Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
2012. szeptember 23.
A Mikó-ügyről tájékoztatta a Szentszéket az RMDSZ elnöke
A Mikó-ügyről és a romániai egyházi ingatlanok visszaállamosításának veszélyéről tájékoztatta a Szentszéket Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – adta hírül vasárnap a szövetség hírlevele.
Az RMDSZ küldöttsége szeptember 21-22-én Rómában részt vett a Demokratikus Centrumpártok Internacionáléján (CDI). A kereszténydemokrata és centrista alakulatokat tömörítő pártszövetség vezetőit szombat délelőtt Castel Gandolfóban fogadta XVI. Benedek pápa.
Római tartózkodása során Kelemen Hunort magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban Gianfranco Ravasi bíboros, a Szentszék Kultúra Tanácsának elnöke. Kelemen Hunor tájékoztatta a bíborost a romániai politikai fejleményekről, hangsúlyozva, hogy a gazdasági válságot követően Romániában társadalmi és erkölcsi válság alakult ki. Példaként a Mikó-ügyet hozta fel.
Az RMDSZ elnöke ismertette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Gimnázium helyzetét, rámutatva, hogy – az igazságszolgáltatást eszközként használva – Románia ismét államosítani akar egy egyházi ingatlant. A politikus úgy vélekedett, hogy a Mikó-iskolát további hasonló ügyek követhetik, hiszen máris vannak arra utaló jelek, hogy más felekezetek ingatlanjai is hasonló sorsra jutnak. A szövetségi elnök kifejezte meggyőződését, miszerint az erdélyi magyarság, Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége nem nézheti tétlenül, hogy ismét elveszítse két évtizedes munkával visszaszerzett jogait és vagyonát.
Ravasi bíboros aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Romániában ilyesmi megtörténhet, hiszen – mint mondta – ez veszélyes precedens lehet. A kihallgatás végén Kelemen Hunor a Mikó-ügy hátteréről készített összefoglalót adott át a Szentszék Kultúra Tanácsa elnökének és irodavezetőjének, az erdélyi származású Kovács Gergelynek.
A kétnapos római tanácskozáson Kelemen Hunor és Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára kétoldalú találkozók keretében a CDI számos tagpártjának vezetőjét tájékoztatta a romániai kisebbségi jogérvényesítés nehézségeiről és a magántulajdon elvét semmibe vevő Mikó-ügyről – tudatja az RMDSZ hírlevele.
MTI; Erdély.ma
2012. szeptember 23.
A magyar pártok közös fellépését sürgeti a RMOGYKE
Ádám Valerián, a RMOGYKE ügyvezetője és pár fős csapata egy hete Bukarestben tüntet az Oktatási Minisztérium előtt – feliratozott orvosi ruhákban és narancssárga esernyőkkel. Ádám az orvosin működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozik, és a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követel, hisz idén a magyar tagozatnak csak 20 fizetéses helyet különítettek el. Ioan Groza minisztériumi főigazgató és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter állítása szerint: „csupán ennyit kértek”. Ádám Valerián az RMDSZ-nek, az EMNP-nek és az MPP-nek a tüntetésbe való bekapcsolódását sürgeti.
„Ioan Groza nem értette tiltakozásunk okát, hisz teljesítették a fizetéses helyek kibővítését az orvosin, azaz 20 magyar nyelvű tandíjas helyet biztosítottak. Ebből a beszélgetésből rájöttünk, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nem járt közben ügyünkben, hisz mi leadtunk egy petíciót, amelyben kértük a közbenjárását a 40 általános orvosi, illetve a 15 fogorvosi hely megszerzéséhez” – mondta el Ádám.
Király András, oktatásért felelős államtitkár is megerősítette azt, hogy az RMDSZ nem fordult írásos kéréssel a szaktárcához, amelyben a helyek száma szerepelt volna, hanem csak a fizetéses helyek bővítését kerték, de hozzátette, hogy a tandíjas helyeket nem minisztériumi rendelettel szabályozzák, hanem az egyetem szenátusának hatáskörébe tartozik, és a tárca kizárólag az államilag támogatott helyekre van befolyással.
Király András szerint a magyar oktatás „megtűrt” a román tanárok részéről, ezért fizetéses helyekkel terhelni a jó szándékukat nem lehetséges. „Az államtitkár úr elmondása szerint nem találja hatékonynak a tüntetésünket, de megerősítést kaptunk, hogy a következő két hétben az egyetemen elindul a magyar oktatás rendezése, a magyar főtanszékek létrehozása, a szenátus tagjainak bővítése és a magyar rektor-helyettes megválasztása” – állítja Ádám.
„Andronescu miniszter asszony is a támogatásáról biztosított, és kérte a tüntetés abbahagyását, kiemelve, hogy az RMDSZ kérését a fizetéses helyekre vonatkozóan teljesítette. Elmondta, milyen nehézségek árán sikerült meggyőzni a MOGYE vezetőségét a helyek bővítésére, ezért ebben az évben újabb tandíjköteles helyek indítását nem tudja vállalni” – mondta el Ádám.
Ádám Valerián legfrissebb információi szerint dr. Szabó Béla, a MOGYE rektor-helyettese Bukarestben személyesen beszélt Andronescu tanügyminiszterrel, és a tárcavezető kijelentette, hogy idéntől nem számíthatnak semmiféle pozitív változásra, sem a tandíjas magyar nyelvű helyek bővítését illetően, sem az önálló tanszékek megalakítására vonatkozóan.
„Mi a tüntetést folytatni fogjuk mindaddig, amíg a szavakból tettek nem lesznek, emellett várjuk az RMDSZ, MPP és EMNP bekapcsolódását az ügybe” – szögezte le Ádám Valerián.
Pál Piroska
Kozpont.ro; Erdély.ma
2012. szeptember 23.
Szórványmenedzser-szolgálat indul az RMDSZ főtitkárságán
Szórványmenedzser-szolgálatot hoznak létre az RMDSZ főtitkárságán – jelentette be szerdán Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes Kolozsváron. A szolgálat célja a megyei és a helyi RMDSZ szervezetekkel együttműködve hiánypótló közösségépítő programok szervezése a szórványban élő magyarok számára
A politikus elmondta, a szórványmenedzser szolgálattal a főtitkárság kiegészíti a Székelyföld-Szórvány Partnerség keretében működő Összetartozunk programot, és még több szerepet vállal a magyarlakta régiók közötti kulturális tapasztalatcsere megszervezésében.
„Erős hálózatba kovácsoljuk közösségeinket, támogatjuk a szórványközösségek önfejlesztő erőfeszítéseit, és szakmai hálózatokat alakítunk ki a közösségépítő tevékenységek sikerének érdekében" – nyilatkozta Hegedüs Csilla.
Négy programtípus
A szórványmenedzser szolgálat keretében a főtitkárság négy programtípust dolgozott ki, melyek a szórványban élő magyar közösségek identitástudatának erősödését hivatottak segíteni.
Az első program célja egy olyan interaktív digitális hálózat létrehozása, amely a magyar vonatkozású kulturális értékeket összesíti, és támpontként szolgálhat a közösségépítő tevékenység fejlesztéséhez.
A második program a magyar közösségek kulturális életét hivatott serkenteni a magyar kulturális programok és a magyar nyelvű média támogatása által. E kategóriába többek között magyar napok, vidéki vándorelőadások, tanyaszínház, különböző örökségvédelmi programok szervezése és támogatása szerepel.
Külön programcsomag vonatkozik a magyarlakta régiók közötti kapcsolatok fejlesztésére a romániai magyar-magyar személyes és szakmai kapcsolatok bővítése által. A negyedik programcsomag pedig szakmai- és rétegszervezetek támogatását célozza meg, ezáltal lehetőséget biztosítva a magyar közösségek érdekeinek árnyaltabb képviseletére.
„A Székelyföld-Szórvány Partnerség olyan folyamatot indított be, amely a romániai magyar közösség szolidaritásának erősödéséhez vezet. Ezt a szolidaritást akarjuk tovább mélyíteni, és arra törekszünk, hogy minden magyarlakta régióban életerős, aktív magyar közösségek éljenek" – mondta Hegedüs Csilla
maszol.ro
2012. szeptember 24.
MOGYE-ügy – A magyar tagozatvezető nem tartja jónak a megegyezést
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatvezetője szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született a felek között pénteken az éjszakába nyúló tárgyalásokon. Szabó Béla professzor nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. Az egyetem román vezetőivel aláírt hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátta kézjegyével.
A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a péntek esti tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.
A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen - mint mondta - korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.
A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.
Az RMDSZ szerint sikerült kimozdulni a holtpontról
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke - aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában - úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” - fogalmazott.
Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” - ecsetelte Borbély.
Kiemelte: megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert - mint említette - „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.
Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” - vélekedett az RMDSZ alelnöke.
Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.
A RMOGYKE csapdát lát
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Ádám Valérián szerint a jóhiszemű magyar oktatók ismét csapdába sétáltak. „Ezúttal nemcsak a MOGYE román vezetői, hanem az RMDSZ politikusai is csapdába vitték az oktatóinkat. Nem mondom, hogy az egyezség nem számít lényeges előrelépésnek, csakhogy arról nem beszél senki, hogy a miniszter asszony és a rektor ugyan aláírta a dokumentumot, de a román többségű szenátusnak is meg kell szavaznia. Mint ahogy azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy a magyar félnek tett, úgynevezett engedmények valamikor decembertől lépnek érvénybe, azaz az őszi parlamenti választások és kormányalakítás után. Nagyon könnyen megeshet, hogy a mostani ígéretekből nem lesz semmi, mert a választások után mindenki kitalál mindent, csakhogy ne léptesse életbe az egyezséget” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Ádám Valérián.
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 24.
?Elegem van a markóizmusból!
Ki kell mondani végre: a székelyföldi autonómia legvehemensebb kerékkötője nem a román politikum, hanem az erdélyi magyar közélet.
Azért nem az RMDSZ-t nevezem meg, mert nem csak a szövetség – mint az erdélyi magyarság politikai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete – a közélet alakítója Erdélyben. Mivel azonban az RMDSZ rendelkezik mindenféle hatalommal – amely leginkább a román és magyar költségvetési pénzek osztogatásában nyilvánul meg –, ezért ő kerül a fókuszba, ha valami nem sikerül. Márpedig 23 év alatt nem sikerült elérni sem az államilag elismert és a romániai magyarság adójából finanszírozott Bolyai Egyetem létrehozását, sem Székelyföld területi autonómiáját, amely szintén a helyiek önfinanszírozását jelentené. És nem csak önfinanszírozását, mert ezzel az RMDSZ-nek sok baja nem lenne. Az RMDSZ saját hatalomféltéséből nem kívánja a területi autonómiát Székelyföldnek. Mert mit is jelentene az számára?
Székely Nemzeti Bank?
A területi autonómia lényege, szubsztanciája a külső és a belső hatalommegosztás. A külső hatalommegosztással az autonóm terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására. Vagyis az autonóm terület kormányzata szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mint bármely más, hozzá hasonló közigazgatási területe az államnak (megye, régió, főváros stb.). Minden egyes, az autonóm terület számára biztosított jogosítvány gyakorlásának társulnia kell a megfelelő pénzügyi rendszer (pl. Székely Nemzeti Bank, székely fizetőeszköz bevezetése – még ha az előbb-utóbb euró is lesz –, Székelyföld adóhatósága stb.) kiépülésével. A Székely Nemzeti Bank feladatai a következők lennének: banki szolgáltatásokat nyújtana az autonóm székely kormányzatnak; biztonságos pénzügyi rendszert biztosítana; a székelyföldi közösség egészének stabil gyarapodását támogatná. Terjedelmi okok miatt erről most ennyit, viszont a kérdést fel kell tenni: az RMDSZ-nek (illetve az RMDSZ-től gazdaságilag és pénzügyileg függő romániai magyar közéletnek) érdeke-e létrehozni egy olyan Székely Nemzeti Bankot – a területi autonómia keretében –, amely teljes felelősséget vállalna az autonóm terület pénzügyi adminisztrációjáért, de más köztestületeknek és közintézményeknek is végezne pénzügyi adminisztrációt és tanácsadást? Továbbá őrködne a székelyföldi pénzügyi piac felett, a gazdasági növekedés területén valós adatokat gyűjtene és hozna nyilvánosságra a székelyföldi gazdaság állapotáról, valamint jövőbeli kilátásairól.
