A hét végén Hargitafürdőn tartotta meg gazdasági tanácskozását az RMDSZ vezetősége. Elemezték a kormányzat eddigi gazdaságpolitikáját, valamint további gazdaságélénkítő célzatú javaslatokat vitattak meg. A résztvevők Csíkszeredában tartottak sajtótájékoztatót. A kétnapos rendezvényen elhangzottakról Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági ügyekkel megbízott ügyvezető alelnök, valamint Borbély László államtitkár, a szövetség kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott. Beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a tanácskozásra mindenekelőtt azért került sor, mert az RMDSZ megítélése szerint meg kell vizsgálni a kormány gazdasági és társadalmi téren végzett tevékenységét, a reform helyzetét. Hangsúlyozta: a kormány tevékenysége nem szakítható el a koalíció tevékenységétől, a törvényhozói munkától. Az RMDSZ szakemberei ugyanakkor kritikákkal illették a kormány eddigi gazdasági tevékenységét - mondotta Markó. Véleménye szerint a koalíció hatalomra jutásakor minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a reform megvalósuljon. A sikertelenség, avagy a félsikerek személyi ambíciókon, a szűkös pártérdekeken múltak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a kormány szerkezet-átalakításának kérdését is, leszögezve annak prioritásait, hangsúlyozva, hogy a szerkezetátalakítást a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt kell végrehajtani. Takács Csaba elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői - kormányzati tisztségviselők, a törvényhozó testületek tagjai, a szövetség gazdasági szakemberei - külön elemezték az RMDSZ gazdasági programja és a kormányprogram alapján a makrogazdaság, a gazdaság szerkezetátalakítása, a magánosítás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének helyzetét, a kormányzati tevékenységet, a munka felelősségét. A következtetéseket a koalíciós partnerekkel kívánják megvitatni és gyakorlatba ültetni. Ennek kapcsán elmondták, hogy az utóbbi időszak sikertelenségei a partnerek közötti kommunikáció hiányának számlájára írhatók, ezért e kommunikációt élénkíteni kell. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók hangsúlyozták: az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással a kormányzati felelősséget is vállalta. A felelősség nem algoritmus kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

"Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott nyilatkozatában Ion Iliescu volt román államfő, a legnagyobb román ellenzéki párt vezetője arra figyelmeztette a politikusokat, hogy az RMDSZ súlyos román-magyar válságot akar kirobbantani, olvasható a Ziua lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Iliescu azt kérte a politikusoktól, hogy "felelősen és egységben lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben". Egy szilágysomlyói gyűlésen elítélte az RMDSZ-nek tulajdonított "képtelen szélsőséges túlzásokat, amelyek enklavizálásra és szeparatizmusra vezetnek". A volt államfő szónoki kérdésként felvetette: miért nem követelnek a magyarok egyetemeket Amerikában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, ahol - hangoztatta - több magyar él, mint Romániában. A kérdésre a következő választ adta: "Azért, mert csak bizonyos román területek sorsa érdekli őket". /MTI/"

Gyakorlatilag mindenki vállrándítással intézte el Corneliu Vadim Tudor Tordán elhangzott tízparancsolatát, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, a büntető törvénykönyv számos paragrafusát. Tudor kiáltványa ugyanis felhívás a demokratikus rend erőszakos megdöntésére, a kisebbségek jogainak megszüntetésére, végeredményben lassú etnikai tisztogatásra. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről - tette fel a kérdést Gyarmath János. Netán egyetértenének a kiáltvánnyal? A mai ellenzéki pártok mind gyakrabban fenyegetőznek erőszakkal, utcai tüntetésekkel. Iliescu is kirohant a koalíciós pártok képviselői ellen, felhívott arra, hogy fogjanak kaszát a hatalmat demokratikusan megszerzettek letaszításáért. Ez összecseng Tudor tordai tízparancsolatával: általános sztrájk kirobbantása, az elnök lemondatása, ideiglenes nemzeti egységkormány alakítása és általános választások kiírása. C. V. Tudor régi rögeszméje, hogy be kell tiltani az RMDSZ-t. Iliescu ezt nem mondta ki, de Vatradornán beszédében a választási vereségért a magyarokat és a városiakat okolta. Ő is elment Tordára, ahol beszédében azt állította, hogy Románia abban a helyzetben van, mint a bécsi döntés előtti időszakban. Akkor a magyar kisebbség Budapest által támogatott vezetői az egységes román nemzeti állam ellen munkálkodtak. /Gyarmath János: Mekkora /lehet/ a demokrácia türelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Tudor kiáltványa, "tízparancsolata": C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

