A mieink se lopjanak
Rosszul jött az RMDSZ-nek, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség vádat emelt Olosz Gergely felső-háromszéki képviselő- és szenátorjelölt ellen. Befolyással való üzérkedés, kenőpénz elfogadásáért küldik bíróság elé. Most, a választások küszöbén az is igen kellemetlen, hogy teljes vagyonát zárolták.
Fiatal kora dacára – alig 36 éves – Oloszt már a Tăriceanu-kormány idején is körüllengte valamiféle gyanú. Az energiaszabályozó hatóságnál kapott zsíros fizetésén csámcsogott a bukaresti sajtó, mert akkoriban havi 140 000 lejt kevesen tudtak kiügyeskedni maguknak. Bár úgy is nevezhetnénk, hogy fulminánsan gyors karriert futott be, mégis sok embernek leesett az álla, amikor a sepsiszentgyörgyi illetőségű, alig ismert fiatalembert korábban a román Uránium Társaság vezetőjeként futtatta az RMDSZ. Amikor egyik háromszéki képviselő más megbízatást kapott, a 2008-as általános választások előtt néhány hónappal Olosz úgy lett a képviselőház tagja, hogy az energiahatósági állásáról nem mondott le. Nagyobb botrány után adta csak fel. Utána indult a választásokon, és a felső-háromszékiek egy független jelölt ellenében 12 557 szavazattal honatyájuknak is választották. Az akkoriban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából tudtuk meg: van bőven, amit a tejbe aprítania. Örökölt, vásárolt, szépen gyarapodott. S közben annak a bizonyos kenőpénznek a gyanúja is elülni látszott. A korrupcióellenes ügyészség malmai lassan őrölnek, de őrölnek, így aztán ismét vizsgálódni kezdtek, s bár Olosz tavaly komolytalannak nevezte lapunkban is az ügyet, most kiderült: kénytelen bíróság elé állni. Nemrég az RMDSZ úgy döntött, nincs nála alkalmasabb ember Felső-Háromszék képviseletére, mi több, az is kedvükre valónak bizonyult, hogy szenátori székre pályázzék. Pedig milyen szitokáradattal illeték, amikor az RMDSZ 2011-es nagyváradi kongresszusán szövetségi elnöknek jelöltette magát. Kelemen Hunorral és Eckstein Kovács Péterrel méretkezett össze, és kapott is az 536 küldöttől kerek 47 szavazatot. Akkor úgy tűnt, kiesett a pikszisből, de lám, nem. Amolyan róka fogta csuka helyzet alakult ki. Bukarestben Dâmboviţát lehetne rekeszteni a korrupcióval, hatalmi visszaéléssel, kenőpénz elfogadásával gyanúsított vagy vádolt politikusokkal. Az Olosz-ügy ott nem nagy szám. Mi csodálkozunk, s reménykedünk, talán nem is igaz.
Simó Erszébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rétvári Bence: „Arad a magyar megmaradás szimbóluma”
Kivételesen szép, meleg ősz eleji napot hozott október 6-a. Aradon, a Megbékélés parkjában sok száz ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét az aradi vértanúk előtt a Szabadság-szobornál, mint minden évben 2004 óta.
„163 évvel ezelőtt, 1849. október 6. is szombati napra esett. Ebben az órában akkor már bevégeztetett a kivégző osztag, a hóhér és a kirendelt tanúk munkája; a minorita templomban elmondták az első gyászmisét. A városban a leírások szerint csönd, feszültség és értetlenség uralkodott. Az aradiak talán megérezték a történelem szelét, nem látták, de gyanították, a tizenhárom férfi lelke megtestesült a megfoghatatlanban: a szabadság szellemiségében” – a román és magyar nemzeti himnusz elhangzása után ezekkel a szavakkal indította tegnap Matekovits Mihály kora délután a monumentális Szabadság-szobornál tartott koszorúzási ünnepséget, majd bemondótársával, Ruja lldikóval konferálták be a szónokokat, később a koszorúzókat. Előbb azonban rövid történelmi áttekintő hangzott el, egyebek közt az, hogy 1949-ben, a magyar forradalom és szabadságharc százéves évfordulójának főrendezője az aradi várban állomásozott szovjet hadsereg volt, „lám, mi a szabadságot hoztuk” jelszóval.
„Hogy majd 2049-ben, a kétszáz éves évfordulón hogyan emlékeznek a mára, majd kiderül. Mi csak reménykedni tudunk: lesz, aki emlékezzen, lesznek koszorúzó diákjaink, könnyező öregjeink és emlékező nemzettársak.”
A bemondó aztán sorra köszöntötte a megjelent vendégeket: Kelemen Hunor országos RMDSZ-elnököt, dr. Rétvári Bencét, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, Ujhelyi Istvánt, a Magyar Országgyűlés alelnökélt, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, Magdó Jánost, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának főkonzulját, Both Ferenc ezredest, a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséját, Cosmin Pribac Arad megyei prefektust, Király András oktatásügyi államtitkárt, Gheorghe Falcă aradi polgármestert és Bognár Levente alpolgármestert, a megyei RMDSZ elnökét, Faragó Péter parlamenti képviselőt, Kreszta Traiant, a Magyarországi Román Kisebbségi Országos Önkormányzat elnökét.
A mikrofonhoz először lépett Gheorghe Falcă aradi polgármester elöljáróban elnézést kért öltözetéért, de, mint mondta, tíz perce érkezett meg Aradra hosszú útról, átöltözni sem volt ideje, de itt akart lenni a megemlékezésen, hogy éreztesse: egységesek vagyunk. „Közösen megértettük, mit jelent a történelem és a szabadság – együtt kell megtanulnunk, hogyan kell a szabadságot megtartani. Akkor lesz szabadságunk, ha a tőlünk jobbra vagy balra álló is szabad, és én azt akarom, hogy a mellettem álló megőrizze szabadságát”, mondta Arad polgármestere.
A szabadság egyébként vissza-visszatérő téma volt valamennyi szónok beszédében.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök történelmi tények sorolásával indította beszédét, majd így folytatta: a hősök tisztelete túlélt másfél évszázadot, túlélte a kommunista diktatúrát. „A lélek szárnyán élő gondolat elpusztíthatatlan” – szögezte le. Aztán arról beszélt: akiket itt kivégeztek, tudatosan választották az önkény elleni harcot, és vállalták következményeit. A szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadságharc melletti kiállásban ott volt a mindent elsöprő vágy a szabadság iránt, és a hit, hogy minden nép számára eljön a szabadság ideje. A vértanúk példájából, amikor nyomdokaikba lépünk, hitet merítünk ahhoz, hangsúlyozta a szónok, hogy ma se tévesszük el a célt, eszméiket be kell építenünk a mába és holnapba. A XIX. és XX. század kihívásai csak részben különböznek egymástól, a gyökerek mélyről táplálkoznak – ma is szabadságot, testvériséget, egyenlőséget akarunk. Szabadságtörekvéseink nem mások ellen irányulnak, mert nincs szabad emberiség addig, amíg egyeseknek nincs szabadságuk.
Kelemen Hunor kiállt a hazai magyarság nyelvhasználata és érdekei mellett, hangsúlyozva: azt kívánjuk, hogy magunk alakíthassuk sorsunkat, magyarul végezhessük munkánkat.
Az RMDSZ országos elnöke azt is hangsúlyozta, hogy 2012-ben a legnagyobb ellenségünk a kishitűség, ezt kell legyőznünk, s hogy ügyünket sikerre tudjuk vinni, az egységet kell sikerre vinnünk. Beszédét azzal zárta: a 13 vértanú legyőzte a halált, mert bennünk él. Így legyen 10, 100 esztendő múlva is.
Dr. Rétvári Bence államtitkár költői kérdésekkel indított: ki emlékezik ma a vértanúkat kivégző hóhérokra, a halálos ítéletet meghozó bírákra, van-e olyan utód, aki virágot visz sírjukra? Ki akkor a győztes és a vesztes?
A vértanúk egy tiszta és szent eszmét követtek, ezért ők a győztesek.
Őket a szabadság és a hazaszeretet vezette, mondta a szónok, aztán némi keserűséggel hozzátette: ezek ma sokkal kevésbé fontosak. Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid, Lahner György, Lázár Vilmos, Nagysándor József végszavait idézte, amelyekből a szabadság és hazaszeretet árad, majd így folytatta: sírjaik a nemzet védőfalai lettek, mind erősebbé tettek bennünket, és megmaradtunk magyaroknak úgy is, hogy országhatárok választanak el bennünket.
Végül – arra utalva, hogy a vértanúk közül sokan nem is voltak magyarok – így fejezte be beszédét: minden közösségben élnie kell egy önmagán túlmutató eszmének, értékközösség nélkül Európai Unió sem lehetne. Hangsúlyozta: az anyaországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyaroknak, s ebben nagyon fontos állomás volt a magyar állampolgárság megadása két évvel ezelőtt. A gyakorlat egyébként általános az Unióban, ma a 27 tagország közül 24-ben alkalmazzák, így válnak a határon kívüli nemzettársak politikai közösséggé.
Cosmin Pribac Arad megyei prefektus arról szólt: különleges eseményen vagyunk jelen, amelynek feladata egymáshoz közel hozni az embereket és hidat verni a két nemzet között. A Megbékélés tere egy ilyen hely, mondotta. A szabadság eszméje közös, folytatta, s ma elértük, hogy együtt lehetünk szabadok. Az utolsóként felszólaló Bognár Levente Arad megyei RMDSZ-elnök, aradi alpolgármester, miután október 6-nak aradi kötődéseit hangsúlyozta, berögződött tévhiteket próbált eloszlatni beszédében. Azt a badarságot például, amelyet egyes román szélsőségesek terjesztenek, hogy a 13 aradi vértanú románok ellen harcolt volna, vagy hogy 1848–49-ben 40 ezer román polgári áldozat volt. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint az összes, Erdélyben a forradalom idején és következtében elpusztult személy száma – a katonákat is beleértve – sem közelíti meg ezt a gyűlölködésre és uszításra használt adatot. „Szeretnénk továbbra is együttműködni román polgártársainkkal a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében” – zárta beszédét Bognár Levente.
A beszédek lezajlását követő koszorúzás során mintegy 75 koszorút helyeztek el a Szabadság-szobor talapzatánál – a hivatalos intézményeken (országos RMDSZ, magyar kormány, aradi prefektúra, Magyar Országgyűlés, Aradi Polgármesteri Hivatal, bukaresti magyar nagykövetség, kolozsvári főkonzulátus, Arad Megyei Tanács stb.) számos hazai és határon túli, mindenekelőtt anyaországi civilszervezet is elhelyezte a megemlékezés virágait, köztük volt amerikai (Minessotta), ausztriai (Salzburg), vajdasági (Csóka város). Megkülönböztetett tisztelet illeti Damjanich János és Knézic Károly vértanúk leszármazottait, akik 2012-ben Aradon adóztak dicső elődeik emlékének.
Jámbor Gyula
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Szélsőséges tüntetés az aradi gyásznap alkalmából
Aradon végezték ki 163 évvel ezelőtt az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom tábornokát. Az ő emlékükre a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobornál minden évben október 6-án szervez az RMDSZ megemlékezést.
Ismét provokáló tüntetést szervez a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szervezet, amely ma Aradon az aradi tábornokok kivégzésének gyásznapján vonul fel a Maros-parti település belvárosában.
A felvonulást Dumitru Măgureanu, a szélsőséges szervezet aradi vezetője jelentette be, és közölte, hogy 150 résztvevőt várnak. Măgureanu szerint a résztvevők román nemzeti színű zászlókat fognak lobogtatni, Avram Iancu 1848-as román szabadságharcos fényké-pét fogják kitűzni, és olyan feliratokat emelnek majd magasba, mint például „Románia oszthatatlan, független és egységes nemzetállam”.
Mint mondta, a tizenhárom aradi tábornoknak szentelt rendezvény sérti a szabadságharcban elesett román áldozatok emlékét. Az Új Jobboldal felvonulása délután három órakor kezdődik, és várhatóan öt óráig tart. A magyar rendezvény reggel tíz órakor kezdődik a vesztőhelyen, majd 13 órakor folytatódik a Szabadság-szobornál.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere az MTI-nek elmondta: tudomása szerint a szervezet hatszor kért már engedélyt a városházától, amely rendszeresen elutasította, ezért tudomása szerint a szervezet a bírósághoz is fordult. Bognár szerint az Új Jobboldal eredetileg a Megbékélési Parkba kért engedélyt, ahol minden évben a magyar rendezvényt tartják.
Bognár azt kérte Gheorghe Falcă polgármestertől, hogy október 6-án ne engedélyezzen semmilyen Új Jobboldal-rendezvényt. Mint mondta, pénteken mégis arról értesült, hogy lesz ilyen felvonulás. Az utcai rendezvények engedélyezésére illetékes bizottság tagjai azt közölték az alpolgármesterrel, hogy nem volt jogalapjuk újból elutasítani a szervezet kérését, hiszen a két rendezvény nem ugyanazon a helyen és időpontban zajlik – tette hozzá az alpolgármester, aki szerint az engedélyt Cătălin Tiţirigă, a város másik alpolgármestere írta alá.
Bognár szerint a szélsőséges szervezet tagjai közül páran már tavaly is jelen voltak a Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen zászlóval és feliratokkal, akkor feljelentették őket, és a csendőrség büntetést rótt ki rájuk.
Szabadság (Kolozsvár)