A Székely Nemzeti Bank létrehozásának természetesen előfeltétele egy autonóm közigazgatási egység létrehozása. A különleges jogállást a román alkotmány, törvények vagy statútum biztosíthatja. A román parlamentnek 23 éve tagja az RMDSZ, sőt kormányon vagy kormány közeli pozícióban is volt másfél évtizedig, miközben a NATO- és EU-csatlakozáson is túlesett Románia. Az RMDSZ soha meg nem zsarolta (csúnya eljárás, de a politikában az egyetlen ütős eszköz a kitűzött célok elérése érdekében) a román hatalmat, sőt állandóan púdert kent az orcájára, hogy az euró-atlanti integrációt sikeresen abszolválhassa az ország, úgy tüntetve fel a Nyugat szemében, mintha a kisebbségi problémák nem is léteznének. Tudom, volt némi panaszkodás, de ki vette azt komolyan Nyugaton: az RMDSZ, mint kormánypárt panaszkodik a saját kormányára? Röhej! De térjünk vissza az autonómiára.
Szögezzük le: a székelyföldi autonóm terület része maradna Románia területének – szó sincs semmiféle revízióról, függetlenedésről, önállósodásról, a hangsúly az önkormányzatiságon van –, ahol a többségben élő, az őshonos székelységhez tartozók által megvalósított kormányzás működne. Egy különleges jogállású terület lenne, ahol gyakorolnák a törvényhozó és végrehajtó hatalom bizonyos illetékességeit a székelység fennmaradása, esélyegyenlősége, vagyis boldogulása érdekében. A helyi kormányzatnak széles hatáskört biztosítana a Székelyföldre vonatkozó gazdasági, politikai és kulturális döntéshozatalban és a többi, a székelység számára fontos kérdésben. Illetékessége korlátozott nemzetközi jogosítványokat is magába foglalhatna. Létrehozásának célja a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, a politikai hatalomhoz való hozzáférés – tényleges önkormányzatiság a ma leledző RMDSZ-hegemóniával szemben – és a gazdasági esélyegyenlőség biztosítása Románia más, történelmi, földrajzi, kulturális régiói mellett.
Az autonómiáról mindig mint valami megfoghatatlan, elvont ideáról szólnak a politikusok, pedig az autonómia esszenciája a gyakorlatban rejtezik.
Választások az autonóm Székelyföldön
A leggyakorlatiasabb példa a választások lennének. Az autonóm Székelyföldön három választást volna szükséges tartani. Egy megmérettetést a polgármesterek személyéről és a helyi tanácsok összetételéről, továbbá egy másik választást a Székely Nemzetgyűlés tagjairól. A Székely Nemzetgyűlés töltené be az autonóm Székelyföld törvényhozó testületének a szerepét (székely parlament). És egy harmadik választáson döntenének arról a székelyek, hogy ki legyen az a 10-15 képviselő, akiket Bukarestbe delegálnának érdekeik védelme ügyében. És itt van a kutya elásva! Mert amennyiben létrejönne a területi autonómia, kit érdekelne tovább az RMDSZ? Annyi és olyan párt versenghetne a különböző pozíciók megszerzéséért, ahányat a választók arra csak érdemesnek tartanának. Végre létrejöhetne egy tiszta, igazságos „belső választás” – amit már húsz éve halogat, elszabotál az RMDSZ –, amelyen mindenki politikai értéknézetének megfelelően voksolhatna a különböző székely pártok képviselői közül. Nos, ettől fél az RMDSZ, a valódi szabadságtól! Mert valószínűnek tartom, hogy a Székely Nemzetgyűlésben már nem szerezne 80 százalékos többséget. Sőt! Mert el tudom képzelni azt is, hogy lenne egy székely konzervatív-keresztény párt, egy székely szociáldemokrata párt, egy székely kisgazdapárt, egy székely radikális függetlenségi párt... Székely liberális pártot nem tudok elképzelni, de akár még az is harcba szállhatna a voksokért. A Székelyföldön lakó román (illetve magyar vagy más uniós) állampolgárokat székelyföldieknek kellene tekinteni. A Székelyföldön való szavazás és választhatóság feltételéül lehetne szabni, hogy valaki székelyföldi lakcímmel rendelkezzen. Ezen kívül jogalkotási vagy végrehajtási téren semmilyen megkülönböztetés nem tehető székelyföldiek és más román, magyar vagy uniós állampolgárok között.
Továbbá az autonóm Székelyföldnek lenne saját zászlaja, amelyet hivatalosan használhatna. Székelyföld jogosult lenne szerepelni külön entitásként a különböző világversenyeken, világ- és Európa-bajnokságokon, téli és nyári olimpiákon. A mérkőzés kezdete előtt vagy az aranyérem átadása után a székely himnusz szólalna meg. Az anyanyelvhasználat terén az elsődleges nyelv a magyar lenne, de a románt is gondosan kellene tanítani továbbra is, mint ahogy az eddig történt. A közügyekben a román továbbra is ugyanúgy használatban maradna, viszont román nyelvre csak fellebbezés esetében kellene a dokumentumokat lefordítani. Az autonóm Székelyföldön kibocsátott személyi igazolványokban és útlevelekben a román állampolgárság (cetăţenia română) mellett fel kellene tüntetni a „Székelyföld – Ţinutul Secuiesc” szavakat is!
Tudom, az autonómia ennél bonyolultabb jogi formáció, ún. jogintézmény, de az egyszerű embernek ezek lennének a kézzelfogható, mindennapos megnyilvánulásai. Legalábbis én erre vágyom, igaz, nem vagyok székely, csak nagyapám lett 1988-ban, nyugdíjba vonulása bankettjén tiszteletbeli székelynek fogadva 27 esztendős csíkszeredai szolgálat után. Nagyszalontáról származtam, Magyarországon élek, és több millió honfitársammal leghőbb vágyunk a területi autonómia megvalósulása. Kérem, ne vegyék ezt az írást „bőcsködésnek”!
Nem tudom, hogy az RMDSZ milyen autonómiáért küzd 23 éve, de számomra ezt jelentené – sok egyéb mellett – az önrendelkezés! Nekem kevés az, hogy magyar nyelven tanítják Románia történelmét és földrajzát a magyar diákoknak. Ez emberi jog, semmi köze az autonómiához. Nekem kevés, hogy magyar nyelven is kérvényezhetek bármit (miközben a válaszlevél román nyelven érkezik), ez sem autonómia, hanem az anyanyelv szabad használata. Ez még nem az anyanyelv használatának elsődlegességét mondja ki! Nekem kevés az, hogy kiírhatók magyar nyelven is a településnevek! A többségében magyar településnevek szerepeljenek felül a táblákon, és alatta a román megnevezés. Nekem kevés az az RMDSZ-es szöveg, hogy „most nem időszerű”. Nekem most időszerű a területi autonómia, mert most élek! Nekem meg az nem időszerű, hogy az RMDSZ politikája húsz éve arról szól, hogy miként feküdjön le a kormányzó pártnak néhány jól fizető tisztségért, pozícióért, üzletért. 50 év múlva pedig azért nem lesz időszerű a területi autonómia, mert elfogy az erdélyi magyar. Az elmúlt 23 évben 500 ezer fővel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma. Ezért ki vállalja a felelősséget? Az RMDSZ, amennyiben hű kívánt volna maradni ‘93-as önmagához és az erdélyi magyarsághoz, mindaddig nem lépett volna kormányzati pozícióba, míg a fentebb leírt autonómiát a román állam nem biztosítja Székelyföldnek. Az RMDSZ elaprózta az egységből fakadó erejét, látszateredményeket felmutatva, amelyeket a világ haladása amúgy is hozott volna magával. Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy az RMDSZ jobban fél a területi autonómia létrejöttétől, mint maga a bukaresti hatalom. Van, akinek Romániából lett elege, nekem az RMDSZ-ből. Elárult kétmillió magyart...
P. S. Akinek nem inge, ne vegye magára! Az írás elsősorban az RMDSZ csúcsvezetésének – és értelmiségi holdudvarának – hibáiról szól. A helyhatóságokban tevékenykedő, napi harcokat megvívó polgármestereknek és képviselőknek csak elismerés jár, tudván tudva, hogy ők, többségében, nem önszántukból öltik magukra a vörös-fekete tulipános kényszerzubbonyt.
Papp Gyula Attila, Pápa
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 24.
Kimozdult a holtpontról a MOGYE ügye
Hétpontos megállapodást írtak alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és román oktatói, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügye kimozduljon a holtpontról. Ezt így értékelte Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője, aki kérésre lemondott a rektorhelyettesi tisztségről, és így értékelte Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki részt vett a péntek esti megbeszélés első szakaszában. Az egyetem román vezetőivel aláírt hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátta kézjegyével.
A MOGYE magyar tagozatvezetője, Szabó Béla szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született a felek között pénteken az éjszakába nyúló tárgyalásokon. Szabó Béla professzor az MTI-nek elmondta: nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Mint hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből.A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.
A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
Álláshirdetéskor nem diszkriminatív a magyar nyelvtudás
Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen – mint mondta – korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.
A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Ha túl sok a magyar engedmény, nincs román szavazat?
Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke – aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában – úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” – fogalmazott.
Borbély László: „ne kiabáljuk el”
Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” – ecsetelte Borbély.
Az RMDSZ alelnöke azt is kiemelte, hogy megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint említette – „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.
Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” – vélekedett az RMDSZ alelnöke.
Az MTI kérdésére, hogy ki a nyertes, Borbély László azt válaszolta: „egyelőre ne kiabáljuk el a dolgokat”. Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.
Az RMDSZ vasárnapi hírlevele Markó Béla volt RMDSZ-elnöknek az Erdély Televízióban a MOGYE kapcsán elhangzott nyilatkozatát idézi. Markó cinikus és veszedelmes magatartásnak minősíti, hogy egyesek a „pálya széléről bekiabálva” bírálják a szervezetet, amiért nem kért a románokéval azonos számú fizetéses helyet a magyar felvételizők számára. „Most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYE-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon. Most annyit sikerült elérni, hogy nulla hely helyett húsz fizetéses helyet szereztünk” – mutatott rá Markó, emlékeztetve, hogy az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. „Tavasszal azt mondtuk: vagy megoldódik az egyetem helyzete, vagy hátat fordítunk a kormánynak. Nos, miután az RMDSZ nem engedett a 48-ból, tulajdonképpen ebbe bele is bukott a kormány” – mondta Markó Béla.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. szeptember 24.
Maratoni megbeszélés ígéretekkel
Pénteken délután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetről szóló megbeszéléssel vette kezdetét a Victor Ponta kormányfő, Ecaterina Andronescu tanügyi és Vasile Cepoi egészségügyi miniszter marosvásárhelyi látogatása.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a kormányhivatal kistermébe összehívott találkozón a helyi hivatalosságok és a vendégek mellett csak a MOGYE román vezetősége, pontosabban Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu professzor, a szenátus elnöke vesz részt, a rektor érdeklődésünkre meg is erősítette, hogy nincs szükségük senki másra. Kérdésünkre Szabó Béla professzor, a magyar oktatók választott képviselője elmondta, hogy nem kaptak meghívást a megbeszélésre. A RMDSZ-t Frunda György, majd a később megérkező Borbély László képviselte. Több mint egyórás vita után hívták meg a magyar tagozat képviselőit, a szinte futólépésben érkező Szabó Béla, Szilágyi Tibor és Lőrinczi Zoltán professzorokat.
Maratoni megbeszélés következett, amely éjjel fél háromkor ért véget. A termet először Victor Ponta kormányfő hagyta el, aki újságírók "hadserege" előtt nyilatkozott, ugyanazt az álláspontot hangoztatva, amit korábban is.
– Véleményem szerint nem jó a különálló karok ötlete, amíg a román és magyar diákok együtt tanulnak, de mivel a törvényben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez hasonlóan a marosvásárhelyit is multikulturális egyetemnek nyilvánították, a szenátusnak és a különböző vezető testületeknek az egyharmadát a magyar oktatók kell alkossák, akiket a saját közösségük választ meg, akárcsak a románokat. Mivel ezek a kérdések politikai útra terelődtek, és mind rosszabbá vált a helyzet, ma este a reális javaslatok figyelembe vételével meg kell találni a megoldást…
A tárgyalás szünetében a miniszter asszony a következőket nyilatkozta:
– …Örvendek, hogy eljöttem, mert végre kialakult egy párbeszéd az egyetem két közössége között, ezen a vonalon kellene tovább menni, mert így minden vitás kérdést meg lehet oldani. A következő problémákról esett szó: újra kell szervezni a választásokat annak érdekében, hogy az egyetem vezetősége, a szenátus kiegészüljön a magyar fél 13 képviselőjével, továbbá a főtanszékek és karok vezetősége is. Ennek érdekében a magyar rektorhelyettes irányításával úgy fogják megszervezni a versenyvizsgát, hogy a magyar nyelvű oktatás számára szükséges helyeket címzetes oktatókkal töltsék be, s ezáltal eleget tegyenek az akkreditációs feltételeknek. Beszéltünk az egyetem értékelésének, akkreditálásának következő lépéseiről: január elsejétől az Európai Egyetemek Egyesülete méri fel a helyzetet az összes romániai felsőoktatási intézményben…, márciusban az ARACIS, a romániai felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság veszi számba az intézményi akkreditáció feltételeit. E két felmérés érdekében az egyetemi közösségnek meg kell erősödnie, hogy eleget tehessen a követelményeknek. Miután a két ellenőrzés véget ér, s a versenyvizsgák nyomán betöltik az üres állásokat, valószínű, hogy újratárgyaljuk az újabb főtanszékek létrehozásának lehetőségét a törvényes előírásoknak megfelelően.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy pillanatnyilag nem lehetséges az önálló magyar főtanszékek megalakítása, mert az egyetem nem tesz eleget a feltételeknek.
