A román pártok többsége határozottan elutasította Traian Basescu államfő bejelentését, miszerint ha a parlament nem fogadja el legalább harminc nappal a november 25-i európai parlamenti választások előtt az egyéni választókerületes rendszert bevezető törvénytervezetet, népszavazást ír ki ugyanarra a napra ugyanerről a témáról. Kizárólag a Basescu mögött álló Demokrata Párt (PD) ért egyet a kezdeményezéssel. /Elutasítja a pártok többsége Basescu népszavazási kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az újabb közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ nem jutna be a törvényhozásba, ha most rendeznék a választásokat, csupán a szavazatok négy százalékát gyűjtené össze. Továbbra is a Demokrata Párta legnépszerűbb, amely a választópolgárok 42 százalékának támogatását élvezi. A második helyezett szociáldemokratákat /17 százalék/ az Új Generáció Pártja követi, a George Becali vezette alakulat 13 százalékkal harmadik. Rajtuk kívül két párt jutna még be a törvényhozásba: a Nemzeti Liberális Párt a választók 12, a Nagy-Románia Párt pedig öt százalékának támogatását élvezi. A legnépszerűbb politikus továbbra is Traian Basescu államfő, akiben a megkérdezettek 54 százaléka bízik. /Balogh Levente: Nyeregben a PD és Basescu. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Zsarolással vádolja a Konzervatív Párt (PC) az RMDSZ-t. Az RMDSZ azt kéri: vonják vissza tervezetüket, miszerint a román nyelvet egyazon tankönyv szerint oktassák minden diáknak, a más etnikumhoz tartozó gyerekeknek pedig tartsanak az első osztály előtt felkészítő évet. „Javaslatunk kiváltotta az RMDSZ elégedetlenségét, felszólítottak, hogy mondjunk le kezdeményezésükről, ha azt akarjuk, hogy a szövetség támogassa a törvénytervezeteiket” – áll a PC közleményében. Markó Béla felháborodásának adott hangot: miután szeptember 4-én megegyeztek a PC-vel különböző kezdeményezéseik támogatásában, másnap a PC magyarellenes törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. /Vége a „barátságnak”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

José Manuel Barroso Európai Parlament elnöke a Nagyszebenben zajló 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen vett részt, majd Bukarestbe látogatott. „Örülök annak, hogy Románia az Európai Unió része. Örülök az általa véghezvitt fejlődésnek is, de folytatnia kell a reformokat. ” „Nagyon elégedettek vagyunk az eddigi fejlődéssel, de felkérjük a hatóságokat és a civil társadalmat is, hogy folytassák azt a folyamatot, amit elkezdtek”, hangoztatta. Barroso a bukaresti parlamentben. A két ház együttes ülésén beszédet mondott, a szenátoroknak és a képviselőknek mintegy fele volt csak jelen. /Barroso elégedett Romániával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Tizenötödik évfordulóját ünnepelte a Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete Marosvásárhelyen. Törvénytervezetet nyújtanak be a parlamenthez, amely a gyermekeiket nevelő édesanyák helyzetének javítását célozza, mondta el Both Gyula egyesületi elnök. A nagycsaládos egyesület legfőbb célkitűzései: a családok jogvédelme, az állami hivatalok, intézményi és nem kormányzati szervezetek előtti képviselete, a többgyermekes családok támogatása, a család érdekeinek ismertetése a társadalomban, a családok közti önkéntes adományok és támogatások szervezése és irányítása, az ehhez szükséges gazdasági támogatások megszerzése, kulturális és vakációs tevékenységek szervezése, és a családmozgalom fejlesztése. Az egyesületnek jelenleg 241 család, illetve több mint háromezer személy a tagja. Külföldi és hazai vállalkozók illetve más alapítványok támogatásával több nagycsaládnak juttattak orvosi gyógyászati eszközöket, élelmet és ruhaneműt. Család- és ifjúságnevelési programokat indítottak, orvosok, pszichológusok, pedagógusok, közgazdászok bevonásával. /Antal Erika: Kezdeményezés az