A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztató szolgálatának közleménye szerint Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke jún. 12-én Budapesten baráti ebéden látta vendégül Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét. A találkozón Tőkés László elismerését fejezte ki az FKgP választási eredményeiért, különösképpen pedig a magyarországi jobbközép politikai erőknek a rendszerváltozás folytatását elősegítő választási győzelméhez való második fordulóbeli jelentős hozzájárulásáért. Torgyán megállapította, hogy a határon túli magyarság vonatkozásában az FKgP és a Fidesz-MPP között teljes az egyetértés. A találkozó résztvevőinek véleménye megegyezett az egyházaknak a nemzet életében és szolgálatában betöltött szerepét illetően, Tőkés kérdésére Torgyán külön is szólt pártjának erőteljes református hagyományairól. Egyetértettek továbbá abban, hogy a határon kívül rekedt magyarság pusztulásának megállítása érdekében folytatni szükséges és intézményes szintre kell emelni a magyar-magyar párbeszédet, amelynek legitim kiindulópontjául szolgálhat az előző kormány által is szentesített 1996-os kárpát-medencei magyar csúcstalálkozó. Torgyán József saját és a részvételükkel megalakuló kormány fokozott támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, megtartó egyházait, valamint a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállítására irányuló jogos küzdelmét. Tőkés Lászlóval megegyeztek abban, hogy az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozó szellemében keresik a további együttműködés lehetőségeit. A közeljövőben külön bizottságot hoznak létre a Független Kisgazdapártban, amely kijelöli azokat a teendőket, amelyek az erdélyi és anyaországi magyarság kapcsolatainak javításához szükségesek, közölte jún. 13-án az MTI-vel Bernáth Varga Balázs, az FKgP főtitkára a Tőkés-Torgyán találkozó után. A főtitkár elmondta, hogy eddig nem létezett élő kapcsolat pártja és Tőkés László között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

"Az önálló magyar állami egyetem újjáalakítása az RMDSZ-nek mindig is sarkalatos pontja volt, szögezte le Asztalos Ferenc, a képviselőházi tanügyi bizottság alelnöke a vele készült beszélgetésben. Minél tovább húzódik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája, annál hosszabb ideig marad életben az érvényes jogszabály, amely biztosítja az önálló magyar egyetem létrehozásának törvényes keretét. Idejekorán el kellett volna indítani a folyamatot, amelynek eredményeként újraalakult volna a Bolyai. Azonban ez elakadt, az akkreditálást sem indították el az RMDSZ tanügyi illetékesei. A tanügyminisztériumi illetékes államtitkárnak kellett volna beindítani az egyetemalapítás folyamatát. "Már a Ciorbea-kormány idején érzetük, hogy mindaz, ami a kisebbségi kérdéskör folyamán kedvezően alakult, nem őszinte meggyőződésből szavazták meg partnereink." A jó román elodázgató politika alapján álltak. Andrei Marga pedig a multikulturális maszlaggal mentőövet dobott a román nacionalistáknak." "Nagyon sokat ártott a Cs. Gyimesi Éva liberális köre által megrendezett közvélemény-felmérő játék, amivel azután hónapokig tele volt a román sajtó." - hangsúlyozta Asztalos. A román hatalom ekkor "érzékelte megosztottságunkat" - állapította meg a képviselő. /Román Győző: Hova vezet a totojázás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./"

"Bardóczy Csaba /Székelyudvarhely/ a Megyei Tanács jogi bizottságának elnöke volt februárig, amikor Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus felmentette. A felmentés egyik indoka a büntetett előélet volt. Bardóczy Csaba ugyanis ittasan vezette kocsiját, ezért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Bardóczyt magánlaksértéssel is vádolják, csereháti épületbe való "erőszakos behatolás" miatt, ugyanis Bardóczy is részt vett az apácák eltávolításában. Most is hasonlóan cselekedne, nyilatkozta. Miért nem határolódott el az RMDSZ Remus Opris államtitkártól, aki erőszakosan, törvénytelenül elfoglalta a csereháti épületet? - kérdezte Bardóczy. Verestóy szenátor viszont azt nyilatkozata - és ezt átvette a román sajtó -, hogy egy ilyen ügyért az Egyesült Államokban Bardóczy Csaba tíz év börtönt érdemelne. - Bardóczy elmondta, hogy a csereháti ügyben az építkező Aris Industrie vezetője Aristide Roibu a Securitate tisztje volt, majd később, a Ceausescu-rendszerben nagykövet. Az építkezésnél a diktátor Svájcba mentett pénzének átmosásáról lehetett szó. Szakemberek szerint ugyanis az építkezés nem kerülhet többe másfél millió dollárnál, Cyrill Bürger viszont 7-11 milliós összeget emlegetett. - Kristály Lehel kérdésére válaszolva Bardóczy Csaba kijelentette, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőknek kifizetődő a koalíciósdi. Az egyik hetilap közölte név szerint, hogy egyes tisztségviselők mennyi pénzt kaptak. Nem számoltatták el őket, ugyanakkor "szembetűnő, hogy egyik-másik szenátorunk vagy képviselőnk mennyit utazik minden konkrét eredmény nélkül." "Látványos gazdagodásukról a tények beszélnek: birtokok, villák, bankbetétek, luxusautók, víkendházak itthon és külföldön..." / Kristály Lehel: Bardóczy vesszőfutása. Aki átlátott a szitán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./"

