Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. október 26.
Tíz éves a máramarosszigeti Leöwey Klára Líceum
„1989 óta a magyar közösség több mint 100 magyar nyelvű iskolát indított el, az RMDSZ szórványprogramjai által kialakított intézményes keret pedig biztosítja az oktatási intézmények fennmaradását és működését a szórványban is. A Leöwey Klára Líceum diákjait és tanárait egyaránt kötelezi a névválasztás: Leöwey Klára pedagógusként, íróként és az 1848-as eszmék vallójaként a közösségépítés egyik példaképe számunkra. Ő a magyar közösség összefogásáért, a tudás biztosításáért dolgozott, ezt a gondolkodásmódot kell nekünk továbbvinnünk” - mondta el ünnepi beszédében Kelemen Hunor.
A rendezvényen jelen voltak és felszólaltak Béres István és Kötő József, az RMDSZ parlamenti képviselői, az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákok és szülők.
Az önálló magyar tannyelvű iskola beindításának igénye már a 90-es évek elején megfogalmazódott a máramarosszigeti magyar közösségben, hiszen itt 1948-ban megszűntették a magyar nyelvű oktatást. Az iskola székhelye hosszas várakozás után végül a XVIII. század elején épült, egykori Haller vadászházba került, az épület megszerzésében és helyreállításában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos és helyi szervezete nyújtott segítséget. A Leöwey Klára Líceum szórványkollégiumként is működik, hiszen a máramarosszigeti magyar gyerekek mellett ide járnak iskolába a pálosremetei, hosszúmezői, rónaszéki, aknasugatagi és nagybocskói diákok is.
„A szórványban élő magyar közösségek számára kétszeresen fontos a parlamenti képviselet. Itt Máramarosban, Aradon, vagy Brassóban a helyi közösségek számára fokozott biztonságérzetet ad az a tény, hogy van saját képviselőjük a parlamentben. Óriási felelőtlenségnek, a nemzeti érdek semmibevételének tartom a szórványközösségek megosztására irányuló kísérleteket, főként a parlamenti választások alatt” – jelentette ki ma Máramarosszigeten Kelemen Hunor, a Szövetség területi szervezetének választmányi testületével való találkozón.
Kelemen Hunor kihangsúlyozta, azok, akik az alternatív bejutási küszöbről beszélnek, megtévesztik a romániai magyarokat. „Különösen igaz ez szórványban, itt Máramarosban, ahol minden egyes szavazat, amelyet nem az RMDSZ-re adnak el, a román jelölteket segíti. Veszélyes és romboló hatása van a szórványközösségek megosztásának, itt mindennél fontosabb az összefogás, a közös fellépés” – mondta az RMDSZ elnöke.
Maszol.ro
„1989 óta a magyar közösség több mint 100 magyar nyelvű iskolát indított el, az RMDSZ szórványprogramjai által kialakított intézményes keret pedig biztosítja az oktatási intézmények fennmaradását és működését a szórványban is. A Leöwey Klára Líceum diákjait és tanárait egyaránt kötelezi a névválasztás: Leöwey Klára pedagógusként, íróként és az 1848-as eszmék vallójaként a közösségépítés egyik példaképe számunkra. Ő a magyar közösség összefogásáért, a tudás biztosításáért dolgozott, ezt a gondolkodásmódot kell nekünk továbbvinnünk” - mondta el ünnepi beszédében Kelemen Hunor.
A rendezvényen jelen voltak és felszólaltak Béres István és Kötő József, az RMDSZ parlamenti képviselői, az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákok és szülők.
Az önálló magyar tannyelvű iskola beindításának igénye már a 90-es évek elején megfogalmazódott a máramarosszigeti magyar közösségben, hiszen itt 1948-ban megszűntették a magyar nyelvű oktatást. Az iskola székhelye hosszas várakozás után végül a XVIII. század elején épült, egykori Haller vadászházba került, az épület megszerzésében és helyreállításában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos és helyi szervezete nyújtott segítséget. A Leöwey Klára Líceum szórványkollégiumként is működik, hiszen a máramarosszigeti magyar gyerekek mellett ide járnak iskolába a pálosremetei, hosszúmezői, rónaszéki, aknasugatagi és nagybocskói diákok is.
„A szórványban élő magyar közösségek számára kétszeresen fontos a parlamenti képviselet. Itt Máramarosban, Aradon, vagy Brassóban a helyi közösségek számára fokozott biztonságérzetet ad az a tény, hogy van saját képviselőjük a parlamentben. Óriási felelőtlenségnek, a nemzeti érdek semmibevételének tartom a szórványközösségek megosztására irányuló kísérleteket, főként a parlamenti választások alatt” – jelentette ki ma Máramarosszigeten Kelemen Hunor, a Szövetség területi szervezetének választmányi testületével való találkozón.
Kelemen Hunor kihangsúlyozta, azok, akik az alternatív bejutási küszöbről beszélnek, megtévesztik a romániai magyarokat. „Különösen igaz ez szórványban, itt Máramarosban, ahol minden egyes szavazat, amelyet nem az RMDSZ-re adnak el, a román jelölteket segíti. Veszélyes és romboló hatása van a szórványközösségek megosztásának, itt mindennél fontosabb az összefogás, a közös fellépés” – mondta az RMDSZ elnöke.
Maszol.ro
2012. október 27.
Szórványban vitatott az ellenjelölt – Az EMNP visszavonulását kérik
Kilenc megye RMDSZ-szervezeteinek elnökei kérik a szórványban indított EMNP-jelöltek visszahívását egy Toró T. Tiborhoz intézett nyílt levélben. Az EMNP elnöke Winkler Gyulának küldött válaszlevelében elzárkózott ettől, és a Szeben, Krassó-Szörény, Máramaros, Arad, Beszterce-Naszód, Temes, Brassó, Fehér megyei, illetve Nagybánya körzeti RMDSZ-vezetők úgy vélik, Toró „sajnálatos módon a pártérdeket a szórványban élő magyar közösségek érdeke fölé helyezte”, mert „minden józanul gondolkodó és számolni tudó személy számára egyértelmű: a 6:3-as alternatív küszöb elérése az EMNP által csak akkor volna lehetséges, ha az RMDSZ nem indítana jelölteket. „Az óriásplakátokon reklámozott alternatív küszöb igazából a román pártoknak jelent mandátumot. A tét nem az, hogy az EMNP bejut vagy sem a parlamentbe, hanem hogy az RMDSZ vagy valamelyik román párt jelöltje szerez mandátumot” – áll a nyílt levélben. Az aláírók kijelentik: a jelöltlisták iktatásának törvényes határideje október 30., addig még meggondolhatják magukat az EMNP vezetői.
Ugyanezt szorgalmazza az RMDSZ politikai alelnöke is. Borbély László tegnap kijelentette: fennáll annak a lehetősége, hogy az MPP ne induljon „az RMDSZ ellen” a parlamenti választásokon, és az EMNP képviselőinek is „meg kellene gondolniuk kétszer-háromszor ezt a dolgot”, „nem beszélve egyesekről, akik most arra ébredtek, hogy függetlenként akarnak indulni, ellenünkben”. Borbély szerint semmi esélyük sincs a magyar pártoknak, amelyek indulnának a parlamenti választásokon, és ezt ők is tudják, de az indulásuk rossz szolgálatot tesz a magyar közösség érdekeinek. „Az önkormányzati választások bebizonyították, hogy mi vagyunk a romániai magyarság legitim képviselői, és ez továbbra is így lesz. Mi felhívjuk azoknak a figyelmét, akik ellenünk szándékoznak indulni, hogy semmi esélyük sincs. Ők is tudják ezt. Sajnálatos módon azonban elveszíthetünk néhány szavazatot, mely nagyon sokat jelent akkor, amikor el kell jutnod az 50 százalékig vagy az újrafelosztásig, hogy bejuss a parlamentbe.”
Demeter J. Ildikó
Háromszék
Erdély.ma
Kilenc megye RMDSZ-szervezeteinek elnökei kérik a szórványban indított EMNP-jelöltek visszahívását egy Toró T. Tiborhoz intézett nyílt levélben. Az EMNP elnöke Winkler Gyulának küldött válaszlevelében elzárkózott ettől, és a Szeben, Krassó-Szörény, Máramaros, Arad, Beszterce-Naszód, Temes, Brassó, Fehér megyei, illetve Nagybánya körzeti RMDSZ-vezetők úgy vélik, Toró „sajnálatos módon a pártérdeket a szórványban élő magyar közösségek érdeke fölé helyezte”, mert „minden józanul gondolkodó és számolni tudó személy számára egyértelmű: a 6:3-as alternatív küszöb elérése az EMNP által csak akkor volna lehetséges, ha az RMDSZ nem indítana jelölteket. „Az óriásplakátokon reklámozott alternatív küszöb igazából a román pártoknak jelent mandátumot. A tét nem az, hogy az EMNP bejut vagy sem a parlamentbe, hanem hogy az RMDSZ vagy valamelyik román párt jelöltje szerez mandátumot” – áll a nyílt levélben. Az aláírók kijelentik: a jelöltlisták iktatásának törvényes határideje október 30., addig még meggondolhatják magukat az EMNP vezetői.
Ugyanezt szorgalmazza az RMDSZ politikai alelnöke is. Borbély László tegnap kijelentette: fennáll annak a lehetősége, hogy az MPP ne induljon „az RMDSZ ellen” a parlamenti választásokon, és az EMNP képviselőinek is „meg kellene gondolniuk kétszer-háromszor ezt a dolgot”, „nem beszélve egyesekről, akik most arra ébredtek, hogy függetlenként akarnak indulni, ellenünkben”. Borbély szerint semmi esélyük sincs a magyar pártoknak, amelyek indulnának a parlamenti választásokon, és ezt ők is tudják, de az indulásuk rossz szolgálatot tesz a magyar közösség érdekeinek. „Az önkormányzati választások bebizonyították, hogy mi vagyunk a romániai magyarság legitim képviselői, és ez továbbra is így lesz. Mi felhívjuk azoknak a figyelmét, akik ellenünk szándékoznak indulni, hogy semmi esélyük sincs. Ők is tudják ezt. Sajnálatos módon azonban elveszíthetünk néhány szavazatot, mely nagyon sokat jelent akkor, amikor el kell jutnod az 50 százalékig vagy az újrafelosztásig, hogy bejuss a parlamentbe.”
Demeter J. Ildikó
Háromszék
Erdély.ma
2012. október 27.
Áthidalhatatlan akadályok a megegyezés útjában?
Az erdélyi magyar pártok közötti viszony alakulásáról, a parlamenti választásokon való együttműködés elmaradásának okairól, a három politikai alakulatot megosztó tényezőkről kérdeztük Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét. Kovács Péter elmondta: a magyar választók júniusban bizalmat szavaztak a szövetségnek, az igazi összefogás tehát a választókkal való együttműködést jelenti. Toró T. Tibor szerint örvendetes, hogy az MPP és az RMDSZ közelít egymáshoz, ez megkönnyítheti a hárompárti együttműködés megvalósulását. Bíró Zsolt szerint a nemzeti érdek felülír minden nézeteltérést, ezzel magyarázza az MPP és RMDSZ közötti együttműködési tárgyalásokat, ugyanakkor kifogásolja a néppárt „sportszerűtlen” megnyilvánulásait.
Kovács: Az RMDSZ csak a választókkal működik együtt
– Együttműködni csak azzal lehet, aki erre hajlandó. Aki saját kudarcait az együttműködési szándék álcájával leplezi, inkább maradjon magára! – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Emlékeztetett: a szövetség az elmúlt években igenis tett lépéseket az összefogásért, így lett Tőkés László az Európai Parlament tagja.
Az RMDSZ főtitkára szerint a júniusi önkormányzati választások eredményei azt igazolják, a magyar politikai képviselet megosztására nincs szükség; a választók az RMDSZ önálló indulását elfogadták, a szövetséget hitelesnek tekintik. – Hibáinkból tanulva azon vagyunk, hogy azoknak a magyaroknak az érdekeit is képviseljük, akik most más pártokat támogatnak – hangsúlyozta Kovács. Hozzátette, az RMDSZ nem pártokkal, hanem a választókkal működik együtt: ez az igazi összefogás.
Az RMDSZ politikusa szerint az EMNP-nek az alternatív választási küszöbre vonatkozó kampánya a magyar szavazók átverése. – Aki józanul gondolkodik, beláthatja, hogy a 6:3-as küszöb az EMNP által csak akkor érhető el, ha az RMDSZ ebben a kilenc választókerületben nem indít jelöltet, erről viszont nincs szó! – magyarázta. A főtitkár szerint amíg az EMNP egyedüli célja, hogy az RMDSZ-nek kevesebb parlamenti képviselője legyen, addig elképzelhetetlen bármiféle együttműködés.
Ami pedig az MPP-t illeti, Kovács szerint a polgári párt felismerte, hogy nincs lehetősége bejutni a parlamentbe. Ha indul, szavazatokat vesz el ugyan az RMDSZ-től, ezek viszont nem elegendőek a mandátumszerzéshez. – Az MPP-vel tudunk egyeztetni ilyen vonatkozásban, az EMNP-vel viszont nem, a néppárt így nem a magyar, hanem a román érdekeket képviseli – állapította meg.
Toró: jó hír az MPP-RMDSZ megegyezés
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nyílt levélben fordult a másik két párt elnökéhez, felszólítva őket, fogalmazzák meg a nemzeti minimumot, amelyet valamennyien képviselnek majd a parlamentben. A találkozó apropóját a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója adta volna. Toró szerint Kelemen Hunor azzal utasította vissza a meghívást, hogy az EMNP tulajdonképpen saját kampányrendezvényére hívta vetélytársait. Toró szerint ez is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ számára az autonómia és a kampány fogalma összekapcsolódik. Mindemellett úgy vélte, vannak olyanok az RMDSZ aktív tagságában, akik „komolyan gondolkodnak az autonómiáról”, és akikkel meg lehet egyezni a célkitűzések rendszeréről, amelyek a politikai megállapodások alapjául szolgálhatnak.
Toró szerint az EMNP-nek a 6:3 minden magyar nyer kampánya nem megosztó jellegű. Köztudott: az a párt is képviseletet nyerhet, amely legalább 6 képviselői, és 3 szenátori mandátumot szerez. A politikus szerint pártja teljesítheti ezt a küszöböt a biztos bejutó RMDSZ mellett. Úgy vélte, ehhez az szükséges, hogy a két szervezet ne egymás ellen folytasson kampányt.
A néppárt elnöke kifejtette: az EMNP örül annak, hogy az MPP és az RMDSZ megpróbál közös nevezőre jutni, ez csak megkönnyíti a jövőbeni három-párti egyeztetéseket.
Ami pedig a polgári párttal való viszonyt illeti: az EMNP és MPP együttműködése kiteljesedhet. Mint mondta, a két politikai alakulat megyei és regionális vezetőségei között egyre jobb az együttműködés, a jelöltállítás letisztulását követően országos szinten is létrejön a párbeszéd. Az EMNP hosszú távú partnerséget alakítana ki az MPP-vel. A hiteles, a nemzeti, autonomista vonal megalapozása szerves fejlődés eredményeként jöhet létre – fejtette ki Toró.
Bíró: Nem lehet szó az MPP önfeladásáról
– Az MPP azért jött létre, mert új utakat keresett. Amikor néppártos barátaink megalapították pártjukat, az MPP törekvését igazolták vissza, pontosabban azt, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek után minket azzal vádolni, hogy az RMDSZ irányába mozdulunk el, velük akarunk szoros kapcsolatot kialakítani, nem felel meg a valóságnak. Mi évek óta következetesen azt valljuk, hogy a választás szabadságát biztosítani kell. Elsősorban az önkormányzati választásokról van szó, a magyar–magyar versenynek itt van létjogosultsága, és akkor is a tömbmagyar részeken, a nemzeti érdeket nem írhatja felül semmilyen pártérdek, csoportérdek – vélekedik Bíró Zsolt.
Az MPP elnöke szerint pártja emiatt döntött úgy, hogy tárgyalni kell mindkét politikai párttal. – Kezdeményezésünket júliustól ismeri mind a közvélemény, mind a partnereink. Az RMDSZ azonban a maga 80 – az ő olvasatukban 86 százalékos – támogatottságának tudatában időhúzásra játszott, egy választási szövetség bejegyezése ugyanis időigényes dolog. Mi ennek ellenére továbbra is azt mondjuk: nem jó a megosztás. Az MPP nem szétverni, hanem megerősíteni akarja az erdélyi magyar közösséget. Ez viszont csak úgy jöhet létre, ha együtt gondolkodunk, együtt lépünk. A választói akarattal szembe menni nem lehet. Az pedig nagyon is világos: a választók egyértelműen az összefogás fele hajlanak, az együttműködést szorgalmazzák. Másrészt: a júniusi önkormányzati választások eredményeitől sem a 10 százalékos MPP, sem a 8 százalékos néppárt nem tekinthet el – magyarázta.
– Nyitottak vagyunk a párbeszédre az EMNP-vel, úgy vélem, nincsenek köztünk áthidalhatatlan akadályok. De olyan szövetségbe nem tudunk belemenni, ami az MPP önfeladását, identitása elvesztését jelenti. Néppártos barátaink folyamatosan fúzióról beszélnek, és eléggé sportszerűtlen módon próbálják embereinket „levadászni”. Olyan eszközöket vetnek be, amelyekkel szemben komoly fenntartásaink vannak – vélekedett.
SZ. K. – Z. É.
Szabadság (Kolozsvár)
Az erdélyi magyar pártok közötti viszony alakulásáról, a parlamenti választásokon való együttműködés elmaradásának okairól, a három politikai alakulatot megosztó tényezőkről kérdeztük Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét. Kovács Péter elmondta: a magyar választók júniusban bizalmat szavaztak a szövetségnek, az igazi összefogás tehát a választókkal való együttműködést jelenti. Toró T. Tibor szerint örvendetes, hogy az MPP és az RMDSZ közelít egymáshoz, ez megkönnyítheti a hárompárti együttműködés megvalósulását. Bíró Zsolt szerint a nemzeti érdek felülír minden nézeteltérést, ezzel magyarázza az MPP és RMDSZ közötti együttműködési tárgyalásokat, ugyanakkor kifogásolja a néppárt „sportszerűtlen” megnyilvánulásait.
Kovács: Az RMDSZ csak a választókkal működik együtt
– Együttműködni csak azzal lehet, aki erre hajlandó. Aki saját kudarcait az együttműködési szándék álcájával leplezi, inkább maradjon magára! – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Emlékeztetett: a szövetség az elmúlt években igenis tett lépéseket az összefogásért, így lett Tőkés László az Európai Parlament tagja.
Az RMDSZ főtitkára szerint a júniusi önkormányzati választások eredményei azt igazolják, a magyar politikai képviselet megosztására nincs szükség; a választók az RMDSZ önálló indulását elfogadták, a szövetséget hitelesnek tekintik. – Hibáinkból tanulva azon vagyunk, hogy azoknak a magyaroknak az érdekeit is képviseljük, akik most más pártokat támogatnak – hangsúlyozta Kovács. Hozzátette, az RMDSZ nem pártokkal, hanem a választókkal működik együtt: ez az igazi összefogás.
Az RMDSZ politikusa szerint az EMNP-nek az alternatív választási küszöbre vonatkozó kampánya a magyar szavazók átverése. – Aki józanul gondolkodik, beláthatja, hogy a 6:3-as küszöb az EMNP által csak akkor érhető el, ha az RMDSZ ebben a kilenc választókerületben nem indít jelöltet, erről viszont nincs szó! – magyarázta. A főtitkár szerint amíg az EMNP egyedüli célja, hogy az RMDSZ-nek kevesebb parlamenti képviselője legyen, addig elképzelhetetlen bármiféle együttműködés.
Ami pedig az MPP-t illeti, Kovács szerint a polgári párt felismerte, hogy nincs lehetősége bejutni a parlamentbe. Ha indul, szavazatokat vesz el ugyan az RMDSZ-től, ezek viszont nem elegendőek a mandátumszerzéshez. – Az MPP-vel tudunk egyeztetni ilyen vonatkozásban, az EMNP-vel viszont nem, a néppárt így nem a magyar, hanem a román érdekeket képviseli – állapította meg.
Toró: jó hír az MPP-RMDSZ megegyezés
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nyílt levélben fordult a másik két párt elnökéhez, felszólítva őket, fogalmazzák meg a nemzeti minimumot, amelyet valamennyien képviselnek majd a parlamentben. A találkozó apropóját a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója adta volna. Toró szerint Kelemen Hunor azzal utasította vissza a meghívást, hogy az EMNP tulajdonképpen saját kampányrendezvényére hívta vetélytársait. Toró szerint ez is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ számára az autonómia és a kampány fogalma összekapcsolódik. Mindemellett úgy vélte, vannak olyanok az RMDSZ aktív tagságában, akik „komolyan gondolkodnak az autonómiáról”, és akikkel meg lehet egyezni a célkitűzések rendszeréről, amelyek a politikai megállapodások alapjául szolgálhatnak.
Toró szerint az EMNP-nek a 6:3 minden magyar nyer kampánya nem megosztó jellegű. Köztudott: az a párt is képviseletet nyerhet, amely legalább 6 képviselői, és 3 szenátori mandátumot szerez. A politikus szerint pártja teljesítheti ezt a küszöböt a biztos bejutó RMDSZ mellett. Úgy vélte, ehhez az szükséges, hogy a két szervezet ne egymás ellen folytasson kampányt.
A néppárt elnöke kifejtette: az EMNP örül annak, hogy az MPP és az RMDSZ megpróbál közös nevezőre jutni, ez csak megkönnyíti a jövőbeni három-párti egyeztetéseket.
Ami pedig a polgári párttal való viszonyt illeti: az EMNP és MPP együttműködése kiteljesedhet. Mint mondta, a két politikai alakulat megyei és regionális vezetőségei között egyre jobb az együttműködés, a jelöltállítás letisztulását követően országos szinten is létrejön a párbeszéd. Az EMNP hosszú távú partnerséget alakítana ki az MPP-vel. A hiteles, a nemzeti, autonomista vonal megalapozása szerves fejlődés eredményeként jöhet létre – fejtette ki Toró.
Bíró: Nem lehet szó az MPP önfeladásáról
– Az MPP azért jött létre, mert új utakat keresett. Amikor néppártos barátaink megalapították pártjukat, az MPP törekvését igazolták vissza, pontosabban azt, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek után minket azzal vádolni, hogy az RMDSZ irányába mozdulunk el, velük akarunk szoros kapcsolatot kialakítani, nem felel meg a valóságnak. Mi évek óta következetesen azt valljuk, hogy a választás szabadságát biztosítani kell. Elsősorban az önkormányzati választásokról van szó, a magyar–magyar versenynek itt van létjogosultsága, és akkor is a tömbmagyar részeken, a nemzeti érdeket nem írhatja felül semmilyen pártérdek, csoportérdek – vélekedik Bíró Zsolt.
Az MPP elnöke szerint pártja emiatt döntött úgy, hogy tárgyalni kell mindkét politikai párttal. – Kezdeményezésünket júliustól ismeri mind a közvélemény, mind a partnereink. Az RMDSZ azonban a maga 80 – az ő olvasatukban 86 százalékos – támogatottságának tudatában időhúzásra játszott, egy választási szövetség bejegyezése ugyanis időigényes dolog. Mi ennek ellenére továbbra is azt mondjuk: nem jó a megosztás. Az MPP nem szétverni, hanem megerősíteni akarja az erdélyi magyar közösséget. Ez viszont csak úgy jöhet létre, ha együtt gondolkodunk, együtt lépünk. A választói akarattal szembe menni nem lehet. Az pedig nagyon is világos: a választók egyértelműen az összefogás fele hajlanak, az együttműködést szorgalmazzák. Másrészt: a júniusi önkormányzati választások eredményeitől sem a 10 százalékos MPP, sem a 8 százalékos néppárt nem tekinthet el – magyarázta.