„A harmadik út: az erkölcsös politizálás”
Beszélgetőkönyv Tokay Györggyel
Nagyon jó ügyvéd volt, igazán ismert politikai pályafutása nyomán lett. Gondolom, azt sajnálja, hogy 1989 nem húsz évvel korábban következett be” – indította a csütörtök délutáni, a Csiky főgimnázium dísztermében tartott könyvbemutatót Király András volt parlamenti képviselő, volt megyei RMDSZ-elnök, jelenlegi oktatásügyi államtitkár.
A termet megtöltő hallgatóság akkor még nem tudhatta, hogy a terem első soraiban milyen előkelőségek társaságában vehet részt Irházi János Jó bolondok ügyvédje c. beszélgetőkönyvének bemutatásán. Aztán maga Tokay György mondta el: örül annak, hogy a bemutatón jelen vannak barátai – köztük románok, akik nem is értenek magyarul, s akikhez románul is szólt –, de mindenekelőtt volt harcostársai, Borbély László, Márton Árpád, Székely Ervin, Derzsi Ákos, Erdélyi István, Faragó Péter, Hosszú Zoltán mai vagy egykori RMDSZ-es parlamenti képviselők, szenátorok. Hogy messziről is eljöttek a bemutatóra, önmagában sokat mond arról a tiszteletről és megbecsülésről, amelyet az immár nyugdíjas, sajnos megrokkant egészségű „Apu bácsi” (a parlamentben így becézték, bölcsessége miatt, a nála idősebb képviselők is), Tokay György az 1989-es fordulat utáni politikai pályafutása során kivívott magának.
Székely Ervin, akit az idősebbek kiváló publicistaként ismerhetnek, felszólalásában elmesélte: valamikor, a ’89 előtti időkben az a mondás járta, hogy a romániai magyar értelmiség előtt két lehetséges út áll: az alkoholizmus vagy a halál. „Tokay megmutatta, hogy van harmadik út: az erkölcsös politizálás”, és az erkölccsel, a becsülettel szembesítette az embereket. Szeretet és tisztelet áradt más képviselőtársai felszólalásaiból is: Márton Árpád, például, a felesége részéről jövő üzenetet és ölelést adott át „az utolsó mohikánnak, az utolsó úriembernek a román politikában”. Borbély László volt miniszter azt mondta róla: „szuverén államalkotó volt az RMDSZ-en belül”, akit Katona Ádám, akit nemigen lehet az RMDSZ iránti barátsággal vádolni, „tiszteletbeli székelynek” nevezett a Har-Kov néven elhíresült ügyben való felszólalása miatt. „Tokay Gyurira mi felnéztünk – mondta –, s amikor (a parlamentben) senki nem mert kimenni a mikrofon elé, ő kiállt, megszólalt ékes román nyelven, ránézett a teremre és… mindenki elhallgatott. Olyasmit képviselt, ami a román politikai életben vele, sajnos, elment. Szeretném, ha visszajönne és elmondaná: vigyázzunk egymásra. És azt, hogy csak a románokkal együtt lehet megvalósítani azt, amit akarunk.”
Bevallom, elfogult vagyok Tokay Györggyel szemben. Jó negyven éve ismerem, az egykori magyar újságnál kollégák, reményeim szerint barátok is voltunk, Kolozsvárott, a Jókai 15-ben, szülőházában együtt szilvesztereztünk anno, aradi tömbházlakásának szobáit együtt tapétáztuk, több barátjával közösen, nem felejtem el, amikor – már ügyvéd korában – hozzá rohantam egy visszautasított szekusbeszervezési-kísérlet kapcsán, s egy pohár vodka mellett nemes egyszerűséggel azt mondta: „megcsókolhatják a s…t”; láttam megromlott egészséggel éhségsztrájkolni az aradi Városháza előtt az aradi magyar líceumért. Számtalanszor megcsodáltam borotvaéles eszét, ragyogó humorát (ami a könyvben is lépten-nyomon kiütközik), nem felejtem el, hogy valamikor 2004 előtt, amikor végleg megfeneklettnek látszott az ügy, határozottan kijelentette – az újságban is megjelent –: a Szabadság-szobor állni fog. És lám, mint annyi másban, igaza lett.
A mintegy 160 oldalas, a nagyváradi Riport Kiadónál megjelent interjúkötet hű (bár nem teljes) képet nyújt egy kivételes, 1989 utáni romániai magyar politikus életútjáról. De valójában sokkal többről, az 1989 utáni hazai politikai életről, szereplőiről, súlyos problémáiról és kulisszatikairól a volt parlamenti képviselő, RMDSZ-frakcióvezető, kisebbségügyi miniszter, balti-országokbeli nagykövet visszaemlékezéseiből. Olyan olvasmány ez, amelyet minden, a közélet iránt érdeklődő számára a legmelegebben ajánlhatunk.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

KILYUKADT A VÉDŐHÁLÓ? A magyar, illetve az RMDSZ-es képviselőket, szenátorokat a román közvélemény tisztességes férfiaknak tartotta, s az Isten druzsbájaként emlegetett Verestóyn kívül sokáig nem kapcsoltak korrupciós botrányt magyar honatya nevéhez. Idén robbant a Borbély-ügy, egy lakásfelújításhoz kapcsolt korrupciós vád, de nagyságrendje miatt inkább áldozatnak láttatta a volt környezetvédelmi minisztert, és a parlament sem hagyta jóvá az ügyészségi kivizsgálás folytatását.
A bukaresti újságok cikkeztek ugyan a Lakatos Péter, Kerekes Károly, Pethő Csilla Mária vagy Máté András Levente nevéhez köthető törvénytelenségekről, de az RMDSZ vezetésének mindig sikerült elsimítania az ügyeket. Olosz Gergely esetében a szövetség védőhálója kilyukadt, s minden bizonnyal a parlament védelmét sem nyeri el, hisz nem töltött be miniszteri funkciót. (Puterea)
Hírsaláta, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés: nem az RMDSZ tulajdona az erdélyi magyarok voksa
Az RMDSZ nem azonos az erdélyi magyarsággal, a közösség voksa nem az RMDSZ tulajdona – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón vasárnap. Tőkés László európai parlamenti képviselő közölte: „Egy jó ideje kiábrándultak a magyarok a politikából, kínálatot kell nyújtani nekik, hogy szabad lelkiismeretük szerint valóban érdemesnek lássák eljönni a választásra". Az EP-képviselő az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökeként volt jelen a párt marosvásárhelyi tanácskozásán: ennek kapcsán fejtette ki álláspontját arról, hogy az EMNP indul a decemberi romániai parlamenti választásokon.
Tőkés László rámutatott: egy demokráciában nem lehet elvitatni a polgárok választási jogát.
A világon sok, az erdélyi magyarságunknál kisebb lélekszámú ország létezik, ahol a demokratikus pluralizmus jegyében határoznak. Nem lehet elvárni, hacsak nem a kommunizmusban, hogy a magyarok egyféleképpen gondolkozzanak" – érvelt az EMNP védnöke.
Szerinte az RMDSZ „kizárólagos" egysége helyett az EMNP plurális egységet szorgalmaz. Úgy vélekedett, miután az RMDSZ elutasította a magyar összefogást, a választási törvényben szereplő alternatív küszöb teremt lehetőséget arra, hogy azok a magyarok is bejuttassák képviselőiket a román törvényhozásba, akik elégedetlenek az RMDSZ politizálásával.
Az ötszázalékos parlamenti küszöb mellett szerepel a törvényben egy alternatív küszöb is: így azok a pártok is képviselethez juthatnak, amelyeknek a jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az első helyen végeznek. Tőkés László szerint az RMDSZ csak politikai monopóliumát félti, amikor azzal „riogatja" a magyarságot, hogy elúszik a képviselet, ha magyar versenytársra szavaznak, igazából az RMDSZ biztos bejutó.
„Ezt tették 2007-ben is, amikor független jelöltként indultam az európai parlamenti választásokon. Orbán Viktor akkor azt mondta: nem kell megijedni Tőkés Lászlótól, mert bejuthat ő is, és bejuthat az RMDSZ is. Tehát nem a vagy-vagy, hanem az is-is integratív szemlélete vezet bennünket, amikor azt mondjuk, hogy az RMDSZ mindenképpen bejut, nekünk pedig esélyünk van az alternatív küszöbbel a bejutásra" – magyarázta a politikus.
Az EMNP védnöke szerint a választóknak meg kell büntetni az olyan szenátorokat, mint Frunda György és Markó Béla, akik – állítása szerint – nem voltak jelen, amikor a román többség a leszavazta a székelyföldi autonómiastatútumot, holott negyedórával azelőtt még bent voltak a teremben. „Ilyen szenátorokra nincs szüksége a magyarságnak. És azokra sincs szükségünk, akik csak azért mennek oda, hogy a korrupciós eseteikben a mentelmi jog védje őket, különböző politikai háttéralkuk mentén" – mondta Tőkés László.
Arra a kérdésre, hogy ő indul-e a választásokon, Tőkés László azt mondta: felvetődött ennek lehetősége, és ha meggyőzik ennek szükségességéről, akkor vállalja is a megmérettetést, de a maga részéről azt az európai parlamenti mandátumot szeretné inkább hűségesen kitölteni, amelyet választóitól nyert 2009-ben.
MTI
Erdély.ma

Megalakította országos választmányát az EMNP
Történelmi lehetőség kínálkozik arra, hogy Románia parlamentjébe két magyar párt is bejusson a december 9-ei választásokon – nyilatkozták az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői tegnap Marosvásárhelyen, a szervezet országos választmányának alakuló ülésén.
Szerintük már most borítékolható, hogy az RMDSZ ott lesz a bukaresti törvényhozásban, a 6-3-as alternatív küszöbbel azonban a néppárt is bejuthat. Toró T. Tibor pártelnök felszólalásában rámutatott, a választási törvényben foglalt alternatív küszöbről nagy a tájékozatlanság és a félretájékoztatás, holott az RMDSZ dolgozta ezt ki, amikor félő volt, hogy elveszíti parlamenti jelenlétét.
„Egy pártból akkor lesz parlamenti párt, hogyha vagy teljesíti az 5 százalékos küszöböt, azaz jelöltjei országos szinten összesen több mint 5 százalékot gyűjtenek össze, de ugyanúgy parlamenti párt lehet akkor is, ha 6 képviselő és 3 szenátori választókerületben lesznek a jelöltjei elsők, vagyis relatív többséget szereznek. Ez csak arra elég amúgy, hogy teljesítsék a küszöböt, és utána akkor részt vehetnek a mandátumok szétosztásában. Számunkra azért fontos ez, mert történelmi lehetőség nyílik arra, hogy két magyar párt jusson be Románia parlamentjébe” – mondta Toró T. Tibor.
Az MPP-re várnak
Elmondta továbbá, a néppárt Erdély valamennyi megyéjében, valamint Bukarestben és a csángók által lakott Bákó megyében is indít jelölteket, neveket azonban még nem árultak el, hiszen szeretnének együttműködni a Magyar Polgár Párttal, erről azonban csak a polgáriak október 13-ai kongresszusa után születik döntés.
Egyelőre annyi biztos, hogy a néppárt öt elnökségi tagja jelölt lesz: Gergely Balázs Kolozsváron, Szilágyi Zsolt Érmelléken, Zatykó Gyula Nagyváradon, Papp Előd Brassó megyében, Toró T. Tibor pedig Sepsiszentgyörgyön száll harcba szenátori székért. Arról is döntés született, hogy a néppárt országos kampányfőnöke Szilágyi Zsolt lesz.
Mint kiderült, az újonnan alakult EMNP-választmány lesz az a a testület, amely a párt tevékenységét vezeti két országos küldöttgyűlés közötti időszakban, tagjai pedig az országos elnökség mellett a megyei, illetve a széki elnökök, valamint az EMNP szakmai bizottságainak vezetői.
Tőkés: meg kell büntetni a korruptakat
Az ülést követően Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke leszögezte: csak akkor indul a választásokon a néppárt jelöltjeként, ha szükség lesz rá. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ néhány vezetője tudni véli, hogy ő maga is indul a választásokon, méghozzá a marosvásárhelyi szenátori körzetben Frunda György ellen, Tőkés László azt válaszolta: „Ez nevetséges, gyerekes. De miért ne indulhatnék? Minden jogom megvan erre. Amúgy őszintén szólva nem szívesen indulnék” – mondta Tőkés.
A politikus továbbá elmondta, a lakosságnak meg kell büntetnie azokat a magyar szenátorokat és parlamenti képviselőket, akik csupán a mentelmi jog megszerzéséért készülnek Bukarestbe, és olyan fontos döntések meghozatalakor, mint a Székelyföld autonómiája, kivonultak a teremből. Tőkés szerint elfogadhatatlan, hogy Markó Béla és Frunda György 10.54-kor még szavazott a román szenátusban, majd 11.14-kor, amikor a Székelyföld autonómiája kapcsán kellett voksolni, már nem voltak a teremben.
„Ezt a választóknak büntetniük kell. Ilyen emberekre nincs szükség, és azokra sem, akik a korrupció miatt a mentelmi jog megszerzéséért mennének Bukarestbe politikai háttéralkuk áraként” – fogalmazott Tőkés László.
Gáspár Botond
Krónika (Kolozsvár)