"Ion Diaconescu KDNPP-elnök úgy látja, a döntés nem sérti az autonómiát, mivel az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik; a döntés egyébként a már létező szakok közös karként való működésére vonatkozik, egyetlen újabb munkahelyet sem kell létrehozni. A lap azt is megpróbálta kideríteni, Szilágyi Pál rektor-helyettes miért szavazott a magyar nyelvi kar beindítása ellen. Szilágyi elmondja, hogy az intézmény tanárai "nagyon kevésnek" tartják az RMDSZ által elérteket: "A magyar tanároknak van egy tervük az önálló magyar tagozat létrehozására", ami öt karról szólna, ezért "egyetlen karral nem elégszünk meg". A lap által megkeresett Markó Béla RMDSZ-elnök egyetért a tervvel, amely szerint lényegesen több fakultás keretében kellene megteremteni a BBTE-n azt az oktatást, amlyről valóban el lehetne mondani, hogy kimeríti a multikulturalitás fogalmát. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

Kónya Hamar Sándor képviselő, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt és Nagy István képviselőkkel együtt jún. 16-án benyújtotta a törvénytervezetet a magyar egyetem újralétesítésére. Azzal indokolta lépését, hogy erre a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsától volt felhatalmazása, amely június 15-i határidőt szabott meg a benyújtásra. Kónya kijelentette: az adott szó kötelez, a négyek kezdeményezése azonban nem az RMDSZ egysége ellen irányul. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jún. 26-án fogja benyújtani a törvénytervezetet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ Az Adevarul jún. 17-i száma bemutatta ezt a tervezetet: a Kolozsváron létesítendő egyetem természettudományok, matematika, bölcsészet, politikai, jogi és közgazdaságtudományok református teológia, római katolikus teológia, képzőművészet, zene, műszaki tudományok, agrártudományok, továbbá orvosi és gyógyszerészeti karral. Az egyetemnek joga van további fakultásokat és kollégiumokat létesíteni. Az oktatási minisztérium biztosítja a működéséhez szükséges eszközöket. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

Jún. 16-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /C.S.D.R./ Constantin Baroi és Tudor Urlea alelnökökből álló küldöttségét. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja és Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa. A megbeszélés során a szakszervezeti vezetők ismertették álláspontjukat a kormány által kidolgozott és a parlamentben megvitatás alatt lévő törvénytervezetekkel kapcsolatban. A szakszervezet képviselői átnyújtották a szövetségi elnöknek a szociális védelemről készített állásfoglalásukat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17. - 1286. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a kolozsvári egyetem szenátusi állásfoglalását "a cinizmus tetejének" tekintette: "Az autonómiával próbálják agyonütni az autonómiát". A kolozsvári MKT-ülés felhívása, a marosvásárhelyi, nagyváradi, temesvári, székelyudvarhelyi és más szervezetek állásfoglalásai után nem lett volna szabad belemenni a kompromisszumba. A magyarság nem egységes, "az álláspontok szélesen szóródnak", így "a kisebbségi jogok ellenzőinek könnyű kijátszani az RMDSZ-t". A jelenlegi helyzetben a kiutat abban látja, hogy "az RMDSZ-vezetőség egységesen elkötelezi magát egy álláspont mellett, és abból semmilyen konjunkturális nyomásra sem enged". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

Jún. 17-i ülésén a szenátus tanügyi és tudományos kutatásügyi bizottsága tárgyalta, és 7 mellette leadott szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a Romániában és Magyarországon hivatalosan elismert közoktatási intézmények által kibocsátott diplomák, tanulmányi bizonyítványok és tudományos címek kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt ratifikáló törvénytervezetet. Habár a szakbizottsági jelentés csupán ajánló érvénnyel bír, ez a támogató véleményezés növeli a törvénytervezet elfogadásának esélyét a felsőházi megvitatás során, amelyre majd a nyári szünet után kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 19. - 1288. sz./

Jún. 17-én Takács Csaba ügyvezető elnök kolozsvári hivatalában fogadta Fleming Morchot, Dánia bukaresti nagykövetét. A találkozó nyílt eszmecserére adott alkalmat az időszerű politikai kérdésekről, a romániai reformfolyamat jelenlegi helyzetéről. A dán nagykövet tájékoztatást kapott az RMDSZ politizálásáról, a szövetség kormányzati szerepéről és prioritásairól. Szóba került ugyanakkor Románia EU-integrációs politikája, valamint a NATO-tagság elnyeréséért folytatott külpolitikai tevékenység. Takács Csaba hangsúlyozta, hogy az integrációs törekvések támogatása az RMDSZ kormányzati tevékenységének meghatározó összetevője. A dán diplomata érdeklődését fejezte ki a romániai magyar közösség helyzete és az RMDSZ kormányzati tevékenysége iránt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 19. - 1288. sz./

