Átmentek a kisebbségi paragrafusok
„Valamennyi, kisebbségeket érintő paragrafust elfogadtunk” – nyilatkozta tegnap az Új Magyar Szónak Farkas Anna-Lili, az alsóház oktatási szakbizottságának RMDSZ-es tagja a készülő tanügyi törvény vitájáról.
Egy héttel ezelőtt az okozott rövidzárlatot a testületben, hogy a koalíciós partner egyik képviselője megszavazta a jogszabálytervezet 37-es paragrafusának első fejezetében azt az ellenzéki módosító indítványt, miszerint ötödik osztálytól a kisebbségi diákok az állam nyelvén kötelesek tanulni Románia földrajzát és történelmét.
Az RMDSZ fellépésének köszönhetően gond nélkül átment viszont az a kitétel, hogy a román nyelven kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a kisebbségi diákok.
„A képviselőház szakbizottsága jóváhagyta az oktatási törvény kisebbségi felsőoktatásra vonatkozó 125. cikkelyét is, abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette, azzal a 151. paragrafussal együtt, amely az anyanyelven történő doktori szintű képzést és a továbbképzés lehetőségét szavatolja” – tájékoztatott Kötő József képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke.
Elmondta, ennek fontossága vitathatatlan, hiszen a felsőoktatási fejezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten, beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást.
A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, az alapfinanszírozás tekintetében pedig növelt koefficienst ír elő azon diákok számára, akik anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat.
„Ha a bizottság terminus szerint e hét végére befejezi munkáját, a törvény akár már jövő héten, de lekésőbb két hét múlva a plénum elé kerülhet, vagyis tartható lesz a május 26-i határidő” – szögezte le Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Manna.ro / Új Magyar Szó

ANI: rövidül a sajtó póráza
Bírálatok kereszttüzébe került tegnap a parlament az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítása miatt. Az intézmény vezetője, Cătălin Macovei szerint a törvényhozók az új jogszabállyal „több, mint jelentősen” megcsonkították az ANI hatáskörét.
Az igazgatót – mint fogalmazott – elsősorban az lepte meg, hogy az ügynökséget legyengítő törvénymódosító javaslatok többsége a kormánypártoktól (PD-L és RMDSZ) származott. „Az egyetlen magyarázatom erre az, hogy a honatyák csak a saját érdekeiket tartották szem előtt” – jelentette ki Monica Macovei. Csalódást jelentett az új ANI-törvény a bukaresti amerikai nagykövetnek is.
„A szenátus olyan módosításokat is bevezetett a jogszabályba, amelyeket az Alkotmánybíróság nem is írt elő” – állapította meg a diplomata. Az Activewatch médiafigyelő ügynökség szerint a törvénymódosítás után a sajtó már nem töltheti be a „demokrácia házőrző kutyája” szerepet. Éppen ezért az ügynökség – más civil szervezetekkel közösen megfogalmazott – nyílt levélben kérte fel tegnap az államfőt, küldje vissza a parlamentbe a jogszabályt.
„Az újságírók nem lesznek képesek hatékonyan és teljes körűen tájékoztatni a nyilvánosságot a politikusok lehetséges visszaéléseiről, az érdekkonfliktusaikról, a korrupciós ügyeikről” – nyilatkozta Mircea Toma, a Activewatch elnöke a levelet bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Példaként emelte ki, hogy az új törvény szerint a honatyáknak már csak arról kell számot adniuk nyilvános vagyonnyilatkozatukban, hogy hány ingatlan van a birtokukban.
„Nem érünk el semmit azzal, ha megtudjuk, hogy egy politikusnak három háza van. Hisz nem mindegy, hogy három kis vityillóról beszélünk egy falucskában, vagy három villáról Bukarest központjában” – jelentette ki Toma. A Traian Băsescu államfőnek szánt levél ismertetésén részt vett oknyomozó újságírók – Liviu Avram, az Adevărul főmunkatársa, Cătălin Prisăcariu, a Kamikaze című élclap főszerkesztője – kivétel nélkül egyetértettek abban: az új törvény hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben a jelenleginél is nagyobb nyomásnak legyen kitéve, hisz ez lesz az egyetlen intézmény, amelynek – a titkosított vagyonnyilatkozatok birtokában – tudomása lesz a köztisztségviselők valós anyagi helyzetéről.
Mint ismert, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó új törvényt szerdán szavazta meg a szenátus. A jogszabály módosítására egy korábbi alkotmánybírósági döntés miatt volt szükség.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Székelyföldi rendezvényeink dimenziói
A hét végén is egymásra torlódtak a kisebb-nagyobb közösségek részvételét megcélzó kulturális, sport- és egyéb rendezvények, amelyek, ha számszerűsítjük az érdeklődést, hol átütő, hol mérsékeltebb sikerrel célba is értek, ezek szervezői, kivitelezői és a résztvevők számára is sikerélményt produkáltak.
A múlt héten olyan üdvözlendő elmozdulást is láthattunk, hogy megyei, sőt, székelyföldi szinten is az egymás sarkára lépő, egymásra torlódó és emiatt a siker hatásfokát csökkentő rendezvényeket tájékoztató szándékkal közös listára fogták. Ez történt a Székelyföld Napok három megyét egybefogó listájának összeállításával, amely ez alkalommal mellőzte az eddig szokásos intézményi vagy megyék közötti elkülönülést.
A Kézdivásárhelyen először megrendezett Székelyföldi Termékkiállítás és Vásár jó példa arra is, hogy a két szomszédos megye illetékesei az előző időszakban tapasztalható torzsalkodás helyett a közös fellépést választották. Ez a rendezvény a ,,termék" fogalmát az áru kategóriából kiemelve a székelyföldi szellemi termék számára is teret biztosított. Ily módon a bodosi mézespogácsa társaságában jól megfért és ezt más dimenzióba emelte a többszörös országos kézilabdabajnok és olimpikon Kicsid Gábor vagy a Tulit Zsombor képviselte székely hegymászók, a többkönyves író és világjáró Gazda József teljesítményével. A világjáró székely geológusok fotókiállítása, amelyet a Klivalab Egyesület szervezett, Székelyföld szellemi határait a dél-afrikai Jóreménység fokáig, a chilei Andok gerincéig és Izland magasságáig tolta arrébb. Kár, hogy ennek a nagyszabású termékkiállításnak és vásárnak a híre-neve nem ütötte át a politikai szférából erre a területre is beszivárgó ellenlábasság falát, amiről senki sem beszélt, de sokan érezték-tudták, hogy a háttérben az RMDSZ—MPP ellentét munkál, és ez apasztja az érdeklődést.
A hét végén a Sepsiszentgyörgyön zajló Háromszéki Kolbászparádé is a magyarság nemzeti integrációs törekvésének a lecsapódása: a Zalánpataki Szorgos Asszonyok vagy a Duna-deltát járó horgászok jelenlététől a békéscsabai, gyulai, veszprémi kolbászkészítőket is Székelyföldre hódította. Vegyük észre, hogy az európai integráció, az egymásra találás jelei-jegyei ezek, akkor is, ha a kolbászt nem éppen az uniós receptek szerint töltik, mert van eset rá, mint a mostani is, hogy a miénk ehetőbb.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felelős képviseletre kérik az RMDSZ-t az EMNT területi elnökei
A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) területi elnökei felszólítják az RMDSZ vezetését, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik.
Az EMNT területi elnökeinek közös felhívása szerint a világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, azonban ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult. Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is.
Álláspontjuk szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, ám azokat több megfontoltsággal és differenciáltan kellene alkalmazni az állami intézmények mindeddig elodázott reformjával párhuzamosan.
A levélírók több szempontot is megfontolásra ajánlanak az RMDSZ-nek. Felhívják a figyelmet, hogy az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége – ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni. Gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, legfeljebb a lakosság amúgy is fogyófélben levő bizalmát emésztik fel a politikai döntéshozók vezetési képességeiben.
A közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik - írják. „Ha az oktatást kiemelt stratégiai ágazatnak tekintjük, nem lehet a pedagógustársadalom amúgy is hátrányos helyzetét tovább rontani” - vélekednek. Hozzáteszik: külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagycsaládok és a kisgyermeket nevelők.
A EMNT területi elnökei szerint a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is. Ha a nyugdíjalap kiadásait csökkenteni kell, mert az állami költségvetés nem győzi a hiányt pótolni, akkor ezt nem a kisnyugdíjak további kurtításával kell elérni, hanem például a kommunista diktatúra védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett egykori állami és pártnomenklatúra, különösen a politikai rendőrség tagjainak kiemelt állami nyugdíját kell a minimálnyugdíj szintjéhez közelíteni. Mint írják: egy aránytalanul és érdemtelenül odaítélt nyugdíj fele akár több tíz kisnyugdíjast megnyomorító megvonást is fedezheti.
Krónika (Kolozsvár)

Mérlegeljék, kit sújtanak a levonások! – Az EMNT területi elnökeinek felhívása az RMDSZ vezetőségéhez
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács területi szervezeteinek elnökei Kolozsváron adták ki szombaton az alábbi felhívást a parlamenti képviselettel rendelkező és a jelenlegi román kormány túlélését biztosító RMDSZ-nek címezve.
A világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, ám ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult. Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is.
A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az EMNT területi elnökei határozottan felszólítják az RMDSZ politikáját alakító csúcsvezetést, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni akkor, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik. A mi álláspontunk szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, de több megfontoltsággal és differenciáltan alkalmazni minden bizonnyal lehetséges, ha a politikai döntéshozók ezzel párhuzamosan hajlandók az állami intézmények mindeddig elodázott reformjára. Megfontolásra ajánljuk a következőket:
– az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége – ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni;
– gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, legfeljebb a lakosság amúgy is fogyófélben levő bizalmát emésztik fel a politikai döntéshozók vezetési képességeiben;
– a közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik. Ha az oktatást kiemelt stratégiai ágazatnak tekintjük, nem lehet a pedagógustársadalom amúgy is hátrányos helyzetét tovább rontani.
– külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagycsaládok és a kisgyermeket nevelők;
– a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is. Ha a nyugdíjalap kiadásait csökkenteni kell, mert az állami költségvetés nem győzi a hiányt pótolni, akkor ezt nem a kisnyugdíjak további kurtításával kell elérni, hanem például a kommunista diktatúra védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett egykori állami és pártnómenklatúra, különösen a politikai rendőrség tagjainak kiemelt állami nyugdíját kell a minimálnyugdíj szintjéhez közelíteni. Könnyen kimutatható, hogy egy aránytalanul és érdemtelenül odaítélt nyugdíj fele akár több tíz kisnyugdíjast megnyomorító összeg megvonását is fedezheti.
Ismételten kérjük az RMDSZ képviselőit, mérlegeljék mindezeket akkor, amikor – vélt koalíciós lojalitásból vagy magasabb rendű állami érdekre hivatkozva – az őket szavazatukkal döntéshozói tisztségekbe segítő százezrek érdekei ellen kell hogy döntsenek.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Romániai magyar lapok: az RMDSZ-nek sem a kormányból való kihátrálás, sem a bennmaradás nem előnyös
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nem könnyű eldöntenie, hogy a jelenlegi súlyos megszorító intézkedések nyomán a kormánykoalícióból való kihátrálás vagy a bennmaradás lenne-e előnyösebb - olvasható az Új Magyar Szó (ÚMSZ) hétfői számában, a csíkszeredai Hargita Népe ugyanakkor következetes gazdasági javaslatcsomagot hiányol a szövetség részéről.
Az ÚMSZ kommentátora, Székely Ervin emlékeztet rá, hogy tavaly decemberben a kisebbségvédelmi érdek azt diktálta, hogy a szövetség lépjen be a kormányba, folytatódjanak az olyan nemzetiségi programok, mint a régiófelosztás, a kulturális autonómiát is szabályozó kisebbségi törvény vagy a korlátozásoktól mentes oktatási törvény. A szerző, a korábbi Tariceanu-kormány államtitkára rámutat: ugyanezt az érdeket szolgálta a magyar tisztségviselők visszakerülése is a helyi és központi közigazgatási tisztségekbe, akik ezáltal befolyásolni tudják az erőforrások arányos elosztását.
Amikor az egész Európában példa nélküli szigorúságú romániai megszorító intézkedések nyomán a lakossági bizalomvesztés a kormánypártokat egyenlő mértékben éri, fel kell tenni a kérdést, hogy érdemes-e kockára tenni a szövetség támogatottságát olyan kormányzati hibákért, amelyeket nem az RMDSZ követett el. Hiszen a 2009-es nagy választási "eladósítás" idején nem volt kormányon, és nem tehető felelőssé a takarékossági intézkedések halogatásáért. Ráadásul a fent említett nemzetiségi programok késlekednek - olvasható a kommentárban.
"Mindkét döntésnek jelentős hátrányai vannak" - állapítja meg a szerző. Úgy véli, elvi, politikai szempontból könnyen megindokolható lenne a kilépés, mégpedig a vezető kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) antidemokratikus intézkedései, alkotmánymódosítási elképzelései miatt. Azt is jogos szempontnak tartja , hogy ez a párt viselje egyedül egy szakmailag alapvetően elhibázott gazdaságpolitika következményeit.
Úgy véli azonban, hogy egy ilyen gesztusnak csekély lenne a gyakorlati haszna, "a baj már megtörtént, az RMDSZ kilépése sem segítene a bér- és nyugdíjcsökkentéseken". Ha pedig a szövetség csatlakozna az ellenzék által meghirdetett bizalmatlansági indítványhoz, és történetesen ismét megbukna Emil Boc kormánya, akkor a következő kormányt a parlament úgyis megszavazná (elkerülendő az előrehozott választásokat), és az ezzel járó presztízsveszteség nagyobb lenne, mint a remélt politikai haszon - teszi hozzá.
Nem lenne célravezető a harmadik út sem, a "benn is vagyok, kinn is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok" - írja Presser Gábor szavait idézve Székely Ervin. Nem hiteles az a kormánypárt, amelyik bírálja saját döntéseit, miközben megszavazza - szögezi le az Új Magyar Szóban.
A Csíkszeredában kiadott Hargita Népe úgy véli, hogy az RMDSZ-ben sincs legalább egy olyan gazdaság-szakpolitikus, aki körül kiépült volna egy olyan műhely, amelynek munkája konkrét tervekben, alkalmazható javaslatokban nyilvánulna meg. Voltak, akik próbálkoztak a gazdaságpolitikus személy eljátszásával, de tevékenységük nem volt eredményes, mert nem vették komolyan a feladatot- fűzi hozzá a kommentár.
