A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap egy esztendeje hirdette meg az „Aranyalma díj az erdélyi magyarságért” megalapítását. Az Aranyalma-díjat azok a személyiségek kapják, akik a politika, közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az adott évben a legnagyobb teljesítményt nyújtották az erdélyi magyarságért. A lap külön díjazza azokat a magyarországi magyar és romániai román személyiségeket, akik az olvasók, illetve a szerkesztők megítélése szerint a legtöbbet tették a magyar közösségért. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és a szerkesztők havonta voksoltak. Szavazataik alapján a következő személyiségek részesülnek a 2004. évi Aranyalma díjban: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Calin Popescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára. A díjátadás március 11-én lesz Nagyváradon, a Continental Szállodában. /Aranyalma díj – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Frunda György RMDSZ-es szenátort választották az Európa Tanács romániai küldöttségének elnöki tisztségébe. A szenátor kinevezését a román pártok képviselői is teljes mértékben támogatták, így első ízben történt meg az, hogy egy Romániát külföldön képviselő küldöttségnek RMDSZ-es vezetője van. Frunda Györgyöt két héttel ezelőtt nevezték ki az Európa Tanács ellenőrzési bizottságának élére. Az említett testület jelenleg tíz országban vizsgálódik a kisebbségek jogainak védelmét érintő kérdésekben. /Az ET romániai küldöttségének RMDSZ-es vezetője van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A Trianon-filmet stúdióbeszélgetés követte. A jelen lévő újságírók és riporterek azonban heves indulattal kérdeztek, hangoztatva, hogy a film nem más, mint revizionista propaganda, amely uszító, sértő és Európa-ellenes. Koltay és Raffay végig azt próbálta megértetni hallgatóságával: a közös Európát csak úgy lehet létrehozni, ha minden nemzet szembesül saját múltjával, és megismeri a másik történelmét is. Irritálónak tartották, hogy szerintük a film a XIX. századi nemzetállami, nacionalista szemléletet éleszti fel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint jó ötlet volt bemutatni a filmet, ugyanakkor lehangolóan gyengének minősítette a filmet. Markó áttörésnek nevezte, hogy román és magyar értelmiségiek együtt beszélgetnek ilyen kényes kérdésről egy román televíziós műsorban. /Revizonistának minősítik Koltay Trianon-ját. Markó helyesli a bemutatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Kuszálik Péter újból elmarasztalta a Magyar Polgári Szövetséget és megvédte az RMDSZ-t. Az MPSZ szerint az RMDSZ „félrevezette a magyar választókat és kampányszlogenné alacsonyította az autonómia eszméjét”. Kuszálik Péter azonban helyesbített, az RMDSZ programjában korábban szerepelt az autonómia. /Kuszálik Péter: Morfondír. A Polgári Lelkiismeret. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A kormányalakítás utáni tisztogatás tekintetében a Tariceanu-kabinet hasonló volt a négy évvel korábbi Ciorbea–Constantinescu kettőshöz. Elődeik, Adrian Nastaseék négy évvel ezelőtt minisztériumok, központi intézmények egész sorát keresztelték át csak azért, hogy a törvényt így megkerülve, a régi garnitúrától megszabaduljanak, hogy még a kapusok, a takarítónők is az SZDP elkötelezett hívei legyenek. Ezt a piszkos munkát a Köztisztviselők Országos Irodájának elnöke, Verginia Vedinas (jelenleg nagy-romániás képviselő) és Birtalan József (2000-2004 között e hivatal alelnöke) végezte, írta Simó Erzsébet. Birtalan Józsefet most ugyanennek az irodának az elnökévé nevezték ki. Az Academia Catavencu szatirikus lap az esetet úgy értelmezte, hogy a Köztisztviselők Országos Irodájában, hála az RMDSZ-nek, tovább él az SZDP. Az elnöki hivatalban, a Cotroceni-ben még mindig Iliescu bizalmi emberei intézik Traian Basescu elnök ügyeit. – Blaga belügyminiszter bejelentette, hogy huszonkét, ,,munkába belefáradt” megyei rendőrfelügyelőt küld el, megyei szinteken is követelni kezdték a kormánykoalíció emberei, nyújtsák be felmondásukat az SZDP-s intézményvezetők. /Simó Erzsébet: Takarítani kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke február 12-én Marosvásárhelyen tárgyalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának vezetőivel a határokon átnyúló regionális együttműködés kérdéseiről. Markó Béla az RMDSZ kiemelt támogatásáról