A hargitafürdői tanácskozásról Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács tagja elmondta, hogy a gazdasági helyzet általános romlása, valamint a gazdasági téren előirányzott reformok elmaradása indokolta a tanácskozás szükségességét. Neményi rámutatott: amennyiben a közös gazdasági program nem valósul meg, "akkor alapos ok van arra, hogy felülvizsgáljuk: kivel folytatjuk tovább a kormányban való közös tevékenységet". Az államtitkár ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ fontos szereplője a kormánynak: "az RMDSZ gazdasági szakemberei nagyon képzettek, képesek a valós helyzet értékelésére, elemzésére. Kidolgozhatnak a mai kritikus helyzetből való terápiát is. A mai kormánykoalíción belül és rajta kívül azonban olyan óriási a harc, az ellentét, hogy kötve hiszem: a mai kormány ki tudná vezetni az országot a gazdasági csődhelyzetből" - állapította meg az államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A központi költségvetésből Maros megyének kiutalt összegek országos szinten igen kevésnek minősíthető. Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint ennek két oka van: az 1992-es helyhatósági választások következtében a Maros Megyei Tanács a helyi politikai erőviszonyok okozta "patt-helyzet" miatt nagyon későn, csak 1993 februárjában alakult meg, így a tanács a már leosztott központi költségvetés megmaradt összegeiből gazdálkodhatott. A második ok egyszerűen az, hogy Marosvásárhely polgármestere magyar. Az alelnök úgy véli: a kényszeregyensúly megteremtése érdekében lett a megyei tanács elnöke román nemzetiségű. Kényes helyzet alakult ki a megyei tanácsban, mert "a mai napig bizalmatlanul, gyanakvással fogadnak bármely olyan javaslatot, ami RMDSZ-oldalról fogalmazódik meg". A megyei prefektusok többsége úgy viselkedik, mint a hajdani első titkárok. A jelenlegi hatalom is központosító jellegű, a parasztpárti prefektusok lemondással fenyegetőznek, ha nem ruházzák fel őket szélesebb hatáskörrel. /Szentgyörgyi László: Kényszeregyensúly és hátrányos megkülönböztetés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Napvilágot látott a meghívó Alsócsernátonba, a fórumra, ezután megindult a nyilatkozatosdi. Az RMDSZ vezetése "úgy reagált, mint akit bolha csípett meg. Hogy jön ahhoz egy tiszteletbeli elnök", hogy a mellény újragombolására szólítson föl az RMDSZ-ben? "Markót megint Tőkésre uszította a politbüró, Tőkésnek is magyarázkodnia kellett, de Csernáton immár valósággá vált." /Dénes László: Kis magyar nyilatkozatháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Kocsis István határozottan kiállt az Alsócsernátonban rendezendő fórum mellett. Ő írta 1990. jan. 4-én a Szabadságban az első felhívást az RMDSZ-be való belépésre. Kocsis István már annak idején szembekerült a megalkuvó vezetőkkel, akik hallani sem akartak az autonómiáról. Tőkés László püspök soha jobbkor nem kezdeményezhette volna az RMDSZ megújulásáért szervezendő országos fórumot. /Kocsis István: Soha jobbkor /Hozzászólás az alsócsernátoni vitához/. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Az Országos Közútigazgatóság alkalmazottai eltávolították Kőrösfő és Sárvásár kétnyelvű helységnévtábláit, miközben a Kolozsvár-Nagyvárad közötti útszakasz átadásának ünnepsége zajlott. Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa pedig felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Erről értesítették Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, Tokay György kisebbségügyi minisztert és Demeter János kormányfőtitkár-helyettest. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 31-én munkaebéden látta vendégül Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A vendég hivatalos, romániai látogatása alkalmából szervezett találkozón jelen volt John Packe, a főbiztos jogtanácsosa és Niculescu Antal, a kormány európai integrációs főosztályának államtitkára. Az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi kérdésekről, valamint az általános romániai politikai helyzetről tájékoztatta van der Stoel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ Szept. 