Aradi vértanúk - megemlékezések, koszorúzások Erdély-szerte
Ünnepi rendezvények, koszorúzások, egyházi szertartások keretében emlékeztek meg októner 6-án, szombaton az aradi vértanú tábornokokról Erdély-szerte. Aradon az egykori vesztőhelynél rendezett koszorúzással kezdődött el az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezés, majd a Szabadság-szobornál hangzottak el az ünnepi beszédek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Zilahon, a Wesselényi-szobor előtt tartott közös megemlékezést.
Bár nekik a bitó vagy a golyó jutott, a történelem bebizonyította, a mártír tábornokok állnak a győztes oldalon - jelentette ki Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A fegyvereket elsütő katonákra, a tűzparancsot kiadó elöljárókra ma már senki sem emlékezik, itt azonban a látszólagos legyőzöttek sírjától nem olyan messze száz számra gyűlünk össze - mondta a politikus az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezésen az aradi Szabadság-szobornál.
„A kivégzett tábornokok a győztes oldalon állnak, mert egy tiszta és szent eszmét követtek” – tette hozzá. Ezeknek az embereknek a sírja lehetett volna a magyarságé is, 163 év távlatából visszanézve azonban a nemzet védőfalaivá váltak. A magyarság sikeres, hiszen nincs sem besenyő, sem kun nemzet itt a Kárpát-medencében, magyar nemzet, Magyarország azonban van – hangsúlyozta a politikus. Hozzátéve: a magyar nemzet úgy is összetart, hogy a nemzet határai nem esnek mindenütt egybe az ország határaival.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kifejtette, büszkék vagyunk a múltra, a magyar szabadságharcra, erőt és hitet merítünk belőle, hogy a mában élő és a jövőt tervező nemzedékünk ne tévesszen utat és célt.
A nemzet értékei szilárd múlton állnak, s nekünk kötelességünk gyarapítani ezeket az értékeket, nem elég megőriznünk, ápolnunk, hanem gazdagítani kell a mában és beépíteni a holnapban - mondta. A 21. század kihívásai csak részben különböznek a 19. század nemzetalkotó időszakáétól: ma is szabadságot, testvériséget és egyenlőséget akarunk. A szabadság iránti törekvésünk ma sem mások ellen irányul - fogalmazott a politikus. Azt akarjuk, amit 163 évvel ezelőtt elődeink, azt, hogy sorsunkat mi magunk irányíthassuk, hogy mi döntsünk azokról a kérdésekről, amelyek napjainkat és a holnapot alakítják – hangsúlyozta az elnök.
Az aradi megemlékezések az egykori vesztőhelynél rendezett koszorúzással kezdődtek el délelőtt, majd a belvárosi római-katolikus templomban folytatódtak, ahol Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, esperes, pasztorális püspöki helynök, nagyprépost celebrált szentmisét.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös megemlékezést tartott Zilahon. A megemlékezést a Wesselényi-szobor előtt rendezték és azon felszólalt Toró T. Tibor, a EMNP elnöke.
Toró T. Tibor ünnepi beszédében az egyik aradi vértanú szavait idézve tette fel a kérdést: „Milyen világ az, amelyben a nemzet és a haza iránti hűségért bitó (jó esetben golyó) az árulásért pedig hatalom és zsarnoki megbecsülés jár?” Toró szerint 1956-ban és 1989-ben is majdnem úgy történt, mint 1848-ban. „Ne engedjünk a '48-ból, ne engedjünk az '56-ból és ne engedjünk '89-ből!” - jelentette ki az EMNP elnöke. Szerinte ma az erdélyi magyarságnak egy olyan nemzeti minimum kidolgozására volna szüksége, amelyből a közösség egyetlen helyi, országos vagy európai képviselőjének sem szabadna engednie.
Krónika (Kolozsvár)

Fanyalgók
Bírálatok kereszttüzében a díjátadás – számol be Orbán Viktornak a Sapientia egyetem 12. tanévnyitó ünnepségén átnyújtott elismerés kapcsán a Népszabadság.
Amelynek bukaresti tudósítója nagyítóval látott neki kifürkészni azokat az erdélyi magyar virtuális kommentárokat, amelyek gúnyolódással vegyes felháborodással fogadták, hogy a magyar kormányfőt „fejedelemhez méltóan” fogadták Marosvásárhelyen, megköszönve, hogy első kormányzása idején a magyar állam által finanszírozott magánegyetemet hozott létre Romániában.
A hivatásos fanyalgók egyike, Szigeti L. Péter – akit az anyaországi napilap mérvadó véleményként idéz a hasonlóképpen „hivatkozott” Manna.ro hírportálról – amiatt dohog, hogy a budapesti kormány nem restelli az erdélyi magyar felsőoktatás működtetésére költeni az anyaországi adófizetők pénzét, egyféleképpen „megrövidítve” a magyarországi egyetemeket és hallgatókat. Persze háborítatlanul lehet szórakozni Kató Béla szentenciáján, miszerint „Orbán Viktor belépett iskolaalapító erdélyi nagy fejedelmeink” sorába.
Szakmai vitát lehet – és kell – kezdeményezni arról, miként működhetnek együtt a magyar nyelvű képzést (is) nyújtó erdélyi felsőoktatási intézmények a például sehová sem vezető konkurencia, az egymást „kioltó” szakok működtetésének kiküszöbölése érdekében. Ellenben kétségbe vonni az első Orbán-kormány korszakos, az erdélyi magyar társadalom megmaradását szem előtt tartó döntésének helyességét, több mint szűklátó optika. Arról árulkodik, hogy sokan ma is beérik a Petőfi–Schiller-egyetem délibábjával, és természetesnek veszik, hogy a román állam nem hajlandó részt vállalni a kizárólag Budapestről finanszírozott erdélyi magyar felsőoktatás fenntartásában.
Közöttük találjuk az RMDSZ „Facebook-lovagként” feltűnő főtitkárát, aki természetesen Orbán vásárhelyi „megkoronázásán” göcög, de persze mélyen elhallgatja, hogy alakulata másfél évtizedes kormányzása alatt képtelen volt kikönyökölni Bukarestben bár egy fél romániai magyar állami egyetemet. A tények önmagukért beszélnek. Az egyik oldalon az egyetemfejlesztés iránti – forintmilliárdokban is mérhető – elkötelezettség, a másik oldalon a handabanda. Lehet választani.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Mentsétek meg Szabó Ödönt!
Régóta ismerem. Amikor politikaközelbe került, én az RMDSZ csúcsvezetőségében dolgoztam, így részese voltam annak, ahogy a szervezet politikai boszorkánykonyhájában szerepét összekotyvasztották. Akkortájt a szervezeten belüli „politikai helyzet fokozódott”, és a bukaresti vezetést irritálta a Tőkés–Csapó-szárny bihari térhódítása.
Bihart a központ javára meg kellett nyerni. Szükség volt az eszközre. Egy látszólag alulról jövő fiatal népi hangra, aki majd hitelesen megálljt parancsol ennek a vonalnak és egyben az Érmellék autonómiatörekvését szorgalmazó hullámnak is.
Az eszköz adott volt. Szabó Ödön (az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – szerk. megj.), aki igen mélyről jött, akinek a szilágysági provincializmusa szerencsésen párosult faragatlan modortalanságával, ideálisnak bizonyult a feladatra. Ő volt az, akinek már a puszta jelenléte is irritálta a mindig kimért és higgadt Csapó szenátort. A csúcsvezetés elégedett volt, s a siker nem maradt el. Az eredmény már köztudott, ez már történelem.
A kezdeti harcos sikerek után jól helyezkedett, és mindig tehetségesen megbújt valamelyik sikerpolitikus árnyékában. Közben a köznépet megtévesztő szervezési szorgalmával szépen haladt a politikai élet és gazdasági gyarapodás lépcsőfokain. Biharban ő lett a hatalom megszerzésének korunkhoz illő formátum nélküli zsenije. Valaki ellen mindig harcolt. Fő fegyvere a demagógia mellett a képlékeny semmilyenség. A porba hullt fejek örömére ült diadalünnepet.
Neki is köszönhetően lassan az Érmellék autonómiatörekvését megálmodó értelmiség már csak emlék. Elhallgattattak, akárcsak Edward király walesi bárdjai. Most is álmatlan éjszakáim vannak, hiszen közel két emberöltőnyi életem során ő volt az egyedüli, aki a magyarságomtól megfosztott – mint később beismerte, igazságtalanul. Így hát a „minden magyar számít” szlogen az ő szájából számomra hiteltelen. Ma már érte haragszom, nem ellene, s az, hogy sorra szegi meg a maga által alkotott törvényt, már nem is zavar.
Az viszont, hogy ő lesz a képviselőm, zavar. Zavar, mert tudom, hogy Szabó Ödön ismét eszköz. Azok eszköze, akiknek leszámolnivalójuk van Orbán Viktor pártjával, és ismét új hangra van szükség. Egy diszkréten kezelt közvélemény-kutatás szerint ugyanis Magyarországon meglenne az 5 százalékos támogatottsága egy RMDSZ-kezdeményezésre bejegyzett pártnak. A nyílvessző, amivel lőni lehet, ismét kéznél van. Miután Váradon nem sok eséllyel indult volna, itt volt az Érmellék. Most az Érmellék képviselője lesz, innen ilyen státuszból már sokkal hitelesebben lehet harcolni a Fidesz-magyarok ellen, akiknek talán majd szintén nem lesz helyük közöttünk. Hogy az Érmellék ezért milyen árat fizet, az nem Nagyváradról érződik majd. Az Érmellék hallgat, és ujjongva szavaz az RMDSZ-re. Mert ez itt így szokás. Példaként itt van az előző nagyváradi képviselő esete, aki az első biztos és zsíros állás után úgy hagyta itt a választóit, mint Szent Pál azt a bizonyos neolatin népet. Hogy itt sokan nem szeretik, az ne okozzon zavart.
A pszichiáterek szerint van olyan állapot, amikor a gyűlöletet elnyomja a félelem. Máskülönben az Érmellék mindig is befogadó volt. Eddig itt az üldözött mindig menedéket talált, akár a tatár vagy török űzte, vagy a pesti politika kergette az érkeserűi mesevilágba. Innen még nem indultak kirekesztő, ordas eszmék. Persze ma más időket élünk… Én viszont Bertold Brechttel ellentétben hiszek abban, hogy az Arturo Ui-kat meg lehet és meg kell állítani.
Ma már nem a karfiolemberek korát éljük. Már érte sem haragszom, ellene sem – mondom József Attilát parafrazálva. Szeretem az RMDSZ-t változatlanul, ezért írom e szöveget, aminek megírására erkölcsi jogosítványt éppen Szabó Ödöntől kaptam nemrég. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok szakma létezik, ahol Szabó Ödön szépen teljesíthet, hiszen fiatalsága tény és szorgalma sem kérdőjelezhető meg. Azonban ha egyik sem párosul szeretettel, mindkettő hiábavaló.
Így tehát tisztelettel felkérem barátait, szövetségeseit, vér szerinti és szövetség szerinti rokonait, akikre talán még hallgat: mentsétek meg Szabó Ödönt!
Rákóczi Lajos
A szerző az RMDSZ egykori parlamenti képviselője
Krónika (Kolozsvár)