"Így ott van az RMDSZ kormányon, egy nagyon komoly gazdasági válság közepette (amelynek sokkal több belső, mint külső oka van), és nem tud előállni egy koherens javaslatcsomaggal. Inkább hallgatnak, és várják, hátha elmúlik ez a rossz időszak" - áll a kommentárban.
Garzó Ferenc
MTI

Kitartani vagy kihátrálni?
A jelenlegi helyzetben a döntés felelőssége megkövetelné a kollektív bölcsesség invokációját.
Rendszerint akkor jutott nehéz helyzetbe az RMDSZ, amikor konfliktusba került egymással a szervezet párt- és érdekvédelmi jellege. Eddig mindahányszor ez utóbbi győzött, ami pragmatikus érvekkel igazolható, ám a politikai következetlenség nem védhető, és az ebből származó veszteséget nem lehetett elkerülni. Legutóbb erre tavaly decemberben került sor.
Akkor a kisebbségvédelmi érdek azt diktálta, hogy a szövetség lépjen be a kormányba, folytatódjanak az olyan nemzetiségi programok, mint a régiófelosztás, a kulturális autonómiát is szabályozó kisebbségi törvény, a korlátozásoktól mentes oktatási törvény stb. Ugyanezt az érdeket szolgálta a magyar tisztségviselők visszakerülése is a helyi és központi közigazgatási tisztségekbe, akik ezáltal befolyást tudnak gyakorolni az erőforrások arányos (vagy bár az eddigieknél arányosabb) elosztására.
Ezzel szemben a politikai érdek akkor az lett volna, hogy a Szövetség biztosítsa a parlamenti többséget annak az ellenzéknek, amelyik szembeszegül a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását és a demokratikus intézményeket az utóbbi húsz évben érő legerősebb támadással. A kormányzati részvétellel az RMDSZ – pillanatnyilag megőrízve néhány nemzetiségi hídfőállást – valójában segédkezet nyújtott nemcsak a kisebbségi, de az általános emberi jogok már középtávon esedékes megsértéséhez.
Ennek ma azért van jelentősége, mert amikor az egész Európában példa nélküli szigorúságú megszorító intézkedések nyomán a lakossági bizalomvesztés a kormánypártokat egyenlő mértékben éri, fel kell tenni a kérdést, hogy érdemes-e kockára tenni a szövetség támogatottságát olyan kormányzati hibákért, amelyeket nem az RMDSZ követett el (hiszen a 2009-es nagy választási eladósítás idején nem volt kormányon és nem tehető felelőssé a takarékossági intézkedések halogatásáért), ráadásul olyan körülmények között amikor a fent említett nemzetiségi programok késlekednek (kisebbségi törvény elfogadása, régiófelosztás) vagy folyamatos támadásoknak vannak kitéve (tanügyi törvény).
A kérdés nehéz, mindkét döntésnek jelentős hátrányai vannak. Elvi, politikai szempontból könnyen indokolható lenne a kilépés a kormánykoalícióból (a vezető kormánypárt antidemokratikus intézkedései, alkotmánymódosítási elképzelései, az a jogos szempont, hogy viselje egyedül egy szakmailag alapvetően elhibázott gazdaságpolitika következményeit). Gyakorlati haszna azonban egy ilyen gesztusnak csekély lenne. A baj már megtörtént, az RMDSZ kilépése sem segítene a bér- és nyugdíjcsökkentéseken.
Ha pedig a Szövetség csatlakozna az ellenzék által meghirdetett bizalmatlansági indítványhoz, és történetesen ismét megbukna a Boc-kormány, akkor a következő Boc (Udrea, Negoiţă, Croitoru, nem kívánt törlendő)-kormányt a parlament úgyis megszavazná (elkerülendő az előrehozott választásokat), s az ezzel járó presztízsveszteség nagyobb lenne, mint a remélt politikai haszon.
A kitartás az intézkedések és a Băsescu-Boc kormány mellett pedig beigazolhatná Crin Antonescu figyelmeztetését: „az RMDSZ-nek, a kormányoldal egyetlen komoly és hiteles alakulatának, immár nincs mentsége bűnrészességére a jelenlegi kormánnyal”. A harmadik út, amit Presser Gábor után úgy jellemezhetnénk, hogy „benn is vagyok, kinn is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok” szintén nem lehet célravezető. Nem hiteles az a kormánypárt, amelyik bírálja saját döntéseit, miközben megszavazza azokat. (Ez a mutatvány csak egy olyan kommunikációs zseninek sikerült, amilyen Traian Băsescu, a Tăriceanu-kormány idején, de neki sem tökéletesen – és hát az ő státusa más volt.)
Az RMDSZ-hez ugyanakkor méltatlan lenne az ilyen következetlen magatartás. Azt hiszem, a jelenlegi helyzetben a döntés felelőssége megkövetelné a kollektív bölcsesség invokációját. Ha rendkívüli kongresszust talán nem is, de a Szövetségi Képviselők Tanácsát mindenképpen össze kellene hívni. Ezzel az RMDSZ a demokrácia szabályai szerint döntene egy a jövője szempontjából fontos elvi és gyakorlati politikai kérdésben.
Székely Ervin
Új Magyar Szó (Bukarest)

Élénkítenék a gazdaságot
Nincs könnyű helyzetben az RMDSZ, nem tiltakozhat a megszorító intézkedések ellen, hisz a kormánykoalíció tagja, ám nem is ünnepelheti a lakosság igen nagy hányadát sújtó jövedelemelvonásokat.
Albert Álmos háromszéki szenátor a szövetség gazdaságélénkítő javaslatairól beszélt, úgy vélte, sajnálatos, hogy egyelőre igen kevés szó esik arról, mi történik majd a megtakarított pénzzel, mit tesz a kabinet, hogy pár hónap múlva ne kelljen ismét rossz híreket közölniük.
Magánvéleményként fogalmazta meg: a nyugdíjak csökkentésével semmilyen módon nem érthet egyet, az idősek havi járandóságához nem szabadna hozzányúlni. Lehet, sok a közalkalmazottak 25 százalékos fizetéslevonása is, de minden bizonnyal igaz, hogy az állami hivatalok munkájával kevesebben is elboldogulnának.
A kormánynak az új munkahelyek teremtését kellene támogatnia, hisz nem megoldás, hogy az elbocsátott közalkalmazottak munkanélkülivé váljanak. Az RMDSZ elsősorban ezzel kapcsolatosan fogalmazta meg javaslatait: kiterjesztenék legalább egy évre a néhány hónapja elfogadott intézkedést, amely hat hónapig mentesíti a társadalombiztosítás és egészségbiztosítás fizetése alól a munkanélküliek alkalmazóit, de véleményük szerint ki kellene dolgozni egy kamatmentes hitelnyújtási rendszert a kis- és középvállalkozóknak: az állam többségi tulajdonos az Eximbankban és a CEC Bankban, ezek igencsak tetemes profitjából fedezhetnék a kamat értékét.
Szükség lenne arra is, hogy a kormány minél gyorsabban törlessze tartozásait a magáncégeknek, az elmaradások hatalmasak, s így az érintett vállalkozások sem fizethetik a béreket, az adókat és illetékeket. Szükség lenne a társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulások behajtására, a kinnlevőség miatt sem az egészségbiztosító, sem a társadalombiztosítási alap nem működőképes, és sajnálatos az is, hogy a legnagyobb adósok éppen az állami tulajdonban levő vállalatok.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az EMNT az RMDSZ vezetőihez
Ne döntsenek saját választóik érdekei ellen!
Az EMNT területi elnökei közös felhívással fordultak az RMDSZ országos vezetőségéhez, amelyben rámutatnak, hogy a világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, ám ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult, és felkérik, rosszul értelmezett koalíciós lojalitásból ne döntsenek saját választóik érdekei ellen.
Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is. A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az EMNT területi elnökei határozottan felszólítják az RMDSZ politikáját alakító csúcsvezetést, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni akkor, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik, olvasható a felhívásban.
Az EMNT szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, de több megfontoltsággal és differenciáltan alkalmazni igen, ha a politikai döntéshozók ezzel párhuzamosan hajlandók az állami intézmények mindeddig elodázott reformjára. Felhívják a figyelmet, hogy * az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége, tehát ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni, * gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, * a közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik, * külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagy családok és a kisgyermeket nevelők, * a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is.
Kérik az RMDSZ képviselőit, mérlegeljék mindezeket akkor, amikor – vélt koalíciós lojalitásból vagy magasabb rendű állami érdekre hivatkozva – az őket szavazatukkal döntéshozói tisztségekbe segítő százezrek érdekei ellen kell döntsenek.
Aláírók: Bencze Tibor csíkszéki elnök, dr. Burián Sándor Arad megyei elnök, Gazda István Temes megyei elnök, Gergely Balázs Kolozs megyei elnök, Hupka Félix Máramaros megyei elnök, Jakabos Janka háromszéki elnök, Kali István Maros megyei elnök, Kerekes Zoltán Beszterce megyei elnök, Nagy Pál Udvarhelyszéki elnök, dr. Sándor József Szi-lágy megyei elnök, Toró Tamás Brassó megyei elnök, Török Sándor Bihar megyei elnök, Veres Kupán Enikő Szatmár megyei elnök.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Tanügyi törvény - kifulladásig
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót.
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót. Ők bemutatták azokat a módosító indítványokat, amelyeket a szakbizottság visszautasított” – adott helyzetjelentést a délutáni órákban Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Az alsóház oktatási szakbizottságának tagja hozzátette, mától a plénumban reggeltől estig folynak majd a munkálatok péntek délig, naponta mindössze egyetlen óra ebédszünetet engednek meg maguknak a honatyák. A jogszabály „állapotát” Cristian Dumitrescu, az oktatási bizottság elnöke ismertette: a képviselők 1.695 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 667-et fogadott el a testület.
A jogszabályba beemelt javaslatok közül 276 tartalmi vonatkozású, 391 pedig nyelvi pontosítás volt. Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter szerint a törvénytervezet a minden párt által aláírt Országos Oktatási Paktumhoz vezethető vissza, „stabilitást, fenntarthatóságot és kiszámíthatóságot visz abba a rendszerbe, amely az utóbbi évek során a túl sok változtatás áldozata lett.”
A jogszabály újításai között Funeriu kiemelte azt, hogy a gyerekek hatéves korukban válnak iskolakötelessé, a IX. osztályt „átteszik” az általános iskolai curriculumba és egyetlen idegen nyelvből kell érettségizni.
„Mindenki azt mondja, hogy túl sok a magolás a román oktatási rendszerben. Ennek véget kell vetni” – hangsúlyozta a tárcavezető. Elődje, a liberális Cristian Adomniţei bejelentette, hogy a tervezetről való végső szavazáskor tartózkodni fog, ugyanis az új tanügyi törvény elsorvasztja az egyetemi autonómiát. „Kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy a jogszabályban előirányzott változtatások életbe léptetésére nem lesz képes a mostani kormány, ezért inkább maradjon meg a régi rendszer” – mondta el Adomniţei.
Szerinte a szöveg jó elemei nem eredetiek, nem a mostani miniszter műve, ugyanis azokat Ecaterina Andronescu szociáldemokrata tárcavezető tervezetéből emelték át. Sokkal nagyobb gondnak tartotta, hogy a törvény nem tartalmazza tételesen, hogy az oktatásügynek a hazai össztermék 6 százalékát kell kapnia.
Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető azt vetette a kormánypártiak szemére, hogy erőszakosan vitték át elképzeléseiket, nem törekedtek konszenzusra. „A tanügyi törvény a rendszer igényeinek kell hogy megfeleljen, nem egy-egy időlegesen felkapaszkodott politikus személyi kultuszának” – fogalmazott Andronescu. Szerinte hibás döntés a kilenc osztályos általános iskola bevezetése, ugyanis ez nagyon sok vidéki gyerek számára a tanulás végét is jelenti.
F. H.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Már nem román belügy – Hamincnégy helyre várja a magyarul érettségizőket a bukaresti rendőrakadémia
Kampány indul ezen a héten az erdélyi iskolákban a bukaresti rendőrakadémián meghirdetett, magyarul érettségizők számára fenntartott helyek népszerűsítésére. Az összesen 34 magyar rendőr-, határőr-, csendőr-, tűzoltó- és levéltárosjelöltet az intézmény rektorhelyettese teljesen ingyenes ellátással és képzéssel, illetve biztos munkahellyel kecsegteti.
„Először hirdettünk fenntartott helyeket magyar jelentkezőknek, de ez nem jelenti azt, hogy eddig nem voltak magyar diákjaink. Számos magyar anyanyelvű, igencsak tehetséges kadét végzett már nálunk, büszkék vagyunk rájuk” – jelentette ki lapunknak Mihai Bădescu.
A bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia rektorhelyettesét azért kerestük fel, mert a felsőoktatási intézményben – példátlan nyitás eredményeként – az idei felvételin 34 helyre várnak magyar nemzetiségű román állampolgárokat. Ha a kadétok sikerrel végeznek, három év múlva tizenöt magyarul beszélő rendőrrel, négy határőrrel, nyolc csendőrrel, öt tűzoltóval, illetve két irattárossal bővül az ország rendfenntartó állománya.
A rendőrakadémián nemzetközi tapasztalatcserét tartottak ottjártunkkor: német, dán, görög és szerb kadétokat láttak vendégül a hazai diákok. A belépőt mindenütt példás rend és tisztaság fogadja; az udvar délelőtt üres, a diákok zöme kurzuson van a főépületben, a többieket a gondozott sport- és a lovaglópályán, több ezer férőhelyes korszerű fiú- és leánybentlakásban, a jól felszerelt kriminalisztikai laborban vagy a filmstúdióban lehet megtalálni.
A példaértékű magaviseletért és a fegyelemért cserében biztos állást ígér a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia
Románul tudni kell
A rektorhelyettestől megtudtuk, a fenntartott helyekre a magyarul érettségizők jelentkezhetnek júliusban. A felvételi első szakasza kettős orvosi vizsgálatból áll: szakbizottság ellenőrzi az alkalmasságot alátámasztó orvosi papírokat, illetve felmérik a jelöltek fizikai állóképességét. Az elméleti vizsgán román nyelvből, történelemből és egy választott idegen nyelvből rácstesztet kell kitölteni a rendőr szakon, a tűzoltói szakon matematika és fizikából, a levéltárin történelemből kell vizsgázni.
