"A múlt hét végén harmadszor ült össze a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ vezetősége a bákói székházban. Meghívták Kötő József RMDSZ-alelnököt és Szatmári Tibort, többek között a csángó ügyekkel is foglalkozó referenset, azonban nem jöttek el a tanácskozásra. A moldvai magyarok ügye nem szerepel a legfontosabb RMDSZ-feladatok között. A MCSMSZ-nek kétszobás lakása van Bákóban, elég nehéz megtalálni, így nem töltheti be igazi funkcióját. Csicsó Antal, az MCSMSZ elnöke beszámolt útjairól, továbbá a klézsei anyanyelvi oktatás és a pusztinai anyanyelvi szertartás körüli ügyekről. Erőss J. Péter javasolta, hogy az oktatás ügyének megoldása céljából lépjenek kapcsolatba a kormány mellett működő Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével. - Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a magyar nyelv és irodalom, valamint a romániai magyar kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolánál. Csicsó ápr. 30-án jelentkezett Klézsén, az iskolában, hogy megtartsa az első magyarórát, azonban kinevezés hiányára hivatkozva az igazgató nem engedte be őt az iskola épületébe. Csicsó Antal szükségből vállalta ezt a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanító vagy tanár, hogy itt tanítson. A tanácskozáson szó volt Pusztina 160 hívőjének aláírással ellátott, magyar nyelvű szentmisére vonatkozó kérelméről, melyet a iasi-i püspökhöz címeztek. Nem ez volt az első próbálkozásuk: először 1991 augusztusában 200 aláírással ellátott kérvényt adtak be. Duna Grigore akkori püspöki helynök szekus módszerekkel végzett megfélemlítési akciója vetett véget a kérelmezésnek. Mostani beadványukban emlékeztettek arra, hogy a csángó vidéken csak titokban vagy magánházaknál hallgathatnak magyar nyelven szentmisét. A mostani beadványt idén február 23-án öttagú küldöttség adta át a bákói esperesi hivatalban Dumitru Gabor egyházi oktatással foglalkozó felügyelőnek. A küldöttséget durván fogadták. Két hétre rá a pusztinai segédlelkész meglátogatta az aláírók egy részét. A segédlelkész korrekt volt, mindent feljegyzett. Ezzel valószínűleg elégedetlenek voltak, mást küldtek, akinek hatására sokan visszavonták aláírásukat. Robu Ioan bukaresti érsek azt állította, hogy két ízben is kapott hasonló beadványt, de elhárította a választ, mondván, az a iasi-i püspökségre tartozik. Janusz Bolonek pápai nunciust nem tájékoztatták megfelelően, mert szerinte Moldvában nem élnek magyarok. Egyedül Gabiel Andreescu értette meg a csángók panaszát. A iasi-i püspökség Csicsó Antalnak címzett levele szerint a 180 személyből csak 80-an ismerték el aláírásukat, sokan kirándulásért vagy más előnyökért írták alá. Végül leszögezi a levél: határozott nem a válasz "ezekre a provokációkra". Tény tehát, hogy magyar nyelvű miséről az egyházi hatóságok nem akarnak hallani. Azonban ez az első alkalom, hogy a iasi-i püspökség válaszra méltatott egy olyan beadványt, amelyben a hívek a magyar nyelvű szertartást kérik. /Pusztai Pál: A moldvai magyarság törekvései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"

Kelemen Kálmán elnök és Varga László tiszteletbeli elnök írta alá az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatát a kettős állampolgárság kérdéséről. A nyilatkozat szerint figyelemre méltó precedenst jelent a román parlament által 1991 elején elfogadott törvény, amely lehetővé teszi, hogy tiszteletbeli állampolgárságot adjanak a kormány javaslatára. Az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és a választhatóságot, illetve a közfunkciók betöltését. A törvény megszabja annak feltételeit is, hogy ki részesülhet ebben a megtiszteltetésben. Az RMKDP a román törvény mintájára azt javasolja a magyar államnak, hogy a feltételek teljesítésének alapos megvizsgálása után adjon hasonló tiszteletbeli állampolgárságot mindazoknak a határokon kívül élő magyar személyeknek és családoknak, akik azt arra méltó voltuk igazolásával személy szerint kérik azt. /Tiszteletbeli állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15.

