Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. április 20.
Takács: a PSD nézzen tükörbe
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a PSD-nek a hatalom-kisebbségek viszonyáról szóló belső használatú dokumentuma kapcsán elmondta: a PSD-nek tükörbe kellene néznie, és az RMDSZ nem téríthető meg oly mértékben, mint azt mások szeretnék.
Takács Csaba szerint az általa képviselt szervezet koalíciós kormányzásban vagy más formában minden fontos romániai alakulattal együttműködött.
„Nem kizárólag ez a fajta kapcsolat jellemez minket a kormányzással, a helyi közigazgatással való kapcsolatban” – mondta, majd hozzátette: a Szociáldemokrata Párt (PSD) hatalom-kisebbségek viszonyát bíráló képviselőinek „tükörbe kellene nézniük a más pártokkal való viszonyulás terén”.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ha a szövetség valakivel aláír egy megállapodást, amellett végig kitart, és komolyságot vár el partnereitől, éppen ezért „nehéz a szövetséget mindenféle konjunkturális képletekbe beiktatni”.
„Az RMDSZ egyik napról a másikra nem téríthető meg olyan mértékben, mint azt mások szeretnék” – szögezte le Takács.
Mint mondta, az RMDSZ-programban leírtak szerint a szövetség képviselői a magyar közösségért dolgoznak, ugyanakkor azonban a társadalom egésze számára hasznos magatartás jellemzi őket, stabilitást biztosítanak az interetnikai kapcsolatokban is, és ezek nemzetközi elismerését biztosítják.
Takács megjegyezte: az RMDSZ kéréseinek engedők akaratlanul is nagy választási árat fizetnek ezért, de hangsúlyozta: egyetlen párt részéről sem enged meg olyan álláspontot, amelyben nem tartják szem előtt az RMDSZ-nek az elmúlt húsz évben folytatott hasznos tevékenységét.
Mint mondta, „elkerülhetetlen”, hogy az RMDSZ kapott tisztségeket, de azokat a jóérzés és a demokratikus játékszabályok alapján szerezte meg.
A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom közötti szimbiózis a „mit adsz, hogy adjak” elven alapszik, a képviselők viselkedése pedig olyan, mint az RMDSZ-é, az érdek számít mindenekfölött – áll abban a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről a PSD vezetői tanácskoznak.
Az Elemzés az interetnikai kapcsolatokról és a nemzeti kisebbségekről című jelentés szerint magas szintű tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kisebbségek közötti kapcsolatot újjáépíteni és erősíteni lehessen.
„A hatalom által becserkészett kisebbségi képviselők viszonya előnyökre, pénzügyi forrásokra, funkciókra alapszik, és azt jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek a kormánnyal való viszonya pragmatikus, és nem érzelmi vagy kormánypolitikai alapja van. A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom szimbiózisa a „mit adsz, hogy adjak” elvre, a parlamenti szavazás kimenetelét garantáló kompromisszumra alapszik, nem rokonszenvre, mentalitásra vagy politikai tendenciákra. A PSD és a kisebbségek közötti viszony újjáépítéséhez magas szintű tárgyalásokra van szükség, és csak akkor lehet jól körülhatárolható kapcsolat. Ehhez tárgyalásokra, érdekekre van szükség. A nemzeti kisebbségek képviselőinek magatartása szinte ugyanolyan, mint az RMDSZ-é, ahol az érdek számít mindenekfölött. Ők sosem vonulnak ellenzékbe, mert nem tehetik meg ezt, és mert a nagyon csábító ajánlat (költségvetési alapok, funkciók) nem ad helyet más politikai opciónak, mint hogy hatalmon legyenek” – áll a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről hétfői ülésén tárgyal a Szociáldemokrata Párt országos állandó tanácsa.
A dokumentum szerint a Romák Pártja például szinte kétszer akkora költségvetést kapott az előző évekhez képest, ráadásul tisztségeket kaptak a dekoncentrált intézményekben, kormányzati ügynökségekben, különféle miniszterek kabinetjeiben (belügyi, művelődési, egészségügyi, oktatási tárcák, miniszterelnöki és miniszterelnök-helyettesi kabinetekben).
„A politikai problémák szóba sem kerülnek, sem az opciók, sem tárgyalás szintjén, bár nem minden kisebbségi képviselő ért egyet a jelenlegi kormány politikájával és viselkedésével” – áll a dokumentumban.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a PSD-nek a hatalom-kisebbségek viszonyáról szóló belső használatú dokumentuma kapcsán elmondta: a PSD-nek tükörbe kellene néznie, és az RMDSZ nem téríthető meg oly mértékben, mint azt mások szeretnék.
Takács Csaba szerint az általa képviselt szervezet koalíciós kormányzásban vagy más formában minden fontos romániai alakulattal együttműködött.
„Nem kizárólag ez a fajta kapcsolat jellemez minket a kormányzással, a helyi közigazgatással való kapcsolatban” – mondta, majd hozzátette: a Szociáldemokrata Párt (PSD) hatalom-kisebbségek viszonyát bíráló képviselőinek „tükörbe kellene nézniük a más pártokkal való viszonyulás terén”.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ha a szövetség valakivel aláír egy megállapodást, amellett végig kitart, és komolyságot vár el partnereitől, éppen ezért „nehéz a szövetséget mindenféle konjunkturális képletekbe beiktatni”.
„Az RMDSZ egyik napról a másikra nem téríthető meg olyan mértékben, mint azt mások szeretnék” – szögezte le Takács.
Mint mondta, az RMDSZ-programban leírtak szerint a szövetség képviselői a magyar közösségért dolgoznak, ugyanakkor azonban a társadalom egésze számára hasznos magatartás jellemzi őket, stabilitást biztosítanak az interetnikai kapcsolatokban is, és ezek nemzetközi elismerését biztosítják.
Takács megjegyezte: az RMDSZ kéréseinek engedők akaratlanul is nagy választási árat fizetnek ezért, de hangsúlyozta: egyetlen párt részéről sem enged meg olyan álláspontot, amelyben nem tartják szem előtt az RMDSZ-nek az elmúlt húsz évben folytatott hasznos tevékenységét.
Mint mondta, „elkerülhetetlen”, hogy az RMDSZ kapott tisztségeket, de azokat a jóérzés és a demokratikus játékszabályok alapján szerezte meg.
A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom közötti szimbiózis a „mit adsz, hogy adjak” elven alapszik, a képviselők viselkedése pedig olyan, mint az RMDSZ-é, az érdek számít mindenekfölött – áll abban a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről a PSD vezetői tanácskoznak.
Az Elemzés az interetnikai kapcsolatokról és a nemzeti kisebbségekről című jelentés szerint magas szintű tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kisebbségek közötti kapcsolatot újjáépíteni és erősíteni lehessen.
„A hatalom által becserkészett kisebbségi képviselők viszonya előnyökre, pénzügyi forrásokra, funkciókra alapszik, és azt jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek a kormánnyal való viszonya pragmatikus, és nem érzelmi vagy kormánypolitikai alapja van. A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom szimbiózisa a „mit adsz, hogy adjak” elvre, a parlamenti szavazás kimenetelét garantáló kompromisszumra alapszik, nem rokonszenvre, mentalitásra vagy politikai tendenciákra. A PSD és a kisebbségek közötti viszony újjáépítéséhez magas szintű tárgyalásokra van szükség, és csak akkor lehet jól körülhatárolható kapcsolat. Ehhez tárgyalásokra, érdekekre van szükség. A nemzeti kisebbségek képviselőinek magatartása szinte ugyanolyan, mint az RMDSZ-é, ahol az érdek számít mindenekfölött. Ők sosem vonulnak ellenzékbe, mert nem tehetik meg ezt, és mert a nagyon csábító ajánlat (költségvetési alapok, funkciók) nem ad helyet más politikai opciónak, mint hogy hatalmon legyenek” – áll a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről hétfői ülésén tárgyal a Szociáldemokrata Párt országos állandó tanácsa.
A dokumentum szerint a Romák Pártja például szinte kétszer akkora költségvetést kapott az előző évekhez képest, ráadásul tisztségeket kaptak a dekoncentrált intézményekben, kormányzati ügynökségekben, különféle miniszterek kabinetjeiben (belügyi, művelődési, egészségügyi, oktatási tárcák, miniszterelnöki és miniszterelnök-helyettesi kabinetekben).
„A politikai problémák szóba sem kerülnek, sem az opciók, sem tárgyalás szintjén, bár nem minden kisebbségi képviselő ért egyet a jelenlegi kormány politikájával és viselkedésével” – áll a dokumentumban.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2010. április 20.
Orbántól Băsescuig Markó Bélával
A Fidesz győzelme Magyarországon jó hatással lesz Románia és Magyarország kapcsolatára, és a protokolláris egyeztetéseken kívül mód nyílik majd tartalommal teli együttműködésen is – jelentette ki Markó Béla a Nyugati Jelennek, ugyanakkor hajánál fogva előrángatott ötletnek nevezte a parlamenti választási küszöb tíz százalékosra emelését.
Az RMDSZ elnökével, a román kormány miniszterelnök-helyettesével a múlt hét végén Aradon, a Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttgyűlésén beszélgettünk.
– Aradi látogatása alkalmával találkozott az RMDSZ-es önkormányzati elöljárók egy részével is. Nem tapasztalta úgy, hogy itt, a végeken, távol Bukaresttől, vagy Kolozsvártól egy kicsit magukra hagyottnak érzik magukat az RMDSZ-es tisztségviselők?
– Ellenkezőleg, azt látom, hogy ahol kevesebben vagyunk, ott szolidárisabban viszonyulunk egymáshoz, és gyakran nagyobb erőt tudunk felmutatni. Aradon mindig is erős RMDSZ működött, és viszonylag optimista magyar közösség élt itt, és nemcsak a megyeszékhelyre gondolok, hanem a megyére is. A gondok, amelyekről beszéltünk, infrastrukturális fejlesztési jellegűek itt is. Minden önkormányzatunk azzal szembesül, hogy az elmúlt években, különösen, amikor a liberálisokkal kormányon voltunk, számos beruházást elindítottunk, sokat be is fejeztünk – útépítés, vízbevezetés, iskola- és óvoda-felújítás –, de sok félbe is maradt, és ezeket folytatni kellene.
– A múltban bebizonyosodott, hogy Traian Băsescu államfő néhány populista tervét keresztül tudta vinni. Elképzelhető, hogy a múlt héten a köztudatba dobott tízszázalékos parlamenti bejutási küszöbből is lesz valami?
– Hogy a parlamenti rendszert újra kellene gondolni Romániában, azzal én is egyetértek, csak nem Băsescu elképzelése szerint. Ez a kétkamarás parlament, amelyben mind a két háznak gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörei vannak, nem jó, ennél tényleg jobb lenne egy egykamarás. De nem egy ilyen nagy országban. Itt valós kétkamarás rendszer kellene, amelyben a szenátusnak egészen más a feladata, a hatásköre és a megválasztása, mint a képviselőháznak. Ami a tíz százalékot illeti, rendkívül rossz ötletnek tartom, és azt hiszem, hogy Băsescu is a hajánál fogva rángatta elő. Ha komolyra fordul a dolog, mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk, de nem hiszem, hogy odáig jutunk, hogy erről szavazzon a parlament.
– Magyarországon a parlamenti választások második fordulója előtt eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP nyer, csak még az a kérdés, hogy meglesz-e a kétharmados többsége. Milyen lesz alapokra helyeződik a viszony az RMDSZ és az új magyar kormány között?
– Az erdélyi magyarságnak, s ezáltal az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy minél jobb és szorosabb viszonyban legyünk a magyar kormánnyal. Nemcsak érzelmekről van szó, hanem érdekünk is, hogy a magyar kormány politikailag is minél hatékonyabban támogasson céljaink elérésében, és az is érdeke a romániai magyarságnak, hogy szellemi életét, oktatási és kulturális intézményeit Magyarország minél hathatósabban támogassa. A Fidesznek nagy esélye van arra, hogy egyértelmű, ingadozás nélküli politikát érvényesítsen a határon túli magyarsággal kapcsolatban, mert olyan erős mandátumot kapott a magyar választóktól, hogy nem kell különösebb belső konjunkturális szempontokra figyelni, amikor a határon túli politikáját alakítja.
– A romániai elnökválasztási kampányban Orbán Viktor kijelentette, hogy Băsescu győzelmének örvendene. Ez be is jött. Ön szerint most olajozottabb lesz a magyar–román kapcsolat?
- Szorosabbá válhat, mert európai néppárti kormány lesz Magyarországon, és néppárti kormány van Romániában is. Ez elsősorban Brüsszelben ad lehetőséget az egyeztetésre a pártok között, de azért valami módon közelítheti a két kormányt is. Az RMDSZ-nek mint román kormánykoalíciós partnernek érdeke, hogy Románia és Magyarország jó viszonyban legyen, és befolyásolhatjuk is ezt. Nemcsak az évenként megrendezendő közös kormányülésekre gondolok, hanem a tárcák közötti mindennapi együttműködésre. Európának ebben a térségében elérkezett az idő a nemcsak a nyilatkozatok szintjén való két- és többoldali együttműködésre, konferenciákra, hanem komoly érdekek és programok érvényesítésére. Az energia terén, vagy a Duna-programban például. Lesz néhány olyan fontos kérdés, amelyekben a két ország, ha egyeztetni tud, nagy erőt képviselhet.
– Németh Zsolt azt mondta, hogy ha a Fidesz nyer Magyarországon, megadják a magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak. Ez milyen hatással lesz ön szerint a határon túli magyarságra, illetve a két ország viszonyára.
– Ez ma már sem az elvándorlásra, sem a két ország viszonyára alapvetően nem lesz hatással. Hamarosan Románia is részévé válik a schengeni rendszernek, tehát a határátlépés szempontjából még formális gondok sem lesznek. Másrészt Románia könnyített módszerrel adja meg – egyéni kérésre – a moldovaiaknak a román állampolgárságot. Úgy értettem, hasonló tervez a Fidesz. Nem látom, hogy miért válthatna ki feszültséget. Nyilván a magyar kormány döntése lesz, mint az is, hogy milyen tartalommal tölti meg, de nem hiszem, hogy olyan feszültségeket váltana ki, mint néhány évvel ezelőtt.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)
A Fidesz győzelme Magyarországon jó hatással lesz Románia és Magyarország kapcsolatára, és a protokolláris egyeztetéseken kívül mód nyílik majd tartalommal teli együttműködésen is – jelentette ki Markó Béla a Nyugati Jelennek, ugyanakkor hajánál fogva előrángatott ötletnek nevezte a parlamenti választási küszöb tíz százalékosra emelését.
Az RMDSZ elnökével, a román kormány miniszterelnök-helyettesével a múlt hét végén Aradon, a Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttgyűlésén beszélgettünk.
– Aradi látogatása alkalmával találkozott az RMDSZ-es önkormányzati elöljárók egy részével is. Nem tapasztalta úgy, hogy itt, a végeken, távol Bukaresttől, vagy Kolozsvártól egy kicsit magukra hagyottnak érzik magukat az RMDSZ-es tisztségviselők?
– Ellenkezőleg, azt látom, hogy ahol kevesebben vagyunk, ott szolidárisabban viszonyulunk egymáshoz, és gyakran nagyobb erőt tudunk felmutatni. Aradon mindig is erős RMDSZ működött, és viszonylag optimista magyar közösség élt itt, és nemcsak a megyeszékhelyre gondolok, hanem a megyére is. A gondok, amelyekről beszéltünk, infrastrukturális fejlesztési jellegűek itt is. Minden önkormányzatunk azzal szembesül, hogy az elmúlt években, különösen, amikor a liberálisokkal kormányon voltunk, számos beruházást elindítottunk, sokat be is fejeztünk – útépítés, vízbevezetés, iskola- és óvoda-felújítás –, de sok félbe is maradt, és ezeket folytatni kellene.
– A múltban bebizonyosodott, hogy Traian Băsescu államfő néhány populista tervét keresztül tudta vinni. Elképzelhető, hogy a múlt héten a köztudatba dobott tízszázalékos parlamenti bejutási küszöbből is lesz valami?
– Hogy a parlamenti rendszert újra kellene gondolni Romániában, azzal én is egyetértek, csak nem Băsescu elképzelése szerint. Ez a kétkamarás parlament, amelyben mind a két háznak gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörei vannak, nem jó, ennél tényleg jobb lenne egy egykamarás. De nem egy ilyen nagy országban. Itt valós kétkamarás rendszer kellene, amelyben a szenátusnak egészen más a feladata, a hatásköre és a megválasztása, mint a képviselőháznak. Ami a tíz százalékot illeti, rendkívül rossz ötletnek tartom, és azt hiszem, hogy Băsescu is a hajánál fogva rángatta elő. Ha komolyra fordul a dolog, mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk, de nem hiszem, hogy odáig jutunk, hogy erről szavazzon a parlament.
– Magyarországon a parlamenti választások második fordulója előtt eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP nyer, csak még az a kérdés, hogy meglesz-e a kétharmados többsége. Milyen lesz alapokra helyeződik a viszony az RMDSZ és az új magyar kormány között?
– Az erdélyi magyarságnak, s ezáltal az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy minél jobb és szorosabb viszonyban legyünk a magyar kormánnyal. Nemcsak érzelmekről van szó, hanem érdekünk is, hogy a magyar kormány politikailag is minél hatékonyabban támogasson céljaink elérésében, és az is érdeke a romániai magyarságnak, hogy szellemi életét, oktatási és kulturális intézményeit Magyarország minél hathatósabban támogassa. A Fidesznek nagy esélye van arra, hogy egyértelmű, ingadozás nélküli politikát érvényesítsen a határon túli magyarsággal kapcsolatban, mert olyan erős mandátumot kapott a magyar választóktól, hogy nem kell különösebb belső konjunkturális szempontokra figyelni, amikor a határon túli politikáját alakítja.
– A romániai elnökválasztási kampányban Orbán Viktor kijelentette, hogy Băsescu győzelmének örvendene. Ez be is jött. Ön szerint most olajozottabb lesz a magyar–román kapcsolat?
- Szorosabbá válhat, mert európai néppárti kormány lesz Magyarországon, és néppárti kormány van Romániában is. Ez elsősorban Brüsszelben ad lehetőséget az egyeztetésre a pártok között, de azért valami módon közelítheti a két kormányt is. Az RMDSZ-nek mint román kormánykoalíciós partnernek érdeke, hogy Románia és Magyarország jó viszonyban legyen, és befolyásolhatjuk is ezt. Nemcsak az évenként megrendezendő közös kormányülésekre gondolok, hanem a tárcák közötti mindennapi együttműködésre. Európának ebben a térségében elérkezett az idő a nemcsak a nyilatkozatok szintjén való két- és többoldali együttműködésre, konferenciákra, hanem komoly érdekek és programok érvényesítésére. Az energia terén, vagy a Duna-programban például. Lesz néhány olyan fontos kérdés, amelyekben a két ország, ha egyeztetni tud, nagy erőt képviselhet.
– Németh Zsolt azt mondta, hogy ha a Fidesz nyer Magyarországon, megadják a magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak. Ez milyen hatással lesz ön szerint a határon túli magyarságra, illetve a két ország viszonyára.
– Ez ma már sem az elvándorlásra, sem a két ország viszonyára alapvetően nem lesz hatással. Hamarosan Románia is részévé válik a schengeni rendszernek, tehát a határátlépés szempontjából még formális gondok sem lesznek. Másrészt Románia könnyített módszerrel adja meg – egyéni kérésre – a moldovaiaknak a román állampolgárságot. Úgy értettem, hasonló tervez a Fidesz. Nem látom, hogy miért válthatna ki feszültséget. Nyilván a magyar kormány döntése lesz, mint az is, hogy milyen tartalommal tölti meg, de nem hiszem, hogy olyan feszültségeket váltana ki, mint néhány évvel ezelőtt.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)
2010. április 20.
Flutur: az RMDSZ megértő volt
Gheorghe Flutur PD-L-alelnök az alakulat országos állandó tanácsának ülése után közölte: tárgyaltak az RMDSZ-szel a SRR és SRTV politikamentessé tételéről, és a szövetség egyetértett azzal, hogy a civil társadalom nevezze ki a két intézmény igazgatótanácsi képviselőit.
„Az RMDSZ-szel egyetértésben ezen az úton indulunk el, és ez örömteli számunkra. Azt szeretnénk, ha a többi párt is egyetértene ezzel. A kormánykoalíció elve a politikamentesség, és ezt az RMDSZ is támogatja” – mondta Flutur, arra az elírásra célozva, miszerint a civil társadalom nevezi ki a közszolgálati rádió (SRR) és a közszolgálati televízió (SRTV) igazgatótanácsi tagjait.
Flutur szerint a Demokrata Liberális Párt (PD-L) által támogatott, a szenátus elé terjesztett törvénytervezet szerint szétválasztanák az igazgatótanács elnöki tisztségét és Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziós Társaság (SRTV) vezérigazgatói tisztségétől.
Mint mondta, a vezérigazgatót az igazgatótanács választja egy menedzsment-terv alapján, az igazgatótanácsi elnöki tisztség esetében pedig a parlamenti procedúrát követik.
Adriean Videanu, a PD-L elnökhelyettese egy héttel korábban az országos állandó tanács ülése után közölte: szerdától az alakulat képviselői tárgyalásokat kezdeményeznek kormánykoalíciós partnereikkel és az ellenzék képviselőivel a közszolgálati rádió és televízió politikamentessé tételét célzó törvénytervezetről.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak egy héttel korábban közölte, hogy a szövetség nem mindenben ért egyet a PD-L-vel a televízió és a rádió politikamentessé tétele kapcsán, így azzal sem, hogy politikamentességet jelentene az, ha a pártoknak nem lennének jelöltjeik az igazgatótanácsi funkciókba.
Markó Béla sajtótájékoztatóján kifejtette: szerinte a politikamentességet célzó legjobb intézkedés az lenne, ha szétválasztanák az intézmények menedzsmentjét az igazgatótanácstól és az elnöki tisztségtől.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Gheorghe Flutur PD-L-alelnök az alakulat országos állandó tanácsának ülése után közölte: tárgyaltak az RMDSZ-szel a SRR és SRTV politikamentessé tételéről, és a szövetség egyetértett azzal, hogy a civil társadalom nevezze ki a két intézmény igazgatótanácsi képviselőit.
„Az RMDSZ-szel egyetértésben ezen az úton indulunk el, és ez örömteli számunkra. Azt szeretnénk, ha a többi párt is egyetértene ezzel. A kormánykoalíció elve a politikamentesség, és ezt az RMDSZ is támogatja” – mondta Flutur, arra az elírásra célozva, miszerint a civil társadalom nevezi ki a közszolgálati rádió (SRR) és a közszolgálati televízió (SRTV) igazgatótanácsi tagjait.
Flutur szerint a Demokrata Liberális Párt (PD-L) által támogatott, a szenátus elé terjesztett törvénytervezet szerint szétválasztanák az igazgatótanács elnöki tisztségét és Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziós Társaság (SRTV) vezérigazgatói tisztségétől.
Mint mondta, a vezérigazgatót az igazgatótanács választja egy menedzsment-terv alapján, az igazgatótanácsi elnöki tisztség esetében pedig a parlamenti procedúrát követik.
Adriean Videanu, a PD-L elnökhelyettese egy héttel korábban az országos állandó tanács ülése után közölte: szerdától az alakulat képviselői tárgyalásokat kezdeményeznek kormánykoalíciós partnereikkel és az ellenzék képviselőivel a közszolgálati rádió és televízió politikamentessé tételét célzó törvénytervezetről.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak egy héttel korábban közölte, hogy a szövetség nem mindenben ért egyet a PD-L-vel a televízió és a rádió politikamentessé tétele kapcsán, így azzal sem, hogy politikamentességet jelentene az, ha a pártoknak nem lennének jelöltjeik az igazgatótanácsi funkciókba.
Markó Béla sajtótájékoztatóján kifejtette: szerinte a politikamentességet célzó legjobb intézkedés az lenne, ha szétválasztanák az intézmények menedzsmentjét az igazgatótanácstól és az elnöki tisztségtől.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2010. április 20.
Idén is Festum Varadinum
Nagyvárad – 2010. április 25- május 2. között a Varadinum Kulturális Alapítvány tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. A részletekről kedden a fő szervezők tájékoztattak.
Biró Rozália, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet: nyolc nap alatt negyvennyolc kulturális rendezvényt szerveznek, melyekért negyven civil szervezet a felelős. A siker érdekében a VKA ezúttal is együttműködik a négytörténelmi egyházzal és az RMDSZ-szel. Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy a Festum Varadinum keretében támogassa a magyar civil szervezeteket, így egyetlen olyan jelentkezőt sem utasított vissza, amely kulturális programmal jelentkezett. A részletes műsort 800 programfüzet és 50 plakát hirdeti. A már megszokottnak mondható események természetesen az idén sem maradnak el, mint például az ünnepi istentiszteletek, illetve mise, a Szent László körmenet, az Apáról fiúra népművészeti találkozó, a történelmi vetélkedők vagy A Civil Társadalom Napja.
Folytonosság és hagyományőrzés
Dr. Fleisz János, a Varadinum Kulturális Alapítvány (VKA) kuratóriumi tagja leszögezte: a tévhitekkel ellentétben nem a testület zsúfol össze tendenciózusan rengeteg programot, hanem ennyi rendezvényt terjesztenek elő a váradi magyarok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az önkormányzat és a politikai alakulatok. A kilenc kuratóriumi tag igyekszik úgy összeállítani a műsortervet, hogy lehetőleg ne történjen minden egyszerre. Ezért sem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint fölösleges ilyen hosszúra nyújtani az ünnepségsorozatot, elég lenne egyetlen hétvége, s gyorsan túl lennénk rajta. Megítélésében egyébként a Festum Varadinum a Kárpát-medence legnagyobb és kulturális eseménye, melyet folytonosság, közösségi összetartó erő, szervezettség és hagyományőrzés jellemez. Eddig közel 700 eseményt szerveztek, melyeken körülbelül negyedmillió érdeklődő vett részt. “A Varadinum a csúcson van, bár annak fanyalgók, akik az ellenkezőjét mondják. A jövője is biztosított, hiszen 2011-ben 20. alkalommal szervezzük meg, 2012-ben pedig az elindulás két évtizedes évfordulóját ünnepeljük. Az évek folyamán az arcok cserélődtek, tehát az utánpótlás is biztosított. Érdekes módon azok állítják azt, hogy csak az időseket vagy keveseket érdekelnek a programok, akik egyetlen rendezvényre sem mennek el”, közölte.
Elismerik a Festumot
Biró Rozália néhány fontosabb eseményre hívta fel a figyelmet, melyek azt bizonyítják, hogy a tudományos-kulturális élet reprezentatív személyiségei is elismerik a Festum fajsúlyos voltát. Április 28-án, szerdán 16 órától a KREK székházának Bartók termébenorvoskonferenciát tartanak, melyen részt vesz dr. Velkey György főorvos, gyermekgyógyász, dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke és Cseke Attila egészségügyi miniszter is. Ugyanaznap este 7 órától az Evangélikus Egyházközségnek köszönhetően Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő ad koncertet az állami filharmónia hangversenytermében. Április 29-én, csütörtökön 16.30 órától Sakkozásunk évszázadaiból címmel zajlik tudományos konferencia az Ady Endre Középiskolában, neves meghívottakkal. Az előre meghirdetett programtól eltérően a május 2-i díjkiosztó záróünnepségen a Csárdás!- A Kelet Tangója című táncdrámával lép fel a Honvéd Táncszínház, 19 órától, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az előadás rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, zenéjét Árendás Péter szerezte. A belépés ingyenes.
Ingyenes könyv
Április 25-én 10 órától Bölcskei Gusztáv debreceni püspök hirdet igét a várad-újvárosi református templomban, május 2-án 11 órától pedig Böcskei László váradi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét a Bazilikában, melyet a hagyományos Szent László körmenet követ. Érdekesnek igérkezik még a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009 című kiadványnak a bemutatója, április 27-én este 7 órakor a filharmónia dísztermében. A megjelentetés érdekében a VKA a Communitas Alapítványnál, a Szülőföld Alapnál és az Eurotrans Alapítványnál pályázott sikerrel. A 400 oldalos könyvet 200 példányban adták ki, a bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá.
Biró Rozália azt is bejelentette: működik az alapítvány www.vka.ro című honlapja, észrevételeket, ötleteket pedig a varadinum@yahoo.com e-mail címre várnak, hiszen a Festum Varadinum a helyi értékek bemutatásán túl azért van, hogy megfeleljen az igénylők elvárásainak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – 2010. április 25- május 2. között a Varadinum Kulturális Alapítvány tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. A részletekről kedden a fő szervezők tájékoztattak.