"Van, amikor halni kell a hazáért, van, amikor élni kell érette"
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke tegnap Marosvásárhelyen rendkívüli sajtótájékoztatón a magyar államfőt idézte annak kapcsán, hogy egy nappal korábban a Brassói Magyar Napok keretében emlékeztek az aradi vértanúkra.
– Nagy elődeink önfeláldozó példáját követve, megalkuvás nélkül, békés és törvényes eszközökkel tovább kell folytatnunk a küzdelmet s a munkát nemzeti szabadságunkért és önrendelkezésünkért – mondta.
A 2007-ben elkezdődött Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, illetve a magyar összefogás folytatásának elmaradásáért az RMDSZ-t tette felelőssé. Véleménye szerint az egypárti kizárólagosságra törekvő RMDSZ a parlamenti választások előtt "újból meghiúsította a nemzeti minimumon alapuló erdélyi magyar összefogást", holott a demokrácia szabályai értelmében mindenkinek joga van megméretkezni. – Nem mondhatja azt az RMDSZ, mint az egykori francia király, XIV. Lajos, hogy az állam én vagyok, a magyarság én vagyok, mert a magyarság sokkal több és más, mint egyik vagy másik párt. Demokrácia és egység egymással nem kerülhet szembe, mi ezért azt mondjuk, hogy bejuthat az RMDSZ is és az EMNP is a parlamentbe az altenatív 6-3-as küszöb alapján, és eszerint szimbolikus értelemben a magyar közösség nyerne.
Korrupció ellen a legjobb védekezés az immunitás
Tőkés szerint "riadt az RMDSZ-nómenklatúra, már az osztályharc szintjére süllyedt", egypárti kizárólagosság jellemzi. – Hogyan juthatnának be újra a parlamentbe azok az RMDSZ-szenátorok, akik negyedórával az autonómiastatútumról szóló szavazás előtt eltávoznak a szenátusból? Tenni kell azért, hogy kiérdemeljük a választók bizalmát, és el kell számolnunk parlamenti tevékenységünkkel. Azt sem tartom helyénvalónak, hogy nyilvánvalóan korrupcióban részes embereket állítsanak az RMDSZ listájára, akik aztán mentelmi jogot fognak nyerni, ha bejutnak, és tovább folytatódik az a korrupció, amelyért már Schengen leállításával is bünteti Romániát az Európai Unió – mondta egyebek között az EMNT elnöke.
– A múlt heti zilahi SZKT-n elhangzott, hogy ön Marosvásárhelyen kíván szenátorként indulni, csak azért, hogy az RMDSZ jelöltjének esélyeit rontsa…
Tőkés László: Indulhatnék, hiszen jogom van hozzá, és nem is lennék egyedül. Viszont ilyen formában nem tevődött fel az indulásom, ezt csak az ellenségeink híresztelik rólam. Én a választóktól nyertem egy mandátumot az Európai Parlamentbe, és azt hűségesen ki akarom tölteni. De hogyha valaki meggyőz ennek az ellenkezőjéről vagy ha "hí a haza" és megköveteli, hogy vállalkozzam erre, akkor miért ne tenném meg?
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Autonómiáról nem
Az RMDSZ vezetőivel csak közigazgatási kérdésekről beszélek, az autonómiáról nem, jelentette ki Mircea Duşa belügyminiszter annak kapcsán, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elöljáró párbeszédet kezdeményezne a Székelyföld autonómiájáról a románok képviselőivel.
Mircea Duşa közigazgatási- és belügyi minisztert pénteken, sepsiszentgyörgyi látogatása során Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azon kijelentése kapcsán kérdezték, mely szerint előkészített egy dokumentumot a Székelyföld autonómiája kapcsán, amely alapul szolgálhat a románokkal ebben a témában kezdeményezendő párbeszédnek.
„Én folyamatosan megvitatom a közigazgatási kérdéseket az RMDSZ képviselőivel is, az autonómiát érintő kérdésekről azonban nem tárgyalok” – felelte Mircea Duşa.
Duşa kiemelte, ő a közigazgatási- és a belügyi tárca minisztere, minek következtében az alkotmány és az ország törvényeinek a betartása felett őrködik.
„Igen, emellett Hargita megyei politikus vagyok, aki soha nem keltett etnikumközi konfliktusokat ezen a vidéken. Románia Alkotmányát tiszteletben kell tartani, az alaptörvény az első cikkelyben kijelenti, hogy Románia egységes állam, és bármely ennek ellentmondó eszmecsere értelmetlen” – tette hozzá Duşa.
Amikor majd sor kerül az alkotmányt módosító tervezet megvitatására, elemezni fogjuk, hogy az autonómia követelés tárgyilagos-e, vagy sem.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester előkészített egy dokumentumot a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, amely alapja lehet a román közösséggel ebben a témában kezdeményezendő párbeszédnek, de nem tudja, ha ez az időszak megfelel-e ennek, mivel a téma kedvezményezne a nacionalistáknak.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és az RMDSZ városi szervezetének elnöke múlt csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta, előkészített egy dokumentumot Székelyföld autonómiájára vonatkozóan, amely alapját képezné a román közösség képviselőivel ebben a témában indítandó párbeszédnek.
„A dokumentum készen van, de találnunk kell partnereket, akikkel meg tudjuk vitatni. Nem tudom azonban, hogy ez az időszak, a parlamenti választások előtt, megfelelő-e ilyenfajta megbeszélésekre, mivel ez a téma kedvezményezne a nacionalista szervezeteknek. Ugyanakkor lehet, hogy sok magyar is úgy gondolná, hogy a magyar politikusok azért beszélnek az autonómiáról, mert kampány van” – mondta az RMDSZ-vezető.
A felsőház plénuma múlt szeptember 25-én elutasította azt a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben nyújtott be az RMDSZ két akkori szenátora, Sógor Csaba és Becsek-Garda Dezső.
Az organikus jelleggel bíró jogszabálytervezet ellen 54 szenátor szavazott, mellette pedig öt szenátor. A szavazáskor ketten tartózkodtak. Az ügyben a szenátus volt a döntő szerv.
A képviselőház még 2005-ben elutasította a törvénytervezetet, amely ezt követően több évig állt a szenátus asztalán. 2009 júniusában a jogi és a közigazgatási bizottságok elutasították azt, majd decembertől kezdődően tízszer is felkerült a felsőház plénumüléseinek napirendjére, de egyszer sem sikerült szavazat alá bocsátani.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

Történelmi esély vagy kudarcpolitika? (EMNP–RMDSZ-vita az alternatív küszöbről)
Minden erdélyi megyében állít jelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt a decemberi parlamenti választásokon – jelentették be az alakulat vezetői tegnap Marosvásárhelyen. Toró T. Tibor pártelnök hangsúlyozta: az alternatív küszöb biztossá teszi, hogy az erdélyi magyarságnak lesz képviselete, így történelmi esély nyílt arra, hogy két magyar párt jusson be a törvényhozásba. Tőkés László, az EMNP védnöke szerint a Néppárt indulásával megteremtődött az erdélyi magyarság számára a választás szabadságának joga. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke viszont úgy véli: a szövetség versenypártjai eleve kudarcpolitikát folytatnak: a magyar közösség számára ugyanis nem az alternatív küszöb a megoldás. Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának tegnap Marosvásárhelyen lezajlott alakuló ülése után Toró T. Tibor pártelnök történelmi lehetőségnek nevezte, hogy a parlamenti választásokon két magyar párt is bejusson a parlamentbe az alternatív küszöb folytán. Mivel a magyarság 15 képviselői és 7 szenátori választókerületben többségben él, ezekben szinte biztos, hogy magyar jelölt lesz a győztes. Így az RMDSZ biztosan a parlament tagja lesz, de valós esély mutatkozik, hogy a Néppárt is bejusson. Éppen ezért az EMNP az összes erdélyi megyében (de nem minden választókerületben), valamint a csángó magyarok által lakott Bákó megyei körzetekben és Bukarestben is indít jelölteket. Szerinte az erdélyi magyarság csak nyerne azzal, ha két magyar pártot juttatna a törvényhozásba, mert a két politizálási stílus – az RMDSZ „kamarillapolitikája” és az EMNP „következetes autonómia-elkötelezettsége” – egymást kiegészítené. A Néppárt az MPP-vel való választási együttműködés lehetséges formáiról a polgáriak kongresszusát követően egyeztet. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azt hangsúlyozta: az RMDSZ nem azonos az erdélyi magyarsággal, a közösség voksa nem az szövetség tulajdona. Leszögezte: egy demokráciában nem lehet elvitatni a polgárok választási jogát. Az EMNP védnöke szerint a választóknak meg kell büntetniük az olyan szenátorokat, mint Frunda György és Markó Béla, akik nem voltak jelen, amikor a román többség leszavazta a székelyföldi autonómiastatútumot, holott negyedórával azelőtt még bent voltak a teremben. „Ilyen szenátorokra nincs szüksége a magyarságnak. És azokra sincs szükségünk, akik csak azért mennek oda, hogy a korrupciós eseteikben a mentelmi jog védje őket, különböző politikai háttéralkuk mentén” – mondta Tőkés László. Gyökeresen eltér az RMDSZ álláspontja az alternatív küszöbről. Borbély László politikai alelnök szerint az RMDSZ-szel versenyző erdélyi magyar pártok csak megzavarják a magyar választókat az alternatív választási küszöb emlegetésével. Az RMDSZ politikai alelnöke arra figyelmeztetett, nem szabadna játszani az olyan fogalmakkal, mint a hat képviselői és három szenátori választókerület megnyerésével teljesíthető alternatív küszöb. A magyarságnak ugyanis nem az az érdeke, hogy elérje az alternatív küszöböt, hanem az, hogy 6–6,5 százalékos képviseletet biztosítson a parlamentben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Adóhátralék miatt árverezik a magyar kormánypénzből megépített váradi Ady-központot
Árverésre bocsátotta a helyi önkormányzat a nagyváradi Ady Konferencia Központot. Az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány által építtetett ingatlan körül fennállásának tíz éve alatt sok volt a vita, a központ ugyanis olyan magyarországi kormánytámogatásból jött létre, amelyet eredetileg nem az alapítvány, hanem a Királyhágómelléki Református Egyházközség (KRE) nyert el, ráadásul a teljes támogatási összeg sorsát ma is homály fedi. A váradi önkormányzat honlapján meghirdetett árverés tényét a városháza gazdasági osztálya is megerősítette lapunk érdeklődésére.
Kalapács alatt. A nagyváradi önkormányzat holnap árverezné a sokat vitatott Ady-központot
Mint elmondták, az ok az, hogy az alapítvány 2006 óta nem fizetett ingatlanadót a városnak sem a jelenleg konferencia-központként működő, befejezett épületre, sem a mellette részben felépült, majd félbehagyott másik ingatlanra, amely a tervek szerint szállodaként és termálfürdőként szolgált volna. A honlapon olvasható hirdetményben az áll, hogy a város telkén álló épületek kikiáltási ára 763 ezer lej a befejezett, illetve 128 ezer lej a befejezetlen épület esetében.
A konferencia-központ 787,5 négyzetméternyi beépített területen áll, amelyből 594 négyzetméter a hasznos felület, a félbehagyott termálhotel pedig nagyjából 1000 négyzetméteres területen fekszik. A termálhotel munkálatai évek óta állnak, jelenleg csak a tartóoszlopok vannak meg belőle. Amennyiben most nem sikerül vevőt találni az épületekre, az árverést újra meg kell hirdetni, ám akkor már csak az eredeti kikiáltási ár 75 százalékáért, majd, ha úgy sem lesz eredmény, a feléért.
Az elmaradt adók összege eléri a 200 ezer lejt. A végrehajtást meghirdető gazdasági osztály a Krónika kérdésére egyébként tegnap délután közölte, hogy egyelőre senki nem nyújtott be ajánlatot az épületek megvásárlására, ám erre a mai nap folyamán még sor kerülhet. Az árverés időpontja október 10., reggel fél kilenc. A jelentkezéshez a kikiáltási ár tíz százalékát kell letétbe helyezni. A honlapra felkerült dokumentáció szerint kényszervégrehajtásnál az illetékes szervnek nem kötelessége az érintettet, ez esetben a Mecénás Alapítványt kihallgatni.
Szabó: nem lesz árverés
Szabó Ödön, az alapítvány igazgatója és a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke mindezek ellenére biztos abban, hogy az árverésre egyáltalán nem kerül sor, a Mecénás ugyanis – amelyet a politikus szerint csak pénteken értesítettek a kényszervégrehajtásról – tegnap adóátütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Szabó elmondása szerint a befejezetlen épületekre a tulajdonosnak becsült adóösszeget kell fizetnie, ennek újraszámolását kérik a várostól, amely szerinte addig nem viheti végbe az árverezési procedúrát, amíg az alapítvány kérésére nem válaszol.
Szabó Ödön egyébként állítása szerint nem tudja, pontosan mit és mennyit nem fizetett ki az alapítvány az épület után, ugyanis az adófizetés szerinte könyvelőségi ügy. A politikus szerint az újraszámolási kérelemre még a héten választ kell kapniuk, addig pedig az árverésre biztosan nem kerülhet sor. Az ügyvezető elnök emellett azt is megjegyezte: szerinte nem véletlen, hogy épp választási kampány előtt kerül terítékre az ügy.
Szilágyi: gyanús az ügy
Mi is többször írtunk arról, hogy a KRE korábbi püspöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő rendszeresen felhívta a figyelmet az Ady-központ körüli problémákra, hiszen 2002-ben, még az ő püspöki szolgálata alatt veszítette el a komoly, 320 millió forintos támogatást az egyházkerület. A KRE egyébként nem váradi konferencia-központ építésére, hanem egy érmindszenti Ady-emlékhely és -zarándokhely létrehozására kapta volna a jelentős anyagi segítséget.
A képviselő brüsszeli irodavezetője, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt tegnap lapunknak kijelentette: személyesen és a néppárt nevében is mélységesen elítéli az RMDSZ ténykedését, meggyőződése ugyanis, hogy a szövetség szándékosan játszik a központ árának leverésére, illetve az ingatlan magánkézbe vételére. „Rettentően gyanús ez az ügy. A magyarországi kormánytámogatás 320 millió forint volt, s most 55 millió forintnak megfelelő összegért bocsátották árverésre az ingatlant. Nem tudom, hogy szándékosan nem fizették rá az adókat vagy hanyagságból, de a jelek szerint a cél az, hogy a magyar adófizetők pénzéből épített ingatlant tíz év után magánkézbe játsszák át” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Az EMNP-alelnök szerint egyébként ez pontosan beleillik a Bihar megyei RMDSZ eddigi ténykedésébe, meglátása szerint ugyanis a szövetség éppúgy prédálja most el annak a lehetőségét, hogy Ady Endre számára méltó emlékhely épüljön, mint ahogy máskor is elprédált egyéb magyar ügyeket. Szilágyi Zsolt azt ígéri, a továbbiakban is figyelemmel követi az ügy alakulását.
Már megpróbáltak túladni rajta?
Idén januárban egyébként – mint arról beszámoltunk – Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy értesülései szerint az RMDSZ már korábban túl szeretett volna adni a központon. Az EP-képviselő akkor azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata”, amely megegyezik a Mecénás Alapítvány vezetőségével – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű, „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért, a tranzakció azonban meghiúsult. Tőkés akkor rámutatott, a két összeg – tehát a támogatásra kapott pénz és az állítólagos eladási ár – közötti szembeötlő különbség okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt. Szabó Ödön akkor hazugságnak nevezte Tőkés kijelentését, hozzátéve: semmiféle Forró Tamást nem ismer.
Vizsgálódik a magyar kormány
Tőkés ugyanakkor már többször is felhívta a mostani magyar kormány figyelmét arra, hogy az MSZP-kormányzás alatt Magyarországon elkövetett korrupciós ügyekkel párhuzamosan vegye górcső alá az erdélyi magyar politikum berkeiben ugyanazon időszakban végbement kétes ügyeket, amelyeknek szerinte egyik legjobb példája az Ady-központra kapott támogatás „elcsatornázása.” Lapunk még tavaly novemberben jutott egy olyan dokumentum birtokába, amelyből világosan kiderült, hogy az elszámolási folyamatot az Orbán-kormány valóban el is kezdte.
Forrásaink akkor azt feltételezték: a 2002. augusztus 1-jén bejegyzett Mecénás Alapítványt éppen azért hozták létre, hogy az átirányított 320 millió forintot (1,1 millió euró) a szervezet fogadni tudja. Noha alapító okirata szerint az alapítvány arra hivatott, hogy évente tíz magyar és tíz román diáknak nyújtson tíz hónapig havi 200 lejes ösztöndíjat, a Mecénás csak a nagyváradi önkormányzat 2003. január 30-ai ülésén megszavazott határozat alapján kapott – 49 évre ingyenes használatra – egyhektáros építési telket, amelynek fejében vállalta a fiatalok támogatását.
A telekre az Ady Konferencia Központ 320 millió forintos beruházásának elkezdése érdekében volt szükség. A Krónika birtokába jutott feljegyzés rávilágít, hogy miközben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy pályázat elbírálása nyomán irányozta elő a támogatási összeget a KRE-nek, a Medgyessy-kormány nem pályázat útján szerződött a Mecénással, sőt a megállapodásból kizárta a Tiszántúli Református Egyházkerületet, holott eredetileg a pénzfelhasználás szempontjából jelentős kitételként szerepelt, hogy a projekt csak a magyarországi egyház közreműködésével valósítható meg.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Megszavazták a Román Kulturális Intézet 14 tagjának kinevezését
A szenátus plénuma hétfőn megszavazta hét tag kinevezését a Román Kulturális Intézet (ICR) Vezetőtanácsába, akiket a felsőház frakciói, illetve az alkotószövetségek javasoltak.
A javasolt személyek korábban megkapták a kulturális, művészeti és tömegtájékoztatási szakbizottságok, illetve a külügyi politikai szenátusi bizottság tagjainak a jóváhagyását.
Az ICR Vezetőtanácsának a következők lesznek a tagjai: Demény Péter (RMDSZ), Adriana Popescu és Vlad Păunescu (PNL), Octavian Mihail Sachelarie és Florin Codre (PSD), Zoe Petre (PNL) és Ruxandra Garofeanu (UNPR). Ezeket a jelölteket a parlamenti frakciók javasolták a tisztségbe.
A Vezetőtanács tagjai lesznek még az alkotószövetségek által javasolt következő személyek: Ștefan Gheorghiu (Romániai Zenészek Szövetsége), Mihai Zamfir (Romániai Írók Szövetsége), Viorica Curea (Romániai Építészek Szövetsége), Aurelia Corbeanu (Romániai Színházak Szövetsége), Cristian Russu (Romániai Képzőművészek Szövetsége), Gheorghe Arsene (Romániai Kiadók Szövetsége) és Laurenţiu Damian (Romániai Filmesek Szövetsége).
A szenátorok titkos szavazás nyomán, elektronikus úton voksoltak.
A kulturális és külügyi szakbizottságok ellenben azt javasolták, hogy a PSD által javasolt Ştefan Mitroi, illetve a Zeneszerzők és zenetudósok szövetsége által javasolt Ulpiu Vlad jelölését utasítsák el.
Mediafax;
Nyugati Jelen (Arad)

