Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya 1998. július 15-i keltezéssel körlevélben fordult a szövetség területi szervezeteinek elnökeihez, amelyben felkéri a területi szervezeteket, intézzenek felhívást a területükön tevékenykedő vállalkozók vagy vállalati vezetők felé, hogy járuljanak hozzá adományaikkal az árvízkárosultak megsegítéséhez, a bajba jutottak súlyos gondjainak enyhítéséhez. Erre a célra az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége központi gyűjtőakciót indított és a Román Fejlesztési Banknál számlát nyitott (BRD, Sucursala Cluj - 251100996069404), de a területi szervezetek is nyithatnak külön számlát az adományokra. Az RMDSZ tíznaponként közzéteszi a számlára befolyt összegeket, s egyben biztosítja az adományozók nevének közlését mind a helyi, mind a központi magyar nyelvű sajtóban, illetve a szeptember első hetében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartandó nagyszabású zárórendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1304. sz./

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

"Varga Attilával, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője a vele készült interjúban a lezárult parlamenti ülésszak tevékenységében két szakaszt különböztetett meg: az egyik a kormányválság alatti két hónapos visszafogottság és a másik a Radu Vasile-kabinet megalakulása utáni időszak, amikor "érezhetően megélénkült a törvényhozási munka". A kisebbségi jogok vonatkozásában nem történt előrelépés, kisebbségvédelmi jogszabály nem született a parlamentben, és a 22-es és 36-os kormányrendeletek mindkét házi bizottsági véleményeztetése alapján megtorpanás vagy éppen visszalépés tapasztalható. A munkát nehezíti még a koalíción belüli "elvi és kevésbé elvi nézetkülönbség" is, aminek egyik példája a kisebbségi jogok terén jelentkezik: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz a megállapodáshoz, amit a koalíció létrejöttekor kötött a koalíciós partnerekkel, de ezek szeretnének visszakozni, ami viszont "elfogadhatatlan". /Megtorpanás, visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Júl. 16-án ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a parlamenti ülésszak befejezése utáni belpolitikai helyzetről, és összefoglalta az RMDSZ előtt álló, a törvényhozási és kormányzati tevékenységből adódó feladatokat, tennivalókat. Az ülés részvevői elemezték az SZKT-határozat értelmében "Szövetség az árvízkárosultakért" címmel kezdeményezett országos adománygyűjtő akció eddigi eredményeit, majd meghatározták és elosztották az akció sikeres végrehajtását célzó konkrét tennivalókat és feladatokat. Takács Csaba ügyvezető elnök július 18-ra Kolozsvárra összehívta a Területi Elnökök konzultatív Tanácsát, melynek fő célja az árvízkárosultak megsegítésére irányuló eddigi intézkedések felmérése és a további teendők meghatározása. A TEKT meghívottjai: a kérdésben illetékes RMDSZ-államtitkárok, -prefektusok és -alprefektusok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./ "

"Dobos Lászlónak a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségének írt levelét közölte a Romániai Magyar Szó, melyben a szerző visszautasította és hajtóvadászatnak nevezte a VET elnökségének személyével kapcsolatos nyilatkozatát. Dobos László elismerte, 1994. szeptemberében Quo vadis, Világszövetség címmel véleményt mondott az MVSZ számára aggasztó helyzetéről. Az 1996-os tisztújító közgyűléssel két táborra szakadt az MVSZ, ami azóta csak mélyült. Az MVSZ védnöki testülete nevében Tőkés László püspök válaszolt, keresve az egyensúlyt. Az ügyet 1998. jan. 24-én zárt ülésen tárgyalta az MVSZ. Azt kérték, hogy Dobos László nyilatkozata bizonyos részeit vonja vissza. Az ülésen nem született elfogadott határozat. Állásfoglalásként jelent meg a Dobos László szerint egyoldalú szöveg, amelyet ő nem fogadott el. "Az ellenségkép kísérlete járja be a Világszövetséget." A "kialakult táborok rengetik meg valójában a Világszövetséget". Dobos László szerint szükséges az országos tanácsok és a VETszerepének értelmezésére. Ezt erősíti meg Duray Miklósnak az MVSZ elnökségéhez írt levele, ebből idézte Dobos László a következőt: "politikailag, taktikailag és stratégiailag hibásnak tartom, hogy az MVSZ-be tömörül az RMDSZ ellenzéke". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"

"Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./"