Biró Rozália, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet: nyolc nap alatt negyvennyolc kulturális rendezvényt szerveznek, melyekért negyven civil szervezet a felelős. A siker érdekében a VKA ezúttal is együttműködik a négytörténelmi egyházzal és az RMDSZ-szel. Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy a Festum Varadinum keretében támogassa a magyar civil szervezeteket, így egyetlen olyan jelentkezőt sem utasított vissza, amely kulturális programmal jelentkezett. A részletes műsort 800 programfüzet és 50 plakát hirdeti. A már megszokottnak mondható események természetesen az idén sem maradnak el, mint például az ünnepi istentiszteletek, illetve mise, a Szent László körmenet, az Apáról fiúra népművészeti találkozó, a történelmi vetélkedők vagy A Civil Társadalom Napja.
Folytonosság és hagyományőrzés
Dr. Fleisz János, a Varadinum Kulturális Alapítvány (VKA) kuratóriumi tagja leszögezte: a tévhitekkel ellentétben nem a testület zsúfol össze tendenciózusan rengeteg programot, hanem ennyi rendezvényt terjesztenek elő a váradi magyarok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az önkormányzat és a politikai alakulatok. A kilenc kuratóriumi tag igyekszik úgy összeállítani a műsortervet, hogy lehetőleg ne történjen minden egyszerre. Ezért sem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint fölösleges ilyen hosszúra nyújtani az ünnepségsorozatot, elég lenne egyetlen hétvége, s gyorsan túl lennénk rajta. Megítélésében egyébként a Festum Varadinum a Kárpát-medence legnagyobb és kulturális eseménye, melyet folytonosság, közösségi összetartó erő, szervezettség és hagyományőrzés jellemez. Eddig közel 700 eseményt szerveztek, melyeken körülbelül negyedmillió érdeklődő vett részt. “A Varadinum a csúcson van, bár annak fanyalgók, akik az ellenkezőjét mondják. A jövője is biztosított, hiszen 2011-ben 20. alkalommal szervezzük meg, 2012-ben pedig az elindulás két évtizedes évfordulóját ünnepeljük. Az évek folyamán az arcok cserélődtek, tehát az utánpótlás is biztosított. Érdekes módon azok állítják azt, hogy csak az időseket vagy keveseket érdekelnek a programok, akik egyetlen rendezvényre sem mennek el”, közölte.
Elismerik a Festumot
Biró Rozália néhány fontosabb eseményre hívta fel a figyelmet, melyek azt bizonyítják, hogy a tudományos-kulturális élet reprezentatív személyiségei is elismerik a Festum fajsúlyos voltát. Április 28-án, szerdán 16 órától a KREK székházának Bartók termébenorvoskonferenciát tartanak, melyen részt vesz dr. Velkey György főorvos, gyermekgyógyász, dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke és Cseke Attila egészségügyi miniszter is. Ugyanaznap este 7 órától az Evangélikus Egyházközségnek köszönhetően Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő ad koncertet az állami filharmónia hangversenytermében. Április 29-én, csütörtökön 16.30 órától Sakkozásunk évszázadaiból címmel zajlik tudományos konferencia az Ady Endre Középiskolában, neves meghívottakkal. Az előre meghirdetett programtól eltérően a május 2-i díjkiosztó záróünnepségen a Csárdás!- A Kelet Tangója című táncdrámával lép fel a Honvéd Táncszínház, 19 órától, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az előadás rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, zenéjét Árendás Péter szerezte. A belépés ingyenes.
Ingyenes könyv
Április 25-én 10 órától Bölcskei Gusztáv debreceni püspök hirdet igét a várad-újvárosi református templomban, május 2-án 11 órától pedig Böcskei László váradi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét a Bazilikában, melyet a hagyományos Szent László körmenet követ. Érdekesnek igérkezik még a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009 című kiadványnak a bemutatója, április 27-én este 7 órakor a filharmónia dísztermében. A megjelentetés érdekében a VKA a Communitas Alapítványnál, a Szülőföld Alapnál és az Eurotrans Alapítványnál pályázott sikerrel. A 400 oldalos könyvet 200 példányban adták ki, a bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá.
Biró Rozália azt is bejelentette: működik az alapítvány www.vka.ro című honlapja, észrevételeket, ötleteket pedig a varadinum@yahoo.com e-mail címre várnak, hiszen a Festum Varadinum a helyi értékek bemutatásán túl azért van, hogy megfeleljen az igénylők elvárásainak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. április 20.
Marad magyar vezető is
A közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsába többé nem a parlamenti pártok delegálnak tagokat, a testületekbe pedig „alanyi jogon” jár majd egy-egy hely a romániai magyar közösségnek, illetve a többi nemzetiségnek is.
Ebben a két közmédium működését szabályozó törvény módosításának alapelveiről tárgyaló koalíciós szakértői bizottságnak sikerült tegnap megállapodnia, miután a múlt héten már egyezség született arról, hogy a két intézményben szétválasztják az elnöki tisztséget és az igazgatótanácsot az intézmények menedzsmentjétől.
„A káposzta és a kecske is megmaradt. Azaz érvényesül a politikamentesítés elve, amihez a demokrata-liberálisok ragaszkodtak, ugyanakkor a kisebbségek sem szorulnak ki a két intézmény vezetőségéből. Ehhez már mi ragaszkodtunk” – tájékoztatta lapunkat az egyeztetések eredményeiről Bokor Tibor szenátor, aki Márton Árpád képviselővel és Kelemen Hunor művelődési miniszterrel együtt az RMDSZ-t képviselte a szakértői tárgyalásokon.
A politikus tájékoztatása szerint a két közszolgálati médium igazgatótanácsának 13-13 tagja lesz: 11 tagot a civilszervezetek delegálnak, egyet a magyar kisebbség és egyet a többi nemzeti kisebbség mindkét intézmény esetében. „Eszerint 11 helyre a civilszervezetek jelölnek majd személyeket, egy-egy helyre pedig azok a szervezetek, amelyek a magyarságot, illetve többi nemzeti kisebbséget képviselik a parlamentben” – magyarázta a törvénymódosításra vonatkozó elképzeléseket Bokor Tibor.
Ha a javaslatot megszavazzák, az RMDSZ is javasolhat majd egy-egy igazgatótanácsi tagot a két intézmény vezetőségébe, mivel a magyarságot jelenleg az RMDSZ képviseli a törvényhozói testületben – tette hozzá a szenátor.
A politikus elismerte, hogy az eljárás bonyolultnak ígérkezik. A tervek szerint ugyanis a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságainak a jelöltek mindegyikét előbb együttes ülésen kell meghallgatniuk, majd a kiválasztott 13-13 személyről a parlament plénuma dönt, titkos szavazással. „Ha a civilszervezetek nagyon sok jelöltet javasolnak, előfordulhat, hogy még decemberben is zajlanak még a bizottsági meghallgatások” – vélekedett az RMDSZ-es szenátor.
A koalíció politikusai várhatóan a szenátus média-szakbizottságának jövő szerdai ülésén terjesztik elő módosító javaslataikat. Ez a testület tárgyalja ugyanis a közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvénytervezetet, amelyet még Raluca Turcan demokrata-liberális képviselő terjesztett tavaly elő, s amely a képviselőházban megbukott. „Raluca Turcan is elfogadta a koalíció módosító javaslatait, s úgy egyeztünk, hogy a törvények továbbra is az ő neve alatt futnak majd” – magyarázta lapunknak Bokor Tibor.
Mint ismert, a parlament korábban már leváltotta a román televízió vezetőségét Alexandru Sassu elnökkel az élen. Sassu jelenleg ideiglenes igazgatóként vezeti az intézményt a működését szabályozó törvény módosításáig. A román rádió igazgatótanácsának mandátumát június 30-ig meghosszabbították.
Új Magyar Szó (Bukarest)
A közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsába többé nem a parlamenti pártok delegálnak tagokat, a testületekbe pedig „alanyi jogon” jár majd egy-egy hely a romániai magyar közösségnek, illetve a többi nemzetiségnek is.
Ebben a két közmédium működését szabályozó törvény módosításának alapelveiről tárgyaló koalíciós szakértői bizottságnak sikerült tegnap megállapodnia, miután a múlt héten már egyezség született arról, hogy a két intézményben szétválasztják az elnöki tisztséget és az igazgatótanácsot az intézmények menedzsmentjétől.
„A káposzta és a kecske is megmaradt. Azaz érvényesül a politikamentesítés elve, amihez a demokrata-liberálisok ragaszkodtak, ugyanakkor a kisebbségek sem szorulnak ki a két intézmény vezetőségéből. Ehhez már mi ragaszkodtunk” – tájékoztatta lapunkat az egyeztetések eredményeiről Bokor Tibor szenátor, aki Márton Árpád képviselővel és Kelemen Hunor művelődési miniszterrel együtt az RMDSZ-t képviselte a szakértői tárgyalásokon.
A politikus tájékoztatása szerint a két közszolgálati médium igazgatótanácsának 13-13 tagja lesz: 11 tagot a civilszervezetek delegálnak, egyet a magyar kisebbség és egyet a többi nemzeti kisebbség mindkét intézmény esetében. „Eszerint 11 helyre a civilszervezetek jelölnek majd személyeket, egy-egy helyre pedig azok a szervezetek, amelyek a magyarságot, illetve többi nemzeti kisebbséget képviselik a parlamentben” – magyarázta a törvénymódosításra vonatkozó elképzeléseket Bokor Tibor.
Ha a javaslatot megszavazzák, az RMDSZ is javasolhat majd egy-egy igazgatótanácsi tagot a két intézmény vezetőségébe, mivel a magyarságot jelenleg az RMDSZ képviseli a törvényhozói testületben – tette hozzá a szenátor.
A politikus elismerte, hogy az eljárás bonyolultnak ígérkezik. A tervek szerint ugyanis a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságainak a jelöltek mindegyikét előbb együttes ülésen kell meghallgatniuk, majd a kiválasztott 13-13 személyről a parlament plénuma dönt, titkos szavazással. „Ha a civilszervezetek nagyon sok jelöltet javasolnak, előfordulhat, hogy még decemberben is zajlanak még a bizottsági meghallgatások” – vélekedett az RMDSZ-es szenátor.
A koalíció politikusai várhatóan a szenátus média-szakbizottságának jövő szerdai ülésén terjesztik elő módosító javaslataikat. Ez a testület tárgyalja ugyanis a közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvénytervezetet, amelyet még Raluca Turcan demokrata-liberális képviselő terjesztett tavaly elő, s amely a képviselőházban megbukott. „Raluca Turcan is elfogadta a koalíció módosító javaslatait, s úgy egyeztünk, hogy a törvények továbbra is az ő neve alatt futnak majd” – magyarázta lapunknak Bokor Tibor.
Mint ismert, a parlament korábban már leváltotta a román televízió vezetőségét Alexandru Sassu elnökkel az élen. Sassu jelenleg ideiglenes igazgatóként vezeti az intézményt a működését szabályozó törvény módosításáig. A román rádió igazgatótanácsának mandátumát június 30-ig meghosszabbították.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 20.
Húsz éve történt a kelet-európai rendszerváltozás - Az RMDSZ, a romániai magyarság szervezetének kibontakozása
Húsz éve, 1990. április 21-22-én tartotta Nagyváradon első kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely napjainkig a romániai magyarság és Románia meghatározó politikai ereje.
1989 decemberében Romániában megbukott a diktatúra, elérhető közelségbe került a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság, a többpártrendszer, a vallásszabadság, a nemzetiségi egyenjogúság. Király Károly, Tőkés László és Domokos Géza, a romániai magyar értelmiség képviselőiként bekerültek az új román vezetésbe, amely eltörölte a Ceausescu-éra nemzetiségellenes törvényeit, Kisebbségi Bizottságot hozott létre és nyilatkozatban mondta ki a nemzetiségi jogok szabad gyakorlását.
A romániai magyarok szervezete a forradalom napjaiban, december 22-én jött létre Magyar Demokrata Tanács néven, Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatójának elnökletével. Az alakuló ülést 1989. december 25-én tartották Bukarestben, már Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnevezéssel. Az Ideiglenes Intéző Bizottságban szerepet vállalt a romániai magyar értelmiség színe-java: a Végrehajtó Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára Verestóy Attila lett, a testületben helyet kapott Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor és Toró Tibor.
Az RMDSZ nem pártként, hanem társadalmi mozgalomként indult, a romániai magyarság nemzetiség közképviseleti és érdekvédelmi szerveként. Az alapítók megszövegezték a szövetség Kiáltványát és Munkaprogramját, helyi szervek létesítésére hívtak fel, s leszögezték, hogy tiszteletben kívánják tartani Románia területi integritását. A deklarált jogokhoz tartozónak tekintették az anyanyelvi oktatási rendszer kiépítését, saját művelődési és tudományos intézmények működtetését, a magyar nyelvű sajtó megteremtését, a magyar nyelv szabad használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a nemzetiségi ügyek minisztériumának felállítását, valamint a nemzetiségi jogok alkotmányos szavatolását.
Az elkövetkező napokban-hetekben egymás után alakultak a mozgalom helyi és megyei szervezetei. 1990. január 13-án az RMDSZ első országos küldöttértekezlete Marosvásárhelyen elfogadta a szövetség részletes programját és elvi nyilatkozatát. Az ún. szándéknyilatkozat hangsúlyozta: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ideológiai alapon tevékenykedik, hanem az a törekvés vezérli, hogy tömörítse mindazokat a mozgalmakat, szervezeteket vagy csoportosulásokat, amelyek elfogadják alapelveit, támogatják programját és a közös célok érdekében együttműködést tanúsítanak. A dokumentum leszögezte, hogy a romániai magyarság nemzeti kisebbségként tényleges jogegyenlőségben kíván élni a román néppel. Jelezte, hogy a szövetség jelölteket kíván állítani az országgyűlési választásokra, javaslatokat tesz majd a kormányban a nemzeti kisebbségek számára fenntartott tisztségek betöltésére, képviselőket akar küldeni az államigazgatás területi és helyi szerveibe, sürgősségi programot dolgoz ki a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátására, életkörülményeinek javítására. Az egyik legfontosabb kérdésben, az oktatásügyben a szervezet kifejezte azt az igényét, hogy a romániai magyarság hozza létre önálló anyanyelvi oktatási hálózatát az óvodától az egyetemig. Javasolta, hogy a Kolozsvárott visszaállítandó Bolyai Egyetem legyen a felsőfokú képzés anyanyelvi intézménye, a magyar iskolákban minden szinten oktassák a magyar nemzet történelmét is, a román iskolákban használatos történelem tankönyveket pedig dolgozzák át, hogy azok hitelesen tükrözzék az ország területén élő népek közös történelmét.
Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1990. január 24-én benyújtotta a szövetség működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet bukaresti törvényszék 1990. január 30-án iktatott. A RMDSZ ekkor már 17 megyében rendelkezett tagszervezetekkel és közel 300 ezer tagot számlált, a létszám február végéig mintegy 600 ezerre emelkedett. A romániai magyarság nagy többsége belépett a szervezetbe, amelyen belül megalakultak a magyar szakembereket aktivizáló jogi, pénzügyi, művelődési, mezőgazdasági stb. szakbizottságok, megkezdődött az önálló magyar iskolarendszer újjászervezése.
Az RMDSZ 1990. február 24-25-i sepsiszentgyörgyi második országos küldöttgyűlésén a résztvevők újraválasztották az Országos Ideiglenes Bizottságot 11 tagú elnökséggel, az elnök ismét Domokos Géza, a tiszteletbeli elnök újfent Tőkés László lett. A szövetség háromtagú titkárságának élére Bitay Ödön került, az újonnan létrehozott tanácsadó testület vezetője Király Károly lett, tagjai pedig Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Toró Tibor.
A román-magyar megbékélés történelmi lehetősége 1990 tavaszától egyre csekélyebbé vált az élesedő nacionalista közhangulat, a Ceausescut kiszolgáló középrétegek feléledése és visszaszivárgása az államhatalomba, a szélsőséges nacionalista szervezetek színre lépése nyomán. A májusra kiírt választások előtt megindult az izgatás és a sajtókampány az RMDSZ ellen, felmelegítve a vádakat az állítólagos magyar revizionista, irredenta törekvésekről. A magyarellenes hisztéria, amelynek szításában a Nemzeti Megmentési Front szerepe mindvégig tisztázatlan maradt, az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres eseményekbe torkollott. Az atrocitások kiemelt célpontja volt a romániai magyarság szervezete: az RMDSZ marosvásárhelyi székházát 19-én valóságos ostrom alá vették a fejszékkel, husángokkal felszerelkezett, busszal ideszállított, felheccelt román tüntetők, a rendőrség pedig tétlenül nézte, ahogy a tömeg rátámad a székházból távozó magyarokra. A zavargásoknak több halálos áldozata, több száz sebesültje volt, Sütő András, az RMDSZ egyik irányítója életre szóló sérülést szenvedett. Az RMDSZ tiltakozott a kormánynál, a történtek kivizsgálását, a folytatás megakadályozását követelte, miközben a román vezetés Magyarországot és az erdélyi magyar nacionalizmust okolta a történtekért: sokak szerint a "magyar kártya" nem véletlenül került elő a választások előtt a romániai belpolitikában.
A marosvásárhelyi pogrom miatt halasztást szenvedett az RMDSZ első kongresszusa, amelyre április 21-22-én került sor Nagyváradon 17 megyéből érkezett 322 küldött részvételével. Domokos Géza elnöki beszámolójában megfogalmazta, hogy a Marosvásárhelyen történtek következtében az RMDSZ tevékenysége, a romániai magyarság jogainak kivívásáért folytatott küzdelme új szakaszba lépett. Szertefoszlottak bizonyos illúziók, lejárt a töretlen optimizmus időszaka, ezek helyét a józan tisztánlátás, a felelősségteljes vizsgálódás igénye vette át - mondta, s hozzátette azt is, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja csak akkor számíthat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatására, ha teljesíti a kisebbségi jogok biztosítására tett ígéretét. A vitában felszólalók elsősorban arra tértek ki, milyen utat keressen a szövetség a szervezeti élet fejlesztésében, a megújulást és a tisztulást milyen mértékben hajtsa végre, s hogyan folytassa tevékenységét az RMDSZ a kialakult belpolitikai helyzetben.
A tanácskozáson konszenzus jött létre, miszerint az adott politikai környezetben az a legfontosabb, hogy a magyarságnak egységes, önálló politikai szervezete legyen. A résztvevők megvitatták és elfogadták a szövetség politikai programját (amely felölelte a kisebbségi önszerveződésre vonatkozó feladatokat is), kidolgozták az RMDSZ alapszabályát, majd megválasztották a vezető testületeket: a 101 tagú választmányt, az pedig a 19 tagú elnökséget. A szövetség elnökét és főtitkárát nyílt szavazással választották meg: az elnök ismét Domokos Géza, a főtitkár a Budapestről Erdélybe visszatért Szőcs Géza lett, Tőkés László tiszteletbeli elnök maradt. A résztvevők jóváhagyták azt az elképzelést, hogy Bukarestben legyen a szövetség politikai központja, Kolozsváron pedig a főtitkárság.
A kongresszus határozatot hozott arról is, hogy az RMDSZ részt vesz az 1990. május 20-ai választásokon. A megmérettetés komoly sikert hozott: az RMDSZ a szavazatok több mint 7 százalékával a Nemzeti Megmentési Front mögött a második legerősebb politikai-társadalmi tömörülés lett Romániában, a Szenátusban 12 mandátumhoz, a Képviselőházban pedig 29 képviselői helyhez jutott. A szervezet 1990 óta is folyamatosan parlamenti tényező, a későbbiekben több alkalommal kormányzati szerepet is játszott: először az 1996-2000, majd a 2004-2008 közötti periódusban, legutóbb pedig 2009 decemberében.
MTI
Húsz éve, 1990. április 21-22-én tartotta Nagyváradon első kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely napjainkig a romániai magyarság és Románia meghatározó politikai ereje.
1989 decemberében Romániában megbukott a diktatúra, elérhető közelségbe került a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság, a többpártrendszer, a vallásszabadság, a nemzetiségi egyenjogúság. Király Károly, Tőkés László és Domokos Géza, a romániai magyar értelmiség képviselőiként bekerültek az új román vezetésbe, amely eltörölte a Ceausescu-éra nemzetiségellenes törvényeit, Kisebbségi Bizottságot hozott létre és nyilatkozatban mondta ki a nemzetiségi jogok szabad gyakorlását.
A romániai magyarok szervezete a forradalom napjaiban, december 22-én jött létre Magyar Demokrata Tanács néven, Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatójának elnökletével. Az alakuló ülést 1989. december 25-én tartották Bukarestben, már Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnevezéssel. Az Ideiglenes Intéző Bizottságban szerepet vállalt a romániai magyar értelmiség színe-java: a Végrehajtó Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára Verestóy Attila lett, a testületben helyet kapott Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor és Toró Tibor.
Az RMDSZ nem pártként, hanem társadalmi mozgalomként indult, a romániai magyarság nemzetiség közképviseleti és érdekvédelmi szerveként. Az alapítók megszövegezték a szövetség Kiáltványát és Munkaprogramját, helyi szervek létesítésére hívtak fel, s leszögezték, hogy tiszteletben kívánják tartani Románia területi integritását. A deklarált jogokhoz tartozónak tekintették az anyanyelvi oktatási rendszer kiépítését, saját művelődési és tudományos intézmények működtetését, a magyar nyelvű sajtó megteremtését, a magyar nyelv szabad használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a nemzetiségi ügyek minisztériumának felállítását, valamint a nemzetiségi jogok alkotmányos szavatolását.
Az elkövetkező napokban-hetekben egymás után alakultak a mozgalom helyi és megyei szervezetei. 1990. január 13-án az RMDSZ első országos küldöttértekezlete Marosvásárhelyen elfogadta a szövetség részletes programját és elvi nyilatkozatát. Az ún. szándéknyilatkozat hangsúlyozta: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ideológiai alapon tevékenykedik, hanem az a törekvés vezérli, hogy tömörítse mindazokat a mozgalmakat, szervezeteket vagy csoportosulásokat, amelyek elfogadják alapelveit, támogatják programját és a közös célok érdekében együttműködést tanúsítanak. A dokumentum leszögezte, hogy a romániai magyarság nemzeti kisebbségként tényleges jogegyenlőségben kíván élni a román néppel. Jelezte, hogy a szövetség jelölteket kíván állítani az országgyűlési választásokra, javaslatokat tesz majd a kormányban a nemzeti kisebbségek számára fenntartott tisztségek betöltésére, képviselőket akar küldeni az államigazgatás területi és helyi szerveibe, sürgősségi programot dolgoz ki a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátására, életkörülményeinek javítására. Az egyik legfontosabb kérdésben, az oktatásügyben a szervezet kifejezte azt az igényét, hogy a romániai magyarság hozza létre önálló anyanyelvi oktatási hálózatát az óvodától az egyetemig. Javasolta, hogy a Kolozsvárott visszaállítandó Bolyai Egyetem legyen a felsőfokú képzés anyanyelvi intézménye, a magyar iskolákban minden szinten oktassák a magyar nemzet történelmét is, a román iskolákban használatos történelem tankönyveket pedig dolgozzák át, hogy azok hitelesen tükrözzék az ország területén élő népek közös történelmét.
Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1990. január 24-én benyújtotta a szövetség működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet bukaresti törvényszék 1990. január 30-án iktatott. A RMDSZ ekkor már 17 megyében rendelkezett tagszervezetekkel és közel 300 ezer tagot számlált, a létszám február végéig mintegy 600 ezerre emelkedett. A romániai magyarság nagy többsége belépett a szervezetbe, amelyen belül megalakultak a magyar szakembereket aktivizáló jogi, pénzügyi, művelődési, mezőgazdasági stb. szakbizottságok, megkezdődött az önálló magyar iskolarendszer újjászervezése.
Az RMDSZ 1990. február 24-25-i sepsiszentgyörgyi második országos küldöttgyűlésén a résztvevők újraválasztották az Országos Ideiglenes Bizottságot 11 tagú elnökséggel, az elnök ismét Domokos Géza, a tiszteletbeli elnök újfent Tőkés László lett. A szövetség háromtagú titkárságának élére Bitay Ödön került, az újonnan létrehozott tanácsadó testület vezetője Király Károly lett, tagjai pedig Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Toró Tibor.
A román-magyar megbékélés történelmi lehetősége 1990 tavaszától egyre csekélyebbé vált az élesedő nacionalista közhangulat, a Ceausescut kiszolgáló középrétegek feléledése és visszaszivárgása az államhatalomba, a szélsőséges nacionalista szervezetek színre lépése nyomán. A májusra kiírt választások előtt megindult az izgatás és a sajtókampány az RMDSZ ellen, felmelegítve a vádakat az állítólagos magyar revizionista, irredenta törekvésekről. A magyarellenes hisztéria, amelynek szításában a Nemzeti Megmentési Front szerepe mindvégig tisztázatlan maradt, az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres eseményekbe torkollott. Az atrocitások kiemelt célpontja volt a romániai magyarság szervezete: az RMDSZ marosvásárhelyi székházát 19-én valóságos ostrom alá vették a fejszékkel, husángokkal felszerelkezett, busszal ideszállított, felheccelt román tüntetők, a rendőrség pedig tétlenül nézte, ahogy a tömeg rátámad a székházból távozó magyarokra. A zavargásoknak több halálos áldozata, több száz sebesültje volt, Sütő András, az RMDSZ egyik irányítója életre szóló sérülést szenvedett. Az RMDSZ tiltakozott a kormánynál, a történtek kivizsgálását, a folytatás megakadályozását követelte, miközben a román vezetés Magyarországot és az erdélyi magyar nacionalizmust okolta a történtekért: sokak szerint a "magyar kártya" nem véletlenül került elő a választások előtt a romániai belpolitikában.
A marosvásárhelyi pogrom miatt halasztást szenvedett az RMDSZ első kongresszusa, amelyre április 21-22-én került sor Nagyváradon 17 megyéből érkezett 322 küldött részvételével. Domokos Géza elnöki beszámolójában megfogalmazta, hogy a Marosvásárhelyen történtek következtében az RMDSZ tevékenysége, a romániai magyarság jogainak kivívásáért folytatott küzdelme új szakaszba lépett. Szertefoszlottak bizonyos illúziók, lejárt a töretlen optimizmus időszaka, ezek helyét a józan tisztánlátás, a felelősségteljes vizsgálódás igénye vette át - mondta, s hozzátette azt is, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja csak akkor számíthat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatására, ha teljesíti a kisebbségi jogok biztosítására tett ígéretét. A vitában felszólalók elsősorban arra tértek ki, milyen utat keressen a szövetség a szervezeti élet fejlesztésében, a megújulást és a tisztulást milyen mértékben hajtsa végre, s hogyan folytassa tevékenységét az RMDSZ a kialakult belpolitikai helyzetben.
A tanácskozáson konszenzus jött létre, miszerint az adott politikai környezetben az a legfontosabb, hogy a magyarságnak egységes, önálló politikai szervezete legyen. A résztvevők megvitatták és elfogadták a szövetség politikai programját (amely felölelte a kisebbségi önszerveződésre vonatkozó feladatokat is), kidolgozták az RMDSZ alapszabályát, majd megválasztották a vezető testületeket: a 101 tagú választmányt, az pedig a 19 tagú elnökséget. A szövetség elnökét és főtitkárát nyílt szavazással választották meg: az elnök ismét Domokos Géza, a főtitkár a Budapestről Erdélybe visszatért Szőcs Géza lett, Tőkés László tiszteletbeli elnök maradt. A résztvevők jóváhagyták azt az elképzelést, hogy Bukarestben legyen a szövetség politikai központja, Kolozsváron pedig a főtitkárság.
A kongresszus határozatot hozott arról is, hogy az RMDSZ részt vesz az 1990. május 20-ai választásokon. A megmérettetés komoly sikert hozott: az RMDSZ a szavazatok több mint 7 százalékával a Nemzeti Megmentési Front mögött a második legerősebb politikai-társadalmi tömörülés lett Romániában, a Szenátusban 12 mandátumhoz, a Képviselőházban pedig 29 képviselői helyhez jutott. A szervezet 1990 óta is folyamatosan parlamenti tényező, a későbbiekben több alkalommal kormányzati szerepet is játszott: először az 1996-2000, majd a 2004-2008 közötti periódusban, legutóbb pedig 2009 decemberében.
MTI
2010. április 21.
Játék a tisztségekkel
Kinevezték, ugyanaznap visszahívták
Bár április 19-én a RMDSZ és Demokrata Liberális Párt (PDL) közötti megegyezés alapján dr. Ács Valériát, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Programok részlegén dolgozó tanácsosát nevezték ki az intézmény elnöki székébe, a tegnap délre meghirdetett sajtótájékoztató, amelyről azt gondolhattuk, hogy az új elnököt iktatják be a funkciójába, elmaradt. Az okokról az intézmény sajtóosztályán visszautasították a tájékoztatást.
A titokzatosság hátteréről később kiderült, hogy még ugyanazon a napon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, aki néhány órával azelőtt aláírta, vissza is vonta Ács doktornő kinevezését, s a korábbi elnököt, dr. Crisan Radut helyezte vissza az intézmény élére az újabb versenyvizsga megszervezéséig.