biztosította a tusnádfürdői magyar oktatási és konferenciaközpont tervét, amelyet a két kormány támogatásából és a Szülőföld Alap pénzügyi keretéből finanszíroznának. /Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati vezetők Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Február 12-én ülésezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gyergyószentmiklóson. A küldöttek kilenc dokumentumot fogadtak el, ugyanakkor elnapolták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való viszony rendezéséről szóló határozatot. Az ülésen 99 küldött jelent meg a települési székely tanácsok képviseletében. Csapó I. József elnök kifejtette, az emberi jogok és szabadságok megsértését jelenti az a tény, hogy mind a tíz önkormányzatot, ahol határoztak az autonómiaigény kinyilvánítását célzó népszavazás kiírásáról, nyomásgyakorlással vagy perrel kívánják letéríteni az útról. Csapó szerint az utóbbi időben az SZNT magára maradt a Székelyföld területi autonómiáért vívott harcában, hiszen mind a magyar, mind a román kormány, illetve az RMDSZ lemondott a törekvésről. Az SZNT kilenc dokumentumot fogadott el. A Mit kíván a székely nép? címet viselő kiáltványban a testület 12 pontban fogalmazta meg a közösség legfontosabb követeléseit. Ugyanakkor az SZNT felhívással fordult a székely közösséghez, hogy különböző formában követeljék a törvényes népszavazás kiírását. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Felhívással fordultak a magyar kormányhoz és miniszterelnökhöz, kérve, hogy méltányolják az európai normák szellemében megfogalmazott autonómiatörekvéseket, továbbá a jövő évben felújítandó román–magyar alapszerződésbe foglalják bele a területi autonómiát, ugyanakkor a magyar diplomácia ,,vállaljon védőhatalmi státust a székelység felett területi autonómiájának kivívásáért folytatott küzdelmében”. Az SZNT döntött arról, hogy az új parlament elé terjeszti statútum-tervezetét, felhívással fordultak az RMDSZ elnökéhez és székelyföldi szenátoraihoz, képviselőihez, hogy vigyék sikerre a törvénykezdeményezést. Az SZNT tiltakozását fejezte ki a Trianon című dokumentumfilm kapcsán a ,,magyarellenes, politikai indíttatású, diktatórikus megfélemlítéssorozat ellen”, és határozott a Gábor Áron-díj megalapításáról. /(Ferencz): Csak magunkra ­számíthatunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Ferencz Csaba kijelentette: reméli, hogy a magyar és a román kormány pozitívan válaszol a kérelemre. Az RMDSZ-hez és a székely honatyákhoz intézett felhívásában az SZNT azt kérte, hogy nyújtsák be a parlamenthez az autonómiáról szóló törvénytervezetet. /Mit akarnak a székelyek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./ Az SZNT a rovásírást ismét a székelység írásrendszere méltó rangján kívánja kezelni. Az emberi jogokat sértő döntések ellen fellebbező önkormányzatok jogi védelmét Kincses Előd ügyvéd térítésmentesen vállalta. /Gergely Edit: Rovásírás és gazdasági terv az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) szervezésében február 12-én Műemlékvédelmi alapismeretek címen indítottak előadássorozatot. Dr. Gaal György, a KLMT elnöke annak a reményének adott hangot, hogy más hasonló akcióikkal talán sikerül ráébreszteniük az érintetteket arra, milyen kincs birtokában vannak, és mi vele a teendő. A KLMT elnöke jelezte, hogy az RMDSZ-szel közösen ismeretterjesztő füzetet jelentetnek meg, továbbá lefordítják és kiegészítik a tavaly világhálón (www.ministerulculturii.ro) megjelent többezer oldalas romániai műemlékjegyzék erdélyi magyar vonatkozásait. Dr. Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténész tanára, a KLMT alelnöke Erdély-, és főleg Kolozsvár építészettörténetét tekintette át. Makkay Dorottya, az épített örökség kutatója, a műemléktulajdonos és a szakember szerepéről, valamint feladatairól értekezett. /Ördög I. Béla: Műemlékvédelmi alapismeretek (I.) Múltbeli értékeink megőrzése a tét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Románia polgárai nem az európai pénzekhez, hanem az európai értékekhez csatlakoznak – jelentette ki február 14-én Jonathan Scheele, az Európai Bizottság (EB) romániai nagykövete a Nagyváradon megrendezett uniós információs konferencia megnyitója előtt. A Krónika kérdésére, hogy hogyan vélekedik az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók átalakítását célzó elképzeléséről, mely szerint a