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának július 18-i ülése után az RMDSZ Háromszéki Szervezetének Ügyvezető Elnöksége felkérte tagságát, hogy legalább 1000 lejes adományokat fizessen be az RMDSZ által nyitott számlákra, és a betakarítás idején legalább 5-10 kg burgonyát, búzát, káposztát vagy kukoricát adományozzon az árvízkárosultak javára. Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor levélben fordult a megye vállalkozóihoz, kérve azok pénzbeli, termékbeli (építőanyagok, vetőmag stb.) hozzájárulását és aktív részvételét az árvíz következményeinek felszámolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

"Bizonyos erkölcsi válság van az RMDSZ-ben. "Az RMDSZ nem szabadkőműves páholy, amelynek titkai kell, hogy legyenek. "Ha nem követeljük meg azt az alapelvet, hogy különbeknek kell lennünk azokénál, akik uralkodnak rajtunk, akkor elvesztünk."- nyilatkozta Katona Ádám. Az erkölcsi válság jele a területi szervezetek véleményének sorozatos lebecsülése. A három legnagyobb létszámú szervezet, a Maros, Kolozs és Bihar megyei bizalmatlanságát fejezte ki a vezetőség megalkuvó politikája miatt. A neptuni csoport mindent elkövet RMDSZ párttá minősítése érdekében. "Pártként, bizonyos pártfegyelemmel és egyéb ideológiával több ehetőségük lenne a labanc-politizálásra." /Ehrenkrantz Judit: Interjú Katona Ádámmal. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 22-28./"

Kötő József máj. 18-án foglalta el közoktatási minisztériumi államtitkári tisztségét. Kötő József Kolozsváron végezte az egyetemet, a magyar szakot, 25 éven át volt Kolozsváron az Állami Színház titkára, majd igazgatója. Tudományos kutató is, megírta Erdély magyar színjátszásának monográfiáját. 1991-től az RMDSZ titkára, 1993-tól a szervezet oktatási, egyházügyi és művelődésügyi ügyvezető alelnöke. Jelenleg Kolozsvárról ingázik Bukarestbe. Államtitkárságán működik a nemzeti kisebbségek oktatásának vezérigazgatósága is, dr. Murvai László vezetésével. Az öt munkatársat foglalkoztató magyar igazgatóság várja, hogy frissiben kinevezett igazgatója, Aranyosi István /Brassó/ elfoglalja székét. Megszületet a 3359. számú miniszteri rendelet, amely kilenc évi huzavona után nemcsak kimondja, hogy a magyar államtitkár felel a kisebbségek oktatásáért, hanem nyolc pontban meghatározza feladatait is. Vitája van viszont, mert Marga miniszteri koncepciója a multikulturalitásnak megfelelő oktatási rendszert veszi alapul, amely szerint a kisebbséget nem illeti meg az önálló intézményalapítás joga. - A kisebbségi oktatás két éves lemaradásban van az országos oktatási reform viszonylatában. A minisztériumi reformbizottságokban ugyanis nem voltak képviselve a kisebbségek. Kötőnek néhány változtatást sikerült elérnie: az országos tankönyvbizottságban újabban jelen van a Magyar Tankönyvtanács elnöke, dr. Péntek János egyetemi tanár, továbbá miniszteri rendelet biztosította, hogy háromtagú magyar kutatócsoport létesüljön Kolozsváron, feladatuk a magyar oktatás bekapcsolása a reform-folyamatokba, sikerült elérni, hogy minden megyei tanfelügyelőségen, ahol magyar oktatási intézmény működik, már van magyar oktatásért felelős szakember. Következne az intézmény-teremtés, de itt nehéz lesz az áttörés. Amennyiben nem lesz áttörés, megkérdőjelezhető az államtitkárság létjogosultsága. Az egyetem kérdésében a multikulturalitás egyfajta kultúrimperializmus. mert csak azt szabad, amit a többség jónak tart. Hiába kérik az önálló Áprily Lajos Líceumot Brassóban vagy Bolyai Líceumot Marosvásárhelyen, a válasz az, hogy a multikulturalitás jegyében egymás mellett élnek magyarok és románok. Kötő a reformok ügyében kitűnően tud együttműködni Marga miniszterrel, de egyetem kérésében nincs egyetértés. Koalíciós egyezség van arra, hogy Kolozsváron az egyetemen belül önálló magyar nyelv és irodalom, néprajz fakultás működjön, a Gheorghe Dima Konzervatóriumban pedig magyar zenepedagógiai szak, de ezt Andrei Marga miniszter nem írta alá. A képviselőházi szakbizottság vitájára a miniszter nem delegálta Kötő Józsefet, ennek ellenére Kötő bejelentette, hogy jelen lesz az ülésen. Itt a miniszter képviselője bejelentette, hogy a multikulturalitás változatában gondolkodnak. Akkor Kötő József felállt és kifejtette: csodálkozik, hogy a minisztérium szembenáll a kormányprogrammal és Kötő bejelentette különvéleményét. Kötő kiemelte, hogy fontosnak tartja a szórványiskolák létesítését, ezt egyházi közreműködéssel kell megoldani. Az új oktatási törvény szerint az egyház megkapja az iskolaalapítás jogát. Falvakban imatermek, ökumenikus művelődési központok létesültek, itt állami fizetésű tanítókkal lehetne iskolákat működtetni. /Faltól falig az iskolától az egyetemig. Dr. Kötő József államtitkár válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), júl. 23./