édesanyákért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Erősödőben vannak az RMDSZ-en belül azok a szociáldemokrata illetve demokratikus újbaloldali tömörülések, amelyek a szociális problémák megoldását, az életszínvonal javítását szeretnék elérni, és amelyek Kerekes Károly Maros megyei képviselőt, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának a tagját is megnyerték ügyük támogatására. A platformok a civil szervezetként hasonló célokért kardoskodó Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) támogatását is élvezik. Az RMDE gazdasági és szociális problémákkal foglalkozó alelnöke, Neményi József elmondta: Kerekes Károlyt már jóval a múlt hét végi SZKT előtt kérték fel arra, hogy a nagyrészt közös elveket valló szociáldemokrata és újbaloldali tömörülések élére álljon. /(balázs): Erősödik a baloldal az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Nehéz a Konzervatív Párt (PC), illetve a pártelnök Dan Voiculescu besorolása. A párt humanistaként indult, azután konzervatívként határozta meg önmagát, közben pedig kétszer is egy másik párt hátán jutott be a parlamentbe. A PC megalakítása óta egyetlen célt szolgált: hogy politikai hátszelet biztosítson Voiculescu üzleti vállalkozásainak. A PC-nél a gazdasági és szociális populizmus mellé néhány éve fölzárkózott a legprimitívebb nacionalista retorika is. Ezen újabb állomása a teátrális műfelháborodás, amely Sógor Csaba közlése nyomán született, miszerint a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett kíván lobbizni Brüsszelben. Valójában még Európában sem precedens nélküli, hogy egy országban több hivatalos nyelv létezzen egymás mellett. /Balogh Levente: Populisták. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /

Nem zavarja Cozmin Gusat, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) elnökét, hogy az általa vezetett szervezetet a szex-szektaként ismert MISA-mozgalom tagjai is támogatásukról biztosították. Annál jobban zavarja viszont az, hogy az RMDSZ továbbra is tagja a parlamentnek – derült ki a politikus kolozsvári sajtótájékoztatóján. Cozmin Gusa kifejtette: „Nem tisztelem, sőt, ki nem állhatom azokat a magyar politikusokat, akik csak a magyar közösség javáért ügyködnek!” Szerinte „az RMDSZ EP-listájának mindkét befutó helyére besúgó került”. Hozzátette: „Tőkés László viszont még Frunda Györgynél és Sógor Csabánál is szégyenletesebb. Hogyan gondolhatja azt valaki, hogy Tőkés Lászlónak nem volt kapcsolata a Szekuritátéval? Hiszen ő volt az 1989-es események kirobbantója!” magyarázta. „Ezelőtt négy-öt évvel kezdtem el dolgozni Traian Basescuval egy projekten, amelynek célja az volt, hogy az RMDSZ-t kitessékeljük a parlamentből, az arra érdemes magyarokat pedig beolvasszuk román pártokba. Örvendek, hogy Basescu folytatja ezt a tervet, de az MPSZ-t azért mégsem kellene bátorítania!”, mondta. Cozmin Gusa azzal vádolta meg Porcsalmi Bálint távközlési államtitkárt, hogy a Román Posta vezetőségi tanácsának tagjaként kedvező üzleti feltételeket teremtett különböző RMDSZ-tagoknak, köztük a sikeres üzletemberként ismert Verestóy Attilának, akit az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) máris vizsgál ebben az ügyben. /N. -H. D. : MISA-tagok támogatására számít a PIN-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Amíg folytak a tárgyalások a közös EP-lista felállításáról, a politikusok azt nyilatkozták, hogy kilencven százalékban megegyeztek,Tőkés László királyhágómelléki református püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, ez az információ nem felelt meg a valóságnak, közelről sem lehetett szó kilencven százalékos megegyezésről beszélni. A szándéknyilatkozatok szintjén viszonylagos jó eredmény mutatkozott, mert az olyan kérdésekben, hogy támogatjuk az autonómiát, többszintű autonómiára lenne szükség, vagy hogy a magyar oktatás fejlesztése szívügyünk, ezekben a kérdésekben egyetértettek. Az RMDSZ olyan tárgyalási