„A bejutás a vizsgán elért eredménytől függ, a magyarok most kisebb jegyekkel is esélyesek. A verseny egyébként minden évben nagyon szoros, tavaly a vonalat 7.80 alatt húztuk meg” – mondta az ÚMSZ-nek Bădescu, aki hangsúlyozta, elvárják azonban a kitűnő román nyelvtudást. Az rektorhelyettes szerint az intézmény legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy a diákoknak minden ingyenes.
„Nem kell fizetni az oktatásért, az egyenruhákért, a felszerelésekért, a bentlakásért és étkezésért. Cserében mind az akadémia falain belül, mind az intézményen kívül maximális fegyelmezettséget, példaértékű, az intézményhez méltó magaviseletet várunk el kadétjainktól” – tájékoztatott Bădescu. Hozzátette: aki nem teljesíti az akadémia feltételeit, arra kicsapás vár. Megtudtuk: a kadét szerződésben vállalja, hogy diplomaszerzés után tíz évig rendőri szolgálatot teljesít.
Aki megszegi a vállalását annak meg kell térítenie a hároméves képzés minden költségét Az intézményvezető szerint a másik nagy előnye az akadémiának a biztos munkahely. „Mondjanak nekem még egy olyan felsőoktatási intézményt, amely államvizsga után, első perctől állást garantál végzőseinek. Az ország tele van diplomájukat lobogtató végzősökkel, akik hiába kilincselnek, nem kapnak munkát sehol. A rendőrségi munkahelyek pedig biztos megélhetést garantálnak” – mondta az oktató.
A rendőrjelölteteket lovaspálya is várja a bukaresti akadémián
Jövőre újabb helyek?
Mint ismert, az akadémia nyitása a kisebbségek felé politikai döntés eredménye volt. Az RMDSZ javaslatára született az a kormányhatározat, amely külön felvételi helyeket biztosít a magyar fiatalok számára. Szintén az RMDSZ vállalta, hogy népszerűsítse a diákok körében ezt az új lehetőséget. A népszerűsítő kampány ezen a héten indul – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől.
„A megyei szervezetekhez megérkeztek a felvételi lehetőségről szóló plakátok, amelyeket a megbízottak iskolákban, egyetemeken függesztenek ki. Emellett a héten kezdődik a tizenkettedik osztályok végigjárása is, ha lehetséges az osztályfőnöki órák egybekötésével, valamint egy magyarul beszélő rendőr bevonásával” – nyilatkozta Kovács, aki szerint kampány megközelítőleg 130 erdélyi iskolában zajlik majd.
A politikus elmondta, az eddigi visszajelzések pozitívak. „A megyei szervezeteiket folyamatosan hívják, érdeklődnek a fiatalok, ezért is fontos, hogy az információkat minél hamarabb eljutassuk hozzájuk” – magyarázta az ügyvezető alelnök. Kovácsnak meggyőződésem, hogy a 34 hely gond nélkül betelik, s minél szorosabb lesz a verseny, annál könnyebb lesz az RMDSZ-nek jövőre újabb helyeket igényelni.
Bíznak benne
A magyarul tudó rendőrök képzését nem csak politikai akarat támogatja, nagy az elvárás a magyar lakta településen is az intézményi nyitással szemben. A háromszéki rendőrség is részt vesz a magyar rendőrképző népszerűsítésében – nyilatkozta lapunknak Albert Tóth Jakab, aki az ország első magyar nemzetiségű megyei rendőrparancsnok- helyettese.
A Kovászna megyei rendőrtiszt szerint saját példája bizonyítja, hogy magyar nemzetiségűként román rendőrség keretében is lehet karriert építeni. Albert Tóth Jakab a háromszéki rendőrség gazdasági osztályán kezdte munkáját, ahol fehérgalléros bűnözőkkel volt dolga. Azt mondja, sikerélményben nem volt hiány, megszerezte a posztgraduális képzést, elvégezte a jogi egyetemet, a menedzsment-tanfolyamot, és 2006-ban foglalta el jelenlegi tisztségét.
Lapunknak elmondta: az elmúlt években sokat változott a rendőrség, és változott a rendőrség megítélése is a lakosság részéről. A rendőrök is megértették, hogy előnyükre válik, ha beszélnek a lakosság nyelvén, ez megkönnyíti munkájukat. Az emberek igénylik, hogy használhassák az anyanyelvüket. „Amikor én vagyok szolgálatban, akkor láthatólag megnő a panaszosok, ügyintézők száma, mert szeretik magyarul elmondani a gondjaikat” – mondta a rendőrparancsnok-helyettes.
Jelenleg a háromszéki rendőrségi állomány 15 százaléka magyar nemzetiségű, a román kollégák fele szintén beszél magyarul. A most érettségiző marosvásárhelyi P. E. fontolgatja egyetemi jelentkezését. „Én csak előnyét látom ennek a lehetőségnek, és úgy érzem, minden szempontból meg tudok felelni az elvárásoknak” – mondta a lapunknak nyilatkozó diák, akit vonz a fővárosi továbbtanulás lehetősége.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó nem számít a szlovákiaihoz hasonló ellenkezésre román részről
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem számít arra, hogy a kettős állampolgárság budapesti megszavazása a szlovákiaihoz hasonló "ultranacionalista" ellenkezést vált majd ki a román politikusokból. Markó az MTI kérdésére válaszolva kedden kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd "felhabosítani" a kérdést. Szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein.
Hozzátette: egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van a magyar állampolgárságnak.
Markó szerint azért sem lehet számítani arra, hogy a szlovákiaihoz hasonló ellenkezést vált majd ki a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára, mert Románia jelenleg a magyar javaslathoz hasonló módszerrel ad román állampolgárságot a Moldovában élő románoknak, akiknek a felmenőit egykor akaratukon kívül fosztották meg román állampolgárságuktól.
MTI

Az RMDSZ ellenzi a kisnyugdíjak csökkentését
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem ért egyet koalíciós partnere, a demokrata párt által tervezett megszorító intézkedések egy részével, így például ellenzi a kisnyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette be. A politikus elmondta, hogy a közkiadások csökkentését célzó megszorító intézkedések elkerülhetetlenek, viszont a magyar szervezet álláspontja szerint meg kell védeni azokat, akik elviselhetetlen helyzetbe jutnának a tervezett nyugdíjcsökkentés nyomán.
MTI

Látszat egység, látszat Székelyföld
Az egységes Székelyföld létrehozatalával kampányoltak két évvel ezelőtt. Kovászna és Hargita megye eljövendő tanácselnökei a megyehatár jelképes eltüntetésével igyekeztek elhitetni, megválasztásuk esetén közösen gondolkodnak, terveznek, szerveznek, a térség összehangolt fejlesztése, a majdani autonómia alapjainak megteremtése lesz legfontosabb céljuk. Az RMDSZ színeiben induló Tamás Sándor és Borboly Csaba egyaránt mandátumot nyert, s az együttműködés látszólag zavartalan.
Havonta, kéthavonta közös sajtótájékoztatón jelentik be terveiket, elképzeléseiket, konferenciákat szerveznek, pályázatok garmadáját villogtatják, a gyakorlatban mégis alig tükröződik valami. Volt közösen életre hívott kerékpáros körverseny, s a napokban zajlik a Székelyföld Napok néven eladott rendezvénysorozat, amely az amúgy is létrejövő kulturális események csokorba szedéséből kelt életre, különösebb közös szervezés, összehangolás nélkül, egyetlen előnye talán, hogy a háromszéki, csíki vagy udvarhelyi érdeklődő tudomást szerezhet a szomszédban zajló eseményekről. Nem teljesen mellékes, de mégis látszategyüttműködés. A lényegi, gazdasági előrelépést is ígérő megmozdulásoknál a helyi érdek legyőzi a nagy székely öntudatot.
Így történt ez nemrég, amikor székely termékeket szállítottak magyarországi hipermarketekbe, s amikor a kezdeményező, a kivitelezést kitaposó Hargita megyeiek nagy igyekezetükben kitúrták a háromszékieket, székelyföldi termékként kizárólag tájaikon készült áru kerülhetett az anyaországi vásárlók kosarába. A két évvel ezelőtt a megyehatáron Erős Székelyföldet hirdető Borboly Csaba játszotta az értetlent és ártatlant, Tamás Sándor pedig kicsit sértetten mosta kezeit. S hogy a Hargita megyeiek ügyesebbek, az a hét végi kézdivásárhelyi vásáron is kiderült, jóval többen jöttek el bemutatkozni a civilek által kezdeményezett Székelyföldi Termékkiállításon, míg a szomszédos háromszéki települések, cégek sora ilyen-olyan meggondolásból nem találta fontosnak a jelenlétet.
Az elmúlt két év bizonyította: a Hargita megyeiek sokkal pontosabban tudják, mit akarnak, Háromszék legfeljebb vevő egy-egy ötletükre, csatlakozik néhány pályázathoz. Tetszik, nem tetszik, a kezdeményező, s így az irányító szerep is az övék. S ha már így alakult, jó lenne legalább annyit elérni, hogy ne a kistesvért elgáncsoló bátyként viselkedjenek, hisz kampányban az egységes Székelyföldről, a nagy közös családról áradoztak. A látszólagos béke a családban sem egészséges, a politikai érdekeknek alárendelt látszólagos együttműködés pedig hosszú távon többet árthat, mint használ. Elsilányítja, semmivé foszlatja a köztudatban s bennünk már egységesülő Székelyföldet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közigazgatási reformot sürget az RMDSZ
Megvédenék a minimál- és a kisnyugdíjakat
Az RMDSZ határozott véleménye az, hogy a kormány intézkedései nem érinthetik a kis- és a minimálnyugdíjakat –jelentette ki keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök.
Ugyan elkerülhetetlenek a költségvetési megszorítások és bércsökkentések, de meggyőződése, hogy meg kell védeni azokat, akik ezek eredményeként nem csupán rossz, hanem egyszerűen elviselhetetlen helyzetbe kerülnének. Úgy fogalmazott: a minimálnyugdíj szintjén, vagy annál valamivel feljebb meg kell állapítani egy határt, amely alatt már nem alkalmazhatók a megvonások, ezt ellensúlyozni lehetne a nagy nyugdíjak nagyobb arányú csökkentésével, hogy a kitűzött költségvetési bevétel elérhető legyen. "Ez egy olyan érzékeny kérdés, amelyet mindenképpen kezelnünk kell" – fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy a szövetség ezt már javasolta koalíciós partnerének.
– Hiába csökkentjük a fizetéseket és a nyugdíjakat, ha nem nyúlunk hozzá az egész rendszerhez: a kormánynak a bércsökkentésre vonatkozó rendelkezéseit egy sor, mindeddig elmulasztott reformintézkedés kell hogy kísérje – fogalmazott mai sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetség elnöke itt bejelentette, hogy az RMDSZ szakértői olyan reform-, a gazdaságélénkítő intézkedések kidolgozásán dolgoznak, amelyeket a következő hetekben, hónapokban alkalmazni kell. Ezek mellett szükséges az egész közigazgatás mélyreható és megalapozott reformja, mert jelenleg egy átláthatatlan és felduzzasztott, valamint sok szempontból működésképtelen adminisztráció jellemzi az országot. Mindezen reformok híján, bár ideig- óráig megoldhatók a problémák, az ország visszakerül jelenlegi helyzetébe, hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke.
Markó Béla hangsúlyozta, rendkívül fontos lépés az RMDSZ által már régóta sürgetett decentralizáció. Ennek előnye nemcsak az, hogy az érdekeltek bevonásával jobb, a közösség számára hasznosabb döntések születhetnek, ez hozzájárul a közigazgatási és az állami apparátus lényeges csökkentéséhez is, ugyanakkor felszámolná a különböző megyei, régiós dekoncentrált intézmények közötti párhuzamosságokat. A szövetségi elnök kifejtette, meg kellene szüntetni vagy össze kellene vonni az ügynökségek, hivatalok, hatóságok és igazgatóságok jelentős részét. Példaként a megyei ifjúsági igazgatóságokat említette, amelyeket véleménye szerint át lehetne helyezni a megyei önkormányzatokhoz, ahol eldönthetik, hogyan működtetik őket, de ugyanúgy csökkenteni kellene a tanfelügyelőségek vagy a prefektúrák indokolatlanul magas létszámát is. Hangsúlyozta: nem kiigazításokról, hanem radikális és fontos változtatásokról beszél.
Elégedetlenségét fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy a decentralizáció kapcsán sok nyilatkozat hangzott el, de sajnos nem sok minden történt e kérdésben az elmúlt hónapokban. Rámutatott, hogy az RMDSZ egészségügyi minisztere olyan intézkedéseket készített elő rendkívül operatívan az egészségügy decentralizációjában, amelyeket minél hamarabb alkalmazni kell. Értékelendőnek tartja azt is, hogy az oktatási törvénytervezet, újdonságként, gyökeres decentralizációt irányoz elő. Az RMDSZ elnöke a sajtó képviselőinek reményét fejezte ki, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadására a szenátusban a parlamenti ülésszak végéig sor kerül. "Nem engedhetjük meg a halogatást" – jelentette ki, hozzátéve: a törvénytervezetet a bizottsági munka során, kis kivételekkel, megfelelő formában fogadták el.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy kivételes helyzetben elfogadható felelősségvállalással a kormány válságellenes intézkedéscsomagja. Véleménye szerint azonban ezt meg kell előznie a koalíción belüli, majd a parlamenti pártokkal folytatott széles körű egyeztetésnek.
Népújság (Marosvásárhely)

Anyagi gondok késleltetik a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálását
Beigazolódott azoknak a szakembereknek a félelme, akik attól tartottak, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítására kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolításához hasonlóan maga a restaurálás sem lesz zökkenőmentes, és várhatóan az érdemi munka is elhúzódik a bürokratikus és egyéb jellegű akadályok miatt. Az elmúlt időszak fejleményei viszont a legpesszimistább jóslatokat is felülmúlták. Annak ellenére ugyanis, hogy a budapesti kormány már jóval a Fadrusz-alkotás restaurálásáról kötött szerződés tavaly júliusi aláírását megelőzően átutalta a kolozsvári önkormányzatnak a magyar állam által felvállalt 400 ezer eurót, a restaurátorok most arra panaszkodnak, hogy pénz hiányában képtelenek hatékonyan folytatni az érdemben februárban megkezdett felújítást.
Kolozsi Tibor szobrászművész a kolozsvári Szabadság napilap keddi számában felpanaszolta, hogy a polgármesteri hivatal ismeretlen okokból nem folyósítja a restauráláshoz szükséges pénzt, ami jelentősen gátolja a munkálatokat.