Miközben az RMDSZ-ben és a kormányban súlyos problémát okoz a Bárányi titkos dossziéjából törvényellenesen kiemelt és közzétett néhány lap, a parlamentben Mircea Gheordunescu, a dossziék őrizetét jelenleg ellátó Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyettes igazgatója egy interpellációra válaszolva feltárta, hogy az egykori Securitate mintegy 300 ezer volt besúgójának dossziéit megsemmisítették az elmúlt évtizedekben, arról nem is beszélve, hogy egy 1971-es párthatározat értelmében a Securitate kommunista párttag informátorairól nem készítettek többé írásos aktákat. Gheordunescu szerint 1973-ban e határozat alapján bezúzták 127 395 párttag informátor Securitate-nyilvántartását. 1971 és 1979 között összesen 270 ezer személyre vonatkozó aktacsomót semmisítettek meg, bár egyes dossziék kivételt képezhettek. Az SRI tisztjei saját kezdeményezésükre további 27 ezer besúgó dossziéit megsemmisítették. Valahányszor egy informátor belépett a pártba, a dossziéját megsemmisítették. Ily módon az a paradox helyzet állt elő, hogy aki nem csupán besúgott, de a pártba is belépett, arról ma nincs dosszié, aki viszont ennyire nem lelkesedett a kommunizmusért, vagy éppen gyanús volt a hatóságok szemében, arról megmaradt az esetenként kompromittáló nyilvántartás. Ráadásul az 1989-es fordulattól 1990 márciusáig Gheordunescu közlése szerint 1878 besúgó dossziéját emelték el a Securitate központjából. Az átvilágítás így meglehetősen egyoldalúnak ígérkezik. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), júl. 23.- átvéve a 22 című hetilap 27. számából/

Hozz egy szál virágot Petőfiért jelszóval tartották meg júl. 23-án Kézdivásárhelyen a Petőfi-emléktábla avatót, melynek díszvendégei Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Kötő József és Kelemen Hunor államtitkárok voltak. Az avató után A magyarság jövője a Kárpát-medencében címmel polgári fórumot tartottak a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ Ugyanerről: Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

"A legutóbbi SZKT-ülésen Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője felvetette, hogy szükség van az RMDSZ vezetőinek teljes politikai átvilágítására, nemcsak a Securitatéval való esetleges együttműködést kell vizsgálni, hanem egész közéleti tevékenységét, nyilatkozta az Európai Időnek. Példaként Verestóy Attila szenátor és Ceauesescu felesége között egykor fennálló kapcsolatot hozta fel. Verestóy ugyanis a bukaresti Szervetlen Vegyipari Intézet főkutatója volt. Az ülés végén - többek füle hallatára - Verestóy odajött hozzá és ráripakodott: "Meg foglak fojtani, de nem képletesen, hanem valóságosan". Erre Katona Ádám fölpattant és az éppen beszélő Takács Csabát félbeszakítva bekiabált, hogy őt halálos fenyegetés érte. - Katona Ádám kifejtette, hogy nem tekinti Bárányi Ferencet áldozatnak. Õ a román kormány áldozata, amely egyszerűen ejtette őt. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./"

"Király Károly visszaemlékezéseit tartalmazó kötetéből idézi az Európai Idő azt, hogy az "agyagfalvi cirkusz alkalmával" látta, hogy Verestóy Attila átadott egy szöveget Vacarunak, az akkori front-frakció vezetőjének. Király megkérdezte, mi volt az. A beszéde, válaszolta Verestóy. Az a beszéd volt, amelyben kérte, hogy az autonómia-pártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Király Károly: Nyílt kártyákkal, Nap Kiadó, 1995. 211. oldal - Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./"