"Fey László szerint a "romániai magyar egyetem ügyét mindkét oldalról túlpolitizálták, az kicsúszott a szakértők kezéből". Fey kifejtette, hogy az egyetem kérdése ürügyül szolgált "az RMDSZ-en belül dúló frakcióharcok számára is." Legutóbb a kolozsvári gyűlésen adták fel a leckét Markó Béla elnöknek: harcolja ki az egyetemet, de azonnal. Azt is követelik, ha a követelés nem teljesül, az RMDSZ lépjen ki a koalícióból. Ezt Fey radikális demagógiának nevezte. - Ugyancsak vihart kavart az autonómia kérdése, ahol Fey radikális retorikáról beszélt, a "Neptun-ügyet" pedig mesterséges diverziónak tartja, szerinte ez ürügy volt, hogy lejárassák a kiváló politikusokat azok, "akik a helyükbe szerettek volna furakodni.". Fey Lendvay Pálra hivatkozott, aki szerint a magyarországi választásokon megnyilvánult jobbratolódás új felhajtóerőt fog jelenteni a szlovákiai és erdélyi politikai képviselői soraiban meglevő "héjáknak". A héják között vannak olyanok, tette hozzá Fey László, akiknek hivatásuk szerint a felebaráti szeretetet kellene hirdetniük. /Fey László: Ügyek és ürügyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"Rasvan Popescu kormányszóvivő bejelentette: Radu Vasile miniszterelnök lemondásra szólította fel Dr. Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, tekintettel arra, hogy az elismerte: kötelezvényt írt alá a volt Securitate tájékoztatására. A kormányszóvivő közölte: az RMDSZ-t felkérték, jelöljön ki új személyt a posztra. Bárányi elismerte, hogy fegyveres fenyegetéssel ilyen papírt írattak vele alá 1961-ben, de hozzáfűzte, hogy soha senkit nem adott fel, és nem tekinti magát vétkesnek. Dr. Bárányi Ferenc a román televízióban a szóvivő bejelentése után néhány perccel a műsorvezető kérdéseire válaszolva a stúdióban személyesen elevenítette fel a négy évtizede történteket, és hozzáfűzte: mindig vállalta a felelősséget tetteiért, tehát amennyiben bűnösnek találja az ügyben a miniszterelnök vagy az RMDSZ, benyújtja lemondását. Arról nem tájékoztattak a hírügynökségek, hogy a miniszterelnök hasonló felszólítással fordult volna Daniel Dajanu pénzügyminiszterhez, aki szintén beismerte kollaboráns múltját. Radu Vasile miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy a kormányfő "becsüli dr. Bárányi Ferenc egészségügy-miniszter kései őszinteségét és eddigi munkáját, ám ezúttal nem egyszerűen sajtóspekulációkról van szó, hanem olyan nyilatkozatról, amelyben elismeri, hogy informátori kötelezvényt írt alá a volt Securitatenak". "Ilyen körülmények között, összhangban a kormánykoalíció alapvető elveivel, amelyek között a társadalom erkölcsi reformja áll az első helyen, Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy felkéri dr. Bárányi egészségügy-minisztert, vállalja saját nyilatkozatát a maga egészében és mondjon le" - jelentette be a szóvivő, hozzáfűzve, hogy az RMDSZ-t fel fogják kérni, jelöljön más személyt a posztra. Dr. Bárányi kijelentette, kész lemondani mentelmi jogáról, és bíróság előtt vállalni a következményeket, ha bárki úgy tartja, hogy ártott neki. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e múltjának erről az epizódjáról kinevezése előtt az RMDSZ-t és a kormányt, azt felelte, hogy ezt nem tette meg, szinte megfeledkezett a csaknem 40 évvel ezelőtti ügyről. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI tudósítójának Kolozsvárról telefonon elmondta: jún. 14-én Temesváron találkozott dr. Bárányi Ferenccel, és tőle értesült arról, hogy az Atac la persoana című lapban megjelent a szóban forgó anyag, amely egy 1961-ban fenyegetés hatására a Securitaténak tett kötelezettségvállalását dokumentálja. Takács Csaba megjegyezte: dr. Bárányi egész életútja tanúsítja, hogy a Securitaténak nem kollaboránsa, hanem áldozata volt, és ezt számos romániai magyar személyiség is megerősítheti. Mint Takács Csaba, ügyvezető elnök elmondta, az RMDSZ nem kérte fel miniszterét, hogy mondjon le, de nem zárta ki ennek lehetőségét. Dr. Bárányi már vasárnap jelezte, hogy ha vétkesnek találja az RMDSZ vagy a miniszterelnök, kész megtenni ezt a lépést, amelyet mind az általa vállalt feladat, mind az RMDSZ szempontjából nagyon sajnálatosnak, de természetesnek tart. Takács Csaba megjegyezte: bár nem ért egyet a szövetség vezetése azzal, hogy erről a kérdésről előzőleg nem kapott tájékoztatást dr. Bárányi Ferenctől, az ő 1989 előtti politikai kiállását és a román egészségügyért különböző posztokon végzett tevékenységét nagyra értékeli. Takács Csaba nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az ügyet azért szellőztették egyes csoportok éppen most, mert reformterveivel dr. Bárányi veszélyeztette érdekeiket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsának Bukaresten tartott jún. 19-i dr.Bárányi Ferenc bejelentette, hogy lemond egészségügyi miniszteri tisztségéről. Jún. 19-én az RMDSZ Operatív Tanácsa megvizsgálta a dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter bejelentése nyomán előállt helyzetet, és erről a következő közleményt adta ki: Dr. Bárányi Ferencet 1961-ben a Securitate kötelezettségvállalás aláírására kényszerítette. A Securitatéval való együttműködést rövid időn belül megtagadta, és végig ellenszegült a kommunista diktatúrának, a nehéz pillanatokban is bizonyítva a demokrácia iránti elkötelezettségét, és 1989. után is következetesen ragaszkodott a demokrácia elveihez. Értékeljük dr. Bárányi Ferenc eddigi politikusi és miniszteri tevékenységét, úgy gondoljuk, hogy elkötelezettje az egészségügyi reformnak, és nagy szakmai hozzáértésről tett bizonyságot. Mindezek ellenére az RMDSZ Operatív Tanácsa dr. Bárányi Ferenc lemondási szándékát tudomásul vette, és egyetértett vele, mivel úgy értékeli, hogy Románia kormányában a miniszterelnök és a miniszterek, valamint általában a kormánytagok között a lehető legteljesebb bizalomra van szükség, és ha ez a bizalom megcsorbul, hatékony együttműködés nem képzelhető el. Az RMDSZ a megürülő egészségügyi miniszteri tisztségbe a lehető legrövidebb idő alatt jelöltet állít. Az RMDSZ Operatív Tanács elemezte az előállt helyzet okait, és a következő megállapításokra jutott: 1. Javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának, hozzon határozatot arról, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője záros határidőn belül tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz főződő viszonyát illetően, és vállalja átvilágítását. 2. Felkérjük Románia miniszterelnökét és a koalíciós partnereket, hogy határozottan igényeljék minden kormánytag mielőbbi átvilágítását. 3. Felhívjuk az archívumok felügyeletét biztosító szerveket, beleértve a Román Hírszerző Szolgálatot, akadályozzák meg, hogy a személyi dossziék szelektív kiszivárogtatás által a politikai diverzió eszközévé váljanak. 4. Véleményünk szerint mindaddig nem tudjuk felszámolni a totalitarizmus negatív örökségét, amíg a tisztségviselők és közéleti személyiségek átvilágítását törvény nem szabályozza. Éppen ezért felhívjuk Románia Parlamentjét, hogy a Securitate átvilágításáról szóló törvény elfogadását tekintse prioritásnak. Az RMDSZ az önmaga számára felállított politikai gyakorlatot a politikai partnerek számára is követendőnek tartja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./