1-jén az RMDSZ vezetősége fogadta a főbiztost. Max van der Stoel kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36-os sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. Az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések központi témájaként az anyanyelvű oktatás, illetve az önálló magyar egyetem kérdésköre szerepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A parasztpárti Aureliu Sandulescu javaslatára 19 szavazattal mellette, 2-vel ellene /az RMDSZ képviselői/ és 2 tartózkodással /kisebbségi képviselők/ a bizottság által elfogadott változat szerint "az állami egyetemi felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek". A lap szerint Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke ezt a változatot "katasztrofálisnak" minősítette, kijelentve, hogy az ülésen "egy abszurd dráma" résztvevője volt. Asztalos a Szabadságnak elmondta, hogy ez a forma a szenátus által jóváhagyott szövegváltozatnál is elfogadhatatlanabb, mert csupán részlegről szól, tehát még a három éves főiskolák működtetésének lehetőségét is kizárja, a vegyes felsőfokú tanintézmények mellett foglalva állást. Szerinte a koalíciós partnerek által előidézett helyzet "arra kényszerít bennünket", hogy "valóban jussunk el minél hamarabb oda, hogy olyan újabb politikai alternatívát tudjunk megfogalmazni, amelynek eredményeképpen nem maradunk továbbra is ilyen kiszolgáltatott és megalázó helyzetben" - mondotta Asztalos Ferenc. A National a képviselő azon nyilatkozatát idézte, mely szerint a szakbizottságban történtek "a román demokrácia arculcsapását jelentik". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

"Nem véletlen a képviselőház oktatási szakbizottságában történtek: a tegnapi szavazás az elmúlt hónapokban, hetekben a román közéletben, a sajtóban gerjesztett hangulat egyenes következménye - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a képviselőház oktatási szakbizottságának döntését értékelve. "Természetesen ezzel a szavazással még nem vált törvénnyé a rendelet, de ez a szakbizottsági véleményezés, sajnos, ez előrevetíti azt, ami majd a plénumban is történni fog. Rendkívül súlyos a helyzet: a koalíció ismételten megszegte az egyezségeket. A román politikai élet tragikomikumának tartom azt, ahogy az elmúlt napokban a román politikusok hitegették a kisebbségek helyzetéről tájékozódó Max van der Stoelt, és íme, alig egy nap múltán milyen szószegésre képesek" - mondotta a szövetségi elnök. Markó bejelentette, hogy a pénteki koalíciós csúcson központi téma lesz az egyetem kérdése, "hangsúlyosan meg kell tárgyalnunk az RMDSZ és a koalíció viszonyát". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Az RMDSZ vezetősége, valamint a szövetség gazdasági szakemberei Hargitafürdőn tanácskoztak aug. 29-30-án. Az általuk kidolgozott gazdasági javaslatcsomag teljes szövegét nyilatkozat címen foglalták össze. A gazdaság helyzete súlyosbodott, az első félévben 20 %-kal csökkent az ipari termelés, nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya. A veszteséges állami vállalatok átalakítása, felszámolása lassan halad. Mindezek miatt ki kell dolgozni a gazdasági növekedést támogató pénzügyi politikát, be kell vezetni a személyi jövedelemadót, ki kell dolgozni az energiapolitikát, át kell szervezni az Állami Vagyonalapot. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szept. 2-án megnyílt a törvényhozás őszi ülésszaka. Megválasztották a szenátus állandó bizottságát, a bizottság titkárává választották Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója tisztújításának eredményeképpen csak annyi a változás, hogy Böndi Máramaros megyei képviselő lett az RMDSZ-frakció titkára. Varga Attila /Szatmár/ továbbra is frakcióvezető, Márton Árpád /Kovászna/ és Vajda Ferenc /Tulcea/ szintén alelnökök maradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Szeptember 4-én a Cotroceni-palotában koalíciós csúcstalálkozó volt, amelyen részt vett Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile kormányfő, Ion Diaconescu KDNPP-, Petre Roman DP-, Mircea Ionescu-Quintus NLP-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Bár az elemzők egyöntetű véleménye szerint a találkozónak célja a koalícióban kialakuló belső feszültségek feloldása, valamint a vitás kérdések megbeszélése volt. A megbeszélés eredményességét tekintve korántsem alakult ki egységes álláspont. A Romániai Magyar Szó értékelése szerint az RMDSZ szempontjából sem volt gyümölcsöző a találkozó; az önálló magyar egyetem kérdésének megvitatását a pártvezetők ugyanis szept. 