A kivitelező nagyszebeni Concefa Rt. által a bronzalakok restaurálására szerződtetett szakember tegnap a Krónikának elmondta: jelenleg például rozsdamentes acélrudakon kellene dolgoznia, számos alapanyagot kellene beszereznie, ám semmire sincs pénz. Hasonló helyzet alakult ki a kőtalapzat helyreállításában is: itt Nagy Benjámin marosvásárhelyi restaurátort hátráltatja, hogy a vistai mesterek szintén leállították a kőkockák faragását, kerek perec kijelentve: fizetség híján nem hajlandók dolgozni. „Teljesen ki vagyunk zsigerelve, feléltük a tartalékainkat.
Ha sürgősen nem részesülünk egy kis anyagi elsősegélyben, hogy felgyorsítsuk a munkát, akkor a pénzhiány elgáncsolhatja a restaurálást, és nemhogy a határidőre nem készülünk el, de a felújítás elnyúlhat a következő télig is, ami katasztrófát jelentene” - nyilatkozta lapunknak Kolozsi Tibor. Márpedig a megrendelő nem hivatkozhat pénztelenségre, hiszen a magyar állam időben a kolozsvári városháza rendelkezésére bocsátotta a restaurálásra szánt összeg felét, 400 ezer eurót, ami már önmagában fedezi a Concefának a versenytárgyalás során odaítélt 375 ezer eurót (1,6 millió lej). (Mint ismeretes, Bukarest és Budapest fele-fele arányban vállalta a költségek fedezését.)
Mezős Tamás, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke tegnap kérdésünkre megerősítette: tud a felmerült finanszírozási gondokról, amit már felvetett a kolozsvári illetékeseknek, ám mivel a restaurálás anyagi vonzata nem tartozik a hatáskörébe, részletekbe nem kívánt bocsátkozni. Megkeresésünkre Kelemen Hunor művelődési miniszter elmondta, nem ismeri a Mátyás-szoborcsoport felújításáról kötött megállapodás részleteit, nem tudja, hogy a román fél a központi vagy a helyi (kolozsvári) büdzséből kell-e biztosítsa a rá eső 400 ezer eurót, és lapunktól értesült az anyagi bizonytalanságról.
„Tény, hogy a tárca 2010-es költségvetésében ez a tétel nem szerepel. Utánanézek az ügy hátterének” – jelentette ki az RMDSZ-es tárcavezető. Eközben a valóság az, hogy a Tăriceanu-kormány 2008 októberében elfogadott 1310-es számú határozatával kiutalta a felújítás költségének fele részét, ám mivel a munkálatok abban az évben nem kezdődtek meg, az összeget visszahívták Bukarestbe. László Attila kolozsvári alpolgármester lapunknak azt állította: nem felel meg a valóságnak, hogy a városháza nem fizet; éppen tegnap egyeztettek arról a kivitelező céggel, hogy bizonyos munkafázisok befejezése után utalnak pénzt a Concefának.
Benedek Zakariás, a szebeni cég műszaki igazgatója ugyancsak cáfolta, hogy finanszírozási gondok lennének, és jónak nevezte a városházával való együttműködést. A Concefa illetékesétől megtudtuk: eddig a munkálataik ellenértékének egy részét (árajánlatuk 25 százalékát) kapták meg az önkormányzattól, jelenleg pedig a lovasszobor fölé emelt fémszerkezet, valamint az eredeti kivitelezési tervben nem szereplő munkálatok költségének finanszírozásáról folynak a tárgyalások. „Romániában jelenleg valamennyi beruházás terén felmerülnek gondok, meggyőződésem viszont, hogy a Mátyás-szobor felújítása körül nem lesznek problémák” - nyilatkozta a Krónikának Benedek Zakariás.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Újabb magyar utcanevek Marosvásárhelyen
Hat helyi, vagy a városhoz kötődő magyar és ugyanannyi román személyiségről készül holnap utcát elnevezni a marosvásárhelyi tanács. Mind a tizenkét új utcát a Maros jobb partján, a remeteszegi övezetben alakították ki.
Az RMDSZ javaslatára ezentúl utca fogja viselni Szotyori József, a város egykori főorvosa, Dósa Elek jogász, a Református Kollégium tanára, Gálfi Mihály, a Postaréten kivégzett székely vértanú, Zeyk Domokos, Bem apó hadnagya, Hints Ottó, a romániai repülőmodellezés atyja, valamint dr. Pongrácz Antal fogorvos és vívóbajnok nevét. A Mózes Levente RMDSZ-es helyi tanácsos kidolgozta javaslatot a névadó bizottság valamennyi tagja elfogadta. „Van egy elvi egyességünk a román kollégákkal, hogy tiszteletben tartjuk egymás javaslatait. Most már ők vannak többségben a testületben, de ezzel nem éltek vissza. Remélem, hogy csütörtökön a plénum is elfogadja a szakbizottság javaslatait” – fejtette ki a Krónikának Mózes.
A konszenzus kialakulásának alapfeltétele az, hogy mind a magyar, mind a román tanácsosok olyan javaslatokkal éljenek, amelyek nem sértik a másik közösséget. A többi hat utcát Ioan Vescanról, Vasile Săbădeanuról, Zeno Vanceáról, Simion Mîndrescuról, Ion Vlasiuról és Grigore Ploieşteanuról neveznék el. Csak az utóbbi kapcsán merültek fel bizonyos kérdőjelek, hisz a néhány éve elhunyt történész és tudományos kutató a 90-es évek elején a Vatra Românească szélsőséges szervezet egyik zászlóvivőjeként számos magyarellenes megnyilvánulás szervezője vagy részese volt. Szintén Ploieşteanu volt az, aki a prefektúra keretében működő névadó bizottság elnökeként megpróbálta megakadályozni, hogy a belváros egyik utcája ismét felvegye Kossuth Lajos nevét.
A városi tanács ugyanakkor korábban már elfogadta, hogy a Hidegvölgy és a Csereerdő között épülő Belvedere lakópark utcái és sétányai európai fővárosok nevét kapják. A lakónegyed két főútját Bukarestről és Budapestről nevezték el, miután előzőleg a tanácsi határozatot előkészítő városházi illetékesek a magyar fővárosnak mindössze egy kis zsákutcát szántak. „Eredetileg a lakópark két főútját Bukarestről és Rómáról kereszteltük volna el. Azzal érveltem, hogy ha már Budapest egyik kerülete testvértelepülésünk, akkor ne mindössze egy kis zsákutcát nevezzünk el a magyar fővárosról. Ugyanakkor az is eléggé nevetséges lett volna, hogy a romák lakta hidegvölgyi putrik közelében a főutat Rómának hívják” – mondta el Bakos Levente. Az RMDSZ-es tanácsos által javasolt módosítást a román önkormányzati képviselők is támogatták. A testület arról is döntött, hogy az épülőfélben lévő Belvedere negyed közepe a Testvérvárosok Parkja nevet viselje.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Biharországnak saját hírügynöksége lesz
Alig tucatnyian vettek részt tegnap azon a megyeházi tanácskozáson, amelyet a bukaresti távközlési és informatikai minisztérium szervezett az úgynevezett e-kormányzásról, s amelynek médiapartneréül csak az RMDSZ-es sajtót kérték fel. Az e-karaván körútjának első állomása volt Nagyvárad, ma Kolozsvár, holnap Marosvásárhely lesz a helyszín, a végállomás pedig Csíkszereda. A jó húsz perces késéssel kezdődött rendezvényen a házigazdákat Sarkady Zsolt alprefektus képviselte, az RMDSZ beharangozott politikusai (Csutak István, Kiss Sándor, Szabó Ödön) távol maradtak. Moldován József államtitkár, Sarkadyhoz hasonlóan, általánosságban beszélt annak szükségességéről, hogy a távközlési és informatikai rendszereket a közélet minden szegmensében használjuk. Kérdésünkre válaszolva közölte: akciójuk célja valójában az lett volna, hogy az önkormányzati elöljárókat tájékoztassák a szaktárcánál futó, uniós finanszírozást élvező projektekről. Ezekről viszont mindössze annyi hangzott el konkrétan, hogy iskolák, egyetemek és távoktatással foglalkozó szervezetek még leadhatják pályázatukat az e-oktatás (e-learning) programra. A megyei és községi elöljárók érdektelenségét az államtitkár azzal próbálta magyarázni, hogy a polgármestereknek bizonyára sok dolguk van most a beharangozott jövedelemcsökkentések és leépítések miatt...
Biró Rozália váradi alpolgármester a konkrétumoknál maradt: röviden összefoglalta, hogy a megyeszékhely polgárai számára milyen online-szolgáltatásokat kínál már évek óta az önkormányzat (parkolójegy-váltástól a kártyás adófizetésig), s számokkal igazolta, hogy ezek egyre népszerűbbek. Egy induló projektről számolt be Nagy-Máté András, a megyei önkormányzat fejlesztési igazgatóságának helyettes vezetője: a Bihar és Hajdú-Bihar megye lakosait a térség eseményeiről tájékoztató hírügynökség létrehozásáról. Az eurorégiós projekt vezetője a magyarországi regionális hatóság; a Bihar megyei önkormányzatra jutó százezer eurós hozzájárulás 98 százalékát vissza nem térítendő uniós forrás adja, a teljes beruházás meghaladja a félmillió eurót. A pénzből tévé- és rádióműsorokat készítenek, létrehoznak egy hírportált, és előbb természetesen beszerzik a technikai felszerelést. A projektindító egy hét múlva lesz.
A „karaván” előadóiként jelen lévő magyarországi szakemberek a budapesti kormánypénzből finanszírozott e-magyar pontokról, a mostanra belőlük kialakult gerinchálózatról szóltak. Ennek létrehozása 1,3 milliárd forintba került – mondta Szentgyörgyi Lajos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli informatikai és kommunikációs programjainak felelőse. Ő tanácsadójával, Szabó Lászlóval az azóta megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalánál volt e téma szakértője. A romániai 170 e-magyar pont működtetését koordináló e-Transylvania Egyesület irodavezetője, Dániel Csaba előadásából megtudhattuk, hogy a 2003-ban indult kezdeményezés eredményeként mára nyolc kárpát-medencei ország és az Egyesült Államok magyarlakta vidékein létesült e-magyar pontok között teremt kapcsolatot a hálózat.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Pozsony üvölt, Bukarest hallgat
Heves reakciókat váltott ki a szlovák fővárosban az a hír, hogy a Fidesz hétfőn este az Országgyűlés elé terjesztette a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát. Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról – jelentette be a szlovák nemzetbiztonsági tanács tegnapi ülése után Robert Fico szlovák kormányfő.
Augusztus 20-án, azaz Magyarország nemzeti ünnepén léphet hatályba a Fidesz–KDNP kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslata, amelyet hétfőn este terjesztett az országgyűlés elé a kormánypárt. Ha a képviselők megszavazzák, az indítvány rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban alkalmaznák.
A nyelvtudást igazolni kell
A törvényjavaslat elsőként azt rögzíti, hogy születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. Előírása szerint az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet egyénileg kell benyújtani – tehát nem kollektíven, automatikusan történne annak megadása – az illetékes anyakönyvvezetőnek, a magyar konzuli tisztviselőnek vagy a magyar kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnek.
A tervezet szerint kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolni tudja. Emellett a jogszabály kimondja, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében a magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni, illetve kiskorú tekintetében a folyamatos magyarországi lakhelytől, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.
„Az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól” – olvasható az indítványban.
A javaslatot megfogalmazók szerint a kettős állampolgárság létrehozatala nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, a diszkrimináció tilalmába nem ütközik sem a nyelv szerinti, sem pedig a leszármazás szerinti különbségtétel. Mint írják, Európában több ország állampolgársági joga is egyszerűsített, kedvezményes eljárást tesz lehetővé, hasonlóan a javasolt magyar szabályozáshoz.
Pozsony támad
Amint az várható volt, Szlovákiában heves reakciót váltott ki az indítvány benyújtásának híre. Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról – jelentette be a szlovák nemzetbiztonsági tanács tegnapi ülése után Robert Fico.
A szlovák kormányfő szerint a magyar lépés súlyos beavatkozás Szlovákia belügyeibe, megsértése a nemzetközi jognak és a szlovák–magyar alapszerződésnek, amelyre Pozsonynak határozott választ kell adnia. Fico azt követeli, hogy azonnal üljön össze a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szlovák–magyar vegyes bizottság. Ha Budapest erre nem ad 24 órán belül választ, Pozsony további diplomáciai lépéseket tesz, s kezdeményezni fog egy legfelsőbb szintű találkozót is.
Orbán: nem ülünk fel a provokációknak
Fico kijelentéseire reagálva Orbán Viktor leendő kormányfő azt mondta: szerinte teljesen nyilvánvaló, hogy a szlovák választáson induló nemzeti pártok folyamatosan provokálják és provokálni is fogják Magyarországot, „mi azonban ezeknek a provokációknak nem ülünk fel”.
Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, amely szerint Robert Fico szlovák kormányfő kedden közölte: Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról, Orbán Viktor úgy reagált: amikor az új kormány hivatalba lép – ami reményeik szerint a következő hét végén megtörténik –, megkezdi a szokásos diplomáciai munkát is, egészen addig azonban semmilyen lépést nem áll módjukban tenni.
Markó Béla: nem várható heves román reakció
Markó Béla nem számít arra, hogy a kettős állampolgárság budapesti megszavazása a szlovákiaihoz hasonló „ultranacionalista” ellenkezést vált majd ki a román politikusokból. Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére válaszolva tegnap kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd „felhabosítani” a kérdést.
Szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein. Hozzátette: egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van a magyar állampolgárságnak.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tanügy: patthelyzet a koalícióban
Bár a képviselőház oktatásügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagjai azt remélték, hogy korábban koalíciós fennakadásokat okozó tanügyi törvénytervezet 37-es paragrafusának kérdése – amely az ország történelmének és földrajzának a kisebbségi gyerekek anyanyelvén való oktatását biztosítaná – a plénumban elsimul, tegnap ennek az ellenkezőjével kellett szembesülniük.
„Mircea Toader demokrata-liberális képviselő kérésére negyven perces konzultációs szünettel kezdtük meg a szóban forgó cikkely vitáját” – tájékoztatta lapunkat Kötő József, az oktatási bizottság RMDSZ-es alelnöke, akitől megtudtuk, az első szünet lejártával, a szövetség részéről Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető is kért egy félórás szünetet.