"Az 1991-es agyagfalvi históriáról Domokos Géza emlékezésében kifejtette: a baj az volt, hogy Katona Ádám és társai "nem éppen tisztességesen úgy próbálták beállítani kezdeményezésüket, mint legitim, az RMDSZ vezetőségének és a székelyföldi RMDSZ-szervezetek támogatását élvező" lépést. /Domokos Géza: Esély II. /Pallas-Akadémia, Sepsiszentgyörgy, 1997. 235. oldal - Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./"

"Kétnapos bemutatkozó magánlátogatásra júl. 25-én Romániába utazott Orbán Viktor miniszterelnök. A repülőtéren a román kormány több minisztere fogadta, majd a Victoria-palotában, a kormány székhelyén Radu Vasile miniszterelnökkel folytatott nem hivatalos, kötetlen eszmecserét. A 70 perces találkozó után sajtótájékoztatott tartottak. Õszinte és meleg megbeszélést folytattunk - mondta Radu Vasile -, amely komoly bátorítást adott arra, hogy a két ország kapcsolatai magasabb szintre emelkedjenek. Megállapodás született arról, hogy októberben a román miniszterelnök Magyarországra látogat. A megbeszélésen a gazdasági együttműködés további bővítésének szükségességét hangsúlyozták és egyetértettek abban, hogy fontos, hogy növekedjenek a magyar tőkeberuházások Románia minden részén. Ennek érdekében a gazdasági és privatizációs területekkel foglalkozó szakminiszterek mielőbb találkoznak és kidolgozzák a részleteket. A román kormányfő szerint a magyar fél külön aláhúzta: Magyarországnak érdeke, hogy Románia minél gyorsabban és minél sikeresebben haladjon az európai és az euroatlanti integráció útján. Nem kerültük meg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket sem - mondotta a román miniszterelnök - amelyekben nézeteink gyakorlatilag hasonlóak voltak. Reméljük, az elkövetkező időszakban olyan megoldásokat sikerül kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi oktatás problémáinak jó feltételek közötti rendezését. Radu Vasile elmondta: nagy és mély benyomást tett rá a magyar miniszterelnök személyisége, a kormányzásról alkotott felfogása, az a határozottság és gyorsaság, amellyel fellépett országa alapvető érdekeiért. A mai napon ezzel a személyes találkozóval - hangsúlyozta Orbán Viktor - sikerült kiszabadítanunk országainkat ebből a prtotokolláris rendből, s ez megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben ilyen találkozásokra bárhol, bármikor sor kerülhessen. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a fényes külsőségek között megrendezett hivatalos találkozásokat megelőző óriási várakozás személyes véleménye szerint eddig inkább akadályozta, mintsem segítette a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatok fejlődését. Magyarország és Románia kapcsolatai - mondotta - sokkal élőbbek annál, semhogy ezt a luxust megengedhessük magunknak. Szükség van és szükség lesz arra, hogy a miniszterelnökök, ha a sors úgy hozza, gyakran találkozzanak, megismerjék egymás személyes véleményét, és ez is elősegítse az együttműködést. Orbán Viktor véleménye szerint új fejezetet sikerült nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, amelyben nem a fényes külsőségek lesznek ezentúl a lényegesek, hanem a tartalom. Olyan idők jönnek - mondotta Orbán - amikor a tények és az eredmények számítanak majd. A mai találkozó arról győzött meg, hogy kölcsönös a szándék e lehetőség kihasználására. Nem kergetünk álmokat és illúziókat. Vannak olyan természetű kérdések, amelyek megoldása hosszabb időt vesz igénybe, a csak történelmi távlatokban értelmezhető mentális, lelki, szellemi, történelmi kérdésekről már nem is beszélve. Orbán Viktor kifejtette: a nostani megbeszélés véleménye szerint lökést adhat a gazdasági együttműködésnek, s van esély arra, hogy a nagyon nehéz kisebbségi kérdésekben is - kellő előkészítés után, részletekbe menő, aprólékos tárgyalásokat követően - eredményeket érhessenek el. Örömmel és várakozással tekintek Radu Vasile miniszterelnök októberben esedékes budapesti látogatása elé - fejezte be nyilatkozatát Orbán Viktor. Egy újságíró megkérdezte, milyen messzire jutottak el a találkozón a romániai magyar egyetem kérdését illetően. Radu Vasile válaszában azt hangsúlyozta, hogy nem volt szó ennek a kérdésnek a megoldásáról, csak áttekintették a különböző kérdésköröket. Az ügy a román kormány által megjelölt folyamat szerint halad - mondotta -, s mint ismeretes, a kormány bizottságot hozott létre ennek a kérdésnek a megvizsgálására. Orbán Viktor mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy ezt a kérdést mindketten fontosnak tekintették, megfelelő súllyal fogják kezelni a kétoldalú kapcsolatokban. Radu Vasile ezután ebédre invitálta a találkozás résztvevőit, majd Orbán Viktor és kísérete az RMDSZ közeli bukaresti székházában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel találkozott. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyaláson az "örökzöld témák" kerültek ismét terítékre, ezek közül sok olyan, amellyel a román kormány és parlament is küszködik - a kisebbségi oktatás, a magyar egyetem, a helyi közigazgatási törvény, amely a kisebbségi jogokra is vonatkozik. Szó volt az európai és euroatlanti integrációról is. Emil Constantinescu államfő ugyanezen a napon délután nyári rezidenciáján, Sinaián több mint egyórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, akit a találkozóra elkísért Németh Zsolt államtitkár és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. A megbeszélés után Orbán Viktor elmondta az újságíróknak, hogy elsősorban külpolitikai kérdésekről folyt az eszmecsere. Egy román újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy szó volt-e a romániai magyar egyetem ügyéről, Orbán Viktor közölte, hogy erről igazában nem folyt eszmecsere, mivel a román elnök szerint ez a téma alapvetően hazai politikai kérdés, de ő maga felvetett néhány gondolatot arra vonatkozólag, miként lehetne az egész vitát új alapra helyezni. A magyar kormány kész e kérdés megvitatására és nyitott vagyunk minden új elgondolás előtt - mondta a miniszterelnök. A külpolitika, a NATO-tagság, az Európai Unió bővítése sokkal fontosabb helyet foglalt el az eszmecserében, még Moldova is szóba került. Orbán Viktor az államfővel való találkozás után az idén Tusnádfürdőn tartott bálványosi szabadegyetemre látogatott. /Napi Magyarország, júl. 27./"

