Nagyenyed legszomorúbb napjáról, 1849. január 8-áról – amikor román csapatok lemészárolták a város magyar lakosságát – idén is méltó keretek között emlékeztek meg a Vártemplomban. A diktatúra tiltása után a város lakossága az RMDSZ szervezésében 1994-től felújította e nap méltatását. Egyed Ákos történész szerint a legnagyobb civil áldozatot a forradalomban Nagyenyed hozta. A kisebbségi és többségi kutatás és szemlélet ma inkább párhuzamosan halad egymással. A nyílt megbeszélésre még nem érett meg az idő – például a nagyenyedi 1849-es tragikus események kapcsán sem. Az ünnepség befejezéseképpen, az emlékmű és a márványtábla megkoszorúzása következett. /B. B.: Megemlékezés Nagyenyeden – 1849. jan. 8. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Hirtelen elhunyt Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ tanár, művelődésszervező, a Maros megyei EMKE-szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-1991-ben az RMDSZ megyei alelnöke, majd elnökségi tagja. 1991-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, 2001-ig a Maros megyei szervezet elnöke, 2001-től tiszteletbeli elnöke. A közművelődésben szerzett érdemeiért 1995-ben Kún Kocsárd-díjban részesült. Az EMKE Maros megyei elnökeként a kilencvenes évek elején kezdeményezte a Gyöngykoszorú népzene- és néptánc-találkozók sorozatát. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a lapokban. /Elhunyt Szabó György Pál tanár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Szabó György Pál a legmegbízhatóbb, legfáradhatatlanabb, legsegítőkészebb munkatársnak bizonyult. Sohasem kellett munkára biztatni. Igényes értelmiségi volt, emlékeztek rá Csirák Csaba és dr. Kiss László, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökei. /Az Igen embere. Szabó György Pálra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Politikai egyeztetések tárgya a különböző decentralizált megyei intézmények vezető tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelően kérne a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeiből. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelő módon látnák el ezeket a funkciókat. Több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, jelenleg azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségű vezető, mindössze három főről tudnak, alacsonyabb beosztású vezetői funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni. A kataszteri hivatal volt vezetője, Sztranyiczki Szilárd például kiváló szakember, akit nyilván politikai okokból távolítottak el, jelezte Eckstein-Kovács Péter. A kultúra területén nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezető beosztású szakemberre. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Arányosan osszák el a megyei vezető tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Január 12-én került sor az RMDSZ ez évi első bukaresti sajtóértekezletére. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ a választásokat követően a DA. Szövetséggel, valamint a Román Humanista Párttal együtt egy olyan kormánykoalíciót alkot, amely rendkívül fontos Románia politikai stabilitásának szempontjából. A Kovászna megyei prefektus körül kialakult helyzetet elemezve Markó elmondta, elfogadhatatlan az, hogy 2005-ben egy kormánytisztségviselőt nemzetisége miatt támadjanak. /RMDSZ-szerep az EU-csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Január 12-én a Trianon című dokumentumfilm erdélyi körútjának soros állomáshelyén, Marosvásárhelyen a szervezők nem mutatták be a ,,letiltott” filmet, így a több száz fős közönség csupán a két meghívott vendég, Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész előadását hallgathatta meg rendőri ,,érdeklődés” közepette. Koltay Gábor bejelentette, fölösleges volt meghurcolni a filmvetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak nevű társaságot, hiszen a nagyközönség úgyis megtekintheti a Trianont: mint értesült, a Duna Televízió hamarosan műsorára tűzi a tizennégy részes dokumentumfilmet. – Hargita megye új prefektusa, Constantin Strujan közleményében jelezte, hogy a székelyudvarhelyi filmbemutató társszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 50 és 200 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség pénzbírságot rótt ki. – Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora is hangsúlyozta, hogy jogilag formai hibák történtek. Frunda szerint nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak. Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom. /(vop): Marosvásárhelyen nem vetítették le a Trianont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Bihar megyei tanfelügyelőség támogatásáról biztosította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumát sportpályájának visszaszerzésében. A sportpályát ugyanis a városi tanács az ortodox egyháznak utalta ki. Biró Rozália alpolgármester és Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök is támogatásáról biztosította a gimnáziumot. Tőkés László püspök segítséget kért Markó Béla RMDSZ-elnöktől, aki megígérte, hogy a minisztériumban közbenjár a Lorántffy Gimnázium érdekében. Úgy hírlik, hogy Petru Filip, Nagyvárad polgármestere nem akarja megváltoztatni a kifogásolt határozatot. /Balla Tünde: Visszakapják-e a sportpályát? Főtanfelügyelői igen, polgármesteri nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette, a tavalyi élete legtöbbet adó éve volt, négy nappal a harmadik polgármesteri mandátumát hozó sikeres választás után megszületett első gyermeke. Szász Jenőnek a testület többségi támogatása nélkül kell vezetnie a várost. Érvényesíteni szeretné választási programját, de ellenfelei csak azon vannak, hogy elgáncsolják, hogy ne tudjon eredményt felmutatni. Példaként hozta fel, hogy első mandátuma ideje alatt nagy lendülettel fogott neki a polgármesteri tevékenységnek. Művelődési és szociális intézményeket teremtettek, nagyobb infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Utána következett egy újabb négyéves ciklus, amelyben intézményeket szüntetett meg az önkormányzati testület, azzal a céllal, hogy gyengítse a polgármester erejét. Sikerült felépíteni a csereháti ifjúsági lakásokat, de meghiúsult a regionális szeméttároló megépítését célzó, 1 millió dollár értékű dán beruházás. A testület nem hagyta jóvá több Phare-pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. – Amit az egyik épít, a másik lerombolja – jellemezte a polgármester a közte és az önkormányzati testület RMDSZ-es többsége közötti viszonyt. /Sarány István: Eredmények és meghiúsult lehetőségek. Szász Jenő mérleget von. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

A brassói Madaras Lázár, az RMDSZ egykori ügyvezető alelnöke lett a negyedik magyar prefektus. A 64 éves közgazdászt a mintegy 270 lelket számláló magyar közösségnek otthont adó Mehedinti megyébe nevezték ki. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, nincs közöttük viszont Kolozs megye. Madaras Lázár 1968 és 1990 között a Brassói Lapok hetilap szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. 1990 után két mandátum erejéig törvényhozóként dolgozott a képviselőházban. A bukaresti közgazdasági egyetemet végzett szakember 1996 és 2000 között a Brassó Megyei Tanács alelnöke volt, jelenleg a brassói erdészet igazgatója. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, Szilágy megyében Végh Sándor, Maros megyében Burkhárdt Árpád, Hargita megyében Dézsi Zoltán, Szatmár megyében Riedl Rudolf, Arad megyében Horváth Levente, Brassó megyében Szakál Zsolt András, Krassó-Szörény megyében Seres Péter, Temes megyében Marossy Zoltán György lett a kormánymegbízott-helyettes. Dugába dőlt az a terv, miszerint Hunyad megyének magyar alprefektusa lesz. Déva polgármestere, a liberális Mircia Muntean ugyanis közölte: lemond a párt megyei szervezetének éléről, ha magyar alprefektust neveznek ki. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ezért arra kérte az RMDSZ vezetőit, hogy mondjanak le erről a tisztségről. Ezek után a lemondással fenyegetőző pártelnök meggondolta magát. /Nyolc magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kovászna megyében csupán néhány román „megélhetési politikus” szítja ezekben a napokban a feszültséget amiatt, hogy e megye élére a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje került a prefektusi tisztségbe – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, román miniszterelnök-helyettes. Markó elmondta az MTI-nek: nincs szó arról, hogy az RMDSZ lemondott volna Krassó-Szörény megye perefektusi tisztségéről. Az RMDSZ elnöke mindenesetre azt tartja a legfontosabbnak, hogy várhatóan kilenc megyében lesz alprefektusa a szövetségnek. /Markó szerint Kovásznában csupán néhány román megélhetési politikus szítja a feszültséget. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