Anélkül, hogy kétségbe vonnánk az igazgató hozzáértését, továbbá azt, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal való szerződéskötés idején nehéz helyzetben van a pénztár (eddig 45 dossziét utasítottak el valamilyen hiányosság miatt), elfogadhatatlannak tűnik, hogy az országos pénztár vezetősége ugyanazon a napon miért ír alá két különböző kinevezést, emberek idegeivel és tekintélyével játszva, a saját és a kormányzó párt becsületéről nem is beszélve.
Kelemen Atilla még reménykedik
Kérdésünkre Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke érthetetlennek nevezte a bizonytalankodást, arra hivatkozva, hogy a két párt közötti megegyezés alapján az RMDSZ-t illeti meg a tisztség, majd reményét fejezte ki, hogy a probléma megoldódik.
Ami kétségesnek tűnik, ha egy korábbi hasonló helyzetre gondolunk, amikor 2007-ben dr. Vass Leventét egyik nap kinevezték a megyei kórház élére, majd másnapra visszavonták a kinevezést, ami a kellő súlyú politikai kiállás hiánya miatt érvényben is maradt.
Megkeresésünkre dr. Vass Levente, aki jelenleg az egészségügyi miniszter tanácsosa, nem akarta elhinni, hogy a három évvel ezelőtt történtek újra megismétlődhetnek. Amikor erről személyesen meggyőződött, kijelentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium nevében elhatárolódik ettől a sajnálatos "játszmától", és hozzátette: az illetékeseknek minél hamarabb lépniük kell, hogy orvosolják a helyzetet.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Kinevezték, ugyanaznap visszahívták
Bár április 19-én a RMDSZ és Demokrata Liberális Párt (PDL) közötti megegyezés alapján dr. Ács Valériát, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Programok részlegén dolgozó tanácsosát nevezték ki az intézmény elnöki székébe, a tegnap délre meghirdetett sajtótájékoztató, amelyről azt gondolhattuk, hogy az új elnököt iktatják be a funkciójába, elmaradt. Az okokról az intézmény sajtóosztályán visszautasították a tájékoztatást.
A titokzatosság hátteréről később kiderült, hogy még ugyanazon a napon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, aki néhány órával azelőtt aláírta, vissza is vonta Ács doktornő kinevezését, s a korábbi elnököt, dr. Crisan Radut helyezte vissza az intézmény élére az újabb versenyvizsga megszervezéséig.
Anélkül, hogy kétségbe vonnánk az igazgató hozzáértését, továbbá azt, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal való szerződéskötés idején nehéz helyzetben van a pénztár (eddig 45 dossziét utasítottak el valamilyen hiányosság miatt), elfogadhatatlannak tűnik, hogy az országos pénztár vezetősége ugyanazon a napon miért ír alá két különböző kinevezést, emberek idegeivel és tekintélyével játszva, a saját és a kormányzó párt becsületéről nem is beszélve.
Kelemen Atilla még reménykedik
Kérdésünkre Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke érthetetlennek nevezte a bizonytalankodást, arra hivatkozva, hogy a két párt közötti megegyezés alapján az RMDSZ-t illeti meg a tisztség, majd reményét fejezte ki, hogy a probléma megoldódik.
Ami kétségesnek tűnik, ha egy korábbi hasonló helyzetre gondolunk, amikor 2007-ben dr. Vass Leventét egyik nap kinevezték a megyei kórház élére, majd másnapra visszavonták a kinevezést, ami a kellő súlyú politikai kiállás hiánya miatt érvényben is maradt.
Megkeresésünkre dr. Vass Levente, aki jelenleg az egészségügyi miniszter tanácsosa, nem akarta elhinni, hogy a három évvel ezelőtt történtek újra megismétlődhetnek. Amikor erről személyesen meggyőződött, kijelentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium nevében elhatárolódik ettől a sajnálatos "játszmától", és hozzátette: az illetékeseknek minél hamarabb lépniük kell, hogy orvosolják a helyzetet.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2010. április 21.
Célegyenesben az alkotmányvita
Huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottság létrehozását szavazta meg tegnap a parlament két házának együttes plenáris ülése. A testület összetétele is pártokon felüli támogatást élvezett; eszerint a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták nyolc-nyolc, a liberálisok négy, az RMDSZ és a függetlenek két-két, a nemzeti kisebbségek pedig egy tagot delegálhatnak az alkotmánymódosító szakbizottságba.
A kétharmados többséggel döntő testület elnökét a PD-L adja Daniel Buda személyében, helyettesei egy-egy liberális és szociáldemokrata honatya lesznek. A titkári teendőket Varga Attila és Varujan Pambuccian látják el, a szövetség másik „alkotmánymódosító képviselője” Márton Árpád lesz. Mint ismeretes, a tavalyi elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan Traian Băsescu államfő kezdeményezésére népszavazást tartottak az egykamarás parlament felállításáról és a képviselők számának háromszázban való maximalizálásáról. Az ellenzéki pártok nem szorítkoznának csupán a népszavazáson feltett két kérdésre.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottság létrehozását szavazta meg tegnap a parlament két házának együttes plenáris ülése. A testület összetétele is pártokon felüli támogatást élvezett; eszerint a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták nyolc-nyolc, a liberálisok négy, az RMDSZ és a függetlenek két-két, a nemzeti kisebbségek pedig egy tagot delegálhatnak az alkotmánymódosító szakbizottságba.
A kétharmados többséggel döntő testület elnökét a PD-L adja Daniel Buda személyében, helyettesei egy-egy liberális és szociáldemokrata honatya lesznek. A titkári teendőket Varga Attila és Varujan Pambuccian látják el, a szövetség másik „alkotmánymódosító képviselője” Márton Árpád lesz. Mint ismeretes, a tavalyi elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan Traian Băsescu államfő kezdeményezésére népszavazást tartottak az egykamarás parlament felállításáról és a képviselők számának háromszázban való maximalizálásáról. Az ellenzéki pártok nem szorítkoznának csupán a népszavazáson feltett két kérdésre.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 21.
Éhes eszkimók
A jobboldal Tőkés Lászlón és Szász Jenőn kívül egyetlen politikust sem volt képes országosan is ismertté tenni.
Úgy tűnik, a magyarországi választások a romániai magyar helyzetre is rányomják bélyegüket. Igaz, Magyarország súlyos gazdasági válságban van, s a gyors kilábalás esélyei sem a legjobbak, a magyar állampolgároknak még akkor is nagyon kemény munkának és további megszorításoknak kell elébe nézniük, ha a Fidesz-KDNP csupa Nobel-díjra esélyes zsenit állít a gazdasági tárcák élére.
Úgy tűnik, a magyarországi választások a romániai magyar helyzetre is rányomják bélyegüket. Igaz, Magyarország súlyos gazdasági válságban van, s a gyors kilábalás esélyei sem a legjobbak, a magyar állampolgároknak még akkor is nagyon kemény munkának és további megszorításoknak kell elébe nézniük, ha a Fidesz-KDNP csupa Nobel-díjra esélyes zsenit állít a gazdasági tárcák élére.
Az azonban bizonyosra vehető, hogy az Orbán-kormány, ahogy eddig is tette, ezután is erejétől telhetően támogatni fogja a határon túli magyarságot. S egyáltalán nem mindegy, hogy a romániai magyarság politikai képviselete hogyan részesül ezekből a támogatásokból. Bár a fóka mind kevesebb, az eszkimók mind harciasabbaknak tűnnek...
Az, ami MPP háza táján az elmúlt napokban történt, valóban arra utal, hogy a Fidesz-közeli jobboldal pretendensei közt késélre menő küzdelem kezdődik a magyarországi kegyekért. Szász Jenő, Orbán Viktor egykori székelyföldi üdvöskéje, miután a román igazságszolgáltatás döntésére reagálva rendet teremtett a háza táján, megtisztította a pártot azoktól az „elemektől”, akik vonakodtak alávetni magukat a „többségi” akaratnak. S miután a saját portáján előállt a „rend”, késlekedés nélkül nekiesett a másik esélyes trónkövetelőnek, Tőkés Lászlónak.
Az RMDSZ nyilvánvalóan nem jelent túl nagy konkurenciát, a Fideszhez fűződő kapcsolatai még tisztázatlanok, a múltbeli feszültségek, az RMDSZ-nek a szocialisták iránti tapintatosabb álláspontja feltehetőleg nem mentek feledésbe. S bár a hivatalos fórumokon a Fidesz is a be nem avatkozás politikáját hirdeti, a múlt tapasztalatai alapján joggal számíthatunk arra, hogy Tőkés László Fidesznek tett szolgálatai nem maradnak viszonzatlanul. Ahogyan eddig sem maradtak. Nehéz lenne eldönteni, hogy Tőkés László megválasztásában mekkora szerepe volt Orbán Viktor korteskedéseinek, de bizonyosan nem kevés.
Igaz, a magyarországi kampányból ez ideig mi erdélyiek kimaradtunk. Ami egyébként a kampánynak magának sem tett rosszat. Nem volt Székely Himnusz és nem volt sem Tőkés László, sem Szász Jenő.
Így aztán érthető, hogy utóbbi nem késlekedik az egyébként is rossz napokat élő európarlamenti képviselő ellen frontális támadást elindítani. A vékonyabban csordogáló magyarországi támogatásokért ugyanis mindenekelőtt vele kell megküzdenie.
A hűtlen zsarnok hírébe keveredett férj ellenében most lehet, következésként most kell támadásba lendülni. Az Isten, haza, család hármasság látványos megbomlása könnyen azokat igazolhatja, akik a püspöki ájtatosság mögött korábban is ádáz politikusi ambíciókat szimatoltak.
Bárhogyan legyen is, az események azokat is kétségbe ejtik lassan, akik a romániai magyar politika megreformálását a jobboldal felemelkedésétől, az RMDSZ esélyes vetélytársaként fellépő radikálisabb alternatívától várták. Ezt a jobboldalt a jelek szerint a Fidesz kétharmados győzelme sem igen lesz képes kirángatni a kátyúból, amelybe hangadó személyiségei belevezették.
A jobboldal gyengeségét mi sem bizonyíthatná világosabban, mint az a tény, hogy Tőkés Lászlón és Szász Jenőn kívül az elmúlt nyolc évben egyetlen politikust sem volt képes országosan is ismertté tenni. Hogy ennek mi volt az oka, annak eldöntését bízzuk a harcban álló felekre. Addig azonban, amíg a két vezéregyéniség mellett senki nem rúghat, labdába aligha számíthatunk rá, hogy a jobboldal olyan politikusi gárdával állhat elő, amely a ciklus végén – hacsak Băsescu elnök addig ránk nem húzza a tíz százalékot – eséllyel versenghet az RMDSZ profi módra politizáló képviselőivel.
Arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktornak sem lesz könnyű. Egy nyíltan gyűlölködő Szlovákiával az oldalában, maga is rászorul a román elnökkel együttműködő RMDSZ-re, hisz a nemzetközi porondon csak ránk való hivatkozással bizonyíthatja, hogy ha van kivel, akkor ő bizony békés és termékeny együttműködésre, gyümölcsöző szomszédságpolitikára képes. A hiba tehát nem bennünk, hanem a szlovákokban van.
Nyilvánvalónak tűnik: mindannyiunknak az volna jó, ha a feltehetően kétharmados Fidesz ezt a tényállást még idejében felismerné.
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)
A jobboldal Tőkés Lászlón és Szász Jenőn kívül egyetlen politikust sem volt képes országosan is ismertté tenni.
Úgy tűnik, a magyarországi választások a romániai magyar helyzetre is rányomják bélyegüket. Igaz, Magyarország súlyos gazdasági válságban van, s a gyors kilábalás esélyei sem a legjobbak, a magyar állampolgároknak még akkor is nagyon kemény munkának és további megszorításoknak kell elébe nézniük, ha a Fidesz-KDNP csupa Nobel-díjra esélyes zsenit állít a gazdasági tárcák élére.
Úgy tűnik, a magyarországi választások a romániai magyar helyzetre is rányomják bélyegüket. Igaz, Magyarország súlyos gazdasági válságban van, s a gyors kilábalás esélyei sem a legjobbak, a magyar állampolgároknak még akkor is nagyon kemény munkának és további megszorításoknak kell elébe nézniük, ha a Fidesz-KDNP csupa Nobel-díjra esélyes zsenit állít a gazdasági tárcák élére.
Az azonban bizonyosra vehető, hogy az Orbán-kormány, ahogy eddig is tette, ezután is erejétől telhetően támogatni fogja a határon túli magyarságot. S egyáltalán nem mindegy, hogy a romániai magyarság politikai képviselete hogyan részesül ezekből a támogatásokból. Bár a fóka mind kevesebb, az eszkimók mind harciasabbaknak tűnnek...
Az, ami MPP háza táján az elmúlt napokban történt, valóban arra utal, hogy a Fidesz-közeli jobboldal pretendensei közt késélre menő küzdelem kezdődik a magyarországi kegyekért. Szász Jenő, Orbán Viktor egykori székelyföldi üdvöskéje, miután a román igazságszolgáltatás döntésére reagálva rendet teremtett a háza táján, megtisztította a pártot azoktól az „elemektől”, akik vonakodtak alávetni magukat a „többségi” akaratnak. S miután a saját portáján előállt a „rend”, késlekedés nélkül nekiesett a másik esélyes trónkövetelőnek, Tőkés Lászlónak.
Az RMDSZ nyilvánvalóan nem jelent túl nagy konkurenciát, a Fideszhez fűződő kapcsolatai még tisztázatlanok, a múltbeli feszültségek, az RMDSZ-nek a szocialisták iránti tapintatosabb álláspontja feltehetőleg nem mentek feledésbe. S bár a hivatalos fórumokon a Fidesz is a be nem avatkozás politikáját hirdeti, a múlt tapasztalatai alapján joggal számíthatunk arra, hogy Tőkés László Fidesznek tett szolgálatai nem maradnak viszonzatlanul. Ahogyan eddig sem maradtak. Nehéz lenne eldönteni, hogy Tőkés László megválasztásában mekkora szerepe volt Orbán Viktor korteskedéseinek, de bizonyosan nem kevés.
Igaz, a magyarországi kampányból ez ideig mi erdélyiek kimaradtunk. Ami egyébként a kampánynak magának sem tett rosszat. Nem volt Székely Himnusz és nem volt sem Tőkés László, sem Szász Jenő.
Így aztán érthető, hogy utóbbi nem késlekedik az egyébként is rossz napokat élő európarlamenti képviselő ellen frontális támadást elindítani. A vékonyabban csordogáló magyarországi támogatásokért ugyanis mindenekelőtt vele kell megküzdenie.
A hűtlen zsarnok hírébe keveredett férj ellenében most lehet, következésként most kell támadásba lendülni. Az Isten, haza, család hármasság látványos megbomlása könnyen azokat igazolhatja, akik a püspöki ájtatosság mögött korábban is ádáz politikusi ambíciókat szimatoltak.
Bárhogyan legyen is, az események azokat is kétségbe ejtik lassan, akik a romániai magyar politika megreformálását a jobboldal felemelkedésétől, az RMDSZ esélyes vetélytársaként fellépő radikálisabb alternatívától várták. Ezt a jobboldalt a jelek szerint a Fidesz kétharmados győzelme sem igen lesz képes kirángatni a kátyúból, amelybe hangadó személyiségei belevezették.
A jobboldal gyengeségét mi sem bizonyíthatná világosabban, mint az a tény, hogy Tőkés Lászlón és Szász Jenőn kívül az elmúlt nyolc évben egyetlen politikust sem volt képes országosan is ismertté tenni. Hogy ennek mi volt az oka, annak eldöntését bízzuk a harcban álló felekre. Addig azonban, amíg a két vezéregyéniség mellett senki nem rúghat, labdába aligha számíthatunk rá, hogy a jobboldal olyan politikusi gárdával állhat elő, amely a ciklus végén – hacsak Băsescu elnök addig ránk nem húzza a tíz százalékot – eséllyel versenghet az RMDSZ profi módra politizáló képviselőivel.
Arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktornak sem lesz könnyű. Egy nyíltan gyűlölködő Szlovákiával az oldalában, maga is rászorul a román elnökkel együttműködő RMDSZ-re, hisz a nemzetközi porondon csak ránk való hivatkozással bizonyíthatja, hogy ha van kivel, akkor ő bizony békés és termékeny együttműködésre, gyümölcsöző szomszédságpolitikára képes. A hiba tehát nem bennünk, hanem a szlovákokban van.
Nyilvánvalónak tűnik: mindannyiunknak az volna jó, ha a feltehetően kétharmados Fidesz ezt a tényállást még idejében felismerné.
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 22.
AZ EP plénumára került Verespatak ügye
Viszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumánaka napirendjére került.
Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni.
Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett.
A kanadai érdekeltségű Roşia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válságkörülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben.
A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy kereszténydemokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat.
Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást).
A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy első renden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene.
Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János.
Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”.
Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen.
Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt.
Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt.
Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének.
Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását.
Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt.
Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében.
A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”.
Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta.
Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni.
A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó gazdasági lobbi?!
Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz
Európai Bizottság
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe
Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése
a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban
Tisztelt Biztos Úr!
Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához.
Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek.
Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk.
Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk.
Tisztelt Biztos Úr!
Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben.
Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében.
Köszönettel:
Brüsszel, 2009. április 21.
Magyar Néppárti Delegáció:
Szájer József delegációvezető
Schmitt Pál elnök
Barsi-Pataky Etelka
Becsey Zsolt László
Antonio De Blasio
Gál Kinga
Glattfelder Béla
Gyürk András
Járóka Lívia
Olajos Péter
Őry Csaba
Schöpflin György
Surján László
Zöldek/EFA Frakció:
Ian Hudghton elnök
Jill Evans
Tatjana Zdanoka
Alyn Smith
Mikel Irujo Amezaga
Különböző EP-frakciók tagjai:
Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA)
Gerard Onesta (Zöldek/EFA)
Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció)
Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció)
Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció)
Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció)
Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció)
Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció)
Tabajdi Csaba (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Fazakas Szabolcs (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
E l ő t e r j e s z t é s
a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában
Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében.
Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít.
Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”.
Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak.
Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat.
Strasbourg, 2010. április 21.
Tőkés László, EP-képviselő
Erdély.ma
Viszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumánaka napirendjére került.
Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni.
Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett.
A kanadai érdekeltségű Roşia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válságkörülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben.
A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy kereszténydemokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat.
Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást).
A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy első renden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene.
Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János.
Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”.
Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen.
Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt.
Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt.
Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének.
Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását.
Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt.
Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében.
A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”.
Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta.
Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni.
A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó gazdasági lobbi?!
Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz
Európai Bizottság
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe
Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése
a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban
Tisztelt Biztos Úr!
Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához.
Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek.
Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk.
Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk.
Tisztelt Biztos Úr!
Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben.
Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében.
Köszönettel:
Brüsszel, 2009. április 21.
Magyar Néppárti Delegáció:
Szájer József delegációvezető
Schmitt Pál elnök
Barsi-Pataky Etelka
Becsey Zsolt László
Antonio De Blasio
Gál Kinga
Glattfelder Béla
Gyürk András
Járóka Lívia
Olajos Péter
Őry Csaba
Schöpflin György
Surján László
Zöldek/EFA Frakció:
Ian Hudghton elnök
Jill Evans
Tatjana Zdanoka
Alyn Smith
Mikel Irujo Amezaga
Különböző EP-frakciók tagjai:
Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA)
Gerard Onesta (Zöldek/EFA)
Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció)
Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció)
Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció)
Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció)
Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció)
Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció)
Tabajdi Csaba (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Fazakas Szabolcs (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
E l ő t e r j e s z t é s
a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában
Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében.
Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít.
Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”.
Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak.
Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat.
Strasbourg, 2010. április 21.
Tőkés László, EP-képviselő
Erdély.ma
2010. április 22.
Alkotmánymódosítás a kormánypalotából
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnapi ülésén a kormány — jelentette be Emil Boc miniszterelnök. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi, 471 tagú kétházas törvényhozói testület helyett. Erről a módosításáról azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés: az RMDSZ továbbra is a kétkamarás rendszert szorgalmazza, s a kezdeményezés az ellenzéki pártok felháborodását is kiváltotta. A bejelentés azért is számít meglepetésnek, mert a törvényhozó testület alig egy nappal korábban döntött azon parlamenti bizottság létrehozásáról, amelynek feladata éppen a módosítások kidolgozása.
A népszavazás kötelez?
Emil Boc miniszterelnök elmondta: a kormány alkotmányos jogával élve kezdeményezte az alkotmánymódosítás kidolgozását, a tervezetet továbbítják az államfőnek, aki a parlament elé terjeszti megvitatásra. Mint mondta, a jogszabály kidolgozása a kabinet és az államelnök, valamint a kormánykoalíciós egyeztetések eredménye. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a tavaly novemberi népszavazások eredménye indokolja, amikor a referendumon részt vevők túlnyomó többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának legtöbb háromszázra való csökkentése mellett foglalt állást.
Nagyobb elnöki hatalom
A miniszterelnök ismertette a kabinet által elfogadott tervezet főbb előírásait. Eszerint a szenátus felszámolása után egykamarás parlament működne képviselőház (camera reprezentanţilor) néven. A testület kétszeri vita után fogadna el minden törvényt, ezek között legalább harminc napnak kellene eltelnie. Módosítja a jogszabály az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúráját. Ezt a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja a felfüggesztést. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb idő után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Az államfő hatalmának erősödésére utal az az előírás is, miszerint a miniszterelnök csak az államfővel való előzetes konzultáció után javasolhat vagy válthat le minisztereket. Az elnök mandátuma idején teljes mentelmet élvez — áll a tervezetben, míg a jelenlegi alaptörvény csak a politikai nyilatkozatokért járó mentelmi jogot biztosítja.
Megkérdezik a kisebbségeket
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik a parlamentbe jutást lehetővé tevő minimális küszöb megemeléséről.
Az alkotmánymódosítás ügyében azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy módosítás a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is. Eszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak".
Tiltakozik az ellenzék
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság, amelynek feladata az alaptörvény módosításainak kidolgozása. A szociáldemokraták táborából a legvehemensebben Adrian Năstase, az alakulat országos választmányának elnöke reagált a miniszterelnök bejelentésére, sértőnek, megalázónak és megengedhetetlennek minősítve a kormány eljárását. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a kabinet semmibe veszi a parlamentet.
A kormányoldal a parlamentben jelenleg a törvényhozók 55 százalékának támogatását élvezi. Az alaptörvény módosításához azonban kétharmados többség szükséges, így az ellenzék nélkül nem lehet elfogadni az alkotmánymódosító tervezetet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnapi ülésén a kormány — jelentette be Emil Boc miniszterelnök. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi, 471 tagú kétházas törvényhozói testület helyett. Erről a módosításáról azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés: az RMDSZ továbbra is a kétkamarás rendszert szorgalmazza, s a kezdeményezés az ellenzéki pártok felháborodását is kiváltotta. A bejelentés azért is számít meglepetésnek, mert a törvényhozó testület alig egy nappal korábban döntött azon parlamenti bizottság létrehozásáról, amelynek feladata éppen a módosítások kidolgozása.
A népszavazás kötelez?
Emil Boc miniszterelnök elmondta: a kormány alkotmányos jogával élve kezdeményezte az alkotmánymódosítás kidolgozását, a tervezetet továbbítják az államfőnek, aki a parlament elé terjeszti megvitatásra. Mint mondta, a jogszabály kidolgozása a kabinet és az államelnök, valamint a kormánykoalíciós egyeztetések eredménye. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a tavaly novemberi népszavazások eredménye indokolja, amikor a referendumon részt vevők túlnyomó többsége az egykamarás parlament és a honatyák számának legtöbb háromszázra való csökkentése mellett foglalt állást.
Nagyobb elnöki hatalom
A miniszterelnök ismertette a kabinet által elfogadott tervezet főbb előírásait. Eszerint a szenátus felszámolása után egykamarás parlament működne képviselőház (camera reprezentanţilor) néven. A testület kétszeri vita után fogadna el minden törvényt, ezek között legalább harminc napnak kellene eltelnie. Módosítja a jogszabály az államfő tisztségéből való felfüggesztésének procedúráját. Ezt a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja a felfüggesztést. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb idő után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Az államfő hatalmának erősödésére utal az az előírás is, miszerint a miniszterelnök csak az államfővel való előzetes konzultáció után javasolhat vagy válthat le minisztereket. Az elnök mandátuma idején teljes mentelmet élvez — áll a tervezetben, míg a jelenlegi alaptörvény csak a politikai nyilatkozatokért járó mentelmi jogot biztosítja.
Megkérdezik a kisebbségeket
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik a parlamentbe jutást lehetővé tevő minimális küszöb megemeléséről.
Az alkotmánymódosítás ügyében azonban a kormánykoalíción belül sincs egyetértés. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült egy módosítás a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is. Eszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak".
Tiltakozik az ellenzék
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság, amelynek feladata az alaptörvény módosításainak kidolgozása. A szociáldemokraták táborából a legvehemensebben Adrian Năstase, az alakulat országos választmányának elnöke reagált a miniszterelnök bejelentésére, sértőnek, megalázónak és megengedhetetlennek minősítve a kormány eljárását. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a kabinet semmibe veszi a parlamentet.
A kormányoldal a parlamentben jelenleg a törvényhozók 55 százalékának támogatását élvezi. Az alaptörvény módosításához azonban kétharmados többség szükséges, így az ellenzék nélkül nem lehet elfogadni az alkotmánymódosító tervezetet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. április 22.
Sepsiszentgyörgyön folytatódik az MPP-RMDSZ háború
Antal Árpád polgármester átverte az MPP-frakciót, és egy olyan határozatmellékletet csempészett a hétfői tanácsülés napirendjére, amelyet nem ismert, így egyöntetűen megszavazott a testület, s ezáltal megfosztották az összes hatáskörétől a nemrég visszahelyezett Bálint József alpolgármestert — állítják a sepsiszentgyörgyi tanács polgári frakciójának tagjai. A polgármester szerint erről szó sincs, a decemberi leváltást követő rendeletét erősítette meg most a tanács, nem volt titok, miről szavaznak, idejében megkapták az összes dokumentumot. Az MPP a határozat visszavonását és az ügy kivizsgálását kéri, ha szükséges, bírósági úton is eljárnak — nyilatkozták.
A hétfői rendkívüli tanácsülés napirendi pontjainak nagy részét pénteken kapták meg a tanácstagok, ám az inkriminált ötös határozat kiegészítésére csak hétfőn 10 óra 40 perckor, a tanácsülés kezdete előtt kevesebb mint két órával került sor, számítógépes kiközlésről lévén szó, a feltöltés pontos időpontja megjelenik — állítja Bálint József, aki papírral is igazolja az időpontot. Érvelésük szerint éppen ezért senki nem figyelt fel ennek tartalmára, és a határozat felvezetésében, indoklásában sem esett szó a jelentős változtatásról, így nem meglepő, hogy a tizennyolc jelen levő tanácstag egyöntetű igennel hagyta jóvá a határozatot. Az MPP-sek, pontosabban a gyűlésről hiányzó Bálint József este, a határozat tanulmányozásakor szembesült a ténnyel: az új elosztás szerint semmilyen feladatköre nem maradt. „Egyértelműen belopták, utolsó percben becsempészték a módosító mellékletet" — vélik a polgári tanácstagok, ellenőrizték, román tanácstag társaik sem tudtak a változtatásról, ismeretek hiányában szavazták meg a határozatot.
Antal Árpád polgármester értetlenül áll a polgáriak kifogásai előtt. Egy polgármesteri rendelettel még decemberben, Bálint leváltása után újraosztotta a feladatköröket, „hisz a munkának mennie kellett", azt a döntést terjesztette most elfogadásra a tanács elé, szerinte egyértelműen szerepelt benne minden változás. Ha május 4-én a brassói táblabíróság megerősíti a szentgyörgyi döntését, ad bőven feladatot az MPP-s alpolgármesternek, jól átlátható és ellenőrizhető munkát, például megbízza, szerezzen pénzt az utak javítására, csatornázásra — mondja. Senki nem próbált semmit becsempészni, félreértés történt, Kulcsár Tünde jegyző szerint az említett dokumentum már pénteken is a tanácstagok rendelkezésére állt, hétfőn jelezte egy képviselő (nem MPP-s és nem RMDSZ-es), hogy nem jól kivehető az ábra, így kicserélték a személyzeti beosztásról szóló rajzot, s ezért jelenik meg a későbbi időpont. Vállalja a felelősséget, és kollégái tanúsíthatják állítását — hangsúlyozza.