magyar többségű székelyföldi megyék egy régiót alkotnának, a nagykövet kifejtette, jelenleg nem tartja időszerűnek a felvetést. Hozzátette, egy ilyen módosítás előtt Brüsszellel is egyeztetni kell, hiszen az esetleges átszervezés utáni új régiónak is biztosítania kell ezen alapok kezelését a csatlakozás utáni, 2007 és 2013 közötti időszakban. Ene Dinga európai integrációs miniszter hozzáfűzte, a kormány a 2007–2013 közötti időszakban nem tekinti prioritásnak a fejlesztési régiók módosítását. A konferencia kezdetén Scheele az EB delegációja nevében megállapodást írt alá a Nyugati és az Északnyugati fejlesztési régióhoz tartozó megyék vezetőivel az EU-val kapcsolatos információk hatékonyabb áramlásának biztosításáról. /Balogh Levente: Uniós információs konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő a székelyföldi autonómia ismételt felvetésével kapcsolatosan azt nyilatkozta: az SZNT törvénytervezetét már visszautasította a parlament, mert nagyon sok hibát tartalmaz, ezért nem látja indokoltnak, hogy újra benyújtsák. Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni a civil szervezetekkel, de saját tervezetét szeretné előterjeszteni. Elkészülte után konzultálni fognak a magyar civil szervezetekkel, mielőtt benyújtanák a parlamentben. Szerinte az RMDSZ már lerakta az autonómia alapjait, minthogy a négy autonómiaforma közül három már benne van a kormányprogramban, így például a helyi közigazgatás autonómiája, a kulturális és regionális autonómia, az utóbbi a fejlesztési régiók újjászervezése révén. A területi autonómiára vonatkozóan kijelentette: az RMDSZ nem mondott le róla, de ehhez külön törvényre van szükség vagy pedig az alkotmány módosítására. /Az RMDSZ a saját autonómia-tervezetét nyújtja be, nem a Székely Nemzeti Tanácsét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Február 13-án a Nyugati Jelen szerkesztői Majláthfalván találkoztak a helybeliekkel. A találkozón többek között Bányai Eliza iskolaigazgató és két RMDSZ-es községi tanácsos – Szécsi Ferenc és Szőke József –, valamint Sipos György megyei tanácsos is jelen volt. Sipos György arról tájékoztatott, hogy a főutcát, valamint két mellékutcát hamarosan leaszfaltozzák, s a település központjának rendezési tervén is dolgoznak. Bányai Eliza iskolaigazgató egy tornaterem mihamarabbi építését szorgalmazta, amely egyfajta közösségi ház szerepét is ellátná. Központi fűtés kell az iskolának, a fával fűtött kályhákba reggel 5-kor be kell gyújtani, hogy 8-9-re bemelegedjenek valamennyire a termek. /Nagyálmos Ildikó: Megoldásokat keresni a közösség gondjaira. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek fokozott szerepet kell vállalniuk Erdély fejlesztésében – jelentette ki Markó Béla az RMDSZ minisztereivel, államtitkáraival és a szenátusi illetve parlamenti képviselői frakciók elnökeivel tartott tanácskozáson. A következő időszakban a tisztségviselőknek szoros együttműködést kell kialakítaniuk az RMDSZ ügyvezető elnökségével, tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, aki ugyanakkor az erdélyi civil társadalommal való konzultáció-sorozat elindítását is szorgalmazta. Ennek értelmében, a továbbiakban valamennyi miniszter, államtitkár saját területén kerekasztal-beszélgetéseket, fórumokat, konzultációkat fog kezdeményezni a civil szervezetekkel Erdély különböző településein. Ezen konzultációk beilleszkednek a már korábban elindított Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozatba. A február 15-i tanácskozás másik fontos napirendi pontja az integráció kérdése volt. /(Máton Adél Evelin): Fokozott szerepvállalás Erdély fejlesztésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Csutak István neve nem szerepelt az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által közzétett, a kormányzati beosztásokra javasolt személyek listáján, mégis az integrációs tárca államtitkára lett. Csutak István elmondta, hogy a jelölés váratlanul érte. Munkája a napi adminisztrációt és stratégiai tervezést is jelenti. A tárcán belül hét területet felügyel: határokon átnyúló együttműködés; programok végrehajtása; programok ellenőrzése; regionális politikák; pályázati kiírások előkészítése; a programok belső pénzügyi ellenőrzése és a programok EU-konformitásának biztosítása. Arra a véleményre, hogy Székelyföldi Fejlesztési Régió gondolata az RMDSZ-en belül háttérbe szorult, Csutak leszögezte, ki kellene dolgozni a Székelyföldet lefedő, a strukturális alapokat megcélzó közös fejlesztési stratégiát. Ezt a munkát a világon mindenütt az önkormányzatok kezdeményezik. /Sarány István: Közös fejlesztési stratégiát kell kidolgozni. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Az NLP–DP, az RMDSZ és az RHP vezetői /Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke, Emil Boc, a DP megbízott elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Dan Voiculescu, az RHP elnöke/ február 16-án aláírták a kormánykoalíció működését szabályozó megállapodást. „A négy párt képviselői a parlamentben támogatják a kormány tevékenységét, amely felvállalt egy politikai programot. Ugyanakkor biztosítják a Románia uniós csatlakozási folyamatának folytatásához szükséges politikai stabilitást”, mondta Tariceanu. /Aláírták a kormánykoalíció működési protokollumát. Hatékonyságot, stabilitást várnak tőle. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ A protokollum szerint a koalíció döntései a négy párt összes szervezete számára kötelező érvényűek. A dokumentum megtiltja, hogy az NLP-DP, az RMDSZ és az RHP képviselői nyilvánosan támadásokat intézzenek egymás ellen, a minisztereknek pedig kötelességük alkalmazni a Tariceanu-kabinet kormányzati programját. A négy párt nem engedélyezi tagjaik vándorlását egyik alakulatból a másikba a koalíción belül. A legfontosabb döntéshozó fórum az Országos Koalíciós Tanács, amelyet a négy párt elnöke, valamint az alakulatok egy-egy képviselője alkot. Az OKT kéthetente tartja rendes ülését. /Aláírták a kormánykoalíció működési egyezményét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A konszenzus elvére hívta fel a figyelmet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az aláírt protokollumot illetően. A dokumentum keret-megállapodás, azokat az elveket tartalmazza, amelyek alapján együttműködnek a koalíciós pártok. Négy döntési centrumról van szó: a kormányon belül működő, a miniszterelnök és a három miniszterelnök-helyettesből kialakult kormányzati bizottság, amely a kormányzással kapcsolatos stratégiai döntések meghozásáért felelős; a parlamenten belüli frakciók, amelyeknek vezetői hetente egyeztetnek; a megyei szervezetek között létrejövő egyeztető fórum, valamint a pártelnökökből és az illető pártok, vagy politikai szervezetek egy-egy képviselőjéből álló országos koalíciós tanácsból létrehozott legfelsőbb döntéshozó centrum. Markó Béla szerint az 1996–2000 közötti politikai szövetség tapasztalatai negatívak, az akkori koalíció rossz működése nagyon sokat ártott a kormányzatnak. Frunda György szenátor is pozitívnak értékelte a protokollumot. /Köllő Katalin: Konszenzusos alapon működő koalíciót ígér a protokollum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 16-án tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nem tartja szükségesnek, hogy parlamenti különbizottság vizsgálja ki Traian Basescu államfő ingatlanügyleteit. Az SZDP parlamenti képviselői ugyanis elhatározták, hogy különbizottság létrehozását javasolják a házbizottságoknak Basescu elnök ingatlanügyeinek kivizsgálására. /Napzárta rovat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Győztesen kerültek ki a román pártok a Kovászna megyei koalíciós egyeztetésből: az intézményvezetői helyek 55 százalékára ők nevesítenek igazgatót, az RMDSZ-nek be kell érnie a posztok 45 százalékával. Az elmúlt hetek vitái során az RMDSZ vezetői több ízben hangsúlyozták, hogy választásokon elért eredmények szerint a megyei decentralizált intézmények 87 százalékára tartanak igényt. Albert Álmos területi RMDSZ-elnök elismerte, hogy a 87 százalékhoz képest sokkal kevesebb, amit elértek, azonban az eddigi 8 intézményvezető helyett mostantól 13–14 vezető tisztviselője lehet a szövetségnek. /Farkas Réka: A 87-ből 45 maradt (Több román intézményvezető lesz, mint magyar). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

A marosvásárhelyi bíróság február 16-án elrendelte az RMDSZ megyei szervezetének kilakoltatását székházából. A Hankó család azt követően indított kilakoltatási pert a szövetség ellen, hogy hosszas alkuk után kiderült, az RMDSZ nem tudja megvásárolni az ingatlant, de bért sem hajlandó fizetni használatáért. /Szucher Ervin: Az utcára kerülnek? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