"Zsehránszky István készített interjút a cigaretta-botrány hátteréről Szabó Károly RMDSZ-szenátorral, aki a "biztonsági ügyek szakértője". Szabó a mostani helyzetet az 1989-es decemberi eseményekhez hasonlította, szerinte a jelenlegi botrány is "annak tulajdonítható be, hogy nem számolták fel a Szekuritátét", hanem "átmentették". Úgy véli, a cigarettaügy mögött "fegyver, illetve muníció, mindenképpen ilyen jellegű tranzakció van, és annak nem szabad kiderülnie", és az nem is fog kiderülni. A szenátor viszont mérsékelten optimista a társadalmi tisztulás folyamatának előrehaladásában, amihez szerinte a cigarettaügy is hozzá fog kis mértékben járulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"A román kormány máj. 14-i ülése után Razvan Popescu, a kormány szóvivője elmondta, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kezdeményezésére a kormány megtárgyalta a koalíció szándékaival és a kormányprogrammal, lényegében Románia európai integrációs törekvéseivel is szöges ellentétben álló egyes sovén és antiszemita megnyilatkozásokat. Ezek a cselekedetek annál elítélendőbbek - mondotta a szóvivő -, ha a hatóságok képviselői követik el, és ilyen összefüggésben egyenesen provokatívnak tekintjük Gheorghe Funar, Kolozsvár-Napoca polgármestere nagy fantáziáról árulkodó kezdeményezését, hogy emléktáblát helyezzen el egy kolozsvár-napocai épület falára, amely emléktábla szövege Petőfi Sándort, a magyarok nemzeti költőjét "Alexandru Petrovici szerb költőnek" tünteti fel, "akinek a nevét magyarosították" - hangoztatta a kormány szóvivője. Az RNEP-ből való kiválása után alighanem politikai identitásválságban szenvedő Funar úr az emléktábla- és szoborállítás politikájához kényszerül vissza - tette hozzá enyhe gúnnyal a szóvivő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a képviselőház gazdaságpolitikai szakbizottságának elnöke a vele készített interjúban a Renel állami áramszolgáltató és a kormány között kialakult helyzetről beszélt. A képviselő szerint a miniszterelnök első hibájaként értékelhető az, hogy a kezdeti álláspontjához képest jelentősen visszalépett a folyószámlák zárolásának kérdésében, ezt a politikát pedig az RMDSZ, mint kormányzati partner, nem fogadhatja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

"Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök május 15-i keltezéssel közleményt hoztak nyilvánosságra az RMDSZ vezetése nevében, amelyben elítélik a kolozsvári polgármester interetnikai konfliktusok szítását célzó provokatív kezdeményezését, amellyel meg akarta gyalázni Petőfi Sándor emlékét és ezzel meg akarta sérteni a romániai magyar közösséget. Az elsősorban a román médiának szánt, és ezért román nyelven fogalmazott közlemény szerzői megállapítják, hogy az interetnikai feszültségek keltésével bizonyos, az intézményes és gazdasági reform lassításában érdekelt politikai erők és érdekcsoportok az ország belpolitikai stabilizációjának, Románia külkapcsolatai megszilárdításának folyamatát próbálják feltartóztatni. Hangsúlyozzuk, hogy hagyományos értékeink kölcsönös tisztelete nélkül, az összes állampolgárok alapvető jogainak gyakorlását szavatoló biztosítékok nélkül veszélyeztetve van az egész ország demokratikus fejlődése, csakúgy mint a román-magyar megbékélési folyamat. Az RMDSZ fontosnak tekinti azt a tényt, hogy a kisebbségvédelmi miniszter felvetésére Románia kormánya határozottan állást foglalt ezzel az idegengyűlölő, nacionalista megnyilatkozással szemben, és megtette a szükséges intézkedéseket a provokatív akciók elhárítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 18., 1265. sz./ Az RMDSZ-vezetők meglátásában Funar igazi célja a romániai belpolitikai élet stabilizálódási és az ország külkapcsolatainak megszilárdulási folyamatának meggátlása. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a román kormány határozottan szembeszállt ezzel a "xenofób, nacionalista provokációval". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"