– Nyitottak vagyunk a párbeszédre az EMNP-vel, úgy vélem, nincsenek köztünk áthidalhatatlan akadályok. De olyan szövetségbe nem tudunk belemenni, ami az MPP önfeladását, identitása elvesztését jelenti. Néppártos barátaink folyamatosan fúzióról beszélnek, és eléggé sportszerűtlen módon próbálják embereinket „levadászni”. Olyan eszközöket vetnek be, amelyekkel szemben komoly fenntartásaink vannak – vélekedett.
SZ. K. – Z. É.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 27.
Autonómiaharc magyar módra
Nem könnyed hét végi olvasmány, de annál érdekesebb, tartalmasabb és tanulságosabb Bakk Miklós politológus autonómiakronológiája: élesen megmutatja, huszonhárom évre visszatekintve e küzdelem ívét, s kitetszik az is, mikor állt az ügy mellé a politikum, milyen érdekek vezérelték, illetve mikor akadályozta. Tükröt tart a romániai magyar társadalomnak, s ha figyelmesen követjük, azt is megtudhatjuk, hogyan, de főként miért szakadt mára háromba az ezredfordulóig még egységes magyar képviselet.
Már az 1989-es fordulat napjaiban akadtak, akik ráébredtek: önrendelkezésre van szüksége a romániai magyarságnak, ám az RMDSZ csak jó három év múlva kezd foglalkozni a kérdéssel, s nem sietik el a dolgot, évente, kétévente történik egy-egy apró lépés, többnyire néhány elkötelezett politikusnak, szakértőnek köszönhetően. Ma már jóformán egyikük sem a szövetség tagja, abbahagyták a harcukat, vagy az ellenzékhez csatlakoztak. Szépen követhető, hogy az RMDSZ vezetői munkacsoportok alakításával és különböző tervezetek elkészítésének engedélyezésével tulajdonképpen letudták-forma dolgukat, s az is egyértelműen tetten érhető, hogy az autonómiaharc elkötelezett hívei számára jó öt év várakozás után betelt a pohár, 2003-ban önálló szervezetek létrehozása mellett döntöttek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Székely Nemzeti Tanács egyetlen célt tűzött ki: az RMDSZ programjában is szereplő autonómiaformák megvalósítását. Az RMDSZ inkább burkoltan, mint nyíltan szembement az önrendelkezés harcosaival, majd népszerűségének apadásával, politikai hatalma csökkenésével lépett, és előkapta a kisebbségi törvényt. A szövetség vezetői szerint ez első lépés lett volna az autonómiánk felé – de ma már egyre nyilvánvalóbb: az volt a szerepe, hogy tompítsa a már elkészült, sokkal erőteljesebb törvénytervezetek súlyát, elodázza azok felvállalását. Hét éve küzdenek érte (ebből majdnem hatot kormányon!), látszólag minden kül- és belföldi befolyásukat bevetették, de egyre távolabb kerülnek attól, hogy olyan jogszabályt szavaztassanak meg a parlamenttel, amely valóban tartalmaz valami hasznosat is. S mert a körülmények rákényszerítették, mindeközben az RMDSZ egyre gyakrabban emlegette az autonómiát –, harca azonban megrekedt a szavak szintjén. Érdemes tanulmányozni az amúgy nem könnyű, figyelemre igényt tartó olvasmányt, mert a kort felnőttként megélők számára is rejtegethet újdonságokat, a fiatalabbak pedig jobban megérthetik a jelent. Lehet elmélkedni azon, melyik tábor cselekedett helyesen, melyik a járható út, de az ma már vitathatatlan tény: az erdélyi, a székelyföldi magyarság számára csak a különböző autonómiák szavatolhatják a megmaradást. Azokat pedig nem adják könnyen. Mindannyiunknak feladatunk van, tennünk kell érte. Ha mást nem, támogatnunk kell azokat, akik valóban elvégzik ezt a munkát, s utcára vonulnunk, akár százezren, ha eljön az ideje.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem könnyed hét végi olvasmány, de annál érdekesebb, tartalmasabb és tanulságosabb Bakk Miklós politológus autonómiakronológiája: élesen megmutatja, huszonhárom évre visszatekintve e küzdelem ívét, s kitetszik az is, mikor állt az ügy mellé a politikum, milyen érdekek vezérelték, illetve mikor akadályozta. Tükröt tart a romániai magyar társadalomnak, s ha figyelmesen követjük, azt is megtudhatjuk, hogyan, de főként miért szakadt mára háromba az ezredfordulóig még egységes magyar képviselet.
Már az 1989-es fordulat napjaiban akadtak, akik ráébredtek: önrendelkezésre van szüksége a romániai magyarságnak, ám az RMDSZ csak jó három év múlva kezd foglalkozni a kérdéssel, s nem sietik el a dolgot, évente, kétévente történik egy-egy apró lépés, többnyire néhány elkötelezett politikusnak, szakértőnek köszönhetően. Ma már jóformán egyikük sem a szövetség tagja, abbahagyták a harcukat, vagy az ellenzékhez csatlakoztak. Szépen követhető, hogy az RMDSZ vezetői munkacsoportok alakításával és különböző tervezetek elkészítésének engedélyezésével tulajdonképpen letudták-forma dolgukat, s az is egyértelműen tetten érhető, hogy az autonómiaharc elkötelezett hívei számára jó öt év várakozás után betelt a pohár, 2003-ban önálló szervezetek létrehozása mellett döntöttek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Székely Nemzeti Tanács egyetlen célt tűzött ki: az RMDSZ programjában is szereplő autonómiaformák megvalósítását. Az RMDSZ inkább burkoltan, mint nyíltan szembement az önrendelkezés harcosaival, majd népszerűségének apadásával, politikai hatalma csökkenésével lépett, és előkapta a kisebbségi törvényt. A szövetség vezetői szerint ez első lépés lett volna az autonómiánk felé – de ma már egyre nyilvánvalóbb: az volt a szerepe, hogy tompítsa a már elkészült, sokkal erőteljesebb törvénytervezetek súlyát, elodázza azok felvállalását. Hét éve küzdenek érte (ebből majdnem hatot kormányon!), látszólag minden kül- és belföldi befolyásukat bevetették, de egyre távolabb kerülnek attól, hogy olyan jogszabályt szavaztassanak meg a parlamenttel, amely valóban tartalmaz valami hasznosat is. S mert a körülmények rákényszerítették, mindeközben az RMDSZ egyre gyakrabban emlegette az autonómiát –, harca azonban megrekedt a szavak szintjén. Érdemes tanulmányozni az amúgy nem könnyű, figyelemre igényt tartó olvasmányt, mert a kort felnőttként megélők számára is rejtegethet újdonságokat, a fiatalabbak pedig jobban megérthetik a jelent. Lehet elmélkedni azon, melyik tábor cselekedett helyesen, melyik a járható út, de az ma már vitathatatlan tény: az erdélyi, a székelyföldi magyarság számára csak a különböző autonómiák szavatolhatják a megmaradást. Azokat pedig nem adják könnyen. Mindannyiunknak feladatunk van, tennünk kell érte. Ha mást nem, támogatnunk kell azokat, akik valóban elvégzik ezt a munkát, s utcára vonulnunk, akár százezren, ha eljön az ideje.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 27.
Az erdélyi önrendelkezési küzdelem állomásai (Autonómiát!) – dokumentum
1989. december 25.
A december 25-i Kiáltvány „egy új nemzetiségi Statútum” kidolgozását szorgalmazta, ugyanakkor megfogalmazódik benne a „kollektív jogok” alkotmányos szavatolása iránti igény, valamint az, hogy az RMDSZ „az önrendelkezési jog elvi alapján” áll, vagyis a dokumentum tartalmaz az autonómiatervezetek irányába mutató megfogalmazásokat.
1990. április 21–22.
Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusán elfogadott program általános utalást tartalmaz az önrendelkezésre nézve, azaz célként olyan jogi keretek kialakítását jelöli meg, „amelyek szavatolják nemzetiségi viszonyaink rendezését az európai demokráciában megvalósult legjobb modellek szerint, biztosítják az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szabad érvényesítését, az önrendelkezést”. A program ezen elvi kijelentését a 13. pont konkretizálja: „különféle személyi és kollektív kisebbségi jogok gyakorlásának legmegfelelőbb biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása.” 1991. május 24–26.
Az RMDSZ II. (marosvásárhelyi) kongresszusán Szőcs Géza bemutatja Nemzetiségi törvénytervezet-csomagját, amely definiálja az autonómiaformákat is. A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. 1992. október 25.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadják a Nyilatkozat a nemzeti kérdésről című dokumentumot, amely az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatként lett ismert. A határozat a „belső önrendelkezés” koncepciójára alapozó autonómiastratégia felülkerekedését jelentette a kisebbségjogi és a helyi önkormányzatokra alapozó felfogással szemben. 1992. december 31.
December 31-i dátummal teszi közzé Csapó József a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezéséről című tervezetét, amely bár a Kolozsvári Nyilatkozatra alapoz, még nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. E tervezet a „belső önrendelkezés” koncepciójának első megalapozási kísérleteként megpróbálta összefoglalni és hasznosítani a legfontosabb nemzetközi dokumentumokat. 1993. november 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet, amelyet a román parlamentben törvényjavaslatként iktattak. A tervezet mind a kisebbségi jogokat, mind a közösségi autonómia három formáját (személyi elvű autonómia, a sajátos státusú önkormányzatok autonómiája és a regionális autonómia) megjelöli, azonban – kerettörvényként – nem kodifikálja azt. 1994. március
Szilágyi N. Sándor a Korunkban közzéteszi Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című törvényjavaslatát. A tervezet inkább nyelvi rezsimet szabályoz, de bevezeti „az önadminisztráló nemzeti közösségek” fogalmát is. 1994. május 13–14.
Román–magyar szakmai tanácskozás a közösségi jogokról és az autonómiáról Tusnádfürdőn. Résztvevői: Gabriel Andreescu, Renate Weber, Valentin Stan, Smaranda Enache, Biró Annamária, Kolumbán Gábor, Bakk Miklós, Bodó Barna, Fábián Ernő, Varga Attila, Balázs Sándor, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter és Nagy György. 1994. szeptember 28.
Csapó József az Erdélyi Naplóban közzéteszi javaslatát a három autonómiaforma kodifikálásáról. Ezek címei: A sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; A Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és A sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma. 1994. november
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának határozata alapján szakbizottság jön létre az autonómiastatútumok véglegesítésére. Tagjai: Csapó József, Tokay György, Varga Attila, Béres András, Bodó Barna, Balázs Sándor, Bakk Miklós, Papp Előd, Hajdú Gábor, Katona Ádám, Madaras Lázár, Markó Attila, Szabó István, Szilágyi N. Sándor. A bizottság Csapó József tervezeteit vette alapul.
1995. április
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Főosztálya két tervezetet bocsát belső vitára: A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (kidolgozói: Bodó Barna, Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán); Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról (kidolgozója: Bakk Miklós). 1995. április 7–8.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése a szakbizottság javaslatai alapján megvitatta az alternatív tervezeteket, de nem hozott döntést róluk. Csupán az a határozat született, hogy az autonómiavita eredményeit bele kell foglalni a közelgő kongresszus programtervezetébe. 1995. május 26–28.
Az RMDSZ negyedik, kolozsvári kongresszusa programba foglalt néhány elvi tézist az autonómiáról (ezek szerint az autonómia egyaránt jelent elvet a jogállam kiépítésében, a nemzeti közösség jogát, melyet identitása megőrzése érdekében gyakorol, eszközt a romániai magyarság gazdasági és kulturális fennmaradásának megalapozásához és stratégiai célt, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ), és rögzítette azt a három autonómia-formát, amelynek jogi megfogalmazására és a törvényhozás útján való érvényesítésére az RMDSZ törekedni fog. E három autonómia-forma: a személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia, mely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre”. 1995. szeptember
Csapó József közzéteszi a Magyar Kisebbségben (1995/2. szám) Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetét, mely Székelyföld autonómiájának megfogalmazására irányul, a belső önrendelkezés elvére alapozva. Ez a koncepció később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetének alapjául szolgált. 2003. április 23.
Megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómiaformák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ-tisztségviselők, vállalkozók, civil társadalmi szervezetek vezetői.
2003. július 7.
Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát. 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket. 2003. október 29-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez „a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban”. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, és biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben „már teljesíti kötelességét” – közölte a román közszolgálati rádió. 2003. november 13-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Csapó József közzétette a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal. 2003. november
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által felkért szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós, tagjai: Bodó Barna, Borbély Imre, Biró Gáspár, Komlóssy József, Kovács Péter) elkészíti az ún. Autonómia-csomagtervet (mely három összefüggő tervezetet tartalmaz a regionális autonómiára vonatkozóan: Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma). Később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vitatta e tervezet legitimitását, ezért nem vált az EMNT hivatalos dokumentumává. 2003. december 10.
Miután az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta az SZNT küldöttségét. A találkozó után Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómiatervét. 2004. január 17.
Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesítette és elfogadta a Csapó József tervezetén alapuló Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. A tanács arról is döntött, hogy a statútumtervezettel Románia parlamentjéhez fordul. 2004. február 25.
Birtalan Ákos, valamint az RMDSZ-frakció polgári szárnyának képviselői, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar, Pécsi Ferenc Szatmár, Toró T. Tibor Temes és Vekov Károly Kolozs megyei képviselő Románia parlamentje elé terjesztette Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. március 30.
A Képviselőház elutasítja Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. június 18.
Négy magyar képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozott ki. 2004. június 29.
A szenátus elutasítja Székelyföld autonómiájának statútumát. 2004. szeptember 9.
Alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet június 18-án nyújtott be négy magyar képviselő és egy szenátor. 2004. december 23.
Az új kormány megalakításáról szóló parlamenti megbeszéléseken az RMDSZ a kisebbségek jogait magában foglaló és biztosító törvény megalkotását javasolta. 2005. január 18.
A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia. 2005. február 8.
Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselőivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegű lesz, és azt közvitára bocsátják. 2005. február 18.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát. 2005. március 17.
Toró T. Tibor Temes megyei képviselő bírálta a tervezetet, mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. 2005. március 18.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény tervezetének szövegét. 2005. március 21.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetét, és széleskörű konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról. 2005. március 22–25.
Toró T. Tibor képviselő benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosító csomagot, mely 15 indítványt tartalmaz, és az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvű kerettörvény-tervezetéből indul ki.
2005. március 30.
Az erdélyi protestáns egyházfők Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita.
2005. április 9.
A Székely Nemzeti Tanács ismét az igazságügyi minisztériumhoz fordult a népszavazásról szóló törvény módosításáért annak érdekében, hogy a székelyföldi helyi önkormányzatok által az autonómia kérdésében kiírt népszavazások ne legyenek megtámadhatóak a közigazgatási bíróságon. 2005. április 15.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMDSZ háromszéki törvényhozói népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben annak érdekében, hogy váljon lehetővé a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása. 2005. április 21.
A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetéről kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosának véleményét. 2005. április 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”. 2005. május 19.
Többszöri halasztást követően a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségitörvény-javaslatát. 2005. június 2.
A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára. 2005. június 3.
A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla. 2005. június 8.
Az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács parlament elé terjesztett autonómiastatútumát. 2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. június 30.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik; ezúttal a beterjesztők: Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1-jén benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasította. 2005. július 7.
A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. 2005. október 8.
A Székely Nemzeti Tanács összegzése szerint a tanács felkérésére 11 helyi önkormányzat határozott a helyi népszavazás megszervezéséről Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásának tárgyában. A közigazgatási bíróságokon megsemmisítették a tanácsi határozatokat. 2005. október 12.
A képviselőház 188–16 arányban elutasítja a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó, másodszor is a parlament elé terjesztett törvénytervezetét. 2005. október 14.
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma felvállalhatatlan – jelentette ki sajtótájékoztatón Márton Árpád parlamenti képviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ha az RMDSZ felvállalhatatlannak tartja az SZNT tervezetét, akkor miért nem nyújtotta eddig be saját javaslatát, Márton Árpád azt válaszolta: az RMDSZ nem tartja jónak a mostani időpontot. 2005. október 21.
A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetőséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó, korlátozó előírásait. 2005. október 24.
A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. 2005. október 26.
A képviselőház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közleményben kérte az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését. 2005. november 2.
A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt. 2005. november 30.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól. 2005. december 4.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a kisebbségi törvényt. 2005. december 7.
A képviselőház szakbizottságaiban megkezdődött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. 2005. december 12.
Eugen Nicolăescu, az NLP–DP (D. A.) pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy a két párt vezetői megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvényből a kulturális autonómia-tanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét, javaslatuk szerint, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) venné át. Markó Béla RMDSZ-elnök szószegőknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. december 13.
Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni. 2005. december 15.Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselő által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”. 2006. január 12.
A Ziua című lap révén ismertté vált Valeriu Tabără kisebbségi törvénytervezete. 2006. március 21.
A képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott. 2006. április 20.
Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselő közös levélben hívta fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. 2006. május 17.
A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. 2006. június 7.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet. 2006. július 5.
A képviselőház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezetet. 2006. augusztus 2.
Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-képviselő a Háromszék című lapnak nyilatkozva kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelősséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezőbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitűzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna. 2006. augusztus 31.
Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból. 2006. november 3.
Az erdélyi magyar egyházak vezetői közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánítva, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is. 2006. november 23.
Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. 2006. december 10.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt, kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt.” 2006. december–2007. március
Az SZNT kezdeményezésére Székelyföld számos településén nemhivatalos népszavazást szerveztek Székelyföld autonómiájáról. A nemhivatalos népszavazást annak nyomán szervezték meg, hogy a helyi népszavazási határozatokat a hatóságok (prefektúrák) jogi úton érvénytelenítették. 2008. február 21.
Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum elnöke kijelentette, hogy az erdélyi szászok nem kérnek autonómiát. 2009. június–2010. január
A 2009 áprilisában megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében 2009 júniusában létrejött az EMEF autonómia-munkacsoportja (két társelnöke Márton Árpád képviselő és Bakk Miklós politológus). A munkacsoport 2009 júniusa és 2010 januárja között háromszor ülésezett, azonban határozatai nem valósultak meg. 2009. július 18.
Traian Băsescu román államfő megismételte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közönsége, Tőkés László és Orbán Viktor előtt korábbi, számtalanszor már hangoztatott álláspontját, miszerint az autonómia minden közösséget egyformán megillet Romániában, és ugyanolyan mértékű önrendelkezés képzelhető el Székelyudvarhelyen, mint például Caracalban vagy Tulceában. 2012. szeptember 25.
A román szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé Sógor Csaba és Garda Dezső. Az SZNT által megfogalmazott, Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188–16 arányban leszavazták. A szenátusban érdemi vitát nem tartottak, 54 szenátor a jogszabály ellen szavazott, öten mellette, ketten tartózkodtak. Az RMDSZ-esek közül jelen volt, és igennel szavazott Albert Álmos, Cseke Attila, Fekete Szabó András, Günthner Tibor, de egyikük sem szólalt fel a tervezet mellett, ugyanakkor igennel szavazott Marcu Gheorghe SZDP-s honatya is. Hiányzott: Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila.
(Bakk Miklós politológus összeállítása alapján)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
1989. december 25.
A december 25-i Kiáltvány „egy új nemzetiségi Statútum” kidolgozását szorgalmazta, ugyanakkor megfogalmazódik benne a „kollektív jogok” alkotmányos szavatolása iránti igény, valamint az, hogy az RMDSZ „az önrendelkezési jog elvi alapján” áll, vagyis a dokumentum tartalmaz az autonómiatervezetek irányába mutató megfogalmazásokat.
1990. április 21–22.
Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusán elfogadott program általános utalást tartalmaz az önrendelkezésre nézve, azaz célként olyan jogi keretek kialakítását jelöli meg, „amelyek szavatolják nemzetiségi viszonyaink rendezését az európai demokráciában megvalósult legjobb modellek szerint, biztosítják az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szabad érvényesítését, az önrendelkezést”. A program ezen elvi kijelentését a 13. pont konkretizálja: „különféle személyi és kollektív kisebbségi jogok gyakorlásának legmegfelelőbb biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása.” 1991. május 24–26.
Az RMDSZ II. (marosvásárhelyi) kongresszusán Szőcs Géza bemutatja Nemzetiségi törvénytervezet-csomagját, amely definiálja az autonómiaformákat is. A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. 1992. október 25.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadják a Nyilatkozat a nemzeti kérdésről című dokumentumot, amely az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatként lett ismert. A határozat a „belső önrendelkezés” koncepciójára alapozó autonómiastratégia felülkerekedését jelentette a kisebbségjogi és a helyi önkormányzatokra alapozó felfogással szemben. 1992. december 31.
December 31-i dátummal teszi közzé Csapó József a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezéséről című tervezetét, amely bár a Kolozsvári Nyilatkozatra alapoz, még nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. E tervezet a „belső önrendelkezés” koncepciójának első megalapozási kísérleteként megpróbálta összefoglalni és hasznosítani a legfontosabb nemzetközi dokumentumokat. 1993. november 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet, amelyet a román parlamentben törvényjavaslatként iktattak. A tervezet mind a kisebbségi jogokat, mind a közösségi autonómia három formáját (személyi elvű autonómia, a sajátos státusú önkormányzatok autonómiája és a regionális autonómia) megjelöli, azonban – kerettörvényként – nem kodifikálja azt. 1994. március
Szilágyi N. Sándor a Korunkban közzéteszi Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című törvényjavaslatát. A tervezet inkább nyelvi rezsimet szabályoz, de bevezeti „az önadminisztráló nemzeti közösségek” fogalmát is. 1994. május 13–14.
Román–magyar szakmai tanácskozás a közösségi jogokról és az autonómiáról Tusnádfürdőn. Résztvevői: Gabriel Andreescu, Renate Weber, Valentin Stan, Smaranda Enache, Biró Annamária, Kolumbán Gábor, Bakk Miklós, Bodó Barna, Fábián Ernő, Varga Attila, Balázs Sándor, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter és Nagy György. 1994. szeptember 28.
Csapó József az Erdélyi Naplóban közzéteszi javaslatát a három autonómiaforma kodifikálásáról. Ezek címei: A sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; A Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és A sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma. 1994. november
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának határozata alapján szakbizottság jön létre az autonómiastatútumok véglegesítésére. Tagjai: Csapó József, Tokay György, Varga Attila, Béres András, Bodó Barna, Balázs Sándor, Bakk Miklós, Papp Előd, Hajdú Gábor, Katona Ádám, Madaras Lázár, Markó Attila, Szabó István, Szilágyi N. Sándor. A bizottság Csapó József tervezeteit vette alapul.
1995. április
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Főosztálya két tervezetet bocsát belső vitára: A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (kidolgozói: Bodó Barna, Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán); Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról (kidolgozója: Bakk Miklós). 1995. április 7–8.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése a szakbizottság javaslatai alapján megvitatta az alternatív tervezeteket, de nem hozott döntést róluk. Csupán az a határozat született, hogy az autonómiavita eredményeit bele kell foglalni a közelgő kongresszus programtervezetébe. 1995. május 26–28.
Az RMDSZ negyedik, kolozsvári kongresszusa programba foglalt néhány elvi tézist az autonómiáról (ezek szerint az autonómia egyaránt jelent elvet a jogállam kiépítésében, a nemzeti közösség jogát, melyet identitása megőrzése érdekében gyakorol, eszközt a romániai magyarság gazdasági és kulturális fennmaradásának megalapozásához és stratégiai célt, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ), és rögzítette azt a három autonómia-formát, amelynek jogi megfogalmazására és a törvényhozás útján való érvényesítésére az RMDSZ törekedni fog. E három autonómia-forma: a személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia, mely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre”. 1995. szeptember
Csapó József közzéteszi a Magyar Kisebbségben (1995/2. szám) Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetét, mely Székelyföld autonómiájának megfogalmazására irányul, a belső önrendelkezés elvére alapozva. Ez a koncepció később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetének alapjául szolgált. 2003. április 23.
Megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómiaformák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ-tisztségviselők, vállalkozók, civil társadalmi szervezetek vezetői.
2003. július 7.
Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát. 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket. 2003. október 29-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez „a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban”. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, és biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben „már teljesíti kötelességét” – közölte a román közszolgálati rádió. 2003. november 13-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Csapó József közzétette a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal. 2003. november
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által felkért szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós, tagjai: Bodó Barna, Borbély Imre, Biró Gáspár, Komlóssy József, Kovács Péter) elkészíti az ún. Autonómia-csomagtervet (mely három összefüggő tervezetet tartalmaz a regionális autonómiára vonatkozóan: Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma). Később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vitatta e tervezet legitimitását, ezért nem vált az EMNT hivatalos dokumentumává. 2003. december 10.
Miután az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta az SZNT küldöttségét. A találkozó után Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómiatervét. 2004. január 17.
Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesítette és elfogadta a Csapó József tervezetén alapuló Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. A tanács arról is döntött, hogy a statútumtervezettel Románia parlamentjéhez fordul. 2004. február 25.
Birtalan Ákos, valamint az RMDSZ-frakció polgári szárnyának képviselői, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar, Pécsi Ferenc Szatmár, Toró T. Tibor Temes és Vekov Károly Kolozs megyei képviselő Románia parlamentje elé terjesztette Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. március 30.
A Képviselőház elutasítja Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. június 18.
Négy magyar képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozott ki. 2004. június 29.
A szenátus elutasítja Székelyföld autonómiájának statútumát. 2004. szeptember 9.
Alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet június 18-án nyújtott be négy magyar képviselő és egy szenátor. 2004. december 23.
Az új kormány megalakításáról szóló parlamenti megbeszéléseken az RMDSZ a kisebbségek jogait magában foglaló és biztosító törvény megalkotását javasolta. 2005. január 18.
A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia. 2005. február 8.
Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselőivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegű lesz, és azt közvitára bocsátják. 2005. február 18.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát. 2005. március 17.
Toró T. Tibor Temes megyei képviselő bírálta a tervezetet, mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. 2005. március 18.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény tervezetének szövegét. 2005. március 21.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetét, és széleskörű konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról. 2005. március 22–25.
Toró T. Tibor képviselő benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosító csomagot, mely 15 indítványt tartalmaz, és az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvű kerettörvény-tervezetéből indul ki.
2005. március 30.
Az erdélyi protestáns egyházfők Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita.
2005. április 9.
A Székely Nemzeti Tanács ismét az igazságügyi minisztériumhoz fordult a népszavazásról szóló törvény módosításáért annak érdekében, hogy a székelyföldi helyi önkormányzatok által az autonómia kérdésében kiírt népszavazások ne legyenek megtámadhatóak a közigazgatási bíróságon. 2005. április 15.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMDSZ háromszéki törvényhozói népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben annak érdekében, hogy váljon lehetővé a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása. 2005. április 21.
A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetéről kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosának véleményét. 2005. április 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”. 2005. május 19.
Többszöri halasztást követően a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségitörvény-javaslatát. 2005. június 2.
A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára. 2005. június 3.
A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla. 2005. június 8.
Az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács parlament elé terjesztett autonómiastatútumát. 2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. június 30.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik; ezúttal a beterjesztők: Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1-jén benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasította. 2005. július 7.
A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. 2005. október 8.
A Székely Nemzeti Tanács összegzése szerint a tanács felkérésére 11 helyi önkormányzat határozott a helyi népszavazás megszervezéséről Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásának tárgyában. A közigazgatási bíróságokon megsemmisítették a tanácsi határozatokat. 2005. október 12.
A képviselőház 188–16 arányban elutasítja a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó, másodszor is a parlament elé terjesztett törvénytervezetét. 2005. október 14.
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma felvállalhatatlan – jelentette ki sajtótájékoztatón Márton Árpád parlamenti képviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ha az RMDSZ felvállalhatatlannak tartja az SZNT tervezetét, akkor miért nem nyújtotta eddig be saját javaslatát, Márton Árpád azt válaszolta: az RMDSZ nem tartja jónak a mostani időpontot. 2005. október 21.
A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetőséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó, korlátozó előírásait. 2005. október 24.
A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. 2005. október 26.
A képviselőház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közleményben kérte az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését. 2005. november 2.
A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt. 2005. november 30.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól. 2005. december 4.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a kisebbségi törvényt. 2005. december 7.
A képviselőház szakbizottságaiban megkezdődött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. 2005. december 12.
Eugen Nicolăescu, az NLP–DP (D. A.) pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy a két párt vezetői megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvényből a kulturális autonómia-tanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét, javaslatuk szerint, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) venné át. Markó Béla RMDSZ-elnök szószegőknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. december 13.
Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni. 2005. december 15.Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselő által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”. 2006. január 12.
A Ziua című lap révén ismertté vált Valeriu Tabără kisebbségi törvénytervezete. 2006. március 21.
A képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott. 2006. április 20.
Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselő közös levélben hívta fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. 2006. május 17.
A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. 2006. június 7.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet. 2006. július 5.
A képviselőház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezetet. 2006. augusztus 2.
Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-képviselő a Háromszék című lapnak nyilatkozva kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelősséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezőbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitűzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna. 2006. augusztus 31.
Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból. 2006. november 3.
Az erdélyi magyar egyházak vezetői közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánítva, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is. 2006. november 23.
Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. 2006. december 10.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt, kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt.” 2006. december–2007. március
Az SZNT kezdeményezésére Székelyföld számos településén nemhivatalos népszavazást szerveztek Székelyföld autonómiájáról. A nemhivatalos népszavazást annak nyomán szervezték meg, hogy a helyi népszavazási határozatokat a hatóságok (prefektúrák) jogi úton érvénytelenítették. 2008. február 21.
Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum elnöke kijelentette, hogy az erdélyi szászok nem kérnek autonómiát. 2009. június–2010. január
A 2009 áprilisában megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében 2009 júniusában létrejött az EMEF autonómia-munkacsoportja (két társelnöke Márton Árpád képviselő és Bakk Miklós politológus). A munkacsoport 2009 júniusa és 2010 januárja között háromszor ülésezett, azonban határozatai nem valósultak meg. 2009. július 18.
Traian Băsescu román államfő megismételte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közönsége, Tőkés László és Orbán Viktor előtt korábbi, számtalanszor már hangoztatott álláspontját, miszerint az autonómia minden közösséget egyformán megillet Romániában, és ugyanolyan mértékű önrendelkezés képzelhető el Székelyudvarhelyen, mint például Caracalban vagy Tulceában. 2012. szeptember 25.
A román szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé Sógor Csaba és Garda Dezső. Az SZNT által megfogalmazott, Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188–16 arányban leszavazták. A szenátusban érdemi vitát nem tartottak, 54 szenátor a jogszabály ellen szavazott, öten mellette, ketten tartózkodtak. Az RMDSZ-esek közül jelen volt, és igennel szavazott Albert Álmos, Cseke Attila, Fekete Szabó András, Günthner Tibor, de egyikük sem szólalt fel a tervezet mellett, ugyanakkor igennel szavazott Marcu Gheorghe SZDP-s honatya is. Hiányzott: Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila.
(Bakk Miklós politológus összeállítása alapján)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 28.
Németh: az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye
Az erdélyi magyarság teljesítménye az egész magyar nemzetre és Magyarországra is kihat – jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. október 25-én az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó Kolozsvári nyilatkoztat huszadik évfordulója alkalmából szervezett konferencián Kolozsváron.
Németh Zsolt ünnepi beszédében idézte annak az eskünek a szövegét, amelyet húsz évvel ezelőtt, a Kolozsvári nyilatkozat elfogadása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselői a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tettek le. Hozzátette, húsz év után maga is csatlakozik az eskühöz, hiszen annak minden szava vállalható számára.
Az államtitkár úgy vélte, a romániai magyarság autonómiájára társadalmi igény van, és annak elérésére lehetőség is mutatkozik. Az kell hozzá, hogy az autonómiaigény ne ossza meg, hanem kösse össze az erdélyi magyar közösséget a régiók fölött is, és a pártok fölött is.
Németh Zsolt álságosnak tartotta, hogy egyesek szociológiai felmérésekre hivatkozva próbálják úgy beállítani, hogy az erdélyi magyarság számára a megélhetési kérdések fontosabbak, mint az autonómia. Hozzátette, az efféle állítások csak azt jelzik, hogy a magyarságnak akkor is élnie kell, ha nincs autonómia. Németh Zsolt szerint a felmérések akkor mutatnák a valóságot, ha a szociológusok azt kérdeznék meg, hogy jobb lenne-e, ha a gondokra egy autonómia keretében keresnék a megoldást.
Németh Zsolt megemlítette, a közelmúltban tett budapesti látogatásán a román külügyminiszter olyan román–magyar párbeszédet kezdeményezett, amelyik „a nehéz kérdésekre" is kiterjed. „A párbeszéd során világossá kell tenni a román fél számára, hogy amit akarunk, ami értünk van, az nem ellenük van. Ők is partnereink lehetnek ebben. Az autonómia nekik is stabilitást, gyarapodást hozhat. Ezért az autonómiának reális esélye van" – fogalmazott az államtitkár. Úgy vélte, a román–magyar közeledés ugyan megtorpant, de az eredményeit nem rombolták le. Ha pedig a közeledés folytatódik, az szükségszerűen elvezet „az érdekharmonizációhoz".
Az államtitkár szerint nemcsak az erdélyi magyarság erejét bizonyítja, ha a közösség vállalja jogos igényeit. Ha az erdélyi magyarság jól teljesít, a teljes magyar nemzet erejéhez tesz hozzá, és mindez Magyarország helyzetére is kihat. „Ezért az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye" – jelentette ki Németh Zsolt.
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: „a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa", és kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján" kíván haladni. A célokat az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói esküvel is megerősítették. Az RMDSZ belső, majd külső ellenzéke gyakran rótta fel az elmúlt húsz évben a szövetség vezetésének a Kolozsvári nyilatkozatban tett vállalások feladását.
MTI
Erdély.ma
Az erdélyi magyarság teljesítménye az egész magyar nemzetre és Magyarországra is kihat – jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. október 25-én az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó Kolozsvári nyilatkoztat huszadik évfordulója alkalmából szervezett konferencián Kolozsváron.
Németh Zsolt ünnepi beszédében idézte annak az eskünek a szövegét, amelyet húsz évvel ezelőtt, a Kolozsvári nyilatkozat elfogadása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselői a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tettek le. Hozzátette, húsz év után maga is csatlakozik az eskühöz, hiszen annak minden szava vállalható számára.
Az államtitkár úgy vélte, a romániai magyarság autonómiájára társadalmi igény van, és annak elérésére lehetőség is mutatkozik. Az kell hozzá, hogy az autonómiaigény ne ossza meg, hanem kösse össze az erdélyi magyar közösséget a régiók fölött is, és a pártok fölött is.
Németh Zsolt álságosnak tartotta, hogy egyesek szociológiai felmérésekre hivatkozva próbálják úgy beállítani, hogy az erdélyi magyarság számára a megélhetési kérdések fontosabbak, mint az autonómia. Hozzátette, az efféle állítások csak azt jelzik, hogy a magyarságnak akkor is élnie kell, ha nincs autonómia. Németh Zsolt szerint a felmérések akkor mutatnák a valóságot, ha a szociológusok azt kérdeznék meg, hogy jobb lenne-e, ha a gondokra egy autonómia keretében keresnék a megoldást.
Németh Zsolt megemlítette, a közelmúltban tett budapesti látogatásán a román külügyminiszter olyan román–magyar párbeszédet kezdeményezett, amelyik „a nehéz kérdésekre" is kiterjed. „A párbeszéd során világossá kell tenni a román fél számára, hogy amit akarunk, ami értünk van, az nem ellenük van. Ők is partnereink lehetnek ebben. Az autonómia nekik is stabilitást, gyarapodást hozhat. Ezért az autonómiának reális esélye van" – fogalmazott az államtitkár. Úgy vélte, a román–magyar közeledés ugyan megtorpant, de az eredményeit nem rombolták le. Ha pedig a közeledés folytatódik, az szükségszerűen elvezet „az érdekharmonizációhoz".
Az államtitkár szerint nemcsak az erdélyi magyarság erejét bizonyítja, ha a közösség vállalja jogos igényeit. Ha az erdélyi magyarság jól teljesít, a teljes magyar nemzet erejéhez tesz hozzá, és mindez Magyarország helyzetére is kihat. „Ezért az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye" – jelentette ki Németh Zsolt.
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: „a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa", és kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján" kíván haladni. A célokat az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói esküvel is megerősítették. Az RMDSZ belső, majd külső ellenzéke gyakran rótta fel az elmúlt húsz évben a szövetség vezetésének a Kolozsvári nyilatkozatban tett vállalások feladását.
MTI
Erdély.ma
2012. október 28.
Miért maradt el a magyar pártok közötti szövetség?
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincs hogyan; azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresni az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell legyen, hogy az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában. Az RMDSZ volt elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek Bukarestben, de Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges.
– Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról. Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. – Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla. A volt szövetségi elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar képviseletre nézve. „Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincs igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet: a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem. Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, és ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
A politikus egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. – Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többniyre csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség! – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben. e-nepujsag.ro;
Erdély.ma
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincs hogyan; azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresni az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell legyen, hogy az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában. Az RMDSZ volt elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek Bukarestben, de Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges.
– Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról. Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. – Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla. A volt szövetségi elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar képviseletre nézve. „Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincs igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet: a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem. Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, és ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
A politikus egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. – Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többniyre csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség! – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben. e-nepujsag.ro;
Erdély.ma
2012. október 29.
„Nem befolyásolnak a kampányoló magyarországi politikusok”
A romániai magyarokat nem befolyásolja a magyarországi politikusok jelenléte a választási kampány idején – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Borbélynak azzal kapcsolatban kérték ki a véleményét, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejelentette: Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár jelen lesz szombaton Kolozsváron azon a konferencián, amelyen az alakulat jelöltjeit bemutatják.
Az RMDSZ politikai alelnöke hozzátette: úgy hitte, hogy mind a Fidesz, mind a magyar kormány „levonták a megfelelő következtetéseket” a helyhatósági választások után, amikor az erdélyi magyarságot nem befolyásolta a magyar politikusok jelenléte a választási kampányban.
„A magyarországi politikusok idejöttek, megpróbáltak kampányolni, de nem volt sikerük, sőt. Tehát nyugodtan jöhetnek most is. A magyarságot úgysem befolyásolja ez, és semmiben nem befolyásolják sem a kampányunkat, sem a választások eredményét” – fejtette ki Borbély.
nyugatijelen.com
Erdély.ma
A romániai magyarokat nem befolyásolja a magyarországi politikusok jelenléte a választási kampány idején – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Borbélynak azzal kapcsolatban kérték ki a véleményét, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejelentette: Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár jelen lesz szombaton Kolozsváron azon a konferencián, amelyen az alakulat jelöltjeit bemutatják.
Az RMDSZ politikai alelnöke hozzátette: úgy hitte, hogy mind a Fidesz, mind a magyar kormány „levonták a megfelelő következtetéseket” a helyhatósági választások után, amikor az erdélyi magyarságot nem befolyásolta a magyar politikusok jelenléte a választási kampányban.
„A magyarországi politikusok idejöttek, megpróbáltak kampányolni, de nem volt sikerük, sőt. Tehát nyugodtan jöhetnek most is. A magyarságot úgysem befolyásolja ez, és semmiben nem befolyásolják sem a kampányunkat, sem a választások eredményét” – fejtette ki Borbély.
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2012. október 29.
Húsz év után ismét felesküdtek az autonómiatörekvésekre
Emlékezés az 1992-ben elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatra
Politikatörténeti konferenciával emlékezett október 27-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az 1992. október 25-én elfogadott és közzétett Kolozsvári Nyilatkozatra, illetve az akkori RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltek által a kolozsvári Szent Mihály-templomban az autonómia kivívásáért tett esküre. Jelen volt többek között Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Magdó János kolozsvári magyar főkonzul. A jelenlevő EMNP szenátor- és képviselőjelöltek megesküdtek arra, hogy esetleges parlamenti tagként a magyar közösség javáért és az autonómia megvalósításáért tevékenykednek. Az eskütétel után a néppárti jelöltek koszorút helyeztek el Márton Áron római katolikus püspöknek a Szent Mihály-templom kertjében felállított szobránál. Toró T. Tibor pártelnöktől megtudtuk: az EMNP 40 szenátor- és 39 képviselőjelöltet indít az idei parlamenti választáson.
NAGY-HINTÓS DIANA, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)
Emlékezés az 1992-ben elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatra
Politikatörténeti konferenciával emlékezett október 27-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az 1992. október 25-én elfogadott és közzétett Kolozsvári Nyilatkozatra, illetve az akkori RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelöltek által a kolozsvári Szent Mihály-templomban az autonómia kivívásáért tett esküre. Jelen volt többek között Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Magdó János kolozsvári magyar főkonzul. A jelenlevő EMNP szenátor- és képviselőjelöltek megesküdtek arra, hogy esetleges parlamenti tagként a magyar közösség javáért és az autonómia megvalósításáért tevékenykednek. Az eskütétel után a néppárti jelöltek koszorút helyeztek el Márton Áron római katolikus püspöknek a Szent Mihály-templom kertjében felállított szobránál. Toró T. Tibor pártelnöktől megtudtuk: az EMNP 40 szenátor- és 39 képviselőjelöltet indít az idei parlamenti választáson.
NAGY-HINTÓS DIANA, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 29.
Frunda leárulózta Csegzi Sándort – a volt alpolgármester a CNA-hoz fordul
Az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) fordul a december 9-ei választásokon független képviselőjelöltként indulni szándékozó Csegzi Sándor, miután a marosvásárhelyi Rádió GaGa péntek délelőtti beszélgető-műsorában a meghívott sorozatosan rágalmazta. Frunda György RMDSZ-es szenátor, az adó társtulajdonosa és állandó pénteki vendége árulónak nevezte a volt alpolgármestert, akit azzal vádolt, hogy a demokrata-liberálisok megvásárolták.
A csúcspolitikus nem fejtette ki, hogy ki, mikor és mivel vásárolta volna meg Csegzit, mint ahogy arról sem beszélt, hogy honnan származnak az információi. Frunda szerint Csegzi egy frusztrált ember, akinek most az a célja, hogy az 1-es számú, marosvásárhelyi választókörzetben a felettese, Dorin Florea polgármester által vezetett PDL ráverjen az RMDSZ-re.
A szenátor úgy vélekedett, hogy a független magyar jelöltnek semmi esélye bejutni a parlamentbe, indulásával viszont veszélybe sodorja a szövetség által jelölt Kerekes Károly pozícióját.
„Számítottam arra, hogy minden szintű és minden színű támadás fog érni, hisz egy magánbeszélgetésen a megyei RMDSZ-elnök is tudtomra adta, hogy amennyiben függetlenként indulok, le fognak árulózni. Pedig én egészen biztosan nem vonulnék ki a plénumból, amikor éppen a magyarság képviselői által benyújtott autonómiastatútum van napirenden” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Csegzi Sándor, utalva Frunda György viselkedésére, aki nem szólalt fel az önrendelkezés érdekében, s Markó Bélával és Verestóy Attilával egyetemben a szavazás előtt elhagyta a termet.
Az RMDSZ-ből egy héttel korábban kitett Csegzi úgy érzi, Frunda visszaél anyagi helyzetéből adódó előnyével, és rádióját ismét alpári hangnemben fogalmazott rágalmak szórására használja. A helyhatósági választások előtt az RMDSZ volt polgármesterjelöltjét, Vass Leventét támadta heteken át, amíg a fiatal orvos-politikus meghátrált és visszalépett. Csegzi hozzátette: ő nem az RMDSZ-es jelölt ellenében indul, annál is inkább, mivel nem ő volt az, aki „kilökte” Kerekest a saját, nyárádmenti körzetéből. Mint ismeretes, Kerekes Károly Borbély László nyomására cserélt választókörzetet, elfogadva a vegyes lakosságú Marosvásárhelyt, átengedve így a párt politikai alelnökének a színmagyar Nyárádmentét.
Az élő műsor sugárzása után Csegzi Sándor előbb Farczádi Attila főszerkesztőhöz és műsorvezetőhöz, majd a Rádió GaGa társtulajdonosaihoz fordult panasszal, azonban egyiküktől sem sikerült kieszközölnie a replika jogát. „Mindegyikük sajnálkozott, és azt mondta, hogy ez Frunda Györgyön múlik” – fejtette ki Csegzi. Lapunk megkeresésére Farczádi Attila nem kívánt hozzászólni a vitához.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) fordul a december 9-ei választásokon független képviselőjelöltként indulni szándékozó Csegzi Sándor, miután a marosvásárhelyi Rádió GaGa péntek délelőtti beszélgető-műsorában a meghívott sorozatosan rágalmazta. Frunda György RMDSZ-es szenátor, az adó társtulajdonosa és állandó pénteki vendége árulónak nevezte a volt alpolgármestert, akit azzal vádolt, hogy a demokrata-liberálisok megvásárolták.
A csúcspolitikus nem fejtette ki, hogy ki, mikor és mivel vásárolta volna meg Csegzit, mint ahogy arról sem beszélt, hogy honnan származnak az információi. Frunda szerint Csegzi egy frusztrált ember, akinek most az a célja, hogy az 1-es számú, marosvásárhelyi választókörzetben a felettese, Dorin Florea polgármester által vezetett PDL ráverjen az RMDSZ-re.
A szenátor úgy vélekedett, hogy a független magyar jelöltnek semmi esélye bejutni a parlamentbe, indulásával viszont veszélybe sodorja a szövetség által jelölt Kerekes Károly pozícióját.
„Számítottam arra, hogy minden szintű és minden színű támadás fog érni, hisz egy magánbeszélgetésen a megyei RMDSZ-elnök is tudtomra adta, hogy amennyiben függetlenként indulok, le fognak árulózni. Pedig én egészen biztosan nem vonulnék ki a plénumból, amikor éppen a magyarság képviselői által benyújtott autonómiastatútum van napirenden” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Csegzi Sándor, utalva Frunda György viselkedésére, aki nem szólalt fel az önrendelkezés érdekében, s Markó Bélával és Verestóy Attilával egyetemben a szavazás előtt elhagyta a termet.
Az RMDSZ-ből egy héttel korábban kitett Csegzi úgy érzi, Frunda visszaél anyagi helyzetéből adódó előnyével, és rádióját ismét alpári hangnemben fogalmazott rágalmak szórására használja. A helyhatósági választások előtt az RMDSZ volt polgármesterjelöltjét, Vass Leventét támadta heteken át, amíg a fiatal orvos-politikus meghátrált és visszalépett. Csegzi hozzátette: ő nem az RMDSZ-es jelölt ellenében indul, annál is inkább, mivel nem ő volt az, aki „kilökte” Kerekest a saját, nyárádmenti körzetéből. Mint ismeretes, Kerekes Károly Borbély László nyomására cserélt választókörzetet, elfogadva a vegyes lakosságú Marosvásárhelyt, átengedve így a párt politikai alelnökének a színmagyar Nyárádmentét.
Az élő műsor sugárzása után Csegzi Sándor előbb Farczádi Attila főszerkesztőhöz és műsorvezetőhöz, majd a Rádió GaGa társtulajdonosaihoz fordult panasszal, azonban egyiküktől sem sikerült kieszközölnie a replika jogát. „Mindegyikük sajnálkozott, és azt mondta, hogy ez Frunda Györgyön múlik” – fejtette ki Csegzi. Lapunk megkeresésére Farczádi Attila nem kívánt hozzászólni a vitához.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 29.
Címer és Szabolcska Mihály dombormű-avató a református templompalotában
„Közös hitünk egy hatalmas kőtáblát mozgatott meg”
A Termesvár-Belvárosi református templompalotában vasárnap ünnepi istentisztelet keretében avatták fel az egyházkerület ólomüveg címerét és Szabolcska Mihály templomépítő lelkipásztor 80 esztendővel ezelőtt készült, hosszú évtizedekig rejtve maradt domborművét.