A magyar kisebbség képviselői miniszteri rangban fogják irányítani a számukra legfontosabb közigazgatási ágakat: a kultúrát, a tanügyet, a környezetvédelmet stb., azonkívül más kisebb, de ugyancsak nagyon fontos beosztásban, magyar megyefőnökök, államtitkárok működnek. Iszonyatos a felelősség, amikor két, homlokegyenest ellentétes irányból árad feléjük az igény és az elvárás, írta Varga László. Az erdélyi magyar közösség várja, hogy most érvényesítsék mindazokat a jogokat, melyekre tizenöt éve hiába várnak. Fontos lenne, hogy a magyar tanügyet önállóan irányíthassa egy önálló, saját vezetésű magyar tanügyi közösség. Meg kell teremteni a felekezeti iskolák teljes rendszerét. Az RMDSZ vizsgáljon meg minden panaszt és intézkedjen a sérelem jóvátételéről. /Varga László: Remények és aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Fey László szerint az RMDSZ „15 éve sikeresen küzd a jog- és esélyegyenlőség kivívásáért. Vezetőink kivívták a román politikai elit tiszteletét, megbecsülését; ennek következtében olyan tisztségeket töltenek be, amelyeknek folytán mind nagyobb mértékben tudják befolyásolni sorsunkat, alkalmas légkör teremtődött meg az autonómiaformák intézményeinek kiépítéséhez. Közösségünk megítélése is megváltozott. Hol vannak már Ciontea, Gavra, Vulpescu nacionalista támadásai?” „Ha Bayer Zsolt vagy Kövér László éppen nincs erdélyi körúton, akkor jön a Trianon.” Fey László megvédte a román hatóságokat: Romániában sem tiltották be a filmet, „csak pénzbírsággal sújtották a szervezőket, mert nem jegyeztették be a törvényeknek megfelelően.” A cikkíró szerint nem a múlttal kell foglalkozni, hanem a jövőre kell összpontosítani. /Fey László: Nincsen béke a fenyőfák alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter által ideiglenesen kinevezett megbízott vezérigazgató irányítja egyelőre a bukaresti SAPARD-irodát. Korábban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) megegyezett az RMDSZ-szel: vagy a mezőgazdasági államtitkári, vagy a SAPARD-iroda vezetői tisztségét kérjék a szövetség képviselői a koalíciós partnerekkel folytatott „osztozkodás” alkalmával. /(köllő): Az RMDSZ igényt tart a SAPARD-iroda vezető tisztségére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A Magyar Polgári Szövetség bírálta az RMDSZ-t, mivel nem akarja a parlament elé terjeszteni a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke megdöbbenését fejezte ki Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentése kapcsán, miszerint az RMDSZ saját autonómiatervezetét nyújtja be a parlamentben, nem az SZNT-ét. “Tizenkét évvel ezelőtt az RMDSZ is a magáévá tette ezt a tervezetet, most pedig egy új, valószínűleg nem hatékony tervezetet akar kidolgozni” – mondta Gazda. /MPSZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Rosszallja a Magyar Polgári Szövetség, hogy az RMDSZ Háromszék megyében ,,kénytelen volt elfogadni” az intézményvezetői helyek kevesebb, mint felét. ,,Ha egy szervezet kegyként értékeli a neki kijáró tisztséget, s ennek következtében bármit el lehet művelni vele, az megérett a bukásra. A következetes vezető többségi politizálásban nem fogadhatja el, hogy a megalázó második helyre tegyék, s a háta mögött röhögjenek” – szögezte le Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke. /(-kas): Megalázták az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke képviseli Románia kormányát a Horvátország újraválasztott elnöke, Stepjan Mesic beiktatása alkalmával rendezett hivatalos ceremónián Zágrábban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Az előzetes elképzelések alapján a pártvezetőknek február 18-án kellett volna eldönteniük, végül hány aradi közintézmény első vagy második székébe kerül magyar vezető, a koalíciós keretegyezmény megszületése miatt azonban a kinevezésekre még várni kell, jelezte Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ elnök. Aradon 47 közintézmény működik, s élükre az RMDSZ szeretne három-négy első, és ugyanennyi második embert kineveztetni. A koalíciós partnerek Bukarestben osztják el a helyeket, Király András nem tudja, melyik intézményeket kaphatják, ezért – Matekovits Mihályon kívül, aki főtanfelügyelő akar lenni – neveket nem mondott. /Irházi János: Bukarestben döntik el, hány helyet kap az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