Máj. 17-én, vasárnap a Duna Televízióban nyilatkozott Kötő József, a nemrég kinevezett oktatási államtitkár. Kijelentette, hogy elsődleges feladatának tekinti az RMDSZ oktatási stratégiájának valóra váltását. A reformtörekvések között szerepel a magyar tudományegyetem létrehozása Kolozsváron. /Az új közoktatási államtitkárunk tervei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

"Május 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera termében tartották meg az első ízben megrendezett. Magyar Középiskolások Kórustalálkozóját az EMKE Országos Elnöksége, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsvári Református Kollégium közös szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen tíz kórus lépett föl az ország különböző városainak képviseletében, a Székelyföldtől a Partiumig, Nagyenyedtől Kolozsvárig. A házigazdák nevében Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgató-karnagya köszöntötte a több száz együtt daloló fiatalt, majd dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az EMKE és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila előadó többek között elmondta: "...ifjaink egyre jobban felismerik, hogy manapság, itt, nem csak nyelvében, de dalaiban is él, túlél a nemzet, bizonyíték erre a mai kórustalálkozó is..." A találkozót követően a részvevők számára a Bánk Bánt tűzte műsorára a Kolozsvári Magyar Opera. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./"

"A Magyarországon zajló parlamenti választás utólagos hatását tekintve a határon túli magyarság számára nem közömbös, szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában. A püspök nem értett egyet Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésével, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelentene Magyarország szomszédsági politikájára nézve, mert az a megbékélés helyett gyűlölködésre vezetne, s ez a határon túli magyarságra is káros hatással lenne. A - jelenlegi - magyar és román kormányok által hangoztatott "történelmi megbékélés" csak a békesség látszatát takarja. Az igazi megbékélés mindaddig nem jöhet létre, míg a magyarság jogos követeléseit nem teljesítik. Egyébként is, a megbékélésnek nem elsőrendűen a két ország között, hanem a romániai románság és a magyarság között kell létrejönnie. A püspök szerint a magyarországi demokratikus ellenzék "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát". Tőkés László "félrevezetőnek és károsnak" tartja Markó Béla szövetségi elnök azon álláspontját, mely szerint a választásokon tapasztalt alacsony részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt hogy Magyarországon nincsenek igazán nagy társadalmi traumák". /Népszava/. A választástól való távolmaradást valamennyi felelős magyarországi politikai erő kedvezőtlennek mondta. A tiszteletbeli elnök szerint a "vészes abszenteizmus valójában a magyar társadalom válságának és a magyar nemzet politikai kiábrándultságának jellegzetes és aggasztó tünete". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