Az úrvacsoraosztással és az új presbiterek fogadalomtételével egybekötött ünnepi istentiszteleten Nt. Hegedűs Béla tiszakécskei lelkipásztor, Bács-Kiskunsági esperes hirdetett igét. Szabolcska Mihály későbbi temesvári lelkipásztor gyermekéveit Tiszakécskén (Ókécskén) töltötte, így személye összeköti a temesvári és a tiszakécskei református gyülekezeteteket és a Szabolcska Mihály nevét viselő temesvári és tiszakécskei református énekkarokat, amelyek ez alkalommal testvérkapcsolatra is léptek egymással.
A Himnusz eléneklésével befejeződött istentisztelet végén Nt. Fazakas Csaba temesvári esperes köszöntötte a református templompalota felszentelésének 110. évfordulója alkalmából megszervezett második ünnepség díszvendégeit. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke ünnepi beszéde során így fogalmazott: a református templompalota 110 esztendejéről megemlékezve harangjátékot, hosszú ideig rejtve maradt domborművet és református címert avat a temesvár-belvárosi református gyülekezet. „Ez a három esemény arról szólt, hogy önök bíznak abban, hogy a bánsági magyar közösségnek van még magyar jövője ebben a térségben!” – mondta Halász Ferenc. Budapestről érkezett Páter Ruppert József, a romániai Piarista Rendtartomány rendkívüli megbízottja, aki a temesvári piarista templom pincéjében elrejtett és nemrég előkerült Szabolcska Mihály-domborművet átadta a református egyháznak. “Jézus Krisztus szavait idézve, a hit hegyeket képes megmozgatni. Itt most ennek a tanúi lehettünk, hogy a közös hitünk, ha nem is hegyet, de egy hatalmas kőtáblát mozgatott meg a piarista templom pincéjéből ide a református egyházközséghez! – mondta páter Ruppert József. “Öröm járja át a szívemet, mert a helyére tettünk valamit. Ezt az emléktáblát elődeink egy kiváló ember emlékének vésették, hogy hirdesse az eljövendő nemzedékeknek Szabolcska Mihály érdemeit, mindazt, amit ő hitt és hirdetett. A magyar hit és egyházellenes hatalmak ezt nem akarták. Ezért a táblát elrejtették, de most 80 esztendő elteltével mégiscsak a helyére került, és azt hirdeti, amit elődeink akartak. Nekem a piarista rend romániai képviselőjének azontúl, hogy átadhattuk az emléktáblát, nagy öröm az is, hogy a református és katolikus testvérek együtt hoztak létre valamit, és itt ma testvéri szeretettel együtt ünnepelhetünk!”
A csodálatos módon éppen a Szabolcska Mihály által épített templompalota jubileumára előkerült dombormű alkotójának, Sipos Andrásnak érdemeit Szekernyés János helytörténész méltatta. Sipos Andrásnak kevés alkotása maradt meg, de kiváló művészpedagógusnak tartják, akinek keze alatt egy egész szobrászgeneráció nőtt fel. Sipos András Szabolcska-domborműve, amely az 1930-as években felerősödött román nacionalizmus miatt nem kerülhetett felállításra, egy rablótámadás során (betörtek a művész otthonába) megsérült. A sérült domborművet egy fiatal képzőművész, Nueleanu Bogdan Constantin szobrászművész restaurálta. A Szabolcska Mihály-domborművel együtt felavatott, ólomüvegből készült református címer Varga Luigi István szobrászművész és felesége munkája.
A nyolcvan évig rejtve maradt Szabolcska Mihály-dombormű a temesvári piarista templom pincéjéből került elő. Jakab Ilona, a Gerhardiunm Római Katolikus Líceum igazgatója a Nyugati Jelennek elmondta: a templom pincéjében végzett munkálatok során, nehezen megközelíthető helyen, véletlenül találták meg a Szabolcska Mihályt ábrázoló domborművet. Nem kis meglepetést okozott az elveszettnek hitt dombormű felfedezése, hiszen arról volt információ, hogy esetleg Szent Istvánnak az épületről „leparancsolt” szobrát rejtheti a pince.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Közös hitünk egy hatalmas kőtáblát mozgatott meg”
A Termesvár-Belvárosi református templompalotában vasárnap ünnepi istentisztelet keretében avatták fel az egyházkerület ólomüveg címerét és Szabolcska Mihály templomépítő lelkipásztor 80 esztendővel ezelőtt készült, hosszú évtizedekig rejtve maradt domborművét.
Az úrvacsoraosztással és az új presbiterek fogadalomtételével egybekötött ünnepi istentiszteleten Nt. Hegedűs Béla tiszakécskei lelkipásztor, Bács-Kiskunsági esperes hirdetett igét. Szabolcska Mihály későbbi temesvári lelkipásztor gyermekéveit Tiszakécskén (Ókécskén) töltötte, így személye összeköti a temesvári és a tiszakécskei református gyülekezeteteket és a Szabolcska Mihály nevét viselő temesvári és tiszakécskei református énekkarokat, amelyek ez alkalommal testvérkapcsolatra is léptek egymással.
A Himnusz eléneklésével befejeződött istentisztelet végén Nt. Fazakas Csaba temesvári esperes köszöntötte a református templompalota felszentelésének 110. évfordulója alkalmából megszervezett második ünnepség díszvendégeit. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke ünnepi beszéde során így fogalmazott: a református templompalota 110 esztendejéről megemlékezve harangjátékot, hosszú ideig rejtve maradt domborművet és református címert avat a temesvár-belvárosi református gyülekezet. „Ez a három esemény arról szólt, hogy önök bíznak abban, hogy a bánsági magyar közösségnek van még magyar jövője ebben a térségben!” – mondta Halász Ferenc. Budapestről érkezett Páter Ruppert József, a romániai Piarista Rendtartomány rendkívüli megbízottja, aki a temesvári piarista templom pincéjében elrejtett és nemrég előkerült Szabolcska Mihály-domborművet átadta a református egyháznak. “Jézus Krisztus szavait idézve, a hit hegyeket képes megmozgatni. Itt most ennek a tanúi lehettünk, hogy a közös hitünk, ha nem is hegyet, de egy hatalmas kőtáblát mozgatott meg a piarista templom pincéjéből ide a református egyházközséghez! – mondta páter Ruppert József. “Öröm járja át a szívemet, mert a helyére tettünk valamit. Ezt az emléktáblát elődeink egy kiváló ember emlékének vésették, hogy hirdesse az eljövendő nemzedékeknek Szabolcska Mihály érdemeit, mindazt, amit ő hitt és hirdetett. A magyar hit és egyházellenes hatalmak ezt nem akarták. Ezért a táblát elrejtették, de most 80 esztendő elteltével mégiscsak a helyére került, és azt hirdeti, amit elődeink akartak. Nekem a piarista rend romániai képviselőjének azontúl, hogy átadhattuk az emléktáblát, nagy öröm az is, hogy a református és katolikus testvérek együtt hoztak létre valamit, és itt ma testvéri szeretettel együtt ünnepelhetünk!”
A csodálatos módon éppen a Szabolcska Mihály által épített templompalota jubileumára előkerült dombormű alkotójának, Sipos Andrásnak érdemeit Szekernyés János helytörténész méltatta. Sipos Andrásnak kevés alkotása maradt meg, de kiváló művészpedagógusnak tartják, akinek keze alatt egy egész szobrászgeneráció nőtt fel. Sipos András Szabolcska-domborműve, amely az 1930-as években felerősödött román nacionalizmus miatt nem kerülhetett felállításra, egy rablótámadás során (betörtek a művész otthonába) megsérült. A sérült domborművet egy fiatal képzőművész, Nueleanu Bogdan Constantin szobrászművész restaurálta. A Szabolcska Mihály-domborművel együtt felavatott, ólomüvegből készült református címer Varga Luigi István szobrászművész és felesége munkája.
A nyolcvan évig rejtve maradt Szabolcska Mihály-dombormű a temesvári piarista templom pincéjéből került elő. Jakab Ilona, a Gerhardiunm Római Katolikus Líceum igazgatója a Nyugati Jelennek elmondta: a templom pincéjében végzett munkálatok során, nehezen megközelíthető helyen, véletlenül találták meg a Szabolcska Mihályt ábrázoló domborművet. Nem kis meglepetést okozott az elveszettnek hitt dombormű felfedezése, hiszen arról volt információ, hogy esetleg Szent Istvánnak az épületről „leparancsolt” szobrát rejtheti a pince.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2012. október 29.
Belföldi hírek
Bírálják a magyar kormánypártokat
Markó Béla szerint azok a magyarországi politikai pártok akarják meghonosítani a többpártrendszert az erdélyi magyarság körében, amelyek Magyarországon „az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat”. Az RMDSZ volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában fejtette ki álláspontját az erdélyi magyar többpártrendszerről.
„Magyarországról bizonyos politikai pártok állandóan le akarják gyűrni a torkunkon a többpártrendszer gondolatát” – jelentette ki Markó. Hozzátette: „a sok dicsekvés a kétharmados többséggel nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól”. Markó Béla úgy vélte, ha nem fog össze az erdélyi magyarság, megtörténhet, hogy parlamenti képviselet nélkül marad. Az erdélyi magyar pártok közötti szövetséget azonban nem tartotta lehetségesnek. „Azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresni az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell legyen, hogy az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát” – jelentette ki Markó Béla. Az újabb szenátori mandátumra pályázó politikus butaságnak nevezte az EMNP álláspontját, mely szerint két magyar szervezet is bejuthat a román parlamentbe. „Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson” – jelentette ki Markó. Az RMDSZ volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy nemcsak a szórványmegyékben, azaz a nem magyar többségű területeken kialakuló magyar–magyar választási verseny veszélyes a magyar képviseletre. A székelyföldi párhuzamos jelöltállítás is azt eredményezi, hogy az RMDSZ-nek kevesebb szavazata lesz, és a visszaosztásnál kedvezőtlenebb helyzetbe kerül – tette hozzá.
Tőkés visszaléptetné az esküszegőket
Visszalépésre szólította fel Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azokat a decemberi parlamenti választásokra készülő képviselő- és szenátorjelölteket, akik 1992-ben felesküdtek az autonómiára, de később megszegték esküjüket. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulóján tartott konferencián szombaton elmondta, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jobban ragaszkodik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjához, mint maga az RMDSZ. Tőkés László Markó Bélát, az RMDSZ volt elnökét tartotta a szövetség autonómiapolitikája fő kisiklatójának. Tőkés úgy véli, az RMDSZ feladta autonómiaprogramját, és a bukaresti hatalomba asszimilálódott. „A román állam a munkaadó, aki kiszervezte a magyar kisebbség ügyét egy számára kényelmes magyar érdekképviselet számára. Favorizálja az egyetlen nyertes főpályázót, aki aztán elosztja a pénzeket” – ecsetelte az RMDSZ helyzetét az EMNT elnöke. Hozzátette, az EMNP-nek ebben a helyzetben kell felvennie a politikai küzdelmet. Hozzátette, ő maga 1989 decemberében megtapasztalta, akkor is hinni és bízni kell a sikerben, ha reménytelennek látszik a helyzet. „Vissza a Kolozsvári nyilatkozathoz, vissza az autonómia útjára, előre a föderalizmus felé” – fogalmazta meg a jelszavakat Tőkés László.
Frunda az alternatív küszöbről
Frunda György, az RMDSZ Maros megyei szenátora a román hírügynökségeknek nyilatkozva szombaton úgy vélekedett: a rivális EMNP félrevezető módon értelmezi a választási törvényben szereplő alternatív parlamenti küszöböt. Az EMNP médiakampányt indított októberben, ezzel tudatosítani kívánja, hogy nemcsak az ötszázalékos küszöböt átlépő pártok kerülnek be a román parlamentbe, hanem azok a pártok is, amelyeknek a jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az első helyen végeznek. Az RMDSZ szenátorának értelmezése szerint az alternatív küszöb csak akkor alkalmazható, ha egy nemzeti kisebbség egyetlen szervezete sem szerzi meg a voksok öt százalékát. „Ha tehát átlépjük az öt százalékot, ők már nem juthatnak be az alternatív küszöbbel. Ha senki sem szerez öt százalékot, akkor az illető kisebbség egyetlen szervezete élhet az alternatív küszöb adta lehetőséggel, mégpedig az, amelyik a legtöbb voksot gyűjtötte. Nem jut be mindenki (...), mert az én olvasatomban az alternatív küszöb pont három szenátort és hat képviselőt jelent” – fejtette ki álláspontját Frunda.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Bírálják a magyar kormánypártokat
Markó Béla szerint azok a magyarországi politikai pártok akarják meghonosítani a többpártrendszert az erdélyi magyarság körében, amelyek Magyarországon „az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat”. Az RMDSZ volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában fejtette ki álláspontját az erdélyi magyar többpártrendszerről.
„Magyarországról bizonyos politikai pártok állandóan le akarják gyűrni a torkunkon a többpártrendszer gondolatát” – jelentette ki Markó. Hozzátette: „a sok dicsekvés a kétharmados többséggel nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól”. Markó Béla úgy vélte, ha nem fog össze az erdélyi magyarság, megtörténhet, hogy parlamenti képviselet nélkül marad. Az erdélyi magyar pártok közötti szövetséget azonban nem tartotta lehetségesnek. „Azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresni az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell legyen, hogy az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát” – jelentette ki Markó Béla. Az újabb szenátori mandátumra pályázó politikus butaságnak nevezte az EMNP álláspontját, mely szerint két magyar szervezet is bejuthat a román parlamentbe. „Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson” – jelentette ki Markó. Az RMDSZ volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy nemcsak a szórványmegyékben, azaz a nem magyar többségű területeken kialakuló magyar–magyar választási verseny veszélyes a magyar képviseletre. A székelyföldi párhuzamos jelöltállítás is azt eredményezi, hogy az RMDSZ-nek kevesebb szavazata lesz, és a visszaosztásnál kedvezőtlenebb helyzetbe kerül – tette hozzá.
Tőkés visszaléptetné az esküszegőket
Visszalépésre szólította fel Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azokat a decemberi parlamenti választásokra készülő képviselő- és szenátorjelölteket, akik 1992-ben felesküdtek az autonómiára, de később megszegték esküjüket. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulóján tartott konferencián szombaton elmondta, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jobban ragaszkodik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjához, mint maga az RMDSZ. Tőkés László Markó Bélát, az RMDSZ volt elnökét tartotta a szövetség autonómiapolitikája fő kisiklatójának. Tőkés úgy véli, az RMDSZ feladta autonómiaprogramját, és a bukaresti hatalomba asszimilálódott. „A román állam a munkaadó, aki kiszervezte a magyar kisebbség ügyét egy számára kényelmes magyar érdekképviselet számára. Favorizálja az egyetlen nyertes főpályázót, aki aztán elosztja a pénzeket” – ecsetelte az RMDSZ helyzetét az EMNT elnöke. Hozzátette, az EMNP-nek ebben a helyzetben kell felvennie a politikai küzdelmet. Hozzátette, ő maga 1989 decemberében megtapasztalta, akkor is hinni és bízni kell a sikerben, ha reménytelennek látszik a helyzet. „Vissza a Kolozsvári nyilatkozathoz, vissza az autonómia útjára, előre a föderalizmus felé” – fogalmazta meg a jelszavakat Tőkés László.
Frunda az alternatív küszöbről
Frunda György, az RMDSZ Maros megyei szenátora a román hírügynökségeknek nyilatkozva szombaton úgy vélekedett: a rivális EMNP félrevezető módon értelmezi a választási törvényben szereplő alternatív parlamenti küszöböt. Az EMNP médiakampányt indított októberben, ezzel tudatosítani kívánja, hogy nemcsak az ötszázalékos küszöböt átlépő pártok kerülnek be a román parlamentbe, hanem azok a pártok is, amelyeknek a jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az első helyen végeznek. Az RMDSZ szenátorának értelmezése szerint az alternatív küszöb csak akkor alkalmazható, ha egy nemzeti kisebbség egyetlen szervezete sem szerzi meg a voksok öt százalékát. „Ha tehát átlépjük az öt százalékot, ők már nem juthatnak be az alternatív küszöbbel. Ha senki sem szerez öt százalékot, akkor az illető kisebbség egyetlen szervezete élhet az alternatív küszöb adta lehetőséggel, mégpedig az, amelyik a legtöbb voksot gyűjtötte. Nem jut be mindenki (...), mert az én olvasatomban az alternatív küszöb pont három szenátort és hat képviselőt jelent” – fejtette ki álláspontját Frunda.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 29.
Műemlékvédő vándorkiállítás nyílt
Nagyvárad- Péntek délután a PBMET szervezésében Emlékművek és emléktáblák Bihar megyében címmel fotótárlat nyílt a Szacsvay Imre Általános Iskolában. A jövő héten még megtekinthető a vándorkiállítás.
Különböző Bihar megyei településeken jelenleg is meglévő vagy már nem létező emlékjelekről készült fényképeket mutat be az a vándorkiállítás, melyet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezésében péntek délután nyitottak meg a váradi Szacsvay Imre Általános Iskola előcsarnokában. A megjelenteket Pásztor Gabriella igazgatónő köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a körút után a fényképek visszatérnek a tanintézetbe és Dukrét Géza ny. tanár, helytörténész tárlatvezetést tart majd a diákoknak. Huszár István RMDSZ-es önkormányzati képviselő öregdiákként azt emelte ki, hogy a kiállításnak helyszínt biztosító iskola mindig kitűnt melegségével, az ott dolgozó pedagógusok példamutató szeretetével és bölcsességével. Pásztor Sándor helyi tanácsos miután röviden kitért arra, hogy a mostani városvezetés megfosztotta a Szacsvayt a Stănişoarei/Garay utcai épületrész kezelési jogától, azon meggyőződésének adott hangot, hogy amióta Pásztor Gabriella az igazgatónő, jobban érződik az aktivitás, felpezsdültek a dolgok.
Helytörténet oktatás
Kecse Gabriella aligazgatónő azt hangsúlyozta ki, hogy az iskola különös szerepet szán a magyar helytörténet oktatásának, jelenleg is a 708 diákból több mint 300 részt vesz ebben a folyamatban, az RMDSZ városi és megyei szervezeteinek, valamint a Tanoda Egyesület támogatásával. Úgy fogalmazott: ennek köszönhetően remélhetően büszkék lesznek arra, hogy Váradon születtek, s megpróbálnak úgy élni a jelenben, hogy élhetőbb legyen a jövőjük. Péter I. Zoltán helytörténész szerint a régmúlt köszön vissza az alkotásokban. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet: a fotók az ezzel a témával foglalkozó hiánypótló könyv harmadik kötetében is megtalálhatóak.
Dukrét Géza PBMET-elnök az általa elvégzett kataszteri munka alapján néhány érdekesebb adatot ismertetett. Megtudtuk például, hogy a magyarok lakta 80 Bihar megyei helységben 527 emlékhely van: Váradon 152, melyek közül 14 szobor és 43 személynek van emléktáblája. Az emlékjelek kilencven százalékát 1990 után állították ki és a PBMET 22 emléktáblát készíttetett és tett ki.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad- Péntek délután a PBMET szervezésében Emlékművek és emléktáblák Bihar megyében címmel fotótárlat nyílt a Szacsvay Imre Általános Iskolában. A jövő héten még megtekinthető a vándorkiállítás.
Különböző Bihar megyei településeken jelenleg is meglévő vagy már nem létező emlékjelekről készült fényképeket mutat be az a vándorkiállítás, melyet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezésében péntek délután nyitottak meg a váradi Szacsvay Imre Általános Iskola előcsarnokában. A megjelenteket Pásztor Gabriella igazgatónő köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a körút után a fényképek visszatérnek a tanintézetbe és Dukrét Géza ny. tanár, helytörténész tárlatvezetést tart majd a diákoknak. Huszár István RMDSZ-es önkormányzati képviselő öregdiákként azt emelte ki, hogy a kiállításnak helyszínt biztosító iskola mindig kitűnt melegségével, az ott dolgozó pedagógusok példamutató szeretetével és bölcsességével. Pásztor Sándor helyi tanácsos miután röviden kitért arra, hogy a mostani városvezetés megfosztotta a Szacsvayt a Stănişoarei/Garay utcai épületrész kezelési jogától, azon meggyőződésének adott hangot, hogy amióta Pásztor Gabriella az igazgatónő, jobban érződik az aktivitás, felpezsdültek a dolgok.
Helytörténet oktatás
Kecse Gabriella aligazgatónő azt hangsúlyozta ki, hogy az iskola különös szerepet szán a magyar helytörténet oktatásának, jelenleg is a 708 diákból több mint 300 részt vesz ebben a folyamatban, az RMDSZ városi és megyei szervezeteinek, valamint a Tanoda Egyesület támogatásával. Úgy fogalmazott: ennek köszönhetően remélhetően büszkék lesznek arra, hogy Váradon születtek, s megpróbálnak úgy élni a jelenben, hogy élhetőbb legyen a jövőjük. Péter I. Zoltán helytörténész szerint a régmúlt köszön vissza az alkotásokban. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet: a fotók az ezzel a témával foglalkozó hiánypótló könyv harmadik kötetében is megtalálhatóak.
Dukrét Géza PBMET-elnök az általa elvégzett kataszteri munka alapján néhány érdekesebb adatot ismertetett. Megtudtuk például, hogy a magyarok lakta 80 Bihar megyei helységben 527 emlékhely van: Váradon 152, melyek közül 14 szobor és 43 személynek van emléktáblája. Az emlékjelek kilencven százalékát 1990 után állították ki és a PBMET 22 emléktáblát készíttetett és tett ki.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2012. október 30.
„Együttműködés csak az RMDSZ ernyője alatt!”
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincsen hogyan.
„Azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a Szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresniük az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell hogy legyen: az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek nemcsak Bukarestben, hanem Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges. Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról – mondta.
Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla.
Markó Béla ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar parlamenti képviseletre nézve.
„Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincsen igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet, a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem! Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
Markó Béla egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. „Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többnyire csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség!” – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincsen hogyan.
„Azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a Szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresniük az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell hogy legyen: az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek nemcsak Bukarestben, hanem Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges. Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról – mondta.
Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla.
Markó Béla ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar parlamenti képviseletre nézve.
„Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincsen igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet, a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem! Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
Markó Béla egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. „Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többnyire csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség!” – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)
2012. október 30.
Toró T. Tibor cáfolja Kelemen Hunor állításait
Nincs esélyük bejutni a parlamentbe a december 9-i választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeinek – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Kelemen Hunor. Toró T. Tibor a Krónika megkeresésére a Jereváni Rádióhoz hasonlította az RMDSZ-elnök nyilatkozatát.
Nincs esélyük bejutni a parlamentbe a december 9-i választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeinek – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Hargita megyei képviselő- és szenátorjelölt társaival együtt benyújtotta a szövetségi jelöltlistát a Hargita megyei választási irodában.
„Természetesen mindazok, akik az EMNP színeiben indulnak a választásokon, nem tesznek mást, mint megpróbálnak ellopni néhány szavazatot, amelyeket valójában nem kellene elvenni, mivel 6 százalékból nem lehet két parlamenti politikai alakulatot csinálni. Tudják, hogy nincs esélyük. A múlt héten röviden, informálisan beszélgettem Toróval (Toró T. Tibor, az EMNP elnöke – szerk. megj.) egy fogadáson, s ő beismerte, tudatában van annak, hogy az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe, de erőlteti ezt a jelöltséget, hogy nekünk rosszat tegyen, nem az RMDSZ-nek, hanem a magyar közösségnek” – idézi Kelemen Hunort az Agerpres hírügynökség.