Máért - EMNP: Orbán Viktorral folytatott megbeszélést Tőkés László és Toró T. Tibor - Orbán Viktor miniszterelnök magánkihallgatáson fogadta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az Erdélyi Magyar Néppárt védnökét, és Toró T. Tibor Néppárt-elnököt, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. ülésének keretében kedden, budapesti hivatalában - tájékoztatta a párt az MTI-t. A találkozó kiemelt témája a választások előtti romániai politikai helyzet volt.
Az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye szerint a megbeszélésen a Néppárt vezetői tájékoztatták a miniszterelnököt a választások előtti romániai politikai helyzetről. Kiemelték, most először nyílik lehetőség arra, hogy az RMDSZ mellett egy következetesen autonomista párt is bejuthasson a parlamentbe, a választási törvény "6+3-as", alternatív választási küszöbének köszönhetően. A kommüniké szerint a miniszterelnök továbbra is együttműködésre bíztatta az erdélyi magyar pártokat.
Tőkés László - a tájékoztató szerint - a közelgő parlamenti választások kapcsán a Máért ülésén arról beszélt: az RMDSZ egypárti kizárólagosságra törekszik, holott "a plurális egység az erős egység, a monolitikus egység az diktatórikus, törékeny egység". 1989 óta senki nem kényszerítheti a magyarságra ezt a monolitikus egységet - mondta.
Toró T. Tibor felszólalásában "történelmi esélynek" nevezte, hogy két magyar párt is bejuthat a bukaresti parlamentbe. Az alternatív választási küszöböt ismertetve elmondta: amennyiben egy párt jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben győznek, a párt az öt százalékos küszöb teljesítésétől függetlenül parlamentbe jut, és részesedik a mandátumok elosztásából. Biztos lesz magyar képviselő a parlamentben, de a Néppárt következetes, autonomista politikája révén hatékonyabb lesz a magyar képviselet - összegzett Toró.
A közlemény kitér arra is: a Néppárt elnöke három pontot javasolt a Máért zárónyilatkozatához. A dokumentum így támogatná az autonómiatörekvéseket, melyek "az egyetlen elfogadható közjogi megoldást nyújtják a külhoni magyar közösségek és a Magyarországgal szomszédos nemzetállamok közötti viszony hosszú távú rendezésére." A Máért továbbá Toró T. Tibor kezdeményezésére sürgetné, hogy a bukaresti kormány a 2005-ös együttes magyar-román kormányülés szellemében támogassa az erdélyi magyar egyetemi hálózat fenntartását, valamint üdvözölné, hogy a levélben szavazás útján lehetőség nyílik arra, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen a szavazati jogával.
(MTI)

Külhoni magyar szervezetek: fontos az autonómia és az erős anyaország - Az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták egyebek között a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülését értékelve kedden este a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Máért elérte célját, és a zárónyilatkozatot kiegyensúlyozottnak nevezte.
Ugyanakkor szerinte jó lenne, ha gyakrabban lennék szakpolitikai tanácskozások két Máért-ülés között. A közelgő választásokra kitérve hangsúlyozta: bíznak benne, hogy erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak.
A Református Székely Mikó Kollégium ügye precedenst jelenthet, ha nem sikerül megállítani - tért át egy másik témára, hozzátéve: az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás létkérdésnek tekinthető a magyar közösség jövője szempontjából.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke üdvözölte a zárónyilatkozat azon pontját, hogy az egyetlen elfogadható megoldás az autonómia kivívása. Kitért az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről szóló megállapodásra, és megjegyezte: elvárják a román kormánytól, hogy a vonatkozó megállapodás alapján biztosítsa az állami támogatást a Sapientia és a Partiumi egyetem számára.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a közelgő választásoknak nem három magyar szervezet versenyének kell lennie, hanem összefogásra van szükség, egyfajta nemzeti válogatottra. Kitért arra, hogy összefüggő gazdasági-oktatási-egészségügyi rendszerben kell gondolkodni, és ezen a területen még nagyon sok a tennivaló.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke az ottani magyarság számának csökkenésével kapcsolatban úgy fogalmazott: minden nap 16 magyarral kevesebb van a Felvidéken. Kijelentette: minden lépésüket ennek a tendenciának a megfordítására kell alárendelni.
Kitért arra is, hogy a magyar kormányzat visszaigazolta, hogy az uniós költségvetési tárgyalások után terítékre kerülnek a közösségeket érintő ügyek a kétoldalú megbeszéléseken. Példaként említette a Selye János Egyetem leminősítését, ami szerinte azt mutatja, a nemzetállam kiépítése Szlovákiában átgondolt koncepció alapján zajlik.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében az erős anyaország fontosságáról beszélt, majd szóvá tette, hogy az MSZP nem írta alá a záródokumentumot, és azt mondta: a szocialisták által említett kifogásokat az elmúlt nyolc évben ömlesztve zúdították a határon túliak nyakába.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának képviselője örömének adott hangot, hogy nem csak eszmei, hanem anyagi támogatást is kapnak az anyaországtól.
(MTI)

Visszahelyezik a „Budapest" feliratot a bukaresti diadalívre
Visszahelyezik a „Budapest" feliratot a bukaresti diadalívre, a román hadsereg dicsőséges ütközeteinek helyszíneit megörökítő településnevek sorába – közölte szerdán a román művelődési és örökségvédelmi minisztérium.
A diadalívet 1922-ben emelték az első világháború emlékére, amelyet Románia a győztes oldalon, valamennyi románok által is lakott területet egyesítve fejezett be. A diadalív belső ívére tizenkét településnevet véstek fel. Ezek között szerepelt Budapest is, a román hadsereg 1919-es, a Magyar Tanácsköztársaság hadserege elleni győztes hadjáratának emlékét elevenítve fel.
Az ismeretlen körülmények között bevakolt „Budapest" felirat visszahelyezésére az Adevarul című napilap indított sajtókampányt október elején.
A lap Hogyan tüntették el a hatóságok a magyarság kedvéért a román történelmet címmel indított cikksorozatot a múlt héten, amelynek során annak próbált utánajárni, ki a felelős a felirat bevakolásáért. Az egyik cikkben a katonai múzeum fotógyűjteményének nyugalmazott vezetőjét idézték, aki szerint a magyarok tehetnek arról, hogy a „Budapest" szó nem látható a diadalíven, mert „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) folyton hatalmon volt, és a magyaroknak nem tetszik az a felirat".
Egy későbbi cikkben azonban a lap a bukaresti főpolgármesteri hivatal álláspontját is közölte, amely szerint a feliratot 1953-ban vakolták be, és az utóbbi hat évben, amióta a főváros átvette a diadalívet a műemlékvédelmi ügynökségtől, semmilyen átalakítást nem végeztek rajta.
A bukaresti városháza tájékoztatása szerint Sorin Oprescu főpolgármester idén februárban írt alá 6,5 millió euró összköltségvetésű szerződést a fejlesztési minisztériummal a diadalív restaurálásáról: a munkálatok kétharmadát uniós támogatásból fedezik.
A román művelődési tárca szerdai közleménye rámutat arra, hogy a felújítási tervben a „Budapest" felirat helyreállítása is szerepel, amely a „román katonák dicsőségét hirdeti".
MTI
Erdély.ma