Máj. 18-án a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Városi Szervezete, az EMKE Háromszéki Mikes Egyesülete közös szervezésében a Székely Mikó Kollégium Dísztermében, majd a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Domokos Géza írót és műfordítót, a Kriterion Könyvkiadó egykori alapító igazgatóját, a Kriterion Alapítvány elnökét, az RMDSZ volt elnökét. Ebből az alkalomból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Domokos Gézának a romániai magyar közéletben kifejtett kiemelkedő politikai és kulturális tevékenységéért. A magas kitüntetést a sepsiszentgyörgyi városházán rendezett fogadáson Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete adta át az ünnepeltnek, akit köszöntött Albert Álmos polgármester és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen jelen volt az erdélyi magyar művelődési és közélet számos személyisége, köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, több RMDSZ-szenátor és képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke máj. 18-án kiadott nyilatkozatában bírálta azokat a kijelentéseket, amelyeket Horn Gyula magyar miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tett a magyarországi választások első fordulója után. Horn Gyula miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Magyarország szomszédsági politikájára nézve, a megbékélés helyett gyűlölködésre vezet, s éppen ezért a határon túli magyarságra nézve káros. A püspök kifejtette, hogy a határon túli erdélyi magyarokat illetően "a magyar kormányfő kijelentése nem állja meg a helyét". Tőkés szerint a jelenlegi budapesti, illetőleg bukaresti kormány "sikerpropagandája által fennen hangoztatott román-magyar történelmi megbékélés csak a békesség látszatát takarja", mert "mindaddig, amíg a romániai és szlovákiai magyarság jogos követeléseit nem teljesítik, alanyi jogon kijáró jogait nem biztosítják, igazi megbékélésről aligha lehet szó". Ugyanakkor Tőkés úgy látja, hogy a jelenlegi "magyarországi demokratikus ellenzék" legalább is az eddigi tapasztalatok szerint "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát, tehát a velük szembeni pártpropagandisztikus riogatásnak semmi helye nincsen". Markó Béla elnök a Népszava május 11-i számában azt nyilatkozta, hogy az első fordulóban tapasztalt alacsony választási részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Magyarországon nincsenek igazán társadalmi traumák". Tőkés László ezt az álláspontot "félrevezetőnek és károsnak" tartja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elhatárolta magát a tiszteletbeli elnök nyilatkozatától: "Nem tartom szerencsésnek, amikor RMDSZ-tisztségviselők olyan jellegű nyilatkozatot tesznek, amelyek a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásként is értelmezhetők. Az ilyesmi - különösen választások idején - egyenértékű a választások kimenetelének, eredményének befolyásolásával, vagy legalábbis így is értelmezhetők. Ez ellenkezik az RMDSZ hivatalos állásfoglalásával, melynek értelmében szövetségünk minden magyarországi demokratikus párttal "egyenlő közelséget" óhajt fenntartani kapcsolataiban. Semmilyen pártot nem kívánunk előzetesen minősíteni, ügyeikbe, helyzetük alakulásába beleszólni. Én legalábbis nem hiszem, hogy szerencsések lennének az ilyen természetű próbálkozások. Végül is a magyarországi választópolgárok felelőssége, hogy kire voksolnak, kit ruháznak fel kormányzati felelősséggel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./"

"Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj. 20./"

Máj. 20-24-e között Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Pécsi Ferenc képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa részt vesz Prágában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEV) 43. kongresszusán. A tanácskozás napirendjén szerepelnek: - a kétoldalú alapszerződések szerepe a nemzeti kisebbségek védelmében, - a nemzeti kisebbségek szerepe a nemzetközi együttműködésben és az európai integrációban, - a nemzeti kisebbségek európai intézményekben való képviseletének kérdései. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./

Resicabányán a helyi RMDSZ-székházban Szombati Szabó István Olvasókör néven hagyományápoló egyesület megalakulását mondta ki 27 alapító tag. Megyei szinten kívánnak működni, hogy minél több helységben elinduljon az irodalmi-kulturális tevékenység. Központjuk - a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szel történt megegyezés értelmében - a Resicabányán levő RMDSZ-székház. /Hagyományápoló egyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

"Az Európai Néppárt női képviselete meghívásának eleget téve Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő részt vett az "Éljen az európai polgárnő!" címmel Strasbourgban megtartott nemzetközi szemináriumon. Az RMDSZ képviselője felszólalásában a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó nők, nőegyesületek, női tisztségviselők sajátos gondjaira, problémáira hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a romániai magyar nők helyzetére, lehetőségeire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./"