„Autonómia és kettős állampolgárság” – szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjának élén. 1991-től, illetve 1993-tól az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ugyanezt a két alapkövetelményt tűzte zászlajára, és éveken át éppen ezek miatt minősítették „szélsőséges”-nek platformjukat, írta Katona Ádám Markó Bélához intézett nyílt levelében. Traian Basescu elnök a nyilvánosság előtt mint rövid távon elérhető célról beszélt a személyi elvű (kulturális) autonómiáról. „Trianon óta ez az első eset, hogy Románia első számú politikai személyisége a hatalom megszerzése után, megnevezte az egyik autonómia-formát, melynek a közeljövő legfontosabb közjogi dokumentumában konkretizálódnia kell, nevezetesen, az ún. kisebbségi törvényben” – írta Katona Ádám. A bukaresti hatalom ún. regionalizálási programja tudatosan mellőzi Székelyföld magyarságának etnikai jellegű követelésének, a magyar területi autonómia létrehozásának követelményeit. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés által 1993-ban megfogalmazott követelmény, a kettős állampolgárság máig nem szerepel az RMDSZ dokumentumaiban. /Katona Ádám: Nyílt levél Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A tagtoborzásra, szervezetépítésre törekszenek az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ háromszéki szervezetei, az országos vezetőváltást egyelőre nem fogják javasolni a Székelyudvarhelyen megtartandó bővített elnökségi ülésen – nyilatkozta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Az RMDSZ területi elnöke elutasító állásfoglalására (az autonómia-népszavazásról lett volna szó) válaszként fontolóra veszik az újabb párbeszédre hívást, illetve az utcai tüntetések szervezését. Az MPSZ üdvözli a magyar prefektus kinevezését, és reméli, György Ervin nagyvonalúbb lesz a területi elnöknél, nem zárkózik el a kapcsolatfelvételtől autonómiaügyben. A Trianon film kapcsán beindult retorzióban az információhoz való jog korlátozását látja a szervezet, az MPSZ elítéli a cenzúra újbóli bevezetését. /(b. kovács): Székelyföldi regionális pártot alapítana az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

A Trianon film vetítésével kapcsolatosan exkluzív interjújában Mihail Hardau Kolozs megye frissen kinevezett demokrata párti prefektusa kifejtette, a sajtóból vett információi szerint a film Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol, ezért Mircea Miclea tanügyminiszterhez, Monica Octavia Musca művelődésügyi miniszterhez, valamint Ilie Narita Kolozs megyei főügyészhez intézett levelében az ügy tisztázását kérte. Hardau hangsúlyozta, hogy az Országos Mozivállalat nem hagyta jóvá a film vetítését. „Egyféleképpen a törvénytelen procedúrával történő egyetértést jelentette az, hogy a RMDSZ egyes képviselői részt vettek a vetítésen. Hogy a Nagy-Románia Párt nem foglalt állást, és én hamarabb reagáltam? Csak a helyzet tisztázását kértem, ennyi az egész” – jelentette ki Mihail Hardau. /Kiss Olivér: „Csupán a helyzet tisztázását akartam”. Kolozs megye prefektusa nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Január 13-án Marosvásárhelyen nem mutathatták be a Trianon filmet, ehelyett a Vártemplomban Koltay Gábor, a Trianon-film rendezője és Raffay Ernő történész tartott előadást. Kolozsváron, Székelyudvarhelyen rendőrségre hurcolták és 50-50 millió lejre büntették a szervező fiatalokat. Mivel nyíltan nem tilthatják be a filmet, a büntetés az engedélyezés elmulasztására hivatkozva történt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét szerint nem legális a büntetés. A kormány részéről a feljelentés (Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentette a szervezőket) nagyon nagy hiba, mert a kormánypártok között jelenleg is tárgyalások folynak a kultuszminisztériumi helyek betöltéséről. Ráadásul a Vártemplom nem mozi. Az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ EMI Trianon velünk él című közleménye szerint megdöbbenéssel értesültek a miniszter asszony tettéről, és megerősítik: a feljelentés nem helytálló, mivel az alkotást egyetlen helyszínen sem moziban vetítették/vetítik, hanem kulturális rendezvény keretén belül. Mint írják: „A feljelentés azért is meglepő számunkra, mivel a decemberi választásokon győztes pártszövetség változásokat ígért a romániai állampolgárok számára, azonban úgy tűnik, semmi sem módosult tavaly óta, amikor is a Wass Albert-felolvasómaraton miatt jelentették fel a marosvásárhelyi és kolozsvári EMI-s szervező csapatot, ugyancsak mondvacsinált indokok alapján. A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük – a jelenleg kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében.” /Nagy Botond: Nem mutathatták be a Trianon- filmet! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