Az MPP-frakció nyilatkozatban is tiltakozik, „felháborodva vették tudomásul", hogy „törvénytelen manipuláció áldozatai", ragaszkodnak a határozat érvénytelenítéséhez és az eset kivizsgálásához.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Antal Árpád polgármester átverte az MPP-frakciót, és egy olyan határozatmellékletet csempészett a hétfői tanácsülés napirendjére, amelyet nem ismert, így egyöntetűen megszavazott a testület, s ezáltal megfosztották az összes hatáskörétől a nemrég visszahelyezett Bálint József alpolgármestert — állítják a sepsiszentgyörgyi tanács polgári frakciójának tagjai. A polgármester szerint erről szó sincs, a decemberi leváltást követő rendeletét erősítette meg most a tanács, nem volt titok, miről szavaznak, idejében megkapták az összes dokumentumot. Az MPP a határozat visszavonását és az ügy kivizsgálását kéri, ha szükséges, bírósági úton is eljárnak — nyilatkozták.
A hétfői rendkívüli tanácsülés napirendi pontjainak nagy részét pénteken kapták meg a tanácstagok, ám az inkriminált ötös határozat kiegészítésére csak hétfőn 10 óra 40 perckor, a tanácsülés kezdete előtt kevesebb mint két órával került sor, számítógépes kiközlésről lévén szó, a feltöltés pontos időpontja megjelenik — állítja Bálint József, aki papírral is igazolja az időpontot. Érvelésük szerint éppen ezért senki nem figyelt fel ennek tartalmára, és a határozat felvezetésében, indoklásában sem esett szó a jelentős változtatásról, így nem meglepő, hogy a tizennyolc jelen levő tanácstag egyöntetű igennel hagyta jóvá a határozatot. Az MPP-sek, pontosabban a gyűlésről hiányzó Bálint József este, a határozat tanulmányozásakor szembesült a ténnyel: az új elosztás szerint semmilyen feladatköre nem maradt. „Egyértelműen belopták, utolsó percben becsempészték a módosító mellékletet" — vélik a polgári tanácstagok, ellenőrizték, román tanácstag társaik sem tudtak a változtatásról, ismeretek hiányában szavazták meg a határozatot.
Antal Árpád polgármester értetlenül áll a polgáriak kifogásai előtt. Egy polgármesteri rendelettel még decemberben, Bálint leváltása után újraosztotta a feladatköröket, „hisz a munkának mennie kellett", azt a döntést terjesztette most elfogadásra a tanács elé, szerinte egyértelműen szerepelt benne minden változás. Ha május 4-én a brassói táblabíróság megerősíti a szentgyörgyi döntését, ad bőven feladatot az MPP-s alpolgármesternek, jól átlátható és ellenőrizhető munkát, például megbízza, szerezzen pénzt az utak javítására, csatornázásra — mondja. Senki nem próbált semmit becsempészni, félreértés történt, Kulcsár Tünde jegyző szerint az említett dokumentum már pénteken is a tanácstagok rendelkezésére állt, hétfőn jelezte egy képviselő (nem MPP-s és nem RMDSZ-es), hogy nem jól kivehető az ábra, így kicserélték a személyzeti beosztásról szóló rajzot, s ezért jelenik meg a későbbi időpont. Vállalja a felelősséget, és kollégái tanúsíthatják állítását — hangsúlyozza.
Az MPP-frakció nyilatkozatban is tiltakozik, „felháborodva vették tudomásul", hogy „törvénytelen manipuláció áldozatai", ragaszkodnak a határozat érvénytelenítéséhez és az eset kivizsgálásához.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. április 22.
Alkotmánymódosító javaslattal rukkolt elő a kormány – Az RMDSZ részben ellenzi, részben támogatja a tervezetet
Traian Băsescu államfő és a demokrata párt fel akarja gyorsítani az alkotmánymódosítás vitáját. Ennek érdekében konkrét lépést is tettek, így a kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, ami az alkotmány módosításáról szól. A dokumentumon a kormány és az elnöki hivatal szakértői egyaránt dolgoztak. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy bevezetné a legfeljebb háromszáz főből álló egykamarás parlamentet. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel, a magyar érdekvédelmi szervezet továbbra is valós kétkamarás rendszerben látja a megoldást. Ugyanakkor elismeri azt, hogy mélyreható parlamenti reform szükséges. Frunda György RMDSZ-es szenátor az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a sürgős összehívását tartja szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ több törvényhozója sem ért egyet az egykamarás parlamenttel.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülést követően elmondta: a tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi kétházas törvényhozói testület helyett, amely 471 tagú. Az egykamarás parlamentről és a törvényhozók számának a csökkentéséről az állampolgárok döntöttek azon a tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson, amelyet Traian Băsescu államfő írt ki.
A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban azonban nincs teljes konszenzus a módosításról. A szövetség sajtóirodájának tegnapi közleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tervezetet elfogadó kormányülésen leszögezte: a magyar szervezet is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is „valós kétkamarás rendszerben” látja.
Az RMDSZ ugyanakkor értékeli, hogy a tervezetbe beiktatták azt az előírást, miszerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek képviselőivel valamennyi olyan döntés meghozatalakor, amelyek az etnikai, kulturális és vallási önazonosság megőrzésére vonatkoznak.
A kormány által elfogadott tervezet szerint az egykamarás parlament ezentúl kétszeri vita után fogad el minden törvényt, emellett az államfő felfüggesztésének a parlamenti procedúráját a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja az ország első emberének a tisztségéből való felfüggesztését. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb időszak után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Így az eddigi hatvan nap helyett az államfő már negyvenöt nap után feloszlathatja a törvényhozást.
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik az öt százalékos parlamenti küszöb emeléséről. A kormány a tervezetet előbb az elnöki hivatalba küldi, amely a parlament elé terjeszti majd a dokumentumot.
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság.
Szabadság (Kolozsvár)
Traian Băsescu államfő és a demokrata párt fel akarja gyorsítani az alkotmánymódosítás vitáját. Ennek érdekében konkrét lépést is tettek, így a kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, ami az alkotmány módosításáról szól. A dokumentumon a kormány és az elnöki hivatal szakértői egyaránt dolgoztak. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy bevezetné a legfeljebb háromszáz főből álló egykamarás parlamentet. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel, a magyar érdekvédelmi szervezet továbbra is valós kétkamarás rendszerben látja a megoldást. Ugyanakkor elismeri azt, hogy mélyreható parlamenti reform szükséges. Frunda György RMDSZ-es szenátor az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a sürgős összehívását tartja szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ több törvényhozója sem ért egyet az egykamarás parlamenttel.
Emil Boc miniszterelnök a kormányülést követően elmondta: a tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi kétházas törvényhozói testület helyett, amely 471 tagú. Az egykamarás parlamentről és a törvényhozók számának a csökkentéséről az állampolgárok döntöttek azon a tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson, amelyet Traian Băsescu államfő írt ki.
A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban azonban nincs teljes konszenzus a módosításról. A szövetség sajtóirodájának tegnapi közleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tervezetet elfogadó kormányülésen leszögezte: a magyar szervezet is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is „valós kétkamarás rendszerben” látja.
Az RMDSZ ugyanakkor értékeli, hogy a tervezetbe beiktatták azt az előírást, miszerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek képviselőivel valamennyi olyan döntés meghozatalakor, amelyek az etnikai, kulturális és vallási önazonosság megőrzésére vonatkoznak.
A kormány által elfogadott tervezet szerint az egykamarás parlament ezentúl kétszeri vita után fogad el minden törvényt, emellett az államfő felfüggesztésének a parlamenti procedúráját a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja az ország első emberének a tisztségéből való felfüggesztését. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb időszak után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Így az eddigi hatvan nap helyett az államfő már negyvenöt nap után feloszlathatja a törvényhozást.
Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik az öt százalékos parlamenti küszöb emeléséről. A kormány a tervezetet előbb az elnöki hivatalba küldi, amely a parlament elé terjeszti majd a dokumentumot.
Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság.
Szabadság (Kolozsvár)
2010. április 22.
Megérdemelt elismerés
Március 31-én, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett ünnepi összejövetel keretében köszöntötték az elmúlt év folyamán nyugdíjba vonult könyvtárosokat, köztük Kolbert Tündét, a Borszéki Városi Könyvtár könyvtárosát. A méltatást Bákai Magdolna, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója végezte. Ebből idézünk: „Borszéken született. Pszichológiát végzett, de könyvtárosként dolgozik 1974 óta.
Több éven át a művelődési otthon igazgatója volt. A Borszékért Alapítvány és a helyi RMDSZ alapító tagja. A Források helyi újság főszerkesztője 1996-tól. A Turisztikai Egyesület pénztárnoka. Aktív művelődési tevékenységet folytat.
Állandóan bővítette a város könyvállományát, vásárlás, adománygyűjtés révén. Ezek tárolására, feldolgozására, katalogizálására, digitalizálására is nagy hangsúlyt fektetett. Jól ismerte a könyvtár állományát, nagy gondot fordított a kulturális örökségünk ápolására, megőrzésére. Tele energiával, munkakedvvel és munkabírással dolgozott, biztosítva az ügyfelek szakmai kiszolgálását, az információhoz való hozzáférését. Könyvtárvezetőként mindent megtett, hogy az általa vezetett intézmény méltóképpen legyen képviselve nemcsak helyi szinten, hanem megyei szinten is. Szívügye volt a könyvtár.
Rendszeres könyvismertetőt tartott úgy a városi könyvtárban, mint a Források hasábjain a könyvújdonságokról vagy az éppen aktuális évfordulókról.
Az író-olvasó találkozók lelkes szervezője volt. 35 éves könyvtárosi tevékenysége alatt se szeri, se száma ezeknek a találkozóknak.
Aktív kapcsolatban állt a térség, sőt, a megye könyvtáraival. Kapcsolatot létesített magyarországi testvértelepülések könyvtáraival is: Aba, Bácsalmás, Fonyód, Orfű, Pilisvörösvár, Zákányszék. Szakmai tapasztalatcserén vett részt Zákányszéken.
Versenyeket szervezett az iskoláskorú gyerekeknek különböző irodalmi vagy történelmi évfordulók kapcsán. Részt vett több megyei rendezvényen, versenyen.
Állandó szakmai képzésben volt része, beleértve a Csíkszeredában szervezett Információs és könyvtári menedzsment tréninget. Tagja volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Lelkiismeretesen végezte főkönyvtárosi teendőit az utolsó munkanapig. Nemcsak a könyvtár, hanem a város szellemi és kulturális életének is az irányítója volt évtizedeken át. Tevékenységének hatékonysága annak tudható be, hogy állandó és szoros kapcsolatot tartott a helyi önkormányzattal. Igazi véleményformáló személyisége a városnak. Műveltsége, tájékozottsága nagyban segítette szakmai tevékenységét. Mindenkinek tudott megfelelő könyvet, információt, vagy jó tanácsot adni. Aktív szerepe volt és van a helyi közösség életében. Minden fontosabb városi rendezvényen jelen van, és hozzászólásával érdemben segíti annak munkálatait. Megtalálta helyét és szerepét a helyi közösségben, amit úgy érezem, hogy a közösség nem mindig ismert el és értékelt kellőképpen, talán a városvezetés sem.
A Könyvesház hasábjain többször írt aktuális könyvekről, megjelenésekről. Kimagasló szakmai munkásságáért, főkönyvtárosi tevékenységéért megérdemli a szakma elismerését és megbecsülését”.
Az Országos Közkönyvtári Egyesület nevében Doina Popa elnök asszony emléklapot adott át, köszönetet mondott Tünde eddigi tevékenységéért, és további aktív részvételre biztatta. Bedő Melinda, a Megyei Könyvtár könyvtárosa Tündét „Borszék művelődési életének háziasszonyának nevezte, lévén igazi háziasszony, mert minden, amit tesz, helyénvaló, megszokott, és azonnal látszik, hiányzik, ha valamit nem tesz meg”.
A magam nevében messzemenően egyetértek a fenti méltatásokkal, gratulálok eddigi tevékenységéhez, és kívánok felhőtlen nyugdíjas napokat. A könyvtárnak pedig mihamarabbi újjászületést és egy hasonlóan elhivatott könyvtárost.
Farkas Aladár
Március 31-én, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett ünnepi összejövetel keretében köszöntötték az elmúlt év folyamán nyugdíjba vonult könyvtárosokat, köztük Kolbert Tündét, a Borszéki Városi Könyvtár könyvtárosát. A méltatást Bákai Magdolna, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója végezte. Ebből idézünk: „Borszéken született. Pszichológiát végzett, de könyvtárosként dolgozik 1974 óta.
Több éven át a művelődési otthon igazgatója volt. A Borszékért Alapítvány és a helyi RMDSZ alapító tagja. A Források helyi újság főszerkesztője 1996-tól. A Turisztikai Egyesület pénztárnoka. Aktív művelődési tevékenységet folytat.
Állandóan bővítette a város könyvállományát, vásárlás, adománygyűjtés révén. Ezek tárolására, feldolgozására, katalogizálására, digitalizálására is nagy hangsúlyt fektetett. Jól ismerte a könyvtár állományát, nagy gondot fordított a kulturális örökségünk ápolására, megőrzésére. Tele energiával, munkakedvvel és munkabírással dolgozott, biztosítva az ügyfelek szakmai kiszolgálását, az információhoz való hozzáférését. Könyvtárvezetőként mindent megtett, hogy az általa vezetett intézmény méltóképpen legyen képviselve nemcsak helyi szinten, hanem megyei szinten is. Szívügye volt a könyvtár.
Rendszeres könyvismertetőt tartott úgy a városi könyvtárban, mint a Források hasábjain a könyvújdonságokról vagy az éppen aktuális évfordulókról.
Az író-olvasó találkozók lelkes szervezője volt. 35 éves könyvtárosi tevékenysége alatt se szeri, se száma ezeknek a találkozóknak.
Aktív kapcsolatban állt a térség, sőt, a megye könyvtáraival. Kapcsolatot létesített magyarországi testvértelepülések könyvtáraival is: Aba, Bácsalmás, Fonyód, Orfű, Pilisvörösvár, Zákányszék. Szakmai tapasztalatcserén vett részt Zákányszéken.
Versenyeket szervezett az iskoláskorú gyerekeknek különböző irodalmi vagy történelmi évfordulók kapcsán. Részt vett több megyei rendezvényen, versenyen.
Állandó szakmai képzésben volt része, beleértve a Csíkszeredában szervezett Információs és könyvtári menedzsment tréninget. Tagja volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Lelkiismeretesen végezte főkönyvtárosi teendőit az utolsó munkanapig. Nemcsak a könyvtár, hanem a város szellemi és kulturális életének is az irányítója volt évtizedeken át. Tevékenységének hatékonysága annak tudható be, hogy állandó és szoros kapcsolatot tartott a helyi önkormányzattal. Igazi véleményformáló személyisége a városnak. Műveltsége, tájékozottsága nagyban segítette szakmai tevékenységét. Mindenkinek tudott megfelelő könyvet, információt, vagy jó tanácsot adni. Aktív szerepe volt és van a helyi közösség életében. Minden fontosabb városi rendezvényen jelen van, és hozzászólásával érdemben segíti annak munkálatait. Megtalálta helyét és szerepét a helyi közösségben, amit úgy érezem, hogy a közösség nem mindig ismert el és értékelt kellőképpen, talán a városvezetés sem.
A Könyvesház hasábjain többször írt aktuális könyvekről, megjelenésekről. Kimagasló szakmai munkásságáért, főkönyvtárosi tevékenységéért megérdemli a szakma elismerését és megbecsülését”.
Az Országos Közkönyvtári Egyesület nevében Doina Popa elnök asszony emléklapot adott át, köszönetet mondott Tünde eddigi tevékenységéért, és további aktív részvételre biztatta. Bedő Melinda, a Megyei Könyvtár könyvtárosa Tündét „Borszék művelődési életének háziasszonyának nevezte, lévén igazi háziasszony, mert minden, amit tesz, helyénvaló, megszokott, és azonnal látszik, hiányzik, ha valamit nem tesz meg”.
A magam nevében messzemenően egyetértek a fenti méltatásokkal, gratulálok eddigi tevékenységéhez, és kívánok felhőtlen nyugdíjas napokat. A könyvtárnak pedig mihamarabbi újjászületést és egy hasonlóan elhivatott könyvtárost.
Farkas Aladár
2010. április 22.
Egykamarás kétségek – Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a Boc-kormány
Az egykamarás parlament bevezetéséről rendelkező alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, annak ellenére, hogy az RMDSZ a „valós” kétkamarás rendszer híve. Az ellenzék szerint a miniszterelnök semmibe veszi a parlament intézményét.
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, amelybe belefoglalta a tavaly novemberben megtartott referendum eredményét is, miszerint a lakosság zöme, a képviselők számának 300 főre való csökkentését, illetve az egykamarás parlament felállítását támogatná. A tervezetet azonnal átküldték Traian Băsescu államelnöknek, hogy az alkotmány 150. cikkelye 1-es bekezdésének megfelelően kezdeményezze a parlamentben az alkotmány módosítását.
A tervezet elkészülése és váratlan „piacra dobása” annál is meglepőbb, hogy a két koalíciós párt között tudvalevőleg nincs egyetértés az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében. Míg a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) teljes mellszélességgel felvállalja Băsescu államfő véleményét, addig az RMDSZ az átalakított kétkamarás rendszert támogatná.
„A kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe, és bár a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakításával az RMDSZ is egyetért, a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja” – mondta el a kormányülésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke.
A kisebbségi jogokkal kapcsolatosan – a szövetség javaslatára – a tervezetbe bekerült egy fontos módosítás is. Ennek megfelelően az alkotmány hatos számú cikkelye kiegészül egy harmadik bekezdéssel, amely szeint a hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak.
Az egykamarás parlament felállítását támogató javaslattal kapcsolatban Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az érdekvédelmi szervezetnek a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén kellene döntenie. Az ötlet Markó Béla szerint megvalósítható, de nem szükségszerű.
„Természetesen megvalósítható az SZKT összehívása, de nem látom ennek szükségszerűségét, lévén hogy nem változott sem korábbi álláspontunk, sem pedig politikai programunkon nem újítottunk” – reagált Frunda felvetésére a szövetségi elnök, hozzátéve: amennyiben a többség támogatja Frunda ötletét, összehívja az SZKT-t.
Kár az energiáért?
„Csak azért alkotmányt módosítani, hogy egykamarás parlamentet hozzunk létre, kár az energiáért. Ha már belevágunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az államszervezési kérdéseket, az igazságszolgáltatásban felmerülő problémákat, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács összetételének átalakítását sem” – nyilatkozta tegnap lapunknak Varga Attila, akit egy nappal korábban a parlament két házának együttes plenáris ülésén választottak be az RMDSZ részéről az alkotmánymódosító bizottságba.
Varga elmondta, a kormány törvényjavaslatát a bizottság egyelőre nem látta, de információi szerint tartalmilag a népszavazás eredményeire szorítkozik. „Ez a még csak pár napos bizottság egyelőre nem ült össze, és bár nem is azért jött létre, hogy ezt a tervezetet megvitassa, valószínűleg terítékre kerül ” – magyarázta a politikus, az alkotmányt felülvizsgáló testület kapcsán.
Varga elmondta: miután a javaslat átmegy Traian Băsescu államfő kezén – aki ennek tartalmát már valószínűleg ismeri és egyet is ért vele –, a parlamenthez kerül, azután pedig a szakbizottsághoz, amely eldönti, hogy ezt a javaslatot tárgyalja-e vagy kezdeményez egy újabb tervezetet, ami azután várhatóan újabb vitákhoz vezet majd.
Kényszerpályán az RMDSZ?
„A bizottságon belüli álláspontunkkal kapcsolatban még kell egyeztetnünk az RMDSZ-ben, hisz kicsit kényszerpályára helyeztek minket. A személyes véleményem viszont az, hogy amennyire csak lehet, minél szélesebb körű alkotmányreformra van szükség” – tette hozzá Varga, aki szerint a szövetség számára a tervezet legkedvezőtlenebb pontja az egykamarás parlament felállítása, amelynek következtében csökkenhet a magyar képviselők aránya.
„Nem tudom, hogy fog megoldódni a kisebbségek képviselete, de tudomásom szerint a kisebbségi csoport sem ért ezzel a lépéssel egyet” – összegzett Varga Attila.
Csúfot űztek a parlamentből?
A kormányülést követően az ellenzék hevesen bírálta Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata-Liberális Párt elhamarkodottnak minősített javaslatát, amellyel Victor Ponta szociáldemokrata elnök szerint nem csináltak egyebet, mint hogy csúfot űzzenek saját kollégáikból.
„Azzal, hogy saját tervezetet javasolnak, egyszerűen semmibe veszik azoknak a kollégáiknak a munkáját, akiket két napja beválasztottak abba az alkotmánymódosító szakbizottságba, melynek éppen az alaptörvény problémás cikkelyeinek az újraírása lett volna az eredeti rendeltetése” – fogalmazott Victor Ponta. Szerinte Boc kaotikus döntéshozatalai azzal magyarázhatóak, hogy egyszerűen nem tud hatékonyan eleget tenni miniszterelnöki és pártvezetői funkcióinak is, amire a megoldás az lenne, ha valamelyikről lemondana.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)
Az egykamarás parlament bevezetéséről rendelkező alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, annak ellenére, hogy az RMDSZ a „valós” kétkamarás rendszer híve. Az ellenzék szerint a miniszterelnök semmibe veszi a parlament intézményét.
Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, amelybe belefoglalta a tavaly novemberben megtartott referendum eredményét is, miszerint a lakosság zöme, a képviselők számának 300 főre való csökkentését, illetve az egykamarás parlament felállítását támogatná. A tervezetet azonnal átküldték Traian Băsescu államelnöknek, hogy az alkotmány 150. cikkelye 1-es bekezdésének megfelelően kezdeményezze a parlamentben az alkotmány módosítását.
A tervezet elkészülése és váratlan „piacra dobása” annál is meglepőbb, hogy a két koalíciós párt között tudvalevőleg nincs egyetértés az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében. Míg a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) teljes mellszélességgel felvállalja Băsescu államfő véleményét, addig az RMDSZ az átalakított kétkamarás rendszert támogatná.
„A kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe, és bár a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakításával az RMDSZ is egyetért, a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja” – mondta el a kormányülésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke.
A kisebbségi jogokkal kapcsolatosan – a szövetség javaslatára – a tervezetbe bekerült egy fontos módosítás is. Ennek megfelelően az alkotmány hatos számú cikkelye kiegészül egy harmadik bekezdéssel, amely szeint a hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak.
Az egykamarás parlament felállítását támogató javaslattal kapcsolatban Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az érdekvédelmi szervezetnek a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén kellene döntenie. Az ötlet Markó Béla szerint megvalósítható, de nem szükségszerű.
„Természetesen megvalósítható az SZKT összehívása, de nem látom ennek szükségszerűségét, lévén hogy nem változott sem korábbi álláspontunk, sem pedig politikai programunkon nem újítottunk” – reagált Frunda felvetésére a szövetségi elnök, hozzátéve: amennyiben a többség támogatja Frunda ötletét, összehívja az SZKT-t.
Kár az energiáért?
„Csak azért alkotmányt módosítani, hogy egykamarás parlamentet hozzunk létre, kár az energiáért. Ha már belevágunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az államszervezési kérdéseket, az igazságszolgáltatásban felmerülő problémákat, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács összetételének átalakítását sem” – nyilatkozta tegnap lapunknak Varga Attila, akit egy nappal korábban a parlament két házának együttes plenáris ülésén választottak be az RMDSZ részéről az alkotmánymódosító bizottságba.
Varga elmondta, a kormány törvényjavaslatát a bizottság egyelőre nem látta, de információi szerint tartalmilag a népszavazás eredményeire szorítkozik. „Ez a még csak pár napos bizottság egyelőre nem ült össze, és bár nem is azért jött létre, hogy ezt a tervezetet megvitassa, valószínűleg terítékre kerül ” – magyarázta a politikus, az alkotmányt felülvizsgáló testület kapcsán.
Varga elmondta: miután a javaslat átmegy Traian Băsescu államfő kezén – aki ennek tartalmát már valószínűleg ismeri és egyet is ért vele –, a parlamenthez kerül, azután pedig a szakbizottsághoz, amely eldönti, hogy ezt a javaslatot tárgyalja-e vagy kezdeményez egy újabb tervezetet, ami azután várhatóan újabb vitákhoz vezet majd.
Kényszerpályán az RMDSZ?
„A bizottságon belüli álláspontunkkal kapcsolatban még kell egyeztetnünk az RMDSZ-ben, hisz kicsit kényszerpályára helyeztek minket. A személyes véleményem viszont az, hogy amennyire csak lehet, minél szélesebb körű alkotmányreformra van szükség” – tette hozzá Varga, aki szerint a szövetség számára a tervezet legkedvezőtlenebb pontja az egykamarás parlament felállítása, amelynek következtében csökkenhet a magyar képviselők aránya.
„Nem tudom, hogy fog megoldódni a kisebbségek képviselete, de tudomásom szerint a kisebbségi csoport sem ért ezzel a lépéssel egyet” – összegzett Varga Attila.
Csúfot űztek a parlamentből?
A kormányülést követően az ellenzék hevesen bírálta Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata-Liberális Párt elhamarkodottnak minősített javaslatát, amellyel Victor Ponta szociáldemokrata elnök szerint nem csináltak egyebet, mint hogy csúfot űzzenek saját kollégáikból.
„Azzal, hogy saját tervezetet javasolnak, egyszerűen semmibe veszik azoknak a kollégáiknak a munkáját, akiket két napja beválasztottak abba az alkotmánymódosító szakbizottságba, melynek éppen az alaptörvény problémás cikkelyeinek az újraírása lett volna az eredeti rendeltetése” – fogalmazott Victor Ponta. Szerinte Boc kaotikus döntéshozatalai azzal magyarázhatóak, hogy egyszerűen nem tud hatékonyan eleget tenni miniszterelnöki és pártvezetői funkcióinak is, amire a megoldás az lenne, ha valamelyikről lemondana.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 22.
Országos önkormányzati konferencia Marosvásárhelyen
Szombaton délelőtt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében szervezi meg az RMDSZ polgármestereinek országos találkozóját. Az eseményen részt vesznek az RMDSZ vezetői, megyei, területi szervezeteinek elnökei, megyei tanácselnökei és alelnökei, polgármesterei, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) tagjai valamint kormányzati tisztségviselői.
A rendezvény célja az RMDSZ polgármestereinek tájékoztatása a kormányprogramba foglalt decentralizációs folyamatokról, továbbá az, hogy az önkormányzati tisztségviselők fogalmazzák meg véleményeiket ebben a rendkívül fontos témakörben.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Szombaton délelőtt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében szervezi meg az RMDSZ polgármestereinek országos találkozóját. Az eseményen részt vesznek az RMDSZ vezetői, megyei, területi szervezeteinek elnökei, megyei tanácselnökei és alelnökei, polgármesterei, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) tagjai valamint kormányzati tisztségviselői.
A rendezvény célja az RMDSZ polgármestereinek tájékoztatása a kormányprogramba foglalt decentralizációs folyamatokról, továbbá az, hogy az önkormányzati tisztségviselők fogalmazzák meg véleményeiket ebben a rendkívül fontos témakörben.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 22.
Uniós országok nagyköveteivel találkozott Markó Béla
Az Európai Unió tagállamainak romániai nagyköveteit, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagykövetét fogadta kedd délután Markó Béla szövetségi elnök. A nagyszámban megjelent diplomaták előtt a miniszterelnök-helyettes a politikai helyzetről beszélt, értékelte a kormány munkáját és prioritásait, illetve tájékoztatott az ezekkel kapcsolatos RMDSZ-álláspontról.
A találkozón az RMDSZ képviseletében jelen volt még Borbély László ügyvezető alelnök, Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, illetve Nagy Zoltán államtitkár és Tudor Veronka államtanácsos.
Új Magyar Szó (Bukarest),
Az Európai Unió tagállamainak romániai nagyköveteit, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagykövetét fogadta kedd délután Markó Béla szövetségi elnök. A nagyszámban megjelent diplomaták előtt a miniszterelnök-helyettes a politikai helyzetről beszélt, értékelte a kormány munkáját és prioritásait, illetve tájékoztatott az ezekkel kapcsolatos RMDSZ-álláspontról.
A találkozón az RMDSZ képviseletében jelen volt még Borbély László ügyvezető alelnök, Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, illetve Nagy Zoltán államtitkár és Tudor Veronka államtanácsos.
Új Magyar Szó (Bukarest),
2010. április 22.
ROMÁNÜLDÖZÉS? – Hatalmi átrendeződés a Székelyföldön és a Har-Kov jelentés
Az 1989-es fordulat során személyes leszámolásokra is sor került, a zavaros helyzetben megszaporodtak a fosztogatások és egyéb bűncselekmények.
Romániában 1989 utolsó két hetében egy zavaros eseménysorozat közepette megbukott Nicolae Ceauşescu diktatúrája. Egy rövid időre a kisebbségben élők számára is úgy tűnhetett, hogy a nemzeti kommunista rendszer összeomlása nemcsak a demokratikus, hanem a nemzeti szabadságjogok kibontakozását is magával hozza. Az ebben reménykedőknek azonban hamarosan csalódniuk kellett. A februári bukaresti zavargások először a fővárosiak számára tették világossá, hogy a romániai forradalom váratlan fordulatot vett, Marosvásárhely fekete márciusa pedig az erdélyi magyarságnak mutatta meg a kisebbségi jogérvényesítés korlátait.