Toró T. Tibor a Krónika megkeresésére a Jereváni Rádióhoz hasonlította az RMDSZ-elnök nyilatkozatát. „Mindebből csupán annyi igaz, hogy valóban találkoztunk. Az azonban nem tűnt fel, hogy Kelemen Hunor valaminek a befolyása alatt állna” – fogalmazott a néppárt elnöke. Szerinte a szövetségi elnök nyilatkozatából „süt az arrogancia”. „Azt gondolják, hogy az erdélyi magyar szavazatok csak az RMDSZ-nek járnak. Értem, hogy fél attól, hogy nem csak ők nyernek” – mondta Toró. Hozzátette: az alternatív küszöb révén esély van arra, hogy két párt is képviselje a magyarságot a parlamentben. „Két párt több mint egy, többet tud tenni az erdélyi magyarságért, azért, hogy minden magyar nyerjen” – szögezte le Toró T. Tibor.
Kelemen Hunor egyébként tegnap abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetség bejut a parlamentbe, erős képviselete lesz, s bele tud majd szólni a reformokba. „Mind a 452 egyéni választókerületben indítunk jelölteket, mert minden, az RMDSZ-re leadott szavazat magyar mandátumot jelent, így minden egyes magyar szavazat számít” – fogalmazott a szövetség elnöke. Az erdélyi magyar politikai pártokkal való összefogás kapcsán Kelemen úgy vélekedett, az EMNP részéről nem fogalmazódott meg őszinte szándék az összefogásra.
„A pártalapítás, és annak a logikája – minden híreszteléssel ellentétben – az első pillanattól kezdve számunkra világossá tette, hogy ők nem együttműködni, hanem versenyezni akarnak. Az RMDSZ azonban továbbra is az összes romániai magyar embert képviseli. Akkor is, ha ránk szavaztak, de akkor is, ha nem. Mert mi nem a pártokkal, hanem a magyar emberekkel fogunk össze” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Mint ismert, a néppárt 79 jelölttel száll versenybe.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
Nincs esélyük bejutni a parlamentbe a december 9-i választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeinek – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Kelemen Hunor. Toró T. Tibor a Krónika megkeresésére a Jereváni Rádióhoz hasonlította az RMDSZ-elnök nyilatkozatát.
Nincs esélyük bejutni a parlamentbe a december 9-i választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeinek – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Hargita megyei képviselő- és szenátorjelölt társaival együtt benyújtotta a szövetségi jelöltlistát a Hargita megyei választási irodában.
„Természetesen mindazok, akik az EMNP színeiben indulnak a választásokon, nem tesznek mást, mint megpróbálnak ellopni néhány szavazatot, amelyeket valójában nem kellene elvenni, mivel 6 százalékból nem lehet két parlamenti politikai alakulatot csinálni. Tudják, hogy nincs esélyük. A múlt héten röviden, informálisan beszélgettem Toróval (Toró T. Tibor, az EMNP elnöke – szerk. megj.) egy fogadáson, s ő beismerte, tudatában van annak, hogy az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe, de erőlteti ezt a jelöltséget, hogy nekünk rosszat tegyen, nem az RMDSZ-nek, hanem a magyar közösségnek” – idézi Kelemen Hunort az Agerpres hírügynökség.
Toró T. Tibor a Krónika megkeresésére a Jereváni Rádióhoz hasonlította az RMDSZ-elnök nyilatkozatát. „Mindebből csupán annyi igaz, hogy valóban találkoztunk. Az azonban nem tűnt fel, hogy Kelemen Hunor valaminek a befolyása alatt állna” – fogalmazott a néppárt elnöke. Szerinte a szövetségi elnök nyilatkozatából „süt az arrogancia”. „Azt gondolják, hogy az erdélyi magyar szavazatok csak az RMDSZ-nek járnak. Értem, hogy fél attól, hogy nem csak ők nyernek” – mondta Toró. Hozzátette: az alternatív küszöb révén esély van arra, hogy két párt is képviselje a magyarságot a parlamentben. „Két párt több mint egy, többet tud tenni az erdélyi magyarságért, azért, hogy minden magyar nyerjen” – szögezte le Toró T. Tibor.
Kelemen Hunor egyébként tegnap abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetség bejut a parlamentbe, erős képviselete lesz, s bele tud majd szólni a reformokba. „Mind a 452 egyéni választókerületben indítunk jelölteket, mert minden, az RMDSZ-re leadott szavazat magyar mandátumot jelent, így minden egyes magyar szavazat számít” – fogalmazott a szövetség elnöke. Az erdélyi magyar politikai pártokkal való összefogás kapcsán Kelemen úgy vélekedett, az EMNP részéről nem fogalmazódott meg őszinte szándék az összefogásra.
„A pártalapítás, és annak a logikája – minden híreszteléssel ellentétben – az első pillanattól kezdve számunkra világossá tette, hogy ők nem együttműködni, hanem versenyezni akarnak. Az RMDSZ azonban továbbra is az összes romániai magyar embert képviseli. Akkor is, ha ránk szavaztak, de akkor is, ha nem. Mert mi nem a pártokkal, hanem a magyar emberekkel fogunk össze” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Mint ismert, a néppárt 79 jelölttel száll versenybe.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 30.
Kidőlt a fenyőfa: nem indul a parlamenti választásokon az MPP
Nem állít jelölteket a decemberi parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be hétfőn a szervezet elnöke.
Nem indul a december 9-i parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be tegnap a szervezet elnöksége. Viszont ha lesznek olyan független jelöltek, akiknek támogatását a párt is érdemesnek tartja, a vezetőség nem zárkózik el ettől.
Azokban a választókerületekben, ahol nem indul MPP által támogatott független jelölt, a választók bölcsességére bízzák, hogy a magyar jelöltek közül kit támogassanak. A párt egyébként bejegyzése óta a második parlamenti választást hagyja ki. Amint arról a Krónika is beszámolt, a párt elnöksége 2008 szeptemberében úgy döntött, nem indul a november 30-i parlamenti választásokon, azonban öt független jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros megyében.
Annak ellenére, hogy a párttörvény lehetővé teszi az egymás után két választást kihagyó politikai szervezetek felszámolását, Biró Zsolt, a polgáriak két héttel ezelőtt megválasztott elnöke nem tart az általa vezetett politikai szervezetet sújtó intézkedés lehetséges következményeitől. Biró úgy tudja, Romániában több mint harminc kisebb párt van ebben a helyzetben, és eddig még egyik ellen sem indult felszámolási akció.
„Miért pont a polgári párt lenne az első, amelynek a felszámolását kérnék? Ha mégis megteszik és sikerül is, mi is vagyunk annyira erősek, hogy újból összegyűjtsük a 25 ezer aláírást, és ismét bejegyeztessük magunkat” – fejtette ki a Krónikának Biró Zsolt. Felvetésünkre, hogy döntésük összefüggésben áll-e a hétvégi RMDSZ–MPP-egyeztetéssel, Szász Jenő utódja nemmel válaszolt. „A néppártosok híresztelik azt, hogy az RMDSZ vezetői győztek meg, hogy ne induljunk. Ez nem igaz; mi annak tudatában mondtunk le a választásokon való részvételről, hogy ne veszélyeztessük a magyar képviseletet. Nem tolódtunk az RMDSZ felé, de nem is akarjuk megosztani a magyarságot” – szögezte le Biró, aki megválasztása után még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a polgári alakulat valamilyen formában ne vegyen részt a december eleji megmérettetésen.
Biró Zsolt: kizárják az átigazolókat
Biró Zsolt elnök lapunknak kijelentette továbbá, azzal, hogy valaki felkerül egy másik párt listájára, megszűnik az MPP-tagsága. Kérdésünkre, hogy amennyiben az „átigazoltak” bejutnának a parlamentbe, a polgári alakulat visszafogadná-e őket, Biró két kérdéssel válaszolt: „Bejutnak a parlamentbe? Egyáltalán vissza akarnak jönni?” Vass Imre, a Magyar Polgári Párt új, ideiglenes Maros megyei elnöke szerint is azok a polgáriak, akik felkerültek a néppárt listájára, csakis magánemberként tehették meg a lépést, hisz a párttörvény értelmében elveszítik MPP-tagságukat.
„Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezetei között semmilyen hivatalos választási együttműködés nem jött létre. Véleményünk szerint ezt valótlanságokat tartalmazó közleményekkel kikényszeríteni nem lehet, és az ilyen lépések csakis a további együttműködési lehetőségek elé gördíthetnek akadályt” – szögezi le tegnap kiadott közleményében Vass Imre, aki a néppárt listájára felkerült László György helyébe került a megyei szervezet élére.
Elszánt polgári néppártosok
A néppárt listájára felkerült MPP-sek nem tartanak Biró Zsolt vagy Vass Imre haragjától. Valamennyien úgy értékelik, hogy ha az országos vezetőség kizárja őket a pártból, megtalálják a helyüket a másik jobboldali alakulatban. Egyébként ahhoz, hogy az EMNP színeiben indulhassanak, formailag ki kellett lépniük a polgári pártból, és be kellett iratkozniuk a néppártba. „Mi választói parancsot teljesítettünk. A választók pedig a két alakulat szoros együttműködését szorgalmazzák” – érvelt döntése mellett a Krónikának nyilatkozó Pálosi Csaba.
Az MPP marosvásárhelyi elnöke hozzátette: tudatában van cselekedetének és vállalja annak következményeit. Hasonlóan közelített a kérdéshez Ölvedi Zsolt is, aki kijelentette: akkor is indul a választásokon, ha az MPP országos vezetősége a kizárásáról dönt. „Ha a polgári párt eddig a jobboldal együttműködését szorgalmazta, akkor számomra természetes ez az egyezség. Ugyanakkor egy dolog, amit az országos vezetőség mond, és más, amit mi, Maros megyeiek vagy marosvásárhelyiek akarunk. Annak idején azért lett elegünk az RMDSZ-ből, mert a felső vezetést nem érdekelte a helyi szervezetek döntése. Az MPP-nek épen ezt kellene elkerülnie” – hangoztatta Ölvedi. Tőkés Andrást sem érdekli, ha az országos vezetők visszavonják a megyei tiszteletbeli elnöki címét, amit azok után is megőrizhetett, miután az MPP-ből az EMNP-be igazolt. „Nekünk most az a legfontosabb, hogy ne osszuk meg a jobboldalt, és legyen közös listánk” – fejtette ki Tőkés.
Kérdésünkre, hogy a választások után mi lesz a polgári oldalról átigazolt személyek sorsa abban az esetben, ha a pártjuk nem fogadja vissza, Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke úgy vélekedett, a kampány közeledtével pártját most nem az efféle kérdések kell hogy foglalkoztassák. „Semmi esetre nem rúgjuk ki őket, hisz ez nem az MPP. Ha nálunk szeretnének maradni, megtehetik, és akár a tisztújításon is részt vehetnek” – nyilatkozta Portik.
Toró: a közös munka nem a pártelnökön múlik
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, pártelnöki dekrétummal nem lehet a helyi szintű együttműködést megtiltani. Az, hogy Biró Zsolt, az MPP elnöke kiad egy cáfolatot, nem jelenti azt, hogy Maros megyében a helyi és a megyei szervezetek nem fognak együttműködni a néppárttal, mint ahogy Sepsiszentgyörgyön is valószínűleg azon fognak dolgozni a polgáriak, hogy Sánta Imre, az EMNP képviselőjelöltje minél több szavazatot kapjon. „Ebben a kampányban az EMNP és az MPP ugyanabba az irányba fogják tolni a szekeret, azt a vonalat támogatják, amely egyformán közel áll hozzájuk” – fogalmazott Toró.
Az EMNP elnöke az EMNP–MPP-együttműködésről leszögezte, a jelöltállítás törvényes határidejének lejártával, október 30-án „pontot tesznek az ügy végére”. Közölte továbbá, a néppárt a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indít, képviselőjelölteket nem, mivel nem akarja gyengíteni a magyar képviselet esélyét. „Szórványban az igazi veszélyt az jelenti, hogy 22 év alatt nem sikerült lelassítani, visszafordítani az asszimilációt, szórványban is a határozott nemzeti-autonomista törekvéseket kell felvállalni” – mondta Toró T. Tibor.
(Kolozs megye: nincs közösködés
Az önkormányzati választásoktól eltérően nem lesz megállapodás az EMNP és az MPP között Kolozs megyében sem – közölték lapunkkal a pártok megyei szervezeteinek vezetői. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke a Krónikának csupán annyit mondott, a helyi szervezet álláspontját egy későbbi sajtótájékoztatón fogják ismertetni. Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei elnöke ugyanakkor megkeresésünkre elmondta: a két párt országos vezetősége tárgyalt egymással, a Kolozs megyeiek pedig elfogadták a döntést.)
Krónika (Kolozsvár)
Nem állít jelölteket a decemberi parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be hétfőn a szervezet elnöke.
Nem indul a december 9-i parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be tegnap a szervezet elnöksége. Viszont ha lesznek olyan független jelöltek, akiknek támogatását a párt is érdemesnek tartja, a vezetőség nem zárkózik el ettől.
Azokban a választókerületekben, ahol nem indul MPP által támogatott független jelölt, a választók bölcsességére bízzák, hogy a magyar jelöltek közül kit támogassanak. A párt egyébként bejegyzése óta a második parlamenti választást hagyja ki. Amint arról a Krónika is beszámolt, a párt elnöksége 2008 szeptemberében úgy döntött, nem indul a november 30-i parlamenti választásokon, azonban öt független jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros megyében.
Annak ellenére, hogy a párttörvény lehetővé teszi az egymás után két választást kihagyó politikai szervezetek felszámolását, Biró Zsolt, a polgáriak két héttel ezelőtt megválasztott elnöke nem tart az általa vezetett politikai szervezetet sújtó intézkedés lehetséges következményeitől. Biró úgy tudja, Romániában több mint harminc kisebb párt van ebben a helyzetben, és eddig még egyik ellen sem indult felszámolási akció.
„Miért pont a polgári párt lenne az első, amelynek a felszámolását kérnék? Ha mégis megteszik és sikerül is, mi is vagyunk annyira erősek, hogy újból összegyűjtsük a 25 ezer aláírást, és ismét bejegyeztessük magunkat” – fejtette ki a Krónikának Biró Zsolt. Felvetésünkre, hogy döntésük összefüggésben áll-e a hétvégi RMDSZ–MPP-egyeztetéssel, Szász Jenő utódja nemmel válaszolt. „A néppártosok híresztelik azt, hogy az RMDSZ vezetői győztek meg, hogy ne induljunk. Ez nem igaz; mi annak tudatában mondtunk le a választásokon való részvételről, hogy ne veszélyeztessük a magyar képviseletet. Nem tolódtunk az RMDSZ felé, de nem is akarjuk megosztani a magyarságot” – szögezte le Biró, aki megválasztása után még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a polgári alakulat valamilyen formában ne vegyen részt a december eleji megmérettetésen.
Biró Zsolt: kizárják az átigazolókat
Biró Zsolt elnök lapunknak kijelentette továbbá, azzal, hogy valaki felkerül egy másik párt listájára, megszűnik az MPP-tagsága. Kérdésünkre, hogy amennyiben az „átigazoltak” bejutnának a parlamentbe, a polgári alakulat visszafogadná-e őket, Biró két kérdéssel válaszolt: „Bejutnak a parlamentbe? Egyáltalán vissza akarnak jönni?” Vass Imre, a Magyar Polgári Párt új, ideiglenes Maros megyei elnöke szerint is azok a polgáriak, akik felkerültek a néppárt listájára, csakis magánemberként tehették meg a lépést, hisz a párttörvény értelmében elveszítik MPP-tagságukat.
„Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezetei között semmilyen hivatalos választási együttműködés nem jött létre. Véleményünk szerint ezt valótlanságokat tartalmazó közleményekkel kikényszeríteni nem lehet, és az ilyen lépések csakis a további együttműködési lehetőségek elé gördíthetnek akadályt” – szögezi le tegnap kiadott közleményében Vass Imre, aki a néppárt listájára felkerült László György helyébe került a megyei szervezet élére.
Elszánt polgári néppártosok
A néppárt listájára felkerült MPP-sek nem tartanak Biró Zsolt vagy Vass Imre haragjától. Valamennyien úgy értékelik, hogy ha az országos vezetőség kizárja őket a pártból, megtalálják a helyüket a másik jobboldali alakulatban. Egyébként ahhoz, hogy az EMNP színeiben indulhassanak, formailag ki kellett lépniük a polgári pártból, és be kellett iratkozniuk a néppártba. „Mi választói parancsot teljesítettünk. A választók pedig a két alakulat szoros együttműködését szorgalmazzák” – érvelt döntése mellett a Krónikának nyilatkozó Pálosi Csaba.
Az MPP marosvásárhelyi elnöke hozzátette: tudatában van cselekedetének és vállalja annak következményeit. Hasonlóan közelített a kérdéshez Ölvedi Zsolt is, aki kijelentette: akkor is indul a választásokon, ha az MPP országos vezetősége a kizárásáról dönt. „Ha a polgári párt eddig a jobboldal együttműködését szorgalmazta, akkor számomra természetes ez az egyezség. Ugyanakkor egy dolog, amit az országos vezetőség mond, és más, amit mi, Maros megyeiek vagy marosvásárhelyiek akarunk. Annak idején azért lett elegünk az RMDSZ-ből, mert a felső vezetést nem érdekelte a helyi szervezetek döntése. Az MPP-nek épen ezt kellene elkerülnie” – hangoztatta Ölvedi. Tőkés Andrást sem érdekli, ha az országos vezetők visszavonják a megyei tiszteletbeli elnöki címét, amit azok után is megőrizhetett, miután az MPP-ből az EMNP-be igazolt. „Nekünk most az a legfontosabb, hogy ne osszuk meg a jobboldalt, és legyen közös listánk” – fejtette ki Tőkés.
Kérdésünkre, hogy a választások után mi lesz a polgári oldalról átigazolt személyek sorsa abban az esetben, ha a pártjuk nem fogadja vissza, Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke úgy vélekedett, a kampány közeledtével pártját most nem az efféle kérdések kell hogy foglalkoztassák. „Semmi esetre nem rúgjuk ki őket, hisz ez nem az MPP. Ha nálunk szeretnének maradni, megtehetik, és akár a tisztújításon is részt vehetnek” – nyilatkozta Portik.
Toró: a közös munka nem a pártelnökön múlik
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, pártelnöki dekrétummal nem lehet a helyi szintű együttműködést megtiltani. Az, hogy Biró Zsolt, az MPP elnöke kiad egy cáfolatot, nem jelenti azt, hogy Maros megyében a helyi és a megyei szervezetek nem fognak együttműködni a néppárttal, mint ahogy Sepsiszentgyörgyön is valószínűleg azon fognak dolgozni a polgáriak, hogy Sánta Imre, az EMNP képviselőjelöltje minél több szavazatot kapjon. „Ebben a kampányban az EMNP és az MPP ugyanabba az irányba fogják tolni a szekeret, azt a vonalat támogatják, amely egyformán közel áll hozzájuk” – fogalmazott Toró.
Az EMNP elnöke az EMNP–MPP-együttműködésről leszögezte, a jelöltállítás törvényes határidejének lejártával, október 30-án „pontot tesznek az ügy végére”. Közölte továbbá, a néppárt a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indít, képviselőjelölteket nem, mivel nem akarja gyengíteni a magyar képviselet esélyét. „Szórványban az igazi veszélyt az jelenti, hogy 22 év alatt nem sikerült lelassítani, visszafordítani az asszimilációt, szórványban is a határozott nemzeti-autonomista törekvéseket kell felvállalni” – mondta Toró T. Tibor.
(Kolozs megye: nincs közösködés
Az önkormányzati választásoktól eltérően nem lesz megállapodás az EMNP és az MPP között Kolozs megyében sem – közölték lapunkkal a pártok megyei szervezeteinek vezetői. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke a Krónikának csupán annyit mondott, a helyi szervezet álláspontját egy későbbi sajtótájékoztatón fogják ismertetni. Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei elnöke ugyanakkor megkeresésünkre elmondta: a két párt országos vezetősége tárgyalt egymással, a Kolozs megyeiek pedig elfogadták a döntést.)
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 30.
Sánta Imre versenybe száll (Bemutatkoztak a néppárti jelöltek)
Sánta Imre lelkész, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje Derzsi Sámuellel, aki az erdővidéki–sepsiszéki körzetben indul és Toró Tiborral, a térség szenátori székét megpályázó pártelnökkel közösen mutatkozott be tegnap délelőtt a háromszéki megyeközpontban. Az EMNP jelöltjei tegnap benyújtották jelentkezési iratcsomójukat a megyei választási irodánál. Felső-Háromszéken Johann Taierling a Néppárt képviselőjelöltje, az Orbaiszék–Bodza-vidéki körzetben pedig Szakács Zoltán, az Ady Endre Iskola igazgatója. Szenátori székre abban a körzetben Kovács István állatorvos pályázik.
Ne legyen kampánytéma a Mikó-ügy
Sánta Imre bikfalvi református lelkész elsősorban a Mikó melletti kiállása miatt vált ismertté, ő volt az, aki a nyáron 57 napig minden délután kivonult, és az időközben hozzá csatlakozókkal közösen imádkozott a nagynevű iskola visszaállamosítása ellen, ő hívta fel elsőként a figyelmet, hogy itt sokkal többről van szó, nem pusztán a Mikó tulajdonjogáról. Következetesen harcolt az autonómiáért, az elmúlt tíz esztendőben részt vett a legfontosabb ilyen irányba mutató kezdeményezésekben, jelen volt a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Magyar Polgári Szövetség megalapításánál. Hosszas gondolkodás után tett eleget a Néppárt felkérésének – mondotta –, és ebben az is szerepet játszott, hogy a nyáron a Mikó-ügy kapcsán megtapasztalta: az RMDSZ mind jobban próbálta elszigetelni, egész kampányt igyekezett, igyekszik ráépíteni a nagynevű iskola miatti tiltakozásra. Továbbra is fenntartja, a Székely Mikó Kollégium ügyét nem szabad elpolitizálni, „éppen ezért ebben a kampányban most először és utoljára” beszél erről – ígérte. Sánta Imre azért is vállalta az indulást, mert úgy értékeli, szükség van a román parlamentben a székelyföldi autonómia ügyének hiteles képviseletére. Elmondta: tősgyökeres szentgyörgyi, ősei több generáció óta itt élnek, és kérdésre válaszolva kiemelte: a református egyház nem ellenzi, hogy lelkészei induljanak a választásokon, egyetlen megkötés, hogy megválasztás esetén, képviselői mandátuma idejére le kell mondania papi hivatása gyakorlásáról. Elfogadta a Néppárt által felkínált keretet és segítséget, de viszonylagos függetlenséget meg kíván őrizni, nem akar pártpolitikussá válni, és bízik benne, polgári pártos barátai is támogatják majd megválasztását – mondotta. Nemcsak képviselni, szolgálni
Derzsi Sámuel baróti vállalkozó elsősorban a közösségért való tenni akarás miatt vállalta, hogy indul a választásokon, 22 éve tevékeny közéleti ember, de távol tartotta magát a politikától, most úgy érzi, eljött az ideje, hogy többet tegyen, s hisz benne: a Néppárt kínál erre lehetőséget, közösen olyan erős szervezetet építhetnek ki, „amely népi mozgalommá tud fejlődni, és tényleg az emberekről szól”. Tavasszal független polgármesterjelöltként indult Baróton, s bár nem nyert, nem tartja magát bukott politikusnak, hisz ötletei közül többet átvett a nyertes csapat. „Iskolát építünk, és mindjárt nincsenek gyermekek benne, beszélünk az autonómiáról, de szép lassan kivásárolják a földet a lábunk alól, nemzetről beszélünk, és fiataljaink elmennek. Azt látom, mindenütt a világon a föld azé, aki benépesíti, mi meg egyre fogyunk, és nincsenek politikai elképzelések mindennek megváltoztatására” – fejtette ki. „Én azt hiszem, dolgainkat nem lehet Bukarestben balkáni politizálással megoldani, de megoldást jelenthet, ha a paraszt nem a tejet adja el, hanem a tejterméket, ha a húst feldolgozva értékesíti, ha például Brassóban létrehozunk egy üzletet, ahol a székely termékek értékesíthetőek. Nem látom, hogy arra ösztönöznék az embereket, a földeket ne nadrágszíjparcellákban műveljék, hanem társuljanak, hogy erőt képviseljenek. Nem látok közösségépítést” – hangsúlyozta Derzsi Sámuel, aki leszögezte, nem az RMDSZ ellen indul, ő egy ügyért száll harcba, alternatívát kínálnak, másképp gondolkodást, más eszközöket. Nem azon vannak, hogy az RMDSZ ne kerüljön be a parlamentbe, hanem azon, hogy ők is bejussanak, s ráébresszék a szövetséget is: „nemcsak képviselni kellene, de szolgálni is”. Háromszék kötelez
Temesváron született, élt, de erősek a székelyföldi kötődései – mondta el Toró T. Tibor, az EMNP alsó-háromszéki szenátorjelöltje. Nagyszülei Magyarhermányban tanítóskodtak, így közvetlen a kapcsolata Erdővidékkel, de egyébként „a tisztesség, becsület és az emberség nem szülőhely kérdése”. Háromszék mindig zászlóshajója volt az autonómiaküzdelemnek, és ’89 után neki is ez hatotta át politikusi útját, közéleti tevékenységét, éppen ezért érzi úgy, itt a helye. A Néppárt az autonómia hiteles képviselője szeretne lenni a román parlamentben, s ezt tartja saját feladatának is, nem az RMDSZ ellenében indulnak jelöltjeik, s szerencsés helyzetet teremtett az alternatív küszöb, mert esélyt nyújt mindkét szervezet számára, hogy képviselőket, szenátorokat juttasson a román törvényhozásba. Rengeteg a félretájékoztatás az alternatív küszöbbel kapcsolatosan, nincs igazuk, akik azt állítják, hogy rontja a magyar esélyeket, szórványban például nem ezen múlik a majdani képviselet sorsa, a demográfiai mutatók váltak olyan rosszá, a népességfogyás, beolvadás oly mértékű, hogy veszélybe sodródott több képviselői hely – hangsúlyozta Toró T. Tibor, aki elmondta, ennek az is oka, hogy 22 év alatt nem sikerült megfelelő jövőképet felmutatniuk, az erős autonóm Székelyföld vagy Érmellék a szórvány számára is biztos belső anyaországot jelentene. „Visszautasítjuk a megosztás vádját, kampányunk éppen arról szól, hogy a kettő több, mint egy” – fejtette ki Toró T. Tibor.