taktikát alkalmazott, amelynek ilyen pozitív volt a végkicsengése, azonban az ördög mindig a részletekben keresendő. Amikor eljutottak a cselekvési tervekhez, „például, mit kell a gyakorlatban tenni az autonómiáért, vagy amikor arról volt szó, hogy szeptember végére készüljön el egy törvénytervezet a magyar karok felállítására a Babes–Bolyain, Marosvásárhelyen az orvosin és készüljön el februárig az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet, miként állapodjunk meg a közösségi pénzek elosztása tekintetében, akkor szinte minden esetben” megrekedtek a szándék szintjén. Ezzel tévesztették meg a közvéleményt: az RMDSZ mindenben egyetért. Tőkés László elmondta, hogy joviális viszonyban van Markó Bélával. Amikor Markó tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes lett, az egyetem és az iskolák ügyében többször is megkereste őt a püspök. Markó mindig megígérte, hogy a törvényeknek megfelelően támogatást nyújt. Azonban a mai napig megoldatlanok azok a kérdések, amelyek miatt, amíg betöltötte ezt a tisztségét, hozzá fordultak. Az újságíró megjegyezte, óriási hátrányban lesz Frundáékkal szemben, hisz a Tőkés László által képviselt jobboldali ellenzék szervezetileg sehol nincs a települések elsöprő hányadában. A püspök rámutatott, nem annyira a kampány tölti el aggodalommal, hanem a csalás lehetősége. A parlamentben RMDSZ is leszavazta a Toró T. Tibor képviselő által is benyújtott törvényjavaslatot, amely előírta volna, hogy az EP-választások alkalmával a független jelöltek is megfigyelőket küldhessenek a szavazókörzetekbe. Amennyiben nem tudják biztosítani a kellő megfigyelői jelenlétet, akkor az egyoldalúan RMDSZ-képviseletű körzetekben teljesen reménytelenné válik a helyzetük. 2004-ben nyílt titok volt, hogy mennyi csalás történt: Székelyföldön Adrian Nastasét hozták ki győztesnek. A püspök megjegyezte, „Frunda nevéhez kapcsolódik az RMDSZ neptuni válsága, attól datálódik a szövetség eredeti elképzeléseitől, útjától, céljaitól való programszerű letérése. Egy komoly demokráciában Frunda már nem is lehetne politikus Tokayval és Borbély Lászlóval egyetemben. Mert mandátum nélkül folytattak titkos tárgyalásokat, és ezt maga az RMDSZ képviselő tanácsa ítélte el, nem az én véleményem. ” /Irházi János: “Amit mondok, azt igyekszem megcselekedni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Kolozsváron találkoztak a hét végén az RMDSZ két, szociáldemokrata, illetve demokratikus újbaloldali tömörülésének a képviselői, akik a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével (RMDE) és Kerekes Károly képviselővel, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkárával folytatott beszélgetések során eldöntötték, hogy egyesítik erőiket. Az ily módon megalakult platform az RMDSZ színeiben a szociális problémák megoldása, illetve az életszínvonal javítása mellett kardoskodik. Vezetését Kerekes Károly marosvásárhelyi képviselő, gazdasági vonalon pedig Neményi József, a Versenytanács tagja vállalta el, akik szerint egy olyan modern, a nyugati mintájú szociáldemokrácia értékeit képviselő platform jött létre, amely korszerű programjával képes lesz nyomatékosabban képviselni a szegény(ebb) sorsú magyarok érdekeit. /(balázs): Megalakult az RMDSZ új platformja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD), a fő ellenzéki tömörülés szeptember 27-én benyújtotta a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A fél ház előtt és lanyha érdeklődés mellett előterjesztett dokumentum szerint a hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét. Az indítványt október 3-án vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanu-kormány sorsa. Az RMDSZ álláspontja változatlan: nem voksolhat saját kormánya ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar elmondta, pártja nem kíván szavazni, a Konzervatív Párt pedig az indítvány ellen fog voksolni. /B. T. : Káosz – de a