– Nem értek egyet azzal, hogy megkérdőjelezzük a magyar oktatás "programját", és senki nem vállalhatja a felelősséget, hogy megkérdőjelezzen egy olyan programot, ami annyi év óta jól működik. Én sok jót hallottam a MOGYE-ről, tisztelem a tanárokat, akik elismert, kiváló orvosok, nemzetiségüktől függetlenül, ezért az egyetem megérdemli, hogy a legjobbak közé tartozzék. Beszéltünk a fizetéses helyekről, …de az oktatók számát figyelembe véve ennél több helyet nem hagyhattunk jóvá. Ha több hallgatót vesznek fel, és nem egészül ki az oktatói közösség, akkor az egyetem léte forog veszélyben.
Lapunk kérdésére, hogy a tárgyalások nyomán módosítják-e az egyetemi chartát, a miniszter asszony nemmel válaszolt.
A kérdésre, hogy a szenátusnak miért csak az egyharmadát fogják magyar oktatókkal betölteni, Ecaterina Andronescu azt mondta, hogy a magyar oktatók csak a 27 százalékát alkotják az egyetem tanári közösségének.
A megbeszélés végéig kitartó magyar újságíróknak az előzetes megegyezés ellenére egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter: Feloldottuk a feszültséget *
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) oktatói, hallgatói oly hosszú ideje együtt vannak, hogy nagy kár lenne ezen változtatni. Egy ilyen egyetemnek megvan a képessége arra, hogy megteremtse az erőforrásokat, a módot arra, hogy bármilyen problémát megoldjon, a legfontosabb a párbeszéd. Úgy érzem, a péntek esti tárgyalások után sikerült feloldani a feszültséget a MOGYE-n. Megállapodtunk, hogy elsőként a magyar közösség 13 képviselőjének megválasztására kell sort keríteni a szenátusba, illetve a magyar oktatók arányának függvényében az egyetemi karok és főtanszékek tanácsaiba, hiszen a magyar kisebbség az egyetemen belül is kisebbséget képez: az oktatók egyharmada magyar, kétharmada román. A tavasszal sorra került választásokon ugyanis a magyar közösség nem vett részt, és egyetlen képviselőt sem küldött a szenátusba, illetve a karok, főtanszékek tanácsaiba. Jelenleg nem választhatók szét a főtanszékek (departamentumok), mert nem teljesülnek az akkreditáció feltételei, ezért azt kértem a magyar professzoroktól, hogy igyekezzenek minél több magyar fiatalt meggyőzni, hogy pályázzák meg az oktatói állásokat. Az elkövetkező időszakban versenyvizsgát hirdetnek meg a magyar vonal vezetésére megválasztott rektorhelyettes javaslatára. Ami a magyar oktatási vonal működését illeti, a szenátusnak van erről határozata, amire véleményem szerint nem is lett volna szükség, hiszen ezen az egyetemen sok éve létezik magyar nyelvű oktatás. A magyar oktatók megnyugtatására valószínűleg a chartába is belefoglalják a magyar vonal létezését. A tárgyalások során a magyar professzorok nem kérték a tanügyi törvény módosítását, de úgy vélem, erre több helyen is szükség van, hiszen a jogszabály számos előírása alkalmazhatatlan.
Dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a MOGYE magyar tagozatának vezetője: Az egyezség minden pontjának teljesülnie kell *
Született egy hétpontos írásbeli megállapodás. Az első szerint a mi oldalunkon megismételjük a választásokat. Már eleve azzal a kikötéssel ültek le tárgyalni, hogy az én személyem mint rektorhelyettes nem jöhet szóba, amit én elfogadok. Igaz, hogy a Babes-Bolyai egyetemen van egy belső megegyezés, miszerint a magyartagozat-vezető automatikusan rektorhelyettes is, de ez nem kötelező, és az sem, hogy a rektorhelyettes automatikusan a tagozatvezető legyen. Tehát elvileg én lehetek tovább tagozatvezető, nem muszáj én legyek a rektorhelyettes. Tagozatvezető lehet az, aki a szenátusi frakciót vezeti a magyarok részéről. A választások után megtesszük a javaslatokat a rektorhelyettesi és dékánhelyettesi funkciókba, erre egy-két héten belül sor kerül. Az a hat, illetve most már csak öt ember továbbra is marad a szenátusban, elvileg mint a mi képviselőink, és melléjük jelölünk ki még annyi magyar képviselőt, amennyit eredetileg előírtak. Megegyeztünk, hogy együtt dolgozunk az akkreditáción, hogy beveszik az egyetem alapokmányába a magyar vonalnak a létét, és abban is, hogy a magyar rektorhelyettest felhatalmazzák, hogy eldöntse, milyen állásokat hoz ki a magyarok számára, azaz ezt a döntést nem a 11 tagú adminisztrációs tanácsban (ahol ő egyedül magyar) hozzák meg. Továbbra is érvényes, hogy a minket megillető tanársegédi állásokra magyarul is tudó személyeket vegyenek fel, és végül: az akkreditációs folyamat lejártával, ami jövő év április végére várható, a szenátus eldönti, hány főtanszéke lesz a magyar vonalnak. Ez szenátusi jogkör, amit eddig úgy értelmezett, hogy nulla. Mi egy csomagban egyeztünk meg, ami akkor érvényes, ha minden pontja érvényes. Ez kezdetnek, elmozdulásnak jó, a dolgok alakulása attól függ, hogy mind a két fél a saját fogadalmait hogyan tartja be.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. szeptember 24.
Rhédey Claudia-szobor Erdőszentgyörgyön
Rhédey Claudia szeretett itt élni, és otthonának tekintette településünket. Számára ez a hely volt a világ közepe, és itt érezte otthon magát, kérésére ide hozták haza és temették el, erdőszentgyörgyiként. Szülőföldszeretete példaértékű a mai ember számára – emlékezett Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere a kisváros neves szülöttjére, Rhédey Claudiára, akinek mellszobrát szeptember 23-án ünnepélyes keretek között avatták fel. II. Erzsébet angol királynő szépanyjának a szobra a felújítás alatt álló Rhédey-kastély szomszédságában kapott helyet.
A szoboravatással egybekötött ünnepségre Rhédey Claudia születésének 200. évfordulója adott alkalmat, az erdőszentgyörgyiek így kívántak tisztelegni a város neves szülöttje, büszkesége előtt, akinek a neve mára a kisváros brandjévé vált. Az istentiszteletet követő ünnepségen Hegyi László, a szoborállítást kezdeményező Bodor Péter Művelődési Egyesület alelnöke ennek történetét foglalta össze. – E szobor Erdőszentgyörgy első köztéri szobra, felállítása már a rendszerváltás első éveiben megfogalmazódott a helybéliekben. Elkészült gipszből Claudia mellszobra, amely éveken át a Rhédey-emlékszobát díszítette. Az emlékszoba megszűnésekor átkerült a Rhédey-kastélyba, majd a kastély restaurálási munkálatainak a kezdetekor az iskola új épületébe. 2009-ben az erdőszent-györgyiek tudatában újra felelevenedett a Rhédey-kultusz, elkezdődik a folyamat, aminek a célja a Rhédey-brand kialakítása és népszerűsítése. Első lépésként javaslat, majd döntés születik a helyi tanácsban arról, hogy a város központi parkját és főterét Rhédey Claudiáról nevezik el. A határozat érvényre juttatása hosszadalmasnak bizonyult, ugyanis a megyei hatóságok perbe fogták az önkormányzatot a névadás miatt, és csak 2011-ben születik meg az a törvényszéki döntés, amely a Rhédey Claudia teret jelző táblák elhelyezését lehetővé tette. Sajnos a mai napig nem sikerült teljesen végigvinni a folyamatot, ugyanis a lakosság- nyilvántartó iroda nem hajlandó elismerni még a törvényszéki jogerős döntést sem – ismertette a folyamatot Hegyi László, aki beszédében kitért arra is, hogy habár még 2009-ben elkezdődött a Rhédey-kastély restaurálása a kulturális és örökségvédelmi szaktárca finanszírozásával, és tavaly még abban reménykedtek, hogy idén szeptemberben, Claudia születésének 200. évfordulóján sor kerülhet a restaurált kastélyépület, illetve az udvarát díszítő szobor felavatására, kastélybállal, kiállításokkal színesített rendezvénysorozat keretében, amelyre az angol királyi család képviselői és maga Károly herceg is hivatalos lett volna, a terv részben meghiúsult, mivel finanszírozási problémák miatt nem sikerült a remélt ütemben haladni a restaurálási munkálatokkal. A Rhédey-kastély csak 70-75 százalékban készült el, viszont a szobor áll, pályázat útján sikerült megvalósítani. Székely József erdőszentgyörgyi származású képzőművész Claudia-mellszobrának gipszváltozatát használta fel Sánta Csaba szovátai szobrászművész a tegnap felállított bronzszobor elkészítéséhez. A szobor kőtalapzatát Dóczy András csíkszeredai kőfaragó készítette.
A bécsi udvar helyett Erdőszentgyörgyöt választotta
– Egy olyan személy előtt tisztelgünk ma, aki bármerre is járt Európában, mindig visszavágyott ide, a szülőföldjére – emlékezett Rhédey Claudiára Csibi Attila polgármester. – Könnyebb lett volna az élete a bécsi udvarban vagy a würtembergi tartományban, de ő a fények és a nagyvilági élet helyett ide tért vissza, hozzánk, Erdőszentgyörgyre. Mert itt találta meg azt, ami számára a legfontosabb volt: az otthont, a nyugalmat és a család melegét. Természetesen büszkék vagyunk arra, hogy kis településünket jegyzik az angol királyi családfán. De nekünk, erdőszentgyörgyieknek sokkal fontosabb kellene legyen az a tény, hogy Claudia otthonának tekintette ezt a települést. Az ő üzenete a szülőföldön maradást, az itthon boldogulást, a megmaradást jelenti, azt, hogy 200 évvel ezelőtt is megvolt a településünk vonzereje, ahogyan megvan most is, csak tenni kell érte, hogy felismerjük – fogalmazott a városvezető.
Szabadi Nóra Rhédey Claudia élettörténetét ismertette a jelenlévőkkel, majd Szabadi színművésznő, Ördög Miklós Levente, valamint Fülöp Dorottya szavalatai, illetve a Cantuale énekegyüttes dalai tették még színesebbé az ünnepséget.
A Bodor Péter Művelődési Egyesület, a Szent György Lovagrend, a Százfonat Egyesület, a helyi önkormányzat, valamint a helyi RMDSZ koszorúkat helyeztek el a leleplezett szobor talapzatánál, a történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet. Ezt követően az összegyűltek meglátogatták a restaurálás alatt álló kastélyt, majd a felújított pincerészben megnyitották Novák József címerkiállítását.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
2012. szeptember 24.
Kulturális autonómia nélkül nincs kisebbségi törvény
- Meglehetősen cinikus és veszedelmes álláspontnak tartom, hogy miközben az RMDSZ kormányzati szereplőként elment a falig a MOGYE ügyében, és ebbe bele is bukott a kormány, most valaki a pálya széléről olyasmiket mondjon, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken az Erdélyi Magyar Televízió „Többszemközt” című műsorában.
Az RMDSZ volt elnöke a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, a kisebbségi törvényről és a romániai visszarendeződés veszélyéről beszélt a vitaműsorban.