Az EMNP kampányjelszava: Minden magyar nyer!, és nem ellopták az RMDSZ arculatát, hanem ily módon akarnak tükröt tartani, ez a válaszuk a Minden magyar számít! jelszóra. „Nem elloptuk, kölcsönvettük pedagógiai célzattal” – válaszolt Kelemen Hunor vádjaira Toró T. Tibor. Választási kampányuk lényege: hiteles embereket indítani, eredményük titka: sikerül-e meggyőzni minél szélesebb tömegeket arról, hogy az EMNP-re leadott szavazatuk nem elveszett voks. Derzsi Sámuel üzenetet is megfogalmazott a választópolgároknak: „Ne féljenek elfogadni az új hangot, gondolatokat, mert ha félnek, soha nem lehetnek igazán önmaguk. Egy nemzet akkor válik igazán naggyá, ha nem fél.”
Markó Attila nem törődik ellenfeleivel
Markó Attila nem akar foglalkozni azzal, hogy kikkel kell megmérkőznie a választási versenyben, a kampánya pedig mindenképpen az emberek gondjairól szól majd – nyilatkozta az RMDSZ képviselőjelöltje. Az Etnikumközi Hivatalt vezető államtitkár úgy vélekedett: árt a Mikó-ügynek, hogy egyáltalán felmerül: legyen-e kampánytéma. Hozzátette: nem tudja megígérni, hogy mellőzi a témát, hiszen folyamatban a kollégiumépület visszaszolgáltatói elleni büntetőper, mely az érdeklődés középpontjában áll.(MTI)
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Sánta Imre lelkész, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje Derzsi Sámuellel, aki az erdővidéki–sepsiszéki körzetben indul és Toró Tiborral, a térség szenátori székét megpályázó pártelnökkel közösen mutatkozott be tegnap délelőtt a háromszéki megyeközpontban. Az EMNP jelöltjei tegnap benyújtották jelentkezési iratcsomójukat a megyei választási irodánál. Felső-Háromszéken Johann Taierling a Néppárt képviselőjelöltje, az Orbaiszék–Bodza-vidéki körzetben pedig Szakács Zoltán, az Ady Endre Iskola igazgatója. Szenátori székre abban a körzetben Kovács István állatorvos pályázik.
Ne legyen kampánytéma a Mikó-ügy
Sánta Imre bikfalvi református lelkész elsősorban a Mikó melletti kiállása miatt vált ismertté, ő volt az, aki a nyáron 57 napig minden délután kivonult, és az időközben hozzá csatlakozókkal közösen imádkozott a nagynevű iskola visszaállamosítása ellen, ő hívta fel elsőként a figyelmet, hogy itt sokkal többről van szó, nem pusztán a Mikó tulajdonjogáról. Következetesen harcolt az autonómiáért, az elmúlt tíz esztendőben részt vett a legfontosabb ilyen irányba mutató kezdeményezésekben, jelen volt a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Magyar Polgári Szövetség megalapításánál. Hosszas gondolkodás után tett eleget a Néppárt felkérésének – mondotta –, és ebben az is szerepet játszott, hogy a nyáron a Mikó-ügy kapcsán megtapasztalta: az RMDSZ mind jobban próbálta elszigetelni, egész kampányt igyekezett, igyekszik ráépíteni a nagynevű iskola miatti tiltakozásra. Továbbra is fenntartja, a Székely Mikó Kollégium ügyét nem szabad elpolitizálni, „éppen ezért ebben a kampányban most először és utoljára” beszél erről – ígérte. Sánta Imre azért is vállalta az indulást, mert úgy értékeli, szükség van a román parlamentben a székelyföldi autonómia ügyének hiteles képviseletére. Elmondta: tősgyökeres szentgyörgyi, ősei több generáció óta itt élnek, és kérdésre válaszolva kiemelte: a református egyház nem ellenzi, hogy lelkészei induljanak a választásokon, egyetlen megkötés, hogy megválasztás esetén, képviselői mandátuma idejére le kell mondania papi hivatása gyakorlásáról. Elfogadta a Néppárt által felkínált keretet és segítséget, de viszonylagos függetlenséget meg kíván őrizni, nem akar pártpolitikussá válni, és bízik benne, polgári pártos barátai is támogatják majd megválasztását – mondotta. Nemcsak képviselni, szolgálni
Derzsi Sámuel baróti vállalkozó elsősorban a közösségért való tenni akarás miatt vállalta, hogy indul a választásokon, 22 éve tevékeny közéleti ember, de távol tartotta magát a politikától, most úgy érzi, eljött az ideje, hogy többet tegyen, s hisz benne: a Néppárt kínál erre lehetőséget, közösen olyan erős szervezetet építhetnek ki, „amely népi mozgalommá tud fejlődni, és tényleg az emberekről szól”. Tavasszal független polgármesterjelöltként indult Baróton, s bár nem nyert, nem tartja magát bukott politikusnak, hisz ötletei közül többet átvett a nyertes csapat. „Iskolát építünk, és mindjárt nincsenek gyermekek benne, beszélünk az autonómiáról, de szép lassan kivásárolják a földet a lábunk alól, nemzetről beszélünk, és fiataljaink elmennek. Azt látom, mindenütt a világon a föld azé, aki benépesíti, mi meg egyre fogyunk, és nincsenek politikai elképzelések mindennek megváltoztatására” – fejtette ki. „Én azt hiszem, dolgainkat nem lehet Bukarestben balkáni politizálással megoldani, de megoldást jelenthet, ha a paraszt nem a tejet adja el, hanem a tejterméket, ha a húst feldolgozva értékesíti, ha például Brassóban létrehozunk egy üzletet, ahol a székely termékek értékesíthetőek. Nem látom, hogy arra ösztönöznék az embereket, a földeket ne nadrágszíjparcellákban műveljék, hanem társuljanak, hogy erőt képviseljenek. Nem látok közösségépítést” – hangsúlyozta Derzsi Sámuel, aki leszögezte, nem az RMDSZ ellen indul, ő egy ügyért száll harcba, alternatívát kínálnak, másképp gondolkodást, más eszközöket. Nem azon vannak, hogy az RMDSZ ne kerüljön be a parlamentbe, hanem azon, hogy ők is bejussanak, s ráébresszék a szövetséget is: „nemcsak képviselni kellene, de szolgálni is”. Háromszék kötelez
Temesváron született, élt, de erősek a székelyföldi kötődései – mondta el Toró T. Tibor, az EMNP alsó-háromszéki szenátorjelöltje. Nagyszülei Magyarhermányban tanítóskodtak, így közvetlen a kapcsolata Erdővidékkel, de egyébként „a tisztesség, becsület és az emberség nem szülőhely kérdése”. Háromszék mindig zászlóshajója volt az autonómiaküzdelemnek, és ’89 után neki is ez hatotta át politikusi útját, közéleti tevékenységét, éppen ezért érzi úgy, itt a helye. A Néppárt az autonómia hiteles képviselője szeretne lenni a román parlamentben, s ezt tartja saját feladatának is, nem az RMDSZ ellenében indulnak jelöltjeik, s szerencsés helyzetet teremtett az alternatív küszöb, mert esélyt nyújt mindkét szervezet számára, hogy képviselőket, szenátorokat juttasson a román törvényhozásba. Rengeteg a félretájékoztatás az alternatív küszöbbel kapcsolatosan, nincs igazuk, akik azt állítják, hogy rontja a magyar esélyeket, szórványban például nem ezen múlik a majdani képviselet sorsa, a demográfiai mutatók váltak olyan rosszá, a népességfogyás, beolvadás oly mértékű, hogy veszélybe sodródott több képviselői hely – hangsúlyozta Toró T. Tibor, aki elmondta, ennek az is oka, hogy 22 év alatt nem sikerült megfelelő jövőképet felmutatniuk, az erős autonóm Székelyföld vagy Érmellék a szórvány számára is biztos belső anyaországot jelentene. „Visszautasítjuk a megosztás vádját, kampányunk éppen arról szól, hogy a kettő több, mint egy” – fejtette ki Toró T. Tibor.
Az EMNP kampányjelszava: Minden magyar nyer!, és nem ellopták az RMDSZ arculatát, hanem ily módon akarnak tükröt tartani, ez a válaszuk a Minden magyar számít! jelszóra. „Nem elloptuk, kölcsönvettük pedagógiai célzattal” – válaszolt Kelemen Hunor vádjaira Toró T. Tibor. Választási kampányuk lényege: hiteles embereket indítani, eredményük titka: sikerül-e meggyőzni minél szélesebb tömegeket arról, hogy az EMNP-re leadott szavazatuk nem elveszett voks. Derzsi Sámuel üzenetet is megfogalmazott a választópolgároknak: „Ne féljenek elfogadni az új hangot, gondolatokat, mert ha félnek, soha nem lehetnek igazán önmaguk. Egy nemzet akkor válik igazán naggyá, ha nem fél.”
Markó Attila nem törődik ellenfeleivel
Markó Attila nem akar foglalkozni azzal, hogy kikkel kell megmérkőznie a választási versenyben, a kampánya pedig mindenképpen az emberek gondjairól szól majd – nyilatkozta az RMDSZ képviselőjelöltje. Az Etnikumközi Hivatalt vezető államtitkár úgy vélekedett: árt a Mikó-ügynek, hogy egyáltalán felmerül: legyen-e kampánytéma. Hozzátette: nem tudja megígérni, hogy mellőzi a témát, hiszen folyamatban a kollégiumépület visszaszolgáltatói elleni büntetőper, mely az érdeklődés középpontjában áll.(MTI)
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 30.
Visszatér Szentjobbra a közigazgatás
Több mint húsz éves folyamat eredményeképpen visszakerül Szentjobbra az onnan 1968-ban elvitt polgármesteri hivatal.
Az ügy részleteiről Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke számolt be, elárulva azt, hogy 1990 óta folyamatosan felvetődik ez a kérdés. Az előző önkormányzati ciklusban indították el a helybeliek a konkrét átköltöztetési folyamatot Zatykó István akkori polgármester kezdeményezésére. Referendumot is szerveztek a községhez tartozó négy településen, Berettyócsohajon, Szentjobbon, Farnason és Csanáloson, és mivelSzentjobbon egyedül több lakos van, mint a három másik településen együttvéve, ezt a referendumeredménye is tükrözte. Szabó Ödön hozzátette, hogy össze kellett állítani egy dokumentációt, melyben azt kellett bizonyítani, hogy infrastrukturális szempontból alkalmas Szentjobb arra, hogy községközpont legyen. Ennek a követelmények eleget is tett a falu, hiszen a megyei tanács már korábban támogatta abban, hogy egy épületet vásároljon a falu a központban, amelyet aztán szintén a megyei tanács támogatásával újítottak fel.
A Bihar megyei kormánybiztosi hivatal a múlt hónapban adta ki a községközpont-költöztetésre vonatkozó pozitív véleményezését, így már nem volt akadálya a vonatkozó törvény parlamenti előterjesztésének. Szabó Ödön aláhúzta, hogy a törvénytervezetet a Bihar megyei RMDSZ-es honatyák nyújtották be. Ennek a tervezetnek az esetében a Szenátus a döntő ház, és mivel közigazgatásra vonatkozó törvényről van szó, ezért nem a szavazáskor jelen lévő, hanem az összes funkcióban lévő szenátor többségének igen szavazatára volt szükség ahhoz, hogy a tervezet törvényerőre lépjen. Ez azt jelenti, hogy minimum hatvankét szavazatra volt szükség a tervezet elfogadásához, és a kedden a Szenátusban lezajlott parlamenti ülésen éppen ennyi igen szavazatot kapott az előterjesztés, vagyis az RMDSZ-es honatyákon kívül voltak kormánypárti, és PDL-s szenátorok is, akik megszavazták azt. Szabó Ödön kifejtette, hogy több érvet sorakoztatott fel az RMDSZannak érdekében, hogy ebben az ügyben a kedvező döntés megszülethessen. Ezek között az érvek között szerepelt az, hogy Szentjobbon többen laknak, mint a három másik településen együttvéve, ugyanakkor fontos tényezőnek számított az, hogy lezajlott egy érvényes és eredményes referendum, amely tanúsította, hogy a lakosok többsége a polgármesteri hivatal átköltöztetése mellett tette le a voksát. Az átköltöztetéshez megvan a szükséges infrastruktúra is, és nem utolsó sorban a jövőben kevesebb ember kell majd más teleülésre utazzon annak érdekében, hogy ügyeit intézze.
Négy év munka
Cseke Attila szenátor- aki Lakatos Péter volt parlamenti képviselővel közösen a tervezetet előterjesztette- az Erdély Online-nak kiemelte: kiemelte: ami történt, az az elmúlt négy év közigazgatási, illetve parlamenti munkájának az eredménye. Úgy vélte: az átszervezésről szóló törvény is azt bizonyítja, mennyire fontos az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság parlamenti jelenléte, hiszen ez esetben is úgynevezett organikus törvényről volt szó, vagyis pont annyi (62) szavazatra volt szükség az elfogadásához, ahány igen-voksot végül kapott. Ha egy szenátor is hiányzott volna az RMDSZ-frakcióból, akkor valószínűleg a törvényt nem fogadják el, illetve arra is szükség volt, hogy a hét RMDSZ-szavazathoz megszerezzék a 62-ig fennmaradó vokskülönbséget. Hangsúlyozta: tulajdonképpen egy igazságtalanságot vagy jogtalanságot korrigáltak ezzel, hiszen amikor 1968-ban közigazgatási átszervezés volt, a községközpontot elhelyezték a legnagyobb, és egyben legmagyarabb településről, és ekkor keresztelték át a mostanig használt névre.
Pap István
erdon.ro
Több mint húsz éves folyamat eredményeképpen visszakerül Szentjobbra az onnan 1968-ban elvitt polgármesteri hivatal.
Az ügy részleteiről Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke számolt be, elárulva azt, hogy 1990 óta folyamatosan felvetődik ez a kérdés. Az előző önkormányzati ciklusban indították el a helybeliek a konkrét átköltöztetési folyamatot Zatykó István akkori polgármester kezdeményezésére. Referendumot is szerveztek a községhez tartozó négy településen, Berettyócsohajon, Szentjobbon, Farnason és Csanáloson, és mivelSzentjobbon egyedül több lakos van, mint a három másik településen együttvéve, ezt a referendumeredménye is tükrözte. Szabó Ödön hozzátette, hogy össze kellett állítani egy dokumentációt, melyben azt kellett bizonyítani, hogy infrastrukturális szempontból alkalmas Szentjobb arra, hogy községközpont legyen. Ennek a követelmények eleget is tett a falu, hiszen a megyei tanács már korábban támogatta abban, hogy egy épületet vásároljon a falu a központban, amelyet aztán szintén a megyei tanács támogatásával újítottak fel.
A Bihar megyei kormánybiztosi hivatal a múlt hónapban adta ki a községközpont-költöztetésre vonatkozó pozitív véleményezését, így már nem volt akadálya a vonatkozó törvény parlamenti előterjesztésének. Szabó Ödön aláhúzta, hogy a törvénytervezetet a Bihar megyei RMDSZ-es honatyák nyújtották be. Ennek a tervezetnek az esetében a Szenátus a döntő ház, és mivel közigazgatásra vonatkozó törvényről van szó, ezért nem a szavazáskor jelen lévő, hanem az összes funkcióban lévő szenátor többségének igen szavazatára volt szükség ahhoz, hogy a tervezet törvényerőre lépjen. Ez azt jelenti, hogy minimum hatvankét szavazatra volt szükség a tervezet elfogadásához, és a kedden a Szenátusban lezajlott parlamenti ülésen éppen ennyi igen szavazatot kapott az előterjesztés, vagyis az RMDSZ-es honatyákon kívül voltak kormánypárti, és PDL-s szenátorok is, akik megszavazták azt. Szabó Ödön kifejtette, hogy több érvet sorakoztatott fel az RMDSZannak érdekében, hogy ebben az ügyben a kedvező döntés megszülethessen. Ezek között az érvek között szerepelt az, hogy Szentjobbon többen laknak, mint a három másik településen együttvéve, ugyanakkor fontos tényezőnek számított az, hogy lezajlott egy érvényes és eredményes referendum, amely tanúsította, hogy a lakosok többsége a polgármesteri hivatal átköltöztetése mellett tette le a voksát. Az átköltöztetéshez megvan a szükséges infrastruktúra is, és nem utolsó sorban a jövőben kevesebb ember kell majd más teleülésre utazzon annak érdekében, hogy ügyeit intézze.
Négy év munka
Cseke Attila szenátor- aki Lakatos Péter volt parlamenti képviselővel közösen a tervezetet előterjesztette- az Erdély Online-nak kiemelte: kiemelte: ami történt, az az elmúlt négy év közigazgatási, illetve parlamenti munkájának az eredménye. Úgy vélte: az átszervezésről szóló törvény is azt bizonyítja, mennyire fontos az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság parlamenti jelenléte, hiszen ez esetben is úgynevezett organikus törvényről volt szó, vagyis pont annyi (62) szavazatra volt szükség az elfogadásához, ahány igen-voksot végül kapott. Ha egy szenátor is hiányzott volna az RMDSZ-frakcióból, akkor valószínűleg a törvényt nem fogadják el, illetve arra is szükség volt, hogy a hét RMDSZ-szavazathoz megszerezzék a 62-ig fennmaradó vokskülönbséget. Hangsúlyozta: tulajdonképpen egy igazságtalanságot vagy jogtalanságot korrigáltak ezzel, hiszen amikor 1968-ban közigazgatási átszervezés volt, a községközpontot elhelyezték a legnagyobb, és egyben legmagyarabb településről, és ekkor keresztelték át a mostanig használt névre.
Pap István
erdon.ro
2012. október 31.
Magyar utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! – Az EMI felhívása
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) marosvásárhelyi szervezete ingyen adományoz magyar utcanév-, illetve házszámtáblát azon magyar lakosoknak, akik igényelik.
Ugyan az Önkormányzati Testület múlt héten elutasította a határozattervezetet, melyben az utcanevek kétnyelvű kiírását kezdeményezte az RMDSZ, a Tanács abba nem szólhat bele, ha valaki magyar utcatáblát helyez el saját ingatlanjára. A történelmi magyar nevek úgy a magyar, mint a román lakosság körében használatosak. Tegyünk róla, hogy leírva is láthatóak legyenek házaink falán! Magyar utcanév- és házszámtáblákat a következő elérhetőségen kérhet folyó év november hatodikától: Karácsonyi Lehel – 0755777250
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) marosvásárhelyi szervezete.
Erdély.ma
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) marosvásárhelyi szervezete ingyen adományoz magyar utcanév-, illetve házszámtáblát azon magyar lakosoknak, akik igényelik.
Ugyan az Önkormányzati Testület múlt héten elutasította a határozattervezetet, melyben az utcanevek kétnyelvű kiírását kezdeményezte az RMDSZ, a Tanács abba nem szólhat bele, ha valaki magyar utcatáblát helyez el saját ingatlanjára. A történelmi magyar nevek úgy a magyar, mint a román lakosság körében használatosak. Tegyünk róla, hogy leírva is láthatóak legyenek házaink falán! Magyar utcanév- és házszámtáblákat a következő elérhetőségen kérhet folyó év november hatodikától: Karácsonyi Lehel – 0755777250
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) marosvásárhelyi szervezete.
Erdély.ma
2012. október 31.
Elvettek egy iskolaépületet Nagyváradon
Elvették és a vegyes tannyelvű iskola hatáskörébe utalták a tavaly alakult önálló magyar Szacsvay Általános Iskola egyik épületének ügyvezetését Nagyváradon. Az RMDSZ jogászokkal vizsgáltatja meg, és bíróságon támadná meg a döntést.
A nagyváradi Szacsvay iskola igazgatója azokat az iratokat mutatja, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iskolaépület elvétele törvénytelen volt. Az iskola jelenleg három épületben működik. Az egyiket közösen használják a Mihai Eminescu román főgimnáziummal. Ezt most az önkormányzat teljes egészében át is adta a román intézménynek.
- Mi tehát akkor csak azzal a teremszámmal gazdálkodhatunk ami itt a főépületben és a Körös parti épületben áll rendelkezésünkre – mondta Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Gimnázium igazgatója.
Ez az igazgató szerint nem elég a magyar iskola zavartalan működéséhez, sőt, jövőre az iskolázási tervbe vett további magyar osztályokat sem tudják majd elindítani. Az RMDSZ bíróságon támadja meg a döntést.
- Jelen pillanatban a Szacsvay Iskolában négy olyan osztály van, ahol egy gyerekre 1,1 négyzetméter jut. Ezt úgy értem, hogy a paddal, meg a székkel, meg a gyerekkel együtt, holott a szabványok két négyzetmétert írnak elő minimális felületnek. Ez sem számított semmit a döntés meghozatalakor – mondta Biró Rozália, tanácsos – RMDSZ frakcióvezető, Nagyvárad.
Az önkormányzat szerint a vitatott épületben az Eminescu Gimnáziumnak három, míg a Szacsvay magyar iskolának csak egy osztálya működik, így szerintük jogos, hogy a román intézmény dönthessen az épületről. - Az önkormányzat véleménye szerint az a legmegfelelőbb lépés, hogy a román ügyekben a román iskola vezetősége döntsön, ezért csoportosították át az Eminescu iskolához az említett intézményt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszüntetik a magyar osztályokat és a magyar osztályok továbbra is a megszokott módon fognak működni – mondta Petri Csilla Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivője.
A városvezetés nemrég az Ady Endre Középiskola bérleti díját nem fizette ki a római katolikus egyháznak. erdely.tv
Erdély.ma
Elvették és a vegyes tannyelvű iskola hatáskörébe utalták a tavaly alakult önálló magyar Szacsvay Általános Iskola egyik épületének ügyvezetését Nagyváradon. Az RMDSZ jogászokkal vizsgáltatja meg, és bíróságon támadná meg a döntést.
