Tárcájának prioritásait ismertette január 24-én, vasárnap Borbély László területrendezési és közmunkaügyi megbízott miniszter. A magyarok által lakott megyékben az infrastruktúra rendkívül elmaradott állapotban van. Reméli, hogy az e a megyékben élő magyarok mielőbb érezni fogják majd annak hatásait, hogy a területrendezési tárca élén RMDSZ-es miniszter áll, jelentette ki. /Tibori Szabó Zoltán: Folytatódnak a fontos infrastruktúra-programok. Borbély László megbízott miniszter bemutatta terveit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Előbb az RMDSZ-frakcióban, majd a képviselőház pénzügyi szakbizottságában Winkler Gyula képviselő elsősorban a pénzügyekben való szakmai jártasságával hívta föl magára a figyelmet. Winkler Gyula december 28-a óta külkereskedelmi miniszter. Tíz évvel ezelőtt a vajdahunyadi művelődési és közösségi élet fellendítésére szervezett társaság alelnöke és ügyvezetője volt; ők kezdeményezték a helyi magyar ház létesítését is. Winkler Gyula 1996-ban megyei tanácsos lett, az intézmény pénzügyi és költségvetési bizottságának tagjaként működött. 1999 tavaszán kinevezték alprefektusnak. Ezt a tisztséget másfél évig töltötte be, amikor 2000 őszén kérte fölmentését, mert parlamenti képviselőnek jelölték. RMDSZ-képviselőként 2000-ben a parlament tagja lett, ahol a pénzügyi és költségvetési szakbizottságban működött, az utolsó évben titkári minőségben. Összesen öt költségvetési törvény tető alá hozásában működött közre. 2000-től az RMDSZ megyei alelnöke, 2001-től az elnöke volt mostanáig. 2003-ban a Szövetségi Képviselők Tanácsában kezdeményezte a szórványfrakciót, amelynek jelenleg is a vezetője, ugyanakkor elnöke az SZKT gazdasági és pénzügyi szakbizottságának. Három esztendeje – két más társával együtt – az RMDSZ-t képviseli a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. Winkler Gyula 1988-ban fejezte be Temesváron az elektronikai és távközlési szakot, 2001-ben diplomázott a második egyetemen: pénzügyi és biztosítási szakon közgazdasági oklevelet szerzett a petrozsényi egyetemen. Több posztgraduális képzésen vett részt külföldön és itthon. Winkler Gyula jelezte, hogy kidolgozzák az országos exportstratégiát. /Béres Katalin: Bemutatkoznak az RMDSZ-miniszterek. Winkler Gyula. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az RMDSZ szeretné megkapni a Hunyad megyei prefektúra főtitkári tisztségét, nyilatkozta Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Eredetileg az RMDSZ Hunyad megyében az alprefektusi tisztségét szerette volna megkapni, de ez a hivatal a liberálisoknak jutott. /Prefektúrai főtitkárságot vár a Hunyad megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Az RMDSZ választási kampányában vállalta a különböző autonómiaformák megteremtését és ezt teljesíteni fogja: még 2005-ben elfogadtatja a kulturális autonómia létrehozásának jogi kereteit rögzítő kisebbségi törvényt és a közigazgatási, intézményi decentralizáció révén a következő négy évben elérhető közelségbe hozza a közigazgatási, területi autonómia megteremtését is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett vitafórumon. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott előadást a kulturális autonómia megteremtésének kérdéseiről. Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés – jelentette ki Glatz Ferenc. A fórumot követően a meghívottak részt vettek a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálaműsoron is. A rendezvényen jelen volt Lakatos Péter képviselő, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /Magyar kultúra napja. Vitafórum Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