Markó Béla leszögezte, fontosnak tartja, hogy ne csak a politikum, hanem a civil társadalom is hallassa a szavát az ilyen ügyekben, de „szégyenletesnek” tartja, hogy egyesek éppen az RMDSZ-nek tesznek szemrehányást a MOGYE ügyében, akár a fizetéses helyekről, akár egyébről legyen szó. - Az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Tavasszal azt mondtuk: vagy megoldódik az egyetem helyzete, vagy hátat fordítunk a kormánynak. Nos, miután az RMDSZ nem engedett a 48-ból, tulajdonképpen ebbe bele is bukott a kormány. A helyzet az, hogy most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYÉ-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon. Most annyit sikerült elérni, hogy nulla hely helyett húsz fizetéses helyet szereztünk – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette, legalább olyan jól tudja, mint azok, akik a pálya széléről szólnak be, hogy a MOGYE magyar fizetéses helyeinek ügyében törvényes garanciák kellenek, éppúgy, ahogy az ingyenes helyek esetében tíz évvel ezelőtt szintén az RMDSZ érte el azt, hogy arányosan osszák el az ingyenes helyek számát még a felvételik előtt. A kisebbségi törvényt külön kell választani a kisebbségi hatóság kérdésétől: ez utóbbit létre lehetne hozni egy külön jogszabállyal, de nem a kisebbségi törvénnyel – jelentette ki Markó Béla. A szenátor szerint az RMDSZ és a többi kisebbségi közösségek képviselői között az az álláspontbeli különbség, hogy míg a Szövetség számára alapvetően a kulturális autonómia megteremtése a cél, a többi nemzetiségnek a kisebbségi hatóság létrehozása a prioritás. Markó Béla szerint a következő időszakban le kell ülni a kisebbségekkel és meg kell beszélni, mi a legjobb megoldás e hatóság létrehozására: álláspontja szerint a leghatékonyabb a jelenlegi Etnikumközi Viszonyok Hivatalának megerősítése lenne, de külön intézményt is létre lehetne hozni egy erre vonatkozó jogszabállyal, ám ezt nem a kisebbségi törvény révén kell rendezni. Az RMDSZ álláspontja szerint a kisebbségi törvénynek kötelezően tartalmaznia kell a kulturális autonómiát, amely döntési jogokat adna a kisebbségeknek iskolai és művelődési intézményekkel kapcsolatban. Ha a törvényt enélkül fogadjuk el, akkor az nem kisebbségi törvény – szögezte le.
- Visszarendeződés zajlik Romániában, de a térségben is, mindazokban az országokban, amelyek 1989-ben kilábaltak a kommunista diktatúrából – mondta Markó Béla. A politikus szerint ezek az országok az európai és euroatlanti integráció érdekében magukévá tették az európai kritériumokat, fölépítették az intézményrendszert, ám kiderült, hogy az alapvető demokratikus értékek révén egy látszatdemokráciát ugyan sikerült létrehozni, de ez nem mélyreható. „Románia esetében láthattuk, mekkora viták voltak az Alkotmánybíróság, a parlament, a kormány, az elnöki hivatal szerepéről, helyéről, felelősségéről. Mára kiderült, hogy minden szabályt meg lehet szegni, minden törvényt meg lehet kerülni. Kezdünk egy látszatdemokráciát működtetni, amelyben az alkotmánybíróság látszólag független, de amelynek kapcsán arról szól a sajtó, hogy hány alkotmánybírót befolyásol a kormány és hányat az ellenzék. Nos, ez elfogadhatatlan. A visszarendeződés valós veszély, és csak attól függ, hogy eléggé erősek, bölcsek és felelősek vagyunk ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk – szögezte le Markó Béla az ETV-ben.
RMDSZ Nyugati Jelen (Arad)
2012. szeptember 24.
Elismerni a múltat a jövő tiszteletéért
Szeptember 22-én, szombaton délelőtt a szentábrahámi unitárius templomban a Magyar Honvédelmi Minisztérium kitüntetését adták át Szőcs Gyulának. A 90 éves férfi a második világháború idején önként vonult be katonának, megvédeni a magyar hazát.
Szentábrahám községben szombaton 11 óra előtt néhány perccel megtelt az unitárius templomkert, ahol a helybéliek nagy része virágcsokorral kezében ácsorgott. Az idősebbek korábban elfoglalták helyeiket a templomban, harangszóra megérkeztek a magyarországi és helybéli elöljárók is, a fakazettás kis templom zsúfolásig megtelt.
Berei István, a község unitárius lelkésze a szószékről szólt az egybegyűltekhez. Szőcs Gyulát méltató szavaiban kiemelte: életét és munkásságát nemcsak a közvetlen környezetében élők értékelik, hanem a magyar Honvédelmi Minisztérium is számon tartja.
A magyarországi elöljárók közül Papp Ferenc ezredes Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter üdvözlő szavait tolmácsolta. Papp igencsak megtisztelőnek érezte, hogy a jelenkor katonájaként egy olyan emberrel találkozhat, aki valamikor önként ment harcolni a magyar hazáért. Beszédében röviden vázolta Szőcs Gyula katonai életét, aki 1942. október 3-án huszonévesen vonult be a háborúba, önként húzott egyenruhát és vállalta, hogy székely határvédő katona lesz. Egy évvel később megsebesült, és fogolyként az orosz frontra került. 1944-től öt éven át volt hadifogoly, mindennapjait hidegben, éhezve, nélkülözve töltötte. „A legnagyobb világégésben, a legtöbb emberáldozatot követelő harcban az, hogy olyan kitartóak tudtunk lenni és hogy oly sokáig megvédtük az ezeréves határt, a sok száz és ezer olyan katonának volt köszönhető, mint Szőcs Gyula” -- fejtette ki Papp, majd a harcban való kiállásért, a honvédelem iránti elkötelezettségért és kitartásért, a haza védelméért a I. Osztályú Honvédelemért kitüntetést adta át a 90 éves egykori magyar katonának. Ezt követően Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke Borboly Csabának, Hargita Megye Tanácsa elnökének szavait tolmácsolta.
Szombatfalvi József unitárius esperes személyes élményeinek bemutatásával kezdte beszédét. „Kicsiny gyermekkoromtól számon tartottuk a faluban azokat az embereket, akik harcba mentek. Én magam 12 éven keresztül ebben a templomban köszönthettem Gyula bácsit. Édesapámtól igencsak sokat hallottam a háborúról, tűzharcról és a fogságról, arról az időről, amikor Szőcs Gyula bácsival bajtársak voltak, vagyis társak a bajban” – fejtette ki az esperes. Akkor egy katona életében mindennapos volt a rettegés, a frontokon végigjárva nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot. „Örökölnünk kell valamit abból a tartásból, szülőföldszeretetből, amiért Önök meghozták az áldozatot” – emelte ki, majd a magyarországi elöljárókhoz fordulva elmondta: azáltal, hogy az anyaországban számon tartják azokat, akik vérüket adták a hazáért, minket, erdélyi magyarokat is számon tartanak.
Utolsóként Szentábrahám díszpolgára, Szabó László szólalt fel, aki Földi Pál Horthy tábornokai című művéből idézve méltatta Szőcs Gyulát. Az ünnepélyes átadót a helyi iskolások gitárral kísért énekei után Lőrinczi Anna néni háborús nótákkal zárta.
Simon Eszter
Székelyhon.ro
2012. szeptember 24.
Az ölelő karnak csak az egyik fele van kész
Újra a marosvásárhelyi városatyához fordult a marosvásárhelyi Egyesülés negyedbeli Szentcsalád Templomot építő plébánia, hogy támogatást kérjen az épületegyüttes befejezéséhez. Szénégető István plébános kérését a csütörtöki tanácsülésen fogják tárgyalni.
A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója szerkesztőségünkhöz eljutatott közleménye értelmében a soron következő szeptemberi tanácsülésen két fontos határozattervezetet nyújtott be. Egyikük a remeteszegi római katolikus plébánia templomépítési támogatását tartalmazza. Mivel városszinten köztudott, hogy október 13-án felszentelik a Szentcsalád templomot, megkérdeztük Szénégető István plébánost, hogy konkrétan mire vonatkozik a csütörtökön napirendre tűzött határozattervezetben szereplő kérelem. Mint elmondta, a két ölelő karként elképzelt közösségi központnak, amely tartalmazza a templomot, a lelkészi és közösségi házat, csupán egyik része, az egyik karja van meg, a többit ezután készítik el. Vagyis a templomrész kész van, ezt felszentelik október 13-án, szombaton 11 órától. De a többi rész befejezéséhez még nagyon sok támogatásra van szükségük. Ezért kérték a városi önkormányzati képviselők segítséget.
A remeteszegi Szentcsalád templom építését az elmúlt öt évben nagyon sokan támogatták. A külföldi és belföldi támogatók mellett az adventi jótékonysági rendezvényeken a marosvásárhelyiek, felekezettől függetlenül adakoztak az Egyesülés negyedben levő közösségi központ építésére. Így a hamarosan sorra kerülő templomszentelés mindenki számára örömünnep lesz és remélhetőleg a római katolikus közösség további építkezése is hasonló támogatottságnak örvend majd.
Simon Virág
Székelyhon.ro
2012. szeptember 24.
Kulturális önrendelkezést
A kisebbségi törvényt külön kell választani a kisebbségi hatóság kérdésétől. Ez utóbbit létre lehetne hozni egy külön jogszabállyal – vélekedett Markó Béla szenátor. Az RMDSZ volt elnöke annak kapcsán nyilatkozott, hogy a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója – sajtóértesülések szerint – különalkut kötött a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel a jogszabály egy szeletének elfogadásáról, s olyan törvényszöveg elfogadására készülnek, amelyben már nem szerepel a kulturális autonómia.
Markó Béla kifejtette: a többi nemzeti közösség képviselőinek a kisebbségi hatóság létrehozása jelent prioritást, míg a magyar érdekképviselet a kulturális önrendelkezést tartja legfontosabbnak. A szenátor szerint e hatóság létrehozására a legjobb megoldás a jelenlegi Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának megerősítése lenne, de külön intézményt is létre lehetne hozni egy erre vonatkozó jogszabállyal, nem a kisebbségi törvénnyel. Az RMDSZ szerint a kisebbségi törvénynek kötelező tartalmaznia a kulturális autonómiát, amely döntési jogokat adna a kisebbségeknek iskolai és művelődési intézményekkel kapcsolatban. Ha a törvényt enélkül fogadjuk el, akkor az nem kisebbségi törvény – szögezte le Markó.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 24.
Az ügy kimozdult a holtpontról (MOGYE)
Magyar oktatói állásokra hirdetnek versenyvizsgát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) azért, hogy a magyar tannyelvű oktatás is megfeleljen az akkreditációs feltételeknek – közölte Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, miután a MOGYE tanáraival folytatott éjszakába nyúló megbeszélést pénteken a Maros megyei prefektusi hivatalban.
A tanácskozás első két órájában jelen volt Victor Ponta miniszterelnök, aki távozáskor azt mondta: törvényes és méltányos megoldásra van szükség, ennek megtalálására részvételével is ösztönözni akarta az oktatási minisztert és az egyetem tanárait. A megbeszélésen az oktatási miniszteren kívül több vezető politikus, köztük Mircea Duşa belügyminiszter, Borbély László parlamenti képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke és Frunda György szenátor is részt vett. Meg kell erősödnie az oktatói közösségnek, sikeresen túl kell jutni az akkreditáción, és akkor tárgyalhatunk, és tárgyalni is fogunk az intézetek megalakításáról a törvényes előírásoknak megfelelően – mondta Andronescu, hozzátéve, nem vállalhatja annak felelősségét, hogy egy olyan rangos tanintézmény, mint a MOGYE, elbukja a minőség-ellenőrzést, ezért az intézetek megalakítására csak a tanári állások betöltése után kerülhet sor. A miniszter elmondta, valószínűleg megismétlik az egyetemi választásokat is, és így betöltik a magyar közösség képviselőinek járó tizenhárom helyet a MOGYE szenátusában, hasonlóképpen a magyar tantestület maga választhatja meg képviselőit a tanszékek és karok vezetőségébe. Borbély László úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek – fogalmazott. Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák adódnak a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg – ecsetelte Borbély. Az alelnök azt is kiemelte, hogy megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint említette – a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között. Borbély László úgy látja, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. Ez megadta az alaphangot – vélekedett. Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre. Szabó Béla úgy nyilatkozott: nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést, de az mégiscsak megteremti annak lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetősége által el nem ismert tagozatvezető szerint a tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 25.
A szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet
A szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő. A „Székelyföld autonómia statútuma" című jogszabálytervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188-16 arányban leszavazták, ezután került a szenátusba. Itt három szakbizottsága 2009-ben véleményezte és jelentéseiben a tervezet elutasítását javasolta a plénumnak. 2009 december óta a törvénytervezet több mint tíz alkalommal szerepelt a szenátus plénumának napirendjén, mindig az utolsó helyen, ezért sosem került sor a megvitatására.
A sarkalatos törvénytervezet megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54-en pedig ellene voksoltak – tájékoztatta az MTI-t Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A politikus hozzátette: a Székelyföld autonómiájáról nem volt érdemi vita a román szenátusban, hanem – a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után – a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította.