"A tusnádfürdői zárórendezvényén elhangzott előadásában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Románia és Magyarország euroatlanti integrációs érdekazonosságát emelte ki, hangsúlyozva: nemcsak szomszédságról, egymásra utaltságról, hanem sokkal többről van szó. Jó esetben, mondta, a romániai magyarság léte rendkívül erős kapcsolat lehet a két ország között, rossz esetben a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága állandó veszély- és konfliktusforrás lesz, ami visszahúzza nemcsak Romániát, hanem Magyarországot is. Az, hogy a két lehetséges változat közül melyik fog érvényesülni, három tényezőn múlik: a romániai magyarság politikai elitjén, a román politikai eliten és a magyarországi politikai eliten. Ha az általuk képviselt közösségek érdekeit sikerül összehangolni, mutatott rá az RMDSZ elnöke, akkor a térségben egyedülálló szövetséget, egyfajta állandó gazdasági és politikai érdekegyeztetést lehetne Románia és Magyarország között megvalósítani. Markó hangsúlyozta, hogy Romániát integrációs érdekei elsősorban Magyarországgal kapcsolják egybe. A romániai magyarok érdeke mindent megtenni azért, hogy a két ország minél közelebb kerüljön egymáshoz, mert a romániai magyarok minden körülmények között sajátosan kötődnek Magyarországhoz, miközben Románia állampolgárai. "Számunkra drámai, sőt tragikus minden olyan történelmi helyzet, amikor valaki vagy valakik arra akarnak kényszeríteni, hogy válasszunk nemzeti és állampolgári hovatartozásunk között és vagy nemzeti önazonosságunkról, vagy állampolgári lojalitásunkról próbáljunk lemondani" - mutatott rá. "Mi minden valószínűség szerint a román többséggel együtt fogunk a NATO-ba és az Európai Unióba bejutni, mint ahogy kimaradni is együtt fogunk, ha netán egy negatív prognózisnak megfelelően alakulnának a dolgok". Ennek az integrációnak együtt kell megvalósulnia a szövetségi elnök szerint a romániai magyarság nyelvi, kulturális, közösségi jogaival, illetve közvetve, vagy közvetlenül hozzá kell járulnia e jogok megvalósulásához. Amikor a romániai magyar politikai elit koalícióra lépett egyes román pártokkal és kormányzati felelősséget vállalt, nem csupán Románia integrációs törekvései iránti elkötelezettségét bizonyította, hanem közvetve az egész térség integrációjának gyorsításához is hozzá kívánt járulni, természetesen elsősorban Magyarországéhoz - fejtette ki az RMDSZ elnöke. Markó elemzése szerint azonban a román politikai elit nem honorálta kellőképpen ezt az elkötelezettséget, mert kivéve legtisztábban látó vezetőit, még nem tudott választani egy régi, nemzetállami szemlélet és egy európai integrációs modell között. A magyarországi politikai elitről szólva Markó megjegyezte, hogy Magyarország nyilván nem mondhat le a határain kívül élő magyarság támogatásáról, hiszen ez egyenértékű lenne egy lelki, szellemi és kulturális öncsonkítással. "Románia és Magyarország érdekeit lehet úgy manipulálni, hogy a két ország egymással szembekerüljön. Lehet a kétmilliós erdélyi magyarság helyzetének megoldását tovább halogatva a konfliktus lehetőségét növelni". De van másik lehetőség is: "Lehet az 1996-os romániai rendszerváltás pozitív példájára támaszkodni, az akkor beindult, majd el-elakadó, vissza-visszaforduló folyamatot ismét felerősítve igazi román-magyar szövetséget, Románia és Magyarország olyan szövetségét létrehozni, amely a térség sorsát hosszú időre előre meghatározná". /Markó Béla előadása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"A bálványosi nyári szabadegyetem zárónapján - a zsúfolt program miatt késve - Orbán Viktor miniszterelnök Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kötetlen eszmecserét. A bálványosi hagyománynak megfelelően Orbán Viktor trikóban tartotta meg előadását. A vitát Andreas Oplatka külpolitikai elemző, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap munkatársa vezette. Orbán Viktor egyebek között kijelentette: azzal, hogy az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja, a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniok külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt. Ezt a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". Arra semmiféle szabály nincs, hogy Magyarország és a többi, EU-ba belépő ország pontosan milyen alapon, mekkora forrásokat kap az unió központi költségvetéséből, ez a tárgyalóasztal mellett elért pozíció kérdése. "Azzal kell számolni, hogy a csatlakozásra jelentkező országok felvétele időben különböző hullámokban történhet meg. A magyar külpolitikának és az Erdélyben élő magyar közösségeknek ezzel a ténnyel mint realitással kell számolni. Ez rendkívüli, új helyzet a magyar közösségek számára, akár a magyar állam határain belül, akár azon kívül élnek. Ennek kezelésére ez idáig nem született a szomszéd államokkal kormányzati szinten is egyeztetett stratégia". A román államfővel és miniszterelnökkel egyetértettek abban - mondta el Orbán -, hogy a kérdést kezelniök kell, és ennek módját is közösen kell kialakítaniok. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való tartozása révén az elkövetkező évek Magyarország tartós fölértékelődésének évei lesznek. A szomszédoknak úgy kell számolniok vele, mint mostani súlyát néhány éven belül jelentősen megnövelő állammal, amely ezt az erősödést nem a szomszédos országokkal szembeni fölértékelődésnek tekinti, hanem a velük való együttműködésre is fel akarja használni" Zoe Petre az elnöki hivatal és a román politikai vezetés nevében kijelentette, hogy osztja a magyar miniszterelnök által kifejtett bátor és világos gondolatokat. Felszólalásában a két országban most kormányon lévő demokratikus erők alapvető kötelességének nevezte a kétoldalú együttműködés építését, amely lényeges eleme a térség stabilitásának, és ténylegesen megnyitja Nyugat-Európát a másik Európa felé, amely így nemcsak kulturálisan, hanem intézményesen is a földrész integrált részévé válik. Zoe Petre támogatta egy romániai állami magyar egyetem létrehozását. - A kétoldalú kapcsolatépítés eredményei között kiemelten szólt Zoe Petre a magyar félnek a romániai magyar kisebbség irányában megnyilvánuló kitartó gondoskodásáról, amelyet a Romániával való együttműködés egyik formájaként értékelt. A schengeni egyezménnyel kapcsolatos távlati gondokról szólva, a romániai magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság vagy vízumkedvezmény tekintetében felvetett javaslatokra utalva Zoe Petre rámutatott: elképzelhetetlen, hogy egy ország polgárait két kategóriára osszák a szabad mozgás tekintetében. Ez mélyrehatóan megrontaná a többség és a kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az előadások után Orbán Viktor kérdésekre válaszolt. Az egyetemmel kapcsolatban a következőket mondta. A mai napon a romániai magyar egyetemről formabontónak is nevezhető beszélgetést folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel. (Mint mondta, kettejük alkatához jobban illik, ha nem diplomáciai nyelvezetet használnak, hanem érdemben próbálják megközelíteni a kérdést.) Itt van a magyar nyelvű egyetem ügye. "Szégyen, ami az utóbbi időben történt." Mégiscsak az a helyzet, hogy a hatvanas évekig volt magyar egyetem Romániában. "Ha elkezdünk arról beszélni, hogy a multikulturális értékesebb-e, mint az egynyelvű, akkor soha az életben sehová sem fogunk eljutni." Ezután feltette a kérdést: akkor most merre haladunk időben, előre vagy hátra? Orbán kifejtette, arra lenne szükség, hogy a román fél eldöntse: elfogadható-e számára egy tisztán magyar egyetem működése Erdélyben, leginkább Kolozsváron. A magyar miniszterelnök szerint jó lenne, ha a kétoldalú vegyes bizottságban elindítanák a kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottság munkáját és ennek keretében - abban a szellemben, ahogy érdemben eszmecserét folytatott román partnerével - elkészülne az egyetem ügyével kapcsolatban egy problémakatalógus, és meghoznák a szükséges döntéseket vagy ilyen, vagy olyan irányban, világos helyzetet teremtve. A jelenlegi állapot olyan konfliktussal terheli meg a román-magyar viszonyt, aminek nem kellene megterhelnie - fejtette ki a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a megoldáshoz felajánlotta a magyar kormány segítségét minden értelemben, de egyben azt is leszögezte, hogy a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a romániai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Ez mindenütt Európában jogos igény, amellyel szemben nagyon nehéz kifogást emelni. A romániai magyaroknak megfelelő garanciákat nyújtó megoldás nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott román-magyar kapcsolatrendszer, viszont a megoldás létrejöttével minőségi szempontból teljesen új szakasz nyílna a kétoldalú kapcsolatok történetében - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nagyon bízik az előrelépésben. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ további szerepéről beszélt. A magyar államigazgatást radikálisan átalakítják. A HTMH bekerül a külügyminisztérium rendszerébe. Ezzek semmi nem csorbul meg, semmi nem vész el. A "HTMH eredményességét az szabja meg, hogy ki Magyarország miniszterelnöke, milyen pártot képvisel, ki a külügyminiszter, és hogy nemzeti érzelmű a doktrína, amelynek alapján működik a külügy." /Orbán Viktor a Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