„A szociáldemokraták és a liberálisok nem akarták megszavazni a 37-es paragrafus egyes cikkelyét, ezért konzultációs szünetet kértünk mi is, hogy az érvrendszereket mérlegeljük, illetve, hogy meggyőződjünk arról, hogy ha szavazásra kerül sor, akkor biztosítva lesz a megfelelő szavazatszám” – magyarázta Kötő. A halasztgatásoknak az lett a vége, hogy a szavazást elnapolták mára.
„A szövetség mindenképpen bízik abban, hogy a szavazás sikeres lesz, mert ha nem, akkor ismét koalíciós válság áll elő” – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Markó Béla szövetségi elnök tegnap lapunknak úgy fogalmazott, ha ez a kérdés a plénumban nem oldódik meg, akkor „az RMDSZ részéről komoly problémák merülnek fel”, és nem fogják tovább támogatni az oktatási törvényt. Az ellenzéki képviselők azzal vádolták a demokrata-liberálisokat, hogy a koalíció fennmaradása érdekében „lefeküdtek az RMDSZ-nek”.
A vádakra Cezar Preda demokrata-liberális honatya válaszolt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a magyar gyerekekkel megutáltatni Románia történelmét és földrajzát azáltal, hogy megtiltják nekik azt, hogy anyanyelvükön sajátítsák el.
F. H.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tiltakozó nyilatkozat
Románia kellős közepén, Székelyföldön egy 700 000-es lélekszámú székely-magyar közösség él. Még a legvadabb időszakban, a „Ceauşescu érában” sem sikerült az etnikai arányokat oly mértékben fellazítani, hogy a tömbmagyar vidék lakóinak identitása, kultúrája veszélybe kerüljön – márpedig erre a véres kezű diktátor nem sajnálta a fáradságot.
A diktatúra bukása után – amint erre számtalan alkalommal felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét – tovább folytatódott a demokratikus álca alatti többségi „homogenizáció”, az etnikai arányok megváltoztatása, a nemzeti kisebbségek megfélemlítési kísérlete.
Az ortodox expanzión túlmenően a nemzetállami törekvéseket dédelgető mindenkori államhatalom bevett gyakorlataként említhetjük Székelyföld militarizálását (túlzott mértékben telepítettek katonai egységeket a nagyobb magyar városok közelébe), valamint az állami erőszakszervezetek fölös mértékű megerősítését.
Az állampolgárok biztonságát megvédeni hivatott testület tagjai között elenyésző számban találunk olyanokat, akik magyar nemzetiségűek vagy ismerik a magyar nyelvet (Romániában csak az idén nyitották meg a Rendőrakadémia kapuit a magyar nemzetiségű fiatalok előtt; – mostantól évenként tizenöt helyet biztosítanak a magyar fiatalok számára Bukarestben.).
A Románia más vidékeiről idevezényelt karhatalmisták számára veszélyességi pótlékot biztosítanak – miközben az etnikai indíttatású, magyarok ellen irányuló atrocitások száma az utóbbi időben aggasztó módon elszaporodott. Ezeket nem ritkán a katonaság, a rendőrség és a csendőrség kötelékében szolgáló személyek, vagy azok családtagjai követik el.
A legutóbbi „magyarverések” kronológiája a következő:
2009. novemberében hajnali 3 óra körül az egyik kézdivásárhelyi (Târgu Secuiesc) pizza-étterem közelében levő parkolóban hat román fiatal súlyosan bántalmazott egy 22 éves berecki magyar fiatalt, aki szerencsétlenségére éppen akkor lépett ki telefonálni. Miután megszólították, hogy ne beszéljen telefonján magyarul, a támadók földre tiporták és összerugdosták, eltörték az egyik karját, és bal tenyerébe szúrtak. (Ezt megelőzően ismeretlen tettesek több alkalommal is megrongálták a környéken található helységnévtáblákat, festékszóróval lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések magyar feliratait.)
2010. április 5-én súlyosan bántalmaztak több magyar fiatalt, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szeben megyei rendezvényén vettek részt Szászmedgyesen (Mediaş). Az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi székházban 20 óra körül több ismeretlen jelent meg, akik a szervezők többszöri felszólítása ellenére sem voltak hajlandók távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat. Két súlyosan sérült magyar fiatalt mentővel kellett kórházba szállítani. A támadók jelentős anyagi károkat is okoztak, bútorokat rongáltak meg, üvegtárgyakat törtek össze.
2010. április 23-án, a Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi fiatalembert vertek el a csendőrök Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe). Egy szóváltásba beavatkozó csendőrjárőr a fiatalokat leütötte, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták őket. Személyi tárgyaikat elvették, majd a csendőrségre szállították őket, ahol tovább folytatták az ütlegelést. Ott már öten estek nekik, leütötték, hajuknál fogva felemelték, és tovább verték őket. Negyedóra után bármiféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket.
Legutóbb, 2010. május 15-én, szombaton hajnalban ugyancsak a székelyföldi Kézdivásárhelyen ismeretlen személyek hat marosvásárhelyi fiatalt – köztük három újságírót – bántalmaztak, mert magyarul beszéltek. Egy tízfős csoport provokált ki tömegverekedést. A megtámadott fiatalok szerint a támadók azt kiabálták, hogy ne beszéljenek magyarul. Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének ügyvezető elnöke arra kérte a sajtót, figyeljen oda az esetre, mert az egyik támadó egy román katonatiszt fia, ezért szerinte a hatóságok el akarják tussolni az ügyet, és egyszerű utcai verekedésként kezelik azt.
Felszólítjuk a román kormányt, kiemelten Vasile Blaga belügyminisztert, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok adólejeiből is fenntartott állami erőszakszervezetek körében haladéktalanul vessen véget az etnikai gyűlöletnek. A történelmi Székelyföld sem nem gyarmat, sem pedig nem terroristafészek, hogy szükségesnek és indokoltnak lássék ilyen mértékű ellenséges érzület azok részéről, akik az állampolgárok védelmére és biztonságára esküdtek fel.
Ugyanakkor felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül járjanak el az erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben. Az erőszak csak erőszakot szül – márpedig a jelenlegi áldatlan gazdasági helyzetben, az állampolgárok elkeseredettségét kihasználva a szélsőségesek könnyűszerrel teret nyerhetnek.
Idén márciusban emlékeztünk meg Marosvásárhelyen a húsz évvel ezelőtti „Fekete Március” szomorú eseményeiről, amikor is román embereket uszítottak a békés magyar tüntetőkre.
Ne hagyjuk, hogy az etnikai konfliktusok újból lángra kapjanak!
Felkérjük a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást a román kormányra az ügyek gyors kivizsgálása érdekében, hogy az egységesülő Európában ne cipeljük tovább terhes történelmi örökségünket, az etnikai szembenállásra és gyűlöletre épített nacionálkommunista állami és társadalmi gyakorlatot.
Strasbourg, 2010. május 19.
Tőkés László, EP-képviselő
Nyugati Jelen (Arad)

Nacionalista hisztéria kísérte az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénycikkely elfogadását
Az ellenzéki képviselők hisztérikus nacionalista kirohanásai közepette fogadta el szerdán a képviselőház a tanügyi törvény 37. cikkelyét, amely kimondja, hogy a közoktatásban a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulják a történelmet és a földrajzot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői a szavazás előtt tiltakozásul kivonultak az ülésteremből, előtte azonban nemzetféltő, kisebbségellenes felszólalásokban támadták a kormányerők álláspontját. Hasonló hangvételű bírálatokat fogalmaztak meg a vitán Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői is, akik szintén visszavonultak a plenáris ülésről.
Többszöri halasztás után a képviselőház plénuma szerdán 111 igen, 45 nem szavazattal, tíz tartózkodással elfogadta az oktatási törvény 37. cikkelyét, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét. A cikkely a kormány által támogatott formában ment át a szavazáson, noha az alsóház oktatási szakbizottsága heves viták után korábban elutasításra javasolta az előírást. A vitatott cikkely szerint a nemzeti kisebbségek csak a román nyelvet és irodalmat tanulják románul az iskolában.
A PNL frakciója a szavazás előtt tiltakozásképpen kivonult az ülésteremből, nem sokkal ezt követően pedig a szociáldemokraták is távoztak. „A PNL-frakció nem vesz részt a cikkely szavazásán. Ez egy nemzetellenes tett, önöket terheli a felelősség amiatt, hogy román állampolgárok nem fogják románul ismerni a történelmet és a földrajzot” – kiáltotta Eugen Nicolăescu liberális képviselő az ülést vezető Roberta Anastasénak, a képviselőház demokrata liberális (PDL) elnökének.
Cristian Adomniţei (PNL) korábbi oktatásügyi miniszter szerint „a 37. cikkely elfogadása a nemzeti oktatási törvényt nemzetellenes oktatási törvénnyé alakítja”.
Burebista, Boros Pista
Adrian Solomon PSD-képviselő azzal vádolta a PDL-t, hogy a 37. cikkely támogatásával „bemocskolják a román nemzet legszentebb ideáljait”. „Önök ma új meghatározását adták a nemzet fogalmának, mivel a nemzet nem azonos a néppel, kedves PDL-s kollégák. Ezért a magyar vagy más nemzetiségű nemzettársainknak is románul kell ismerniük a haza történelmét és földrajzát, mivel a román nyelvnek egyesítenie, nem szétválasztania kell bennünket. (…) A következő években azt fogjuk megtudni a történelem tankönyvekből, hogy Burebista (dák király – szerk. megj.) tulajdonképpen magyar volt, és Boros Pistának hívták” – mondta Solomon.
Egy kormánypárti képviselő, a PDL-s Cătălin Croitoru is kiállt a történelem és földrajz román nyelvű oktatása mellett. „Mivel a többi nemzeti kisebbség képviselői egy kiegészítési javaslatban azt kérték, hogy gyermekeik nagyon jól tudjanak románul, mivel Romániában élnek és dolgoznak, úgy gondolom, hogy annál nagyobb jót nem tehetünk magyar testvéreinkkel, hogy az ők gyerekeik is jól tudjanak románul, mivel Romániában élnek és dolgoznak” – fogalmazott Croitoru.
A PDL-s Toader Stroian válaszképpen kétszínűséggel vádolta a szociáldemokratákat, mondván, hogy a Năstase-kormányzat idején egy sor előírást fogadtak el a magyar nyelv közigazgatásbeli használata kapcsán. „Nem Pistának vagy Lacinak, hanem Toader Stroiannak hívnak, Segesvár környéki román vagyok. Támogatom a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatását. Nem a magyarok vagy a kormány kedvéért, hanem a kétszínűség ellenében. Ha választanom kell egy kétszínű és egy magyar ember között, akkor a magyart választom. A PSD pedig kétszínű, mivel annak idején kiíratta a polgármesteri hivatal ajtajára magyarul, hogy Polgármester Toader Stroian. Arra kényszerített, hogy román tolmácsokat alkalmazzak a helyi tanács üléseire” – fogalmazott Stroian.
Ştefan cel Mare, Nagy István
A 37. cikkely kapcsán már kedden is heves vita zajlott a képviselőházban. Adrian Solomon (PSD) azt mondta: „ha Daniel Funeriu oktatási miniszter román, akkor tudnia kell, hogy a nemzeti oktatáshoz három tantárgy kapcsolódik: a román nyelv és irodalom, a románok történelme és a haza földrajza. Arra kérem, hagyja most a politikai konjunkturális érdekeket. Nem hiszem, hogy ebben az országban a diákoknak Nagy Istvánról kellene tanulniuk Ştefan cel Mare helyett” – mondta kedden Solomon.
Cristian Adomniţei azzal vádolta a keddi vitán a PDL-t, hogy „a konc kedvéért eladta a nemzeti érdeket az RMDSZ-nek”. Válaszul Kötő József RMDSZ-es képviselő azt mondta: semmiféle megállapodás nem volt a PDL és a szövetség között, hanem „elérkezett a demokrácia és az ésszerűség pillanata”.
Krónika (Kolozsvár)

Utak és tévutak a 20. században
Nagyvárad – Szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartották Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című könyvének bemutatóját.
A kulturális eseményt a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezte. A kis számú érdeklődőt Barabás Zoltán költő, a PMMC igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Bolváry Gyula, az Erdélyi Szövetség alelnöke ismertette a szerző életútját. Állítása szerint a doktori disszertációként készült kötetetLipcsey Ildikó az elmúlt húsz évben többször megpróbálta kiadatni vagy terjeszteni, de az állam nem finanszírozta az ötletet. Végül először angol nyelven, 2006-ban jelent meg a tanulmány, egy kanadai mecénás támogatásának köszönhetően. A festészet és az irodalom világa iránt is érdeklődő írónő különben 1970 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott referensként, majd a Miniszterelnöki Hivatalban vállalt munkát. 1990 után jelenhettek meg könyvei, számos tanulmányt, cikket publikált különböző szakmai folyóiratokban.
Hiteles forrásgyűjtemény
A kiadványt lektoráló Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke úgy vélte: a kézikönyv a teljesség igényével készült hiteles forrásgyűjtemény, mely nem csupán az 1918-2002 közötti korszakot tárja elénk, hanem tanulságokat alapoz meg anélkül, hogy ezeket maga a szerző fogalmazná meg. 1130 határozat-előkészítési, illetve döntési szöveget tartalmaz és több mint háromszáz közszereplő életrajzát vagy személyiségi lexikonját ismerteti.
A méltató ezt követően arra tért ki, hogy szerinte hogyan lehetne folytatni a kötet gondolatkörét, utalva egyúttal arra, hogy 2002 óta számos változás történt a kelet-közép európai térségben. A volt szocialista államok többsége például az Európai Unió tagja lett, és a Székely Nemzeti Tanács is nyilvánosságra hozhatta az önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit. Trianon 90. évfordulójának apropóján ugyanakkor a történész végzettségű író átfogó képet nyújtott a Kárpát-medencei népek 20. századi történetéről, a Magyar Népi Szövetség és az RMDSZ szerepéről. Egyebek mellett azon véleményének adott, hogy öt fajta autonómiaforma létezik: nyelvi, kulturális, intézményes, területi és közigazgatási.
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődési bizottságának elnöke a határmenti magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szólt. Úgy vélte: ki kell használni az EU nyújtotta lehetőségeket, valamint azt, hogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerzett az országgyűlési választásokon, s a közös érdekek mentén kell lépni. A rendezvény végén a jelenlevők kérdéseket intézhettek a meghívottakhoz. 
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Burebista= Boros Pista?