De a diktátor bukása és a márciusi marosvásárhelyi konfliktus közötti időszakban elkezdett összeállni a székelyföldi románellenesség tablója is, amely hamarosan a romániai közélet egy sajátos, máig aktuális jelenségének, az ún. „Har-Kov jelenségnek” az alapjává vált.
Jelen írás ennek a kérdésnek a genezisét próbálja meg röviden bemutatni. Tekintettel a terjedelmi korlátokra, de még inkább arra, hogy a témában eddig még csak szórványosan végeztek kutatásokat, ez elkerülhetetlenül csak vázlatos és töredékes módon lehetséges.
Bár az 1989. decemberi történésekre már kevesen használják a forradalom kifejezést, vagy legalábbis idézőjelbe tették, illetve különféle jelzőkkel látták el, az ország számos településén – különösen a nagyobb városokban – valóban forradalmi volt a hangulat.
Nem volt ez másképp a székelyföldi városokban sem, ahol 1989. december 22-én a lakosság az utcára vonulva tüntetett Ceauşescu ellen. A tömeg számos helyen feldúlta a gyűlölt rezsimet jelképező hivatalokat, a kirobbanó népharagnak pedig a Milícia és a Securitate több alkalmazottja is áldozatul esett, csakúgy, mint más romániai városokban. A fordulat során személyes leszámolásokra is sor került, a zavaros helyzetben megszaporodtak a fosztogatások és egyéb bűncselekmények. Jó ideig még érezhetően ingatag volt a közbiztonság.
„Forradalmi” változások történtek a politikában is, mind országos szinten, mind a Székelyföldön. A számos helyen spontán magyar önszerveződést a Bukarestben, Domokos Géza vezetésével megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség fogta össze. Az RMDSZ csatlakozott a Nemzeti Megmentési Front – a Ion Iliescu vezette új, ideiglenes hatalom – programjához, és tagjai a Front helyi tanácsaiban is helyet kaptak.
Vidéken azonban már meglehetősen korán jelentkeztek az első nemzeti jellegű nézetkülönbségek. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a magyarok most arányosabb részvételt követeltek a hatalomból. Mivel a megbukott rendszerben a román vezetők még a magyar többségű Székelyföldön is felülreprezentáltak voltak, a váltás sok esetben nem csak „politikai”, hanem „nemzeti” színezetet is kapott.
Így gyakran fordult elő, hogy a leváltott vagy maguktól elmenekült román tisztviselők helyét magyarok töltötték be: a helyi lakosság tekintélyét vagy bizalmát élvező személyek, értelmiségiek, továbbá az utóbbi évek során háttérbe szorult volt funkcionáriusok. A nézeteltérések másik fontos oka a magyar igényekben rejlett.
Az RMDSZ még 1989 decemberében megfogalmazta a romániai magyar közösség célkitűzéseit, amelyek megvalósításához szinte azonnal hozzá is kezdett. Az egyik legfontosabb törekvés a magyar intézményrendszer – főképp pedig az önálló oktatási hálózat – visszaállítása volt. A fordulatot követő hatalmi átrendeződés a Székelyföldön számos románt elbizonytalanított, különösen a helyi elit, azaz a nemzeti kommunista rendszert kiszolgáló vagy csak egyszerűen a munkájukat jól-rosszul végző hivatalnokok, értelmiségiek soraiból. Közvetlenül voltak érintve azok a román tanárok is, akik a korábban erőszakkal egyesített román és magyar iskolák szétválasztásával hirtelen tanulók – és így munka – nélkül maradtak.
A karrierjükért vagy megélhetésükért aggódó románok egyaránt gyanakvással szemlélték a kisebbségi jogokért határozottan kiálló új helyi hatalmat, a magyar követelések ugyanis az ő pozícióikat is fenyegetni látszottak. Sokan a korábbi magyar dominancia, a „magyar világ” visszaállításától tartottak. A régi beidegződésekre, a korábbi évtizedekben gondosan életben tartott történelmi sérelmekre épülő bizalmatlanság, amelyet a zavaros romániai politikai helyzetben szélsebesen terjedő pletykák és híresztelések is erősítettek, kiváló táptalajul szolgált egy etnikai konfrontáció számára. A félelmek már az 1990-es év első napjaiban elkezdtek egyre konkrétabb alakot ölteni. Január elején a csíkszeredai románok képviseletében három politikus egy emlékiratot nyújtott be a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának a Hargita megyében 1989. december 22. után történt románellenes eseményekről.
A dokumentum soviniszta megnyilvánulásokról, több bestiális gyilkosságról és rongálásokról számol be, továbbá arról, hogy románellenes hangulat alakult ki a magyar többségű megyében. Szerzői szerint a románok elleni névtelen fenyegetések, a megfélemlítés, a munkahelyi atrocitások és visszaélések – románok elbocsátása, leváltása – arra irányultak, hogy megtisztítsák Hargita megyét a románoktól.
A széles körű, jól szervezett akciók mögött pedig a magyar nacionalizmust, illetve a magyar hatalmi dominancia megteremtésének célját látták. Ugyanezekben a napokban olyan hírek is érkeztek Bukarestbe, hogy a székelyföldi megmozdulásokban magyar állampolgárok is részt vettek. Noha egyes források szerint a kormányzat helyszínen tájékozódó megbízottja az állítások egy részét megalapozatlannak találta, a feszültség tovább nőtt.
A magyarság képviseletében ténykedő RMDSZ törekvéseit – a magyar túlsúlynak köszönhetően – Hargita és Kovászna megyében többnyire siker koronázta, ám az 1990-re már csak csekély magyar többséggel bíró Marosvásárhelyen a román elitek ellenállása szívósabbnak bizonyult. A februárban megalakult – magát kulturális szervezetként meghatározó, ám a korábbi rendszer számos hívét is tömörítő – Vatra Românească a helyi románság önvédelmét hirdetve sikeresen mobilizálta a magukat fenyegetve érzőket.
Aktivitásának köszönhetően Maros megye székhelyén egymást követték a magyar és román tüntetések és ellentüntetések, amelyek végül nyílt konfliktusba torkolltak március 19-én. Igaz, hogy a polgárháborúra emlékeztető konfliktust Marosvásárhelyen viszonylag gyorsan sikerült pacifikálni, és a magyar-román feszültségek többé már nem érték el ezt az intenzitást, ám az ellentétek nem szűntek meg.
Mindössze az eszközök változtak – a konfrontáció a továbbiakban tüntetések és kisebb incidensek révén, illetve a törvényhozásban és a médiában folytatódott. A különféle magyar igényekre (magyar intézmények létrehozása, magyar nemzetiségű hivatalnokok kinevezése, magyar feliratok kihelyezése stb.) gyakran meglehetősen ingerülten reagált a román közvélemény, amely mindezeket nacionalista, revizionista és románellenes megnyilvánulásokként értékelte.
Nem csoda, hiszen a román közgondolkodást – és korántsem csak az elitek szintjén – meghatározta a több évtizedes nemzetállam-építés, különösen pedig a nemzeti kommunista közelmúlt mindent átszövő nacionalizmusa. És épp a magyar törekvések számítottak a román nemzeti érdekeket sértő vagy azokat leginkább veszélyeztető fő tényezőnek.
A magyarok ugyanakkor saját sérelmeik hosszú listájából és jogosnak, természetesnek tartott igényeikből indultak ki, amelyeket minél gyorsabban akartak orvosolni, illetve érvényesíteni. Román részről ezt sokan türelmetlen, agresszív fellépésként élték meg, nem egyszer még azok is, akik alapjában véve nem utasították el a magyar követeléseket. A vélt vagy valós nemzeti érdekek egymásnak feszültek, amihez a hátteret az ideiglenes hatalom bizonytalan helyzete, illetve a belpolitikai viharok alkották.
Míg a Nemzeti Megmentési Front január 5-i nyilatkozata viszonylag nagyvonalú ígéreteket tartalmazott a nemzeti kisebbségek jogairól, a kormányzat későbbi ténykedése egyre ellentmondásosabbá vált. Jó néhány helyzetértékelés rámutat, hogy a politikai küzdelmek (az ideiglenes hatalom konszolidálódása, a júniusi parlamenti választások stb.) során a hatalom számára kézenfekvőnek tűnhetett a nemzeti kártya kijátszása.
A magyar veszéllyel a kormányzat elterelhette a figyelmet a gazdasági problémákról, a román nemzeti érdekek melletti kiállásával pedig növelhette egyre inkább megkérdőjelezett legitimitását. Mindez meglehetősen szűkre szabta a magyar közösség képviselőinek mozgásterét az elkövetkező – tulajdonképpen az 1996-os választásokig tartó – időszakban, és jobbára defenzívába kényszerítette a magyar politikusokat.
Az egyik legkomolyabb új kihívás 1990 végén kezdett érlelődni, amikor a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt politikusainak kezdeményezésére parlamenti bizottságot hoztak létre a Hargita és Kovászna megyéből a forradalom után elüldözött románok meghallgatására.
A bizottság közel egy évig dolgozott, jelentését pedig 1991 őszén terjesztette a törvényhozás és a nyilvánosság elé, egy bel- és külpolitikai szempontból egyaránt feszült időszakban. Míg a romániai politikai életre többek közt a Petre Roman-kormány erőszakos megbuktatása (az 1991. szeptemberi bányászjárás) vagy az agyagfalvi autonómia-kezdeményezés nyomta rá a bélyegét, a nemzetközi kontextust a jugoszláviai válság határozta meg.
A jelentés ennek megfelelően nagy vihart kavart a közéletben, felolvasását élő adásban közvetítette a román televízió is. A terjedelmes szöveg megállapításainak egy része az 1990 eleji – már említett – emlékirat vádjait idézte fel vagy ismételte meg: a két székelyföldi megyében ezek szerint az 1989-es forradalom románellenes jelleget öltött.
Ennek következtében hét gyilkosságra, számos erőszakos cselekedetre és rongálásra került sor, rendszeressé váltak a (magyar) nacionalista, szeparatista megmozdulások és akciók, a románellenes légkör hatására pedig körülbelül 4000 románnak kellett elhagynia Hargita és Kovászna megyét. A bizottság két RMDSZ-es tagja azonban nem írta alá a jelentést, és különvéleményt fogalmazott meg.
A napokig tartó parlamenti vitában RMDSZ-ellenes bírálatok és hazafias szólamok váltakoztak heves, nem egyszer kifejezetten magyarellenes felszólalásokkal. Egyes képviselők keménykezű intézkedéseket is javasoltak a székelyföldi „rendteremtés” érdekében. Bár a dokumentum jó néhány állítását az RMDSZ képviselői megcáfolták, a vita parttalan vádaskodásokba torkollott, a jelentést pedig a román parlament 1992 elején elfogadta.
Az 1989 utáni székelyföldi események markánsan eltérő értelmezései a vitában is jól láthatóvá váltak. Ezek a különbségek fokozatosan két párhuzamos narratívába rendeződtek, és azóta is egymás mellett léteznek. Az egyik – főleg, de nem kizárólag magyar – interpretáció szerint egyfajta visszarendeződési kísérletről beszélhetünk.
Azaz, hogy a fordulat utáni demokratikus átrendeződést és a kisebbségi jogok ezzel járó visszaállítását-bővítését mesterségesen kreált etnikai konfliktussal próbálták megakadályozni különféle román csoportok, főként nacionalisták és a múlt rendszer hívei.
A másik, román „nemzetvédő” narratíva ezzel szemben a lezajlott folyamatokat egy olyan „magyar hatalomátvételként” írja le, amely nemcsak a székelyföldi románok ellehetetlenítésére irányult, hanem végső soron Románia területi egységét is veszélyeztette.
A két olvasatban többé-kevésbé világosak a szerepek, a „jók”, a „rosszak” és törekvéseik, és mindkettő kerek egésszé áll össze, így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs közöttük átjárás.
Anélkül, hogy belemennék a két interpretáció értékelésébe, csak annyit jegyeznék meg, hogy a „nemzetvédő” narratíva több tézisét az azóta eltelt közel két évtizedes időszak eseményei is cáfolni látszanak. Ám az ebben az időszakban a Székelyföldről és az ottani helyzetről kialakult (torz)kép mindmáig hatással van a régió romániai megítélésére.
Ez pedig annak is köszönhető, hogy az azóta történtek nagyobb nehézségek nélkül beilleszthetőek mindkét olvasatba, fenntartva a „Har-Kov jelenség” aktualitását. Igaz, a forma némileg változott – a hangnem az időnkénti kirohanások és sarkos megfogalmazások ellenére is mérséklődött –, a tartalom viszont alig. A lényeg továbbra is ugyanaz marad: milyen lesz a Székelyföld a jövőben?
A cikk a Románüldözés a Székelyföldön? Egy állítólagos etnikai tisztogatás történetei c. tanulmány rövidített változata. (Juhász József – Krausz Tamás (szerk.): Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után. L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest 2009.) A szerző a Terra Recognita Alapítvány történésze.
Zahorán Csaba
Transindex.ro
Az 1989-es fordulat során személyes leszámolásokra is sor került, a zavaros helyzetben megszaporodtak a fosztogatások és egyéb bűncselekmények.
Romániában 1989 utolsó két hetében egy zavaros eseménysorozat közepette megbukott Nicolae Ceauşescu diktatúrája. Egy rövid időre a kisebbségben élők számára is úgy tűnhetett, hogy a nemzeti kommunista rendszer összeomlása nemcsak a demokratikus, hanem a nemzeti szabadságjogok kibontakozását is magával hozza. Az ebben reménykedőknek azonban hamarosan csalódniuk kellett. A februári bukaresti zavargások először a fővárosiak számára tették világossá, hogy a romániai forradalom váratlan fordulatot vett, Marosvásárhely fekete márciusa pedig az erdélyi magyarságnak mutatta meg a kisebbségi jogérvényesítés korlátait.
De a diktátor bukása és a márciusi marosvásárhelyi konfliktus közötti időszakban elkezdett összeállni a székelyföldi románellenesség tablója is, amely hamarosan a romániai közélet egy sajátos, máig aktuális jelenségének, az ún. „Har-Kov jelenségnek” az alapjává vált.
Jelen írás ennek a kérdésnek a genezisét próbálja meg röviden bemutatni. Tekintettel a terjedelmi korlátokra, de még inkább arra, hogy a témában eddig még csak szórványosan végeztek kutatásokat, ez elkerülhetetlenül csak vázlatos és töredékes módon lehetséges.
Bár az 1989. decemberi történésekre már kevesen használják a forradalom kifejezést, vagy legalábbis idézőjelbe tették, illetve különféle jelzőkkel látták el, az ország számos településén – különösen a nagyobb városokban – valóban forradalmi volt a hangulat.
Nem volt ez másképp a székelyföldi városokban sem, ahol 1989. december 22-én a lakosság az utcára vonulva tüntetett Ceauşescu ellen. A tömeg számos helyen feldúlta a gyűlölt rezsimet jelképező hivatalokat, a kirobbanó népharagnak pedig a Milícia és a Securitate több alkalmazottja is áldozatul esett, csakúgy, mint más romániai városokban. A fordulat során személyes leszámolásokra is sor került, a zavaros helyzetben megszaporodtak a fosztogatások és egyéb bűncselekmények. Jó ideig még érezhetően ingatag volt a közbiztonság.
„Forradalmi” változások történtek a politikában is, mind országos szinten, mind a Székelyföldön. A számos helyen spontán magyar önszerveződést a Bukarestben, Domokos Géza vezetésével megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség fogta össze. Az RMDSZ csatlakozott a Nemzeti Megmentési Front – a Ion Iliescu vezette új, ideiglenes hatalom – programjához, és tagjai a Front helyi tanácsaiban is helyet kaptak.
Vidéken azonban már meglehetősen korán jelentkeztek az első nemzeti jellegű nézetkülönbségek. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a magyarok most arányosabb részvételt követeltek a hatalomból. Mivel a megbukott rendszerben a román vezetők még a magyar többségű Székelyföldön is felülreprezentáltak voltak, a váltás sok esetben nem csak „politikai”, hanem „nemzeti” színezetet is kapott.
Így gyakran fordult elő, hogy a leváltott vagy maguktól elmenekült román tisztviselők helyét magyarok töltötték be: a helyi lakosság tekintélyét vagy bizalmát élvező személyek, értelmiségiek, továbbá az utóbbi évek során háttérbe szorult volt funkcionáriusok. A nézeteltérések másik fontos oka a magyar igényekben rejlett.
Az RMDSZ még 1989 decemberében megfogalmazta a romániai magyar közösség célkitűzéseit, amelyek megvalósításához szinte azonnal hozzá is kezdett. Az egyik legfontosabb törekvés a magyar intézményrendszer – főképp pedig az önálló oktatási hálózat – visszaállítása volt. A fordulatot követő hatalmi átrendeződés a Székelyföldön számos románt elbizonytalanított, különösen a helyi elit, azaz a nemzeti kommunista rendszert kiszolgáló vagy csak egyszerűen a munkájukat jól-rosszul végző hivatalnokok, értelmiségiek soraiból. Közvetlenül voltak érintve azok a román tanárok is, akik a korábban erőszakkal egyesített román és magyar iskolák szétválasztásával hirtelen tanulók – és így munka – nélkül maradtak.
A karrierjükért vagy megélhetésükért aggódó románok egyaránt gyanakvással szemlélték a kisebbségi jogokért határozottan kiálló új helyi hatalmat, a magyar követelések ugyanis az ő pozícióikat is fenyegetni látszottak. Sokan a korábbi magyar dominancia, a „magyar világ” visszaállításától tartottak. A régi beidegződésekre, a korábbi évtizedekben gondosan életben tartott történelmi sérelmekre épülő bizalmatlanság, amelyet a zavaros romániai politikai helyzetben szélsebesen terjedő pletykák és híresztelések is erősítettek, kiváló táptalajul szolgált egy etnikai konfrontáció számára. A félelmek már az 1990-es év első napjaiban elkezdtek egyre konkrétabb alakot ölteni. Január elején a csíkszeredai románok képviseletében három politikus egy emlékiratot nyújtott be a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának a Hargita megyében 1989. december 22. után történt románellenes eseményekről.
A dokumentum soviniszta megnyilvánulásokról, több bestiális gyilkosságról és rongálásokról számol be, továbbá arról, hogy románellenes hangulat alakult ki a magyar többségű megyében. Szerzői szerint a románok elleni névtelen fenyegetések, a megfélemlítés, a munkahelyi atrocitások és visszaélések – románok elbocsátása, leváltása – arra irányultak, hogy megtisztítsák Hargita megyét a románoktól.
A széles körű, jól szervezett akciók mögött pedig a magyar nacionalizmust, illetve a magyar hatalmi dominancia megteremtésének célját látták. Ugyanezekben a napokban olyan hírek is érkeztek Bukarestbe, hogy a székelyföldi megmozdulásokban magyar állampolgárok is részt vettek. Noha egyes források szerint a kormányzat helyszínen tájékozódó megbízottja az állítások egy részét megalapozatlannak találta, a feszültség tovább nőtt.
A magyarság képviseletében ténykedő RMDSZ törekvéseit – a magyar túlsúlynak köszönhetően – Hargita és Kovászna megyében többnyire siker koronázta, ám az 1990-re már csak csekély magyar többséggel bíró Marosvásárhelyen a román elitek ellenállása szívósabbnak bizonyult. A februárban megalakult – magát kulturális szervezetként meghatározó, ám a korábbi rendszer számos hívét is tömörítő – Vatra Românească a helyi románság önvédelmét hirdetve sikeresen mobilizálta a magukat fenyegetve érzőket.
Aktivitásának köszönhetően Maros megye székhelyén egymást követték a magyar és román tüntetések és ellentüntetések, amelyek végül nyílt konfliktusba torkolltak március 19-én. Igaz, hogy a polgárháborúra emlékeztető konfliktust Marosvásárhelyen viszonylag gyorsan sikerült pacifikálni, és a magyar-román feszültségek többé már nem érték el ezt az intenzitást, ám az ellentétek nem szűntek meg.
Mindössze az eszközök változtak – a konfrontáció a továbbiakban tüntetések és kisebb incidensek révén, illetve a törvényhozásban és a médiában folytatódott. A különféle magyar igényekre (magyar intézmények létrehozása, magyar nemzetiségű hivatalnokok kinevezése, magyar feliratok kihelyezése stb.) gyakran meglehetősen ingerülten reagált a román közvélemény, amely mindezeket nacionalista, revizionista és románellenes megnyilvánulásokként értékelte.
Nem csoda, hiszen a román közgondolkodást – és korántsem csak az elitek szintjén – meghatározta a több évtizedes nemzetállam-építés, különösen pedig a nemzeti kommunista közelmúlt mindent átszövő nacionalizmusa. És épp a magyar törekvések számítottak a román nemzeti érdekeket sértő vagy azokat leginkább veszélyeztető fő tényezőnek.
A magyarok ugyanakkor saját sérelmeik hosszú listájából és jogosnak, természetesnek tartott igényeikből indultak ki, amelyeket minél gyorsabban akartak orvosolni, illetve érvényesíteni. Román részről ezt sokan türelmetlen, agresszív fellépésként élték meg, nem egyszer még azok is, akik alapjában véve nem utasították el a magyar követeléseket. A vélt vagy valós nemzeti érdekek egymásnak feszültek, amihez a hátteret az ideiglenes hatalom bizonytalan helyzete, illetve a belpolitikai viharok alkották.
Míg a Nemzeti Megmentési Front január 5-i nyilatkozata viszonylag nagyvonalú ígéreteket tartalmazott a nemzeti kisebbségek jogairól, a kormányzat későbbi ténykedése egyre ellentmondásosabbá vált. Jó néhány helyzetértékelés rámutat, hogy a politikai küzdelmek (az ideiglenes hatalom konszolidálódása, a júniusi parlamenti választások stb.) során a hatalom számára kézenfekvőnek tűnhetett a nemzeti kártya kijátszása.
A magyar veszéllyel a kormányzat elterelhette a figyelmet a gazdasági problémákról, a román nemzeti érdekek melletti kiállásával pedig növelhette egyre inkább megkérdőjelezett legitimitását. Mindez meglehetősen szűkre szabta a magyar közösség képviselőinek mozgásterét az elkövetkező – tulajdonképpen az 1996-os választásokig tartó – időszakban, és jobbára defenzívába kényszerítette a magyar politikusokat.
Az egyik legkomolyabb új kihívás 1990 végén kezdett érlelődni, amikor a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt politikusainak kezdeményezésére parlamenti bizottságot hoztak létre a Hargita és Kovászna megyéből a forradalom után elüldözött románok meghallgatására.
A bizottság közel egy évig dolgozott, jelentését pedig 1991 őszén terjesztette a törvényhozás és a nyilvánosság elé, egy bel- és külpolitikai szempontból egyaránt feszült időszakban. Míg a romániai politikai életre többek közt a Petre Roman-kormány erőszakos megbuktatása (az 1991. szeptemberi bányászjárás) vagy az agyagfalvi autonómia-kezdeményezés nyomta rá a bélyegét, a nemzetközi kontextust a jugoszláviai válság határozta meg.
A jelentés ennek megfelelően nagy vihart kavart a közéletben, felolvasását élő adásban közvetítette a román televízió is. A terjedelmes szöveg megállapításainak egy része az 1990 eleji – már említett – emlékirat vádjait idézte fel vagy ismételte meg: a két székelyföldi megyében ezek szerint az 1989-es forradalom románellenes jelleget öltött.
Ennek következtében hét gyilkosságra, számos erőszakos cselekedetre és rongálásra került sor, rendszeressé váltak a (magyar) nacionalista, szeparatista megmozdulások és akciók, a románellenes légkör hatására pedig körülbelül 4000 románnak kellett elhagynia Hargita és Kovászna megyét. A bizottság két RMDSZ-es tagja azonban nem írta alá a jelentést, és különvéleményt fogalmazott meg.
A napokig tartó parlamenti vitában RMDSZ-ellenes bírálatok és hazafias szólamok váltakoztak heves, nem egyszer kifejezetten magyarellenes felszólalásokkal. Egyes képviselők keménykezű intézkedéseket is javasoltak a székelyföldi „rendteremtés” érdekében. Bár a dokumentum jó néhány állítását az RMDSZ képviselői megcáfolták, a vita parttalan vádaskodásokba torkollott, a jelentést pedig a román parlament 1992 elején elfogadta.
Az 1989 utáni székelyföldi események markánsan eltérő értelmezései a vitában is jól láthatóvá váltak. Ezek a különbségek fokozatosan két párhuzamos narratívába rendeződtek, és azóta is egymás mellett léteznek. Az egyik – főleg, de nem kizárólag magyar – interpretáció szerint egyfajta visszarendeződési kísérletről beszélhetünk.
Azaz, hogy a fordulat utáni demokratikus átrendeződést és a kisebbségi jogok ezzel járó visszaállítását-bővítését mesterségesen kreált etnikai konfliktussal próbálták megakadályozni különféle román csoportok, főként nacionalisták és a múlt rendszer hívei.
A másik, román „nemzetvédő” narratíva ezzel szemben a lezajlott folyamatokat egy olyan „magyar hatalomátvételként” írja le, amely nemcsak a székelyföldi románok ellehetetlenítésére irányult, hanem végső soron Románia területi egységét is veszélyeztette.
A két olvasatban többé-kevésbé világosak a szerepek, a „jók”, a „rosszak” és törekvéseik, és mindkettő kerek egésszé áll össze, így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs közöttük átjárás.
Anélkül, hogy belemennék a két interpretáció értékelésébe, csak annyit jegyeznék meg, hogy a „nemzetvédő” narratíva több tézisét az azóta eltelt közel két évtizedes időszak eseményei is cáfolni látszanak. Ám az ebben az időszakban a Székelyföldről és az ottani helyzetről kialakult (torz)kép mindmáig hatással van a régió romániai megítélésére.
Ez pedig annak is köszönhető, hogy az azóta történtek nagyobb nehézségek nélkül beilleszthetőek mindkét olvasatba, fenntartva a „Har-Kov jelenség” aktualitását. Igaz, a forma némileg változott – a hangnem az időnkénti kirohanások és sarkos megfogalmazások ellenére is mérséklődött –, a tartalom viszont alig. A lényeg továbbra is ugyanaz marad: milyen lesz a Székelyföld a jövőben?
A cikk a Románüldözés a Székelyföldön? Egy állítólagos etnikai tisztogatás történetei c. tanulmány rövidített változata. (Juhász József – Krausz Tamás (szerk.): Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után. L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest 2009.) A szerző a Terra Recognita Alapítvány történésze.
Zahorán Csaba
Transindex.ro
2010. április 23.
Új kezdet vagy végjáték? – A Magyar Polgári Párt abszurdja
Előzmények dióhéjban
Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletét hosszú időn keresztül egyetlen szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) birtokolta, majd 1996-tól, az addig nemzeti önkormányzatként működő szervezet román versenypárttá alakításától kezdve a monopólium megtöréséig, 2008-ig bitorolta.
2003-ban létrejött ugyan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), továbbá a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), de az első kettő parlamentszerű, választásokon nem induló testület, az MPSZ-t pedig induláskor elgáncsolták. Emlékezetes, hogy 2004-ben a MPSZ 54.000 támogató aláírást gyűjtött össze, jóval többet, mint amennyit az egyébként mélyen antidemokratikus, oligarchisztikus és versenyellenes román választási törvény megkövetelt. Ennek dacára, az RMDSZ mesterkedései nyomán, a román illetékes hatóságok formai hibára hivatkozva leseperték az asztalról az aláírásokat s nem engedték indulni a Magyar Polgári Szövetséget a választáson. Válaszul az MPSZ vezetői egy új párt bejegyzéséről döntöttek.
Az aláírások lassan gyűltek, de végül 2007 végére sikerült őket összeszedni és 2008 elején bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). A 2008-as önkormányzati választások után sort kellett volna keríteni az új vezetőség megválasztására, de az alapító elnök a párt legfelsőbb fórumának összehívásával kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatokba keveredett, a megyei elnököknek a kongresszus összehívására vonatkozó levelét nem vette figyelembe, sőt, kiadott a sajtónak egy olyan, a korábbinak ellentmondó közleményt a megyei elnökök nevében, melyet azok közül többen nem írtak alá s ezt később a sajtóban is közzétették. Magyarán: hamisítás történt. A 2008-as parlamenti választásokon az MPP nem indult, az általa támogatott független jelöltek elvéreztek.
2009. március 14-én végül sor került Gyergyószentmiklóson az első Országos Tanács megszervezésére, melyen Szász Jenő levezető elnök javaslatára a meghívottaknak szavazati jogot biztosítottak. Ez eleve törvény- és alapszabályzat-ellenes lépés volt, de hogy még nagyobb legyen a szabálytalanság, a meghívottak és a legitim küldöttek vegyesen ültek, sötétzöld és világoszöld cédulákkal és a szavazás pillanatában még azt sem lehetett tudni, hogy azok szavaznak-e, akik erre jogosultak vagy mások is. A gyűlésről a törvényesség és alapszabályzatszerűség hívei kivonultak, majd több háttéregyeztetés után az alapító elnök csökönyössége miatt kénytelenek voltak bírósághoz fordulni, mely a nemrégiben hozta meg döntését, megtagadva a törvénytelen módon meghozott alapszabályzat-módosítások bejegyzését.