Mint minden év júliusának utolsó vasárnapján, júl. 26-án Fehéregyházán emlékeztek Petőfi Sándorra. Az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dávid Gyula, az EMKE elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Zoe Petre elnöki tanácsos az Adevarulnak adott interjújában leszögezte, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos álláspontja egyéni vélemény, nem fejezi ki Emil Constantinescu elnökét. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Az RMDSZ kivételével a parlamenti pártok elítélik Zoe Petre kijelentését egészen addig, hogy a parlament belügyeibe való beavatkozásnak tekintik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás miatt bepereli a bukaresti Adevarul főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut és Dorin Suciut, a lap szerkesztőjét. Felhatalmazta Kincses Előd ügyvédet, hogy tegye meg az előzetes feljelentést. A szóban forgó újságírók rendszeres kampányt folytatnak Tőkés László ellen, azzal vádolják, hogy a Securitate titkosrendőrséggel együttműködési megállapodást írt alá, titkos paktumot kötött Orbán Viktorral stb. A lapnak küldött válasznyilatkozatait pedig megcsonkították vagy nem vették figyelembe. Emiatt a püspök a napilaptól erkölcsi kártétel címén 200 millió lejt követel. Tőkés László a dokumentációt angol nyelven is a sajtó rendelkezésére bocsátotta, mert az Adevarul hazugságait átvette az Associated Press hírügynökség és annak nyomán néhány jeles európai újság is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Ötödik alkalommal rendezte meg Nagybányán a helyi RMDSZ és a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör júl. 24-én az Anna-bált. A színjátszók kisebb műsorral is előálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke nyílt levelet intézett Gabriel Andreescuhoz, a Helsinki Bizottság képviselőjéhez, aki az elmúlt fél évben kétszer is nyílt levélben fordult az RMDSZ SZKT-hoz, hogy a kormányban maradásra szólítsa fel az RMDSZ-t. Katona Ádám levelében megállapította, hogy Andreescu kívánsága teljesült, noha se a Ciorbea-, se a Vasile-kormány uralma alatt semmi sem változott az itt élő magyarság előnyére, ezért "az RMDSZ kormányzati szerepe kudarcsorozat". Ha nem sikerül "erkölcsi tisztulást kiharcolni sorainkban, ezt a szomorú kudarcsorozatot bukás követi". /Nyílt levél Gabriel Andreescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ "

A tusnádfürdői tanácskozáson Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is előadást tartott. Előadásából részleteket közölt a Szabadság. Romániában nemcsak a nacionalista ellenzék, de a kormánypártok körében sem váltott ki nagy lelkesedést a magyarországi választmányok eredménye. A román kormány elégedettebb volt a Horn-kormány nemzetiségpolitikájával. Sőt, az RMDSZ vezetőszárnyát sem töltötte el túl nagy öröm a magyarországi változások láttán. A Securitate-diverzió is erőre kapott, ezt jelzi például az Adevarul által bedobott Orbán-Tőkés titkos paktumról szóló politikai kacsa. Hogyan lehetséges, hogy Andrei Marga miniszter nem hajlandó elfogadni saját kormánya programját a magyar nyelvű állami egyetemet illetően? Tőkés László szerint ennek alapvető oka a nemzetállam alkotmányban foglalt elve. - Másfél év tapasztalatát tekintve a román demokratikus erők nem tudják meghaladni saját nemzetállami korlátaikat. Ezért áll közelebb a Horn-Iliescu-paktum a mai román hatalomhoz. A legfájdalmasabb, hogy a magyar egyetem ügyében az RMDSZ koalíciós szövetségesei közelebb állnak saját utódkommunista, nacionalista ellenzékükhöz, mint a kormányzati felelősséget vállaló RMDSZ-hez. Tőkés László hangsúlyozta: alapvető érdek az állam és nemzeti kisebbségek viszonyának gyökeres felülvizsgálata, és törvényes, békés úton való rendezése. /Kelet-Közép-Európából Európába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

"Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

Kötő József, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi államtitkára erőteljesen állást foglalt a romániai magyar oktatás teljes, az önálló egyetemet is magában foglaló szerkezetének megteremtése mellett és jelezte, hogy amennyiben erre nincs mód, akkor saját minisztériumi posztjának sem látja sok értelmét.Kötő József, aki egyben az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának ülését kommentálta, ahol vitába szállt a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával. Korka felszólalásaiban a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően is. - Kötő József elmondotta: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó államtitkárságának létrehozására a koalíciós kormányprogram alapján került sor. Õ maga, mondotta, azért vállalta a tisztséget, mert a koalíciós kormányprogram, amelyet a parlament is megszavazott, ehhez biztosítja a lehetőséget. Amennyiben nem jön létre az önálló magyar felsőoktatás, akkor visszafelé bomlik le az egész magyar nyelvű képzés, amit jól mutat, hogy csaknem 130 ezren járnak magyar tannyelvű iskolába az 1-8 osztályban, a 9-12 líceumi osztályban a magyar anyanyelven tanulók száma már csak 30 ezer, a felsőfokú tanintézetekben pedig csak mintegy 10 ezer magyar diák van és közülük csak 4 ezer tanul magyar nyelven. Lélekszám szerint a magyarok a második helyen állnak Romániában, ám a felsőoktatásban való részvételi arányszámuk szerint a 10. helyen - mutatott rá az oktatási államtitkár. /MTI/

Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke Martonyi Jánossal, az új magyar kormány külügyminiszterével, valamint Németh Zsolttal, külügyminisztériumi államtitkárral folytatott tárgyalásai során arra kérte a külügyminisztérium képviselőit, folytassák az eddigi magyar kormányzat, Románia euroatlanti felzárkózását támogató politikáját. Az elnök meglátásában az új kormány folytatni fogja a választások előtti külpolitika irányvonalait, álláspontját mintegy megerősíti az is, hogy az említett két Fidesz-MPP-politikus biztosította az RMDSZ képviselőjét afelől, hogy nem lesz törés a Románia csatlakozását támogató politikában. /MTI/

"A Romániai Magyar Szóban Pete István mezőgazdasági államtitkár az általa ellátott feladatokról, valamint az árvizek nyomán kialakult tennivalókról számol be. Az államtitkár úgy látja, az RMDSZ a tárca legnehezebb feladatkörét vállalta fel, azaz a minisztérium "lelkéért" vállalta a felelősséget, ugyanis a mezőgazdasági-élelmiszeripari politika, a mezőgazdasági szolgáltatások, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal való kapcsolattartás tartozik e feladatkörbe. Egy másik interjúban Márton Árpád beszélt az RMDSZ és a kormányzati partnerek közötti viszonyról, a szövetség célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről. /MTI/"