A képviselők megszavazták, hogy magyarul tanítható az ország történelme és földrajza
Nacionalista felhangú vita után elfogadta a képviselőház tegnap a tanügyi törvény vitáján azt a bekezdést, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok a román nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulnak.
Ez azt jelenti, hogy Románia földrajzát és történelmét is, amelyet eddig a magyar tanulóknak is románul kellett elsajátítaniuk. Tiltakozásul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái – bevett szokásukhoz híven – még a szavazás előtt kivonultak a vitáról.
„Ez nemzetellenes törvény, s ekként a szavazás is a román nép érdekei ellen irányul. Ennek mi nem kívánunk részesei lenni” – jelentette ki Eugen Nicolăescu liberális képviselő a teremből való kivonulás előtt. Hozzátette, az új tanügyi törvény megsemmisíti a románok történelmét, s az „árulók”, akik ezt most megszavazzák, felelni fognak cinkosságukért. A liberálisok távozása után, a szociáldemokraták vádaskodásai következtek, képviselőjük gúnyosan megjegyezte: reméli, hogy az új, magyar nyelvű történelemkönyvekből majd az derül ki, hogy Burebista valójában magyar volt és Boros Pistának hívták.
A tervezet elfogadása után tartott indoklásokkor Toader Stroian demokrata-liberális képviselő vette először védelmébe a törvényt. „Nem a magyarok vagy a kormány kedvéért szavaztam így, hanem azért, mert olyan helyzetbe kerültem, hogy a kétszínűség és magyarok között kell választanom. Egy jellemtelen szociáldemokrata és egy magyar közül pedig inkább a magyart választom” – érvelt Stroian, aki a PSD-nek azt rótta fel, hogy amikor polgármester volt, arra kényszeríttették őt, hogy a hivatali ajtóra a román felirat mellé, magyarul is kiírja a „polgármester” szót.
„A tervezet megszavazása a normalitás győzelme, mert túl mindenfajta koalíciós egyezségen, ez egy olyan alapvető emberi jogot rögzít, amelyet tiszteletben kell tartani. Annak ellenére, hogy egyesek ezt nacionalista kirohanásokkal próbálták kétségbe vonni” – fogalmazott lapunknak közvetlenül a szavazás után Kötő József, a képviselőház oktatásügyi szakbizottságának RMDSZ-es alelnöke. A politikust meglepte, hogy éppen a PNL viselkedett ennyire szélsőségesen.
„Mi elmondtuk, hogy ezzel a törvénnyel nem az a cél, hogy a diákok mereven megtanulják a tantárgyat, hanem hogy elsajátítsák az ismereteket, s ezáltal segítsük integrálódásukat” – magyarázta Kötő. A 37-es paragrafus teljes elfogadásának értelmében a második bekezdés is átment, amely arról szól, hogy a román nyelvet minden szinten sajátos tanterv és sajátos tankönyvek szerint lehet tanítani.
„Azért fontos ez, mert így valóban a kommunikációt tesszük lehetővé, vagyis a diákok nem azt fogják megtanulni, hogy moldvai tájszólásban a pozdorjának hogy mondják románul, hanem elsajátítják azokat a kifejezéseket.
Fleischer Hilda

Új Magyar Szó (Bukarest)

Hegyeli Attila: szolgálatos magyarok kellenek
A moldvai magyarság számára biztosított, jól működő oktatási program sem tudja megállítani, vagy legalább lelassítani a csángók asszimilációját – szögezte le a Krónikának adott interjújában Hegyeli Attila. A Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) programvezetője szerint ha az anyanyelvű oktatás mellett nem történik előremozdulás vallási, kulturális, gazdasági területen, akkor a pedagógusok munkája mindössze csepp a tengerben.
– Ha tíz évvel ezelőtt meg kellett volna jósolnia, hogy 2010-ben hol fog tartani a moldvai magyarság oktatási programja, mit előlegezett volna meg a jövőnek?
– Tíz évvel ezelőtt nem reméltem azt, hogy mára ekkora méreteket ölt. Ugyanakkor azt hiszem, ha annak idején tudtam volna, hogy ez mivel is jár, nem biztos, hogy nekivágok. Most is kiráz a hideg, amikor az indulás első esztendeire gondolok, az akkori nehézségekre, meg egyáltalán arra, hogy mindent szinte a nulláról kezdtünk. Azt semmiképpen nem hittem, hogy ennyi embert sikerül megmozgatnunk, és ekkora területet sikerül átölelnünk. Mára az oktatási programot egy nagy, összetartó társaság, ötvenfős csapat végzi. Mintegy huszonkét Bákó megyei faluban vagyunk jelen, foglalkozunk a csángó gyerekek oktatásával, nevelésével. Viszont az is az igazsághoz tartozik, hogy egy évtizeddel korábban bizonyos szempontokból sokkal optimistábbak voltunk. Azt hittük, hogy a befektetett energiánk sokkal eredményesebben kamatozhat.
– Értsem úgy, hogy a tíz év megfeszített munka nem hozta meg a várt eredményt?
– Nem fogalmaznék ennyire mereven. Inkább azt mondanám, hogy annak idején kissé elszámítottam magam. Azt hittem, hogy az anyanyelvű oktatásnak sokkal nagyobb hatása van az identitástudat alakulására. Sajnos tévedtem. Ha az anyanyelvű oktatás mellett nem történik előremozdulás vallási, kulturális, gazdasági területen, akkor a mi munkánk mindössze csepp a tengerben. Ha a moldvai római katolikus papság nem tartja értéknek a magyar nyelvű imádkozást, misézést, mi több megpróbálja kiűzni a templomból meg az emberek agyából, akkor az oktatási program egymagában nem éri el a célját. Ahogy nem éri el akkor sem, ha a csángóságnak nincsenek ifjúsági programjai, vagy hiányoznak a gazdasági projektjei. Ha nincs egy olyan vállalkozó, aki például Klézsén azt mondaná, hogy az ő cégénél a kommunikációs nyelv a magyar, és ezt minden egyes alkalmazottnak tiszteletben kell tartania, ha a szociális kérdésekre nem találunk megoldást, ha nem tudunk időseinkkel foglalkozni, nem szervezzük meg kulturális vagy sportéletünket, akkor be kell látnunk, hogy csak az oktatással képtelenek vagyunk megállítani az asszimilációs folyamatot.
– 1990-hez képest a jól működő oktatási program, meg az emberek felvilágosodása ellenére is megállíthatatlan asszimilációról beszélhetünk?
– Sajnos igen. Ki kell mondanunk, hogy az asszimilációs folyamat sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint húsz évvel ezelőtt.
– Mindezek ellenére miként sikerül a csángószövetségnek évről évre előteremteni azt a csodálatos félszáz pedagógust, azokat a tanárokat, akik nem egy munkahely betöltésére, hanem szolgálatra jelentkeznek Moldvába?
– Aki csupán munkahelyet keres, az elég hamar ráébred, hogy rossz helyen kopogtat és továbbáll. Ezért nem veszünk fel sorainkban olyant, aki előzőleg nem jön el, nem tájékozódik a helyszínen, és nem győződik meg arról, hogy mire vállalkozik. Itt szolgálatos magyarnak kell lenni a csángóság körében. Olyannak, aki, ha kell, kis ovisokat tanítgat versikékre, ha kell, a szülőknek ad útbaigazítást, vagy szükség esetén, a Magyarországon dolgozó apuka orvosi papírjait fordítja. Ez se nem négy-, se nem nyolcórás munkahely, ez huszonnégy órás taposómalom, amit csak életformaszerűen lehet felfogni és végezni. Ezért nem is engedjük a tanárainknak, hogy ingázzanak, nekik állandóan ott kell lenniük a faluban, a közösségben.
– Mivel magyarázható, hogy a cudar körülményeket oly sok magyarországi, köztük számos budapesti pedagógus vagy tanárjelölt felvállalja?
– Ők talán jobban látják és átérzik a felelősségvállalás fontosságát és erkölcsi súlyát. Mi, erdélyi magyarok kissé pironkodhatnánk is azért, hogy a budapestieket jobban érdekli mindaz, ami a végeken történik, mint minket. Nem elég néhány táncház és kiállítás megszervezésével letudni a csángókérdést. A külföldiek előtt hajlamosak vagyunk büszkélkedni a csángóinkkal meg az ő néphagyományaikkal, esetleg még fel is kérjük Kallós Zoltánt, hogy meséljen az ő ötven évvel ezelőtt átélt moldvai élményeiről. Ennyi viszont nem elég. Mint ahogy az is édeskevés, amit az RMDSZ tesz a csángómagyarokért.
– Úgy tudom, az oktatási programot is többnyire anyaországi szervezetek és intézmények pénzelik?
– Valahogy így. A tíz év alatt az RMDSZ egy fillérrel nem járult hozzá. Az eltelt időszakban mindössze két olyan momentum volt, amikor valóban magunk mellett érezhettük a szövetséget. Az RMDSZ vezetősége ugyan sokat segített a magyar nyelv állami oktatási rendszerbe való bevezetésében, ezen kívül azonban még számtalan olyan kérdés van, amiben nem sikerült közös nevezőre jutnunk. Erdélyi magyarként és székely emberként azért is szégyellem magam, mert a keresztszülő programban mindössze két százalékban képviseltetjük magunkat, a többi jótékonykodó magyarországi. Vagy ott van Csíkszeredában a csángó gyerekek bentlakásának ügye. Örvendetes lenne, ha több értelmiségi – pedagógus, pszichológus, lelkész vagy vállalkozó – bekapcsolódna a gyerekek délutáni foglalkoztatásába, nevelésébe vagy akár támogatásába is. Mit veszítene egy nagytermelő, ha például évente egyszer odaküldene egy szekér pityókát és azt mondaná, ez a tiétek, fogyasszátok egészséggel! Mi, erdélyi magyarok elvárjuk az anyaországtól, hogy velünk foglalkozzék, nemzetpolitikájába építsen be, azonban nem vesszük észre, hogy úgymond középső testvérként elhanyagoljuk a moldvai kistestvéreinket, a nálunk sokkal sanyarúbb sorban élő csángókat. Lássuk be azt is, hogy ugyanúgy lerománozzuk őket itt, Erdélyben, ahogyan minket is lerománoznak Budapesten. Máig sem értem miért nem tudunk tanulni azokból a pofonokból, amiket az anyaországi nagytestvéreinktől kapunk.
– A Bákó megyei tanfelügyelőséggel meg a vidéki iskolaigazgatókkal folytatott kötélhúzásban sem segít az RMDSZ, illetve a párt visszaszerzett kormánypozíciója?
– A tanügy-minisztérium új magyar államtitkára és igazgatója még nagyon új. Ennek ellenére én derűlátó vagyok, és bízom abban, hogy előbb-utóbb megpróbálnak segíteni. Most, hogy szinte kéttucatnyi iskolában folyik a magyar nyelv oktatása, nagyon elkelne legalább egy ember, aki a tanfelügyelőségen képviselné az ügyeinket. Nem elég, hogy tanfelügyelőségi szinten most már szinte senki nem gáncsoskodik; szükségünk van egy emberre, aki nem szemléli passzívan mindazt, amit egyes igazgatók önszorgalomból tesznek ellenünk. Akkor nem fordulhatnának elő olyan esetek, mint például Lujzikalagorban, ahol az iskolaigazgató rendszeresen sanyargatja, bukással fenyegeti és megszégyeníti azokat az elemistákat, akiknek szülei merészelni kérték a magyar nyelv oktatásának bevezetését. Mikor a harmadikos kislányt a tantestület előveszi, nekiszögezvén a kérdést, hogy gyermekem, nem félsz attól, hogy megbuksz, ha magyarul tanulsz, a csöppség azt is megbánja, hogy magyarnak született. Az ilyesmin pedig a tanfelügyelőségen csak kuncognak, örülnek, hogy még akadnak olyan iskolaigazgatók, akik kordában tartják a moldvai magyarságot.
– Mi lesz azzal a mintegy huszonöt-harminc településsel, ahol nem az iskolaigazgatók gátolják a nyelvoktatás bevezetését, hanem az MCSMSZ-nek még nem sikerült megszerveznie?
– Mindenki, beleértve a hazai és anyaországi politikumot, ettől az egy csángó civil szervezettől várja a megoldást, de arról megfeledkezik, hogy mi nem rendelkezünk egy normatív támogatással, hanem évente, mindig újból és újból elő kell valahonnan teremtenünk azt a pénzt, amivel tanáraink ittlétét finanszírozzuk. A Fennvaló a megmondója annak, hogy sokszor jómagam sem tudom, miként fogjuk pályázatokból meg kalapozásból összegyűjteni a szükséges pénzalapot.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Csődközelban a társadalmi párveszéd
Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a kormány által javasolt megszorító intézkedések lépnek hatályba június elsejétől, miután a szakszervezetek, illetve a kormány képviselői közötti csütörtöki tárgyaláson sem közeledtek a társadalmi partnerek álláspontjai. Emil Boc miniszterelnök a megbeszélést követően ugyan úgy nyilatkozott, hogy a párbeszéd a napokban folytatódik, azonban maga is belátta, hogy nem sok esély van arra, hogy olyan közös megoldás szülessen, amellyel módosítani lehetne a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jövő héten postázandó szándéknyilatkozatot, amely egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését tartalmazza.
„Megvitattuk a szakszervezetek valamennyi javaslatát. Vannak azonban olyan területek, amikor a két álláspont homlokegyenest eltér egymástól. Ilyen például a szakszervezetek által javasolt adóemelés, amitől a kormány teljes mértékben elzárkózik” – részletezte a kormányfő. Hozzátette: Mihai Şeitan munkaügyi és Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterre hárul a feladat, hogy a szerdai kormányülésig megvizsgálja a szakszervezetek javaslatait, s akkor bemutassa a kabinet tagjainak. „Amennyiben a javaslatokat számokkal és valós érveléssel támasztják alá, akkor a kormány támogathatja azokat” – fogalmazott Boc, aki korábban leszögezte, hogy az általa vezetett kabinet szerdán elfogadja a szándéknyilatkozatot, amit az előzetes bejelentések szerint kormányzati felelősségvállalással kívánnak elfogadtatni a parlamenttel.
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a PSD elnöke egyébként csütörtökön bejelentette, a szakszervezetekkel közösen dolgoznak a kabinet megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány szövegén, amelyet akkor nyújtanak be, amikor a kormány a parlament előtt felelősséget vállal a megszorító intézkedésekért.