Új feladatok
Hadd folytassuk ott, ahol ezeken a hasábokon napra pontosan egy hónappal ezelőtt elkezdtük fejtegetni az erdélyi magyar pártoknak a parlamenti választásokon történő részvétele lehetséges formáit. Akkor nagyjából már eldőlt, hogy az RMDSZ nem kér a mostohának tekintett „kistestvérekkel” való összefogásból, és egyedül vág neki a decemberi megmérettetésnek.
Nyitott kérdés maradt viszont, hogy létrejöhet-e az együttműködés az EMNP és az MPP között, vagy – a júniusi helyhatósági választás mintájára – ismét hármas magyar versenynek leszünk tanúi. Nos, Szász Jenő tegnap nyilvánosságra hozott, új megbízatása fényében eldőlni látszik, hogy az MPP elnöke hosszú időre „felülemelkedik” az erdélyi magyar pártpolitika talajáról, nem vállal új mandátumot az általa létrehozott alakulat élén, vagyis hangsúlyos beleszólása már nem lesz a polgári párt irányításába, stratégiai döntéseinek meghozatalába.
Ez a végkifejlet már hosszú ideje körvonalazódott annak nyomán, hogy a Fidesz és a magyar kormány egyértelműen Tőkés Lászlót és a védnöksége alatt létrejött EMNP-t nevezte meg stratégiai partnerének, ez a szövetséges pedig egyértelművé tette, hogy Szászt tekinti az erdélyi jobboldal összefogása legfőbb akadályának. A hazai pályán, Székelyudvarhelyen rendezendő kongreszszuson a politikus gyakorlatilag felemelt fővel, az Orbán Viktortól kapott feladat ismeretében köszönhet el híveitől, akik várhatóan olyan új vezetőséget fognak pajzsra emelni, amely nagyban megkönnyíti a néppárthoz való közeledést.
Tény, egy közös választási szereplés már sokkal közelebb vinné az erdélyi polgári oldalt a 6:3-as alternatív küszöb eléréséhez, mint külön-külön. Hogy ez a részvétel koalícióban vagy egy alakulat színeiben valósul meg, a következő hetek során dől el.
Az viszont máris egyértelmű, hogy – amint azt a Mensura Transylvanica elemzőcsoport is kimodellezte – a 2008-as parlamenti választásokon sem gyengítette volna a magyarság parlamenti képviseletét, ha az RMDSZ mellett egy másik magyar párt az alternatív küszöb elérésével jutott volna be a bukaresti törvényhozásba. Csakhogy akkor Szász nem indította el az MPP-t a megmérettetésen – idén pedig ez a feladat már szintén nem rá hárul majd.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az EMNP elszámoltatná a Mecénás Alapítványt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felszólította a nagyváradi Mecénás Alapítványt, hogy számoljon el 264 millió forinttal; az összeg az Ady-központ felépítésére kapott magyarországi támogatás, és az árverésre bocsátott ingatlan kikiáltási ára közötti különbség. A magyar kormánypénzből épült létesítmény akár magánkézbe is kerülhetett volna, miután az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány hat éven át nem fizetett ingatlanadót az épületkomplexumért, emiatt az önkormányzat árverésre bocsátja azt. Az alapítvány kedd délután közölte: befizette az elmaradt adóhátralék egy részét az önkormányzathoz.
Az EMNP azt kéri a Mecénás Alapítvány vezetőitől, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyibe került az építkezés, és hogyan került felhasználásra a magyar kormánytól kapott 320 millió forint. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke az épület mellett kedd délután tartott sajtótájékoztatóján felidézte, az Ady-központ felépítésére a Medgyessy-kormány idején pályázat és megvalósíthatósági tanulmány nélkül kapott 320 millió forintot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítvány. Feltette a kérdést: vajon van-e összefüggés az Ady-központ ügye és azon tény között, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök tíz nappal ezelőtt Nagyváradon találkozott Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel, Kuncze Gábor volt belügyminiszterrel és Kovács László volt külügyminiszterrel.
Az Ady-központ előtt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón az EMNP arra hívta fel a figyelmet: nem lehet véletlen, hogy az RMDSZ politikusai 2006 óta nem fizettek adót, ugyanis nehezen képzelhető az el, hogy a 320 millió forintból nem futotta a körülbelül 14,3 millió forintnak megfelelő ingatlanadó befizetésére. Elmondták: sajnálatos, hogy a magyar közpénzből készült beruházást most, az adóhátralék miatt – az október 10-i árverésen – bárki megvásárolhatja, mindössze 56 millió forintnak megfelelő összegért.
Szilágyi Zsolt kijelentette: az Ady-központ a Bihar megyei RMDSZ csődje. „Ugyanígy herdálják el a magyar ügyek képviseletét, ahogy elherdálták azt a magyar pénzből tervezett központot, amely eredetileg Ady Endre költőnk számára állított volna emléket” – tette hozzá a néppárti politikus, aki szerint az is gyanús, hogy éppen azután írják ki a licitet, miután Bajnai Gordon, Kuncze Gábor, Kovács László és Markó Béla Nagyváradon egyeztettek.
Szilágyi ugyanakkor összeférhetetlennek tartja, hogy az a Lakatos Péter felelt az adóhátralék miatt árverésre kerülő Ady-központ projektjéért, akit nem is olyan régen az Állami Számvevőszék új vezetőtanácsi tagjának neveztek ki, mely intézmény a pénzügyi visszaélések visszaszorítására hivatott. Szilágyi emlékeztette a sajtót, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredetileg – az akkor még Tőkés László püspök által vezetett – Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek irányozta elő a pályázat útján elnyert összeget egy érmindszenti zarándokhely megvalósítására. A Medgyessy-kormány úgy változtatta meg a 320 millió forint sorsát, hogy a Mecénás Alapítványnak még csak megvalósíthatósági tanulmánya sem volt az Ady-központra.
Csomortányi István, a párt szervezési igazgatója rámutatott arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Bihar megyei RMDSZ különböző egyesületek révén gyanús ingatlanügyleteket visz véghez. Mint mondta: még nem zárult le az az eljárás, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított Biró Rozália ellen az úgynevezett Léda-ház kapcsán. Az érdekellentét abban áll, hogy Nagyvárad egykori alpolgármestere úgy bocsátotta a Partium Alapítvány rendelkezésére a váradi ingatlant, hogy az nem is volt a város tulajdonában. „Ne felejtsük el, hogy a Partium Alapítvány alapítója és vezetőtanácsi tagja maga Biró Rozália” – mondta Csomortányi. Az Ady-központ kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a létesítmény kulturális célokat szolgálna, mindeddig egyetlen ilyen jellegű eseményt sem tartottak itt. Voltak azonban bálok, esküvők, sőt egy időben a Hit Gyülekezete nevű szekta is itt tartotta gyűléseit, mutatott rá.
Zatykó Gyula régióelnök a sajtótájékoztató végén elmondta: a magyar közösségnek felelősségre kell vonnia mindazokat, akik hibáztathatóak a kialakult helyzetért.
( Fizet a Mecénás az önkormányzatnak
Kedd délután a Mecénás Alapítvány közleményben reagált az Ady-központtal kapcsolatos állításokra. Mint írják: az alapítvány pályázat útján kapott támogatást. Az ingatlan felépítéséhez a támogatási keret nem volt elegendő. A biztosított forrásokkal az alapítvány tételesen elszámolt. Az ingatlan részleges átadására – konferencia központ – sor került. Az önkormányzat adószakértői olyan területekre is róttak adót, amelyek nem kerültek átadásra, végső cél szerinti használatbavételre. Az önkormányzat, illetve alapítvány közötti adótörvénykönyvi különböző értelmezések okán kialakult egy, az önkormányzat részéről egyoldalúan megállapított adóhátralék. Az alapítvány fizetés átütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A mai napon az első részlet a közintézmény számlájára befizetésre került. Az alapítvány továbbra is fenntartja különvéleményét az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részeinek értelmezésére.
„Mint az elmúlt 10 év minden október-novemberében, most is politikai témává válik az alapítvány által elnyert pályázati támogatás. A 2012-es évben ez hatványozottabban igaz, hisz parlamenti választási időszak következik Romániában. Az alapítvány nem kíván ilyen jellegű vádaskodásokban részt venni.” - áll a Mecénás Alapítvány közleményében.)
Krónika (Kolozsvár)

Csörte a honosításról: az RMDSZ az egyházaknak adná az EMNT hálózatát
A honosítási eljárás politikailag függetlenné tételét, illetve a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomókkal foglalkozó irodahálózatnak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokrácia-központoknak a magyar történelmi egyházakhoz való átkerülését kéri a magyar kormánytól az RMDSZ csíki területi szervezete.
„Számunkra nem kétséges, hogy e fontos nemzetpolitikai feladat ellátását a jelenlegi, pártpolitikai és egyéb viszonyok által átszőtt és vezérelt struktúra helyett a történelmi magyar egyházaink sokkal eredményesebben és tehermentesebben el tudnák látni, mint ahogyan az most történik. Ezért azt javasoljuk, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felügyeletében alkalmazott konstrukcióhoz hasonlóan a másik fontos nemzetpolitikai intézményrendszer, azaz a demokrácia-központok hálózata kerüljön át történelmi magyar egyházaink felügyeletébe” – fogalmaznak közleményükben.
Ugyanebben a közleményben egyébként a szövetség csíki politikusai arra is rámutatnak, hogy területi szervezetük az elmúlt két esztendőben több mint tízezer honosítási kérelemhez biztosította térítésmentesen az okiratok fordításával, másolásával, a fényképek elkészítésével és az űrlapok kitöltésével kapcsolatos feladatok ellátását. „Tettük a dolgunkat, mert láttuk, hogy a honosítási eljárásban komoly szereppel rendelkező, évi több százezer eurós magyar állami támogatásban részesülő demokrácia-központok az anyagi teherrel járó feladatok átvállalásából egyáltalán nem veszik ki részüket” – tették hozzá.
Válaszában az EMNT csíkszeredai szervezete abszurdnak nevezte az RMDSZ állításait, s arra kérte a szövetség politikusait, hogy „kicsinyes politikai harcaikba ne próbálják belerángatni a történelmi egyházakat, ennél azok jóval nagyobb tiszteletet érdemelnek”.
A nemzeti tanács képviselői ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy „az RMDSZ megkezdte választási kampányát, rögtön lépett egyet ballal, ami nem meglepő”. „Büszkék vagyunk arra, hogy rövid időn belül sikerült egy jól működő és szolgálatát nagy fegyelemmel ellátó irodahálózatot felépítenünk, amely vállalt feladatának teljes mértékben eleget tesz” – fogalmazta meg az EMNT közleménye, amelyben a testület arra is felszólította a szövetséget, hogy vessen véget a román kormánytól érkező költségvetési támogatás „pártpénzként való felhasználásának”, illetve az összeg egy részét ajánlja fel a demokrácia-központok működésére. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatás – mintegy 17 millió lej – ebben az évben is közvetlen módon az RMDSZ pártkasszájába folyik be.
Krónika (Kolozsvár)

Orbán Viktorral tárgyalt Tőkés László és Toró T. Tibor
Orbán Viktor miniszterelnök magánkihallgatáson fogadta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az Erdélyi Magyar Néppárt védnökét, illetve Toró T. Tibort, a néppárt elnökét a Máért XI. ülésének keretében tegnap budapesti hivatalában.
A megbeszélésen a néppárt vezetői kiemelték, hogy most először nyílik lehetőség arra, hogy az RMDSZ mellett egy következetesen autonomista párt is bejuthasson, a választási törvény „6+3-as”, alternatív választási küszöbének köszönhetően a bukaresti parlamentbe.
A miniszterelnök továbbra is együttműködésre biztatta az erdélyi magyar pártokat. A Máért nyilvános ülésén Tőkés László kijelentette: „botrányosan” viselkedtek az RMDSZ szenátorai, amikor a szeptemberi autonómiaszavazáson a szavazás előtt eltávoztak, illetve nem szavaztak. Az RMDSZ az autonómiával kampányol, de „rest” képviselni azt: ideje volna bevallaniuk, melyik oldalon állnak – vélekedett Tőkés. A közelgő parlamenti választások kapcsán hozzátette: az RMDSZ egypárti kizárólagosságra törekszik, holott „a plurális egység az erős egység, a monolitikus egység az diktatórikus, törékeny egység”.
Toró T. Tibor felszólalásában „történelmi esélynek” nevezte, hogy két magyar párt is bejuthat a bukaresti parlamentbe. Az alternatív választási küszöböt ismertetve elmondta: amennyiben egy párt jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben győznek, a párt az ötszázalékos küszöb teljesítésétől függetlenül parlamentbe jut, és részesedik a mandátumok elosztásából. Biztos lesz magyar képviselő a parlamentben, de a néppárt következetes, autonomista politikája révén hatékonyabb lesz a magyar képviselet – összegzett Toró.
Krónika (Kolozsvár)