PSD-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Általános politikai káosz kezdődhet október 3-ától abban az esetben, ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Ez a PNL–RMDSZ összetételű kormány megbukását jelentené, s egyben azt is, hogy egy hónapon keresztül szövevényes egyezkedések zajlanak majd. Október 2-án ismét nyilvánosság elé állt Traian Basescu államfő, s közölte szándékait arra az esetre, ha a parlament megbuktatja a kormányt. Megpróbálja visszaállítani a D. A. Szövetséget egy demokrata párti kormányfő vezetése alatt. Kifejtette, hogy B tervként a nemzeti egységkormány megalakítását javasolja majd, s mindössze harmadik lehetséges megoldásként veszi csak figyelembe az előrehozott választások kiírását. /Borbély Tamás: Általános politikai káosz fenyeget? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Elutasította a parlament október 3-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén a honatyák többsége a kormánybuktató kezdeményezés ellen foglalt állást. Az indítvány mellett 220-an szavaztak, vagyis tizenkettővel kevesebben, mint amennyire szükség lett volna elfogadásához. Következésképpen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció a helyén marad. A kiszivárgott hírek szerint 7 szociáldemokrata párti szenátor és 15 képviselő az indítvány ellen voksolt. Mircea Geoana PSD-elnök szigorú megrovást helyezett kilátásba azoknak, akik nem szavazták meg az indítványt. A Demokrata Párt (PD) a jelenlegi kabinet megbuktatása mellett szavazott. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla közölte: a szövetség honatyái nem szavazzák meg az indítványt, és hangsúlyozta, hogy a dokumentumban felsorolt érvek gyenge lábakon állnak, illetve minden korábbi kormány ellen felhozhatók. /Helyén marad a PNL–RMDSZ alkotta Tariceanu-kormány. Nem sikerült a szociáldemokraták kormánybuktató kísérlete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Áttörést jelenthet a román politikában az az állásfoglalás, amelyben a Demokrata Párt tartományi parlament és kormány létrehozása mellett tör lándzsát. Ezt egyelőre nem kommentálta az RMDSZ sem. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) viszont közleményében lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. A demokraták a jelenlegi régiók megtartásával képzelik el azok hatáskörének kiterjesztését, az RMDSZ készülő javaslata pedig ezek határainak megváltoztatásáról szól. Az RMDSZ-nek a közvélemény előtt október 13-án, Marosvásárhelyen bemutatandó átszervezési javaslatának egyik alapelve, hogy Maros, Kovászna és Hargita megye külön régiót alkosson, és hogy a jelenlegi 8 régió helyett 15 jöjjön létre: nyolc Erdélyben, hét a Kárpátokon kívüli területeken. A szakértői csoportban részt vevő Csutak István volt európai integrációs államtitkár tanulmánykötetében körvonalazta a régiós határokat. A régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ-kezdeményezést a koalíciós társ egyik vezető egyénisége, Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke bírálta elsőként. Az RMDSZ évek óta küzd a székelyföldi régió létrehozásáért. A liberálisok egyetértenek a történelmi régiók határainak figyelembevételével. /Románia Szövetségi Köztársaság? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette: a kormány által előkészített 2008-as költségvetést jóváhagyja a parlament, mivel azt más pártok is felvállalhatják. Borbély közölte, a kormány a jövő héttől megbeszéléseket tart minden parlamenti csoporttal. /Átmegy a költségvetés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Traian Basescu államfő október 15-én nyílt levelet intézett a parlament két házelnökéhez: amennyiben október 22-ig a törvényhozás nem fogadja el az egyéni választókerületek bevezetéséről szóló törvényt, referendumot rendel el. /Ultimátumot adott Basescu a parlamentnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke Bukarestbe látogatott. A