„Itt az ideje, hogy az ősszel félbemaradt tárgyalások után emlékeztessük az RMDSZ-t a programjába foglaltakra és a választási ígéreteire” – nyilatkozta Tőkés László. A január 22-én Marosvásárhelyen ülésező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az autonómiatörekvésekre utalt. Tőkés szerint megtéveszti az erdélyi magyar társadalmat a területi autonómia fogalmának időnkénti átváltása a „már megvalósult kulturális autonómiára”. „Tisztán meg kell fogalmazni az igényeket. A romániai választások és a magyarországi népszavazás nyomán az EMNT úgy ítéli meg, hogy új helyzet alakult ki az autonómia szempontjából is. Az új helyzet pedig új kezdetet jelent, amikor új erőre kell kapni” – fogalmazott Tőkés László. Az EMNT állandó bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a cél érdekében eljött az ideje az egyházi, polgári és politikai erők egyesítésének. Sikerként ítélik meg azt a tényt, hogy közel kétéves tevékenységük alatt sikerült tematizálni a hazai politikai életet. A Magyar Polgári Szövetség után ugyanis az RMDSZ és a román pártok is beszélni kezdtek az autonómiáról. Az EMNT vezetői egyben előkészítették a szervezet január 29-i, ugyancsak Marosvásárhelyen tartandó ülését, amelyen a fennálló nézetkülönbségek ellenére is számítanak a székelyföldi küldöttek részvételére. „Elvi ellentétek nincsenek, hisz céljaink azonosak” – értékelte az EMNT–SZNT viszonyt Borbély Attila Zsolt, az állandó bizottság tagja. A jelenlegi állás szerint az SZNT-vezetők fele az EMNT vezetőségének is tagja, ezért január 29-én többek között az SZNT-nek az EMNT-ben való képviselete ügyében is módosításokat terveznek. Az SZNT 29-i ülésének egyik legfontosabb célkitűzése az EMNT és SZNT testületeinek „profiltisztítása”. A közképviseletekként gyakorolt önálló hatáskör erősítéséért az SZNT ÁB partneri kapcsolatot szorgalmaz az EMNT-vel, s ennek érdekében kezdeményezi a közös gyűlések intézményesítését. /Gergely Edit, Szucher Ervin: Lesz-e közös EMNT–SZNT ülés? = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

„Igazuk van azoknak, akik kifogásolták, hogy beálltam az ernyő alá, és azoknak is, akik szerint jól tettem” – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő azon a politikai fórumon, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete rendezett a hét végén Nagyváradon. Az est másik vendége, Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányi elnöke feltette a kérdést: mi várható az erdélyi magyar közpolitikában annak fényében, hogy kialakult az RMDSZ, az MPSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alkotta politikai háromszög. Toró szerint szükséges az alternatíva az RMDSZ-szel szemben, mivel ha egy rendszerből hiányzik a kontroll, előbb-utóbb korrumpálódik. Toró arra buzdította az MPSZ-t: legyen bizalommal az RMDSZ iránt. „Féléves moratóriumot kellene hirdetni, addig be kellene szüntetni az RMDSZ bírálatát. Ha azonban június végéig nem fogadtatja el a parlamentben a kulturális autonómiára vonatkozó kerettörvényt, számon kell kérni a választási ígéreteket” – szögezte le. /Balogh Levente: Toró: időt kell adni az RMDSZ-nek ígéretei betartására. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Január 22-én Resicabányán tartották a főrendezvényt a 60 éve deportált németek emlékére. Három püspök prédikált, huszonnyolc lelkipásztor jött el, 21 hazai település képviseltette magát. Arra emlékeztek, hogy a mintegy 70 000 deportáltból 10 000 elpusztult a szovjet lágerekben. A Havas Boldogasszony plébániatemplomban Roos Márton temesvári megyés püspök és Pál József Csaba főesperes köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenikus istentiszteleten német, román, magyar, ukrán, horvát nyelvű Miatyánk hangzott el. Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök magyarul, Roos Márton temesvári megyés püspök németül és románul, Dr. Christoph Klein nagyszebeni ágostai evangélikus püspök németül és románul hirdetett igét. Dr. Paul Filippi teológiai tanár, az Romániai Német Demokrata Fórum országos elnöke mondott emlékező beszédet. A templomból való kivonultak a város központjához közeli parkban lévő, az ország legnagyobb, szovjet deportáltak emlékére állított emlékművéhez, ahol koszorúzás következett. Az RMDSZ koszorúját Makay Botond elnök helyezte el. /Országos főrendezvény a 60 éve deportáltak emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte január 22-én Déván az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. Ez alkalommal 70 emlékplakettet és díszoklevelet osztottak ki a megyében működő történelmi magyar egyházak és felekezetek lelkipásztorainak, illetve a magyar szakmai és civil szervezetek vezetőinek. A rendezvényen részt vett Winkler Gyula tárca nélküli miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. A köszöntések során felszólalt valamennyi Hunyad megyei történelmi egyház és felekezet képviselője. Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke és Eőry László tiszteletbeli megyei RMDSZ-elnök emlékezett az 1989-es eseményekre. – A kilencvenes évek elején még saját Trabanttal kampányoltunk és 18 000 RMDSZ-szavazat gyűlt össze Hunyad megyében. Ilyen eredménnyel tavaly talán szenátort is küldhettünk volna a parlamentbe – fogalmazott Eőry László. /Gáspár-Barra Réka: Évfordulós RMDSZ-megemlékezés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Kádár Ferenc megpróbál összegzésfélét megfogalmazni a népszavazásról leírt sokféle vélemény alapján. Nehéz eligazodni a sokféle nézőpont, határozott vélemény között. Az RMDSZ mellett van MPSZ, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Székely Nemzeti Tanács, vannak polgári körök és más hasonló civil szerveződések, szavazáskor viszont minden marad a régiben. Aki nem az RMDSZ-re szavaz, legfennebb otthon marad. Kolozsváron a magyarság fiatalabb, aktív részét sokkal inkább érdekli az üzlet a kettős állampolgárságnál. Az anyaországban „a belső puccsal hatalomra került új magyar NEMes miniszterelnök” „egy személyben többet ártott a nemzetnek e pár hónap alatt, mint megdicsőült vörös szegfűs meg galambröptető elődei együttvéve.” Kádár Ferenc szerint az autonómiáért és a kettős állampolgárságért a Magyarok Világszövetsége küzd egy évtizede. Szerinte a jobboldalnak is vannak hibái. A népszavazásnál hol volt az állítólag több ezer polgári kör tagsága meg a többi jobboldali szervezet katonája? A népszavazás legszomorúbb tapasztalata az lehet, hogy egyikünk sem sokkal jobb a másiknál. Azért „ne utáljuk annyira egymást...” /Kádár Ferenc: Összegző próbálkozás! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

Felháborító a magyar kormány és a magyar parlament tiltakozásának hiánya és ezzel a jogellenességbe való hallgatólagos beleegyezése, írta a Trianon című film betiltása kapcsán Eva Maria Barki. Olyan természetesnek tűnik ez a közömbös, elutasító politika a hivatalos Magyarország részéről, hogy senkinek sem jut eszébe emlékeztetni felelősségére. Ilyen magatartás az osztrák kormánytól Dél-Tirol iránt elképzelhetetlen lenne. A Trianon-film esetében nemcsak az adott törvények alapján politikai célt követő eljárások jogellenesek, hanem magával a törvénnyel is baj van. A konkrét esetben alkalmazott Szabályzat a mozihálózat szervezésére, működésére és igazgatására ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. Az RMDSZ képviselői hibáznak, ha azt mondják, hogy “jogilag formai hibák történtek”, és nem mutatnak rá arra, hogy ezek a jogi előírások alapvető emberi jogokat sértik. /Eva Maria Barki: A romániai hatóságoknak sajnos sikerült a Trianon-film vetítésének akadályozása. Ez politikai és jogi szempontból egyaránt felháborító.= Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