Marius Petcu, a Frăţia szakszervezeti tömb elnöke eközben a csütörtöki tárgyalást követően úgy nyilatkozott, a kormánynak egyáltalán nem áll szándékában módosítani eredeti elképzelésein. „Újra át kellett vennünk a szándéknyilatkozatot, s rájöttünk, a kormányfő hajthatatlan a legtöbb kérdésben” – közölte. Hozzátette: arra talán mutatkozik esély, hogy a gyermeknevelési pótlékot, a fogyatékkal élők, illetve a háborús veteránok segélyét ne érintsék annyira drasztikusan a megszorítások. Petcu ugyanakkor közölte, arra kérte vidéki kollégáit, hogy a hét végén úgymond ostromolják meg a honatyák területi irodáit, s próbálják meggyőzni őket arról, hogy ne szavazzák meg a szándéknyilatkozatot.
Máté András RMDSZ-es képviselő csütörtökön sajtóközleményben jelezte, hogy teljes mértékben elutasítja a kormány nyugdíjcsökkentésre vonatkozó intézkedéseit.
„Azon túl, hogy a kisnyugdíjasok puszta létét fenyegeti a nyugdíjak csökkentése, alkotmányellenes politikai lépésről van szó” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy egy esetleges ellenzéki bizalmatlansági indítványt támogatna-e, Máté úgy nyilatkozott, ezt nem teheti meg, de a szavazáson mindenképp tartózkodni fog.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetője csütörtökön, még a tárgyalásokat megelőzően leszögezte, ha a szándéknyilatkozat végső szövegébe nem kerülnek be a szakszervezeti javaslatok, akkor még május 31-e előtt elkezdhetik az általános sztrájkot. Szintén csütörtökön jelentette be a Román Vasúttársaság (CFR) szakszervezete, hogy amennyiben 25 százalékkal csökkentik béreiket, május 31-én leáll a vasúti közlekedés.
Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője eközben az Euronewsnak nyilatkozva leszögezte, bármikor készek visszatérni Romániába. „Mi az IMF-nél rugalmasak vagyunk. Ha újabb intézkedéscsomagot javasolnak, biztosan figyelembe veszszük azt. Azt a luxust azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy semmilyen megszorítást ne alkalmazzanak” – szögezte le Franks.
Nagy Ágnes az adóemelés ellen
A szakszervezetek által javasolt adónövelés ellen foglalt állást a Krónikának nyilatkozva Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is. „Az adóemelés inflációgerjesztő, nem biztos, hogy eléri a célját, hiszen nem olyan élénk a gazdaság 2010-ben, másrészt az infláció az egész lakosságra negatívan hatna” - fogalmazta meg a gazdasági szakértő, aki szerint a társadalomnak el kell fogadnia a megszorító intézkedéseket, hiszen egyetlen kormány és központi bank sem tudja végrehajtani a döntéseit a társadalom beleegyezése nélkül.
Az adónövelés meglátása szerint tovább nehezítené a helyzetet, hiszen a gazdaság nem áll úgy, hogy egy plusz adóterhet kitermeljen. Olyan körülmények között, hogy a gazdaságban az első negyedévben is visszaesés volt, az egyéni vállalkozói engedéllyel tevékenykedőkre ki lehet vetni a különadókat, de kérdés, hogy megtermelődik-e a pluszérték és befolyik-e az az államkasszába. „A kormány éppen erre nem látott lehetőséget, hisz a gazdasági növekedés nem indult el úgy, ahogy tavaly gondolták. Ennek ellenére az államháztartás deficitjét csökkenteni kell, így az egyetlen megoldás a közalkalmazotti fizetések és a szociális juttatások csökkentése” – szögezte le Nagy Ágnes.
Kutyaszorítóban a kormány, mélyül a recesszió
Nem hiszem, hogy módosítani fogják a kormány Nemzetközi Valutalappal kötött megállapodását – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. „Az adóhatóság csődben van, a kormánynak egész egyszerűen nincs más választása, mint teljesíteni a megállapodásban vállaltakat, mert az IMF-segély nélkül már nem tudnának sem nyugdíjat, sem béreket fizetni” – indokolta álláspontját a szakértő, aki szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Boc-kormány intézkedései tovább mélyítik a recessziót, a megszorítások ugyanis nem fogják növelni az állam bevételeit.
A Krónika kérdésére, miszerint mit szól ahhoz, hogy a szakszervezetek azt szeretnék, ha a nyugdíjak csökkentése helyett 30 százalékosra emelnék az egyéni vállalkozók (PFA) adóját, a gazdasági elemző elmondta, ez az intézkedés egyszerűen kevés. „Egész más dimenziókról beszélünk, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése 1,5 milliárd euró megtakarítást jelent, még ha az egyéni vállalkozásokra százszázalékos adót is vetünk ki, akkor sem fogja elérni ezt az összeget” – szemléltette a különbséget.
Hozzátette: kissé nevetséges, hogy a szakszervezetek mindent a magánszférával akarnak megfizettetni, a szakértő szerint ezzel saját tehetetlenségüket akarják leplezni. „Nincsenek jelen a magánszférában, csak a kormánnyal szemben tudnak keménykedni. Vagy emlékszik ön olyasmire, hogy amikor tavaly a magánszférában 25 százalékkal csökkentek a bérek, nagy tiltakozó megmozdulások lettek volna?” - tette fel a költői kérdést Şerbănescu. Szemléltetésként hozzátette, 400 ezer ember vált tavaly munkanélkülivé a magánszférában, ami figyelembe véve, hogy az aktívan dolgozó népesség alig 3 millió főt tesz ki, országos szinten 15 százalékos leépítést jelent.
Fehéríteni kell a gazdaságot, nem megfojtani
Sem a bérek és nyugdíjak csökkentését, sem az adók növelését nem tartja hatékony válságkezelő módszernek Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Krónikának elmondta, a bérek és a nyugdíjak csökkentése elkerülhetetlenül a piac szűkülését vonja maga után, és ez negatívan csapódik le a magánszférában is. A gazdasági szakember szerint a nyugdíjat nem ajándékba adják, a nyugdíjasok ezeket a pénzeket befizették az államkasszába, amikor dolgoztak. „A csökkentésről talán tárgyalni lehetne egy kétezer eurós átlagnyugdíj esetében, ellenben 150 eurós nyugdíjakat nem lehet tovább csökkenteni” – szögezte le Rosner, aki szerint a kormány ezzel a megszorítással csak azt éri el, hogy lanyhul a munkamorál, hiszen a jelenlegi munkavállalók még abban se bízhatnak, hogy ledolgozott éveik után megkapják a tisztességes járandóságot. Rosner ugyanakkor üdvözli, hogy a kormány nem emelte meg az adókat és az áfát.
„Az adóemelésnek beláthatatlan, katasztrofális következményei lehetnek, hiszen a gazdasági világválság amúgy is nagyon megviselte a vállalkozókat. Kovászna megyében az elmúlt húsz év alatt első alkalommal történt meg, hogy több cég vált fizetésképtelenné és ment csődbe, mint ahány új alakult” – ecsetelte a kamara elnöke. Rosner szerint a kormánynak legalább háromféle megoldást kellett volna kidolgoznia a válság kezelésére. Mint felidézte, az üzletemberek szervezetei, a kereskedelmi kamara már egy évvel ezelőtt javasolta, hogy a kölcsönpénzt az állam infrastrukturális beruházásokra fordítsa, munkahelyeket teremtve, és hogy fizesse ki a magánszféra felé az adósságait, megelőzve a pénzügyi zárlatot. Hozzátette: a pénzt elköltötték fizetésekre és nyugdíjakra, most már késő ezekről a lehetőségekről beszélni.
A közgazdász szerint jelenleg a fekete és szürke gazdaság kifehérítésére kellene fektetni a hangsúlyt, hiszen a vállalkozók érdeke is egy valós versenyen alapuló piacgazdálkodás kialakulása. Ugyanakkor az újramagánosítás, valamint a magánosított vállalatok adóterhének a növelése lehet egy másik megoldás. „Az állami vállalatokat azért privatizálták, hogy hatékonyan menedzseljék őket. Ha évek óta nem fizetnek profitadót vagy jutalékot, ez nem valósult meg, és újra kell tárgyalni a szerződéseket. Segíteni kell a kis- és közepes vállalkozókat a piac felkutatásában, vásárokon, kiállításokon való részvételben, hogy legyen esélyük a túlélésre, az esetleges újrakezdésre” – összegzett Rosner, aki szerint a válság utáni időszakra is fel kell készülni, vállalkozóbarát törvényekkel és ajánlatokkal.
„A magánszférát ne sújtsák tovább”
Nem lehet már újabb terheket róni a magánszférára, vélik a székelyföldi üzletemberek. László János, a székelyudvarhelyi Küküllő szálloda tulajdonosa a Krónikának elmondta, a vállalkozóknak már nincsenek tartalékaik, hiszen a gazdasági válság, a tavaly bevezetett átalányadó megviselte őket. Ugyanebben a helyzetben vannak az egyéni engedéllyel működő vállalkozások is, ha a szakszervezetek javaslata szerint közel megkétszereznék adójukat, az ellehetetlenítené a működésüket. László János szerint a költségvetést kell tüzetesen átvizsgálni, és a kiadási oldalon olyan tételeket keresni, amelyek a legkisebb társadalmi következménnyel lefaraghatók.
Hasonlóképpen vélekedik Bagoly Miklós, az ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke is, aki szerint az adókat már semmiképpen nem lehet növelni, a vállalkozói rétegről – és ide tartoznak a szerzői jogdíjból élők vagy az egyéni vállalkozói engedéllyel működők is – már nem lehet több bőrt lehúzni. Nem azokat kell sújtani, akik valóban dolgoznak és adóznak. Átlátható módon az állami költségeket kell csökkenteni, megvizsgálni, hol folynak el a pénzek, magyarázta a háromszéki vállalkozó. Bagoly Miklós szerint túlméretezett az állami apparátus, hiszen míg Magyarországon ezer lakosra 32 közalkalmazott jut, Romániában nyolcvan. „A kormánynak a felesleges kiadásokat kell visszaszorítania, a gazdaságot kifehérítenie, a csempészetet felszámolnia, nem a béreket, a nyugdíjakat csökkenteni, vagy az adókat növelni” – szögezte le a vállalkozói szövetség elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

A szenátusban nehezebb lesz
Tanügyi törvény: a magyar politikusokat „meglepte” a liberálisok nacionalista viselkedése
„Sajnos, amikor magyar kérdésről van szó egyik román párt tizenkilenc a másik egy híján húsz” – jelentette ki az oktatási törvénytervezet körüli cirkusz kapcsán Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Amikor közösen kormányoztunk, akkor Eugen Nicolăescu liberális alelnök is úgy szerette a magyarokat, hogy szinte azt hittük ő is magyar” – mondta el annak kapcsán, hogy a Románia történelmének és földrajzának magyarul való tanítását lehetővé tevő cikkelyt leghevesebben a Nemzeti Liberális Párt képviselői támadták.
Szerinte a liberális és szociáldemokrata honatyák viselkedése is bizonyítja, hogy az RMDSZ-nek az a feladata, hogy a maga hét százalékos támogatottságával el tudja érni, hogy amikor kormányon van, román partnereink visszafogják magukat és másként viselkedjenek.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke újságírói kérdésre elmondta: a szövetség nem megzsarolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) hanem teljesen természetesen elvárta, hogy az tartsa magát a politikai egyezségükhöz. „A képviselőház szerdai ülése után jelentős előrelépésről beszélhetünk a hazai magyar oktatásban” – tette hozzá Olosz Gergely. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy elszabadultak az indulatok, szélsőséges, nacionalista és soviniszta megjegyzések hangzottak el.
„Ilyen megnyilvánulások elfogadhatatlanok és érthetetlenek ebben a században” – mondta Olosz, aki főként a korábbi kormányzó partnereik, a liberálisok viselkedését nem érti. Végül az inkriminált cikkely átment, sőt a jogszabály egészét is megszavazta a képviselőház plénuma, így a törvénytervezet átkerült a szenátusba, amely ügydöntő házként még a ciklus végéig meg kellene szavazza ahhoz, hogy a következő tanévben már alkalmazni lehessen.
„A szenátusban még nehezebb lesz, mint a képviselőházban, mert ott gyengébb a többség. De remélem, hogy sikerülni fog” – mérte fel lapunk kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök annak esélyeit, hogy az alsóházhoz hasonlóan a felsőházban is megszavazzák majd a tanügyi törvényt. Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke is úgy nyilatkozott: meglepte az RMDSZ korábbi kormánypartnerének viselkedése.
Leszögezte: a magyar nyelvű oktatás kérdése nem lehet veszélyes a nemzetbiztonságra, végeredményben nem a módszer, hanem a cél a lényeg, hogy a magyar fiatalok megtanuljanak románul, és megtanulják az ország történelmét és földrajzát is.
Doru Decebal Feldiorean, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elküldött közleményében nemzetellenesnek minősítette a törvénytervezetet, amely szerinte árt a békés román magyar együttélésnek. Ugyanakkor arra szólította fel a román közösséget, hogy minden lehetséges, de békés módszerrel próbálja megakadályozni a törvény életbe lépését.
Kilép a Nemzeti Liberális Pártból Smaranda Enache
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: megdöbbentette az, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői nemcsak hogy nem szavazták meg a tanügyi törvényt, de olyan szélsőségesen nacionalista kijelentéseket is tettek, amelyek összeegyeztethetetlenek a liberális szellemmel.
„Ha Ion Brătianu hallaná, forogna a sírjában, hogy hová alacsonyodott a PNL. Hiszen Károly király sem volt román nemzetiségű, román anyanyelvű, és mégis jó román hazafi lett belőle. Arra kellene törekedni, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat ebben az országban, mert csak így lehet lojalitást várni tőlük” – fogalmazott Smaranda Enche, aki egyúttal bejelentette kilépését a PNLből.
Döntéséhez hozzájárult az is, hogy az alakulat európai parlamenti képviselői a verespataki aranybányászat mellett kampányolnak Brüsszelben, amit szintén összeegyeztethetetlennek tart azzal az értékrenddel, amit ő képvisel. (Antal Erika)
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Románia: kisebbségi nyelven egészen a doktorátusig
A román képviselőház nagy szavazattöbbséggel elfogadta szerda este az új oktatási törvényt, amelynek értelmében – a román nyelv és irodalom kivételével – az elemitől a középiskola utolsó évéig valamennyi tantárgyat lehet a nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktatni.