kisebbségi törvénytervezet elfogadásának támogatását kérték a romániai nemzeti közösségek képviselői az EP elnökétől, nyilatkozta Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az EP elnöke arról biztosította a kisebbségek képviselőit, hogy támogatja az immár egy éve a törvényhozás illetékes szakbizottságában megrekedt jogszabálytervezetnek a parlamentben való mihamarabbi elfogadását. A zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson Frunda ismertette a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történetét és jelenlegi helyzetét. Azt hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű oktatás számára az lenne a legkedvezőbb, ha a Babes és a Bolyai egyetem két külön intézményként működne a jelenlegi épületek közös használatával. Támogatást kért Pötteringtől azért is, hogy az EP-ben tűzzék napirendre a BBTE ügyét. Jelenleg az RMDSZ EP-képviselői aláírásokat gyűjtenek kollégáiktól, hogy lehetővé tegyék ezt a vitát az európai törvényhozásban. Frunda szerint Pöttering azt mondta, hogy ez a kérdés ugyan belügy, de elvként támogatja az anyanyelvű felsőoktatást. Pöttering egyébként a parlamentben elmondott beszédében „egyedülállónak” nevezte a „háromnyelvű” BBTE-t, amely példát mutat toleranciából és kulturális együttélésből Dél-Kelet-Európában. Frunda szorgalmazta még azt, hogy alapvető emberi jogokról készülő uniós egyezményben legyen szó a nemzeti kisebbségeket megillető egyéni és kollektív jogokról egyaránt. Pöttering válaszában jelezte: támogatja ezt az elképzelést. /B. T. : A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérték Pötteringtől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Hans-Gert Pöttering EP-elnök leszögezte: „Az a fajta korrupció, amellyel Románia jelenleg küzd, minden olyan államban megfigyelhető, amely a kommunista berendezkedésről a kapitalistára tér át, az ellene való harcban viszont minden esetben az Európai Unió előírásai szerint kell eljárnia a román hatóságoknak. ” Kifejtette, támogatja a mintegy egy éve a román parlament szakbizottságában „megrekedt”, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet mihamarabbi elfogadását. /Nagy B. István: Elvi támogatás a Bolyai-egyetemnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Traian Basescu elnök ultimátumának vagy a választási törvénnyel foglalkozó parlamenti bizottság hirtelen támadt munkakedvének köszönhetően, a testületi tagok több hónapos halogatás után október 16-án húsz perc alatt megszavazták az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A kilenc szavazat mellett egyetlen tartózkodás volt, az RMDSZ-t képviselő Márton Árpádé. A dokumentum most a szenátus, majd a képviselőház elé kerül. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla elvi okokból nem ért egyet az államfő által kilátásba helyezett a népszavazással. Közölte, támogatja ugyan a választási rendszer módosítását, bár az eddigi fejlemények nem győzték meg arról, hogy az új rendszer jobb lesz a jelenleginél. Az RMDSZ olyan választási rendszert szeretne, amely lehetővé teszi a kisebbségek, a kisebb pártok és közösségek számára is azt, hogy bekerüljenek a parlamentbe. /B. T. : Hatott az elnök ultimátuma? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Törvényhozási kuriózumnak számít lassan, ami a kisebbségi törvénnyel történik a román parlamentben. Kezdeményezője, az RMDSZ, kormánypártként sem tudta elfogadtatni elképzeléseit a honatyákkal. Amikor Traian Basescu államfő lett, megígérte az RMDSZ-nek, hogy a kisebbségi törvény a kormányprogram része lesz. Az lett. Azóta sok változás történt, a jelenlegi két kormánypárt – a liberálisok és az RMDSZ – parlamenti támogatottsága húsz százalékosra apadt. A kisebbségi törvényt a szociáldemokraták támadásai után először a koalíciós társ Konzervatív Párt, majd a szintén koalíciós társ Demokrata Párt – az államfő alakulata – torpedózta meg röviddel azután, hogy a kormány, elfogadta