Példaértékű kezdeményezés Pankotán
Üléspénzéből újíttatta fel a honvédsírokat
A pankotai temetőben meghonosodott hagyomány szerint, a híveket nem a nemzetiségük, hanem a vallási hovatartozásuk szerint temetik el.
Éppen ezért, a temetőben mindenféle kerítés vagy válaszfal nélkül, külön helyre temetkeznek a római katolikus, a református, az evangélikus-lutheránus, az ortodox, illetve a neo-protestáns hívek. Régen zsidó temetőrész is létezett, csakhogy az első világháború után elköltözött zsidók miatt az gazdátlanná vált, ezért a német katolikusok vették birtokukba. Gulyás László pankotai városi tanácsos, helybeli RMDSZ-elnök példaértékű kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. Az utóbbi négy évben az RMDSZ színeiben városi tanácsosi tisztséget töltött be, ezért az ülésekért őt megillető juttatásokat összegyűjtötte, majd felújíttatta belőle a helybeli temető katolikus részében nyugvó tíz, továbbá a református, illetve evangélikus részbe eltemetett egy-egy honvédnak a síremlékét. Az 1944. szeptemberi visszavonuláskor a településen, illetve környékén elesett honvédek közül a katolikus részben nyugvó tíz közül, egyiknek a szülei az 1960-as években feliratozott keresztet állítottak, amit a felújításkor is meghagytak. Ezen túlmenően, a nagyjából hármas sírfelületet betonnal burkolták, a hátulján emelt jókora táblán a következő felirat olvasható: „Emlékük örökké élni fog: Császár Márton zászlós, Érchegyi István őrmester, Szabadka János őrmester, Takács János tizedes, Efencsics Tibor honvéd, Karácsony József honvéd, Kotnyek István honvéd, Simon Béla honvéd, Szabó Lőrinc honvéd és Vitai Gyula honvéd. Mindnyájan 1944. szeptember 15–22. között hunytak el. Az evangélikus-lutheránus temetőrészben lévő, ugyancsak felújított sír feliratán olvasható: „Itt nyugszik Vantara György honvéd, elhunyt 1944. szeptember 22-én. Emléked örökké élni fog.” A református részben nyugvó honvédsír feliratán pedig: „Itt nyugszik Mile Antal honvéd, élt 24 évet.”
A közelmúltban szervezték meg a három honvédsír szentelési szertartását, amikor a helybeli katolikus plébános mondott rájuk áldást, a templomkórus énekelt, az egybegyűlt pankotai magyarok közreműködésével.
Amint Gulyás Lászlótól a helyszínen megtudtuk, a honvédsírok felújítása összesen 8 ezer lejbe került, amiből hozzávetőleg 7 ezret az üléspénzekből maga, míg a többit az ugyancsak Pankotán született, de Amerikában élő rokona, Mogyorósi György fedezett, aki néha hazalátogat.
Ha arra gondolunk, hogy egyes RMDSZ-es tisztségviselőktől milyen nehezen lehet behajtania a betöltött tisztséggel járó jutaléknak az Alapszabályzatban is rögzített 20%-át közösségi célra, nagy megelégedéssel tölti el az embert, ha olyanról is hall, aki az egész üléspénzét magyar közösségi célra fordítja. Éppen ezért, példaértékű Gulyás László tette, amiért elismerés illeti meg.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Jogos aggodalmak
Korántsem alaptalan a magyar kormány aggodalma, amelynek a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi, budapesti ülésén is hangot adott Orbán Viktor miniszterelnök, miszerint nacionalista fordulat történhet Romániában.
Mi több, e folyamat voltaképpen már elkezdődött – hogy ne menjünk messzire, idézzük csak fel a kormány helyi megbízottjának nacionalista megnyilvánulásait –, kibontakozásának talán csak az vet ideig-óráig gátat, hogy a bukaresti szociál-liberálisok a hatalomátvétel utáni időszakban inkább a legfőbb politikai ellenfélnek tartott államfő kiiktatásával voltak elfoglalva, kudarcba fulladt próbálkozásuk után pedig átmenetileg jobbnak látták elcsendesedni. Persze, ez nem akadályozza őket abban, hogy ott tegyenek keresztbe, ahol érik, a decemberi voksolás közeledtével pedig minden bizonnyal egyre gyakrabban előkerül majd ama bizonyos magyar kártya. Fontos lenne azonban, hogy e hol kisebb, hol nagyobb lánggal újra és újra fellobbanó román nacionalizmusra egységes, előre rögzített stratégia mentén válaszoljanak a romániai magyar pártok, az erdélyi magyar közösség. Jelenleg ugyanis a nacionalista hangulatkeltés nem csupán a voksokat ily elítélendő eszközökkel hajkurászó román pártok érdekeit szolgálja, hanem – minő politikai paradoxon – a magyar érdekvédelmi szervezetnek is jól jön, mintegy a létjogosultságát igazolja. Lám-lám, ezért kell ott lennünk a kormányban vagy annak közelében – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tesznek majdhogynem naponta az RMDSZ vezetői, legutóbb például Markó Béla idézte fel, mennyivel jobb volt hatalmon lenni, mint ellenzékben. Ám mindez azt is jelenti, hogy pillanatnyi politikai érdekből – csak fel kell mutatni a legújabb magyarellenes megnyilvánulásokat, s már szinte biztos a parlamenti bejutás – meg sem próbáljuk a gyökerénél megragadni a problémát. Persze, a román államnacionalizmust egyik napról a másikra felszámolni nem lehet. De autonómiaigényünk következetes felvállalása helyett kérészéletű, különféle – gyakran személyes vagy pártos – érdekekből köttetett alkuk jelentik ma már a romániai magyar politizálást, s hogy ez hová vezet, azt mindannyian látjuk: még nyelvi jogainknak sem tudunk maradéktalanul érvényt szerezni. Márpedig amíg ez a gyakorlat nem változik, amíg a magyar érdekvédelmi szövetség folytatja ide-oda csapódó, kompromisszumok uralta politikáját, addig a román politikum magatartását is csak e húzd meg, ereszd meg politika jellemzi majd, a néha burkolt, máskor kinyilvánított magyarellenesség ugyanis távlati asszimilációs céljaikat és rövid távú pártpolitikai érdekeiket egyaránt szolgálja.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Máért – Külhoni magyar szervezetek: fontos az autonómia és az erős anyaország
Az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták egyebek között a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülését értékelve kedden este a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Máért elérte célját, és a zárónyilatkozatot kiegyensúlyozottnak nevezte.
Ugyanakkor szerinte jó lenne, ha gyakrabban lennék szakpolitikai tanácskozások két Máért-ülés között. A közelgő választásokra kitérve hangsúlyozta: bíznak benne, hogy erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak.
A Református Székely Mikó Kollégium ügye precedenst jelenthet, ha nem sikerül megállítani – tért át egy másik témára, hozzátéve: az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás létkérdésnek tekinthető a magyar közösség jövője szempontjából.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke üdvözölte a zárónyilatkozat azon pontját, hogy az egyetlen elfogadható megoldás az autonómia kivívása. Kitért az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről szóló megállapodásra, és megjegyezte: elvárják a román kormánytól, hogy a vonatkozó megállapodás alapján biztosítsa az állami támogatást a Sapientia és a Partiumi egyetem számára.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a közelgő választásoknak nem három magyar szervezet versenyének kell lennie, hanem összefogásra van szükség, egyfajta nemzeti válogatottra. Kitért arra, hogy összefüggő gazdasági-oktatási-egészségügyi rendszerben kell gondolkodni, és ezen a területen még nagyon sok a tennivaló.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke az ottani magyarság számának csökkenésével kapcsolatban úgy fogalmazott: minden nap 16 magyarral kevesebb van a Felvidéken. Kijelentette: minden lépésüket ennek a tendenciának a megfordítására kell alárendelni.
Kitért arra is, hogy a magyar kormányzat visszaigazolta, hogy az uniós költségvetési tárgyalások után terítékre kerülnek a közösségeket érintő ügyek a kétoldalú megbeszéléseken. Példaként említette a Selye János Egyetem leminősítését, ami szerinte azt mutatja, a nemzetállam kiépítése Szlovákiában átgondolt koncepció alapján zajlik.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében az erős anyaország fontosságáról beszélt, majd szóvá tette, hogy az MSZP nem írta alá a záródokumentumot, és azt mondta: a szocialisták által említett kifogásokat az elmúlt nyolc évben ömlesztve zúdították a határon túliak nyakába.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának képviselője örömének adott hangot, hogy nem csak eszmei, hanem anyagi támogatást is kapnak az anyaországtól.
erdon.ro

Nemzetstratégia a Felvidékről, Erdélyből és Budapestről
A Magyar Állandó Értekezlet XI. ülése után a Magyar Televízió “Az Este” c. műsorának stúdióvendégei voltak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Berényi József, az MKP-elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője.
Milyen a helyzet nemzetstratégiai szempontból Erdélyben és a Felvidéken?
Semjén Zsolt szerint a két nemzetrész helyzete kihat egymásra, azaz, nem választhatóak el egymástól. Romániában egyfajta “kegyelmi állapot” volt, amíg az RMDSZ kormányon volt. A szocialista-liberális parlamenti hatalomátvétellel viszont nacionalista hangok jelentek meg. Ez aggodalomra ad okot, ezért a feladat a már meglévő eredmények védelme. A Felvidék tekintetében rengeteg öröklött probléma van, és ide tartozik az az állampolgársági törvény is, melynek alapján már mintegy kétszázan vesztették el szlovák állampolgárságukat. De mondhatnám a nyelvtörvényt is… – ezek még az első Fico-kormány idejéből valók. A Radičová-kormány ezeket ígérete ellenére nem tudta megoldani, ezért nagy volt az aggodalom, hogy a második Fico-kormány az első Fico-kormány politizálását folytatja. Akkor Ján Slotával volt koalícióban, és nagyon durva magyarellenes dolgok történtek, mint például Sólyom László köztársasági elnöknek Szlovákiába való be nem engedése, a dunaszerdahelyi stadionban történt magyarverés. Ehhez képest a második Fico-kormány hangneme más, mint az elsőé volt. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés lehetőséget ad a valóban kényes nemzetiségi kérdések megbeszélésére is.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke bízik abban, hogy a decemberi romániai parlamenti választások erős képviseletet eredményeznek az erdélyi magyarságnak. Ha gyenge lesz a magyar képviselet, a rossz romániai gyakorlat visszatérhet pillanatok alatt.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke ismertette a felvidéki magyar alapdokumentum megszületésének körülményeit.”Fontos számunkra, hogy mindenki komolyan vegye ezt a dokumentumot. Ebben megtalálható a kulturális és az oktatási önkormányzatiság, a természetes régiók önkormányzatának a gondolata, a nyelvi egyenjogűság kivívása azokon a területeken, ahol a magyarok nagyobb számban élnek. Szlovákiában is újabb választások lesznek, jövőre megyei választások, majd köztársasági elnökválasztás. Mi csak olyan jelöltet tudunk támogatni, aki az alapdokumentumban foglaltakat felvállalja. Kínálkozhat lehetőség erre, már csak azért is, mert mindig előjön egy-egy olyan pillanat a szlovák politikában is, amikor szükség van a magyarok szavazatára. Résen kell lennünk, és a céljainkat megfelelő helyen és megfelelő időben, megfelelő érvrendszerrel kell előterjesztenünk. Bízunk abban, hogy a Most-Híd az ellenzéki együttműködése terén sem hallgatja majd el ezt a dokumentumot, amelyet ma a Máért határozata is támogatott. Innentől akár a két ország kapcsolatában is megjelenhet. Orbán Viktorral nemrég folytattam megbeszélést. Szó volt arról, hogy amíg az EU költségvetési folyamata zajlik, szükség van arra, hogy egy erős Kelet-európai blokk működjön, és ezért számunkra érthető, hogy decemberig ezt a kérdést nem veti fel a magyar kormányzat. De a költségvetés elfogadása után – és ezt a miniszterelnök ma is elmondta – asztalra kerülnek ezek a kérdések. Ez egy korrekt álláspont, de jövőre valóban előrehaladást kell elérni mind az állampolgárság, a Selye János Egyetem és a kollektív bűnösség ügyében is” – mondta Berényi József.
A Most-Híd pártnak az esetleges Máértra való meghívására vonatkozó műsorvezetői kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta, a Magyar Állandó Értekezleten etnikai alapon politizáló pártok tanácskoznak.”De természetesen a kapcsolattartásra nyitottak vagyunk” – tette hozzá a magyar miniszterelnök-helyettes.
Felvidék.ma

A kisebbségi jogok uniós szinre emelését sürgeti Tabajdi Csaba - Az uniós jog részévé tenné a kisebbségi jogokat Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP) képviselő - tudatta szerdán a szocialisták EP-delegációja.
Tabajdi Csaba a "Kisebbségi jogi ABC" című, a dél-tiroli tartomány gondozásában megjelent kötet bemutatóján szólalt fel. Tabajdi úgy fogalmazott, hogy Dél-Tirol példaértékű az európai kisebbségvédelemben.
"Dél-Tirolban nemcsak kiharcolták a regionális autonómiát, de azt sikerült tartalommal is megtölteniük a helyieknek. A régió az autonóm státus elnyerése óta gyorsabban fejlődött, mint az olasz országos átlag, a munkanélküliség pedig még a válság idején is alacsony maradt. Pezsgő szellemi élet alakult ki, amely a kisebbségi jogvédelem terén Európa élvonalába emelte a dél-tiroli egyetemeket és kutatóhelyeket. A régióban széles körben biztosított az egyéni és kollektív kisebbségi jogok gyakorlása, aminek köszönhetően a térségben megszűnt az etnikumközi feszültség" - vélekedett a szocialista politikus, aki kifejtette, hogy Dél-Tirol minta az európai kisebbségek, így a külhoni magyar közösségek számára is.
Tabajdi Csaba ismertette, hogy az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja három eszközzel kíván új lendületet adni az európai kisebbségvédelmi törekvéseknek.
Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament fogadjon el állásfoglalást az európai hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről és a számukra biztosítandó jogokról. A munkacsoport ezen felül támogatja Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő és az Európai Népcsoportok Föderális Uniója nevű kisebbségi ernyőszervezet javaslatát, amely Európai Polgári Kezdeményezést indítana a kisebbségi jogok Európai Uniós szabályozása érdekében. A kisebbségi jogok előmozdítását szolgáló harmadik eszköz a Roma Stratégia mintájára elfogadott, a hagyományos nemzeti kisebbségek jogait rögzítő európai keretstratégia lehetne - vélekedett a munkacsoportot vezető Tabajdi Csaba.
Tabajdi arra is kitért, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban, épp a magyar kormány intézkedéseinek elemzésekor fordult első ízben jogi szakvéleményért az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottsághoz." A Velencei Bizottság véleményei az európai kisebbségi jogvédelem pótolhatatlan forrásainak számítanak. Fontos lenne, hogy az Európai Bizottság egy leendő uniós kisebbségvédelmi rendszer felállításakor minél nagyobb mértékben támaszkodjon a Velencei Bizottság és az Európa Tanács keretében kialakult gyakorlatra" - fejtette ki a szocialista politikus.
(MTI)