Az ország nyolc megyéjében, köztük Hargita megyében zajló iskola-összevonások ügyében intéztek nyílt levelet Markó Béla RMDSZ-elnökhöz a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola tanárai. Azokat az iskolákat, amelyekben a gyereklétszám 200 alatt van, bezárják. Homoródszentmárton községben eddig három általános iskola működött: a községközpontban a Román Viktor Általános Iskola, Homoródszentpálon a László Gyula Általános Iskola, valamint az abásfalvi Általános Iskola. A jövőben a három iskola együtt egy jogi személy. A két kisebb iskolának le kell adnia a pecsétet, és ezután csak a központi iskola pecsételhet. A homoródszentpáli iskola telefonját egy nyári számla miatt kikapcsolták, és bár van az iskolában számítógép és telefon, az internethasználatot megtiltották. Egyre erősebb a centralizáció, és ez az oktatás-nevelés rovására fog menni. A homoródszentpáli iskola tanárai hiába kérték, hogy maradjon meg önálló intézménynek az iskola. A László Gyula nevét viselő iskolát megszüntették, hiszen az új igazgatónő szavaival élve, most úgy kell tekinteni a három iskola osztályait, mint a Román Viktor Általános Iskola párhuzamos osztályait. A nyílt levél írói azt kérik, hogy Markó Béla mint felelős miniszter, állítsa le ezt a folyamatot. /Tisztelt Markó Béla! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök, a kormány miniszterelnök-helyettese kifejtette, hogy négy párt koalíciója alkotja a kormányt, s egy ilyen négyes fogatban rendkívül nehéz közös megoldásokat találni. Az RMDSZ-nek négy kormánytagja van és több fontos helyen szerzett államtitkári megbízatást. A kormányzási pozícióba jutott RMDSZ-től számon kérik választási ígéretei teljesítésé, így az autonómia-törekvéseket, jelezte a lap munkatársa. Markó Béla megerősítette, vállalták, hogy ebben a négy évben megvalósítják a kulturális autonómia jogi kereteit. Ez mint cél benne van a román kormányprogramban. Olyan kisebbségi törvényt kell elfogadni, mely megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. „A leendő kisebbségi törvénynek intézkednie kell arról, hogy létrejöjjön egy testület, egy szervezet, amely az illető etnikai, nemzeti közösség nevében bizonyos beleszólási jogot kap a művelődési, oktatási, vagy akár a közszolgálati sajtóintézmények létesítésébe, működtetésébe és felügyeleti lehetőséggel is rendelkezik.” Létre kell hozni egy magyar tanácsot, mint amilyen például a Vajdaságban van, folytatta Markó Béla. A román kormányprogram erős decentralizációs törekvéseket tartalmaz, mely közelebb fog vinni a közigazgatási autonómiához. Tervük része az, hogy Székelyföld részére külön gazdasági fejlesztési régiót hozzanak létre. A megyében élők elvárták, hogy magyar kormánymegbízott kerüljön Hargita megyébe. Nem így történt. Markó hangsúlyozta: „mindannyian szerettük volna, hogy mindkét székely megyének magyar nemzetiségű kormánymegbízottja legyen”. Azonban kompromisszumot kellett kötniük. – Markó Béla hiszi, hogy lesz magyar konzulátus Csíkszeredában. Az RMDSZ minden lehetséges fórumon kiállt a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett, mondta Markó. Gyurcsány miniszterelnök ötpontos javaslatcsomagja tárgyalási alapot képezhet, de a kettős állampolgárság igényléséről nem mondanak le. A Trianon című filmmel kapcsolatban Markó nyomatékosította: Az RMDSZ a szabad véleménynyilvánítás híve, szorgalmazza az információhoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára. „Én a Trianon című film vetítését ennek függvényében vizsgálom.” Markó azon van, hogy a kiszabott bírságokat eltöröljék. A Magyar Polgári Szövetség és székely nemzeti tanácsokkal kapcsolatban megismételte álláspontját: aki akar, jöjjön és dolgozzon az RMDSZ-ben. /Borbély László: Nem mondtunk le vállalásaink teljesítéséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