„Örvendetesnek tartjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács gyergyószentmiklósi ülése felül tudott emelkedni az EMNT-vel való »kommunikációs zavaron«, és nagy többséggel levette napirendjéről azt a határozattervezetet, amely az SZNT-nek az EMNT kötelékéből való kiszakadását irányozta elő. Változatlanul érvényesnek tartjuk az SZNT azon határozatát, amely szerint a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld magyar nemzetiségű lakóinak képviseletében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elidegeníthetetlen összetevője” – áll az EMNT eljuttatott közleményében. Az EMNT ugyanakkor értetlenséggel tekinti a „székely nép” szóhasználatra, amely az egységes erdélyi magyarság „székelyekre” és „magyarokra” való mesterséges megosztásának a veszélyét hordozza magában. Az EMNT visszautasítja, hogy az RMDSZ önálló autonómia-tervezetet nyújtson be a parlament elé. Az RMDSZ ugyanis a meghirdetett háromszintű autonómia-rendszer helyett annak csak a „pótlékát” kínálja, olvasható a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt dokumentumban. /Értetlenkedik az EMNT a „székely nép” szóhasználat miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Február 18-án Maros megyében a kormánykoalíciót alkotó négy párt képviselői bejelentették, hogy aláírták az országos mintára született megyei egyezményt és megalakították a Megyei Koalíciós Tanácsot. Az RMDSZ-t Kelemen Atilla és Frunda György képviselte. Frunda György szenátor biztosította a jelen levő újságírókat, hogy nem lesznek politikai leváltások. /Mózes Edith: Fiadzik a Protokollum. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Marosvásárhelyen több iskolát összevontak. A marosvásárhelyi 6-os és 7-es számú általános iskola összevonásának lett az áldozata az egyetlen magyar igazgató, Andrássy Árpád. Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács országos jegyzője (emellett az RMDSZ marosludasi területi szervezetének az elnöke) az utóbbi időben azért harcolt, hogy a 7-es iskolát magyar személyiségről, Vályi Gyuláról nevezzék el. Andrássy Árpád a munkaügyi bíróságon megfellebbezte az eltávolításáról szóló döntést, és első fokon jogerősen pert nyert. Andrássy Árpádot vissza kellett volna helyezni az immár egyesített iskola élére, de ez nem történt meg. /(Máthé Éva): Mennyit ér egy jogerős határozat? Az iskolaigazgató nem tudta érvényesíteni az ítéletet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az RMDSZ nem fogadhatja el, hogy a román kormány prioritáslistájáról lekerüljön az észak-erdélyi autópálya ügye, amely a kabinetben lévő pártokkal való együttműködés egyik sarokköve – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a romániai magyar írott és elektronikus sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. Markó elmondta, hogy elsődleges fontosságú a kisebbségi törvény kidolgozása, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszakban sikerül elfogadtatni a román parlamenttel. Az RMDSZ a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, továbbá az oktatási törvényt is módosítani szeretné úgy, hogy az tegye lehetővé a felekezeti oktatást, valamint a földrajz és a történelem magyar nyelvű oktatását. /(borbély): Az autópálya a kormánykoalíció próbaköve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Az újságírók nehezményezték, hogy a román hivatalok, állami intézmények nem juttatnak reklámpénzt a magyar lapoknak. Többen szóvá tették, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselők nincsenek felkészülve, nem tudnak érdemben beszélni feladatkörükről, nem lehet őket elérni, és gyakran a román sajtót részesítik előnyben – a magyar újságírókkal szemben. Az államtitkárok némelyike teljesen ismeretlen a tagság számára, sokan nem értik, milyen szempontok alapján választották ki őket e jelentős tisztségekre. Markó Béla bemutatta kommunikációs tanácsosát, Stanik Istvánt, a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport hetilap eddigi főszerkesztőjét. Lengyel Erika, a kolozsvári televízió korábbi munkatársa szintén a miniszterelnök-helyettes sajtótanácsosa lett. Stanik István közölte: évente körülbelül 80 milliárd lejnyi közpénz van elkülönítve az állami reklámtevékenységre, és ennek legalább a tíz százaléka a magyar sajtót illetné meg. Stanik azon lesz, hogy ezt a hazai lapok, rádió- és tévészerkesztőségek ezt megkapják. /Máthé Éva: Markó Béla párbeszéde a romániai magyar sajtóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./