8-ra, a következő csúcsértekezletre halasztották. A lapok említést tettek arról, hogy Constantinescu államfő a koalíciós megbeszéléseket megszakítva a nemzeti tévéadók által élőben közvetített nyilatkozatában közölte: tekintettel arra, hogy nemcsak Románia, hanem a környező országok is súlyos gazdasági és szociális problémákkal küzdenek, elengedhetetlen, hogy a koalíciós pártok minél hamarabb véget vessenek a köztük dúló viszálynak. Az államfő ugyanakkor felszólította a pártvezéreket: tegyenek tanúbizonyságot politikai felelősségtudatról, és keressék a megegyezés, a kompromisszumok útját. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban a pártelnökök egy miniszteri tárcákra lebontott feladatlistában sorolták fel a még megvalósításra váró reformintézkedéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A koalíciós csúcstalálkozóról kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékony működésének biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a nyilatkozatot nem tudta elfogadni, mert megoldatlan maradt a magyar egyetem kérdése. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

A képviselőház oktatási bizottságának a magyar egyetem létesítési jogát megtagadó szeptember 2-i döntése kapcsán Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 3-i bukaresti sajtótájékoztatón bejelentette: az RMDSZ érvénytelennek tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői az államfő által összehívott péntek esti találkozójukon felül nem vizsgálják a reformmal és a kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat, és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megegyezéseket. Markó szerint a jelenlegi kormánykoalíció letért az európai útról, és hűtlenné vált a román gazdaság és társadalom alapvető megreformálását és azon belül az etnikumközi megbékélést meghirdető eredeti kormányprogramjának célkitűzéseihez és a korábbi koalíciós megállapodásokhoz. A szövetség miniszterei a kormányban nem szavazzák meg jelenlegi formájában a költségvetés kiigazításával kapcsolatos jogszabálytervezetet, mivel a koalícióban nem kérték ki az RMDSZ véleményét, és az RMDSZ nem érthet egyet az egészségügyben előirányzott költséglefaragással. A szövetség parlamenti csoportjai pedig egyedül az RMDSZ programjának megfelelően fejtik ki törvényhozási tevékenységüket, fejtette ki Markó Béla. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A képviselőház oktatási bizottságában hozott döntés elleni tiltakozásuk jeléül az RMDSZ képviselői nem vettek részt az alsóház szept. 3-i ülésén. Varga Attila frakcióvezető kijelentette: az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a szakbizottság kisebbségellenes döntéseit, amelyek szöges ellentétben vannak a kormányprogrammal, mely világosan előírja az anyanyelvi oktatás korlátainak a felszámolását. Varga elégedetlenségének adott hangot azért is, amiért a képviselőház állandó bizottságából kirekesztették a romániai (nem magyar) nemzeti kisebbségek képviselőit. "Mindkét akció kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát" - mondotta Varga Attila. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a szakbizottság döntése szükségessé teszi, hogy az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi, kolozsvári ülésén felülvizsgálja a kormányzati részvételt, mert ennek katasztrofális hatása lesz a magyar nyelvű oktatásra. "Elfogadhatatlannak tartom az együttmaradást egy olyan koalícióban, amelyben partnereink ahelyett, hogy a kormányprogram megvalósításáért szállnának síkra, a Nagy Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt javaslatait fogadják el, és olyan magatartást tanúsítanak velük szemben mintha ők is a koalíció tagjai lennének - nyilatkozta a Mediafaxnak Takács Csaba. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: noha 1997. december 7-én a koalíció aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSZ az önálló magyar egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásáról, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció politikai akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. Egyfajta illúzióban ringattuk magunkat, reméltük, hogy külföldi nyomásra jobb belátásra tér a koalíció. Az RMDSZ határozatban próbálta erősíteni, hogy amennyiben a koalíció minimális elvárásainkat nem hajlandó biztosítani, felülvizsgálja kormányzati szerepét. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSZ kolozsvári választmánya már májusban megfogalmazott: elvárásainknak megfelelően kellene határozni, hangoztatta a képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Az RMDSZ jó ideje csak sodródik, kénytelen belenyugodni a koalíciós partner színeváltozásaiba, álláspontváltozásaiba, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ mondja, hogy kilép a kormányból, azután nem lép ki, újabb haladékot ad. Jó precedens volt viszont az RMDSZ Kolozs megyei tanácsának ülése, amikor kezdeményezőleg lépett fel a magyar nyelvű egyetem kérdésében. - A Székelyföldi Fórum egy folyamat kezdete lehet, Partiumi Fórummal szeretné folytatni, még ebben az évben. Éppen ezért "meggyőződésem, hogy a konfliktus, a vita, a Markó-vita helytelen." Azért volt kénytelen ezt a rendhagyó formát választani, "mert az SZKT-n belül minden erre vonatkozó próbálkozást letörtek." Azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy kizárólag a magyarság érdekeivel törődik, Ezzel a váddal meg akarják terhelni az RMDSZ-t pszichikailag, el akarják terelni a figyelmet a kisebbségi kérdés megoldatlanságáról. - Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSZ szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat, hangsúlyozta, hogy "mindent az RMDSZ legitim struktúráiban akarunk megvalósítani." /Máté Zsófia: Házon belül oldjuk meg a gondolat. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

A Háromszék véleményeket közölt a tervezett székelyföldi fórumról Csernátonba kéne menni címmel. Sylvester Lajos szerint miközben nem "tudunk előrelépni jogteremtésben, nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy egymásnak essünk." "Az emberek elbizonytalanodtak és elkeseredettek." - Vajda Dénes, Bölön polgármestere szerint nagyon aktuális a csernátoni találkozó, reméli, hogy az RMDSZ csúcsvezetése is ott lesz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Az RMDSZ hatalomban lévő politikai elitje egyértelműen elhatárolódott az alsócsernátoni fórumtól. Annak ellenére, hogy az RMDSZ mindkét tábora tisztában van vele: végre tiszta vizet kell önteni a pohárba. Szét kellene nézni Székelyföldön, és ott megtudakolni, "mit gondolnak munkások, földművesek, tanárok, orvosok, lelkészek az RMDSZ-politizálásról, jövőnkről, a román politikusok ámításairól." Makkay szerint a tagság jelentős hányada egyértelműen kiábrándult az RMDSZ-ből. "A mai hatalomból sokan gondolják úgy, hogy a fő bűnbak Tőkés László. Ha ő nem lenne, vígan élhetnénk, míg meg nem halnánk. Nem zavarná a hivatalos politika vizeit senki és semmi. Nem volna, aki számon kérjen, és folyton kényelmetlen kérdéseket szegezzen a választottaknak. Az RMDSZ csúcsvezetőségének logikája szerint ugyanis a tagság csak arra jó, hogy a választófülke csendjében ráüsse a pecsétet egy csapat boldogulási cédulájára." "Hogy ez ne következzék be, ezért is szükség van az alsócsernátoni RMDSZ-fórumra!" /Makkay József: Miért kell elmenni Alsócsernátonba? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Két ellenzéki párt sajtótájékoztatón ismertette a Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyával kapcsolatos álláspontját. Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke kifejtette, hogy pártja kormányprogramjában szerepel a két székely megye militarizálása. Újabb katonai egységeket hoznának létre ezen vidéken, hogy visszaszorítsák az RMDSZ autonomista kísérleteit. Adrian Casunean-Vlad, a Társadalmi Demokrácia Pártja megyei elnöke közölte, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyát eredetileg tízezres főre tervezték, végül az RMDSZ tiltakozására ezer fősre csökkentették. Amint visszakerülnek a hatalomra, növelni fogják a csendőrlaktanyát létszámát. /A Székelyföld militarizálása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben felerősödött nacionalista uszítást tettek követték, jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke szept. 4-i sajtóértekezletén. A képviselő összefoglalta a sérelmeket: a képviselőház Ioan Gavra javaslatára elfogadta, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja ne legyen tagja az állandó bürónak. Most ugyanis a nem magyar kisebbségeknek járna a háznagyi tisztség, de ezt leszavazták. A tanügyi bizottság szept. 2-án úgy döntött, hogy csak "multikulturális egyetemen" működhetnek magyar tagozatok. Eszerint például, mivel idén megszűnik a líceumi szintű tanítóképzés, a kézidvásárhelyi és székelyudvarhelyi tanítóképző vagy elméleti líceummá válik, vagy multikulturális kollégiummá. Utóbbi esetben román tagozatot is kell nyitni. Ugyancsak szept. 