"Az RMDSZ nevében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jún. 19-én az alábbi közleményt adta ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári és Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának épületére helyezett uszító feliratról. Szövetségünk elítéli mindazok provokatív megnyilvánulásait, akik az utóbbi nyolcéves időszakban gyakran folyamodtak ilyen diverziós módszerekhez, azzal a nyílt szándékkal, hogy megrontsák a románok és a magyarok, s ezen belül e két nemzetiséghez tartozó diákok és tanárok között fennálló viszonyt. Meggyőződésünk, hogy ezek a provokatív cselekmények rendkívül károsan befolyásolják Románia, valamint a kormánykoalíció elsődleges bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Felkérünk minden felelős politikai tényezőt, valamint az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne hagyják magukat elragadni ezen uszító szándékú megnyilvánulásoktól, és egyben tiltakozunk az ellen, hogy e kezdeményezéseket éppen azoknak tulajdonítsák, akik a legtöbbet veszítenek e hangulatkeltés eredményeként. Meggyőződésünk, hogy e törvénysértő cselekedet az etnikumközi gyűlöletkeltés újabb eszköze, és ezért felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló kivizsgálásokat. Ehhez az RMDSZ is megteszi a szükséges intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./ Előzmény: jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Horea úti épületének falára ismeretlenek plakátot ragasztottak a következő felirattal: "Aceasta cladire este a UDMRULUI. Büdos Olah, cara-te de aici". A plakátot bemutatták az egyetem vezetőségének. /Plakát és tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Nyilvánvaló provokáció, ezt mutatja a rossz magyarsággal írt szöveg."