A közvélemény-kutatások szerint a szegénységtől, a munkanélküliségtől retteg legjobban a magyar ember is, továbbá 12–20 százalék között mozog azok száma, akik külföldön keresnék boldogulásukat. Ez újabb hatalmas érvágást jelentene a magyar közösségnek. Az RMDSZ vezetőinek nem szabad lenyelniök, hogy az új külügyminiszter kijelentse, a magyarság valójában nem is akarja a területi autonómiát. Honnan tudja? /Simó Erzsébet: A langyosat kiköpi az Isten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Az RMDSZ programjában szereplő három autonómia-forma – a helyi közigazgatási, a kulturális önrendelkezési és a fejlesztési régió átszervezése – megtalálható a kormányprogramban is, de a szövetség nem mond le a területi autonómiáról sem, nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Szerinte a területi autonómia megvalósításához külön törvény elfogadása, vagy az alkotmány módosítása szükséges. /Nem mond le a területi autonómiáról az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A kormányzó pártszövetség ígérete szerint az oktatásügyi tárca élén az RMDSZ is tisztséget kap, ennek ellenére Mircea Miclea tanügyminiszter lemondással fenyegetőzött, ha a felsőfokú oktatásért felelős államtitkári funkcióba nem az általa preferált demokrata párti politikust nevezik ki. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy olyan államtitkárral dolgozzon, aki „kizárólag csak politikai célokat követ”, holott a „véget nem érő veszekedések, szétválások vagy egyetemalapítások mellett” sokkal fontosabb kérdések várnak megoldásra a felsőoktatás területén. A miniszter a Babes-Bolyai Egyetem vezetőségével tárgyalt, majd kijelentette, hogy nem híve a „szegregációnak”. Az oktatásügyi államtitkárra várna a kezdeményezés egy egész sor probléma megoldásában a kisebbségi közoktatás területén is. Ilyen például a tankönyvellátás helyzete. /(bodolai): Fenyegetőzik a miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Az RMDSZ temesi szervezete jelöltjét, Marossy Zoltán mérnököt nevezték ki Temes megye alprefektusává. Marossy Zoltán három törvényhozási ciklusban megyei tanácsosként tevékenykedett, az utóbbi nyolc évben a gazdasági bizottság elnöki tisztét töltötte be. /Sipos János: Temes: Marossy Zoltán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Örül kinevezésének, mondta, Horváth Levente, Arad megy új alprefektusa. Szerinte a legfontosabb feladatok: felkészülés az integrációra, a korrupció elleni harc, valamint a helyi önkormányzatok működésének hatékonyabbá tétele. Horváth Levente kinevezésével ismét megüresedik egy RMDSZ-es szék a városi tanácsban. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta: az ő helyére Nagy Gizella, Horváth Levente helyére pedig Tokay György fog ülni. /Irházi János: Három magyar alprefektus régiónkban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Háromszor is napirendre tűzték a Kolozs megyei alprefektus kérdését a bukaresti tárgyalásokon, de sem jártak sikerrel – magyarázkodott Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki a szövetség Megyei Képviselők Tanácsán (MKT) elhangzott elégedetlenkedő hozzászólásokra reagált. Az RMDSZ a hatvankét Kolozs megyei igazgatósági hely közül tizenhetet fog megkapni. Az RMDSZ-nek komoly gondot okoz megfelelő szakértők kinevezése a szóban forgó vezetői tisztségekre. Az MKT jóváhagyta Géczi Róbert kinevezését a Pillich László művelődési alelnök lemondása után megüresedett helyre. /B. T.: Tizenhét igazgatósági tisztség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A Nagy-Románia Párt több megyéből érkező csupán mintegy hetven tagja vett részt január 14-én a párt ifjúsági szervezete által a Kovászna megyei RMDSZ-es prefektus kinevezése ellen szervezett tüntetésen. A tüntetők piros-sárga-kék zászlókat lengettek Sepsiszentgyörgyön, transzparenseiken ez állt: “Mentsétek meg a Kovászna megyei románokat!”, “Az RMDSZ-esek az igazi szélsőségesek”. A Bukarestből, valamint Arges, Brassó és Kovászna megyéből érkezett NRP-tagok két órán át tiltakoztak a prefektúra épülete előtt a magyar kormánybiztos kinevezése ellen. /Magyarellenes tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Január 14-én a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Virág György erdélyi magyar politikusnak az Országházban. „A Kolozsváron 1944-ben született Virág György az erdélyi magyar politikusok kiemelkedő felkészültségű, nagy, kiemelkedő gyakorlati tapasztalatokkal és széles kapcsolatrendszerrel bíró, Erdély-szerte ismert és elismert, az RMDSZ-ben is több fontos tisztséget betöltő személyisége” – mondta méltató beszédében Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Virág György egész életútja az erdélyi magyar közösség és elsősorban Maros megye magyarsága szolgálatában állt. Virág György 2004 júniusában vonult nyugdíjba, mint a Maros Megyei Tanács elnöke. /Magyar kitüntetés Virág Györgynek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Továbbra sincs döntés az államtitkári tisztségekről, mivel a kormánykoalíciós pártoknak még mindig nem sikerült megegyezniük a szóban forgó funkciók elosztásáról – derült ki január 15-én, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT). Az RMDSZ nyolc-tíz államtitkári tisztségre számít. /Sz. K.: Továbbra sincs egyezség az államtitkárokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT) követő sajtótájékoztatón Markó Béla miniszterelnök-helyettes bemutatta a Tariceanu-kabinet két RMDSZ-es miniszterét, Nagy Zsolt informatikai és kommunikációs, valamint Winkler Gyula kereskedelmi minisztert. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy megtörtént a prefektusok és alprefektusok kinevezése. Az RMDSZ-nek négy prefektusa van Kovászna, Beszterce-Naszód, Máramaros és Mehedinti megyében, és nyolc alprefektusi tisztséget mondhat magáénak Hargita, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár, Arad, Temesvár és Krassó- Szörény megyében. Markó Béla elmondta, hogy a kormánypárt, illetve az RMDSZ működési szabályzatát egyeztetik. Katona Ádám, az EMK elnöke nemrégiben fogalmazott nyílt levelére utalva Markó kijelentette, hogy a kormányprogramban a kulturális autonómia szerepel. Egyelőre, jelentette ki, a helyi autonómiát kell kiépíteni a széleskörű decentralizációval és pénzügyi autonómiával, utána lehet specifikus autonómiákról, közöttük a gazdasági fejlesztési régiókról beszélni. A következő időszakban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet akarják megerősíteni akár román állami pénzekkel is, és a Babes-Bolyai Egyetemen kiépíteni a magyar karokat, fakultásokat. Hosszú távon azonban nem mondtak le az állami magyar egyetemről. /Az RMDSZ legalább nyolc államtitkári tisztséget igényel. Ülésezett a TEKT és az Operatív Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Több száz plakátot függesztett ki a Gyergyószéki Székely Tanács Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Újfaluban – vagyis az összes olyan helységben, ahol a népszavazás kiírásáról döntöttek az önkormányzatok. Az SZNT jelképét és a „Népszavazás az autonómiáért – Gyergyó 2005. január 30.” feliratot tartalmazó plakátok között Gyergyószentmiklós főterén feltűnt egy „Együtt az autonómiáért!” mottójú RMDSZ-es választási plakát is, melynek voksolásra biztató feliratát leragasztották a „Január 30-án szavazzon IGENnel!” felhívást tartalmazó papírcsíkkal. /Gergely Edit: Árus Zsolt: félretájékoztat a Mediafax hírügynökség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

A Székely Nemzeti Tanács a magyar identitás elleni sértésnek tekinti a Mona Musca kulturális miniszter által a Trianon című film bemutatása kapcsán kért vizsgálatokat. Az SZNT közleménye szerint a kulturális szaktárca és a rendőrség intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Az SZNT megdöbbenését fejezi ki az Erdélyi Magyar Fiatalok egyesület ellen indított vizsgálatok kapcsán, álláspontja szerint a dokumentumfilm bemutatása kulturális rendezvények keretében törvényes, a vetítések nem mozitermekben történtek. Gazda elmondta, hogy az akciók súlyosságát csak fokozza, hogy a vizsgálatokat egy olyan kormány minisztere kérte, amelynek az RMDSZ is tagja. /SZNT-állásfoglalás a Trianon-filmvetítés kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Sepsiszentgyörgyön tartott hétvégi sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő sikeresnek minősítette, hogy az RMDSZ törekvéseinek sok eleme fellelhető a Tariceanu-kabinet cselekvési programjában. Érvényes ez az autonómia kiterjesztésére is, amelynek három eleme a helyi közigazgatási, a kulturális autonómia, illetve a gazdasági régiók újraszabályozása tételesen is szerepel a kormány programjában. A területi autonómia nem került be a kormány programjába, de az egymásra épülő autonómiamodellek elvezetnek a közösségi önkormányzás érvényre juttatásához. /(Flóra Gábor): Fogódzók a nemzeti önazonosságunk megéléséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én beiktatták hivatalába Markó Attilát, a román kormány kisebbségügyi államtitkárát, a miniszterelnöki hivatalhoz tartozó Kisebbségi Hivatal új vezetőjét. Markó Attila prioritásai között szerepel a hivatal 2001-ben indokolatlanul megszüntetett jogi osztályának visszaállítása. Ismeretes, hogy Adrian Nastase, a 2000-es választásokon nyertes párt kormányfője megszüntette a kisebbségvédelmi minisztériumot, amely az elmúlt négy évben a miniszterelnöki hivatal keretei között működhetett tovább, Markó Attila pedig helyettes államtitkári tisztségben képviselhette a magyar kisebbség ügyeit. A kormányváltás után az RMDSZ javaslatai között nem szerepelt a kisebbségi minisztérium visszaállítása. /Sz. K.: Markó Attila az új kisebbségügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./