Ami 2009. március 14-én történt, az súlyosabb alapszabályzat-sértés, mint amit a Markó korszakban az RMDSZ-en belül valaha elkövettek. Hasonlót az RMDSZ történetében csak a Domokos korszakban találunk: a Hargita megyei 1992-es listahamisítás volt ilyen súlyú, illetve ennél is súlyosabb szabályzatsértés, amikor az elnök – s implicit a román hatalom – embereit a legitim fórumokon elszenvedett vereség után a mindmáig sem létező Hargita megyei szervezetre való hivatkozással összehívott illegitim elektoros gyűlés segítségével juttatták végül vissza a képviselői listára, hosszas egyeztetések után. De aki az RMDSZ-t többek között azért hagyta el, mert elege volt a sorozatos szabálysértésekből, a hivatalos nyilatkozatok és a gyakorlati politika ellentmondásaiból, a posztkommunista antidemokratizmusból, azt aligha vigasztalja, hogy 1993 előtt az RMDSZ vezetői még Szász Jenőnél is gátlástalanabbak voltak.
Levélváltás és újabb küldöttgyűlés
A kiélezett helyzet, melyben nem kevesebb forog kockán, mint az, hogy lesz-e egyáltalán Erdélyben egy hiteles, minden magyar számára felvállalható autonomista ellenpólusa az RMDSZ-nek, Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét is szóra bírta, aki a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőinek illetve önkormányzati képviselőinek címzett nyílt levelében többek között a következőket szögezte le: „A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.” Jobbat Tőkés László se ajánlhatott, mint azt, hogy a levél címzettjei bírják rá az elnököt a gyűlés elhalasztására és megfelelő előkészítésére: „Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.”
Válaszul Szász Jenő azt rótta fel impertinens stílusban Tőkés Lászlónak, hogy összefogott a RMDSZ-szel az Európa Parlamenti választásokon, pontosabban elfogadta egy együttműködési keret-megállapodás megkötésével párhuzamosan a neki felajánlott első helyet az RMDSZ listáján. Szász szerint Tőkés László „becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket”,“egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud”. Szász Jenő a diktátorok szokása szerint összetéveszti saját magát a Magyar Polgári Párttal, hiszen Tőkés László éppen az MPP maradék erkölcsi és politikai tőkéjének megóvása érdekében fogalmazta meg nyílt levelét. Az a Szász Jenő által is elismert tény, hogy az EMNT felajánlotta az MPP-nek az általa betölthető negyedik helyet az RMDSZ listáján, (az egyetlen EMNT-s hely, mely bejutásra esélye volt a listavezetői, Tőkés Lászlónak fenntartott hely után) elég nehezen egyeztethető össze az ártó szándékkal. Az is érdekes, hogy miközben bizonyos feltételek mellett ő maga is hajlandó lett volna az RMDSZ-szel „összefogni” a 2008-as választásokon, ha ugyanezt Tőkés László teszi, akkor az a választás szabadságáért küzdő emberek becsapása. Érdemes azt is felidézni, hogy Szász Jenő választások után még olyan nyilatkozatra is ragadtatta magát, miszerint ha az RMDSZ közösen indult volna az MPP-vel, akkor olyan frakciója lett volna az erdélyi magyarságnak, melyet kormányalakításkor nem lehetett volna megkerülni.
Azt is figyelmen kívül hagyta Szász, hogy Tőkés László – amennyiben folytatni akarta EP-képviselőként a megkezdett munkát – kénytelen volt az RMDSZ irányában nyitni, hiszen az MPP súlyosan lejáratta magát a 2008-as parlamenti választásokon. Az RMDSZ-es orientáció mellett szólt az is, hogy a Markó Béla ügyes taktikával és nagy médiavisszhang mellett felajánlotta Tőkés Lászlónak az első helyet pártja listáján. Ha ezt Tőkés László nem fogadta volna el, az egész erdélyi média, pontosabban az erdélyi média RMDSZ-párti 90%-a, azt harsogta volna, hogy Tőkés Lászlónak egyetlen célja az egységbontás, hogy az RMDSZ milyen nagylelkű ajánlatot tett, amit a destruktív, összeférhetetlen és az RMDSZ-t kibuktatni akaró Tőkés László nem volt hajlandó elfogadni stb. A végül meghozott döntés kétségkívül törést okozott az autonomista oldalon, mind az élbolyban, mind a középgárda körében s vélhető, hogy zavart okozott a szavazóbázis szintjén is. Az RMDSZ-t sem sikerült visszaterelni az autonómia útjára, de mindmáig megválaszolatlan és talán megválaszolhatatlan kérdés, hogy jobb lett volna-e ennél a forgatókönyvnél, ha Tőkés László függetlenként elbukik.
Egységes jobboldal akkor sem lenne, hisz Szász Jenő hatalom-megőrzési reflexei nem környezetfüggőek, nem kívülről indukáltak hanem belülről jövőek. Tőkés László helyett pedig Kovács Péter ülne az EP-ben.
Összefoglalóan megállapítható, hogy Tőkés László döntése az adott helyzetben, ha vitatható is, de politikailag racionális, nemzetpolitikai haszonnal is bíró döntés volt. S legkevésbé a nemzeti oldal pártját, alkotmányjogi, választási szempontból az RMDSZ egyetlen alternatíváját szétziláló, tönkretevő, feudumként kezelő és zárványpárttá alakító Szász Jenő az, aki ezért pálcát törhet Tőkés László felett.
OT reload
Miután a bíróság kimondta, hogy az egy évvel ezelőtti Országos Tanács határozatai törvénytelenek voltak, Szász Jenő sebtiben összehívott egy újabb Országos Tanácsot anélkül, hogy megvárta volna a bírósági ítélet indoklását.
Az elnök kongresszusi beszéde féktelen demagógiával másokat tett felelőssé a párt egy éves ex lex állapotban való tartásáért, saját magát pedig áldozatnak állította be. Nemhogy nem követte meg a küldöttgyűlést a bírósági döntés nyomán, de ellentámadásba lendült s nem kevesebbet volt képes állítani, mint azt, hogy „egy esztendeje nem egy jogvita, hanem egy jogvitának álcázott ádáz politikai vita az eredője a pártunkon belüli feszültségeknek.” Most ne akadjunk fel azon a fogalmazási malőrön, hogy az eredő nem szinonimája a forrásnak vagy az eredetnek, egy elnök lehet annyira elfoglalt, hogy ne legyen ideje a számára megírt beszédekből az efféle zöldségeket kigyomlálni. A probléma az, hogy a döglött macskát a szomszéd kertjébe dobja át.
Szász szerint az EMNT-RMDSZ választási megállapodásnak „A nyilvánosan be nem vallott (…) céljuk (…) az volt, hogy az EMNT maga alá gyűrje a korábbi szövetségeseit, az MPP-t és SZNT-t.” „Az első Országos Tanács ülésén igyekeztek nekik tetsző vezetőséget ültetni az MPP élére és amikor az MPP többségi akaratába ütköztek, akkor próbálták az egész ülést botrányba fullasztani, majd jogilag vitatni a többség akaratát.” Íme, milyen egyszerű erdélyi összeesküvés-elméletet fabrikálni a semmiből, leplezendő a saját szarvashibákat. Ostromlott vár hangulat, mindenki az egyetlen igaz, őszinte és elkötelezett ember és párt ellen. A botrányt Szász szerint nem maga okozta törvény- és alapszabályzat-ellenes lépéseivel, melyeknek egyetlen célja az volt, hogy garantáltan megőrizhesse a pozícióját. Nem. A botrányt azok okozták, akik felháborodtak azon, hogy a szavazati jogot olyanokra is kiterjesztik, akiket erre semmilyen jogszabály fel nem jogosít.
A féktelen demagógiának a küldöttek bedőltek. Csont nélkül, nagy többséggel megszavaztak mindent, amit elébük terjesztettek. Szász Jenő a titkos szavazáson elsöprő többséget kapott. A gyűlésen kizárták Gergely Balázst, aki tavaly Szász Jenő kihívója volt, de a botrányos szavazatkiterjesztő döntés után kivonult a gyűlésről, Kali Istvánt, a Maros megyei MPP egyik alapítóját, Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei MPP prominensét, aki a jogszerűség visszaállítása érdekében indított per egyik mozgatója volt, Murvai Miklóst, az Arad megyei MPP alelnökét, Nagy István pécskai közírót (http://blog.erdely.ma/nagyvarjas) valamit e sorok íróját. Az ürügy az alapszabályzat sorozatos megsértése. Az MPP alapszabályzata ugyanis szankcionálja a hivatalos irányvonallal való szembehelyezkedést. De mivel a hivatalos irányvonal 2009. március 14-étől eltért az alapszabályzatszerűségtől és törvényszerűségtől, a szembehelyezkedés az ezt felismerő tagok számára kötelességszerű volt. Ilyen alapon egyébként ki lehetett volna zárni az MPP-tagság gondolkodó részének nagy többségét.
Külön dicsőség Arad megyének, hogy a hat kizártból három idevalósi. Vélhető, hogy nagyon kényelmetlenek lehettek az elnöknek az aradiak, ha ennyi figyelmet fordított rájuk, annak dacára, hogy Aradon, a Szórványban sok esélye nincs az MPP-nek s az OT-n belül is elhanyagolható az aradiak szavazóereje. Vélhető, hogy ezzel próbálta megtorolni a hivatalos vezetés azt, hogy az MPP belső levelezési listáján az aradiak következetes és cáfolhatatlan érvekkel bizonyították az elnök eljárásnak tarthatatlanságát és személyének alkalmatlanságát az általa betöltött posztra. Külön érdekesség Murvai Miklós esete. Ő ellentétben Nagy Istvánnal és e sorok írójával nyilvánosság előtt soha nem bírálta az MPP vezetését, egyedül a BELSŐ levelezési listán fejtette ki érveit e témával kapcsolatban. Az ő esetében még ürügy sincs a kizárásra, mely Orwell 1984 című regényének anti-utópiáját idézi.
Szász Jenő azt mondotta kongresszusi beszédében: „Markó Béla és társai a Köcsög utcában elégedetten röhögnek a markukba, nekik már semmit nem kell tenniük csak hátradőlni, partnerük a „nemzeti összefogásban”, az EMNT szorgosan elvégzi a piszkos munkát.” Nos, ha ebben a mondatban négy betűt (EMNT) kicserélünk hét másikra (Szász Jenő), és kihúzzuk a „nemzeti összefogásra” vonatkozó pár szót, akkor bizony egy tökéletesen igaz megállapítást kapunk.
Szász Jenő megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványát a december 1-i Cotroceni látogatásával kapcsolatban is. „Amíg nem lesz Erdélyben autonómiánk és amíg engem, az MPP elnökét, meghívnak a Cotroceni palotába, mindaddig el fogok oda menni december 1-én, nem koccintani, nem elveket feladni és „hazát” árulni, hanem jelenlétünkkel emlékeztetni, hogy az adósság rendezése esedékes”. A szomorú helyzet az, hogy arról, hogy Szász bármi módon emlékeztette-e a román felet az adósság rendezésének esedékességére december 1-én, semmiféle sajtóértesülés nem szól. Annál több viszont arról a szomorú párhuzamról, mely fennáll a gyalázatos Kempinsky szállóbeli koccintással, melyen Medgyessy Péter, Adrian Nastase, az RMDSZ részéről pedig Verestóy Attila és Kelemen Atilla vettek részt. Ezzel a nem is oly erőltetett párhuzammal kell szembesüljenek az MPP tisztségviselők, tagok és szimpatizánsok nemcsak a sajtóban, hanem a mindennapi kommunikációban mind a választók, mind a kaján RDMSZ-es kollegák részéről.
Jellemző a gyűlés előkészítetlenségére, hogy olyan határozatot is megszavaztattak a küldöttekkel, miszerint „Nem jelölhetőek, illetve nem választhatóak meg a Magyar Polgári Párt vezető tisztségeibe helyi, megyei vagy országos szinten olyan személyek, akik más, politikai célokat is követő szervezetnek, mozgalmak a tagjai vagy tisztségviselői.” (…)
„Azon tagok ellen akik ezen határozatban foglaltakkal szemben bárminemű formában megnyilvánulnak fegyelmi eljárás indítódik (sic), az Alapszabályzatnak megfelelően.”
Kíváncsian várom, hogy mikor „indítódik” eljárás Szász Jenő ellen, aki az SZNT-nek alelnöke s mégis jelölték az MPP elnöki tisztségére. Ezt az abszurd határozatot nyilván azok ellen hozták, akik az MPP mellett a Szász Jenő által ellenségnek kikiáltott EMNT-nek is tagjai, de nem voltak képesek megtalálni a megfelelő jogi megfogalmazást ahhoz, hogy e paragrafus ne legyen vonatkoztatható az SZNT-re is.
Tőkés András, a Maros megyei MPP prominense, a párt alapító alelnöke a Gyergyószentmiklóson, a második OT-n történtekre reagálásképpen kiadott egy nyilatkozatot s meghirdetett egy mozgalmat. Tőkés András állásfoglalása rámutat „A gyanútlan küldöttek, a számukat meghaladó elnöki meghívottak gyűrűjében, megszavazták az „osztályellenség” egy részének a pártból való kizárását. Nem a pereskedőket, hanem a fajsúlyos ellenzékieket. A bírósági döntés által is igazolt törvénysértők kirúgták a pártból az alapszabályzat megsértését elutasítókat.” Tőkés András a motivációra is rámutat: „Az alapító Elnök ismerve vagy sejtve a róla kialakult véleményt, még a magyarországi választások előtt, kész tények elé akarta állítani a majdan nyertes politikai vezetést.” Ha Szász Jenő azt remélte, hogy a jogszerűség érdekében fellépő hat MPP-s kizárásával majd kedvét szegi a maradóknak abban, hogy felszólaljanak a továbbiakban is a törvényesség és alapszabályzatszerűség védelmében, akkor tévedett. Tőkés András ugyanis nemcsak Szász mesterkedéseire és azok motivációs forrásvidékére mutatott rá kíméletlen pontossággal, de meghirdette a Pro Demokrácia mozgalmat is, mely az MPP-en belül a párt demokratizálódását célzó szerveződés lesz.: „A Magyar Polgári Párt alapítóinak szándéka egy olyan demokratikusan működő, nemzeti-keresztény elveket valló, szociális érzékenységgel bíró párt létrehozása volt, amely az RMDSZ-el ellentétben, nem csak hirdetni, hanem gyakorolni is akarta programját. (…)
Hozzuk létre a párton belül a „Pro-
Előzmények dióhéjban
Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletét hosszú időn keresztül egyetlen szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) birtokolta, majd 1996-tól, az addig nemzeti önkormányzatként működő szervezet román versenypárttá alakításától kezdve a monopólium megtöréséig, 2008-ig bitorolta.
2003-ban létrejött ugyan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), továbbá a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), de az első kettő parlamentszerű, választásokon nem induló testület, az MPSZ-t pedig induláskor elgáncsolták. Emlékezetes, hogy 2004-ben a MPSZ 54.000 támogató aláírást gyűjtött össze, jóval többet, mint amennyit az egyébként mélyen antidemokratikus, oligarchisztikus és versenyellenes román választási törvény megkövetelt. Ennek dacára, az RMDSZ mesterkedései nyomán, a román illetékes hatóságok formai hibára hivatkozva leseperték az asztalról az aláírásokat s nem engedték indulni a Magyar Polgári Szövetséget a választáson. Válaszul az MPSZ vezetői egy új párt bejegyzéséről döntöttek.
Az aláírások lassan gyűltek, de végül 2007 végére sikerült őket összeszedni és 2008 elején bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). A 2008-as önkormányzati választások után sort kellett volna keríteni az új vezetőség megválasztására, de az alapító elnök a párt legfelsőbb fórumának összehívásával kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatokba keveredett, a megyei elnököknek a kongresszus összehívására vonatkozó levelét nem vette figyelembe, sőt, kiadott a sajtónak egy olyan, a korábbinak ellentmondó közleményt a megyei elnökök nevében, melyet azok közül többen nem írtak alá s ezt később a sajtóban is közzétették. Magyarán: hamisítás történt. A 2008-as parlamenti választásokon az MPP nem indult, az általa támogatott független jelöltek elvéreztek.
2009. március 14-én végül sor került Gyergyószentmiklóson az első Országos Tanács megszervezésére, melyen Szász Jenő levezető elnök javaslatára a meghívottaknak szavazati jogot biztosítottak. Ez eleve törvény- és alapszabályzat-ellenes lépés volt, de hogy még nagyobb legyen a szabálytalanság, a meghívottak és a legitim küldöttek vegyesen ültek, sötétzöld és világoszöld cédulákkal és a szavazás pillanatában még azt sem lehetett tudni, hogy azok szavaznak-e, akik erre jogosultak vagy mások is. A gyűlésről a törvényesség és alapszabályzatszerűség hívei kivonultak, majd több háttéregyeztetés után az alapító elnök csökönyössége miatt kénytelenek voltak bírósághoz fordulni, mely a nemrégiben hozta meg döntését, megtagadva a törvénytelen módon meghozott alapszabályzat-módosítások bejegyzését.
Ami 2009. március 14-én történt, az súlyosabb alapszabályzat-sértés, mint amit a Markó korszakban az RMDSZ-en belül valaha elkövettek. Hasonlót az RMDSZ történetében csak a Domokos korszakban találunk: a Hargita megyei 1992-es listahamisítás volt ilyen súlyú, illetve ennél is súlyosabb szabályzatsértés, amikor az elnök – s implicit a román hatalom – embereit a legitim fórumokon elszenvedett vereség után a mindmáig sem létező Hargita megyei szervezetre való hivatkozással összehívott illegitim elektoros gyűlés segítségével juttatták végül vissza a képviselői listára, hosszas egyeztetések után. De aki az RMDSZ-t többek között azért hagyta el, mert elege volt a sorozatos szabálysértésekből, a hivatalos nyilatkozatok és a gyakorlati politika ellentmondásaiból, a posztkommunista antidemokratizmusból, azt aligha vigasztalja, hogy 1993 előtt az RMDSZ vezetői még Szász Jenőnél is gátlástalanabbak voltak.
Levélváltás és újabb küldöttgyűlés
A kiélezett helyzet, melyben nem kevesebb forog kockán, mint az, hogy lesz-e egyáltalán Erdélyben egy hiteles, minden magyar számára felvállalható autonomista ellenpólusa az RMDSZ-nek, Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét is szóra bírta, aki a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőinek illetve önkormányzati képviselőinek címzett nyílt levelében többek között a következőket szögezte le: „A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.” Jobbat Tőkés László se ajánlhatott, mint azt, hogy a levél címzettjei bírják rá az elnököt a gyűlés elhalasztására és megfelelő előkészítésére: „Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.”
Válaszul Szász Jenő azt rótta fel impertinens stílusban Tőkés Lászlónak, hogy összefogott a RMDSZ-szel az Európa Parlamenti választásokon, pontosabban elfogadta egy együttműködési keret-megállapodás megkötésével párhuzamosan a neki felajánlott első helyet az RMDSZ listáján. Szász szerint Tőkés László „becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket”,“egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud”. Szász Jenő a diktátorok szokása szerint összetéveszti saját magát a Magyar Polgári Párttal, hiszen Tőkés László éppen az MPP maradék erkölcsi és politikai tőkéjének megóvása érdekében fogalmazta meg nyílt levelét. Az a Szász Jenő által is elismert tény, hogy az EMNT felajánlotta az MPP-nek az általa betölthető negyedik helyet az RMDSZ listáján, (az egyetlen EMNT-s hely, mely bejutásra esélye volt a listavezetői, Tőkés Lászlónak fenntartott hely után) elég nehezen egyeztethető össze az ártó szándékkal. Az is érdekes, hogy miközben bizonyos feltételek mellett ő maga is hajlandó lett volna az RMDSZ-szel „összefogni” a 2008-as választásokon, ha ugyanezt Tőkés László teszi, akkor az a választás szabadságáért küzdő emberek becsapása. Érdemes azt is felidézni, hogy Szász Jenő választások után még olyan nyilatkozatra is ragadtatta magát, miszerint ha az RMDSZ közösen indult volna az MPP-vel, akkor olyan frakciója lett volna az erdélyi magyarságnak, melyet kormányalakításkor nem lehetett volna megkerülni.
Azt is figyelmen kívül hagyta Szász, hogy Tőkés László – amennyiben folytatni akarta EP-képviselőként a megkezdett munkát – kénytelen volt az RMDSZ irányában nyitni, hiszen az MPP súlyosan lejáratta magát a 2008-as parlamenti választásokon. Az RMDSZ-es orientáció mellett szólt az is, hogy a Markó Béla ügyes taktikával és nagy médiavisszhang mellett felajánlotta Tőkés Lászlónak az első helyet pártja listáján. Ha ezt Tőkés László nem fogadta volna el, az egész erdélyi média, pontosabban az erdélyi média RMDSZ-párti 90%-a, azt harsogta volna, hogy Tőkés Lászlónak egyetlen célja az egységbontás, hogy az RMDSZ milyen nagylelkű ajánlatot tett, amit a destruktív, összeférhetetlen és az RMDSZ-t kibuktatni akaró Tőkés László nem volt hajlandó elfogadni stb. A végül meghozott döntés kétségkívül törést okozott az autonomista oldalon, mind az élbolyban, mind a középgárda körében s vélhető, hogy zavart okozott a szavazóbázis szintjén is. Az RMDSZ-t sem sikerült visszaterelni az autonómia útjára, de mindmáig megválaszolatlan és talán megválaszolhatatlan kérdés, hogy jobb lett volna-e ennél a forgatókönyvnél, ha Tőkés László függetlenként elbukik.
Egységes jobboldal akkor sem lenne, hisz Szász Jenő hatalom-megőrzési reflexei nem környezetfüggőek, nem kívülről indukáltak hanem belülről jövőek. Tőkés László helyett pedig Kovács Péter ülne az EP-ben.
Összefoglalóan megállapítható, hogy Tőkés László döntése az adott helyzetben, ha vitatható is, de politikailag racionális, nemzetpolitikai haszonnal is bíró döntés volt. S legkevésbé a nemzeti oldal pártját, alkotmányjogi, választási szempontból az RMDSZ egyetlen alternatíváját szétziláló, tönkretevő, feudumként kezelő és zárványpárttá alakító Szász Jenő az, aki ezért pálcát törhet Tőkés László felett.
OT reload
Miután a bíróság kimondta, hogy az egy évvel ezelőtti Országos Tanács határozatai törvénytelenek voltak, Szász Jenő sebtiben összehívott egy újabb Országos Tanácsot anélkül, hogy megvárta volna a bírósági ítélet indoklását.
Az elnök kongresszusi beszéde féktelen demagógiával másokat tett felelőssé a párt egy éves ex lex állapotban való tartásáért, saját magát pedig áldozatnak állította be. Nemhogy nem követte meg a küldöttgyűlést a bírósági döntés nyomán, de ellentámadásba lendült s nem kevesebbet volt képes állítani, mint azt, hogy „egy esztendeje nem egy jogvita, hanem egy jogvitának álcázott ádáz politikai vita az eredője a pártunkon belüli feszültségeknek.” Most ne akadjunk fel azon a fogalmazási malőrön, hogy az eredő nem szinonimája a forrásnak vagy az eredetnek, egy elnök lehet annyira elfoglalt, hogy ne legyen ideje a számára megírt beszédekből az efféle zöldségeket kigyomlálni. A probléma az, hogy a döglött macskát a szomszéd kertjébe dobja át.
Szász szerint az EMNT-RMDSZ választási megállapodásnak „A nyilvánosan be nem vallott (…) céljuk (…) az volt, hogy az EMNT maga alá gyűrje a korábbi szövetségeseit, az MPP-t és SZNT-t.” „Az első Országos Tanács ülésén igyekeztek nekik tetsző vezetőséget ültetni az MPP élére és amikor az MPP többségi akaratába ütköztek, akkor próbálták az egész ülést botrányba fullasztani, majd jogilag vitatni a többség akaratát.” Íme, milyen egyszerű erdélyi összeesküvés-elméletet fabrikálni a semmiből, leplezendő a saját szarvashibákat. Ostromlott vár hangulat, mindenki az egyetlen igaz, őszinte és elkötelezett ember és párt ellen. A botrányt Szász szerint nem maga okozta törvény- és alapszabályzat-ellenes lépéseivel, melyeknek egyetlen célja az volt, hogy garantáltan megőrizhesse a pozícióját. Nem. A botrányt azok okozták, akik felháborodtak azon, hogy a szavazati jogot olyanokra is kiterjesztik, akiket erre semmilyen jogszabály fel nem jogosít.
A féktelen demagógiának a küldöttek bedőltek. Csont nélkül, nagy többséggel megszavaztak mindent, amit elébük terjesztettek. Szász Jenő a titkos szavazáson elsöprő többséget kapott. A gyűlésen kizárták Gergely Balázst, aki tavaly Szász Jenő kihívója volt, de a botrányos szavazatkiterjesztő döntés után kivonult a gyűlésről, Kali Istvánt, a Maros megyei MPP egyik alapítóját, Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei MPP prominensét, aki a jogszerűség visszaállítása érdekében indított per egyik mozgatója volt, Murvai Miklóst, az Arad megyei MPP alelnökét, Nagy István pécskai közírót (http://blog.erdely.ma/nagyvarjas) valamit e sorok íróját. Az ürügy az alapszabályzat sorozatos megsértése. Az MPP alapszabályzata ugyanis szankcionálja a hivatalos irányvonallal való szembehelyezkedést. De mivel a hivatalos irányvonal 2009. március 14-étől eltért az alapszabályzatszerűségtől és törvényszerűségtől, a szembehelyezkedés az ezt felismerő tagok számára kötelességszerű volt. Ilyen alapon egyébként ki lehetett volna zárni az MPP-tagság gondolkodó részének nagy többségét.
Külön dicsőség Arad megyének, hogy a hat kizártból három idevalósi. Vélhető, hogy nagyon kényelmetlenek lehettek az elnöknek az aradiak, ha ennyi figyelmet fordított rájuk, annak dacára, hogy Aradon, a Szórványban sok esélye nincs az MPP-nek s az OT-n belül is elhanyagolható az aradiak szavazóereje. Vélhető, hogy ezzel próbálta megtorolni a hivatalos vezetés azt, hogy az MPP belső levelezési listáján az aradiak következetes és cáfolhatatlan érvekkel bizonyították az elnök eljárásnak tarthatatlanságát és személyének alkalmatlanságát az általa betöltött posztra. Külön érdekesség Murvai Miklós esete. Ő ellentétben Nagy Istvánnal és e sorok írójával nyilvánosság előtt soha nem bírálta az MPP vezetését, egyedül a BELSŐ levelezési listán fejtette ki érveit e témával kapcsolatban. Az ő esetében még ürügy sincs a kizárásra, mely Orwell 1984 című regényének anti-utópiáját idézi.
Szász Jenő azt mondotta kongresszusi beszédében: „Markó Béla és társai a Köcsög utcában elégedetten röhögnek a markukba, nekik már semmit nem kell tenniük csak hátradőlni, partnerük a „nemzeti összefogásban”, az EMNT szorgosan elvégzi a piszkos munkát.” Nos, ha ebben a mondatban négy betűt (EMNT) kicserélünk hét másikra (Szász Jenő), és kihúzzuk a „nemzeti összefogásra” vonatkozó pár szót, akkor bizony egy tökéletesen igaz megállapítást kapunk.
Szász Jenő megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványát a december 1-i Cotroceni látogatásával kapcsolatban is. „Amíg nem lesz Erdélyben autonómiánk és amíg engem, az MPP elnökét, meghívnak a Cotroceni palotába, mindaddig el fogok oda menni december 1-én, nem koccintani, nem elveket feladni és „hazát” árulni, hanem jelenlétünkkel emlékeztetni, hogy az adósság rendezése esedékes”. A szomorú helyzet az, hogy arról, hogy Szász bármi módon emlékeztette-e a román felet az adósság rendezésének esedékességére december 1-én, semmiféle sajtóértesülés nem szól. Annál több viszont arról a szomorú párhuzamról, mely fennáll a gyalázatos Kempinsky szállóbeli koccintással, melyen Medgyessy Péter, Adrian Nastase, az RMDSZ részéről pedig Verestóy Attila és Kelemen Atilla vettek részt. Ezzel a nem is oly erőltetett párhuzammal kell szembesüljenek az MPP tisztségviselők, tagok és szimpatizánsok nemcsak a sajtóban, hanem a mindennapi kommunikációban mind a választók, mind a kaján RDMSZ-es kollegák részéről.