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott elmenni az Operatív Tanács ülésére, viszont közzétette a szövetségi elnökhöz az üggyel kapcsolatban intézett levelét. Ez mintegy elvi álláspontját is tartalmazza azt követően, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén ismét felelevenítette a Tőkés által a Securitaténak - szintén nyomás hatására - tett deklarációk ügyét, bemutatva egy ezzel kapcsolatos iratot. (A püspök, aki közismerten a román kommunista hatalom ellenfele és fellépésével bukásának előmozdítója is volt, 1994-ben már kommentálta az ügyet, kifejtve, semmi olyat nem írt le, ami bárkinek ártott volna.) Tőkés László időzített és célzatos, a törékeny kormánykoalíció további gyengítésére irányuló akciónak tekintette az egészségügyi minisztert terhelő titkosszolgálati irat váratlan nyilvánosságra hozatalát. "Országunkban megváltozott formában tovább működik a hírhedt Securitate" - hangsúlyozta, ezért szükségesnek tartja a kommunista múlt káros örökségének felszámolására irányuló összpontosított kormányzati, parlamenti, össztársadalmi fellépést. Dr. Bárányi Ferenc védelmében Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az orvos annakidején döntő szerepet játszott a Securitate által hajszolt Szőcs Géza elrejtésében, illetve megmentésében, és utalt az 1989 decemberi eseményekben családjával együtt játszott szerepére is. Hozzáfűzte, hogy ettől függetlenül és ennek ellenére a kíméletlen politikai játékszabályok szerint az ügy következtében a miniszter súlyosan kompromittálódott, még akkor is, ha a volt diktatúra természetszerű következményeként az egész kormányra, parlamentre és a politikai-társadalmi közéletre az egykori román titkosszolgálattal való együttműködés gyanújának árnyéka vetül. Dr. Bárányi Ferenc fájdalmas esete különösképpen időszerűvé teszi társadalmunk és közéletünk megtisztítását - írja Tőkés, hangsúlyozva, hogy a történtek fényében az eddigieknél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a Ticu Dumitrescu szenátor által kidolgozott, a "szekus" dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvény kezdeményezésének. Politikai téren elengedhetetlenül fontos és halaszthatatlanul sürgős a társadalmi és politikai közélet szereplőinek intézményes átvilágítása. Az RMDSZ-en belül Tőkés javasolta, hogy a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Verestóy Attila szenátorral készített interjút Gál Mária /Kolozsvár/, aki Verestóyt a román pártokkal való koalíciós alkudozás frontemberének nevezte. Milyen feltételekhez kötötte az RMDSZ koalíciós részvételét, hangzott a kérdés. Verestóy válaszában kifejtette, hogy igényelték az anyanyelv használatát és az adminisztrációban való részvétel jogát, az anyanyelvi oktatás biztosítását. Bizonyos állami tisztségek /belügy, a hadsereg vezetése, az igazságszolgáltatás magasabb fokai/ még mindig elérhetetlenek az RMDSZ számára, a román állam "még nem tudott túljutni a nemzetállami szindrómákon". A mostani koalícióban az RMDSZ teljesen fölösleges, ugyanakkor kapott tíz államtitkári helyet. Verestóy hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek csak saját választói elvárásainak kell eleget tennie. "Az RMDSZ-en belüli feszültségek tagadhatatlanul léteznek" - ismerte el. Sokan mondják, hogy az RMDSZ alig ért el valamit a kormányzati szerepvállalással. Erre Verestóy azt válaszolta, hogy szerepvállalásuk eredményeképpen a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden karán folyik magyar oktatás, megszületett két sürgősségi kormányrendelet, kiemelte, hogy a gazdasági életben "több ezer magyar került olyan vezető beosztásba, ahol döntéseivel befolyásolni tudja az egész közösség sorsát." /Gál Mária /Kolozsvár/: Verestóy Attila: "Románia még nem tudott túljutni a nemzetállam-szindrómán". = Népszava, jún. 20./"

Jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói több órán át tanácskoztak, hogy kialakítsák egységes álláspontjukat a létesítendő magyar egyetemmel kapcsolatban. Másnap, jún. 17-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsvárra érkezett, háromórás megbeszélést folytatott Szilágyi Pál rektor-helyettessel, Horváth Andor, Péntek János és Néda Árpád egyetemi tanárokkal. Időről időre föltétlenül szükséges, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást, nyilatkozta Markó Béla. Egyetértett a professzorokkal abban, hogy a bölcsészkart nem szabad szűken vett bölcsészkarnak tekinteni, hanem egy tágabb értelembe vett, humán tudományokat magába foglaló fakultásnak. Amennyiben a politikai akarat megvan a koalícióban, akkor az 1999-es tanévtől megindulhat a magyar egyetem Kolozsváron. /Markó Béla és a kolozsvári professzorok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

"Vajon Bárányit más mércével mérik-e, mint másokat, kérdezte vezércikkében Gyarmath János főszerkesztő, hozzátéve, hogy miközben Bárányi Ferenc és mások ellen hajsza indul egyetlen kikényszerített aláírás miatt, olyanoknak, akik kétségtelenül tagjai voltak a Securitaténak, hajuk szála sem görbül, sőt ott ülnek a parlamentben "szakemberekként", máig ott vannak a hadseregben, a belügyben, a titkosszolgálatokban. Maga a magyarellenes vonaláról ismert Adevarul is elsietettnek tekinti vezércikkében, hogy Radu Vasile Bárányi lemondását sürgette, és egy interjúban egyenesen értetlenségét fejezi ki, miért is kellett a miniszternek elismernie aláírását - igaz, ez elsősorban azt szolgálja, hogy annál nagyobb vehemenciával indítson támadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen, aki évekkel ezelőtt már elismerte, hogy kényszer hatására ő is tett nyilatkozatokat a Securitatenak. /Gyarmath János: Bárányit más mércével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./"