„Minden találkozón nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormánykoalícióban, a tárgyalópartnerek örömmel nyugtázták, hogy az országon belül jól alakul a román–magyar együttműködés” – állapította meg Markó Béla miniszterelnök-helyettes Brüsszelben. Markó külön találkozott az Európai Néppárt (PPE) frakciójának – fideszes és MDF-es –, valamint a szocialista frakció – MSZP-s – magyar tagjaival. Mindkét esetben a további együttműködésről beszéltek. /Markó Béla találkozott a magyar EP-frakciókkal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa elmondta, a kormánybiztosi tisztség nem összeférhetetlen a megyei RMDSZ-elnöki tisztséggel, ezért megmarad a megyei szervezet élén. Ígérte, hogy a megyében kiharcolja, hogy az RMDSZ megkapja arányosan az őt megillető tisztségeket. Besztercén akadozik a kormánypártok közötti kapcsolat, nehéz egyeztetni. Szilágyi János kijelentette: nem leszünk puszipajtások, de együtt kell dolgoznunk. Koszorús Zoltánt hívta meg kabinetfőnöknek, akit majd a minisztériumokkal tartja a kapcsolatot. /Kresz Béla: „Együtt kell dolgoznunk, de nem leszünk puszipajtások” Beszélgetés Szilágyi Jánossal, Beszterce-Naszód megye prefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

A héten tartja Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése januári ülésszakát. Frunda György RMDSZ-szenátort, Románia ET- küldöttségének tagját január 24-én a monitoring bizottság elnökévé választották. Január 25-én tárgyaltak a koszovói helyzetről, ahol a szerbek kisebbségben élnek. Frunda György elmondta, hogy találkozott a koszovói szerb küldöttség elnökével, Zoran Samival, akivel feltérképezték a szerbiai helyzetet. Frunda György szerint a legjobb példa a szerb példa, hogy ők hogyan védik meg Szerbiában és Montenegróban a kisebbségeket. A vajdasági magyarok elleni, illetve a román-szerb határon élő románokat ért fenyegetésekről Sami elismerte, hogy ott problémák vannak, és ezeket orvosolni kell. Frunda György elmondta: „Bekerültem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottságába, ahol a politikai döntések születnek. Azt hiszem, ebből a pozícióból nagyon sokat lehet tenni a kisebbségi jogok védelmében, annál inkább, hogy párhuzamosan a jogi bizottságnak is tagja vagyok, ahol rövidesen bemutatom a nemzetről szóló jelentésemet”. /Mózes Edith: „Sokat tehetek a kisebbségi jogok védelmében”. Frunda György az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Mircea Miclea oktatási miniszter első alkalommal tartott január 25-i sajtóértekezletén máris nézetellentét alakult ki a miniszter és a kisebbségekért felelős államtitkári tisztségbe kinevezett Kötő József között. Kötő József biztosította a sajtó képviselőit, hogy nem szándékozik szétválasztani a Babes–Bolyai Tudományegyetemet, csupán magyar és német nyelvű karokat létesítene az egyetem keretében, Miclea miniszter ugyanazon a sajtóértekezleten elmondta, hogy nem fogja engedélyezni a magyar karok létesítését a BBT-n belül. /Kötő fenntartja, Miclea ellenzi a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./. A történteket a Krónikának Kötő József azzal magyarázta, hogy az újságírók mindenáron megpróbálják sarokba szorítani a minisztert a magyar karokkal kapcsolatos faggatózásaikkal. Értékelése szerint Mircea Miclea ösztönösen kényszerül arra, hogy elhatárolódjék az RMDSZ kezdeményezésétől. „Mindenképpen előrelépés, hogy a miniszter most már nem fenyegetőzött lemondással, ha beindulnak a magyar karok. Ez tárgyalási alapot jelent. Közös célunk és egyben európai uniós követelmény a multikulturalitás megvalósítása” – fogalmazott az államtitkár. /Cseke Péter Tamás: Magyar karok: van tárgyalási alap. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem szeretné megmutatni az egyetem új arcát, ezért rendszeresíti a médiával való kapcsolattartást, jelentette be Szűcs István kancellár. A PKÉ-n a vallástanár és német irodalom szak hivatalos működési engedélyt nyert az Országos Akkreditációs Bizottságtól. Ezzel a PKE lett 1959 óta az ország első hivatalosan is elismert magyar egyeteme. Az említett kar ősz óta önállóan szervezhet vizsgákat. Tavaly beindult az egyetem önállósodása, levált a korábban működtető Pro Universitate Partium Alapítványról, és kuratóriumi ülés határozott az alapítvány vagyonának átruházásáról a PKE-ra, ez nélkülözhetetlen a teljes akkreditáció elnyeréséhez. Ebben számítanak az RMDSZ segítségére. Jelenleg 13 szakon 1057 diák tanul a Partiumi Keresztény Egyetemen. Fejlesztési tervek: az Arany János Kollégium átadása és a püspöki székház manzádosítása után a Sulyok utcában telket szereztek az egyetem bővítéséhez. Új tantermeket létesítenének, egy 150 férőhelyes nagy előadót, és modern könyvtárat, mindezekhez még finanszírozókat keresnek. Folyamatban van az PKE-n meghirdetett 16 új oktatói állásra jelentkezők elbírálása, hat docens és professzori tisztséget töltenek be. Demeter Szilárd az általa vezetett Partium Kiadóról és a Partiumi Egyetemi Szemléről ejtett szót. /(Balla Tünde): Önállósodó PKE, folytatódó akkreditáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

A Trianon-filmmel kapcsolatos hatósági intézkedés miatt több állásfoglalás született. A jelenlegi hatalom intézkedései révén két alapvető jogot, a szólás és gyülekezés szabadságát sértette meg, írta az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése nevében Kira Miklós. A tömörülés reméli, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga európai parlamenti képviselő fontosnak tartja felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan eljárássorozatnak tartja a rendőrségi megfélemlítéseket, aránytalanul magas pénzbüntetéseket a civil szervezetek, protestáns egyházi intézmények tagjai, vezetői ellen csupán azért, mert részt vettek vagy helyt adtak a Magyarországon már sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének. Mindez ellentétben áll az EU alapelveivel, a véleménynyilvánítás szabadságával, a közösség számára biztosított gyülekezési szabadságjoggal és az egyházak függetlenségével, olvasható közleményben. /Újabb állásfoglalások a Trianon-film kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa integrációs tárca államtitkári tisztségére Csutak Istvánt, a Gyulafehérváron székelő Regionális Fejlesztési Ügynökség Hargita megyei munkatársát jelölte. Csutak az RMDSZ választási programjában tett ígéretek teljesítését tartaná szem előtt. „A legnagyobb feladat számomra a fejlesztési régiók átszervezése lesz, ez egyszerre szakmai és politikai feladat is.” – hangsúlyozta Csutak. Továbbá több információ eljuttatását tartja fontosnak a potenciális pályázókhoz. /Köllő Katalin: A régiók átszervezése a legnagyobb feladat. RMDSZ-es államtitkárjelölt az integrációs tárcánál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Szeben megyében 15 000, ebből Nagyszebenben 3134 magyar él, az utóbbi 10 év alatt 6,77%-os csökkenés észlelhető. A szászok (6048 fő) hasonló helyzetben vannak. A megyei RMDSZ és a Német Fórum közös székházában kap helyet a Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Szebeni