A nagyváradi Szacsvay iskola igazgatója azokat az iratokat mutatja, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iskolaépület elvétele törvénytelen volt. Az iskola jelenleg három épületben működik. Az egyiket közösen használják a Mihai Eminescu román főgimnáziummal. Ezt most az önkormányzat teljes egészében át is adta a román intézménynek.
- Mi tehát akkor csak azzal a teremszámmal gazdálkodhatunk ami itt a főépületben és a Körös parti épületben áll rendelkezésünkre – mondta Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Gimnázium igazgatója.
Ez az igazgató szerint nem elég a magyar iskola zavartalan működéséhez, sőt, jövőre az iskolázási tervbe vett további magyar osztályokat sem tudják majd elindítani. Az RMDSZ bíróságon támadja meg a döntést.
- Jelen pillanatban a Szacsvay Iskolában négy olyan osztály van, ahol egy gyerekre 1,1 négyzetméter jut. Ezt úgy értem, hogy a paddal, meg a székkel, meg a gyerekkel együtt, holott a szabványok két négyzetmétert írnak elő minimális felületnek. Ez sem számított semmit a döntés meghozatalakor – mondta Biró Rozália, tanácsos – RMDSZ frakcióvezető, Nagyvárad.
Az önkormányzat szerint a vitatott épületben az Eminescu Gimnáziumnak három, míg a Szacsvay magyar iskolának csak egy osztálya működik, így szerintük jogos, hogy a román intézmény dönthessen az épületről. - Az önkormányzat véleménye szerint az a legmegfelelőbb lépés, hogy a román ügyekben a román iskola vezetősége döntsön, ezért csoportosították át az Eminescu iskolához az említett intézményt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszüntetik a magyar osztályokat és a magyar osztályok továbbra is a megszokott módon fognak működni – mondta Petri Csilla Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivője.
A városvezetés nemrég az Ady Endre Középiskola bérleti díját nem fizette ki a római katolikus egyháznak. erdely.tv
Erdély.ma
2012. október 31.
Benyújtotta parlamenti jelöltjei iratcsomóit az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tegnap délelőtt nyújtotta be a prefektúra épületében székelő Kolozs Megyei Választási Irodába a december 9-i parlamenti választásokon megméretkező jelöltjeik iratcsomóját. Szász Péter szenátorjelölt azt nyilatkozta: a néppárt négy szenátor- és hét képviselőjelöltet indít Kolozs megyében a parlamenti választásokon. – Amennyiben jelöltjeink mandátumhoz jutnak, az ország decentralizálásáért, regionalizálódásáért és föderalizálásáért szállnak síkra. Mi nem az RMDSZ szavazótáborát akarjuk csökkenteni, hanem azokat a magyarokat szólítjuk meg, akik jó ideje azért nem mentek el szavazni, mivel nem akarták voksukat az RMDSZ-re adni – mondta Szász, ám arról nem számolt be, hány mandátumra számít a néppárt. Szász elmondta: az EMNP parlamenti bejutása az alternatív küszöb elérésétől függ.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tegnap délelőtt nyújtotta be a prefektúra épületében székelő Kolozs Megyei Választási Irodába a december 9-i parlamenti választásokon megméretkező jelöltjeik iratcsomóját. Szász Péter szenátorjelölt azt nyilatkozta: a néppárt négy szenátor- és hét képviselőjelöltet indít Kolozs megyében a parlamenti választásokon. – Amennyiben jelöltjeink mandátumhoz jutnak, az ország decentralizálásáért, regionalizálódásáért és föderalizálásáért szállnak síkra. Mi nem az RMDSZ szavazótáborát akarjuk csökkenteni, hanem azokat a magyarokat szólítjuk meg, akik jó ideje azért nem mentek el szavazni, mivel nem akarták voksukat az RMDSZ-re adni – mondta Szász, ám arról nem számolt be, hány mandátumra számít a néppárt. Szász elmondta: az EMNP parlamenti bejutása az alternatív küszöb elérésétől függ.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 31.
Csegzi Sándor: "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar"
Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt RMDSZ-es alpolgármestere tegnap délután benyújtotta a 3500 támogató aláírást tartalmazó listáit a megyei választási irodához. Csegzi Sándor, aki függetlenként vesz részt a december 9-i parlamenti választásokon egy képviselői mandátum megszerzéséért, a dokumentumok benyújtása után a sajtó képviselőinek nyilatkozva kijelentette: független jelöltként indul a parlamenti választásokon, de "nem érzéketlenül" és "nem semlegesen" a polgárok problémái iránt, ugyanakkor meggyőződése, hogy egy független képviselő is végezhet eredményes munkát a közösség érdekében. " A 3500 támogató aláírás kötelez, és megerősít abban a tudatban, hogy jó úton indultam el és van esélyem a választásokon. Olyan réteget képviselek, amely akarja a változást, de valamilyen okból kifolyólag még nem vállalta fel más formában. Ezeknek az embereknek a támogatására számítok" – közölte Csegzi Sándor, aki jelenleg Dorin Florea polgármester egyik tanácsadója. "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar, aki indul akár RMDSZ, akár más politikai párt színeiben. Ha a magyarok számát akarja az RMDSZ megtartani, ez nem föltétlenül az RMDSZ színeiben kell történjen, de együttműködéssel, összefogással ezt a célt elérheti. A sokszínűség nemcsak elméletileg, hanem valóságosan is jelen kellene legyen. Nem a pártokért küzdök, hanem függetlenként, olyan független szó akarok lenni, ami az elmúlt időszaknak az emberi, önkormányzati problémáit a maga tapasztalata szerint elmondja és majd kiderül, hogy van-e ennek támogatottsága, vagy nincs. Az eddigi aláírások biztató jelek" – tette hozzá. Csegzi Sándor szerint már elindult ellene a lejárató kampány, példaként a Gaga rádiót hozta fel, amely nem adott számára lehetőséget, hogy éljen a replikához való jogával, vagy "bizonyos lapokat" említette, amelyek a vele készült interjúkat "nem engedik be", de azt is elmondta, hogy "ki van tiltva más rádiókból is". "Mondták már, hogy kamikazeakció, amit teszek. Aki tudja, hogy kik voltak a kamikazék, el tudja képzelni, milyen elszántság kellett legyen azokban a pilótákban, ha vállalták ezt a feladatot. Az ő harcuknak eredményeként Japán ma a legerősebb gazdasági erő a világban. Olyan közösségi célért dolgoztak, ami meghozta gyümölcsét. Nem egy öngyilkossági, hanem egy feltörekvési, illetve esélyt adó folyamat lesz ebből" – mondta Csegzi, jelölésére utalva.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt RMDSZ-es alpolgármestere tegnap délután benyújtotta a 3500 támogató aláírást tartalmazó listáit a megyei választási irodához. Csegzi Sándor, aki függetlenként vesz részt a december 9-i parlamenti választásokon egy képviselői mandátum megszerzéséért, a dokumentumok benyújtása után a sajtó képviselőinek nyilatkozva kijelentette: független jelöltként indul a parlamenti választásokon, de "nem érzéketlenül" és "nem semlegesen" a polgárok problémái iránt, ugyanakkor meggyőződése, hogy egy független képviselő is végezhet eredményes munkát a közösség érdekében. " A 3500 támogató aláírás kötelez, és megerősít abban a tudatban, hogy jó úton indultam el és van esélyem a választásokon. Olyan réteget képviselek, amely akarja a változást, de valamilyen okból kifolyólag még nem vállalta fel más formában. Ezeknek az embereknek a támogatására számítok" – közölte Csegzi Sándor, aki jelenleg Dorin Florea polgármester egyik tanácsadója. "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar, aki indul akár RMDSZ, akár más politikai párt színeiben. Ha a magyarok számát akarja az RMDSZ megtartani, ez nem föltétlenül az RMDSZ színeiben kell történjen, de együttműködéssel, összefogással ezt a célt elérheti. A sokszínűség nemcsak elméletileg, hanem valóságosan is jelen kellene legyen. Nem a pártokért küzdök, hanem függetlenként, olyan független szó akarok lenni, ami az elmúlt időszaknak az emberi, önkormányzati problémáit a maga tapasztalata szerint elmondja és majd kiderül, hogy van-e ennek támogatottsága, vagy nincs. Az eddigi aláírások biztató jelek" – tette hozzá. Csegzi Sándor szerint már elindult ellene a lejárató kampány, példaként a Gaga rádiót hozta fel, amely nem adott számára lehetőséget, hogy éljen a replikához való jogával, vagy "bizonyos lapokat" említette, amelyek a vele készült interjúkat "nem engedik be", de azt is elmondta, hogy "ki van tiltva más rádiókból is". "Mondták már, hogy kamikazeakció, amit teszek. Aki tudja, hogy kik voltak a kamikazék, el tudja képzelni, milyen elszántság kellett legyen azokban a pilótákban, ha vállalták ezt a feladatot. Az ő harcuknak eredményeként Japán ma a legerősebb gazdasági erő a világban. Olyan közösségi célért dolgoztak, ami meghozta gyümölcsét. Nem egy öngyilkossági, hanem egy feltörekvési, illetve esélyt adó folyamat lesz ebből" – mondta Csegzi, jelölésére utalva.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2012. október 31.
Megnézhető a később felavatott emlékgúla
Nagyvárad- Szerdán a Pro Liberta Partium Egyesület és az RMDSZ-frakció tagjai, műemlékvédők és helytörténészek társaságában a köztemetőben megtekintették a világháborús magyar hősök emlékgúláját.
Sárközi Zoltán RMDSZ-es városi önkormányzati képviselő, a Pro Liberta Partium Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet: 1917-ben már Nagyváradra érkeztek Doberdóból azok a kövek, melyeket Kratochwill Károly ezredes küldött egy leendő világháborús emlékmű felépítéséhez. „Lám, el kellett teljen közel száz esztendőnek ahhoz, hogy újra állhasson Nagyváradon magyar katonai emlékmű. Jelenlegi formáját onnan kapta, hogy ehhez hasonlóak, illetve pont ilyenek épültek- szám szerint négy darab- Isonzó és Doberdó vidékén az első világháborúban. Azért döntöttünk így, mivel monumentalitását, illetve formáját figyelembe véve, valamint a szilárdságával a legjobban ki tudja fejezni azoknak az erejét, akikért állítva lett. Tudjuk jól, hogy egy obeliszket, egy emlékművet már a kilencvenes évek elején eltüntettek ebből a temetőből, és számukra ismeretlen helyre került. Ez az emlékmű kívánja pótolni annak a hiányát is, és ugyanakkor egy átfogóbb szerepet játszva nem csupán az első, hanem a második világháborús magyar hősök emlékét is őrzi, mely eddig még nem volt, nyilatkozta az Erdély Online-nak a helyi tanácsos.
Birtokbavétel
A Pro Liberta Partium Egyesület vezetője arra is kitért: „ez az emlékmű nyilvánvaló, hogy önkormányzati beruházásból készült, tehát a civil szervezetek úgymond csak tanácsadással működhettek közre a felépítésénél, de úgy látszik, hogy az RMDSZ-frakció olyan jól működött, hogy át tudtuk vinni azt, hogy ezt a formát kaphassa meg, hiszen eredetileg csak egy fémformába helyett márványlapról lett volna szó, amit a román honvédelmi minisztérium megkövetelt volna. Amióta nem vagyunk benne a város vezetésében, sajnos annyira nehézkesen mennek a dolgok, hogy nem tudjuk, mikorra fogra kitűzni a Polgármesteri Hivatal az emlékmű felavatását, mert minket erről nem tájékoztattak. Mi azt szeretnénk, hogy valamikor november hónapban civil kezdeményezésre az emlékművet a váradi magyarság mégis birtokba vehesse. Persze ez nem jelenti azt, hogy addig is nem lehet elhelyezni a kegyelet virágait, vagy gyertyát gyújtani a hősök emlékére. Használjuk ki tehát a lehetőséget, és minél többen látogassunk ki ide!”- javasolta Sárközi Zoltán.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad- Szerdán a Pro Liberta Partium Egyesület és az RMDSZ-frakció tagjai, műemlékvédők és helytörténészek társaságában a köztemetőben megtekintették a világháborús magyar hősök emlékgúláját.
Sárközi Zoltán RMDSZ-es városi önkormányzati képviselő, a Pro Liberta Partium Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet: 1917-ben már Nagyváradra érkeztek Doberdóból azok a kövek, melyeket Kratochwill Károly ezredes küldött egy leendő világháborús emlékmű felépítéséhez. „Lám, el kellett teljen közel száz esztendőnek ahhoz, hogy újra állhasson Nagyváradon magyar katonai emlékmű. Jelenlegi formáját onnan kapta, hogy ehhez hasonlóak, illetve pont ilyenek épültek- szám szerint négy darab- Isonzó és Doberdó vidékén az első világháborúban. Azért döntöttünk így, mivel monumentalitását, illetve formáját figyelembe véve, valamint a szilárdságával a legjobban ki tudja fejezni azoknak az erejét, akikért állítva lett. Tudjuk jól, hogy egy obeliszket, egy emlékművet már a kilencvenes évek elején eltüntettek ebből a temetőből, és számukra ismeretlen helyre került. Ez az emlékmű kívánja pótolni annak a hiányát is, és ugyanakkor egy átfogóbb szerepet játszva nem csupán az első, hanem a második világháborús magyar hősök emlékét is őrzi, mely eddig még nem volt, nyilatkozta az Erdély Online-nak a helyi tanácsos.
Birtokbavétel
A Pro Liberta Partium Egyesület vezetője arra is kitért: „ez az emlékmű nyilvánvaló, hogy önkormányzati beruházásból készült, tehát a civil szervezetek úgymond csak tanácsadással működhettek közre a felépítésénél, de úgy látszik, hogy az RMDSZ-frakció olyan jól működött, hogy át tudtuk vinni azt, hogy ezt a formát kaphassa meg, hiszen eredetileg csak egy fémformába helyett márványlapról lett volna szó, amit a román honvédelmi minisztérium megkövetelt volna. Amióta nem vagyunk benne a város vezetésében, sajnos annyira nehézkesen mennek a dolgok, hogy nem tudjuk, mikorra fogra kitűzni a Polgármesteri Hivatal az emlékmű felavatását, mert minket erről nem tájékoztattak. Mi azt szeretnénk, hogy valamikor november hónapban civil kezdeményezésre az emlékművet a váradi magyarság mégis birtokba vehesse. Persze ez nem jelenti azt, hogy addig is nem lehet elhelyezni a kegyelet virágait, vagy gyertyát gyújtani a hősök emlékére. Használjuk ki tehát a lehetőséget, és minél többen látogassunk ki ide!”- javasolta Sárközi Zoltán.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2012. október 31.
Kegyeleti hely és adatőrző
Nagyvárad- Szerda délelőtt a Rulikowski köztemető főbejáratánál szabadtéri kiállítás nyílt azoknak a régi síremlékeknek egy részéről, melyeket Kordics Imre helytörténész leltározott fel, fényképezett le.
Körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdődött el Kordics Imre helytörténésznek köszönhetően az az igényes, a síremlékek felleltározásán és lefényképezésén kívül leletmentést is feltételező munka, melynek egyik látható eredménye az október 31-én megnyílt és péntek estig megtekinthető kiállítás. A huszonhárom fénykép a Rulikowski temető legrégebbi, illetve legjellegzetesebb síremlékeit örökíti meg, az alkotásokat pedig egy-egy magyar és román nyelvű, a szerző gondolatait tartalmazó felirattal egészítettek ki, melyek a történelmi városrész és a történelmi temetőrész közötti kapcsolatra hívják fel a figyelmet.
A vernisszázson az érdeklődőket a helyi RMDSZ-frakció, illetve a Pro Liberta Partium Egyesület nevében Pásztor Sándor önkormányzati képviselő köszöntötte. Úgy vélte: a tárlattal Várad is csatlakozott a nagyobb nyugati városokhoz, ahol hagyománynak számít, hogy november 1-je környékén a világítással úgymond kompatibilis rendezvényeket szerveznek. Felidézte, hogy annak idején a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány kérte fel Kordics Imrét a síremlékek felleltározására, később azonban a finanszírozást megszüntette, viszont a munka így is folytatódhatott a Pro Liberta Partium Egyesületnek betudhatóan, melynek rajta kívül Sárközi Zoltán és Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsosok a tagjai. Hozzátette: a terveik közt szerepel egy monográfia megjelentetése, mely tartalmazni fogja a most kiállított képeket is.
Sírkőszobrászat
A síremlékek felkutatására vonatkozó kezdeményezést a tárlatnyitón jelenlevő Liviu Andrica, a Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) vezérigazgatója is üdvözölte, megítélésében a lakosság szempontjából hasznos a helytörténeti emlékek megismerése. Kordics Imre szerint azért fontosak az ilyen jellegű események, mert az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a temető nem csupán kegyeleti hely, hanem az épített és kulturális örökség része, a történelmükre és a művészetünkre vonatkozó adatoknak az őrzője is. A helytörténész néhány érdekességre is felhívta a figyelmet, például a temetőben lévő legrégebbi, 1786-ból származó örmény síremlékre, valamint egy 1862-ből eredő obeliszkre. Megjegyezte: azt tapasztalta, hogy a sírkőszobrászat szegényes, a legkiemelkedőbb ezek közül talán Az anya fájdalma, melynek keletkezési éve 1920. Ezután Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke arról beszélt, hogy a PBMET-tag Kordics Imre a kétezres években felmérte a várad-olaszi temetőt is, az erről megjelent könyv pedig azért különösen értékes, hiszen ezt a sírkertet felszámolták.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad- Szerda délelőtt a Rulikowski köztemető főbejáratánál szabadtéri kiállítás nyílt azoknak a régi síremlékeknek egy részéről, melyeket Kordics Imre helytörténész leltározott fel, fényképezett le.
Körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdődött el Kordics Imre helytörténésznek köszönhetően az az igényes, a síremlékek felleltározásán és lefényképezésén kívül leletmentést is feltételező munka, melynek egyik látható eredménye az október 31-én megnyílt és péntek estig megtekinthető kiállítás. A huszonhárom fénykép a Rulikowski temető legrégebbi, illetve legjellegzetesebb síremlékeit örökíti meg, az alkotásokat pedig egy-egy magyar és román nyelvű, a szerző gondolatait tartalmazó felirattal egészítettek ki, melyek a történelmi városrész és a történelmi temetőrész közötti kapcsolatra hívják fel a figyelmet.
A vernisszázson az érdeklődőket a helyi RMDSZ-frakció, illetve a Pro Liberta Partium Egyesület nevében Pásztor Sándor önkormányzati képviselő köszöntötte. Úgy vélte: a tárlattal Várad is csatlakozott a nagyobb nyugati városokhoz, ahol hagyománynak számít, hogy november 1-je környékén a világítással úgymond kompatibilis rendezvényeket szerveznek. Felidézte, hogy annak idején a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány kérte fel Kordics Imrét a síremlékek felleltározására, később azonban a finanszírozást megszüntette, viszont a munka így is folytatódhatott a Pro Liberta Partium Egyesületnek betudhatóan, melynek rajta kívül Sárközi Zoltán és Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsosok a tagjai. Hozzátette: a terveik közt szerepel egy monográfia megjelentetése, mely tartalmazni fogja a most kiállított képeket is.
Sírkőszobrászat
A síremlékek felkutatására vonatkozó kezdeményezést a tárlatnyitón jelenlevő Liviu Andrica, a Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) vezérigazgatója is üdvözölte, megítélésében a lakosság szempontjából hasznos a helytörténeti emlékek megismerése. Kordics Imre szerint azért fontosak az ilyen jellegű események, mert az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a temető nem csupán kegyeleti hely, hanem az épített és kulturális örökség része, a történelmükre és a művészetünkre vonatkozó adatoknak az őrzője is. A helytörténész néhány érdekességre is felhívta a figyelmet, például a temetőben lévő legrégebbi, 1786-ból származó örmény síremlékre, valamint egy 1862-ből eredő obeliszkre. Megjegyezte: azt tapasztalta, hogy a sírkőszobrászat szegényes, a legkiemelkedőbb ezek közül talán Az anya fájdalma, melynek keletkezési éve 1920. Ezután Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke arról beszélt, hogy a PBMET-tag Kordics Imre a kétezres években felmérte a várad-olaszi temetőt is, az erről megjelent könyv pedig azért különösen értékes, hiszen ezt a sírkertet felszámolták.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2012. november 1.
Ez lesz a magyar nyelvvel Romániában?
A magyar nyelvvel kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatot nyújt be a bukaresti parlamentben az RMDSZ, amelynek elnöke nem fél a közelgő választásoktól annak ellenére sem, hogy tudják: veszíteni fognak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) olyan alkotmánymódosítást javasol Romániában, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben – közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerdán, amikor bukaresti sajtóértekezletén az RMDSZ választási programját ismertette.
Az RMDSZ elnöke szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkotmány módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges. Kelemen szerint 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kijelölnie, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetés idején hatékonyabban hívhassa le az Európai Uniós forrásokat. Az RMDSZ választási programja gazdasási célkitűzéseket is tartalmaz. A szövetség szerint Romániának legalább két évig meg kell őriznie az egykulcsos adórendszert, csökkentenie kell a tb-járulékokat és 2015-ig vissza kell térnie a 19 százalékos áfára.
Veszteni fog az RMDSZ
Kelemen az RMDSZ támogatottságáról is beszélt. Úgy értékel, átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a párt, de két-három mandátumot elveszíthet a magyar–magyar verseny miatt. Az MTI kérdésére, hogy rendelt-e az RMDSZ a magyar választókra összpontosító saját felmérést, Kelemen így felelt: a szövetség mindig készíttet saját közvélemény-kutatást, és erre alapozva állítja, hogy megmarad a magyarság arányos képviselete a bukaresti parlamentben.
„Azáltal, hogy indul a Tőkés-féle párt a választásokon, egy-két-három mandátumot elveszíthetünk elsősorban szórványban, de azért, mert a Székelyföldön indítanak jelölteket. Tehát azért itt a dolgok között összefüggés van egy arányos rendszerben, hiába hazudnak egyebet, elveszíthetünk két-három mandátumot, ami azért problémás, mert ezzel a magyar képviselet gyengül, nem erősödik” – mondta Kelemen arra utalva, hogy az úgynevezett „szórványmegyékben” –, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatt van – többnyire úgy jutott mandátumhoz az RMDSZ, ha az országos kosárból, a tömbben élő magyarság felhasználatlanul maradt szavazataival pótolták ki a helyi RMDSZ-jelölt voksait.
Üdv az MPP-nek
Az RMDSZ elnöke üdvözölte a Magyar Polgári Párt (MPP) azon döntését, hogy nem állított parlamenti jelölteket. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) sincs esélye a mandátumszerzésre a decemberi választásokon, miután az önkormányzati voksoláson 40-45 ezer szavazatot szerzett. Kelemen Hunor szerint ennyi voks legfeljebb egy szenátori mandátumra elegendő, de ahhoz egyetlen választókerületben kellene összpontosulniuk.
Az RMDSZ Románia mind a 452 választókerületében indított jelölteket. A jelöltek 20 százaléka nő, illetve 27 százalékuk a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) tagja. Mivel az RMDSZ 2008-ban mandátumot szerzett 31 törvényhozója közül 11 nem indul újabb mandátumért, Kelemen Hunor arra számít, hogy az RMDSZ-frakció csaknem fele megújul.
Az MTI kérdésére, hogy hány szavazatot hozhat az a szervezési befektetés, amellyel jelölteket találtak a választókerületek többségét kitevő Kárpátokon kívüli, magyarok által alig lakott térségekben, az RMDSZ elnöke azt mondta: minden szavazat számít. „Össze szokott jönni néhány ezer, néhány tízezer szavazat. Minden egyes embernek, aki az RMDSZ-re adja a szavazatát, tudnia kell, hogy abból mandátum lesz. És minden olyan szavazat, amely más magyar jelöltekre megy el, abból román képviselői, vagy szenátori mandátum lesz” – mondta az RMDSZ elnöke. MTI/mno.hu
Erdély.ma
A magyar nyelvvel kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatot nyújt be a bukaresti parlamentben az RMDSZ, amelynek elnöke nem fél a közelgő választásoktól annak ellenére sem, hogy tudják: veszíteni fognak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) olyan alkotmánymódosítást javasol Romániában, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben – közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerdán, amikor bukaresti sajtóértekezletén az RMDSZ választási programját ismertette.