Jellemző a gyűlés előkészítetlenségére, hogy olyan határozatot is megszavaztattak a küldöttekkel, miszerint „Nem jelölhetőek, illetve nem választhatóak meg a Magyar Polgári Párt vezető tisztségeibe helyi, megyei vagy országos szinten olyan személyek, akik más, politikai célokat is követő szervezetnek, mozgalmak a tagjai vagy tisztségviselői.” (…)
„Azon tagok ellen akik ezen határozatban foglaltakkal szemben bárminemű formában megnyilvánulnak fegyelmi eljárás indítódik (sic), az Alapszabályzatnak megfelelően.”
Kíváncsian várom, hogy mikor „indítódik” eljárás Szász Jenő ellen, aki az SZNT-nek alelnöke s mégis jelölték az MPP elnöki tisztségére. Ezt az abszurd határozatot nyilván azok ellen hozták, akik az MPP mellett a Szász Jenő által ellenségnek kikiáltott EMNT-nek is tagjai, de nem voltak képesek megtalálni a megfelelő jogi megfogalmazást ahhoz, hogy e paragrafus ne legyen vonatkoztatható az SZNT-re is.
Tőkés András, a Maros megyei MPP prominense, a párt alapító alelnöke a Gyergyószentmiklóson, a második OT-n történtekre reagálásképpen kiadott egy nyilatkozatot s meghirdetett egy mozgalmat. Tőkés András állásfoglalása rámutat „A gyanútlan küldöttek, a számukat meghaladó elnöki meghívottak gyűrűjében, megszavazták az „osztályellenség” egy részének a pártból való kizárását. Nem a pereskedőket, hanem a fajsúlyos ellenzékieket. A bírósági döntés által is igazolt törvénysértők kirúgták a pártból az alapszabályzat megsértését elutasítókat.” Tőkés András a motivációra is rámutat: „Az alapító Elnök ismerve vagy sejtve a róla kialakult véleményt, még a magyarországi választások előtt, kész tények elé akarta állítani a majdan nyertes politikai vezetést.” Ha Szász Jenő azt remélte, hogy a jogszerűség érdekében fellépő hat MPP-s kizárásával majd kedvét szegi a maradóknak abban, hogy felszólaljanak a továbbiakban is a törvényesség és alapszabályzatszerűség védelmében, akkor tévedett. Tőkés András ugyanis nemcsak Szász mesterkedéseire és azok motivációs forrásvidékére mutatott rá kíméletlen pontossággal, de meghirdette a Pro Demokrácia mozgalmat is, mely az MPP-en belül a párt demokratizálódását célzó szerveződés lesz.: „A Magyar Polgári Párt alapítóinak szándéka egy olyan demokratikusan működő, nemzeti-keresztény elveket valló, szociális érzékenységgel bíró párt létrehozása volt, amely az RMDSZ-el ellentétben, nem csak hirdetni, hanem gyakorolni is akarta programját. (…)
Hozzuk létre a párton belül a „Pro-
2010. április 23.
Egységes nemzetállam vagy autonómia?
Az RMDSZ nem fogja megszavazni az alaptörvény oly módon történő módosítását, hogy egykamarás parlamenti rendszert vezessenek be, mivel az az egységes nemzetállam dogmáját erősítené, és ellenkezik mindenféle autonómiatörekvéssel — szögezte le a Háromszék érdeklődésére Márton Árpád képviselő, aki Varga Attilával együtt képviseli a szövetséget a parlament keddi határozata nyomán létrejött huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottságban.
A háromszéki képviselő kifejtette: számos javaslatot nyújtanak majd be, ezek közül a legfontosabbak közé tartozik az alaptörvény első és 152-es cikkelyének módosítására vonatkozó, mivel továbbra sem értenek egyet az egységes nemzetállam dogmájával. Szorgalmazzák a törvények felelősségvállalás révén történő elfogadásának megszüntetését, korlátoznák a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségét.
Az anyanyelvhasználat és a különféle autonómiaformák ügyét is szeretnék előremozdítani, ezért sem tudják elfogadni az egykamarás parlamenti rendszert. Az RMDSZ álláspontja szerint ugyanis az az egységes nemzetállam dogmája, a központosított államszerkezet megerősítését eredményezné, ami ellentétben áll a különféle autonómiaformák, a regionalizmus elvével. Mint Márton Árpád mondta, erről az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül is egyetértés született, de az ország nagysága is a kétházas törvényhozó testületet indokolja. Azt viszont támogatják, hogy a két kamara hatáskörét tisztázzák, a felsőháznak a régiók képviseleteként kellene működnie, az alsóház politikai ügyekkel foglalkozna, mint az a legtöbb demokratikus államban működik. Ha előállnak az egykamarás rendszer javaslatával, az RMDSZ ellene szavaz — szögezte le Márton Árpád.
Az alkotmány módosításának procedúrája amúgy meglehetősen hosszú, bonyolult, és széles körű konszenzust igényel, ezért a jelenlegi felállásban nem sok az esélye annak, hogy rövidesen lebonyolítsák. A bizottság kétharmados többséggel fogadhat el döntéseket, a törvénytervezetet előbb a szenátusnak, majd a képviselőháznak kell elfogadnia, mindkét esetben kétharmados többség szükséges. Ráadásul ha a képviselőház akár csak egy cikkelyét is módosítja a szenátus által elfogadott jogszabálynak, együttes ülésen kell dönteni a végső szövegről, és ehhez már háromnegyedes többség kell. A referendumot csak ezt követően lehet kiírni, az érvényes népszavazáshoz a szavazópolgárok többségének urnákhoz kell járulnia, és támogatnia kell az alkotmánymódosítást.
Jelenleg azonban éppen a konszenzus hiányzik: a Demokrata Liberális Párt — esetleg a függetlenek csoportjával — az elnöki hatáskörök bővítését, az egykamarás rendszer bevezetését szorgalmazza, míg a többi alakulat a parlamenti demokrácia irányába mozdítaná el az alkotmány szerkezetét. Hacsak valamelyik fél nem enged, nem valószínű az egyetértés, de történtek már hirtelen váltások, így bármi megeshet — összegezett Márton Árpád
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az RMDSZ nem fogja megszavazni az alaptörvény oly módon történő módosítását, hogy egykamarás parlamenti rendszert vezessenek be, mivel az az egységes nemzetállam dogmáját erősítené, és ellenkezik mindenféle autonómiatörekvéssel — szögezte le a Háromszék érdeklődésére Márton Árpád képviselő, aki Varga Attilával együtt képviseli a szövetséget a parlament keddi határozata nyomán létrejött huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottságban.
A háromszéki képviselő kifejtette: számos javaslatot nyújtanak majd be, ezek közül a legfontosabbak közé tartozik az alaptörvény első és 152-es cikkelyének módosítására vonatkozó, mivel továbbra sem értenek egyet az egységes nemzetállam dogmájával. Szorgalmazzák a törvények felelősségvállalás révén történő elfogadásának megszüntetését, korlátoznák a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségét.
Az anyanyelvhasználat és a különféle autonómiaformák ügyét is szeretnék előremozdítani, ezért sem tudják elfogadni az egykamarás parlamenti rendszert. Az RMDSZ álláspontja szerint ugyanis az az egységes nemzetállam dogmája, a központosított államszerkezet megerősítését eredményezné, ami ellentétben áll a különféle autonómiaformák, a regionalizmus elvével. Mint Márton Árpád mondta, erről az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül is egyetértés született, de az ország nagysága is a kétházas törvényhozó testületet indokolja. Azt viszont támogatják, hogy a két kamara hatáskörét tisztázzák, a felsőháznak a régiók képviseleteként kellene működnie, az alsóház politikai ügyekkel foglalkozna, mint az a legtöbb demokratikus államban működik. Ha előállnak az egykamarás rendszer javaslatával, az RMDSZ ellene szavaz — szögezte le Márton Árpád.
Az alkotmány módosításának procedúrája amúgy meglehetősen hosszú, bonyolult, és széles körű konszenzust igényel, ezért a jelenlegi felállásban nem sok az esélye annak, hogy rövidesen lebonyolítsák. A bizottság kétharmados többséggel fogadhat el döntéseket, a törvénytervezetet előbb a szenátusnak, majd a képviselőháznak kell elfogadnia, mindkét esetben kétharmados többség szükséges. Ráadásul ha a képviselőház akár csak egy cikkelyét is módosítja a szenátus által elfogadott jogszabálynak, együttes ülésen kell dönteni a végső szövegről, és ehhez már háromnegyedes többség kell. A referendumot csak ezt követően lehet kiírni, az érvényes népszavazáshoz a szavazópolgárok többségének urnákhoz kell járulnia, és támogatnia kell az alkotmánymódosítást.
Jelenleg azonban éppen a konszenzus hiányzik: a Demokrata Liberális Párt — esetleg a függetlenek csoportjával — az elnöki hatáskörök bővítését, az egykamarás rendszer bevezetését szorgalmazza, míg a többi alakulat a parlamenti demokrácia irányába mozdítaná el az alkotmány szerkezetét. Hacsak valamelyik fél nem enged, nem valószínű az egyetértés, de történtek már hirtelen váltások, így bármi megeshet — összegezett Márton Árpád
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. április 23.
Nem lesz történelem- és földrajzoktatás?
„Az lenne mindennek a teteje, ha a kormány engedne az RMDSZ nyomásának, hogy a magyar diákok anyanyelükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, miután számos eddigi kabinet ellenállt ennek”– jelentette ki Doru Oprişcan Maros megyei kormánypárti képviselő.
A demokrata-liberális párti honatya kifejtette, kollégájával, a szintén PDL-s Toader Stroiannal számos módosító indítványt fogalmazott meg a tanügyi törvénytervezethez, többek között kérik, hogy a történelmet és földrajzot továbbra is román nyelven tanulják a kisebbségi diákok. Kifejtette, ezáltal megakadályozható a román történelmi személyiségek és földrajzi megnevezések elferdítése.
Annak a passzusnak a törlését is kérik, mely előírja: biztosítani kell a kisebbségi diákok utaztatását, elszállásolását, amennyiben szülőfalujukban nem tanulhatnak anyanyelvükön. Kifejtette, ezzel a passzussal diszkriminálnák a Hargita és Kovászna megyei román diákokat, akik szintén kisebbségben vannak.
Doru Oprişcan szerint „az RMDSZ azon álma sem fog teljesülni, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson”, és ezáltal „újrarajzolják a Székelyföld térképét”. Kifejtette, bár a projekt kezdeményezői a multikulturalitással érveltek, ez nem állja meg a helyét.
Hozzátette, azt szeretné, ha minél több román örülhetne a multikulturalitásnak, ezért más átszervezést javasol: Maros megyének Fehér és Kolozs, Hargitának Beszterce-Naszód és Suceava, Kovásznának Brassó és Szeben megyével kellene egy régiót alkotnia.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)
„Az lenne mindennek a teteje, ha a kormány engedne az RMDSZ nyomásának, hogy a magyar diákok anyanyelükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, miután számos eddigi kabinet ellenállt ennek”– jelentette ki Doru Oprişcan Maros megyei kormánypárti képviselő.
A demokrata-liberális párti honatya kifejtette, kollégájával, a szintén PDL-s Toader Stroiannal számos módosító indítványt fogalmazott meg a tanügyi törvénytervezethez, többek között kérik, hogy a történelmet és földrajzot továbbra is román nyelven tanulják a kisebbségi diákok. Kifejtette, ezáltal megakadályozható a román történelmi személyiségek és földrajzi megnevezések elferdítése.
Annak a passzusnak a törlését is kérik, mely előírja: biztosítani kell a kisebbségi diákok utaztatását, elszállásolását, amennyiben szülőfalujukban nem tanulhatnak anyanyelvükön. Kifejtette, ezzel a passzussal diszkriminálnák a Hargita és Kovászna megyei román diákokat, akik szintén kisebbségben vannak.
Doru Oprişcan szerint „az RMDSZ azon álma sem fog teljesülni, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson”, és ezáltal „újrarajzolják a Székelyföld térképét”. Kifejtette, bár a projekt kezdeményezői a multikulturalitással érveltek, ez nem állja meg a helyét.
Hozzátette, azt szeretné, ha minél több román örülhetne a multikulturalitásnak, ezért más átszervezést javasol: Maros megyének Fehér és Kolozs, Hargitának Beszterce-Naszód és Suceava, Kovásznának Brassó és Szeben megyével kellene egy régiót alkotnia.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 23.
Markó: garantálják a magyarok arányos képviseletét
Az RMDSZ szerint szükség van az alkotmány reformjára, de a kétkamarás parlament felszámolásával nem ért egyet. Markó Béla szövetségi elnök szerint egy valós, hatásköreiben jól elkülönített kétkamarás törvényhozásra van szükség. Az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét a parlamentben, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár, fejtette ki pénteken a szövetségi elnök. Fontos kisebbségjogi előrelépés lenne, ha a parlament elfogadná a kormány alkotmánymódosító tervezetét, mivel annak egyik kitétele szerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben.
A miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: az alkotmányreform keretében nem csupán néhány kiigazítást, hanem átfogó, minden területet, az egész intézményrendszert érintő változtatást kell végrehajtani. Hozzátette: igen kevés esélyt lát arra, hogy a pártok konszenzusra jussanak a kérdésben, vagy legalábbis egy kétharmados többséget sikerüljön kialakítani a módosítások elfogadása érdekében.
A szövetségi elnök elmondta: a kormány által kidolgozott alkotmánymódosító tervezettel a kabinet azon alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, hogy ezen az úton a parlamentbe juttassa a referendum eredményeit. „Bár az RMDSZ akkor a referendummal nem értett egyet, az teljesen világos, hogy ezt valakinek a parlament asztalára kell tennie, amelynek valamilyen értelemben erről szavaznia kell elfogadólag vagy elutasítólag” – fogalmazott Markó.
Markó szerint a kormány által kidolgozott tervezet – amennyiben azt elfogadnák - kisebbségjogi szempontból fontos előrelépést eredményezne. „Van a tervezetben egy, a magyarság számára fontos áttörést jelentő kitétel, amelyet a kisebbségi jogokról szóló 6-os cikkelybe iktattunk be, és amely arról szól, hogy az állami hatóságoknak kötelezően konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben. Ez egy rendkívül nagy elvi áttörést jelenthet” – mondta.
Az RMDSZ nem ért egyet az alkotmánymódosító tervezetben szereplő, a kétkamarás parlamenti rendszer felszámolását és az egykamarás parlament létrehozását célzó kezdeményezéssel. Ehelyett a Szövetség a kétházas rendszer újragondolását javasolja, oly módon, hogy a szenátus a lakosság megyei, terület-alapú képviseletét, míg a képviselőház a politikai képviseletét lássa el – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
A nemzetállammal kapcsolatos cikkellyel kapcsolatban Markó Béla leszögezte: az RMDSZ változatlanul azon az állásponton van, hogy törölni kell ezt a meghatározást az alkotmányból.
„Annak ellenére, hogy a nemzetállami meghatározás ott van az alkotmányban, ma már Románia ténylegesen nem nemzetállam. Törvényekben, de magában az alkotmányban is vannak olyan rendelkezések, amelyek elismerik más nemzeti identitású, más nyelvű közösségek létét, és jogokat is adnak ezeknek a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy már most sem egyetlen nemzet, egyetlen nemzeti identitás országa Románia. Éppen ezért nekünk továbbra is az az álláspontunk, hogy ezt a meghatározást ki kellene venni az alkotmányból, de jelenleg nem látom az esélyét annak, hogy kétharmados többséget, konszenzust tudnánk e mellé a javaslat mellé állítani” – mondta.
Markó szerint a parlamenti rendszer újragondolását és a parlament létszámának esetleges csökkentését illetően az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét a parlamentben, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár.
„Itt nem arról van szó, hogy őrizzük meg a parlamenti tagok számát – ez is jó lenne, és ezért nem is örülünk a létszámcsökkentés gondolatának –, de a legfontosabb az, hogy a magyarok által leadott szavazatok arányát őrizzük meg a román parlamentben. Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges, de például egy kétfordulós, kizárólag egyéni körzetes választási rendszerben nem: gyakorlatilag Hargita, Kovászna és Maros megyén kívül más megyékben, ahol szétszórtabban élünk, nem tudnánk mandátumot szerezni, és rendkívül lecsökkenne az arányunk a parlamentben” – mondta Markó.
Éppen ezért kellene garancia az alkotmányban vagy a választási törvényben arra, hogy a magyarok arányos képviselete biztosítva van – jelentette ki a szövetségi elnök, aki még elmondta: már tárgyaltak erről a kérdésről a Demokrata-Liberális Párttal, de egyezség még nem született ez ügyben.
Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ szerint szükség van az alkotmány reformjára, de a kétkamarás parlament felszámolásával nem ért egyet. Markó Béla szövetségi elnök szerint egy valós, hatásköreiben jól elkülönített kétkamarás törvényhozásra van szükség. Az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét a parlamentben, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár, fejtette ki pénteken a szövetségi elnök. Fontos kisebbségjogi előrelépés lenne, ha a parlament elfogadná a kormány alkotmánymódosító tervezetét, mivel annak egyik kitétele szerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben.
A miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: az alkotmányreform keretében nem csupán néhány kiigazítást, hanem átfogó, minden területet, az egész intézményrendszert érintő változtatást kell végrehajtani. Hozzátette: igen kevés esélyt lát arra, hogy a pártok konszenzusra jussanak a kérdésben, vagy legalábbis egy kétharmados többséget sikerüljön kialakítani a módosítások elfogadása érdekében.
A szövetségi elnök elmondta: a kormány által kidolgozott alkotmánymódosító tervezettel a kabinet azon alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, hogy ezen az úton a parlamentbe juttassa a referendum eredményeit. „Bár az RMDSZ akkor a referendummal nem értett egyet, az teljesen világos, hogy ezt valakinek a parlament asztalára kell tennie, amelynek valamilyen értelemben erről szavaznia kell elfogadólag vagy elutasítólag” – fogalmazott Markó.
Markó szerint a kormány által kidolgozott tervezet – amennyiben azt elfogadnák - kisebbségjogi szempontból fontos előrelépést eredményezne. „Van a tervezetben egy, a magyarság számára fontos áttörést jelentő kitétel, amelyet a kisebbségi jogokról szóló 6-os cikkelybe iktattunk be, és amely arról szól, hogy az állami hatóságoknak kötelezően konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben. Ez egy rendkívül nagy elvi áttörést jelenthet” – mondta.
Az RMDSZ nem ért egyet az alkotmánymódosító tervezetben szereplő, a kétkamarás parlamenti rendszer felszámolását és az egykamarás parlament létrehozását célzó kezdeményezéssel. Ehelyett a Szövetség a kétházas rendszer újragondolását javasolja, oly módon, hogy a szenátus a lakosság megyei, terület-alapú képviseletét, míg a képviselőház a politikai képviseletét lássa el – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
A nemzetállammal kapcsolatos cikkellyel kapcsolatban Markó Béla leszögezte: az RMDSZ változatlanul azon az állásponton van, hogy törölni kell ezt a meghatározást az alkotmányból.
„Annak ellenére, hogy a nemzetállami meghatározás ott van az alkotmányban, ma már Románia ténylegesen nem nemzetállam. Törvényekben, de magában az alkotmányban is vannak olyan rendelkezések, amelyek elismerik más nemzeti identitású, más nyelvű közösségek létét, és jogokat is adnak ezeknek a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy már most sem egyetlen nemzet, egyetlen nemzeti identitás országa Románia. Éppen ezért nekünk továbbra is az az álláspontunk, hogy ezt a meghatározást ki kellene venni az alkotmányból, de jelenleg nem látom az esélyét annak, hogy kétharmados többséget, konszenzust tudnánk e mellé a javaslat mellé állítani” – mondta.
Markó szerint a parlamenti rendszer újragondolását és a parlament létszámának esetleges csökkentését illetően az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét a parlamentben, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár.
„Itt nem arról van szó, hogy őrizzük meg a parlamenti tagok számát – ez is jó lenne, és ezért nem is örülünk a létszámcsökkentés gondolatának –, de a legfontosabb az, hogy a magyarok által leadott szavazatok arányát őrizzük meg a román parlamentben. Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges, de például egy kétfordulós, kizárólag egyéni körzetes választási rendszerben nem: gyakorlatilag Hargita, Kovászna és Maros megyén kívül más megyékben, ahol szétszórtabban élünk, nem tudnánk mandátumot szerezni, és rendkívül lecsökkenne az arányunk a parlamentben” – mondta Markó.
Éppen ezért kellene garancia az alkotmányban vagy a választási törvényben arra, hogy a magyarok arányos képviselete biztosítva van – jelentette ki a szövetségi elnök, aki még elmondta: már tárgyaltak erről a kérdésről a Demokrata-Liberális Párttal, de egyezség még nem született ez ügyben.
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 23.
EMNT: határolódjon el a kormány alkotmánymódosító javaslatától az RMDSZ
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), felszólítja az RMDSZ-t, hogy határolódjon el a kormány alkotmánymódosító javaslatától, és kezdeményezi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) sürgős összehívását, mivel kifogásolja a szövetség által is támogatott módosító javaslat több kitételét, és előkészítetlennek tartja az alaptörvényt módosító kormányzati kezdeményezést.
Az EMNT pénteki közleménye szerint – amelyet Tőkés László elnök, és Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá –, „megrökönyödést és felháborodást keltett” az alkotmány módosításának „előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése”.
„Az eljárási és különféle tartalmi hiányosságokon túlmenően” az EMNT vezetősége elsősorban a módosító csomag kisebbségi vonatkozásait tartja elfogadhatatlannak. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ vezetői semmit sem tanultak az elmúlt évek tapasztalatából, és továbbra is úgy gondolják, hogy ilyen fontos kérdésekben joguk van döntést hozni az általuk képviselni vélt közösség, illetve a többi magyar politikai közképviseleti szereplő feje felett” – olvasható a közleményben.
Az EMNT vezetői hangsúlyozzák, hogy az EMEF éppen azért jött létre, hogy a magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben konszenzust alakítson ki, amelyre aztán közös politikai cselekvés építhető.
A közlemény rámutat, hogy az EMEF Autonómia-Bizottsága foglalkozott az alkotmánymódosítás kérdésével, és ezt a közös fellépés egyik legfontosabb területének nevezte. A bizottság e tekintetben több fontos „sarokpontot” megfogalmazott: Románia egységének a területi-politikai közösségek szolidaritására való alapozása; regionális állam – aszimmetrikus regionalizmus; parlamentáris köztársaság; kétkamarás parlament – a területi képviseletet megvalósító felsőház; a hatalommegosztás rendjének újragondolása, korszerűsítése; a közösségi autonómiák jogállásának beépítése a hatalommegosztás rendszerébe; a kollektív jogok alkalmazásának kérdése.
Az EMNT sérelmezi, hogy a kormánynak „az RMDSZ hallgatólagos vagy cselekvő részvételével kidolgozott alkotmánymódosító csomagja egyáltalán nem vesz tudomást ezekről a szempontokról”.
A közlemény szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, évek óta halasztgatott törvénytervezet előírásaihoz képest is visszalépést jelent a kormány alkotmánymódosító tervezetének 6. cikkelye – miszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak” –, mivel „az identitást érintő kérdésekkel kapcsolatos döntések vonatkozásában az állami hatóságok sorába beépülő kisebbségi önkormányzatok helyett kisebbségi érdekvédelmi szervezetekről beszél, a döntési közjogosítványok helyett pedig csupán »konzultációról«”.
Az EMNT álláspontja szerint ez a megfogalmazás, amellett, hogy ellehetetleníti az autonómia-törekvéseket, „lehetőséget nyújt az állampropagandának a román kisebbségvédelmi »modell« újabb »vívmányaként« való népszerűsítéséhez”.
Kiemeli a közlemény az alkotmány 62. cikkelyét módosító javaslatot is, amelynek egyik kitétele szerint „a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egy szervezet képviselhet”. Az EMNT szerint ebben „ismét kísérlet történik a kisebbségi közösségek belső demokráciáját erősítő pluralizmus ellehetetlenítésére és egyes, a hatalom által kiválasztott, a román államrezon szempontjából »kényelmes« kisebbségi szervezetek képviseleti monopóliumának – immár alkotmányos – bebetonozására”.
Az EMNT felszólítja az RMDSZ illetékeseit, hogy egyértelműen határolódjanak el a Kormány ilyetén alkotmánymódosító elképzeléseitől, kezdeményezi továbbá az EMEF sürgős összehívását, és „annak keretében egy közösen képviselhető, koherens és szakszerű, az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepció kialakítását”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány kidolgozta, és szerdán az államelnöknek is eljuttatta az alkotmánymódosításra vonatkozó törvénytervezetet, amelyben javaslatot tesz az egykamarás parlamentre való áttérésre és a képviselők számának háromszáz főre való csökkentésére is. Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. Markó szerint a kormány által kidolgozott dokumentum számos, a kisebbségek szempontjából fontos kitételt tartalmaz, ilyen például a kisebbségi szervezetek véleményének kikérésére vonatkozó cikkely is, amely az RMDSZ javaslatára került be.
Frunda György szenátor szerint sürgősen össze kell hívni a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy ez a testület döntsön az RMDSZ hivatalos álláspontjáról az egykamarás, csökkentett létszámú parlamenttel kapcsolatosan. Közölte, az RMDSZ számos képviselőjével és szenátorával beszélt, és a honatyák egyike sem ért egyet a két módosítással. „Lehet, hogy a mostaninál arányosan kevesebb képviselőre van szükség, de a két felvetés közül egyikkel sem értünk egyet” – mutatott rá Frunda. A politikus azt mondta: a kormány anélkül döntött a módosításokról, hogy kikérte volna a képviselők véleményét.
Krónika (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), felszólítja az RMDSZ-t, hogy határolódjon el a kormány alkotmánymódosító javaslatától, és kezdeményezi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) sürgős összehívását, mivel kifogásolja a szövetség által is támogatott módosító javaslat több kitételét, és előkészítetlennek tartja az alaptörvényt módosító kormányzati kezdeményezést.
Az EMNT pénteki közleménye szerint – amelyet Tőkés László elnök, és Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá –, „megrökönyödést és felháborodást keltett” az alkotmány módosításának „előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése”.
„Az eljárási és különféle tartalmi hiányosságokon túlmenően” az EMNT vezetősége elsősorban a módosító csomag kisebbségi vonatkozásait tartja elfogadhatatlannak. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ vezetői semmit sem tanultak az elmúlt évek tapasztalatából, és továbbra is úgy gondolják, hogy ilyen fontos kérdésekben joguk van döntést hozni az általuk képviselni vélt közösség, illetve a többi magyar politikai közképviseleti szereplő feje felett” – olvasható a közleményben.
Az EMNT vezetői hangsúlyozzák, hogy az EMEF éppen azért jött létre, hogy a magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben konszenzust alakítson ki, amelyre aztán közös politikai cselekvés építhető.
A közlemény rámutat, hogy az EMEF Autonómia-Bizottsága foglalkozott az alkotmánymódosítás kérdésével, és ezt a közös fellépés egyik legfontosabb területének nevezte. A bizottság e tekintetben több fontos „sarokpontot” megfogalmazott: Románia egységének a területi-politikai közösségek szolidaritására való alapozása; regionális állam – aszimmetrikus regionalizmus; parlamentáris köztársaság; kétkamarás parlament – a területi képviseletet megvalósító felsőház; a hatalommegosztás rendjének újragondolása, korszerűsítése; a közösségi autonómiák jogállásának beépítése a hatalommegosztás rendszerébe; a kollektív jogok alkalmazásának kérdése.
Az EMNT sérelmezi, hogy a kormánynak „az RMDSZ hallgatólagos vagy cselekvő részvételével kidolgozott alkotmánymódosító csomagja egyáltalán nem vesz tudomást ezekről a szempontokról”.
A közlemény szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, évek óta halasztgatott törvénytervezet előírásaihoz képest is visszalépést jelent a kormány alkotmánymódosító tervezetének 6. cikkelye – miszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak” –, mivel „az identitást érintő kérdésekkel kapcsolatos döntések vonatkozásában az állami hatóságok sorába beépülő kisebbségi önkormányzatok helyett kisebbségi érdekvédelmi szervezetekről beszél, a döntési közjogosítványok helyett pedig csupán »konzultációról«”.
Az EMNT álláspontja szerint ez a megfogalmazás, amellett, hogy ellehetetleníti az autonómia-törekvéseket, „lehetőséget nyújt az állampropagandának a román kisebbségvédelmi »modell« újabb »vívmányaként« való népszerűsítéséhez”.
Kiemeli a közlemény az alkotmány 62. cikkelyét módosító javaslatot is, amelynek egyik kitétele szerint „a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egy szervezet képviselhet”. Az EMNT szerint ebben „ismét kísérlet történik a kisebbségi közösségek belső demokráciáját erősítő pluralizmus ellehetetlenítésére és egyes, a hatalom által kiválasztott, a román államrezon szempontjából »kényelmes« kisebbségi szervezetek képviseleti monopóliumának – immár alkotmányos – bebetonozására”.