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának Oktatási Bizottsága május 20-án a kormánypalotában tartotta soros ülését. A tanácskozásra, amelyen a nemzeti kisebbségek oktatásának legégetőbb kérdéseit, az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek romániai honosíttatását tárgyalták meg, a nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselőin kívül az érintett minisztériumi igazgatóságok, megyei tanfelügyelőségek és parlamenti képviselők is részt vettek. Miután az Oktatásügyi Minisztérium Ekvivalencia Irodájának tanácsosa ismertette a honosítás jelenlegi módját, a jelenlevők egyöntetűen az eljárás egyszerűsítését kérték. Az erre vonatkozó javaslatot Kötő József, az RMDSZ frissen kinevezett oktatási államtitkára továbbítja Andrei Marga miniszternek. Javaslatunk az, hogy a nemzeti kisebbségek anyaországaival Románia mielőbb kösse meg a kétoldalú Ekvivalencia-egyezményt, és ennek mellékleteként dolgozza ki azt a standardot, amely az intézményekre lebontott, elismerhető szakok/képzések jegyzékét tartalmazza. Ezen túlmenően, az egyezménynek biztosítania kell a lehetőséget azoknak a szakoknak az elismerésére is, amelyek esetében egyik vagy másik országban nincs képzés, de társadalmi fontosságuk indokolja a honosítást. Az oktatási reform, a kerettanterv a szakmai színvonal felemelésének alapfeltétele, a kisebbségeknek ebből kimaradni újabb leszakadást/lemaradást jelentene. A tanácskozás résztvevői, a kerettanterven belül, az anyanyelvi oktatás helyét és szerepét keresték és határozták meg. Erre vonatkozóan arra a következtetésre jutottak, hogy az anyanyelvi (anyanyelv és irodalom) oktatásnak a kötelező tantárgytömbbe, megfelelő óraszámmal kell bekerülnie, még abban az esetben is (a magyartól eltérő kisebbségeknél), ha nem anyanyelvű iskolában tanul a gyermek. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Polgári Fórum Szenátusa (tagjai egyetemi tanárok) a Curentul c. napilap május 19-i számában Az etnikai elszigetelődés veszélye az oktatásban címmel nyilatkozatot tett közzé, a tanügyi törvény módosítására vonatkozó 36-os kormányrendelet néhány, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás korlátozását feloldó cikkelye ellen. Az egyetemek közül a Bukaresti Egyetem, a brassói Transilvania Egyetem, a temesvári Nyugati Egyetem, a Craiovai Egyetem, a konstancai Ovidiu Egyetem, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott a fórum nyilatkozatához. A Kisebbségi Tanács Oktatási Bizottsága az említett fórum nyilatkozatával kapcsolatban Nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az NKT 1997. november 12-i plénuma támogatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet eredeti változatát, és ezt az álláspontot az NKT Oktatási Bizottsága is megerősítette 1998. február 13-i közleményében. E dokumentumokat - mutat rá a Nyilatkozat - nyilvánosságra hozták, és megküldték a Parlament illetékes szakbizottságainak és az Oktatási Minisztériumnak. Mivel az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás alkotmány által szavatolt megőrzésének, fejlesztésének és kifejezésének egyik legfőbb eszköze az oktatás, ezért egy demokratikus államban egy ilyen nagy horderejű törvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni az ország lakosságának 10,5 százalékát kitevő és a kérdésben közvetlenül érintett nemzeti kisebbségek jogos elvárásaitól - hangsúlyozza az NKT Oktatási Bizottságának Nyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1268. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke újabb állásfoglalást hozott nyilvánosságra, ebben reagált Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatára. Tőkés László visszautasította az ügyvezető elnök rendreutasító "RMDSZ-cenzori megnyilvánulását". Takács Csaba nyilatkozatában elhatárolta magát Tőkés püspök magyarországi választásokkal kapcsolatos kijelentéseitől, arra figyelmeztetve, hogy az RMDSZ hivatalos állásfoglalása szerint a szövetség egyenlő közelséget kíván fenntartani az összes magyarországi demokratikus párttal. Tőkés László a régi időkre emlékeztető beidegződésnek tartja, hogy "a "hivatalos" RMDSZ-nómenklatúra nevezett vezető képviselője véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tiszteletbeli elnökét". Tőkés László válaszában feltette a kérdést: "Horn Gyula miniszterelnöknek szabad nyilatkoznia a határon túli magyarokról a választások idején Erre válaszolni viszont beavatkozás? Markó Bélának szabad nyilatkozni a választással kapcsolatban, mástól viszont ez beavatkozás". Tőkés László nyilatkozatában hangsúlyozta: "A határon túli magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tőkés László nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy nem kíván személyes polémiát folytatni a szövetség tiszteletbeli elnökével, akinek állásfoglalásait a szövetségen belüli belső pluralizmus megnyilvánulásának tekinti. Érdemben azért nem kíván vitatkozni a tiszteletbeli elnökkel a választások lezárása előtt, mert ez maga is a magyarországi választási kampány befolyásolásának egyik formája lenne és mert nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viták begyűrűznének az RMDSZ-be. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: úgy gondolja, a magyarországi szavazók külső beleszólás nélkül is megfelelő bölcsességgel fognak választani a versengő pártok közül, figyelembe véve azok programjában a határon túli magyar nemzeti közösségekre vonatkozó elemeket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Gál Éva Emese készített interjút dr. Garda Dezső RMDSZ-képviselővel a képviselőház állandó bürójának nemrégiben benyújtott közbirtokossági törvényről. Garda Dezsőnek oroszlánrésze volt a törvénytervezet megalkotásában. A képviselő elmondta: sokat késett a tervezet benyújtása, ugyanis - bár a törvényre égető szükség van - ennek "RMDSZ színekben nem lett volna esélye". A tervezet a közösségi földek, a közbirtokosság, az urbariális határföldek, az egyházközösségi földek, valamint a Moldvában, Olténiában, és Munténiában gyakori parasztközösségi földek jogi helyzetét szabályozza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