Magyar Ifjak Szövetsége, van könyvtáruk, táncegyüttesük stb. /N. T.: Szórványkapcsolatok építéséért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Tízéves a háromszéki Volt Hadifoglyok Szövetsége, jelezte a szövetség nevében dr. Fábián Lajos és Gocz József. A szövetség megalakulását annak idején az tette időszerűvé – emlékeztettek –, hogy az 1994/44-es törvény értelmében minden 1940–1945 között ,,magyar katonai szolgálatot” teljesített veterán frontharcos-igazolványra jogosult, emellett kedvezményekben is részesül. A szövetség – az RMDSZ támogatásával – vállalta, hogy segít minden háromszéki érintettnek a veterán­igazolvány megszerzésében, ez magyarországi adatok megszerzését és hazai hitelesítést jelentette. Az egykori hadifoglyok 1995. január 26-án küldték el az első iratcsomót a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, s ezzel kezdődött a folyamatos munka. A szervezet eredményességét igazolja – hangsúlyozzák –, hogy több mint háromezer háromszéki idős embernek (közülük 1546-an fronton és hadifogságban egyaránt voltak, 750 fő ,,csak” harcolt, míg további 776 személyt hadiözvegyként tartanak nyilván) sikerült megszerezni a szóban forgó bizonylatot. /(L.): Háromszéki ­magyar veteránok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Néhány hete jelent meg a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadónál Kántor Lajos Fellegek a város felett című könyve. A szerző fájlalja, hogy bár kötete kifejezetten Kolozsvárról szól, a könyvterjesztés visszásságai miatt Kolozsváron megvásárolni aligha lehet majd. A könyv arról szól, hogy Kolozsvár hogyan van jelen a 20. századi magyar irodalomban. Esszéi kolozsvári nézőpontból kísérik végig a múlt század történelmét a Bánffy-trilógia ilyen vonatkozásaival kezdve a szélsőséges Gheorghe Funar polgármester 2004-es bukásáig. Bekerült a kötetbe Kuncz Aladár és Tamási Áron, Szabó Dezső és Cs. Szabó László, Kolozsvári Grandpierre Emil és Passuth László, Kós Károly, Hunyady Sándor és Csiki László mellett Kiss János Omló falak című 1991-es könyvének rövid jellemzése is, de Köntös-Szabó Zoltán hármaskönyvéről, a Trianon gyermekeiről és Bálint Tibor Bábel toronyháza című könyvéről is szó esik benne. Kántor Lajos korábbi kötete, a szintén tavaly a budapesti Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös vállalkozásaként megjelent A kapu is csak „szimbolikusan” van jelen az erdélyi könyvesboltokban. Éppen ezért jött létre a Kolozsvár Társaság, hogy Kolozsvár süllyedését lehessen megakadályozni. Kántor Lajos több RMDSZ-kongresszuson is elmondta, hogy Kolozsvár stratégiai fontosságú kérdés, mindent meg kellene tenni azért, hogy Kolozsvár múltját, jelenét és jövőjét átgondoltan szolgálják. A Kolozsvár Társaságon belül felmerült az 1956-os mártírok Kolozsváron felállítandó emlékművének gondolata. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvár stratégiai fontosságú. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Pro Hereditatem Egyesület kiadásában, az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával jelenik meg a Besztercei Híradó című kiadvány. Beszámolók, hírek, pályázási lehetőségek, sőt még diákoldal is szerepel a lapban. Nagyon fontos a lap a szórványban. Besztercei Híradó – tényleg véradó! /Oláh Levente: Besztercei Híradó, a véradó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Még a szórványban élők is furcsállják, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai erő a bukaresti törvényhozásban, melynek némely képviselője és szenátora immár 15 éve megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Az embereket tudják azt, hogy a kormányzásban való részvételnek káros következményei is