A bukaresti bíróság jún. 19-én elutasította a Funar által vezetett, az RNEP-ből kivált Szövetség a Románok Egységéért (román rövidítéssel AUR, aminek jelentése arany) bejegyzését e néven. Elutasította a bíróság a Funar által a Tabara-vezetés ellenében szervezett párttanácskozások és az azokon hozott határozatok elismerését is. Funar a Szabadság szerkesztőségébe is eljuttatott közleményében azzal vádolta volt pártját, hogy nemzetellenes, RMDSZ-barát, amikor a kormányzásban részt vevő RMDSZ románellenes akciói a végsőkig fokozódnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ június 20-i ülésén köszönetet mondott azoknak, elsősorban a megye képviselőinek, hogy benyújtották az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető vitatta ezt az eljárást, mondván, a frakció döntése mindenkire kötelező /az RMDSZ csak jún. 26-án akarja beterjeszteni a tervezetet/. Az MKT nyilatkozatában védelmébe vette képviselőit, akik az MKT határozatának tettek eleget azzal, hogy jún. 16-án nyújtották be a tervezetet. Vekov Károly felszólalásában egyenesen veszélyesnek nevezte a határidők állandó kitolását. Az MKT határozattervezetet hagyott jóvá, ebben felszólították az SZKT-t, kérje fel a kormánykoalíció tagjait, "elsődleges kérdésként hozzák létre azt a román és magyar szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely július 15-ig véglegesítse az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat". A határozat szerint a koalíciós pártok július 30-ig "egyértelműen és nyilvánosan" jelentsék ki, hogy támogatják-e vagy sem a magyar egyetem létrehozását. Az MKT szerint, amennyiben a parlament szeptember 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ ki kell lépnie a kormányból. Ha pedig legkésőbb október 31-ig a parlament nem fogadja el az egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet, az RMDSZ a koalíciót is el kellene hagyja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

Jún. 22-én tartotta szokásos heti tanácskozását az RMDSZ vezetése a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A szenátus épületében lezajlott megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök tartott tájékoztatót az aktuális politikai eseményekről, s ezek rendjén kiemelten szólt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében és más, a kisebbségi kérdést érintő jogszabályok helyzetéről a koalícióban folytatott egyeztető tárgyalások menetéről, illetve az egészségügyi miniszter lemondása után előállott helyzetről. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők számoltak be a szakterületükön végzett tevékenységről, illetve a kormányzati munkában felmerült aktuális gondokról, problémákról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23. - 1290. sz./

"Az Adevarul jún. 20-i száma szinte egész első oldalát betöltő összeállítást publikált a Securitate-dossziék kapcsán Tőkés Lászlóról, s ennek keretében fénymásolatban közölt egy 1982-es kézírásos papírt, amely szerint Tőkés (a szövegből kikövetkeztethetően egy rendőrségi kihallgatáson) kötelezte magát a Securitate tájékoztatására. A lap idézte többek között a püspök 1994. december 15-én Temesváron tett kijelentését, miszerint - ahogy száz- és százezrek tették Romániában - fizikai vagy pszichikai nyomás hatására több nyilatkozatot is aláírt a titkosszolgálatnak, ezek azonban senkinek nem okoztak kárt. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a bukaresti rádió magyar adásában kijelentette: "Kötetekre vagy legalábbis egy vaskos kötetre rúg mindaz, amit velem életem folyamán tollbamondással leíratott a Securitate." Eljött az ideje annak, hogy hozzáférhetővé tegyék a vaskos dossziékat, mondta. A püspök elmondta, hogy a Securitatéval mindig ellenzékiként került kapcsolatba, behurcolták először az Ellenpontok kiadvánnyal kapcsolatban, azután Désen. Tőkés László kifejtette: a romániai magyarság elleni koncepciós hadjáratnak tekinti azt, ami a dossziék körül történik. Nem lát okot arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Koncepciós hadjárat a romániai magyarság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Felmerült a kérdés, megfosztja-e az RMDSZ Tőkés Lászlót is tiszteletbeli elnöki tisztségétől? A Medifax Verestóy Attilát idézte, aki a hírügynökségnek nyilatkozott: akiknek kapcsolatuk volt a Securitatéval, nem kellene semmiféle tiszteletbeli tisztséget betölteniük az RMDSZ-ben. A Szabadság ezzel kapcsolatban Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, aki elmondta: az Operatív Tanács elfogadott egy tervezetet az RMDSZ köztisztviselőinek átvilágítására. Amikor ez a tervezet érvénybe lép, akkor ezeknek a problémáknak a megoldására sor kerül, és "kellő politikai akarat, kellő bátorság, elszántság" esetében "ez az eset olyan folyamatot indíthat be a román társadalomban, az RMDSZ-ben, amely immár nyolc éve halasztódik." Bárányi Ferenc lemondása gesztusértékű. /Takács Csaba: Nem lehet kettős mércével mérni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Nagyon jólesik, hogy az RMDSZ, az Operatív Tanács bölcs döntést hozott, elfogadta lemondásomat. - nyilatkozta dr. Bárányi Ferenc. "Az RMDSZ érdekei felette állnak egyéni érdekeimnek". Bárányit bántja, hogy az ország lakosságának egy része ma árulónak tekinti. Nem érzi magát bűnösnek. A volt Securitate áldozatának tekinti magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"Jún. 19-én Nagyváradon tartotta ülését az Ion Iliescu volt elnök vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja. Erdélyi Kiáltványt fogadtak el, amelyben azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy akcióinak igazi célja az etnikai alapú autonómia, majd a magyar kisebbség által lakott területek elszakítása. A kiáltvány szerint a magyarság követeléseit szélsőséges helyi vezetők szítják. Iliescu pártja külön akcióprogramot dolgozott ki a "kisebbségek megfékezésére" - olvasható a kiáltványban. Ezzel egyidőben az Országos Román Polgári Fórum, az egyetemi oktatókból álló szervezet közleményében kemény kirohanást intézett az önálló magyar egyetemi oktatás ellen. A közlemény szerint eddig 45 romániai egyetem tanári közössége lépett fel az önálló magyar egyetem létrehozása ellen, az autonóm felsőfokú egyházi oktatás ellen. /Program a kisebbségek megfékezésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A Tőkés László püspök elleni tegnapi Adevarulban megjelent durva támadáshoz a mai Romania Libera is csatlakozik. Dan Stanca a lap politikai oldalán azt próbálja meg bebizonyítani az RMDSZ tiszteletbeli elnökéről, hogy románellenes és revizionista alkatú, a volt Securitateval is azért "működött együtt", hogy a románok ellen tudjon harcolni. A cikkíró fontosnak tartja az RMDSZ ezekutáni viselkedését: ha "lerázza magáról" tiszteletbeli elnökét, a szövetség bebizonyítja "európai, emancipált, felsőbbrendű jellegét"; ha nem "válik meg" Tőkéstől, akkor azt bizonyítja, hogy "az Európa felé való menetelésük az a Románia elleni menetelés". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23./"