Resicabányán az RMDSZ-székházon levő feliratot ismeretlenek eltávolították a télen. Most a szervezet új táblát helyezett el a székház bejáratánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Székelyudvarhely város polgármesterének, alpolgármesterének, városi és megyei önkormányzati képviselőinek, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek közös elhatározásával máj. 21-én megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület. Az egyesület célja, hogy a város lakosainak elvárása szerint a csereháti kisegítő iskola végső megoldásából nem maradhat ki Székelyudvarhely városa. A cél megvalósításához pénzintézeti számlaszámot nyitottak, hogy mindenki hozzájárulhasson a város e nagy gondjának megoldásához. A Csereháti Iskoláért Egyesület vezetőtanácsa: Szász Jenő polgármester az elnök, Kovács Sándor római katolikus főesperes az alelnök, Szőke László önkormányzati képviselő, a Csereháti Bizottság elnöke a titkár. A tagok: Sófalvi László alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke, Hegyi Sándor református lelkész, Kedei József unitárius esperes, Derzsy András önkormányzati képviselő. /Felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

"Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László május 18. és 20-i nyilatkozataira reagálva kijelentette: "Nem értem, hogy miközben Magyarországon természetes módon zajlik a választási kampány és vita", "miért kellene nekünk is kampányvitát folytatnunk az RMDSZ-en belül. Markó nem értett egyet azokkal az érvekkel, amelyekkel Tőkés püspök ismételten bírálta a szövetség vezetőségét, hozzátéve, hogy sohasem próbált meg beleszólni a magyar belpolitikai életbe, ugyanakkor egyetértett a Takács Csaba ügyvezető elnök által már hangoztatott elvvel: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a magyar demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke május 25-én, hétfőn levélben gratulált Orbán Viktornak, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökének a fiatal demokraták választási győzelméhez. /MTI/

Május 21-én ülésezett Kolozsváron az SZKT Állandó Bizottsága. A testület ülésén részt vett Dézsi Zoltán, Bodó Barna, Antal Attila és Somai József. Az Állandó Bizottság az SZKT soron következő ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről folytatott tanácskozást. A következő SZKT javasolt időpontja 1998. június 27-28, a javasolt helyszín Temesvár vagy Kolozsvár, de más megyei szervezetek is felajánlották, hogy vállalnák a tanácskozás szervezését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./