Az RMDSZ elnöke szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkotmány módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges. Kelemen szerint 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kijelölnie, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetés idején hatékonyabban hívhassa le az Európai Uniós forrásokat. Az RMDSZ választási programja gazdasási célkitűzéseket is tartalmaz. A szövetség szerint Romániának legalább két évig meg kell őriznie az egykulcsos adórendszert, csökkentenie kell a tb-járulékokat és 2015-ig vissza kell térnie a 19 százalékos áfára.
Veszteni fog az RMDSZ
Kelemen az RMDSZ támogatottságáról is beszélt. Úgy értékel, átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a párt, de két-három mandátumot elveszíthet a magyar–magyar verseny miatt. Az MTI kérdésére, hogy rendelt-e az RMDSZ a magyar választókra összpontosító saját felmérést, Kelemen így felelt: a szövetség mindig készíttet saját közvélemény-kutatást, és erre alapozva állítja, hogy megmarad a magyarság arányos képviselete a bukaresti parlamentben.
„Azáltal, hogy indul a Tőkés-féle párt a választásokon, egy-két-három mandátumot elveszíthetünk elsősorban szórványban, de azért, mert a Székelyföldön indítanak jelölteket. Tehát azért itt a dolgok között összefüggés van egy arányos rendszerben, hiába hazudnak egyebet, elveszíthetünk két-három mandátumot, ami azért problémás, mert ezzel a magyar képviselet gyengül, nem erősödik” – mondta Kelemen arra utalva, hogy az úgynevezett „szórványmegyékben” –, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatt van – többnyire úgy jutott mandátumhoz az RMDSZ, ha az országos kosárból, a tömbben élő magyarság felhasználatlanul maradt szavazataival pótolták ki a helyi RMDSZ-jelölt voksait.
Üdv az MPP-nek
Az RMDSZ elnöke üdvözölte a Magyar Polgári Párt (MPP) azon döntését, hogy nem állított parlamenti jelölteket. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) sincs esélye a mandátumszerzésre a decemberi választásokon, miután az önkormányzati voksoláson 40-45 ezer szavazatot szerzett. Kelemen Hunor szerint ennyi voks legfeljebb egy szenátori mandátumra elegendő, de ahhoz egyetlen választókerületben kellene összpontosulniuk.
Az RMDSZ Románia mind a 452 választókerületében indított jelölteket. A jelöltek 20 százaléka nő, illetve 27 százalékuk a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) tagja. Mivel az RMDSZ 2008-ban mandátumot szerzett 31 törvényhozója közül 11 nem indul újabb mandátumért, Kelemen Hunor arra számít, hogy az RMDSZ-frakció csaknem fele megújul.
Az MTI kérdésére, hogy hány szavazatot hozhat az a szervezési befektetés, amellyel jelölteket találtak a választókerületek többségét kitevő Kárpátokon kívüli, magyarok által alig lakott térségekben, az RMDSZ elnöke azt mondta: minden szavazat számít. „Össze szokott jönni néhány ezer, néhány tízezer szavazat. Minden egyes embernek, aki az RMDSZ-re adja a szavazatát, tudnia kell, hogy abból mandátum lesz. És minden olyan szavazat, amely más magyar jelöltekre megy el, abból román képviselői, vagy szenátori mandátum lesz” – mondta az RMDSZ elnöke. MTI/mno.hu
Erdély.ma
2012. november 1.
Kelemen Hunor: megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói
Az RMDSZ parlamenti frakciója jelentősen megújul, hiszen közel fele az eddigi képviselőknek és szenátoroknak nem indul – hangzott el tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ listáin 315 képviselő- és 137 szenátorjelölt indul. Kelemen elmondta: 2008-hoz képest növelték a nők arányát a listákon 20 százalékra, illetve növelték a fiatalok jelenlétét is. 2012-ben a jelöltek 27%-a a Magyar Ifjúsági Szervezet által delegált fiatal.
A szövetség politikai programjáról elmondta, ez két fő irányvonalat képvisel. Egyrészt a nemzeti kisebbségek, a magyar közösség sajátos ügyeiről beszélnek a jelöltek a kampány során, hiszen „rajtunk kívül senki nem mutatott fel konkrét, hiteles érdekképviseletet a magyarok számára”, másrészt az ország gazdasági, pénzügyi és szociális helyzetére kínál pragmatikus megoldásokat az RMDSZ.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség biztonságot jelent minden magyar embernek, mert 23 évvel a rendszerváltás után is azt látjuk, hogy Romániában még nem rendeződött el minden, a szélsőséges populizmus ismét megpróbál erőre kapni, ez pedig soha nem szolgálta a kisebbségek érdekeit. Fontos kérdések következnek 2013-ban, az alkotmány módosítását az új parlamenti ciklus első napjaiban el kell kezdenünk, amennyiben meglesz az ehhez szükséges kétharmados többség. Nagyon fontos a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése, mert az Európai Uniós alapok eddigi szerény lehívása véleményünk szerint a rossz felosztásnak is köszönhető. Az RMDSZ-nek erre vonatkozóan már 2009 óta készen áll a terve, 13–14 fejlesztési régiót kell létrehozni olyan módon, hogy azok kövessék a térségek kulturális, történelmi összefonódásait. 2013-ban újra kell ezeket a fejlesztési régiókat rajzolni Romániában ahhoz, hogy felkészültek legyünk az Európai Unió 2014–2020 közötti költségvetési forrásainak a hatékony lehívására. Szükség lesz a közigazgatási reformra, mert miután a helyi és megyei önkormányzatok számos hatáskört kaptak, ezekhez hozzá kell rendelni a pénzügyi források feletti rendelkezést is. Ami az adópolitikát illeti, az RMDSZ úgy értékeli, a következő két évben meg kell őrizni az egységes adókulcsot” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ parlamenti frakciója jelentősen megújul, hiszen közel fele az eddigi képviselőknek és szenátoroknak nem indul – hangzott el tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ listáin 315 képviselő- és 137 szenátorjelölt indul. Kelemen elmondta: 2008-hoz képest növelték a nők arányát a listákon 20 százalékra, illetve növelték a fiatalok jelenlétét is. 2012-ben a jelöltek 27%-a a Magyar Ifjúsági Szervezet által delegált fiatal.
A szövetség politikai programjáról elmondta, ez két fő irányvonalat képvisel. Egyrészt a nemzeti kisebbségek, a magyar közösség sajátos ügyeiről beszélnek a jelöltek a kampány során, hiszen „rajtunk kívül senki nem mutatott fel konkrét, hiteles érdekképviseletet a magyarok számára”, másrészt az ország gazdasági, pénzügyi és szociális helyzetére kínál pragmatikus megoldásokat az RMDSZ.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség biztonságot jelent minden magyar embernek, mert 23 évvel a rendszerváltás után is azt látjuk, hogy Romániában még nem rendeződött el minden, a szélsőséges populizmus ismét megpróbál erőre kapni, ez pedig soha nem szolgálta a kisebbségek érdekeit. Fontos kérdések következnek 2013-ban, az alkotmány módosítását az új parlamenti ciklus első napjaiban el kell kezdenünk, amennyiben meglesz az ehhez szükséges kétharmados többség. Nagyon fontos a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése, mert az Európai Uniós alapok eddigi szerény lehívása véleményünk szerint a rossz felosztásnak is köszönhető. Az RMDSZ-nek erre vonatkozóan már 2009 óta készen áll a terve, 13–14 fejlesztési régiót kell létrehozni olyan módon, hogy azok kövessék a térségek kulturális, történelmi összefonódásait. 2013-ban újra kell ezeket a fejlesztési régiókat rajzolni Romániában ahhoz, hogy felkészültek legyünk az Európai Unió 2014–2020 közötti költségvetési forrásainak a hatékony lehívására. Szükség lesz a közigazgatási reformra, mert miután a helyi és megyei önkormányzatok számos hatáskört kaptak, ezekhez hozzá kell rendelni a pénzügyi források feletti rendelkezést is. Ami az adópolitikát illeti, az RMDSZ úgy értékeli, a következő két évben meg kell őrizni az egységes adókulcsot” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 1.
Regionális nyelvvé tenné a magyart Erdélyben az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség olyan alkotmánymódosítást javasol, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben – közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerdán, amikor bukaresti sajtóértekezletén az RMDSZ választási programját ismertette.
"A programunk egyik része a nemzeti közösségek, a magyar közösség kollektív jogaira vonatkozik, a nyelvhasználattól az autonómiáig. Fontos célkitűzés, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként jelenjen meg az alkotmányban, ezt az alkotmánymódosító tervezetünkbe is bevettük" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkotmány módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges. Kelemen Hunor szerint 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kijelölnie, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszakában hatékonyabban hívhassa le az európai forrásokat.
Rámutatott, a következő időszakban Románia 31 milliárd eurónyi – az éves állami költségvetéssel azonos nagyságrendű – összeget hívhat le uniós forrásokból, de ennek hatékony felhasználásához szerinte koherens fejlesztési régiókat kell kialakítania. Az RMDSZ 13- 16 fejlesztési régiót javasol a jelenlegi hét helyett, amelyeket a belső történelmi, gazdasági, kulturális kötődésekre alapozva rajzolnának meg – magyarázta Kelemen Hunor, azokra a román politikai törekvésekre utalva, amelyek Székelyföldet különböző fejlesztési régiók között osztanák fel.
Az RMDSZ választási programjában vázolt gazdasági célkitűzések szerint Romániának legalább két évig meg kell őriznie az egykulcsos adórendszert, csökkentenie kell a tb- járulékokat és 2015-ig vissza kell térnie a 19 százalékos áfára.
Kelemen Hunor az 1989 előtt államosított ingatlanok helyzetének rendezését is a következő törvényhozási ciklus fontos teendői közé sorolta. Rámutatott, az RMDSZ a meglévő épületek természetbeni visszaszolgáltatásának a folytatását sürgeti, és elutasítja az olyan megoldási javaslatokat, amelyek az elkobzott ingatlanok értékének 15-20 százalékára korlátoznák a kárpótlást.
Népújság (Marosvásárhely)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség olyan alkotmánymódosítást javasol, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben – közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerdán, amikor bukaresti sajtóértekezletén az RMDSZ választási programját ismertette.
"A programunk egyik része a nemzeti közösségek, a magyar közösség kollektív jogaira vonatkozik, a nyelvhasználattól az autonómiáig. Fontos célkitűzés, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként jelenjen meg az alkotmányban, ezt az alkotmánymódosító tervezetünkbe is bevettük" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkotmány módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges. Kelemen Hunor szerint 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kijelölnie, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszakában hatékonyabban hívhassa le az európai forrásokat.
Rámutatott, a következő időszakban Románia 31 milliárd eurónyi – az éves állami költségvetéssel azonos nagyságrendű – összeget hívhat le uniós forrásokból, de ennek hatékony felhasználásához szerinte koherens fejlesztési régiókat kell kialakítania. Az RMDSZ 13- 16 fejlesztési régiót javasol a jelenlegi hét helyett, amelyeket a belső történelmi, gazdasági, kulturális kötődésekre alapozva rajzolnának meg – magyarázta Kelemen Hunor, azokra a román politikai törekvésekre utalva, amelyek Székelyföldet különböző fejlesztési régiók között osztanák fel.
Az RMDSZ választási programjában vázolt gazdasági célkitűzések szerint Romániának legalább két évig meg kell őriznie az egykulcsos adórendszert, csökkentenie kell a tb- járulékokat és 2015-ig vissza kell térnie a 19 százalékos áfára.
Kelemen Hunor az 1989 előtt államosított ingatlanok helyzetének rendezését is a következő törvényhozási ciklus fontos teendői közé sorolta. Rámutatott, az RMDSZ a meglévő épületek természetbeni visszaszolgáltatásának a folytatását sürgeti, és elutasítja az olyan megoldási javaslatokat, amelyek az elkobzott ingatlanok értékének 15-20 százalékára korlátoznák a kárpótlást.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 1.
Kevés a magyar a leggazdagabb romániaiak között
Alulreprezentált a romániai magyarság a dúsgazdag romániaiak listáján, ráadásul az itt szereplő romániai magyarok vagyona elmarad a román társaikétól – derül ki a háromszáz leggazdagabb romániai üzletembernek a Capital gazdasági hetilap által közzétett listájából.
A listán szereplő 11 magyar kötődésű üzletember vagy család becsült összvagyona meghaladja az egymilliárd eurót.
Az elmúlt évekhez hasonlóan Teszári Zoltán nagyváradi üzletember a leggazdagabb romániai magyar. A telekommunikációs piacon Magyarországon is jelen levő üzletember a 750-800 millió eurósra becsült vagyonával a romániai gazdaglista hatodik helyén szerepel, és az ő vagyona teszi ki a listán szereplő magyarok vagyonának a háromnegyedét.
Teszárit a gazdaság megannyi területén jelen levő Verestóy Attila követi a rangsorban. Az RMDSZ szenátorát 60-65 millió eurósra becsült vagyonával a kilencvenedik helyre sorolták a Capital munkatársai.
Pászkány Árpád, a CFR Kolozsvár futballcsapat tulajdonosa a harmadik leggazdagabb romániai magyar. A rangsorban a 109. helyen feltüntetett üzletember vagyonát 50-51 millió euróra tették. Pászkány azon kevesek közé tartozik, akinek a gazdasági válság körülményei között is sikerült gyarapítania vagyonát.
A kereskedelemmel és ingatlan-beruházásokkal foglalkozó nagyváradi Mudura Sándor és azonos nevű fia 40-42 millió eurós vagyonnal a 132., a munkavédelmi felszerelések forgalmazásával foglalkozó marosvásárhelyi Szász testvérek, Orlando és Roland 32-33 millió eurós vagyonukkal a 164., az energetikai berendezések gyártásával foglalkozó kolozsvári Péter Pál 30-31 millió euróval pedig a 178. a listán.
A 24-27 millió eurós sávban négy erdélyi magyar üzletember is szerepel. A kézdivásárhelyi Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc valamikor együtt kezdtek foglalkozni elektronikai cikkek kereskedelmével. A 203., illetve a 207. helyen szerepelnek a listán. A mobiltelefon-üzletben utazó marosvásárhelyi Fodor házaspárt a 211., a tőke és ingatlanpiacon tevékenykedő kolozsvári Urási Bélát a 222. helyre sorolta a Capital.
A romániai magyar vállalkozók közül Pálfi Miklós került fel még a 300-as listára. A borszéki ásványvíz-palackozó kisebbségi tulajdonosa 15-16 millió eurós vagyonával a lista 292. helyén áll.
Népújság (Marosvásárhely)
Alulreprezentált a romániai magyarság a dúsgazdag romániaiak listáján, ráadásul az itt szereplő romániai magyarok vagyona elmarad a román társaikétól – derül ki a háromszáz leggazdagabb romániai üzletembernek a Capital gazdasági hetilap által közzétett listájából.
A listán szereplő 11 magyar kötődésű üzletember vagy család becsült összvagyona meghaladja az egymilliárd eurót.
Az elmúlt évekhez hasonlóan Teszári Zoltán nagyváradi üzletember a leggazdagabb romániai magyar. A telekommunikációs piacon Magyarországon is jelen levő üzletember a 750-800 millió eurósra becsült vagyonával a romániai gazdaglista hatodik helyén szerepel, és az ő vagyona teszi ki a listán szereplő magyarok vagyonának a háromnegyedét.
Teszárit a gazdaság megannyi területén jelen levő Verestóy Attila követi a rangsorban. Az RMDSZ szenátorát 60-65 millió eurósra becsült vagyonával a kilencvenedik helyre sorolták a Capital munkatársai.
Pászkány Árpád, a CFR Kolozsvár futballcsapat tulajdonosa a harmadik leggazdagabb romániai magyar. A rangsorban a 109. helyen feltüntetett üzletember vagyonát 50-51 millió euróra tették. Pászkány azon kevesek közé tartozik, akinek a gazdasági válság körülményei között is sikerült gyarapítania vagyonát.
A kereskedelemmel és ingatlan-beruházásokkal foglalkozó nagyváradi Mudura Sándor és azonos nevű fia 40-42 millió eurós vagyonnal a 132., a munkavédelmi felszerelések forgalmazásával foglalkozó marosvásárhelyi Szász testvérek, Orlando és Roland 32-33 millió eurós vagyonukkal a 164., az energetikai berendezések gyártásával foglalkozó kolozsvári Péter Pál 30-31 millió euróval pedig a 178. a listán.
A 24-27 millió eurós sávban négy erdélyi magyar üzletember is szerepel. A kézdivásárhelyi Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc valamikor együtt kezdtek foglalkozni elektronikai cikkek kereskedelmével. A 203., illetve a 207. helyen szerepelnek a listán. A mobiltelefon-üzletben utazó marosvásárhelyi Fodor házaspárt a 211., a tőke és ingatlanpiacon tevékenykedő kolozsvári Urási Bélát a 222. helyre sorolta a Capital.
A romániai magyar vállalkozók közül Pálfi Miklós került fel még a 300-as listára. A borszéki ásványvíz-palackozó kisebbségi tulajdonosa 15-16 millió eurós vagyonával a lista 292. helyén áll.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 1.
Két versenyző, egy drukker
A belterjes erdélyi magyar nyilatkozatháború első csatája lezárulni látszik, folyik a romeltakarítás, készülnek a felek a következő csatára. November 9-én kezdődik a hivatalos választási kampány, addig meg tovább tart a már rég elrajtolt „törvényen kívüli” korteskedés. (Románia már csak ilyen: egymás mellett kornyadozik a legális és virágzik az illegális, az élet minden területén.) Eldőlni látszik: tényleges hárompárti versengés nem lesz, mert a leszállóágra került, széthullóban lévő Magyar Polgári Párt – nyilván a reális erőviszonyok tudatában – elállt a megméretkezéstől, maradék híveit a „magyar jelöltek” támogatására szólítva, bár az lett volna a normális, ha a polgári oldalt immár egyedül megtestesítő, feljövőben lévő Néppárt mellé-mögé áll. Így aztán a „pragmatikus” balkáni hintapolitikát folytató RMDSZ és az autonomista Erdélyi Magyar Néppárt próbálja a választás lehetőségét biztosítani az erre jogosult romániai magyaroknak, bár ez a lehetőség 22 évvel az egypártrendszer bukása után sincs kiteljesedve: Erdély, Bánság és a Partium számos régiójában a fiatalabbik politikai szervezet nem állított jelölteket, igaz, ezekben a régiókban olymértékben megfogyatkozott a magyarság – az RMDSZ által megvalósított „érdekvédelem” esztendei alatt is –, hogy ma már a helyi közéletben sincs jelen, nemhogy a politikában. A két versengő magyar párt közül – bár az egyik (ön)kényesen csak szövetségnek titulálja magát, ám szinte megalakulása óta pártként viselkedik – az RMDSZ komoly helyzeti előnyt élvez , a Néppártot viszont épp az hozhatja helyzetbe, hogy sokan óhajtják a változást: ne mindig csak ugyanazok kerüljenek helyzetbe. Tisztességes magyar-magyar versenyben és méltóságteljes kampányban reménykedve nézünk a fejlemények elé
Dénes László
Székelyhon.ro
A belterjes erdélyi magyar nyilatkozatháború első csatája lezárulni látszik, folyik a romeltakarítás, készülnek a felek a következő csatára. November 9-én kezdődik a hivatalos választási kampány, addig meg tovább tart a már rég elrajtolt „törvényen kívüli” korteskedés. (Románia már csak ilyen: egymás mellett kornyadozik a legális és virágzik az illegális, az élet minden területén.) Eldőlni látszik: tényleges hárompárti versengés nem lesz, mert a leszállóágra került, széthullóban lévő Magyar Polgári Párt – nyilván a reális erőviszonyok tudatában – elállt a megméretkezéstől, maradék híveit a „magyar jelöltek” támogatására szólítva, bár az lett volna a normális, ha a polgári oldalt immár egyedül megtestesítő, feljövőben lévő Néppárt mellé-mögé áll. Így aztán a „pragmatikus” balkáni hintapolitikát folytató RMDSZ és az autonomista Erdélyi Magyar Néppárt próbálja a választás lehetőségét biztosítani az erre jogosult romániai magyaroknak, bár ez a lehetőség 22 évvel az egypártrendszer bukása után sincs kiteljesedve: Erdély, Bánság és a Partium számos régiójában a fiatalabbik politikai szervezet nem állított jelölteket, igaz, ezekben a régiókban olymértékben megfogyatkozott a magyarság – az RMDSZ által megvalósított „érdekvédelem” esztendei alatt is –, hogy ma már a helyi közéletben sincs jelen, nemhogy a politikában. A két versengő magyar párt közül – bár az egyik (ön)kényesen csak szövetségnek titulálja magát, ám szinte megalakulása óta pártként viselkedik – az RMDSZ komoly helyzeti előnyt élvez , a Néppártot viszont épp az hozhatja helyzetbe, hogy sokan óhajtják a változást: ne mindig csak ugyanazok kerüljenek helyzetbe. Tisztességes magyar-magyar versenyben és méltóságteljes kampányban reménykedve nézünk a fejlemények elé
Dénes László
Székelyhon.ro
2012. november 1.
Kelemen Hunor szövetségi elnök közleménye a népszámlálás lezárulta alkalmából
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében köszönetemet fejezem ki a romániai magyarok felelősségteljes hozzáállásáért, amit a népszámlálási folyamat során tanúsítottak.
A Szövetség üzenete, amelyben a nemzetiségünk, anyanyelvünk, illetve felekezeti hovatartozásunk büszke és bátor vállalására biztattunk, csak úgy tudott elérni minden magyar emberhez, ha ebben a helyi magyar közösségek tagjai is segítettek nekünk. A magyar családok pozitívan válaszoltak az RMDSZ felkérésére, és ezáltal bebizonyosodott, hogy a minden magyar számít nem csak egy szlogen, hanem egy mozgalmi jellegű hívó szó is.
A népszámlálás a romániai, erdélyi magyarok számára a bizalomra épült. Az elmúlt napokban, hetekben több ezren éltek a lehetőséggel, és az RMDSZ helyi, megyei és országos irodáihoz fordultak segítségért, hiszen bíztak abban, hogy problémáikat orvosoljuk.
Ezúton megköszönöm a történelmi magyar egyházak, civil és ifjúsági szervezetek, illetve a magyar nyelvű sajtó segítségét is, hiszen közösen újra megmutattuk: egy ilyen nagy horderejű nemzeti ügy érdekében kifejtett munkánk megsokszorozza erőinket.
erdon.ro
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében köszönetemet fejezem ki a romániai magyarok felelősségteljes hozzáállásáért, amit a népszámlálási folyamat során tanúsítottak.
A Szövetség üzenete, amelyben a nemzetiségünk, anyanyelvünk, illetve felekezeti hovatartozásunk büszke és bátor vállalására biztattunk, csak úgy tudott elérni minden magyar emberhez, ha ebben a helyi magyar közösségek tagjai is segítettek nekünk. A magyar családok pozitívan válaszoltak az RMDSZ felkérésére, és ezáltal bebizonyosodott, hogy a minden magyar számít nem csak egy szlogen, hanem egy mozgalmi jellegű hívó szó is.
A népszámlálás a romániai, erdélyi magyarok számára a bizalomra épült. Az elmúlt napokban, hetekben több ezren éltek a lehetőséggel, és az RMDSZ helyi, megyei és országos irodáihoz fordultak segítségért, hiszen bíztak abban, hogy problémáikat orvosoljuk.
Ezúton megköszönöm a történelmi magyar egyházak, civil és ifjúsági szervezetek, illetve a magyar nyelvű sajtó segítségét is, hiszen közösen újra megmutattuk: egy ilyen nagy horderejű nemzeti ügy érdekében kifejtett munkánk megsokszorozza erőinket.
erdon.ro