Az MTI kérdésére, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltak-e a tervezet vitájánál, a frakcióvezető azt mondta: nem volt értelme. Fekete-Szabó hozzáette, hogy 2005-ben sem az RMDSZ-frakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt.
„Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is" – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője. A „Székelyföld autonómia statútuma" című tervezet szerint a történelmi Székelyföld (a mai Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy része) területi autonómiával rendelkező, a román állam szuverenitását elismerő régióvá válna, amelyet egy közvetlenül választott önkormányzati tanács igazgatna. Az autonóm területen belül – közigazgatási ranggal – újraalakulnának a székely „székek" és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is.
A tervezetet érdemben is elemző szenátusi szakbizottságok közös jelentésükben leszögezik: a törvénytervezet tárgya (a területi autonómia) nem az európai, hanem a nemzeti jog hatálya alá esik, bár szerintük „a nemzetközi szervezetek sem szorgalmaznak államon belüli aszimmetrikus, egyedi struktúrákat, amelyek kizárólag etnikai alapon szerveződnek".
A jelentés a nemzetközi jogi keretre hivatkozik, megállapítja, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségvédelmi Keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Székelyföld területi autonómiája hátrányos megkülönbözetést vezet be a többségi állampolgárokkal szemben. A szakbizottságok szerint a magyar nyelv regionális hivatalossá tétele sértené a román alkotmányt, ezért jelentésükben a törvénytervezet elutasítását javasolták. MTI
Erdély.ma
2012. szeptember 25.
RMOGYKE: az RMDSZ csapdába csalta a MOGYE magyar tanárait
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) született egyezség megkötése után keményen egymásnak esett az RMDSZ és a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) vezetősége.
A civil szervezet titkára, Ádám Valérián azt állítja, hogy a szövetség csúcspolitikusai csapdába vezették az intézmény magyar tanárait, hisz a szombaton megkötött paktum betartására sem határidő, sem garancia nincs. Ráadásul a magyar közösség megalázását látják abban, hogy a nacionalista megnyilvánulásaikról elhíresült intézményvezetők – Constantin Copotoiu volt és Leonard Azamfirei jelenlegi rektor – leszögezték, nem hajlandók rektorhelyettesi tisztségben látni a magyar oktatók választottját, Szabó Bélát. Ádám Valérián ugyanakkor azt állítja, hogy az RMDSZ elárulta a diákságot, mivel lényegesen kevesebb fizetéses helyet kért a magyar felvételizők számára, mint amennyit a román fiatalok kaptak.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felelőtlennek nevezte a RMOGYKE, s a szervezet titkárának megnyilvánulásait, szerinte ezek nem használnak a magyar nyelvű oktatás ügyének. „Hogy állíthat valaki olyat, hogy a húsz hely nem jelent semmit, amikor egy hónappal korábban még egyetlen helyről sem volt szó?!” – háborgott Borbély. Ádám másik kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ csapdába sétáltatta a MOGYE magyar oktatóit, az RMDSZ csúcspolitikusa úgy vélte: egy ilyen kijelentés elsősorban a tanárokat sérti.
A RMOGYKE közleménye szerint az RMDSZ-nek az a bűne, hogy az elmúlt huszonkét év alatt nem sikerült visszaállítania vagy létrehoznia egy magyar tannyelvű állami egyetemet. Borbély László egyáltalán nem tartja sikertelenségnek a hétpontos megállapodás megkötését. „Miért beszélnénk sikertelenségről, amikor a MOGYE román tanárainak nemtetszése ellenére is Victor Ponta kijelentette és a szerződésbe foglaltatta, hogy márpedig a magyar vezetők megválasztása a magyar közösségre tartozik, vagy a magyar tanerői gárda felpótlása a magyar rektorhelyettes feladata lesz. Persze mindezt a MOGYE szenátusának is meg kell szavaznia, de ha nem lenne ez a kiindulópont, ami a hét végén született, kérdem én: honnan mennénk tovább?” – kérdezett vissza a bírálóknak üzenve Borbély László.
A RMOGYKE titkára a tegnap reggel RMDSZ – most vagy soha címmel egy nyolcperces videófelvételt tett közzé a Youtube megosztón, melyen a szövetség több vezetőjét hazugsággal vádolja és lemondásra szólítja fel. Ádám Valérián Pinokkió-klubtagoknak nevezi az RMDSZ volt és jelenlegi elnökét, Markó Bélát és Kelemen Hunort, a párt politikai alelnökét, Borbély Lászlót, valamint Király András oktatásügyi államtitkárt, akiknek kinagyított fényképeire jókora faorrot toldott.
A RMOGYKE titkára azok után fakadt ki az RMDSZ politikusaira, miután az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című múlt heti műsorában a szövetség volt elnöke, Markó Béla cinikusnak és veszedelmesnek nevezte azt, ahogy egyesek a „pálya széléről bekiabálva” bírálják a szervezetet, amiért nem kért a románokéval azonos számú fizetéses helyet a magyar felvételizők számára. „Most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYÉ-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon” – mutatott rá a tévéműsorban Markó, arra emlékeztetve a szövetség bírálóit, hogy az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Szerinte nem a pályán kívülieknek kellene bekiabálniuk, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni.
A Pinokkiónak titulált Borbély László és Király András nem kívánt reagálni a már számos látogatót vonzó, a szerzője és szereplője által pamfletnek szánt videófelvételre. „Nem foglalkozom vele, és nem is érdekel. Az, hogy egy ilyen felvétel születhetett csak azt bizonyítja, hogy egyesek nem érzik az ügy súlyát, különben nem alacsonyodnának le ide” – nyilatkozta lapunknak Borbély.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
?;;; ?2012
2012. szeptember 25.
Elutasította a parlament a Székelyföld autonómia-tervezetét
A szenátus plénuma kedden elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A felsőház plénuma 54 nem, öt igen szavazattal, két tartózkodás mellett utasította el a tervezetet, amely a román államon belül különleges jogállású autonóm régióvá szervezte volna Hargita és Kovászna megyét, illetve Maros megye egy részét. A jogszabályt Becsek-Garda Dezső és Sógor Csaba RMDSZ-képviselők nyújtották be 2005 júniusában, a képviselőház néhány hónappal később leszavazta a törvényhozási kezdeményezést.
A javaslatot korábban elutasításra javasolták a szenátus illetékes szakbizottságai arra hivatkozva, hogy a törvénytervezet nyilvánvalóan ellentétes a román alkotmány rendelkezéseivel, amelyek szerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, illetve a nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amelyet szabadon választott reprezentatív szervei és népszavazások révén gyakorol.
A felsőház jogi, illetve közigazgatási bizottsága által készített jelentés azt is hangsúlyozza, hogy saját nevében egyetlen csoport és egyetlen személy sem gyakorolhatja a szuverenitást, ennek ellenére az autonómia-tervezet értelmében a létrehozandó autonóm régiónak sajátos közigazgatási-területi berendezkedése lenne (Székelyföld, székek), sajátos politikai és közigazgatási intézmények irányítanák (önkormányzati tanács, széki tanács, széki bizottság stb.). Mindez túllép az alaptörvény által szentesített államberendezkedés keretein, amely szerint a román állam elismert közigazgatási-területi egységi a községek, a városok és a megyék.
A szakbizottsági jelentés szerint az alkotmány által is elismert helyi autonómia ürügyén a tervezet kezdeményezői egy olyan terület létrehozását akarták, amely elszakad az egységes és oszthatatlan román nemzetállamtól, saját intézmények, kereskedelmi társaságok, kereskedelmi kamarák, rendőrség, szociális védelmi rendszer és belső közigazgatási szerkezet létrejöttével.
A szenátorok szerint a jogszabály-tervezetnek a magyar nemzeti jelképek szabad használatával kapcsolatos cikkelye is ellentétes az alkotmánnyal, amelynek 12, cikkelye Románia zászlajáról, Románia nemzeti ünnepéről, himnuszáról, a román állam címeréről és pecsétjéűről, illetve ezek használatáról szól.
Alkotmányellenes az a javaslat is, hogy a magyar nyelvnek ugyanaz a jogállása, mint a románnak – áll a jelentésben.
A törvénytervezetről elsőként a képviselőház szavazott, amely 2005 októberében elutasította a javaslatot. Ezt megelőzően, 2004 márciusában Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly RMDSZ-képviselők a parlament elé terjesztették a Székelyföld Autonómiájának Statútum-tervezetét, amelyet a képviselőház egy hónappal később, a szenátus pedig június 29-én megvitatás nélkül elutasított.

Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 25.
Egyeztetés és politikai alku József Attila szerelméért
Emlékplakett-avatás a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolájában
Kettős esemény helyszíne volt tegnap a kolozsváriak köztudatában évtizedek óta Hallássérültek 2-es számú Iskolájaként élő tanintézmény: megünnepelték azt, hogy az iskola felvehette a magyarországi gyógypedagógus, Kozmutza Flóra nevét, majd a névadó tiszteletére emlékplakettet avattak. A szakképzett iskola gyógypedagógusai Erdély-szerte az egyedüliek, akik magyar hallássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekek oktatásával foglalkoznak. Kiss Csilla, az intézmény újdonsült igazgatójának beszéde után Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, volt RMDSZ-es megyei tanácsos elmondta: hosszú egyeztetés és politikai alkukötés szükségeltetett ahhoz, hogy a hivatalosságok beleegyezzenek a névadásba. Kovács Árpád római katolikus plébános igeolvasása és áldása után előadások hangzottak el a hallássérültek több mint százéves kolozsvári oktatásáról, az iskola múltjáról és Kozmutza Flóra munkásságáról.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. szeptember 25.
Romániai Magyar Házak II. Találkozója
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012. szeptember 28–29-én, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban rendezi meg a Romániai Magyar Házak II. Találkozóját. Az első találkozóra 2009. november 27–28-án került sor, szintén Kolozsváron.
A találkozó pénteken 9.30-kor kezdődik, a megnyitóbeszédekkel és a meghívott vendégek köszöntőjével. Felszólal Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, majd a vendégek, Csatlósné Komáromi Katalin, a Művelődés Háza és Könyvtára (Sárospatak) igazgatója, az EMKE Észak-magyarországi képviselete részéről, Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete részéről, Bokor Béla, a pécsi Határon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a pécsi Pannon Magyar Ház részéről.
A folytatásban előadások hangzanak el: A Romániai Magyar Házak hálózata – kultúránk hazai szövete (előadó: Dáné Tibor Kálmán); Kulturális Autonómia Tanács (KAT) – a civil együttműködés fóruma (előadó: Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a KAT elnöke); Az EMKE Észak-magyarországi képviseletének együttműködése az erdélyi magyar házakkal (előadó: Csatlósné Komáromi Katalin); A hálózati együttműködés lehetőségei a Kárpát-medencei egységes magyar kulturális tér kialakításában (Bordás István, kulturális szakértő, Sárospatak), Hargita megye szórványprogramja (Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója), Kovászna megye szórványprogramja (Imreh Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója).
Délután 14.30-tól kulturális börzére, vagyis a résztvevő Magyar Házak képviselőinek rövid bemutatkozó előadásaival várják az érdeklődőket.
Szombaton a résztvevők a romániai Magyar Ház-hálózat fenntarthatóságáról beszélgetnek, amely során a fő hangsúly az együttműködési lehetőségek kiaknázására kerül.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. szeptember 26.
Sógor: folytatni kell a küzdelmet Székelyföld autonómiájáért
A román szenátus érdemi vita nélkül elutasította azt a törvénytervezetet, amely területi autonómiát kért Székelyföldnek. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő azt mondta: folytatni kell a küzdelmet.
A javaslatot benyújtó Sógor Csaba a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában elmondta: folytatni kell a küzdelmet, „szoktatni kell a román politikát a gondolathoz”. Mint kiemelte, 2000 óta többször benyújtottak erről szóló javaslatot, de nyilvánvaló, az autonómia elérése hosszú folyamat, kell egy erős anyaország és egy konszenzus, nem csak a román politikában, de az erdélyi magyar politikusok között is.
A politikus hangsúlyozta, az elmúlt 22 év alatt több mint 200 törvénymódosítást hajtottak végre az autonómia irányában. A politikus ugyanakkor úgy fogalmazott: 22 év után a jelenlegi a román kormány először nem említi programjában a kisebbségeket.
EP-delegáció Sógor Csaba néppárti politikusként másodmagával a Magyarországon informálódó, nyolcfős EP-delegáció egyik tagja volt; a delegációval kapcsolatban Sógor Csaba annak a véleményének adott hangot, hogy megváltozott a baloldali képviselők véleménye, mikor szakértők szájából mást lehetett hallani, mint a nemzetközi sajtóból.