lehetnek. Vajdaságban apró csoportosulásokra szakadt a magyarság. A következmény: a belgrádi parlamentben egyetlenegy képviselője sincs, az újvidékiben alig néhány. Kárpátalján két szervezet áll egymással szemben, az ottani magyarok sorsa Kijev kényétől-kedvétől függ. Felvidéken összefogott a magyarság, hat éve kormánypárt az MKP. Szlovákia EU-tag lett, most már a magyarok pártját kiszorítanák a politikai porondról a többségi pártok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnökének mondta: az, hogy az MKP az 1998-as, majd a 2002-es választások után kormánypárt lehetett, az „Washington és Brüsszel kérése volt”. Ha ez az elvárás a következőkben már nem jelentkezik, akkor „a szlovák pártok igyekeznek majd kiszorítani az MKP-t a kormányból”. Romániában a PSD nem azért vállalta az RMDSZ-szel való együttműködést, mert nem volt más megoldás számára. Az EU-csatlakozás alapkövetelménye a kisebbségi problémák legalább uniós szintű rendezése. Ezt az utóbbi évek valamennyi román kormánya tudta, s akként is cselekedett. Azonban két év teltén Románia teljes jogú EU-tag lesz, s akkor 2008-ban már egészen más lesz a román pártok orientációja. Akkor kiszorítják az RMDSZ-t a politikai porondról. Erre tanácsos lenne idejében felkészülni. /Ferencz L. Imre: Lesz-e kiszorítósdi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Az egészségügyi tárca államtitkárává kinevezték Székely Ervint, aki az elmúlt 10 évben Bihar megye parlamenti képviselője volt. A parlamenti választásokon kiesett az RMDSZ parlamenti jelöltjei közül a jogász végzettségű politikus. Székely Ervin kinevezésével immár a harmadik államtitkári tisztség jutott Biharnak, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes lett, Varga Gábor pedig az országos szabadalmi és védjegyhivatal államtitkári rangú vezetője. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ önkormányzati tanácsának alelnöke kiemelkedőnek értékelte ezt az eredményt. Azt szeretnék – mondotta –, hogy a megyei igazgatóságon és felügyelőségeken is vezetői, illetve döntéshozói feladatkörbe helyezzenek magyarokat. A megyei prefektúrán Tódor Albert, a korábbi nagyszalontai polgármester a prefektúra főtitkára lesz. /(Balla Tünde): Három államtitkár Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Burkhardt Árpád Maros megye régi-új alprefektusa. 1990. január 7-én volt az első kinevezése, 1995 novemberéig független alprefektusként működött. Akkor még nem volt RMDSZ-tag, de együttműködött a szövetséggel. Utána leváltották, 1996 decemberében újra kineveztek, és azóta folytatólagosan minden kormány megerősítette tisztségében. Burkhardt elmondta, hogy legjobban Racolta Ioan prefektussal tudott együttműködni, akivel három és fél évet dolgozott együtt. Arra a kérdésre nem felelt, hogy melyik prefektussal tudott legnehezebben kijönni, csak megjegyezte, ilyen több is volt. /Mózes Edith: Burkhardt Árpád: Csökkenteni kell a prefektúráknak a helyi tanácsokra gyakorolt befolyását. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

A választás óta január 25-én találkoztak először az RMDSZ Szatmár megyei önkormányzati képviselői. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának jelentőségéről tájékoztatta a megjelent polgármestereket és tanácsosokat, kiemelve, hogy ilyen jó pozícióban még soha nem voltak: négy miniszterük, kilenc államtitkáruk, négy prefektusuk és nyolc alprefektusuk van. Az RMDSZ elvárásai bekerültek a kormányprogramba. Nyílt szavazással megválasztották az RMDSZ megyei önkormányzati tanácsát, az elnök Bekő Tamás, alelnök Koncz Andrea és Draveczky Károly lett. /(Sike Lajos): Bekő Tamás a megyei önkormányzati tanács elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./