A jogszabályt 181 szavazattal 95 ellenében fogadták el a képviselők. A liberális és szociáldemokrata ellenzék elsősorban Románia földrajzának és történelmének anyanyelven történő oktatását ellenezte.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselői tiltakozásképpen a szavazáskor elhagyták a termet. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) honatyái viszont maradtak, „hogy szembenézzenek a nemzetárulókkal”, ez esetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által követelt törvénypasszust megszavazó demokrata-liberális politikusokkal. Daniel Funeriu demokrataliberális oktatási miniszter korábban kifejtette, hogy Románia elég erős demokrácia ahhoz, hogy a kisebbségi jogokat maradéktalanul biztosítsa, beleértve az anyanyelven történő oktatást.
Az új jogszabály a történelem és a földrajz oktatási nyelvén kívül azonban fontos előírásokat tartalmaz a kisebbségi felsőoktatásra vonatkozóan, s ezt a képviselőház az RMDSZ által beterjesztett formában elfogadta. Így például garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást minden szinten, beleértve a doktori képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvény egyben meghatározza amultikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
Markó Béla kormányfőhelyettes annak a reményének adott hangot, hogy a képviselőház után a jogszabályt a parlamenti ülésszak végéig a szenátus is megszavazza. „Nem engedhetjük meg a halogatást” –jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi a román ellenzék az Emil Boc vezette bukaresti kormány ellen, miután a román kormányfő bejelentette, hogy parlamenti vita nélkül fogadtatják el a törvényhozó testülettel a drasztikus megszorításokról szóló törvénytervezetet. Ez azt jelenti, hogy a kormány felelősségvállalási eljárással terjeszti a parlament elé a jogszabálytervezetet.
Közben folytatja a kormány a tárgyalásokat a szakszervezetekkel. Ám a bukaresti kabinet tagjai leszögezték: nem képezheti alku tárgyát a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentése. (MTI)
Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár
Népszabadság

Felavatták a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot – „Az Erdélyben élők közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége”
Bensőséges, szinte családias hangulatban avatták fel tegnap Válaszúton a Kallós-kúriában a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely több ezer értékes népművészeti tárgyat tartalmaz Kallós Zoltán magángyűjteményéből. A háromszintes (alagsor, földszint és tetőtér) épületben szakkönyvtár és multimédiás terem is áll az érdeklődők részére. A tetőtérben időszakos kiállításokat terveznek, a földszinten raktárhelyiségeket és restauráló műhelyt alakítanak ki. A befektetés összértéke meghaladja a 100 000 eurót. Az eseményen felszólalt Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, Kelemen Hunor művelődési miniszter, Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke, Andrásfalvy Bertalan, Magyarország volt művelődési minisztere. Kallós Zoltán, az alapítvány névadója a rá jellemző szerénységgel állt régi álmának megvalósulása előtt, és csak a sajtó ösztökélésére mondott pár szót.
A szemerkélő eső ellenére legalább száz ember gyűlt össze tegnap délben Válaszúton a Kallós-kúria előtt, ahol megnyitották a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot. A Muzsikás együttes tovább fokozta a jó hangulatot ízes népi muzsikájával.
„Ez az a hely, ahol az álmok valóra váltak. Mi hittünk eme álmok tisztaságában, és ez a hit erőt adott. A Kallós Zoltán Alapítvány modell értékű abból a szempontból, hogyan kell a közösség jövőjét építeni” – kezdte beszédét Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, majd köszönetet mondott Kallós Zoltánnak mindazért, amit a szórványmagyarságért tett.
„Újabb mérföldkövet jelent számunkra a mai nap. Az alapítvány 1992-es létesítésétől őrizzük a népi kultúrát – ez volt ugyanis Kallós Zoltán első célkitűzése. A Mezőség és Erdély tele van értékekkel, amelyeket tovább kell adnunk a fiataloknak” – magyarázta Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az itt tanuló 83 gyerek a Mezőség 25 településéről érkezett, s hogy a válaszúti szórvány oktatási központ volt az, amely hozzájárul a Mezőség megtartásához.
„Olyan esemény a mai, amely egyúttal Kallós Zoltán egész életét is összefoglalja. Zoli bácsi élete a szolgálat jegyében telt el: rengeteg tárgyi és szellemi értéket őrzött meg” – hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődési miniszter, majd visszaemlékezett kezdő egyetemista éveire, amikor megismerte Kallós Zoltánt.
„A szépség költözött ide be most, amelyet meg kell mutatni másnak, hogy megismerjék és befogadják. A szépség az, ami hidat épít, megváltja a világot és megbecsüléshez vezet” – mondta Andrásfalvy Bertalan volt művelődési miniszter, néprajzkutató.
Füleki Renáta és Szabó Renáta válaszúti lányok népdalokat énekeltek, majd Szép Gyula felolvasta ama intézmények és személyek nevét, akik támogatták az alapítványt.
„Régi vágyam teljesült a múzeum megnyitásával. A gyűjteményben főleg Kolozs megyei, pontosabban mezőségi tárgyak találhatóak. A múlt század negyvenes éveiben folytak errefele néprajzi kutatások, de a kommunizmusban már nem: a kutatók elkerülték a Mezőséget. Nem csak magyar, hanem szász és román néprajzi anyag is megtalálható. Az Erdélyben együtt élő népek közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége” – nyilatkozta a sajtónak Kallós Zoltán.
Alapítványi forrásoktól megtudtuk: mindazok, akik már most meg szeretnék tekinteni a múzeumot, azok az alapítvány honlapján – www.kallos.org.ro – vagy e-mail címén – kallosalapitvany@kallos.org.ro – tájékozódhatnak a nyitva tartást illetően.
Két évvel ezelőtt a Kallós Zoltán Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy Kallós Zoltán fáradhatatlan munkájának eredményét érdemes közzétenni. Ma több ezer tárgy tekinthető meg a mezőségi, kalotaszegi és erdélyi száz hagyományos népi kultúrát bemutató termekben. Még rendszerezés alatt állnak Kallós Zoltán hangzó gyűjtései és fényképei. Az utóbbi két évben végzett munkálatok értéke kevéssel haladta meg a százezer eurót. Az összeg 40 százalékát pályázatokból, 40 százalékát cégek és magánszemélyek adományából sikerült fedezni. A fennmaradó 20 százalék a Kallós Zoltán Alapítvány saját hozzájárulása – tudtuk meg az eseményen kiadott sajtóanyagból.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Romániában csak a fejfán maradhat a magyar név
Számos esetben Bukarest igényeinek megfelelően intézkednek a magyar hivatalnokok és ügyintézők, amikor határon túli nemzettársaink hivatalos ügyeiben járnak el. Sokan azt remélik, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztésének a lehetősége az eddig értelmetlen és felesleges magyarországi hivatali praktikákat is megszünteti. Románia támogatja ugyan a kettős állampolgárság bevezetését, de akarata bizonyos területeken megkerülhetetlennek tűnik. A kettős állampolgárok magyar útlevelébe elrománosított név is kerülhet.
„Nekem nem mindegy, hogy milyen néven regisztrál a magyar állam, amikor majd visszaadja a magyar állampolgárságomat” – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Veress Dávid. A székelyföldi Csíkszeredában működő Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke ezzel rögtön két fontos problémát is érintett: a regisztrá ciót említve jelezte, hogy kettős állampolgárként nem kíván letelepedni Magyarországon, de útlevél viszont neki is jár, másrészt rámutatott a magyar hatóságok rugalmatlanságára. Amikor ugyanis egy Romániából érkezett magyart a különféle ügyintézők azonosítanak, erre a célra elkérik az illető útlevelét. Abban viszont nagy valószínűséggel egy elrománosított, többnyire ékezetek nélküli, magyartalanul leírt nevet találnak, amelynek a magyar iratokba való helyes átvezetésére még akkor sem vállalkoznak, ha egyébként az adott név kézenfekvő lenne: a Maria az Mária, a Sandor az pedig Sándor. (A román személyigazolványokban viszont az anyakönyvi kivonatok szerinti, tehát jó esetben az ékezetes névváltozatok szerepelnek, de ezeket az okmányokat nem fogadják el a magyar hatóságok.)
Hogy felfejtsük, miként alakult ki ez az áldatlan állapot, Trianonig kell visszamennünk az időben. Attól kezdő dően a román nyelv hivatalossá tételét minden eszközzel szorgalmazták. A hely- és utcaneveket a magyar többségű helyeken sem lehetett magyarul kiírni, a kétnyelvű cégtáblákat megadóztatták, végül megszüntették. A bíróságokon 1921-től románul tárgyalták az ügyeket, a románul nem tudó ügyfelek tolmács segítségével beszélhettek. Minden hatósági beadványt az állam nyelvén kellett megfogalmazni. Az elrománosítás fokozatosan zajlott, de Nicolae Ceausescu 1965-ös színre lépése újabb fordulatot hozott a kisebbségellenes nacionalista politikában. A hetvenes évek elején korlátozásokat vezettek be a település- és a személynevek használatáról. A sajtóban csak azon településeket lehetett a nemzetiségek nyelvén megnevezni, amelyek neve hasonlóan hangzott a románhoz (Arad, Déva), vagy ha a kisebbségi elnevezés erősen hasonlított a többségihez (Segesvár – Sighisoara), esetleg megjelent a román elnevezés hű fordítása (Odorheiu Secuiesc – Székelyudvarhely). Az elrománosítás az 1980-as években hágott a tetőfokára: végérvényesen megtiltották a helységnevek idegen nyelvű megnevezését. A magyar lakosság többnyire furfanggal védekezett a személynevek elrománosítása ellen: olyan nevet adtak gyermekeiknek, hogy azoknak ne lehessen román megfelelőt találni. A Györgyből ugyanis könnyen Gheorghe lett, a Ferencből pedig Francisc, míg az Álmossal, a Botonddal, a Tündével, a Szilárddal vagy éppen a Lehellel már nem birkóztak meg a román anyakönyvvezetők.
Az Édes Anyanyelvünkért Szövetség a szülőföldjükön élő székelyeket arra kéri, ha elvették tőlük: „Kérjék vissza, és méltósággal viseljék a szüleik által adott becsületes magyar neveiket. Soha ne engedjék, hogy a különböző hivatalok, intézmények vagy szolgáltatók, az alkalmazott számítógépes programokra hivatkozva, a tisztességes magyar nevüket ékezetek nélkül, megcsonkítva, azaz meggyalázva írják le.” A minap a kérdésben parlamenti felszólalás is elhangzott a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ-es politikusok részéről.
Amint azt Veress Dávidtól megtudtuk, ma sokan mégis ódzkodnak attól, hogy visszakérjék eredeti nevüket. Mégis megnyugtatóan sokan érdeklődnek szövetségük alapvető célkitűzése iránt, amelyet az anyanyelv használatának a bátorításában jelöltek meg. „Mozgalom önmagunk bátorítására, önmagunk méltóságának a felébresztésére és az önértékelésünk növelésére.” Szerintük aki nem az anyanyelvén kezdi el a tanulást (például vegyes, román–magyar vagy tisztán román óvodai csoportokban), az gyengül a jellemében, a tartásában és a magyar tudatában. Nyolc éve azonban Bukarest megkönnyítette a személynevek visszamagyarosítását, sőt két éve még egyszerűbbé tette az eljárást: a kérvényezőnek a születési helye szerinti polgármesternél kell kérvényezni eredeti neve visszaállítását. A Veress Dávid vezette szövetség mégsem bízza a véletlenre a dolgokat, és inkább valóságos kampányt folytat, mert jelenleg „az az áldatlan állapot van, hogy egy embernek a becsületes magyar nevét hivatalosan csak a gyászjelentőre és a fejfájára írják fel”.
De Veress Dávid nem áll meg itt. Tavaly azért tüntetett tíz hétig a csíkszeredai bíróság előtt, hogy az igazságszolgáltatásban alkalmazzák az anyanyelvet. „Mert törvények sora biztosítja ugyan az anyanyelvhasználatot, Románia mégis olyan jogállam, hogy ezt a deklarált jogállamiságot ki is kell kényszeríteni, mert a gyakorlatban a jogaink nem érvényesülnek.” Visszatérve a személyazonossági iratok közti hercehurcára, a nyelvi jogvédő arra is figyelmeztetett, hogy sokan azért jutnak Magyarországon is helytelenül, ékezetes nevek nélkül kiállított iratokhoz, mert az eredeti, román útlevelüket kiállító hatóságok emberei azt állítják: így működik az a számítógépes program, amelynek a segítségével az úti okmányokat előállítják. Veress Dávid azonban felvilágosította a csíkszeredai útlevélosztály alkalmazottjait arról is, milyen billentyűkombinációval érhető el az adott szoftverben a betűk ékezetes változata. Szerinte a magyarországi ügyintézőknek sem kellene tehetetlenül szemlélniük, vagy ügyfeleik méltóságát nekik is megsérteniük azzal, hogy a románok által elferdített változatban vezessék át azok neveit a kiállított iratokra vagy éppenséggel a leendő kettős állampolgárok magyar útlevelébe. „A magyar ügyintéző figyelmeztesse a felettesét, hogy jogtiprás történik, ha a technikát az emberi méltóság ellen használják fel. Számomra, leendő magyar állampolgárnak ez roppant fontos” – foglalta össze aggodalmait Veress Dávid.
Bukarest diktál a zuglói hivatalnoknak
Tehetetlennek, de legalábbis rugalmatlannak bizonyulnak a román igényekkel szemben a magyar hivatalnokok akkor is, amikor a hazánkban már letelepedett, személyigazolvánnyal és lakcímkártyával rendelkező, de még román állampolgárnak számító erdélyi magyar házaspárnak például gyermeke születik. Ebben az esetben az újszülött anyakönyvi kivonatára az a megjegyzés kerül, hogy „állampolgársága ismeretlen”. Az eljárás ebben az esetben az, hogy a román konzulátuson csaknem tízezer forintért kérvényezni kell a gyermek állampolgárságának a megállapítását. Miután ez megtörténik, ismét az anyakönyvvezetőhöz kell fordulni, ahol kérni kell az anyakönyvi kivonat kijavítását. A folyamat azonban nem áll meg itt. Az anyakönyvvezető e kérelmet a közigazgatási hivatalba küldi tovább engedélyezésre. Hogy miért ez az emberi méltóságon aluli, felesleges, időrabló és költséges ügyintézés, amikor a szülők úti okmányai alapján a magyar hivatalnokok is megállapíthatnák az újszülöttek állampolgárságát? Az anyakönyvvezetők válasza egybecsengő: Románia hivatalos igénye, hogy magyarországi hivatalnokok ne állapíthassák meg saját állampolgárai gyermekeinek az állampolgárságát. Nem utolsósorban pedig ez a külképviselet egyik garantált jövedelemforrása is.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap