A képviselőház augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésszakán letette az esküt Háromszék új képviselője, Haszmann Pál. A csernátoni múzeum igazgatója azért került be a parlamentbe, mert két Kovászna megyei képviselő, Antal Árpád és Tamás Sándor lemondott mandátumáról az önkormányzati választások után. Haszmann Pál mellett még tizenegy új képviselőt iktattak be, köztük egy RMDSZ-est, Nádudvary Györgyöt, aki Kovács Attilát váltja a parlamenti székben. /Farcádi Botond: Képviselő lett Haszmann Pál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

A Hivatalos Közlönyben is megjelent a kormányhatározat, amely az új választási rendszer alapját képező választókerületek határait tartalmazza. Ha csak a Nagy-Románia Pártnak nem sikerül megakadályoznia a bíróságon, hogy a november végén sorra kerülő parlamenti választást az új szabályok szerint rendezzék meg, akkor a választók egy számukra még ismeretlen választási rendszerrel ismerkednek meg. A legfontosabb újdonság az, hogy a választók csak a parlament összetételéről döntenek, az államfőválasztást ugyanis leválasztották a parlamenti választásról. A régi rendszer szerint minden pártnak egységes megyei jelöltlistája volt. Ez most megváltozik, az új választási rendszer szerint összesen 452 egyéni választókerületre osztották az eddig létező 43 választási körzetet. Ez azt jelenti, hogy minden pártnak és pártszövetségnek valamennyi választókerületben kell jelöltet állítania ahhoz, hogy maximálisan kihasználják az arányos visszaosztási rendszer biztosította lehetőségeket. Emiatt az RMDSZ-nek is 452 jelöltet kell csatába küldenie. Az egyéni választókerületes rendszer komoly megpróbáltatás egy olyan szervezetnek, mint az RMDSZ, mert a valószínűsíthető legjobb esetben is legtöbb 32 személynek van esélye bekerülnie a bukaresti parlamentbe. Ennyi főből áll ugyanis jelenleg a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója, és nehezen képzelhető el, hogy az RMDSZ ennél jobb eredményt ér el. A jelöltállítás másik nehézsége az, hogy a versenybe szállóknak öt havi bruttó minimálbérnek megfelelő összeget kell letenniük garanciába, ezt a pénzt csak azok kapják vissza, akiknek a pártja országos szinten megkapta a voksoknak legalább a 2 százalékát. Emellett minden jelöltnek hozzá kell járulnia anyagilag a saját kampányának finanszírozásához. Várhatóan a Magyar Polgári Pártnak (MPP) is lesznek jelöltjei, miután az RMDSZ-nek nem sikerült megegyeznie riválisával. Nagy valószínűség szerint azonban az MPP nem pártként vesz majd részt a megmérettetésen, várhatóan függetleneket indítanak majd, akik viszont csak akkor indulhatnak, ha a saját választókerületükben megszerzik a szavazatra jogosultak legalább 4 százalékának a támogatását. Az RMDSZ-nek a szórványmegyékben és a Kárpátokon túli megyékben megszerzett voksok nagyon értékesek az ötszázalékos parlamenti küszöb elérése szempontjából. /Borbély Tamás: Az új és a régi választási rendszer – különbségek és hasonlóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Semmilyen esélyük sem volt beleszólni a Fehér megyei választási térkép megrajzolásába a helyi magyaroknak, így Torockó vidéke a Mócvidékhez került, ami kemény érvágás az ottani magyarságnak – háborgott Kerekes Hajnal, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. Nem jobb a helyzet a többi település esetében sem, a magyarlakta vidékek nagyon szét vannak osztva. A Fehér megyei RMDSZ mindezek ellenére keresi azokat a közismert személyeket, akik hozhatnak néhány száz szavazatot a magyarságnak. A Fehér megyei magyarság 1996-ig két parlamenti képviselőt juttatott a parlamentbe, megyei tanácsost 2004-ig, azóta viszont mindez nem sikerült. /Tamás András: „Kis-Trianon” Fehér megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

„Nehéz feladat elé állított bennünket az új választási törvény – nyilatkozta Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke –, mert a magyarság részaránya a Temes megyei választási kerületek egyikében sem haladja meg a 8–9 százalékot. ” Legalább egy képviselőt szeretnének bejuttatni a parlamentbe. A szenátorjelöltek támogatására elképzelhető kisebbségi koalíció létrehozása vagy más pártokkal való választási együttműködés. /Pataki Zoltán: Halvány Temes megyei remény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Arad megyében sem vették figyelembe a helyi RMDSZ-szervezet javaslatait a román pártok – köztük az RMDSZ kormányzati partnere, a PNL –, és saját szempontjaik szerint rajzolták meg a választókerületek térképét. Az aradi magyarság számára az a legfájóbb, hogy a nyugati határvidéket, ahol nagy számban él a magyarság, „kettévágták”, csökkentve ezzel egy magyar képviselő megválasztásának esélyeit. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök megfogalmazta a szervezet választási célkitűzéseit: egy magyar képviselő bejuttatása a parlamentbe. /Pataki Zoltán: „Kettévágott” magyar tömb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Hét képviselői és három szenátori egyéni választókerület határait húzták meg Hunyad megyében, ahol csak a visszaosztás nyomán kerülhet be RMDSZ-es képviselő a parlamentbe, mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Hunyad megyében élő magyar nemzetiségű szavazópolgárok aránya alacsony, 4,8 százalék. Meg kell szerezniük legalább 11 ezer szavazatot, ez 2004-ben sikerült. /Szávuj Attila: Hunyad megyei választókerületek: visszaosztásban a remény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

A kaukázusi konfliktus kiterjedésétől, háborús helyzettől és ennek következtében behívótól tartanak a romániai fiatalok. A Legfelsőbb Védelmi Tanács a parlamentet megsürgette a lakosság mozgósításáról szóló törvény kiegészítésére. A hadkötelezettséget eltörölték Romániában, azonban hadiállapot esetén a lakosságot mozgósítani kellene, és besoroznák a 20–35 év közti férfiakat. Ezt megnehezíti az elavult lakosság-nyilvántartási rendszer. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a képviselőház védelmi bizottságának tagja elmondta, az EU-ban a mozgásszabadság alapvető demokratikus jog, az elavult nyilvántartási rendszer alapján a hatóságok nem tudhatják, a lakos a bejelentett lakhelyén él-e, vagy elköltözött, vagy épp Spanyolországban dolgozik. „Ebben a pillanatban nem látom semmiféle veszélyét, ami közvetlenül veszélyeztetné Romániát” – szögezte le Iulian Fota, a Nemzetvédelmi Intézet igazgatója. /B. S. : Mozgósítástól tartanak a hazai sorköteles ifjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A kormány kérni fogja a parlamentet, hogy legkésőbb decemberig fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. A szenátus által visszautasított, a képviselőházban két éve kallódó tervezettel kapcsolatos vita felélesztése nem tűnik a legszerencsésebb ötletnek a választási kampánykezdés előtti hetekben. Az RMDSZ ennek ellenére pozitívnak értékeli a kormány gesztusát. A tervezetet az RMDSZ kezdeményezésére, 2005 júniusában nyújtotta be a parlamentbe az akkor még négypárti Tariceanu-kabinet. Bár kezdetben valamennyi kormánypárt támogatta a statútum elfogadását, a demokraták és a konzervatívok már az első pillanatban kihátráltak mögüle. A szenátus 2005 októberében visszautasította a tervezetet. A nagy-romániások és a szociáldemokraták javaslatára, illetve a koalíciós egyezséget megszegő több demokrata és konzervatív honatya „segítségével” a szenátus megszavazta a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő fejezet kiiktatását a törvényből, végül a szenátorok a törvény egészét elutasították. A jogszabály a képviselőházban 2006 óta kallódik. Valahányszor összehívják a tervezet véleményezésére felkért szakbizottságokat, ezek döntésképteleneknek bizonyulnak, a pártok szabotálják az üléseket. A kifogások a kulturális autonómiával kapcsolatosak. A két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami azt bizonyítja, hogy a román pártok részéről nincs politikai akarat a törvény elfogadásához. /Sz. K. : Ismét napirenden a kisebbségi törvény? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az RMDSZ egyedül vág neki a parlamenti választásoknak, miután sem a Magyar Polgári Párttal (MPP), sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) nem sikerült megállapodnia a közös szereplésről. Ebben a helyzetben a legnagyobb vesztes a romániai magyar közösség. A jelenlegi helyzet ismét az RMDSZ-nek kedvez, jó esélyei vannak arra, hogy bekerüljön a parlamentbe. A tárgyalások elmélyítették a Tőkés László és Szász Jenő közötti ellentétet. /Borbély Tamás: Tárgyalási mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a székelyföldi helyi önkormányzatokat, hogy a parlamenti választások napján, november 30-án szervezzenek helyi, hivatalos népszavazást Székelyföld autonómiája kapcsán. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette: kötelező kiírni a népszavazást, mivel a törvény értelmében csak azután nyújtható be törvénykezdeményezés a parlamenthez a területi-közigazgatási egységek határainak megszabásáról, miután az állampolgárok referendum keretében kifejezték ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ugyanakkor az SZNT felszólítást intézett a székelyföldi helyi közigazgatási hatóságok képviselőihez, hogy használják a székely szimbólumokat, kövessék a gyergyószentmiklósi példát, és tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót. /Népszavazás Székelyföldön a választások napján? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Szeptember 1-től újra kezdődött a munka a parlamentben. Az elkövetkező időszakban a szenátoroknak dönteniük kellene arról, hogy indítsanak-e bűnvádi eljárást a korrupcióval vádolt szociáldemokrata politikus, Serban Mihailescu ellen. /Vége a parlamenti vakációnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1990 óta nincs magyar képviselője Szeben megyének a parlamentben, és a Medgyes környéki magyarok most is csak a visszaosztásban reménykedhetnek. Szeben megyében a magyarság aránya három százalék körüli, ennek mintegy 70 százaléka a Medgyes környéki választókerületbe került. Szeben megyében nincs ütőképes magyar közösség, mondta Fazakas Mihály, a Szeben megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /B. S. : Szeben: lehet magyar képviselő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket és a költségvetést. Fodor Gábor SZDSZ-elnök szerint ebben a formában pártja nem tudja támogatni Gyurcsány Megegyezés című programját, mert nem ad választ az ország égető problémáira A Megegyezés – Fodor szerint – Gyurcsány Ferenc ,,túlélését" szolgálja. Ítéletet hirdettek a Magyarországon a közvéleményt évek óta foglalkoztató Kulcsár-ügyben. A hozzávetőleg 22 milliárd forint eltulajdonításával vádolt brókert nyolc évre ítélték, az ő vallomásai után perbe fogott huszonhárom személyből végül is csak nyolcat ítéltek el, például, általános megdöbbenésre, nem találták bűnösnek Rejtő L. Tibort, a bank vezérigazgatóját. Az ítélet nem öregbíti a magyar bíróság tekintélyét... /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A parlament elé elfogadásra terjesztett színháztörvény tervezete ellen tiltakozott szeptember 3-án Kolozsváron a prefektúra előtt a kolozsvári Román Opera, a Magyar Opera és a Filharmónia alkalmazottjainak egy része. Az alkalmazottak azt szeretnék elérni, hogy ne igazgató, hanem menedzser vezesse őket, aki a helyi igényekhez alkalmazkodva alakítja ki a repertoárt, ne pedig csak a különböző fesztiválok díjaival kacérkodjék. Más városokban is voltak hasonló tüntetések. /Ö. I. B. : Tüntetés a színháztörvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A novemberi parlamenti választásokon magyar–magyar párharc várható, miután a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökségi ülésén úgy döntött: független jelölteket támogat. Szász Jenő MPP-elnök elmondta, azért döntöttek így, hogy ne veszélyeztessék a magyarság parlamenti képviseletét. Tájékoztatása szerint feketelistát készítenek, amelyen azokat a személyeket tüntetik fel, akik megítélésük szerint nem megfelelően látták el a romániai magyarság képviseletét; ezt közzé fogják tenni, és felhívják a választók figyelmét, hogy ezekre a személyekre ne szavazzanak. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese szerint az MPP-nek hajszálnyi esélye van arra, hogy függetlenként egy-két jelöltet bejuttasson a törvényhozásba. /Újabb magyar párharc. Függetleneket indít az MPP az RMDSZ jelöltjei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Kétoldalú megbeszélést kezdeményezett szeptember 8-án Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a választási együttműködés tárgyában Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A református püspök még lát esélyt arra, hogy ha országosan nem is, helyi szinten létrejöjjön az összefogás a két politikai alakulat között. Arra kérte Markó Bélát, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptember 12-13-i budapesti tanácskozásán üljenek egy asztalhoz. „Figyelemreméltó, hogy az MPP konstruktív módon kinyilatkoztatta, nem akarja rontani az RMDSZ jelöltjeinek a parlamentbe való bejutási esélyeit. Én is szívesen támogatnám például az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-jelölteket, viszont el tudnám képzelni azt is, hogy helyi vagy megyei szinten megegyezés szülessen az MPP és az RMDSZ között a választási együttműködés terén” – nyilatkozta Tőkés László. Tőkés rosszhiszemű beállításnak nevezte azokat a nyilatkozatokat, miszerint az általa vezetett EMNT azért tárgyalt nemrég az RMDSZ-szel a választási összefogásról, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt alelnöknek bukaresti mandátumot, a püspöknek pedig újabb EP-jelöltetést biztosítson. Az EMNT elnöke elmondta: helyteleníti, hogy az MPP úgy döntött, nem rendez országos gyűlést idén, szerinte ugyanis a pártnak egy alakuló kongresszussal kellett volna letennie névjegyét a választók elé. /Rostás Szabolcs: Tőkés tárgyalna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában – mondta szeptember 9-én Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyminiszter román kollégájával, valamint Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalásokat folytatott. /Román–magyar kormányülés október 21-én Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A magyar és a román kabinet október 21-re tervezett negyedik együttes ülésének napirendjéről, az európai uniós források hatékony lehívásáról, közös infrastruktúra-fejlesztési tervekről, a nemzeti kisebbségeknek a két ország kapcsolatában betöltött szerepéről, az RMDSZ kormányzati pozíciójáról is szó esett Göncz Kinga külügyminiszter egynapos bukaresti látogatásán. Markó Béla szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén. A magyar külügyminisztert Calin Popescu Tariceanu kormányfő is fogadta. Tariceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött. Olteanu elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásba. Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására. /Farcádi Botond: Készülnek a közös kormányülésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Sikertelenül végződtek az RMDSZ–MPP tárgyalások a választási együttműködésről. Az MPP bejelentette: független jelölteket indít a parlamenti választásokon, ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy helyenként az RMDSZ jelöltjeit támogassa. Az RMDSZ-t nem fenyegeti annak a veszélye, hogy kiszorul a parlamentből, ezért nem engedett egy jottányit sem az MPP-nek tett ajánlatából a tárgyalások alkalmával. /Székely Kriszta: Függetlenül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

„Egyetértek azokkal, akik szerint a parlament bezsongott. Sorozatosan olyan döntések születnek, amelyek tönkretesznek minden jót, ami az elmúlt négy év alatt született” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki az ügyészek kinevezéséről szóló szabályozás, az ingatlantörvény, illetve az átvilágítási törvény módosítását kifogásolta. Érthetetlennek nevezte azt is, ahogyan a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) próbál szövetségesekre szert tenni, a nagy-romániásokkal való kiegyezésnek ugyanis semmilyen pozitív hozadéka nincs. Felháborító az is, ahogy a liberálisok támogatták az átvilágítási törvény módosítását. Eszerint az egyházfők kikerülnének a kötelezően átvilágítandó személyek köréből. /Sz. K. : Eckstein: Bezsongott a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: a román jelöltek esetében nem szükséges a magyar nyelvismeret. Őket az RMDSZ Kárpátokon túli megyei szervezetei javasolták. Olyan jelöltekről van szó, akiket ismernek a helybeliek, s akik tekintélyüknek köszönhetően képesek lesznek szavazatokat hozni. A parlamentbe bejutó román anyanyelvű RMDSZ-es parlamenti tagnak a frakción belül tolmácsolást is biztosítanak. /Román jelöltek RMDSZ-színekben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A Székely Nemzeti Tanács az őszi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia statútumát. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke érthetetlennek tartja Markó Béla RMDSZ elnök állítását, hogy ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki, továbbá rosszindulatúnak látja a szövetségi elnök megjegyzését: "aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszerűséget hajhász". Valójában a november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhető meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító erővel hat a két fontos esemény egyidejűsége. Mi készteti arra az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkező romániai magyar politikai szervezet első emberét, hogy a csúsztatásokat sem mellőzve félre vezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát? – kérdezte Ferencz Csaba. /Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke: Hazát kell nekünk is teremtenünk! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő meghívására a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának küldöttsége Brüsszelbe látogatott, és szeptember 16-án részt vett a Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, valamint Autonóm Területek és Regionális Nyelvek csoportjának soros ülésén. Kiemelték a bukaresti törvényhozásban évek óta elakadt kisebbségi törvénytervezet fontosságát, és egyetértettek abban, hogy jelenleg nincs politikai akarat a jogszabály elfogadására. /Romániai kisebbségek Brüsszelben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal vádolja a román törvényhozást, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a korrupciós ügyek kivizsgálásában – vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szenátusi példákkal bizonyította állítását. Felháborítóbb a korrupcióval vádolt Serban Mihailescu PSD-s szenátor ügyében hozott jogi bizottsági döntés: a jogi bizottság tagjai további bizonyítékokat kérnek annak eldöntésére, hogy engedélyezzék-e a bűnvádi eljárás beindítását, vagy sem. A szenátor indokolatlannak tartja egy olyan szenátusi „vizsgálóbizottság” létrehozását, amely a Horea Roman Patapievici vezette Román Kulturális Intézet ellen folytatna vizsgálatot. (A PSD-s Adrian Paunescu és a PRM-s Gheorghe Funar kezdeményezte bizottság „a román nemzeti érzelmeket sértőnek”, „antiszemita és szexuális jellegűnek” minősített rendezvények miatt követel vizsgálóbizottságot.) Eckstein-Kovács hangsúlyozta, mindig is szót emelt az antiszemita megnyilvánulások ellen, azonban túlzás ilyesmivel vádolni a kortárs román művészi értékeket népszerűsítő Patapievici-éket. /Sz. K. : Magaviseletből „elégtelen” a szenátusnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Ezt a parlamentet mielőbb ki kell cserélni. A parlament minősége és a helyzet is azt kívánja, hogy a választásokat most kell megtartani, nyilatkozta sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte az RMDSZ jelöltjei jól felkészült emberek. Újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy a Kincses Előd független jelöltként való indulása ugyanabban a választókerületben, ahol ő is indul, azt jelenti, ebben látott lehetőséget, hogy a közéletben láthatóbbá váljon. Markó kijelentette, Kincses Elődnek és másnak is módja lett volna az RMDSZ-en belül megméretkezni. Független jelöltként nincs esélye mandátumhoz jutni, de szavazatokat vihet el az RMDSZ-től. /Mózes Edith: Markó Béla: A tulipán a garancia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

A mai erdélyi politika legkényesebb kérdése az ún. „magyar egység” problematikája, Van-e egyáltalán erdélyi magyar egység? A rendszerváltás óta eltelt 18 év után nincs egységes erdélyi (vagy székelyföldi) magyar gazdaság- és kultúrpolitika. Számos törvényt az Európai Unió által megkövetelt demokratikus minimum nyomására fogadtak el a román parlamentben (földtörvény, ingatlan-visszaszolgáltatás, nyelvhasználat, nemzeti szimbólumok), az erdők magántulajdonba való kerülésének jogszabályát pedig egy román képviselő dolgozta ki. Románia európai integrációját segítette a kormányzásba (kényszerűségből) bevett RMDSZ. Frunda György szenátor még 1996-ban kérte, hogy az Európa Tanács szüntesse meg Románia monitorizálását, azt sugallva, hogy az erdélyi magyarság jogos követelései teljesültek, Románia demokratikus ország. Minden kisebb-vagy nagyobb eredményt RMDSZ diadalként közvetítenek az erdélyi közvélemény felé. Markó Béla szelektív emlékezettel megírt cikkének (Élet és Irodalom, szeptember 19.) ellentmondanak a tények. 1991-ben a Székelyföldi Politikai Csoportosulás megfogalmazta az autonómia igényét. Az RMDSZ csúcsvezetése és helyi szervezetei állásfoglalásokban tiltakoztak ez ellen. Verestóy Attila szenátor a román parlamentben „kisebbségi szélsőséges nacionalistáknak” titulálta a csoportot. Az RMDSZ vezetés „radikálisoknak” nevezte az autonómia pártiakat, saját magát „mérsékeltnek”, és a „kis lépések politikáját” tűzte zászlajára. 1994-ben Csapó József elkészítette az autonómia-tervezetet. Az SZKT tíz év alatt nem volt hajlandó napirendre tűzni, megvitatni az autonómia-kérdést, elzárkózott az ún. „belső választások” megszervezésétől is. Az önálló magyar tudományegyetem, a Bolyai visszaállítását feláldozták a politikai hatalomban való részvétel oltárán. Eltávolították az RMDSZ politikájával szemben kritikát megfogalmazó, autonómia-párti politikusokat. 2003-ban megalakult a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség. Célkitűzésük: a Székelyföld autonómiájának kivívása. Székely Ervin képviselő a Romániai Magyar Szóban „lehitlerezte" az autonómia-tervezetet kidolgozó dr. Csapó Józsefet. Hirtelen váltással az RMDSZ a parlamenti választásokon 2004 novemberében az RMDSZ plakátjain megjelent: Autonómiát Székelyföldnek! Együtt az autonómiáért! Ennek ellenére 2005-ben nem autonómia tervezetet nyújtanak be a román parlamentbe, hanem a kisebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ-nek nincs kidolgozott autonómia-koncepciója. Az autonómia szemszögéből nézve az elmúlt 17 és fél esztendő elvesztegetett időszak volt. Az SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) „bólogató jánosok” testületévé szűkült. Az értelmiségi elit egy részét magába foglaló SZET (Szövetségi Egyeztető Tanács) elsúlytalanodott. Az RMDSZ vezetés a román nacionalista sajtóval karöltve megpróbálta lejáratni Tőkés Lászlót, míg végül 2001-ben megszüntették tiszteletbeli elnökségét. Ez a politikai ballépés osztotta meg az erdélyi magyarságot, és távolított el számos értelmiségit és kisembert az RMDSZ-től. Markó Béla képviselőhelyeket ajánlott fel román személyeknek, közben „eszementeknek” titulálta azokat a magyar embereket, akik megpróbálnak elindulni a parlamenti választásokon. A Magyar Polgári Párt nem az RMDSZ-t akarta legyőzni, hanem egy másfajta, közép-jobboldali, keresztény értékrend felmutatásával, az autonómia program cselekvő megvalósításával kívánt belépni a helyi önkormányzatokba. /Papp Kincses Emese író, publicista: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, szeptember 19., átvette: Szabadság, 2008. szept. 23., 24./

Nem volt szerencsés, hogy a román parlament megváltoztatta a főügyészek kinevezési procedúráját, s ezzel ellentmondott az európai elvárásoknak – ismerte el Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szeptember 30-án Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. /L. I. : Bűnbánó Tariceanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Markó Béla RMDSZ-elnök Egy elmaradt egyezség története címmel hosszabb írást jelentetett meg a magyarországi Élet és Irodalom című hetilapban, megpróbálta a magyarországi olvasó számára is értelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar politizálásban az utóbbi közel két évtizedben végbementek. Markó felvázolta a magukat racionálisnak tartó politizálók és a nemzeti retorikájú radikálisok közötti véleménykülönbségeket. Markó úgy látja, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő az örök ellenzéki szerepében érzi magát a legjobban, Orbán Viktor Fidesz-elnök legfontosabb érdekének pedig azt tartja, hogy „az erdélyi MPP-nek RMDSZ-ernyő alatti parlamentbe juttatásával saját politizálása számára barkácsolhatna össze olyan eszközt, amellyel esetleg még az ágakat is el lehetne fűrészelni az RMDSZ alatt. ” Markó azt mondta