„A feladatunk, hogy segítsük a civil szabadságjogok igazság-, és belügyi bizottságot – melynek tagja vagyok -, és hogy egy objektív jelentést tegyenek” – fejtette ki, hozzátéve, hogy sok mindenben, amiben kifogást emelt a bizottság, vagy tanácsot adott a Velencei Bizottság, a kormány és a parlament megtette a korrekciókat.
Hozzátette: abban bíznak, hogy nem csak Magyarország esetében mutat majd hajlandóságot a parlament egy ilyen látogatásra, hanem Románia és Szlovákia esetében is.
hirado.hu/Duna Tv
Erdély.ma
2012. szeptember 26.
Elfogadták az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt
Vita nélkül fogadta el a szenátus azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik a kommunizmus idején az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról.
A jogszabályt tavaly már elfogadta a parlament, de az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. Ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három képviselője februárban – változatlan formában – ismét beterjesztette a parlament elé a jogszabályt, amelyről mostanig a szenátusnak kellett volna döntenie. A román parlament felsőháza nem tűzte napirendre a módosító indítványt, ezért lejárt a szenátusi vitára szánt határidő, így a törvénytervezet hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető, amelyről érdemben majd a képviselőház dönt. A Krónika című erdélyi napilap szerdai számában emlékeztet arra, hogy a jogszabályt a most kormányon és akkor ellenzékben lévő Szociál-Liberális Szövetség (USL) támadta meg az alkotmánybíróságon. Az USL tartalmi kifogásokat is emelt a jogszabály ellen. Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását kifogásolták elsősorban, amelynek a fő haszonélvezői – mint mondták – az erdélyi magyar történelmi egyházak lettek volna.
Mircea Duşa jelenlegi belügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen „azáltal, hogy magánszerveknek adnák át az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket”.
A nacionalista indulatoktól fűtött akkori állásfoglalások miatt Márton Árpád RMDSZ-es képviselő – a tervezet egyik beterjesztője – úgy véli, a jelenlegi politikai helyzetben már az is eredménynek számít, hogy a tervezetet a szenátus nem módosította a vita hiánya miatt. Márton szerint a decemberi parlamenti választások kampánya előtt így is minimális esély mutatkozik arra, hogy az alsóház elfogadja a törvényt.
„Az USL túl nagyokat nyilatkozott korábban, így nem hiszem, hogy éppen most gondolná újra álláspontját” – fogalmazott Márton Árpád.
MTI
Erdély.ma
2012. szeptember 26.
Kovács Péter: az autonómiáért nem közleményekkel kell harcolni
Az RMDSZ az egyetlen magyar politikai szervezet, amelynek programjában megjeleníti a területi autonómiát, és nem közleményekkel harcol annak megvalósításáért – jelentette ki Kovács Péter, a szövetség főtitkára.
„Tudatában vagyunk annak, hogy ennek elérése egy folyamat kell, hogy legyen, amelynek több állomása van: többek között a decentralizáció, kulturális autonómia, a szubszidiaritás elvének érvényesítése” – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azt követően, hogy a szenátus kedden elutasította a Székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet.
Kovács nyilatkozatában – amelyet az RMDSZ sajtószolgálata ismertetett – ismételten rámutatott arra, hogy a területi autonómiát csak a román politikummal való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Véleménye szerint a román közösségeknek fel kell ismerniük azt, hogy az autonómia számukra is jólétet jelent: amikor ez bekövetkezik, akkor lesz megvalósítható a Székelyföld autonómiája is.
Kovács a cél megvalósításáért szükséges valós cselekvés fontosságát is hangsúlyozta. „Az autonómiáért a legkönnyebb harcolni, a Szövetség azonban valóban tesz azért, hogy ehhez közelebb kerüljünk. Minden nap meg lehet fogalmazni egy újabb és újabb közleményt, ezek azonban mit sem érnek a talán kevésbé látványos, de annál biztosabb, szilárdabb lépések nélkül” – fogalmazott a politikus.
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 26.
Levéltári törvény: kis lépés a restitúció felé
Már csak a képviselőháznak mint döntéshozó testületnek kell rábólintania a természetbeni restitúciót lehetővé tevő levéltári törvényi módosításokra, miután tegnap a szenátus hallgatólagosan elfogadta a Máté András, Kerekes Károly és Márton Árpád RMDSZ-es képviselők által benyújtott indítványt. A módosítások egyébként már másodjára vannak a parlament két háza előtt. Amint arról beszámoltunk, a beterjesztett módosításokat – miután 2010-ben azokat a szenátus elutasította – november elején a képviselőház döntéshozó fórumként már elfogadta. Ezt követően azonban a Szociálliberális Unió (USL) az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, tartalmi kifogásokat emelve a jogszabály ellen.
Akárcsak a szélsőséges szervezetek, a balliberálisok is azt kifogásolták, hogy ezeket a dokumentumokat visszakaphatják egykori tulajdonosaik, amelyek főként a történelmi magyar egyházak. Az alkotmánybíróság egyébként végül nem a tartalmi kifogásoknak adott helyt, hanem az alkotmány 61-es cikkelyére hivatkozva leszögezte: a törvény elfogadásának módja mond ellent az alaptörvénynek, mivel megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét.
„A módosítások tartalmáról nem, csakis a törvénymódosítás procedúrájáról tárgyalt az alkotmánybíróság, s azt találta végül alkotmányellenesnek” – nyilatkozta akkor a Krónika megkeresésére Puskás Bálint alkotmánybíró. A javaslatot így az elfogadás procedúrájának hibái miatt küldték vissza a parlamentnek, onnantól kezdve a honatyák dolga, hogy akár ugyanebben a formában, de immár a helyes procedúrával újra elfogadják a módosításokat, amennyiben akarják.
A Szociálliberális Unió a nemzetállamot féltette
A tavalyi év végén azonban még demokrata-liberális párti többségű kormánya volt Romániának, amelyben az RMDSZ is helyet kapott. Azóta mindkét alakulat ellenzékbe szorult, s éppen az aggályait ismételten hangoztató USL kormányoz. Az az USL, amelynek képviselőjeként Mircea Duşa jelenlegi belügyminiszter a tavalyi alkotmánybírósági ítélet után úgy fogalmazott, hogy „az alkotmánybíróság megakadályozta az állam egységes mivolta ellen intézett támadást, amikor alkotmányellenesnek minősítette az állami levéltári törvény módosításait”.
Szerinte ugyanis a levéltári törvény módosításának 19-es cikkelye támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen „azáltal, hogy magánszerveknek átadta volna az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket”. Hozzátette: „lehetetlenség lett volna, hogy a román állam egyik szerve (az alkotmánybíróság – szerk. megj.) – bármennyire is átpolitizált legyen – magánkézre juttatta volna az ország egységes nemzetállamiságát bizonyító dokumentumokat, azok pedig minden valószínűség szerint eltüntették volna ezeket”.
Márton Árpád már az új parlamentre bízná
Márton Árpád a Krónika megkeresésére elmondta, a jelenlegi konjunktúrában már az is eredménynek számít, hogy a szenátuson lényegi módosítások vagy éppen elutasítás nélkül átmentek a képviselőházba a módosítások, ugyanis így nagyobb eséllyel indulnak a tárgyalások. Viszont – tette hozzá – a választási kampány előtt így is minimális az esélye, hogy az alsóház rábólintson az indítványra. „Az USL túl nagyokat nyilatkozott korábban, így nem hiszem, hogy éppen most gondolná újra álláspontját” – fogalmazott a képviselő.
Szerinte éppen ezért most nem is kellene sürgetni, hogy a plénum elé kerüljenek a módosítások. Mint fogalmazott, a dokumentum várhatóan a jövő héten kerül az alsóház elé, ahol előbb a bizottságoknak kell megvitatniuk a módosításokat. „Ha sikerül megfelelő alkut kötni, akkor napirendre kerülhet, ha viszont nem, akkor nem kell sietni” – vallja a politikus.
Márton Árpád ugyanakkor abbéli véleményének is hangot adott, hogy a hasonló fajsúlyú kérdésekben már igazából csak a választások után megalakuló parlamentnek kellene határoznia. „Szerintem a jelenlegi döntéshozóknak már csak a sürgős dolgok elvarrásával kellene foglalkozniuk, a fontos jogszabályok kapcsán – mint az egészségügyi reform, a kisebbségi vagy éppen a levéltári törvény – nem kellene dönteniük” – szögezte le Márton Árpád.
Bálint Eszter.
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 26.
Vita nélkül leseperve (Székelyföldi autonómia)
A szenátus tegnap többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé az RMDSZ két politikusa, Sógor Csaba szenátor, jelenlegi európai parlamenti képviselő és Becsek-Garda Dezső akkori parlamenti képviselő. Az RMDSZ úgy véli, a székelyföldi területi autonómia törvénytervezetének elfogadtatásához továbbra sincs meg a kellő politikai akarat, továbbra is a párbeszéd útját javasolva. A tervezet egyik beterjesztője, Sógor Csaba szerint azonban a románságban még mindig nincs arra sem hajlandóság, hogy bár elvi vitát folytassanak le az autonómiáról. A Székelyföld autonómiastatútuma című jogszabálytervezetet 2005. október 12-én a képviselőházban 188–16 arányban leszavazták, ezután került a szenátusba. Itt három szakbizottsága 2009-ben véleményezte, és jelentéseiben a tervezet elutasítását javasolta a plénumnak. 2009 december óta a törvénytervezet több mint tíz alkalommal szerepelt a szenátus plénumának napirendjén, mindig az utolsó helyen, ezért sosem került sor a megvitatására. A sarkalatos törvénytervezet tegnapi szavazásán megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54-en pedig ellene voksoltak. Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője ismertette, a törvénytervezetről nem volt érdemi vita a szenátusban, hanem – a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után – a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította. Fekete-Szabó azt is elmondta, értelmetlen lett volna az RMDSZ szenátorainak felszólalni a tervezet vitájánál, hozzátéve, 2005-ben sem az RMDSZ-frakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt. „Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője. A Székelyföld autonómiastatútuma című tervezet szerint a történelmi Székelyföld területi autonómiával rendelkező, a román állam szuverenitását elismerő régióvá válna, amelyet egy közvetlenül választott önkormányzati tanács igazgatna. Az autonóm területen belül – közigazgatási ranggal – újraalakulnának a székely székek, és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is. A tervezetet érdemben is elemző szenátusi szakbizottságok közös jelentésükben leszögezik: a törvénytervezet tárgya (a területi autonómia) nem az európai, hanem a nemzeti jog hatálya alá esik, bár szerintük „a nemzetközi szervezetek sem szorgalmaznak államon belüli aszimmetrikus, egyedi struktúrákat, amelyek kizárólag etnikai alapon szerveződnek”. A jelentés a nemzetközi jogi keretre hivatkozik, megállapítja, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségvédelmi Keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Székelyföld területi autonómiája hátrányos megkülönböztetést vezet be a többségi állampolgárokkal szemben. A szakbizottságok szerint a magyar nyelv regionális hivatalossá tétele sértené az alkotmányt, ugyanakkor az alaptörvény 3. cikkelye értelmében az országot közigazgatásilag csupán községek, városok és megyék alkothatják, autonóm régiók, székek vagy tartományok nem, ezért jelentésükben a törvénytervezet elutasítását javasolták. Az RMDSZ az egyetlen magyar politikai szervezet, amely programjában megjeleníti a területi autonómiát. Tudatában vagyunk, hogy ennek elérése egy folyamat kell hogy legyen, amelynek több állomása van: többek között a decentralizáció, a kulturális autonómia, a szubszidiaritás elvének érvényesítése – fogalmazta meg a szövetség álláspontját Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára rámutatott, a területi autonómiát csak a román politikummal való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Véleménye szerint a román közösségeknek fel kell ismerniük azt, hogy az autonómia számukra is jólétet jelent: amikor ez bekövetkezik, akkor lesz megvalósítható a Székelyföld autonómiája is. Kovács a cél megvalósításáért szükséges valós cselekvés fontosságát is hangsúlyozta. „Az autonómiáért a legkönnyebb harcolni, a szövetség azonban valóban tesz azért, hogy ehhez közelebb kerüljünk. Mindennap meg lehet fogalmazni egy újabb és újabb közleményt, ezek azonban mit sem érnek a talán kevésbé látványos, de annál biztosabb, szilárdabb lépések nélkül” – fogalmazott a politikus. ,,A romániai magyaroknak ismét azzal kellett szembesülniük, hogy országuk vezetése nem vesz tudomást kívánalmaikról. A nemzeti kisebbségek önrendelkezésének számos jól működő formája létezik világszerte. Az általam beterjesztett törvénytervezet egy lehetséges megvalósítási formája az önrendelkezésnek, de pillanatnyilag még arra sincs hajlandóság, hogy elvi vitákat folytassunk a témáról” – nyilatkozta Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. „Az autonómia 1993 óta szerepel az RMDSZ programjában, és azóta igyekszünk a román kollégákat megszoktatni az ötlettel. Bukarestben és Brüsszelben egyaránt azzal foglalkozunk, hogy hangoztatjuk a kisebbségek önrendelkezésének fontosságát és hasznosságát, napirenden tartjuk a magyar emberek igényeit, ám e téren sok még a tennivalónk. A mai szavazás erről tanúskodott” – fogalmazott Sógor Csaba.