Az EMNT felszólítja az RMDSZ illetékeseit, hogy egyértelműen határolódjanak el a Kormány ilyetén alkotmánymódosító elképzeléseitől, kezdeményezi továbbá az EMEF sürgős összehívását, és „annak keretében egy közösen képviselhető, koherens és szakszerű, az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepció kialakítását”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány kidolgozta, és szerdán az államelnöknek is eljuttatta az alkotmánymódosításra vonatkozó törvénytervezetet, amelyben javaslatot tesz az egykamarás parlamentre való áttérésre és a képviselők számának háromszáz főre való csökkentésére is. Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. Markó szerint a kormány által kidolgozott dokumentum számos, a kisebbségek szempontjából fontos kitételt tartalmaz, ilyen például a kisebbségi szervezetek véleményének kikérésére vonatkozó cikkely is, amely az RMDSZ javaslatára került be.
Frunda György szenátor szerint sürgősen össze kell hívni a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy ez a testület döntsön az RMDSZ hivatalos álláspontjáról az egykamarás, csökkentett létszámú parlamenttel kapcsolatosan. Közölte, az RMDSZ számos képviselőjével és szenátorával beszélt, és a honatyák egyike sem ért egyet a két módosítással. „Lehet, hogy a mostaninál arányosan kevesebb képviselőre van szükség, de a két felvetés közül egyikkel sem értünk egyet” – mutatott rá Frunda. A politikus azt mondta: a kormány anélkül döntött a módosításokról, hogy kikérte volna a képviselők véleményét.
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 23.
Megszabadítanák az RMDSZ-t a parlamenti választások nyűgétől?
Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök.
Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart.
Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean.
Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”.
Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen.
Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”.
Krónika (Kolozsvár)
Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök.
Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart.
Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean.
Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”.
Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen.
Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”.
Krónika (Kolozsvár)
2010. április 23.
Exkluzív Erdély Online-interjú Tőkés Lászlóval
– Az új, nagy politikai erővel rendelkező magyar kormány komoly esélyt nyújt a Kárpát-medencei magyar nemzetstratégia kiszélesítésére, hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő oldalunknak adott pénteki interjújában.
– Mire számíthat a határon túli magyarság az új magyarországi kormánytól?
– A magyarországi választások képe azt mutatja: nem csupán a gyõztes csapat nagyon jó, hanem az ellenfél is nagyon gyenge. Ebben az esetben senki sem mondhatja azt, hogy csupán protestszavazatról volt szó. A posztkommunista liberális vezetés a tönk szélére juttatta Magyarországot, tehát a protestszavazás is jellemzõ erre a választásra, másfelõl nagyon hangsúlyos a Fidesznek és szövetségeseinek a nemzeti érdekek melletti kiállása. Ez a kettõsség jellemzi ezeket a választásokat.
Továbbvinni az összefogást
– A magyarországi választások kimenetele összefogásra sarkallhatja a romániai magyar alakulatokat?
– Számomra a legfontosabb üzenet az, hogy a magyarországi választáson elfelejthetjük, hogy pártok között folyik a harc, hiszen az Orbán Viktor vezette szövetségnek olyan összefogást sikerült megvalósítania, amely mellett eltörpülnek a pártpolitikai szempontok. Ezt kellene kiterjesztenünk az egész Kárpát-medencére. Nem országpolitikára, hanem nemzetpolitikára van szükség. Ilyen szempontból tanulságos a határon túli nemzetrészek számára is, hogy félre kell tennünk a pártpolitikai szűkkeblűséget, amely tekintetben amúgy is teljesen esélytelen a helyzetünk a többségi utódállamokban. Ehelyett a nemzeti érdeket kell elõtérbe helyeznünk, és ekörül kell megteremtenünk a plurális egységet, amely vajúdik Erdélyben is. Sajnos nemhogy az RMDSZ-szel, de a másik táborban sem sikerül egy kívánatos összefogást megvalósítanunk. Számomra és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács számára egyértelmû az az üzenet, hogy a tavaly elkezdett magyar összefogást tovább kell vinnünk, ki kell szélesítenünk, és véglegesítenünk kell.
– Lát esélyt mindennek megvalósulására belátható idõn belül?
– Igen, mert olyan politikai erõtér alakul ki a Kárpát-medencében, amelynek a hatása alól nem vonhatja ki magát sem az RMDSZ, sem az MPP, hogy csak a két hazai magyar pártot említsem. Eddig joggal mondhattuk, hogy két szék között a pad alá kerültünk Budapest és Bukarest, Budapest és Pozsony, Budapest és Belgrád között. A politikai senkiföldjén vergõdtünk a megelõzõ kormány idõszakában, most viszont nekivethetjük a hátunkat egy szilárd magyarországi politikai háttérnek, és ezáltal kikovácsolhatjuk magunknak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégiát.
Rais W. István
erdon.ro
– Az új, nagy politikai erővel rendelkező magyar kormány komoly esélyt nyújt a Kárpát-medencei magyar nemzetstratégia kiszélesítésére, hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő oldalunknak adott pénteki interjújában.
– Mire számíthat a határon túli magyarság az új magyarországi kormánytól?
– A magyarországi választások képe azt mutatja: nem csupán a gyõztes csapat nagyon jó, hanem az ellenfél is nagyon gyenge. Ebben az esetben senki sem mondhatja azt, hogy csupán protestszavazatról volt szó. A posztkommunista liberális vezetés a tönk szélére juttatta Magyarországot, tehát a protestszavazás is jellemzõ erre a választásra, másfelõl nagyon hangsúlyos a Fidesznek és szövetségeseinek a nemzeti érdekek melletti kiállása. Ez a kettõsség jellemzi ezeket a választásokat.
Továbbvinni az összefogást
– A magyarországi választások kimenetele összefogásra sarkallhatja a romániai magyar alakulatokat?
– Számomra a legfontosabb üzenet az, hogy a magyarországi választáson elfelejthetjük, hogy pártok között folyik a harc, hiszen az Orbán Viktor vezette szövetségnek olyan összefogást sikerült megvalósítania, amely mellett eltörpülnek a pártpolitikai szempontok. Ezt kellene kiterjesztenünk az egész Kárpát-medencére. Nem országpolitikára, hanem nemzetpolitikára van szükség. Ilyen szempontból tanulságos a határon túli nemzetrészek számára is, hogy félre kell tennünk a pártpolitikai szűkkeblűséget, amely tekintetben amúgy is teljesen esélytelen a helyzetünk a többségi utódállamokban. Ehelyett a nemzeti érdeket kell elõtérbe helyeznünk, és ekörül kell megteremtenünk a plurális egységet, amely vajúdik Erdélyben is. Sajnos nemhogy az RMDSZ-szel, de a másik táborban sem sikerül egy kívánatos összefogást megvalósítanunk. Számomra és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács számára egyértelmû az az üzenet, hogy a tavaly elkezdett magyar összefogást tovább kell vinnünk, ki kell szélesítenünk, és véglegesítenünk kell.
– Lát esélyt mindennek megvalósulására belátható idõn belül?
– Igen, mert olyan politikai erõtér alakul ki a Kárpát-medencében, amelynek a hatása alól nem vonhatja ki magát sem az RMDSZ, sem az MPP, hogy csak a két hazai magyar pártot említsem. Eddig joggal mondhattuk, hogy két szék között a pad alá kerültünk Budapest és Bukarest, Budapest és Pozsony, Budapest és Belgrád között. A politikai senkiföldjén vergõdtünk a megelõzõ kormány idõszakában, most viszont nekivethetjük a hátunkat egy szilárd magyarországi politikai háttérnek, és ezáltal kikovácsolhatjuk magunknak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégiát.
Rais W. István
erdon.ro
2010. április 23.
Ismét előkerül a magyar kártya?
Több, magyarellenesnek minősíthető állásfoglalás hangzott el tegnap kormánypárti politikusok szájából. Doru Oprişcan Maros megyei demokrata-liberális képviselő szerint „soha nem fog megvalósulni az RMDSZ álma, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak”.
„Az RMDSZ látszólag távol tartotta magát a mindenféle székelyföldi népszavazásoktól, de aztán az általuk beadott régióátszervezési törvénytervezet ugyanazt kéri. Ők is különálló Székelyföldet akarnak, csak más módszerekkel” – tette hozzá Oprişcan. Szerinte Maros megyét Kolozs és Fehér megyékkel, Hargitát Beszterce-Naszóddal és Suceavával, Kovászna megyét pedig Brassóval és Szebennel kellene csoportosítani annak érdekében, hogy „minél több román élvezhesse a multikulturalitás áldásait”.
A PD-L-s honatya ugyanakkor arról is beszámolt, hogy több módosító indítványt nyújtott be az oktatási törvényhez, amely megszüntetné a Hargita és Kovászna megyei román gyerekeket sújtó diszkriminációt.
„Azt javasoltam, hogy ne csak a nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek számára biztosítsuk a szállítást, ellátást, ha a településükön nincs anyanyelvi oktatás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében a román gyerekek vannak ebben a helyzetben” – mondta el a képviselő. Egy másik módosítójavaslat szerint Románia földrajzát és történelmét kötelező módon az ország hivatalos nyelvén kellene tanítani, hogy „ne ferdítsék el a földrajzi elnevezéseket és Románia történelmi személyiségeinek nevét”.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Több, magyarellenesnek minősíthető állásfoglalás hangzott el tegnap kormánypárti politikusok szájából. Doru Oprişcan Maros megyei demokrata-liberális képviselő szerint „soha nem fog megvalósulni az RMDSZ álma, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak”.
„Az RMDSZ látszólag távol tartotta magát a mindenféle székelyföldi népszavazásoktól, de aztán az általuk beadott régióátszervezési törvénytervezet ugyanazt kéri. Ők is különálló Székelyföldet akarnak, csak más módszerekkel” – tette hozzá Oprişcan. Szerinte Maros megyét Kolozs és Fehér megyékkel, Hargitát Beszterce-Naszóddal és Suceavával, Kovászna megyét pedig Brassóval és Szebennel kellene csoportosítani annak érdekében, hogy „minél több román élvezhesse a multikulturalitás áldásait”.
A PD-L-s honatya ugyanakkor arról is beszámolt, hogy több módosító indítványt nyújtott be az oktatási törvényhez, amely megszüntetné a Hargita és Kovászna megyei román gyerekeket sújtó diszkriminációt.
„Azt javasoltam, hogy ne csak a nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek számára biztosítsuk a szállítást, ellátást, ha a településükön nincs anyanyelvi oktatás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében a román gyerekek vannak ebben a helyzetben” – mondta el a képviselő. Egy másik módosítójavaslat szerint Románia földrajzát és történelmét kötelező módon az ország hivatalos nyelvén kellene tanítani, hogy „ne ferdítsék el a földrajzi elnevezéseket és Románia történelmi személyiségeinek nevét”.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 24.
Az önkormányzatisághoz ragaszkodik az RMDSZ
Távlati célkitűzései közül a decentralizációt tudja leginkább megvalósítani az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként. Erről beszélt Markó Béla miniszterelnök-helyettes a szövetség polgármestereinek marosvásárhelyi találkozóján. Mint mondta: az RMDSZ-nek nemcsak a közigazgatás működtetésére, hanem annak megváltoztatására is fel kell használnia kormányzati és önkormányzati hatalmát.
„Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt, ami az ő minisztériumában rendelkezésre áll” – így magyarázza az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke a polgármesteri találkozó időzítését és a kormányzati tisztségviselők meghívását. Romániában az idén kerülnek önkormányzati hatáskörbe a kórházak és az iskolák: a tanácskozáson a decentralizációval járó tennivalókat is megvitatták.
„Az RMDSZ részéről az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez” – mondja Borboly Csaba, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke.
Markó Béla szerint a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, de az RMDSZ ragaszkodik a kétkamarás törvényhozáshoz és a valós önkormányzatisághoz.
„Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus az egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.
Markó Béla azt üzente bírálóinak: az RMDSZ valóban kis lépésekkel halad, de ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról.
Erdély.ma
Távlati célkitűzései közül a decentralizációt tudja leginkább megvalósítani az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként. Erről beszélt Markó Béla miniszterelnök-helyettes a szövetség polgármestereinek marosvásárhelyi találkozóján. Mint mondta: az RMDSZ-nek nemcsak a közigazgatás működtetésére, hanem annak megváltoztatására is fel kell használnia kormányzati és önkormányzati hatalmát.
„Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt, ami az ő minisztériumában rendelkezésre áll” – így magyarázza az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke a polgármesteri találkozó időzítését és a kormányzati tisztségviselők meghívását. Romániában az idén kerülnek önkormányzati hatáskörbe a kórházak és az iskolák: a tanácskozáson a decentralizációval járó tennivalókat is megvitatták.
„Az RMDSZ részéről az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez” – mondja Borboly Csaba, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke.
Markó Béla szerint a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, de az RMDSZ ragaszkodik a kétkamarás törvényhozáshoz és a valós önkormányzatisághoz.
„Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus az egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.
Markó Béla azt üzente bírálóinak: az RMDSZ valóban kis lépésekkel halad, de ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról.
Erdély.ma
2010. április 24.
Románia ténylegesen nem nemzetállam
Arányos képviseletre van szüksége a magyarságnak a parlamentben
Tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mindenekelőtt a mai országos önkormányzati tanácskozás fontosságát hangsúlyozta, amelyen jelen lesznek az RMDSZ polgármesterei és a megyei önkormányzatok vezetői. Ezen egyfajta mérleget készítenek az eddigi önkormányzati munkáról, de ennél fontosabbnak tartja a decentralizációs elképzelésekről szóló konzultációt, majd az alkotmánymódosítással kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertette.
Ugyanakkor, tette hozzá, tájékoztatják az önkormányzatokat a fejlesztési elképzelésekről, regionális fejlesztésről, infrastrukturális problémákról, mert "kormányzatiaknak és önkormányzatiaknak együtt kell dolgozniuk".
Elvi áttörést remél
Az alkotmánymódosításról szólva elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt létrejött a parlamenti alkotmánymódosító bizottság, amelyben ott vannak az RMDSZ képviselői is. A szövetség véleménye, hogy mélyreható alkotmányreformra van szükség minden területen és az egész intézményrendszert figyelembe véve, nemcsak kiigazításra néhány területen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kormány a minap elfogadott egy törvénytervezetet, amelyet átküldött az államelnönek, aki azt továbbíthatja a parlamentnek. Ez elsősorban a referendum eredményeire vonatkozik, és a kormány azon törvényes kötelezettségének tesz eleget, hogy ezen az úton a parlamentbe juttassa a referendum eredményeit.
A szövetségi elnök véleménye szerint egyébként a kormány által elfogadott alkotmánymódosító tervezetben van egy, a magyarság számára rendkívül fontos, áttörést jelentő kitétel, amelyet a kisebbségekről szóló 6. cikkelybe beiktattak, és amely arról szól, hogy amennyiben elfogadják, az állami hatóságoknak kötelezően konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel etnikai, kulturális, vallási kérdésekben.
A nemzetállam fogalmáról kifejtette: annak ellenére, hogy benne van az alkotmányban, ténylegesen Románia nem nemzetállam. Törvényekben, de magában az alkotmányban is vannak olyan rendelkezések, amelyek elismerik más nemzeti identitású, más nyelvű közösségek létét Romániában, és bizonyos jogokat is adnak ezeknek a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy már ma sem egyetlen nemzet országa. Éppen ezért az RMDSZ-nek továbbra is az az álláspontja, hogy ezt a meghatározást ki kellene venni az alkotmányból, de szkeptikus, nem látja esélyét annak, hogy ebben a pillanatban kétharmados többséget vagy konszenzust tudnának e mellé a javaslat mellé állítani.
Az arányos képviselet szükségességéről is beszélt a parlamentben, vagyis a magyarok által leadott szavazatok arányáról. Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges, de egy kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszerben gyakorlatilag Maros, Hargita és Kovászna megyén kívül az RMDSZ nem tudna mandátumot szerezni. Ezért az RMDSZ szerint garanciákra lenne szükség vagy az alkotmányban, vagy a választási törvényben arra, hogy a magyarok arányos képviselete biztosítva legyen.
Népújság: Ön arról beszélt, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlament híve, ezzel szemben Ioan Oltean, a PD-L alelnöke úgy nyilatkozott, hogy megegyeztek, hogy bizonyos számú parlamenti hely fejében önök támogatják a PD-L és Traian Basescu alkotmánymódosító javaslatait.
Markó Béla: Ioan Oltean nyilatkozatát pozitívnak tartom arról, hogy valamiképpen keressük meg a módját az arányos képviseletnek a kisebbségek – s elsősorban a magyarok – esetében. Nem arról van szó, hogy a PD-L vagy valaki más helyeket adna nekünk, remélem, ő sem erre gondolt, hanem arról, hogy valamilyen rendelkezéssel kivételt kell tenni, és akármilyen választási rendszer van: összeszámolni a magyar szervezetre leadott szavazatokat és annak megfelelő számú mandátumot adni. Ezt meg lehet valósítani. Erről elvben beszéltünk a PD-L-vel, de nem kötöttünk semmiféle egyezséget.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
Arányos képviseletre van szüksége a magyarságnak a parlamentben
Tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mindenekelőtt a mai országos önkormányzati tanácskozás fontosságát hangsúlyozta, amelyen jelen lesznek az RMDSZ polgármesterei és a megyei önkormányzatok vezetői. Ezen egyfajta mérleget készítenek az eddigi önkormányzati munkáról, de ennél fontosabbnak tartja a decentralizációs elképzelésekről szóló konzultációt, majd az alkotmánymódosítással kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertette.
Ugyanakkor, tette hozzá, tájékoztatják az önkormányzatokat a fejlesztési elképzelésekről, regionális fejlesztésről, infrastrukturális problémákról, mert "kormányzatiaknak és önkormányzatiaknak együtt kell dolgozniuk".
Elvi áttörést remél
Az alkotmánymódosításról szólva elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt létrejött a parlamenti alkotmánymódosító bizottság, amelyben ott vannak az RMDSZ képviselői is. A szövetség véleménye, hogy mélyreható alkotmányreformra van szükség minden területen és az egész intézményrendszert figyelembe véve, nemcsak kiigazításra néhány területen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kormány a minap elfogadott egy törvénytervezetet, amelyet átküldött az államelnönek, aki azt továbbíthatja a parlamentnek. Ez elsősorban a referendum eredményeire vonatkozik, és a kormány azon törvényes kötelezettségének tesz eleget, hogy ezen az úton a parlamentbe juttassa a referendum eredményeit.
A szövetségi elnök véleménye szerint egyébként a kormány által elfogadott alkotmánymódosító tervezetben van egy, a magyarság számára rendkívül fontos, áttörést jelentő kitétel, amelyet a kisebbségekről szóló 6. cikkelybe beiktattak, és amely arról szól, hogy amennyiben elfogadják, az állami hatóságoknak kötelezően konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel etnikai, kulturális, vallási kérdésekben.
A nemzetállam fogalmáról kifejtette: annak ellenére, hogy benne van az alkotmányban, ténylegesen Románia nem nemzetállam. Törvényekben, de magában az alkotmányban is vannak olyan rendelkezések, amelyek elismerik más nemzeti identitású, más nyelvű közösségek létét Romániában, és bizonyos jogokat is adnak ezeknek a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy már ma sem egyetlen nemzet országa. Éppen ezért az RMDSZ-nek továbbra is az az álláspontja, hogy ezt a meghatározást ki kellene venni az alkotmányból, de szkeptikus, nem látja esélyét annak, hogy ebben a pillanatban kétharmados többséget vagy konszenzust tudnának e mellé a javaslat mellé állítani.
Az arányos képviselet szükségességéről is beszélt a parlamentben, vagyis a magyarok által leadott szavazatok arányáról. Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges, de egy kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszerben gyakorlatilag Maros, Hargita és Kovászna megyén kívül az RMDSZ nem tudna mandátumot szerezni. Ezért az RMDSZ szerint garanciákra lenne szükség vagy az alkotmányban, vagy a választási törvényben arra, hogy a magyarok arányos képviselete biztosítva legyen.
Népújság: Ön arról beszélt, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlament híve, ezzel szemben Ioan Oltean, a PD-L alelnöke úgy nyilatkozott, hogy megegyeztek, hogy bizonyos számú parlamenti hely fejében önök támogatják a PD-L és Traian Basescu alkotmánymódosító javaslatait.
Markó Béla: Ioan Oltean nyilatkozatát pozitívnak tartom arról, hogy valamiképpen keressük meg a módját az arányos képviseletnek a kisebbségek – s elsősorban a magyarok – esetében. Nem arról van szó, hogy a PD-L vagy valaki más helyeket adna nekünk, remélem, ő sem erre gondolt, hanem arról, hogy valamilyen rendelkezéssel kivételt kell tenni, és akármilyen választási rendszer van: összeszámolni a magyar szervezetre leadott szavazatokat és annak megfelelő számú mandátumot adni. Ezt meg lehet valósítani. Erről elvben beszéltünk a PD-L-vel, de nem kötöttünk semmiféle egyezséget.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2010. április 24.
Markó: javasolni fogjuk a „nemzetállam” törlését
Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség továbbra is javasolni fogja a nemzetállami kifejezés törlését Románia Alkotmányából, még ha nem is hiszi, hogy meglesz a kétharmados többség ennek elfogadására.
Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következetes marad a nemzetállam kifejezés törlésével kapcsolatos álláspontját illetően, majd hozzátette: lassan-lassan már nincs is értelme ennek a meghatározásnak.
„A nemzetállam kapcsán ismerik álláspontunkat, az nem változott, lassan-lassan nincs értelme ennek a meghatározásnak. Miközben ugyanis különféle előírások, még alkotmányos cikkelyek révén is révén elismerjük, hogy vannak nemzeti kisebbségek más nyelvvel, nemzeti identitással Romániában, és ezen közösségek rendelkeznek bizonyos jogokkal, ebben a helyzetben az a gondolat, miszerint egyetlen nemzeté lenne, egyetlen identitásé, értelmetlenné válik” – fejtette ki.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: továbbra is szorgalmazzák a nemzetállam kifejezés törlését az alkotmánymódosítási vita során, de hozzátette: nem sok esélyt lát arra, hogy ezt kétharmados többség támogassa.
„Javasoltuk, és javasolni fogjuk a nemzetállam kifejezés törlését. De őszintén meglehetősen szkeptikus vagyok, hogy ezt a javaslatot kétharmados többség támogatja. Őszintén, nem hiszem, hogy sikerülne ez” – mondta Markó.
Traian Băsescu államfő szerdán megkapta a kormánytól az alkotmánymódosítási törvénytervezetet, amelyet az alaptörvény módosításának kezdeményezőjeként a törvényhozói tanácsnak továbbított jóváhagyás végett, hogy a parlament elé terjessze.
A parlament kedden négy tartózkodással elfogadta az alkotmánymódosítási bizottság létrehozásáról szóló határozatot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség továbbra is javasolni fogja a nemzetállami kifejezés törlését Románia Alkotmányából, még ha nem is hiszi, hogy meglesz a kétharmados többség ennek elfogadására.
Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következetes marad a nemzetállam kifejezés törlésével kapcsolatos álláspontját illetően, majd hozzátette: lassan-lassan már nincs is értelme ennek a meghatározásnak.
„A nemzetállam kapcsán ismerik álláspontunkat, az nem változott, lassan-lassan nincs értelme ennek a meghatározásnak. Miközben ugyanis különféle előírások, még alkotmányos cikkelyek révén is révén elismerjük, hogy vannak nemzeti kisebbségek más nyelvvel, nemzeti identitással Romániában, és ezen közösségek rendelkeznek bizonyos jogokkal, ebben a helyzetben az a gondolat, miszerint egyetlen nemzeté lenne, egyetlen identitásé, értelmetlenné válik” – fejtette ki.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: továbbra is szorgalmazzák a nemzetállam kifejezés törlését az alkotmánymódosítási vita során, de hozzátette: nem sok esélyt lát arra, hogy ezt kétharmados többség támogassa.
„Javasoltuk, és javasolni fogjuk a nemzetállam kifejezés törlését. De őszintén meglehetősen szkeptikus vagyok, hogy ezt a javaslatot kétharmados többség támogatja. Őszintén, nem hiszem, hogy sikerülne ez” – mondta Markó.
Traian Băsescu államfő szerdán megkapta a kormánytól az alkotmánymódosítási törvénytervezetet, amelyet az alaptörvény módosításának kezdeményezőjeként a törvényhozói tanácsnak továbbított jóváhagyás végett, hogy a parlament elé terjessze.
A parlament kedden négy tartózkodással elfogadta az alkotmánymódosítási bizottság létrehozásáról szóló határozatot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2010. április 24.
Oltean lejjebb adta az RMDSZ-szel szemben
Ioan Oltean PDL-alelnök árnyalta a Gândulnak adott nyilatkozatát, mint mondta, az RMDSZ nem részesülhet ugyanolyan bánásmódban, mint a nemzeti kisebbségek, amelyeknek a törvény garantál egy parlamenti helyet, mivel a szövetség politikai alakulat.
Sajtótájékoztatóján Oltean elmondta: vannak törvényes lehetősége arra, hogy a választási törvényt és az alkotmányt tiszteletben tartva a magyar közösség parlamenti képviselete ne szenvedjen kárt.
„Nem természetes, hogy az RMDSZ-nek, amely a kormánykoalíció része, más álláspontja legyen az alkotmánymódosítás kapcsán, mint a legfőbb kormánypártnak. Ezért tárgyalások következnek az álláspontok összehangolása végett, és figyelembe vehetünk egy olyan megoldást, amely révén a magyar lakosság tisztességes képviselthez jut a leendő egykamarás parlamentben” – mondta Ioan Oltean.
Mint mondta, politikai pártnak nem ítélhetnek oda parlamenti helyet, márpedig az RMDSZ politikai szervezet.
„A törvény szerint csak a 18 nemzeti kisebbség képviselőjének biztosított a helyet, a magyar kisebbségre nem érvényes ez az előírás, de találhatunk megoldást arra, hogy a választási törvényben szabályozzuk a magyar lakosság parlamenti képviseletét, anélkül, hogy ez a többség, a román lakosság diszkriminációjához vezetne” – mondta Oltean.
Szerinte az RMDSZ visszafogottságának legfőbb oka, hogy a parlament karcsúsítása és az egykamarás rendszer bevezetése révén csökken a magyar honatyák száma, de ez a félelem alaptalan, mert arányosan csökken a román lakosságot képviselők száma is – mondta.
Arra a kérdésre, hogy melyek azok a törvényes lehetőségek, amelyek alapján a magyar közösség számára igazságos parlamenti képviseletet biztosítanának Oltean nem bocsátkozott részletekbe, de megjegyezte: a Demokrata Liberális Pártnak (PDL) nem áll szándékában a választási küszöb növelése.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Ioan Oltean PDL-alelnök árnyalta a Gândulnak adott nyilatkozatát, mint mondta, az RMDSZ nem részesülhet ugyanolyan bánásmódban, mint a nemzeti kisebbségek, amelyeknek a törvény garantál egy parlamenti helyet, mivel a szövetség politikai alakulat.
Sajtótájékoztatóján Oltean elmondta: vannak törvényes lehetősége arra, hogy a választási törvényt és az alkotmányt tiszteletben tartva a magyar közösség parlamenti képviselete ne szenvedjen kárt.
„Nem természetes, hogy az RMDSZ-nek, amely a kormánykoalíció része, más álláspontja legyen az alkotmánymódosítás kapcsán, mint a legfőbb kormánypártnak. Ezért tárgyalások következnek az álláspontok összehangolása végett, és figyelembe vehetünk egy olyan megoldást, amely révén a magyar lakosság tisztességes képviselthez jut a leendő egykamarás parlamentben” – mondta Ioan Oltean.
Mint mondta, politikai pártnak nem ítélhetnek oda parlamenti helyet, márpedig az RMDSZ politikai szervezet.
„A törvény szerint csak a 18 nemzeti kisebbség képviselőjének biztosított a helyet, a magyar kisebbségre nem érvényes ez az előírás, de találhatunk megoldást arra, hogy a választási törvényben szabályozzuk a magyar lakosság parlamenti képviseletét, anélkül, hogy ez a többség, a román lakosság diszkriminációjához vezetne” – mondta Oltean.
Szerinte az RMDSZ visszafogottságának legfőbb oka, hogy a parlament karcsúsítása és az egykamarás rendszer bevezetése révén csökken a magyar honatyák száma, de ez a félelem alaptalan, mert arányosan csökken a román lakosságot képviselők száma is – mondta.
Arra a kérdésre, hogy melyek azok a törvényes lehetőségek, amelyek alapján a magyar közösség számára igazságos parlamenti képviseletet biztosítanának Oltean nem bocsátkozott részletekbe, de megjegyezte: a Demokrata Liberális Pártnak (PDL) nem áll szándékában a választási küszöb növelése.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)