Tamás Sándor: Szász alkalmatlan nemzetstratégia kidolgozására
Amint arról már korábban beszámoltunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szász Jenőt kérte fel a Nemzetstratégiai Intézet létrehozására és vezetésére. Az intézkedést legtöbben Szász „politikai leléptetésének” tekintik.
A Magyar Polgári Párt vezetőinek egy része elismerésként fogja fel a kinevezését.
– Bebizonyosodott, hogy nem volt igaza az RMDSZ-nek és az EMNP-nek akkor, amikor azt állították, hogy a Fidesz „elengedte az MPP kezét”, és már nem tekinti partnernek – nyilatkozta Kulcsár-Terza József. A magyar miniszterelnök Szász Jenő kinevezésével tulajdonképpen a párt tevékenységét ismerte el – tette hozzá az MPP Kovászna megyei elnöke.
Az eset megítélése az MPP-n belül sem egységes, Gazda József megyei ügyvezető elnök, akit éppen Szász akadályozott meg abban, hogy egyáltalán megpályázhassa a megyei elnöki tisztséget (így lett alelnök, de később a Szásszal való rossz viszony miatt erről is lemondott), azt mondja: Szász Jenőt egyértelműen „felfelé buktatták”.
– Lehet, hogy ezzel egy gordiuszi csomót is eloldott a magyar miniszterelnök, mert így egy teljesen tárgyalásképtelen párt új vezetőt kaphat, s a romániai magyar jobboldal talán egyesíteni tudja erejét – vélekedik Gazda.
Az EMNP háromszéki szervezete nagy érdeklődéssel várja az új helyzetben az MPP szombati kongresszusát. – Egyértelmű, hogy Orbán Viktor „kivonta a forgalomból” Szász Jenőt, és így elhárult a jobboldal összefogásának akadálya – mondta Nemes Előd. Az EMNP háromszéki szervezetének elnöke hozzátette: Szász Jenő már indulásból olyan alapszabályzatot fogadtatott el, amivel „hivatalosan” is diktatórikus módszerekkel tudta vezetni a pártot.
– Felajánlottuk, és a kongresszus után ismét felajánljuk, hogy MPP-s jelöltek EMNP-listán induljanak. Ez nem csak azért lenne jobb, mert bebizonyosodott, hogy a versenyt elfogadja, de a három párti „kakasviadalt” nem támogatja a magyar közösség, hanem azért is, mert az MPP listáján „nem érdemes nyerni”. Szász uralgása alatt ugyanis odajutott a párt, hogy bármikor feloszlatható, mert két egymásután következő országos választáson sem gyűjtötte be a minimális szavazatszámot – tette hozzá Nemes Előd.
Az EMNP elnöke szerint ez az oka annak, hogy még nem hozták nyilvánosságra saját jelöltjeik névsorát. Azt szeretnék, hogy körzetekre leosztva, közösen támogatott jelölteket indítsanak a választásokon. – Gratulálok Szász Jenőnek, de remélem, pénzt nem bíznak rá – kommentálta a kinevezést Tamás Sándor, aki szerint egyértelmű, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „meg akarta szabadítani” az erdélyi politikát Szász Jenőtől. Az RMDSZ megyei elnöke szerint a Kárpát-medencében több olyan személy van, aki képes hatékony nemzetpolitikát kidolgozni, de Szász Jenő biztosan nincs közöttük.
Szász egyébként a magyar sajtónak nyilatkozva maga is megerősítette, hogy nem kívánja megpályázni az elnöki tisztséget a hétvégi tisztújító kongresszuson. A magyar kormánytisztség nem lenne összeférhetetlen az MPP elnöki posztjával, de egész embert kíván – mondta. Az MPP-ben olyan munkatársat kell találni, aki a párt közvetlen vezetésével fog foglalkozni – tette hozzá.
A magyar ellenzék bírálja a miniszterelnököt a kinevezésért, a Jobbik szerint „tartalom nélküli” intézetet hoztak létre, csak azért, hogy Szásznak legyen mit csinálnia. „Ez világosan jelzi, hogy a Fidesz a továbbiakban már nem kívánja támogatni pártját, hanem az RMDSZ-szel való kiegyezését” – állapítja meg Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke. Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Máért: az MSZP nem írta alá zárónyilatkozatot
A résztvevők többsége aláírta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kedden megtartott ülése végén, este elfogadott zárónyilatkozat azon kitételét, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot csupán az MSZP és a hozzá közel álló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy 2013-ban kiemelt programként az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre, és az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak. Az aláírók példaértékű sikerként értékelték a külhoni magyar óvodák éve programot.
Sándor Krisztina, Kelemen Hunor, Répás Zsuzsanna és Semjén Zsolt a Máért ülésén
Felkérik továbbá a Máért-tagszervezeteket, hogy aktualizálják a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét, ugyanakkor természetesnek tartják, hogy a határon túli támogatások jelentős részét a külhoni közösségek javaslatai alapján osszák szét.
A résztvevők üdvözölték a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet felállását is. A felek továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.
A dokumentum szerint egyetértenek: Magyarország számára egyformán fontos minden magyar, és hangot adtak azon meggyőződésüknek, hogy a magyar–magyar kapcsolatokban, és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása. Rögzítették, hogy támogatják a külhoni magyar szervezetek szuverenitását, és döntéseinek önállóságát, öngondoskodás iránti képességének megerősítését. Kiemelt fontosságúnak tartják a magyar–magyar kapcsolatokban a partnerséget, és a párbeszédet. Az aláírók tiltakozásukat fejezték ki a református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán, ami ellentmond a nemzetközi jogi elveknek, és szolidaritást vállalnak a politikai nyomásra, igazságtalanul, első fokon három év börtönre ítélt Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás egyházügyi jogásszal, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaival. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját, és a fejlesztésről szóló megállapodást.
Külhoniak: fontos az autonómia és az erős anyaország
A Máért-ülés után kedden este tartott sajtótájékoztatón a résztvevők az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a Máért elérte célját, és a zárónyilatkozatot kiegyensúlyozottnak nevezte. Ugyanakkor szerinte jó lenne, ha gyakrabban lennének szakpolitikai tanácskozások két Máért-ülés között. A közelgő választásokra kitérve hangsúlyozta: bíznak benne, hogy erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak. A Református Székely Mikó Kollégium ügye precedenst jelenthet, ha nem sikerül megállítani – tért át egy másik témára, hozzátéve: az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás létkérdésnek tekinthető a magyar közösség jövője szempontjából.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke üdvözölte a zárónyilatkozat azon pontját, hogy az egyetlen elfogadható megoldás az autonómia kivívása. Kitért az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről szóló megállapodásra, és megjegyezte: elvárják a román kormánytól, hogy a vonatkozó megállapodás alapján biztosítsa az állami támogatást a Sapientia és a Partiumi egyetem számára.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a közelgő választásoknak nem három magyar szervezet versenyének kell lennie, hanem összefogásra van szükség, egyfajta nemzeti válogatottra. Kitért arra, hogy összefüggő gazdasági-oktatási-egészségügyi rendszerben kell gondolkodni, és ezen a területen még nagyon sok a tennivaló.
Semjén: nagyon komoly munkát végzett a XI. Máért
Nagyon komoly munkát végeztek a Máért XI. ülésének résztvevői – összegzett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes az ülés végén. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt kiemelte: a zárónyilatkozathoz minden parlamenti párt és nemzetrész megtehette javaslatát, és szavai szerint maximális nyitottsággal viszonyultak ehhez, minden tartalmi javaslatot beépítve.
Kitérve arra, hogy a zárónyilatkozatot az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nem írta alá, úgy fogalmazott: mindenkinek szíve joga, hogy aláírja-e a dokumentumot. A kormány sajnálja, hogy így döntöttek, és súlyának megfelelően kezeli a dolgot – mondta.
Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy 2002 és 2004 között a Fidesz és a KDNP egyetlen nyilatkozatot sem írt alá, és ebből akkor mégsem vontak le semmilyen következtetést. Szerinte nem kell emiatt minősítéseket tenni.
Elutasító álláspontjukat indokolva kijelentette: az elmúlt egy évet nemzetpolitikai szempontból kritikusnak értékelték, erősödött a megosztottság, valamint a kormány beavatkozása a közösségek életébe.
Az ülést követően a résztvevőket Áder János köztársasági elnök is fogadta a Sándor-palotában. Az államfő kifejtette: a magyarok cselekvő összefogására van szükség. Kijelentette: a Máért rendkívül fontos eszköz a magyarság kezében, a testület „a világ magyarságának tervezőasztala, eszköz, amely képessé tehet minket arra, hogy összetartsunk egy történelmi okokból földrajzilag megosztott nemzetet. Olyan eszköz, amely képes megszerkeszteni és megépíteni az egyetértés útját”.
(Semjén: ne legyen „magyarellenes összeállás”
Az idei Magyar Állandó Értekezlet fő feladata az volt, hogy számba vegye az eddig elért eredményeket – mondta a Kossuth Rádióban szerdán Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, példaként említve, hogy 320 ezer fölött van a honosítást kérelmezők száma, 270 ezren pedig már le is tették az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt a 180 percben hangsúlyozta, mivel történelmi okokból Magyarországot utódállamok veszik körül, kulcsfontosságú, hogy „ne legyen egy magyarellenes összeállás”. Ezért fontos, hogy ne romoljon a magyar–román viszony, ennek pedig feltétele, hogy minél hangsúlyosabban jelen kell lenniük a magyaroknak a bukaresti parlamentben, ne lehessen román belpolitikát csinálni a magyarok nélkül.)
Krónika (Kolozsvár)

"A két párt indulása mozgósító erővel fog hatni"
Szilágyi Zsolt az EMNP kampányfőnöke
A múlt hét végén az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi választmánya Szilágyi Zsolt alelnököt bízta meg a decemberben sorra kerülő parlamenti választások kampányának vezetésével. A tanácskozás végén kérdeztük: milyen kampányt kíván folytatni az EMNT?
– Mozgósító kampány kell legyen, ugyanis világos, hogy mindenki nyerhet, de csak akkor, ha elmegyünk szavazni. A választási törvény lehetőséget ad arra, hogy amennyiben hat képviselői és három szenátori körzetben valamely párt vagy pártszövetség első helyen végez, akkor bejut a parlamentbe, ugyanúgy, mintha elérte volna az ötszázalékos küszöböt. Ez a lehetőség ad nekünk reményt arra, hogy mind az eddigi képviselet, az RMDSZ, mind pedig az Erdélyi Magyar Néppárt bejuthasson a parlamentbe, és reméljük, ezáltal még hatékonyabb, még erősebb lehet a magyar parlamenti képviselet. Másrészt, az Erdélyi Magyar Néppárt ki szeretné javítani azokat a hibákat, amelyeket a magyar képviselet az eddigi másfél évtizedben magáénak tudhat. Mi azt gondoljuk, hogy a Székelyföld területi autonómiájának, az erdélyi magyarok autonómiájának, az egyházi javak restitúciójának és a föderalizmus gondolatának sokkal erősebb, markánsabb, jobb arcélű képviselettel kell rendelkeznie, és bízunk abban, hogy az erdélyi magyarok ezt támogatni fogják.
A kérdésre, hogy véleménye szerint mi a garancia arra, hogy az EMNP jobban fog szerepelni a decemberi parlamenti választásokon, mint a nyár eleji önkormányzati választásokon, a politikus azt válaszolta: – Az a garancia, hogy feljövő ágban vagyunk, nulláról indultunk, az első fontos lépést megtehettük a helyhatósági választásokon, meggyőződésem, hogy a parlamenti választásokon még jobban fogunk szerepelni.
Egy másik felvetésre, miszerint minden kampány lényeges eleme a pénz, illetve honnan tervez támogatókat, támogatást szerezni az EMNP, Szilágyi Zsolt azt mondta, legális körülmények között kívánnak támogatáshoz jutni. – Ahhoz, hogy jelölteket állítsunk, a minimálbér ötszörösét kell minden jelölt után befizetni. Máris felkértük a jelöltjeinket, hogy helyi ismerőseiken, támogatóikon keresztül próbáljanak anyagi alapot gyűjteni, ugyanis egy induló párt esetében ez komoly próbatétel. Az anyagi korlát, tehát, úgy tűnik, meg fog akadályozni bennünket abban, hogy minden erdélyi választókerületben jelöltet állítsunk, azonban minden megyében lesz jelöltünk. Nem mondhatjuk azt, hogy tizennégy vagy tizenhét millió lejnek megfelelő összeget kapunk a román költségvetésből, mint ebben az évben az RMDSZ, és nem mondhatjuk azt sem, hogy olyan ügyek lennének köthetők az Erdélyi Magyar Néppárthoz – hála istennek egyébként –, amelyekből esetleg nem teljesen legális támogatások érkeztek volna a párthoz. Tehát igyekszünk tiszta legális körülmények között támogatást szerezni.
Arra összpontosítunk, hogy minden olyan helyen, ahol jelentős számban élnek magyarok, és anyagi eszközeink megengedik, indulhassanak jelöltjeink. Vagyis az autonómiát, a föderalizmust és az euró- transzszilvanizmust támogató magyarokra szavazhassanak az erdélyi magyarok.
A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint a szórványmagyarság képviselete kerülhet veszélybe, ha két magyar párt is indul a választásokon, kijelentette: – Éppen a választási törvény által megszabott mandátumkiosztási rendszer garantálja, hogy nem kerül veszélybe a szórványterületek képviselete, ahhoz képest, ahogy négy évvel ezelőtt volt. A 2007- es európai parlamenti választások azt bizonyítják, hogy a verseny mozgósítja, mobilizálja az erdélyi magyarokat. Meggyőződésem, hogy a két párt indulása ugyanilyen mozgósító erővel fog hatni a magyar választókedvre, és legalább olyan nagy lesz a választási részvétel, mint a román választók esetében, ha nem még nagyobb. Ezért kell kampányolnunk és mozgósítanunk.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)