A Székely Nemzeti Tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy a szenátus második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét, az SZNT közleménye szerint ez többségi gőg megnyilvánulása egy olyan intézmény – a parlament – részéről, mely máshol a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. „Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat” – véli az SZNT, mely szerint Románia az utóbbi időben számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. „Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ” – zárul a közlemény.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 26.
Önkormányzatok szerepe a választásokon (Megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa)
Hargita Megye Tanácsának gyűléstermében tartotta alakuló ülését tegnap az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT). Az elnökség újraválasztása és a SZÖT működési szabályzatának módosítása előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében figyemeztetett, a parlamenti választásokon a román szavazók magas részvétele várható, ezért nagyon fontos a mozgósítás, az erdélyi magyar közösség nagyszámú részvétele, melyben az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk.
„Hiszen az erős önkormányzataink mellett szükség van a bukaresti parlamenti képviseletre, mert nekünk ott kell lennünk, amikor olyan kérdésekről döntenek, amelyek egyenes módon befolyásolják közösségünk sorsát. Ilyen például az alkotmány módosítása, amelyre biztosan sor kerül a következő négy évben, és amely kapcsán az RMDSZ-nek nagyon határozott és pontos módosító javaslatai vannak. Ismét napirendre kerül a régiók átszervezése, és nem lesz közömbös egyetlen székely vagy magyar ember számára sem az, hogy ez hogyan, milyen felosztás szerint történik majd. Nekünk ott kell lennünk Bukarestben, hogy úgy, ahogy ezt ezelőtt két évvel tettük, ismét megakadályozzuk Székelyföld vagy az Érmellék szétszabdalását. A mi politikai erőnktől függ az, hogy milyen módon valósul meg a régiók átszervezése, a mi politikai erőnket pedig az erdélyi magyar közösség akarata és támogatása adja” – részletezte az elkövetkező időszak kihívásait Kelemen Hunor. Az erdélyi magyar pártok közötti együttműködésről az RMDSZ elnöke elmondta, ez ismét nem valósult meg. „Az RMDSZ ajtaja most is nyitva állt, ugyanúgy, mint tavasszal. Azonban választási koalíció megkötésére nem vállalkoztunk, hiszen azzal 8 százalékos lett volna a bejutási küszöb, az erős román részvétel pedig az 5 százalékos küszöböt is veszélyezteti, nem is beszélve az ellenpártok azon szándékáról, hogy külön indítanak jelölteket. Ez az erdélyi magyar közösség jövőjét veszélyezteti, amit felelőtlen politikai kalandnak tartok” – szögezte le a szövetségi elnök. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács ülésének egyik napirendi pontja a tanács új működési szabályzatának elfogadása volt, melynek értelmében a SZÖT legfőbb testületét, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést kétévente össze kell hívni. A gyűlés során megválasztották az új elnökséget, melynek értelmében Kovászna megyéből Antal Árpád és Tamás SÁndor, Maros megyéből Péter Ferenc és Simon István, míg Hargita megyéből Borboly Csaba, Petres Sándor és Rafai Emil látja el a SZÖT vezetését. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke az elkövetkezendő négy évben is Péter Ferenc, Szováta polgármestere lesz. Az elmúlt napokban tartotta alakuló ülését a Közép-erdélyi Önkormányzati Tanács és a Partiumi Önkormányzati Tanács is. A három regionális tanács tagjaiból szombaton Zilahon alakul meg az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 26.
Kelemen: a Batthyaneum ügyében hozott európai döntést az államnak tiszteletben kell tartania
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ nevében üdvözölte az Európai Emberjogi Bíróság szeptember 25-én hozott döntését, amelyben megállapítja, hogy Románia megszegte a tulajdonhoz való jogot, sérültek az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatához csatolt 1-es számú protokollumban foglalt, magántulajdonhoz fűződő jogok. Ezért 15 ezer euró erkölcsi jóvátétel, illetve tízezer euró perköltség kifizetésére kötelezik a román államot. 1998-ban született meg az a 13-as számú kormányrendelet, amely az első olyan romániai jogszabály volt, amelyben erdélyi magyar ingatlanok visszaszolgáltatása szerepelt. Az akkori, Victor Ciorbea által vezetett parasztpárti kormányban Tokay György kisebbségügyi miniszter kezdeményezte a kormányrendeletet, amelyet az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti egyeztetés előzött meg. A 13-as számú kormányrendeletben összesen 17 ingatlan, ebből 8 magyar érdekeltségű visszaszolgáltatását tüntették fel. A bukaresti Petőfi Ház, a temesvári Magyar Ház, a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a gyulafehérvári Batthyaneum, a nagyváradi római-katolikus és református püspöki paloták, a brassói evangélikus ház valamint a kolozsvári unitárius nyugdíjpénztár székhelye szerepelt az RMDSZ által kezdeményezett kormányhatározatban. 1998-ban az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottságban Markó Attila helyettes államtitkár, Silviu Clim, az Igazságügyi Minisztérium jogtanácsosa és az egyházak jogi képviselői rendelkeztek a restitúcióról. Kelemen Hunor szövetségi elnök a strasbourgi döntést követően kijelentette: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára ez a döntés azt jelenti, hogy az elmúlt 22 évben végzett munkánk az ingatlan-visszaszolgáltatások terén nem volt hiábavaló. Az emberjogi bíróság döntése egyértelműen rámutat arra, hogy Romániában a restitúció ügyében világos és határozott jogszabályra van szükség, amely egyszer s mindenkorra rendezi az elkobozott magán- és egyházi ingatlanok sorsát. A Mikó-ügyben első fokon elítélt Markó Attila pedig ezáltal a döntés által újabb megerősítést kapott arról, hogy tisztességesen és becsületesen végezte a munkáját”. A gyulafehérvári Batthyaneumot gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök 1791-ben megalapította, és csaknem húszezer rendkívül értékes könyvet gyűjtött össze. Halála előtt néhány évvel megszerezte a gyulafehérvári trinitárius szerzetesrend templomát és rendházát, és féltve őrzött gyűjteményét ott helyezte el. A könyvtárat aztán végrendeletileg Erdélyre és a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, utóbbi kezelésében, utódai pedig a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat a román állam 1949-ben a római katolikus egyháztól elkobozta. A Batthyaneum tulajdonjoga 1989 után került csak ismét napirendre, és 1998-ban a román kormány a 13. számú kormányrendelettel a könyvtárat és épületét visszaadta a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet mindmáig nem hajtották végre, időközben pert is indítottak arra hivatkozva, hogy könyvtárát Batthyány tulajdonképpen két örökösre hagyta: a püspökségre és Erdélyre. Utóbbi jogutóda pedig a román állam. A bíróságok rendre elutasították ezt az érvelést, de utolsó fokon 2003-ban végül a keresetnek helyt adtak. Ezek után az érsekség a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, az ügyben idén, szeptember 25-én született egyelőre nem végleges ítélet. (közlemény)
Transindex.ro
2012. szeptember 26.
Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása
Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron.
Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor ismételten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZ-es képviselőtársaitól.
"Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában.
Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.
A román szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő.
MTI
2012. szeptember 27.
Autonómiaügy: érdemi vitát hiányol az SZNT, árulásról beszél az MPP
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésétől azt várja, hogy kezelje súlyához mérten, és adjon megfelelő választ Romániának amiatt, hogy a szenátus kedden érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
Az SZNT keddi közleményében megállapítja: egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitassanak, és ne söpörjék le az asztalról „többségi gőggel”.
Emlékeztetnek arra, hogy Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás betartására, amelynek 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tegnapi közleményében megjegyzi: „bebizonyosodott, hogy parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk. Erre nézve igen sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető még most is szükségesnek tartotta a törvényt benyújtó – amúgy szintén RMDSZ-es – képviselőtársaitól a sajtóban elhatárolódni.”
A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete tegnap nemzetárulásnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai nem szólaltak fel a felsőház keddi ülésén, amikor vita nélkül lesöpörték a Székelyföld autonómiatervezetét. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap elmondta, jogállamban demokratikus vita nélkül nem lehet ilyen kérdésben dönteni. „Ott ült öt RMDSZ-es szenátor, és nem szóltak semmit a székelyföldi autonómiáért, holott négy évvel ezelőtt az autonómiával kampányoltak” – mutatott rá MPP-s politikus.
Bíró Blanka.
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 27.

Belföldi hírek
Levéltári törvény: túl a szenátuson
Vita nélkül fogadta el a szenátus azt a törvénytervezetet, amely a kommunizmus idején az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról rendelkezik. A jogszabályt tavaly már elfogadta a parlament, de az Alkotmánybíróság – miután a Szociál-Liberális Szövetség megtámadta azt – formai okokra hivatkozva alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította.
Ezért az RMDSZ három képviselője, Máté András, Kerekes Károly és Márton Árpád februárban – változatlan formában – ismét beterjesztette a parlament elé a jogszabályt, amelyről mostanig a szenátusnak kellett volna döntenie. A felsőház azonban nem tűzte napirendre a módosító indítványt, ezért lejárt a szenátusi vitára szánt határidő, így a törvénytervezet hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető, amelyről érdemben majd a képviselőház dönt.
A parlament nem dönthet
Az alkotmánybíróság tegnap arról döntött, hogy az államfő és a miniszterelnök közötti nézeteltérés esetén a parlamentnek nincs joga megállapítani, melyik közméltóság képviselje Romániát az Európa Tanács ülésén. A taláros testület korábban kimondta, hogy ez a jog kizárólag az államfőt illeti meg, aki ha akarja, átadhatja a megbízást a miniszterelnöknek.
Törvénytelen igazgatótanács
Meg kell ismételnie a parlamentnek a román közszolgálati televízió igazgatótanácsának megválasztását, mivel az alkotmánybíróság tegnap megállapította, hogy a legutóbbi választás alaptörvénybe ütközött. A Demokrata Liberális Párt azért fordult keresettel a taláros testülethez, mert a június végi igazgatótanácsi választáson – mikor a jelenlegi kormánypártok a hatalom átvétele után befolyásuk alá vonták a közszolgálati médiumokat – a Szociál-Liberális Szövetség nem volt hajlandó szavazni a DLP által javasolt jelöltekről, azzal indokolva a DLP kiszorítását, hogy az ő kormányzatuk ideje alatt jutott a köztelevízió a csőd szélére.
Bonyolódó Oltchim-ügy
A magánosítási szerződés aláírására továbbra sem került sor, tegnap Dan Diaconescu képviselői számos kiegészítő és módosító javaslattal jelentek meg a gazdasági minisztériumban, ezek megtárgyalására azonban nem került sor. Daniel Fenechiu, D. D. ügyvédje viszont azt nyilatkozta, hétfőig mindenképp aláírják a szerződést. Közben visszatért az országba Diaconescu, aki kétnapos külföldi tartózkodása során öt országban fordult meg, a bukaresti média találgatása szerint pénzszerző körúton volt – hogy milyen eredménnyel, arról nem tudni, de a repülőtéren azt mondta, „ az egész világ érdekelt az Oltchim megvásárlásában”. Bejelentette, újabb külföldi útra készül, és hozzátette, megvásárolja az Arpechim vállalatot is, valamint készül a vasúttársaság áruszállító cége, a Tarom, a Hidroelectrica és a Nuclearelectrica licitjeire is. Eközben az Oltchim alkalmazottjai újrakezdték sztrájkjukat. Victor Ponta a kormányülésen bejelentette, ha Diaconescu hétfőig nem írja alá a magánosítási szerződést, az állam fogja meghitelezni a vállalatot, hogy az egy hónapja álló üzem ismét elindíthassa a termelést.
Ingyen internet iskolákban
Victor Ponta kormányfő a tegnapi kormányülésen felkérte Dan Nica távközlési minisztert, hogy a 4G licencekre kiírt versenytárgyaláson nyert összegekkel készítse elő azt a projektet, amelynek során jövő évtől kezdődően minden iskolába és közintézménybe bevezetnék az ingyenes wireless internetet. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter rámutatott, hogy forrásokra is szükség van, a kormányfő pedig azt mondta, a gond csak az, hogy a diákok ne használják folyamatosan az internetet.