2-án vita volt a művelődésügyi bizottságban a levéltárak hovatartozásáról: a belügyminisztériumból át kellene kerülniük a művelődésügyi tárcához, azonban a belügy különvéleményt fogalmazott meg, hogy maradjon minden a régiben. További sérelem az, hogy a művelődésügyi miniszter átiratot küldött a parlamenti bizottságnak, mondván, nagy veszélybe sodorhatná a román kultúrát az, ha a kulturális intézményeket visszaadnák azoknak, "akik azt állítják, hogy az övék". Ennek vitáját elhalasztották. Mindezek miatt döntött úgy az RMDSZ, hogy senki sem tartja be a kormányprogramot, emiatt a jövőben az RMDSZ sem tartja azt be. Az RMDSZ kérni fogja néhány miniszter, köztük Andrei Marga menesztését. /Szekeres Attila: RMDSZ-sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön. Az uszítást tettek követték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Dr. Bárányi Ferenc képviselő jelezte, hogy meglepetéssel olvasta Ion Cristoiu interjúját Constantin Alexa SRI-s ex-kapitánnyal /Cotidianul napilap, aug. 10-i szám/. A volt tiszt ismét akkor támadta meg őt, amikor külföldön tartózkodott, ami azt jelzi, hogy továbbra is "monitorizálja" őt. Alexa állításai tipikusan szekuritátés rágalmak, "szélsőséges támadás az RMDSZ, az ország elnöke, kormányfője ellen." Egyes volt Securitate, majd később RHSZ-es /Román Hírszerző Szolgálat – SRI/ tisztek, mint Alexa kapitány is, "államtitkokat fecsegnek ki, támadják a kormánykoalíciót, magát az intézményt, amelynek tagjai. Akkor pedig ki kormányozza ezt az országot? A törvényes kormány, vagy a volt és jelenlegi szekusok?" Alexa kifejtette: Bárányi a szeku besúgója volt. Ugyanakkor Alexa hozzátette: Bárányi nem fejtett ki kiemelkedő tevékenységet. Bárányi azt szerette volna, hogy ne csak két lapot hozzon nyilvánosságra, hanem az egész testes dossziét. Abból kiderült volna, mekkora zaklatásnak volt kitéve. Alexa "magyar veszélyről" beszélt. A fő vád Bárányi ellen, hogy veje hírszerző tiszt Magyarország titkosszolgálatában. Ez nem igaz. A másik vád, hogy Bárányi kapcsolatban áll magyar diplomatákkal, akik a magyar titkosszolgálatok ismert káderei és ügynökei. Ez nevetséges vád. /Dr. Bárányi Ferenc, az orvostudományok doktora, Temes megyei parlamenti képviselő: Akit a szeku szül, magyart eszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Pillich László az RMDSZ-pálya szélére sodródottan, az NGO-világból szól bele annak a szervezetnek a jövőalakításába, amelyért valamikor oly sokat igyekezett tenni. A polgári öntudat, a pozitív célok kijelölése helyett a közösségi veszteségtudat újratáplálása az sajnálatos programja, állapította meg Pillich. Az RMDSZ-ben két erővonal viaskodik egymással. Az egyik a szövetség erdélyi szerepét kívánja előtérbe helyezni, a szervezetet a magyar közösség kisebbségi parlamentjeként kívánja működtetni. Ők nevezik egységbontóknak. A másik a Bukarest-központúság híve, tagjai a többségi hatalom közelségét, majd az ebbe való beépülést szorgalmazták, ők az egységplatform képviselői. - Az RMDSZ a civil szervezetek számára csak formálisan biztosít kapcsolódási és együttműködési lehetőségeket. "Az RMDSZ-apparátus helyettük is dolgozik. Egy túlszervezett országos politikai apparátus - mintegy száz fő - már-már önjáró rendszerként, bürokratikusan hajtja végre az önmaga és a politikai elit által megszabott feladatokat." A szervezet "egyre vízfejűbbé válik". Az RMDSZ-gépezet anyagi függőségbe került a román kormánnyal és parlamenttel szemben. Az RMDSZ-vezetőség a civil-szférában elosztandó pénzek fölött is igyekszik teljes kontrollt fenntartani. - Mindezek miatt szükségesek az olyan tanácskozások, mint amilyet Csernátonban terveznek. /Pillich László: Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Nagykárolyban szept. 5-én nyitották meg a Petőfi Sándor-Szendrey Júlia kiállítást. /Nagykároly és Vidéke (Nagykároly), szept. 30. - hetilap, kiadja az RMDSZ, főszerkesztő: Silimon-Várday Zoltán. - V. évf. 39. sz./

Új szenátora van az RMDSZ-nek Németh Csaba személyében. Kozsokár Gábor szenátort alkotmánybírónak választották, ezért meg kellett válnia szenátori tisztségétől. A helyébe választották meg Németh Csabát, aki 1974-ben végezte el a filozófia szakot Kolozsváron. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./

Mihályfalva a múlt évben saját lapot indított. Egy ideig szünetelt az Érmihályfalvi Figyelő kiadása, majd 1998 januárjában újraindult. Anyagiak hiánya miatt a szeptemberi szám nem jelent meg. Kovács Zoltán, a városi RMDSZ elnöke elmondta, nincs pénzük a lapra. Abban viszont mindenki egyetért, hogy szükség van a tájékoztatóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./