"Az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat telepítési tervezetéről olvashatunk, amelyet Jenei Dezső nyugalmazott műegyetemi tanár az RMDSZ által létrehozott Felsőoktatási Tanács 1998. április 6-i ülésére állított össze. A tervezet 20.000 diákkal számol, akik a Kolozsváron létesítendő társadalomtudományi, képzőművészeti, zenei, műszaki, mező- és kertgazdasági mérnöki, állatorvosi és állattenyésztési szakokon, illetve a Marosvásárhelyen létesítendő orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, nővérképző, színművészeti szakokon tanulnának. Jenei szerint "az egyetemnek minimális épületszükségletét sem lehet biztosítani akár társadalmunk, akár történelmi egyházaink birtokában levő épületekben", ezért az egyetlen járható út az építkezés, mely a tervezet alapján 50 millió dollárba kerülne. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

Marosvásárhelyi otthonából Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulációját küldte a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választáson jó eredményt elért pártoknak. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét - állapította meg Markó Béla. Azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ belső egyensúlyára kihathat-e a magyarországi politikai változás, Markó kifejtette: Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSZ-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSZ nem önálló szervezet, márpedig szövetségünk az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. Az RMDSZ kezdettől fogva azt az elvet próbálta követni, hogy egyenlően jó viszonyt alakítson ki a magyarországi pártokkal. Tehát a magyarországi politikai élet átrendeződésének nincs miért megváltoztatnia az RMDSZ belső viszonyait - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Máj. 26-án a két ház együttes ülésén véget ért az 1998. évi költségvetési tervezet parlamenti vitája. A szakaszonkénti vita után a parlament 231 mellette, 129 ellene leadott szavazattal és 3 tartózkodással elfogadta az 1998. évi költségvetésről szóló törvényt. Az RMDSZ szenátorai és képviselői a költségvetés elfogadása mellett voksoltak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1271. sz./ A költségvetés 1998-ra 45 százalékos inflációt irányoz elő a tavalyi 150 százalék után. Idén a büdzsé deficitje a bruttó hazai termék (BHT) 3,6 százaléka lesz a tavalyi 3,7 százalékot követően. A BHT idén várhatóan nulla százalékkal nő az 1997. évi 6,6 százalékos csökkenés után. /MTI/

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értékelte a magyarországi választások eredményét.. Bevezetőjében gratulál a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választásokon jó eredményt elért pártoknak, majd kitért az RMDSZ és Fidesz közötti kapcsolatok történeti áttekintésére, rámutatva, hogy " a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal, és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel, és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal, és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét. Szerintem rendelkeznek olyan tapasztalattal amelyet pozitívan tudnak kamatoztatni és a kapcsolatokat tovább tudják építeni Romániával - mondta az elnök. A lehetséges kormányalkotó pártokra vonatkozóan Markó még kifejtette: "azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását". /"Prioritásként kezelik a határon túli magyarok sorsát a koalícióképes magyar pártok". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"A KDNPP szenátusi csoportja kérni fogja, hogy tagjai közül új elnököt válasszanak a szenátus tanügyi szakbizottságának élére, és váltsák le a párt soraiból kizárt George Pruteanut. A hírt bejelentő Ion Diaconescu megjegyezte, hogy döntésükre - amelyet már hivatalos formában már továbbítottak is a szenátusnak - azt követően került sor, hogy Pruteanut már márciusban kizárták a párt soraiból. Ezzel pedig ellentmond bizottsági elnöki tisztségének eddigi megőrzése. A központi napilapok viszont igen nagy terjedelemben tálalják az eseményt, többségük pedig közli Pruteanu, a KDNPP vezetőségéhez intézett nyílt levelét is, amelyben a volt parasztpárti szenátor "hazugnak" és "szégyentelennek" nevezi a pártvezetés, a személyének leváltását célzó érveit. A szenátor ugyanakkor tudni véli, a KDNPP döntését nem "kihágásai", annál inkább az RMDSZ-nek tett ígéretek indokolták. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/"