Többeknek jár élelmiszersegély
A kormány növeli azok számát, akik a hátrányos helyzetű társadalmi kategóriáknak szánt uniós közösségi intervenciós készletekből élelmiszersegélyt kapnak. A tegnapi kormányülésen végrehajtott jogszabály-módosítás nyomán segélyben részesülhetnek a garantált minimáljövedelemmel rendelkezők, a nyilvántartásban lévő munkanélküliek, a 400 lejnél kisebb nyugdíjjal rendelkező, állami rendszerhez tartozó nyugdíjasok, a súlyos fogyatékkal élők.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 27.
Elutasított autonómiatervezet: bizarr ajándék
Megszokhattuk, hogy több százezer aláírással nyomatékosított jogos kéréseinket – csak azért, mert magyarok vagyunk – figyelembe sem veszik a többségi politikusok, ezért nem érte meglepetésként a magyar közösséget, hogy a szenátus húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, mintegy bizarr évfordulós „ajándék” gyanánt szinte teljes egyhangúsággal söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet – áll a Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor EMNP-elnök által kiadott tegnapi nyilatkozatban.
Az aláírók úgy vélik „parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk”, erre bizonyíték, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető elhatárolódott a törvénytervezetet benyújtó képviselőtársaitól. „Egyébként is az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához” – áll a nyilatkozatban, melyben elítélik a „kis lépések politikáját”, mivel az nem vezetett eredményre, sőt, „most ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni.” „Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály-templomban nem erről szólt az eskü…” – zárul a nyilatkozat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 27.
Kirakatjogszabály magyar támogatás nélkül
A kisebbségi törvénytervezet hétéves kálváriája
A magyarok számára elfogadhatatlan formában szavaztatná meg az új parlamenti többséggel Victor Ponta kormányfő a kisebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ indítványa 2005 tavaszán jelent meg, és a Tãriceanu-kormány jogszabály-tervezeteként került a törvényhozás elé. Azóta több mint hét esztendő telt el anélkül, hogy a román parlament érdemben tárgyalta volna, elfogadására soha nem volt politikai akarat.
Sokat vitatott tervezetet terjesztettek a közvélemény elé 2005 márciusában a kisebbségi törvény szövegének megalkotói, Markó Attila és Márton Árpád RMDSZ-es politikusok. A kormány honlapján fellelhető szöveget a Tãriceanu-kabinet kormányülésein már 2005-ben módosították annak érdekében, hogy a kabinet saját törvénykezdeményezésként fogadja el. „Az RMDSZ mindennel megpróbálkozott. Kérésünkre abba is beleegyeztek a demokrata-liberális vezetők, hogy három szakbizottság helyett egy – a kisebbségi és emberjogi – véleményezze a törvénytervezetet, de ez sem hozott sikert. A párt vezetőinek és az államfőnek a látszólagos támogatása ellenére nem volt politikai akarat a törvény elfogadására” – fogalmazott Márton Árpád. A képviselő a jogszabály több éven át tartó parlamenti és szenátusi kényszerpihenőjét vázolva elmondta: a szenátus és a képviselőház szakbizottságaiban rendszerint nem jött össze a fele plusz egy tagból álló kvórum, ami az érdemi munka feltétele lett volna. A 2004-2008 közötti időszakban, majd 2010-ben, a demokrata-liberális kormányzás idején az RMDSZ és a román kormánypártok között írásos egyezség is született a törvény elfogadásáról, illetve a jogszabály-tervezet tételesen szerepelt a kormányprogramban is, a román politikusok azonban ezt nem tartották tiszteletben.
Autonómia, mint tabu
A román politikusokat elsősorban a kulturális autonómia körülírása zavarta. Márton Árpád szerint, ha az RMDSZ belement volna a kulturális autonómia fogalmának kiiktatásába, a jogszabály valószínűleg már 2006-ban átmegy a parlamenti szűrőn. Hasonlóan „nehezen emészthető” rész volt az is, hogy a kisebbségek vétójogot kaphassanak saját oktatási és kulturális intézményeik ügyeiben. A háromszéki képviselő konkrét példaként említi a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriáját: ha működne a kisebbségi törvény, a román többség nem dönthetett volna önkényesen a magyar kar felszámolásáról. Vegyes lakosságú vidékeken a kisebbségi törvény széles körű garanciát jelentene a magyar oktatási és kulturális intézmények autonómiájára. A képviselő szerint a tanügyi törvény már tartalmaz olyan kisebbségvédelmi előírásokat, amelyek a kisebbségi törvénytervezet szakbizottsági vitáin komoly ellenállást váltottak ki. A magyarországi és szerbiai törvénykezéssel ellentétben a román politikum azonban nem hajlandó elismerni a nemzeti kisebbségek közösségi jogait, de a kisebbségi törvénytervezet kényszerpihenője azzal is magyarázható, hogy a romániai magyarságon kívül a többi kisebbség nem igényli a kulturális autonómiatanácsot, a közösségi jogok intézményes elismerését –állítja a képviselő.
Egypártrendszeri törekvések
A kisebbségi törvénytervezet az erdélyi magyar politikusokat is megosztotta, hiszen soha nem volt róla érdemi vita, előírásait a szövetség vezetői kész tényként tálalták az RMDSZ parlamenti és szenátusi frakciójában. A 2008-ig Temes megyei RMDSZ-képviselőként politizáló Toró T. Tibor az RMDSZ vezetőinek tiltakozása ellenére módosító indítványokat terjesztett be. A ma az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeként tevékenykedő politikus azokkal ellentétben, akik a területi autonómia kodifikációjának hiánya miatt a teljes kezdeményezést elvetésre javasolták, parlamenti képviselőként is a tervezet jó irányba való módosítására törekedett. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, illetve Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban – attól tartva, hogy a kisebbségi törvénytervezet elfogadása útját állhatja a székelyföldi autonómiatörekvéseknek – nem támogatta ezt. Toró ma is úgy véli, hogy a rendszerváltás óta ez volt az első jogalkotási kísérlet, amely – ha hiányos és tökéletlen formában is, de – a román kormány kezdeményezéseként került a parlament elé, ezáltal pedig nagyobb eséllyel lehetett volna törvény belőle, mint az egyéni képviselői indítványokból. A Néppárt elnöke szerint, ha „az RMDSZ vezetői – obskúrus háttér-megállapodásokkal – nem arra koncentráltak volna, hogy a tervezetbe kódolják az egypártrendszeri képviseleti monopóliumot, hanem minél szélesebb magyar társadalmi konszenzus megteremtésére törekednek, könnyebb lett volna külpolitikai nyomást gyakorolni a román döntéshozókra. Megakadályozható lett volna az, ami végül megtörtént: a törvénytervezet eltévedt a bizottságok közötti ügyrendi útvesztőben, és hét év sem volt elegendő ahhoz, hogy eljusson a döntéshozó plenáris ülésig.”
Ellentmondások Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár szerint a törvénytervezet első része az eddig már de facto gyakorolható kisebbségi jogokat foglalja össze, vajmi keveset ad hozzá, másik része pedig a kulturális autonómia intézményesítéséről szól. „Ez utóbbival szemben a legfőbb kifogás az, hogy a tervezet felemás módon szabályozza a kulturális autonómiatanácsok megalakítását. A kisebbség hegemón szervezete, az RMDSZ belső döntésévé alacsonyítja a tanács megválasztását, tehát kétségessé teszi a ténylegesen plurális és korrekt megmérettetés lebonyolítását” – jelezte Bakk Miklós, aki úgy véli, hogy ha az RMDSZ nem kíván választási alapon kulturális autonómiát, akkor is megkapja az autonómiatanácsok hatáskörének legjavát. „Noha az állami hatóságokkal szemben az autonómiatanács több esetben is csupán javaslattételi, illetve vétójoggal rendelkezik, elfogadhatatlan módon hatósági kinevezési jogkört kap a kisebbségi civil társadalom által létrehozott kulturális és oktatási intézmények vezetősége fölött. Ezeket a kitételeket román szakértők és civil társadalmi aktivisták is bírálták, például Gabriel Andreescu és Smaranda Enache. A rövid ideig működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómiabizottságában szó volt ugyan ezek kijavításáról – sőt olyan híresztelések is lábra kaptak, miszerint az eredeti változatot a parlamenti bizottságok már módosították – erről azonban semmilyen nyilvános és biztos információnk nincs” – világított rá a politológus a törvénytervezet legkirívóbb ellentmondásaira.
Ütköző autonómiatörekvések?
A három autonómiaforma – a személyi, a területi és a sajátos státusú önkormányzati – kodifikációjáról a kilencvenes években kialakult egységes koncepciót az élet meghaladta, túllépett ezen. „Akkoriban az autonómiaformákat még egy globális kerettörvényben képzelték el, amely egyaránt szabályozta a regionalizmust és a személyi elvű autonómiát. Ma az tűnik célszerűnek, hogy az autonómiakérdést ültessük a regionalizmus hordozóhullámára. Azaz: a kulturális autonómiára nézve csupán egy szűk kerettörvényt javasolnék, amely átengedné a kulturális autonómia intézményesítését a régióknak, és azt a regionális társadalom adottságainak, valamint a konkrét etnikai térszerkezetnek megfelelően végeznék el. Az országos szintre csak nagyon kevés kérdés kerülhetne. A mostani tervezetben megjelenő kulturális autonómia, illetve Székelyföld regionális autonómiája tulajdonképpen ütköző koncepciók, hiszen egy erős kompetenciákkal rendelkező Székelyföldnek nincs szüksége a belőle kiemelt és Bukaresthez kötött autonómiatanácsra” – állítja a politológus. Toró inkább a lépésről lépésre történő építkezést tartja járható útnak. „A kisebbségi törvénytervezetet az áttörés lehetőségeként értékeltem, mert – ha bölcsen használjuk ki a kedvező politikai konjunktúrákat – a létrehozott intézmény fokozatosan újabb és újabb hatáskörökkel ruházható fel” – állítja a pártelnök, jelezve, hogy a kulturális autonómiáról szóló fejezet cikkelyeinek jelentős korrekciójára lenne szükség. Az eredeti törvénytervezetben a kulturális autonómia döntéshozó testülete csak központi szinten létezik, márpedig meg kell teremteni a területi rendszerét is, és nem a prefektúrákhoz hasonló dekoncentrált módon, hanem az önkormányzatokkal rokonítható decentralizált formában. Toró szerint a fő problémát azonban a működtetéshez szükséges pénzügyi források elkülönítése és előteremtése jelentette, márpedig enélkül az autonómia csak formális, működésképtelen jogi keret marad. Mint ahogy az is ellentmondásos, hogy a tervezet nem rendelkezett az autonómiatanács megválasztásához szükséges választói névjegyzék létrehozásának kötelezettségéről, vagyis a közösségi regisztráció folyamatáról, illetve az általános, közvetlen választások lebonyolításának garanciáiról, ami a kisebbségi társadalom belső demokráciájának fontos eszköze. A néppárti politikus szerint mindez orvosolható lehetett volna szövegszerű módosításokkal, ha van rá politikai akarat. De, mint fogalmazott, erre soha nem volt törekvés az RMDSZ-vezetők részéről.
Kirakattörvény készül
Márton Árpád szerint Victor Ponta kormányfő kisebbségi törvény iránti „elkötelezettsége” azzal hozható összefüggésbe, hogy a szociálliberális kormánytöbbség legalább négy kisebbségi szavazatnak köszönheti megalakulását. Cserébe a miniszterelnök a kisebbségek számára olyan törvényt ígért, javasolt, amely a romániai magyarság számára ugyan elfogadhatatlan, ám több kisebbségi vezető felismeri benne pénzügyi és egyéb számításait. Bakk Miklós szerint egy ilyen törvénynek nincs értelme. „Nem lehet kizárólagos érv az egyéb romániai kisebbségekkel való szolidaritás: világossá kell tenni, hogy a magyar kérdés Romániában több és más, mint kisebbségi probléma” – fogalmazott a kolozsvári egyetemi tanár. Toró T. Tibor úgy véli, ami most zajlik, az csupán színjáték, ami mögött újabb elvtelen paktum körvonalazódik a jelenlegi szocialista-liberális kormánytöbbség és az RMDSZ egyes, baloldallal szimpatizáló vezetői között. „Megmutatják nekünk a »mumust« – egy teljesen ivartalanított jogszabály elfogadásának lehetőségét –, aztán az RMDSZ »kiharcolja«, hogy ez mégse történjen meg. Az őszi választási kampányban az lesz a nagy siker, hogy megvédtük eredményeinket: ugyan még mindig nincs jogszabály a kisebbségek jogállásáról, ám érvénybe léphetett volna egy működésképtelen, ha mi nem vagyunk” – mondta a politikus.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)