Legutóbbi nyilatkozataikkal ismét kétségbe vonták az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozólag június 10-én elfogadott koalíciós határozatot Ion Diaconescu parasztpárti elnök és Andrei Marga oktatási miniszter. Emiatt Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a koalíciós partnereknek el kell dönteniök, együtt akarnak-e működni az RMDSZ-szel vagy sem, hiszen az RMDSZ részvétele a koalícióban nem kötelező. Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem a magyar egyetem célszerűségéről kell dönteni, hanem létrehozásának módozatairól, ezt tartalmazta jún. 17-i koalíciós egyezség. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

"Gabriel Andreescu, az ismert román emberi jogi harcos nyílt levélben fordult az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaihoz. Ebben a testület e hét végi kolozsvári ülése előtt amellett érvelt, hogy a szövetség maradjon a kormánykoalícióban, és óva intette az RMDSZ-t attól, hogy a jugoszláv politikai életben való részvételt elutasító koszovói albánok példáját kövesse. Andreescu utalt arra, hogy tavaly a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi botrány után már írt a testület tagjainak egy hasonló levelet és akkor a magyar közösség választottjai a koalícióban maradás mellett döntöttek, azóta pedig szerinte nem történt olyasmi, ami miatt ezúttal másként kellene döntenie az SZKT-nak. Az RMDSZ kormányzati részvétele, fejtette ki, lehetővé tette, hogy képviselői első ízben szólhassanak bele olyan ügyekbe, amelyek az ország vezetését és a közösséget illetik. A múlt nyáron sikerült elfogadtatniuk a kormánnyal két rendeletet, amelyek - Andreescu szerint - a kisebbségek jogait teljesen kielégítő szintre emelték. Nem érték el viszont a szabályozó lépések parlamenti ratifikálását, tehát az eddigi nyereségek rögzítését. Az RMDSZ presztízse nőtt a kormányválság idején tanúsított kifogástalan magatartásának eredményeként, írta Andreescu. Veszteségnek tekinthető ugyan az alkotmánybíróság döntése, amely szerint a helyhatósági sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenes (ebben találhatók a rendszabályok a kétnyelvű táblákról, a kisebbségi anyanyelvhasználatról a helyi a közigazgatásban), de ez nem a koalíciós partnereknek tulajdonítható, a testületbe annak idején Ion Iliescu volt államfő a maga bizalmi embereit nevezte ki. Az a helyzet, amelyben az RMDSZ van, a lehetőségek maximuma. A koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését, írja Andreescu, aki azt kérdezi, hogy ha a magyar kisebbség visszautasítja a közintézmények használatát, akkor miért hozott létre egy szervezetet, amely részt vesz a választásokon? Az elemző szerint sokan beszélnek mégis arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsában létezne egy olyan jelentős frakció, amely a koalícióból való kiváltást óhajtja. Andreescu szerint meglehet ugyan, hogy a koalíció egy szép napon szétesik, de miért hullana a ilyen felelősség az RMDSZ vállára? "Egészen biztos, hogy a volt partnerek ezt azzal bosszulják meg, hogy lelkesen együttműködnek a jelenlegi ellenzékkel kisebbségi téren a standardek leszorításáért olyan szintre, amelyre még csak gondolni is félek". Andreescu elemzése szerint nem sokat jelentene, ha ez ellen nemzetközi tiltakozás alakulna ki. "Tiltakozni fognak majd világszerte? Na és? Hogyan harcolhatnak majd a román pártok konszenzusa ellen? Marginalizálni fogják Romániát? Hát a romániai magyarokat vajon nem? Hogyan lehet majd jobb érvet szolgáltatni az etnikai pártok fennállása ellen, mint a politikai logika felrúgásával?" - kérdi Andreescu, aki szerint ugyanakkor természetes, hogy abban a pillanatban, amikor a parlament olyan törvényeket fogad el, amelyek ellentétesek az 1996-ban leszögezettekkel, szükséges lesz más, a kereteken kívüli eszközökhöz nyúlni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"A bukaresti Adevarul jún. 22-i számában egy állítólagos Tőkés-Orbán "titkos egyezményről" adott hírt. Ismeretes, hogy ugyanez a lap jún. 20-án "leleplező" írást közölt Tőkés Lászlónak a Securitatével való kitalált együttműködéséről. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án közzétett nyilatkozatában cáfolta az Adevarul mindkét számának állításait, "a Securitate kommunista titkosszolgálattal való kitalált együttműködéséről" szóló cikket és "a valóságtól idegen, képtelen sztorinak" minősítette azt, hogy titkos megállapodást kötött volna Orbán Viktorral, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökével, amikor a választások után Budapesten látogatást tett nála. Nem véletlen, hogy ugyanebben az időszakban zajlik a másik temesvári, Bárányi Ferenc miniszter lemondatási kálváriája. Nem véletlen, állapította meg Tőkés László, hogy az állítólagos Orbán-Tőkés megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az 1990. márciusi marosvásárhelyi provokációk egykori hírhedt krónikása, Dorin Suciu. Ion Iliescu volt államfő pártja pedig éppen ezekre a napokra időzítette a Kiáltvány Erdélyhez című jelzését, amely Erdély szétdarabolásának veszélyével riogatja a románságot. Mindezekből kitűnik, hogy "a román politikai hadszíntéren újból a "magyar kérdés" került bevetésre", a céltábla újból az RMDSZ. Éppen ezért Tőkés László "alig érthetőnek" tartja Markó Béla szövetségi elnök egyik megjegyzését, miszerint a lemondásra felszólított Bárányi Ferenccel kapcsolatos eljárásnak nincs magyarellenes természete. Éppen ellenkezőleg, elemzése szerint a román nacionalisták és kommunisták "a demokratikusnak nevezett kormányerők bátorító asszisztenciája mellett" a visszakövetelt magyar tulajdonok és a helyreállítandó magyar egyetem témájában "frontális támadást, koncepciós hadjáratot indítottak a romániai magyarság, az RMDSZ és annak egyes képviselői ellen". A sokadszorra ismételt magyarellenes kampány és ennek szakmai hátterét a - gátlástalanul tovább működő - volt Securitate biztosítja. "Õk azok, akik a titkosszolgálati dossziékat törvényellenes módon kiszivárogtatják. Õk azok, akik egykori áldozataikat továbbra is büntetlenül vádolják és megfélemlíteni próbálják" A tiszteletbeli elnök nyilatkozatában ezért hangsúlyozta, hogy "itt már nem csupán a célba vett személyekről, hanem arról a politikai szándékról van szó, hogy a gyenge lábon álló demokratikus kormányt tovább gyengítsék és megbuktassák, a romló romániai helyzet ódiumát az RMDSZ nyakába varrják, Bukarest és Budapest kapcsolatait tönkretegyék és a magyar-román kapcsolatokat megmérgezzék, a jogtalanul birtokolt magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását megakadályozzák, a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállításának ügyét ellehetetlenítsék, az RMDSZ-t végletesen megosszák, még mielőtt közös céljai érdekében újból összefoghatna". A kibontakozó akciósorozathoz - ahogy az 1956-os romániai magyarellenes tisztogatáshoz a magyar forradalom - a változott körülmények között "Orbán Viktor pártjának győzelme, illetve az ún. Orbán-effektushoz kapcsolt RMDSZ-en belüli "radikalizáció" szolgál alkalmas ürügyként". "A kormányba szorult RMDSZ-nek őrizkednie kell attól, hogy netalán akaratlanul is cinkosává váljék az első fokon ellene irányuló, másodsorban pedig a felhasználásával a román demokrácia ellen forduló sötét politikai erőknek" - figyelmeztetett Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Petre Roman, a román kormányban részt vevő Demokrata Párt elnöke jún. 23-án kijelentette, hogy támogatja a multikulturális egyetemeket, és véleménye szerint nem szükséges magyar nyelvű egyetemet létrehozni. Ismeretes, hogy a koalíció vezetői, köztük Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a demokraták vezetője múlt szerdán közleményt fogadtak el, amely szerint június 25-ig bizottságot hoznak létre egy magyar egyetem létrehozása módozatainak értékelésére - azóta viszont mind Diaconescu, mind Roman, mind Marga oktatási miniszter csak multikulturális egyetemet szorgalmaz. A kormány múlt heti ülésén a bizottság feladatáról (az egyetem létrehozásának módozatait vagy célszerűségét vizsgálja) kialakult vita után nem hozták létre a bizottságot. A kormány jún. 25-én tartja következő ülését. - Az RMDSZ különböző tényezőinek arra vonatkozó nyilatkozataira utalva, hogy amennyiben a közös megállapodásokat nem tartják be, kiléphet a koalícióból, Petre Roman a Rompres híre szerint kijelentette: nagy türelemre van szükség, hogy ne sérüljön meg a többség és a kisebbség közötti együttélésre vonatkozó példamutató európai modell, amelyet a román modell jelent. Az RMDSZ, fűzte hozzá, nem kérhet többet, mint ami a megállapodásokban szerepel, és ami - Roman véleménye szerint - 1996 novembere óta meg is valósult. /Petre Roman: "Nincs szükség magyar egyetemre" Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"