ezzel, hogy az RMDSZ-t egyik magyarországi párt sem tudta becsábítani kizárólag a saját holdudvarába. Erdélyben elsősorban az MPP-tábor próbálta ízekre szedni az RMDSZ-elnök írását. Az Erdélyi Riport hetilap sorra vette és elítélte azokat, akik Markó írását támadták. Papp Kincses Emese szerint, ha a szellemi és anyagi kultúrjavak elosztási szintjén keressük az erdélyi magyar egységet, csalódni kell, hiszen szakadék tátong a szűk gazdasági és politikai elit és a nemzeti közösség többi része között. Papp Kincses Emese pedig olyan társadalmi egység, egyenlőség, illetve egyenlőtlenség nevében írta sorait, amelyen a különbségek megszüntetését célzó diktatórikus és utópisztikus társadalmi berendezkedés sem tudott segíteni, írta az Erdélyi Riport. Az erdélyi magyar politikai, gazdasági és társadalmi elit azonban nem csupán kiváltságosabb helyzetbe került RMDSZ-es tisztségviselőkből áll, hanem legalább ugyanilyen arányban találni magas polcra került személyeket a másik oldalon is, érvelt a hetilap. Érdekcsoportok szövetkeznek egymással, „befolyásukat a közpénzekről döntéseket hozó országos és helyi vezetőségekre már nem is tagadja senki”, olvasható az Erdélyi Riportban. Papp Kincses Emese szerint az RMDSZ nem foglalkozik az autonómiával, illetve ha igen, akkor demagóg célokból. Az Erdélyi Riport szerint a dr. Csapó József-féle autonómia tervezet „központosított, diktatórikus rendszert, egyfajta nemzetállamot szeretne meghonosítani egy olyan országban, amely ha lassan is, de demokratizálódik”. Vannak azután olyan cikkek, amelyek Markó Bélát személyesen támadják. Az egyik írás szerint „Be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. ” Egy másik, Markó írásának ürügyén, bizonyos erdélyi magyar lapokat vádol: „…az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó vagy a nagy múltú, de szellemileg teljesen lepusztított A Hét nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. A majdani vélemény-multiplikátorokét. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már csak merő véletlenségből beszélnek magyarul, primer értékiránytűik teljesen függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. ” Az Erdélyi Riport válaszol erre: „Alighanem a szerző úgy gondolja: a magyar nemzeti értékrendbe nem fér bele a nyitott, európai, a más népeket is megbecsülő gondolkodás, ahogyan az erdélyi fiatalok jelentős része teszi, hanem csak az ős- vagy a búsmagyarkodás. ” /Székedi Ferenc: Elvek és elvtelenségek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 9. Papp Kincses Emese: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27. Székedi Ferenc nem nevezte meg, milyen cikkeket ítélt el, ezek között van: Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1. Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1.

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Az ENSZ közgyűlése 2008-at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, az anyanyelvek nemzetközi napja február 21-én, a nyelvek európai napja szeptember 26-án van. Az orvos-páciens viszonyról szóló törvénykezdeményezést a képviselőház elutasította. Február 12-én ellenséges megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-képviselő szeptember 30-án a képviselőházban: figyelmen kívül hagyták a beteg és orvos közötti hatékony kommunikáció fontosságát, holott enélkül lehetetlen az orvosi kezelés. A törvénytervezet legvehemensebb ellenzői annak a pártnak a képviselői voltak, amely magát demokratának és liberálisnak nevezi. Ezért Kerekes Károly emlékeztetett: 2007-ben a parlament ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek szerint a szociális intézmények, kórházak, öregotthonok tegyék lehetővé a betegség vagy öregség miatt ápolásra szorulóknak, hogy saját anyanyelvükön kommunikáljanak az orvosokkal, ápolókkal. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat jogának megszegésére hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen, ahol „a magyar választók szavazatai segítségével funkcióba került polgármester, a helyi tanács határozata ellenére akadályozza a kétnyelvű utcanév-táblák kifüggesztését”. /(mózes): Be nem tartott vállalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./