csatlakozásra vagy a NATO-integrációra, de a 2 milliós romániai magyarság sem tudja a 23 milliós Romániát átalakítani. /Új Szó (Pozsony), júl. 10./"

Az RMDSZ Temes megyei szervezete beadványt intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjéhez, ebben kérte, hogy teljes egészében hozzák nyilvánosságra dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszternek titkosszolgálati dossziéját. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Júl.10-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülés fő napirendi pontja az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtési akció elemzése és a további teendők megbeszélése volt. Az Ügyvezető Elnökség tagjai beszámoltak az eddig történt lépésekről, majd a testület javaslatot fogalmazott meg a Mezőgazdasági Minisztérium felé, hogy ez vállalja magára az érintett települések lakossága által vetőmagokért fölvett kölcsönök megtérítését. Döntés született arról, hogy az Ügyvezető Elnökség Ifjúsági, illetve Művelődési Főosztálya kulturális és szórakoztató rendezvényeket fog szervezni, melyek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta az adományok és segélyek folyósításának rendszerét, a károsult települések önkormányzatainak bevonásával, az elszenvedett károk mértékét véve alapul a segélyek méltányos kiosztásakor. Az árvízkárosultak megsegítését célzó tevékenység gazdasági ügyvitelével és koordinációjával Barta Margit gazdasági igazgatót bízta meg az ÜE. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

Júl. 11-én Székelykeresztúron tartotta kihelyezett ülését az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. Az ülésen részt vettek a Székelykeresztúri RMDSZ Választmányának tagjai, városi és megyei tanácsosok, a médiák képviselői. Tájékoztató hangzott el a kormánykoalíció és a parlament féléves munkájáról, majd a jelenlevők meghallgatták az elnökség tagjainak beszámolóit féléves munkájukról, valamint a széki szervezet állapotáról. A testület megállapította, hogy eredményként könyvelhetők el Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor kinevezése az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor megválasztása az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztása az RTV Igazgató Tanácsába, a magyar tannyelvű állami egyetem alapítási feltételeit megállapító bizottság létrehozása, 17 fontos egyházi és közösségi ingatlan visszaadása a kisebbségeknek, valamint a 22-es sürgősségi kormányrendelet alapján kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezése 202 nem székelyföldi vegyes lakosságú helységben. - A székelykeresztúri választmánnyal sikerült tisztázni az elmúlt időszakban több kérdésben (önálló magyar nyelvű egyetem létrehozása, kettős állampolgárság kérdése, kormánykoalícióban való további részvétel) felmerült nézetkülönbségeket. A testület megállapította, hogy a fenti kérdések egyikének megítélésében sincsenek feloldhatatlan véleménykülönbségek. Az Udvarhelyszéki RMDSZ egységes az RMDSZ programja szerinti cselekvésben és a romániai magyar nemzeti közösség stratégiai céljainak megvalósításában. Végezetül az Elnökség felhívja Udvarhelyszék RMDSZ-tagságát, lakosságát, vállalkozóit, hogy az SZKT határozatának szellemében járuljanak hozzá az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által létrehozott, az árvízkárosultak megsegítését szolgáló tízmilliós alap bővítéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./

"Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/ A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába. A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/"

"Minden új határidő további csapdákat jelent, nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. "A partnerek ígérgetése, a különféle bizottságok megalakítása, a határidők kitolása eleve egy csapdajáték, melynek fortélyát ennyi idő után meg kellett volna tanulnunk" - állapította meg a képviselő. Például a 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásának határidejét szept. 30-ban határozták meg, majd Marga miniszter javaslatára a határidőt okt. 31-ig meghosszabbították. Ugyanakkor a koalíciós pártok közötti megállapodás szerint júl. 25-e volt a határidő. A "koalíció csak álltat bennünket egyetem-ügyben. S talán másban is." - fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. "A román pártok ugyanis nem akarnak önálló magyar egyetemet, s főleg Kolozsváron nem." Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke az SZKT-ülés másnapján kijelentette, hogy amíg ő áll a párt élén, Kolozsváron soha nem fog beleegyezni abba, hogy Romániában önálló magyar egyetem működjön. Ezekre a realitásokra az RMDSZ-nek fel kell figyelnie. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./"

"György Attila a Magyar Narancs "politikai elemzéséből" idézett három mondatot, hogy mondanivalóját illusztrálja: "Komor viták tárgya volt már nemegyszer erdélyi értelmiségi körökben, hogy ha megvalósulna a Magyarok Világszövetségének ötlete, és állampolgárságot kapna valamennyi kisebbségben élő magyar - ami egyben szavazati jogot is jelentene -, egykettőre a budapesti parlament vezető erejévé válna a MIÉP." "A Tőkés típusú radikálisoknak nyilvánvalóan egyetlen esélyük maradt, hogy elszigetelődésükből kitörhessenek: a maguk és a bukaresti szélsőségesek provinciális vitáját okvetlenül nemzetközivé kell tenniük, azaz Budapest-Bukarest konfliktussá kell szélesíteniük." "Egy letűnt kor sovén trágársága reinkarnálódik e kabalisztikusan bonyolult, ugyanakkor mégis együgyű mondatokban," /Mármint abban, hogy a magyar miniszterelnök lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni./ György Attila megjegyezte, hogy ugyanígy választhatott volna RMDSZ-tisztségviselők állásfoglalásaiból is. Ugyanaz a beteges prüdéria, mihelyt nemzeti érdekekről van szó., valamiféle furcsa bűntudat, ami miatt nemzetről, hazáról, elcsatolt területekről csupán szégyenkezéssel vegyes szabódással szabad csak beszélni. Ha valaki szégyeni magyarságát, az magára vessen. Az igazi baj, amikor ezek a kijelentések felelős emberektől erednek.- Mindez eredményes hadviselés önmagunk ellen, állapította meg György Attila. "Az eredmény a verbális tabuk és nemzetben gondolkodás korlátainak szaporodása." A Magyar Narancsban rögzített félelmeket egyszerűen baromságnak nevezte György Attila. /György Attila: A nemzeti prüdéria diszkrét bája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./"