a tervezetet. /Cseke Péter Tamás: Kuriózumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Markó Béla RMDSZ-elnök bemutatta az önálló közigazgatási egységet alkotó Székelyföld tervét. A terv elfogadásához a parlamentben kell lenni, kormányon kell lenni, RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok százai, ezrei kellenek. Lehetne mondani, miért nem mondták ezt előbb, hiszen a szinte-szinte magyarellenes jelenlegi felosztást a kormányon levő RMDSZ támogatásával követték el 1998-ban. Ugyancsak lehetne kérdezni, miért nem állt ki ezzel az RMDSZ tavaly, miért a választási kampányban? Szondy Zoltán emlékeztetett: négy éve az autonómia, majd a kulturális autonómia volt a népszédítő s hol van az most? Ugyanaz az RMDSZ ígérte… /Szondy Zoltán: Régióznak szemrebbenés nélkül... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Garda Dezső képviselő október 23-án felszólalt a parlamentben. 1956. október 23-án, amikor a budapesti magyar egyetemisták békés tüntetést szerveztek, senki sem gondolt arra, hogy megmozdulásukkal döntő módon hozzá fognak járulni a világ első kommunistaellenes forradalmának kitöréséhez, fejtette ki. A szovjet tankok október 24-i megjelenése sem félemlítette meg a forradalmárokat. Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kiválását a Varsói Szerződés tagállamai közül, és kinyilvánította az ország semlegességét. A szovjet hadsereg leverte a forradalmat, Kádár János ellenforradalmi kommunista kormánya a szovjet hadsereg segítségével került hatalomra november 4-én. A romániai értelmiségiek, tudósok és egyetemisták szolidaritást vállaltak a magyarországi forradalmárokkal. Romániában a bebörtönzöttek száma meghaladta a tízezret. Számos írót, tudóst, egyetemi tanárt és egyetemistát deportáltak és köteleztek kényszermunkára. A legtöbbet a romániai magyarság képviselői szenvedtek. Így a korabeli Magyar Autonóm Tartomány területén az 1956. október 26. és 1965. december 31. közötti időszakban több mint 1100 személy ellen indult bűnvádi eljárás. Korlátozták a romániai magyarság jogait, megszüntették a kolozsvári Bolyai Egyetemet, felszámolták a korlátozott önkormányzatisággal rendelkező Magyar Autonóm Tartományt. /Dr. B. Garda Dezső felszólalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Nincs hajlandóság az 1956-os szabadságharc nyomán Romániában elítélt „szimpatizánsok” rehabilitálására. A bukaresti hatóságok az egyéni elbírálást tartják jónak, a kollektív felmentéstervezet pedig késik. Romániában 20 halálos ítéletet és 14 ezer évnyi börtönt szabtak ki ottani magyarokra ‘56 miatt – mondta Sólyom László köztársasági elnök október 23-i ünnepi beszédében. Az Új Magyar Szó úgy értesült, hogy a magyar államfő felvetette Traian Basescu elnöknek is a romániai ötvenhatosok rehabilitálásának kérdését idei bukaresti látogatásán, vendéglátója azonban azt válaszolta, hogy léteznek állami intézmények, amelyeknek feladata ezzel foglalkozni. Eckstein-Kovács Péter szenátor júliusban azt ígérte, hogy a nyár folyamán benyújt egy törvénytervezetet, amely érvénytelenítené az 1948 és 1963 közötti időszakban hozott politikai ítéleteket. A szenátor pontosította, hogy ez esetben nem rehabilitációról lenne szó: a jogszabály hivatalból eltörölné az adott időszakban hozott politikai ítéleteket. Néhány bíró külön megbízást kapna, hogy kikeresse az archívumokból az érintettek peranyagát. A szenátor szerint a törvénytervezet azért vonatkozna csupán az 1963-ig terjedő időszakra, mert az említett évben módosult a büntető törvénykönyv, amelyből törölték a politikai bűncselekmény fogalmát. Eckstein tervezete egyúttal rendelkezne a kártérítésről is, amelyre az áldozatok vagy örököseik jogosulnának. A törvénytervezetet azóta sem iktatták a parlamentben. Varga Andrea történész, a román kommunizmus történetének kutatója szerint nemzetközi támogatással lehetne változtatni a helyzeten, vagyis azon, hogy „Románia az egyetlen olyan ország, amelyben az 1945 és 1964 között hozott kommunista bírósági (politikai) ítéleteket nem semmisítették meg, kárvallottaikat nem rehabilitálták. /Késik az ‘56-sok rehabilitálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Az esélyegyenlőség elvét semmibe vevő jogi előírást szorgalmaz az RMDSZ és a liberális párt alkotta Tariceanu-kormány. A választási törvény diszkriminatív előírását az RMDSZ-nek először a 2004. évi helyhatósági választásokat megelőzően sikerült érvényre juttatnia, megakadályozandó, hogy az Magyar Polgári Szövetség indulhasson a mandátumokért. A kísérlet akkor bevált. Most ez annyi változással ismétlődik, hogy az új választási törvénytervezetet benyújtó kormány csökkentené az indulni szándékozó nemzetiségi tömörülések által begyűjtendő támogató aláírások számát. Ebben a kiszorítósdiban az RMDSZ-csúcsvezetés vállal főszerepet, szeretné nehéz helyzetbe hozni az erdélyi megközelítésből különösebb választási lehetőséget nem jelentő, szintén „pártosodó” MPSZ-t. A felmérések szerint az EP-választásokon az előzetes felmérések szerint négy százalék alatt teljesítő, bukástól tartó RMDSZ csúcsvezetése ugyanis látja: ekkora „támogatottság” a jövő évi parlamenti választásokon is előfordulhat, ezért az RMDSZ-oligarchia parlamenti jelenlétét kockáztató bármely magyar kísérletet el kell fojtani. /Benkő Levente: Kiszorítósdi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

A meghurcoltak máig nem kaptak sem elégtételt, sem kárpótlást, az egykori verőlegények pedig parlamenti képviselők vagy jól menő vállalkozók – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen az 1987. november 15-i brassói zendülésre emlékeztek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem kara Oral History Intézete, valamint a Memoria Alapítvány kincses városi fiókja szervezésében. A zendülés két szereplője, Florin Postolachi – a brassói 1987. November 15-e Egyesület elnöke – és Dan Iacob elmondták: Romániában nincs politikai akarat arra, hogy a húsz évvel ezelőtti spontán lázadás utáni brutális megtorlás verőlegényeit, illetve a 61 elítélt munkás iratcsomóját összeállító ügyészeket és bírákat nevükön nevezzék. „Előfordult, hogy a nyilvánosság előtt kimondtuk az egyik szekus nevét, és háromévi rágalmazási per lett a következménye. Amíg az egykori, vadállatoknak sem nevezhető szekusok és pártaktivisták a parlament padsoraiban ülnek, vagy jól menő üzletemberek, addig nem is számíthatunk a társadalom megtisztulására. Ez van, ilyen országban élünk” – részletezte Florin Postolachi. Példaként említette: az őket egykor heteken át vallató szekus, Ristea Priboi a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője lett, és Adrian Nastase volt kormányfő egyik legközelebbi munkatársává vált, majd az elszámoltatás elől külföldön eltűnt. Dan Iacob hozzátette: „A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság birtokában semmilyen dokumentum nincs a brassói zendülésre vonatkozóan. ”1987. november 15-én Brassóban tízezrek tüntettek a Román Kommunista Párt székháza előtt. A munkások elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett. A tömeg rohammal bevette a pártszékházat, ahol –nemzetgyűlési választási nap lévén – soha nem látott finomságokkal gazdagon terített asztalokat találtak, ezen felbőszülve pedig Ceausescu-portrékat és pártzászlókat dobáltak ki az ablakon, és égettek el. „Egy alig tizennyolc éves munkatársunkat később velünk együtt azért ítéltek el, mert evett a főelvtársak kenyeréből, és megivott egy üveg Pepsit” – ecsetelte az embertelen időket Florin Postolachi. A kolozsvári megemlékezésen jelen volt az akkor egyetemi hallgató, Catalin Bia mérnök, valamint Leontin Iuhas mérnök, aki édesanyjával, Doina Cornea emberjogi harcossal néhány nappal a Brassóban történtek után nyilvánosan tiltakozott a brassói zendülés utáni tömeges letartóztatások és kínzások ellen. /Benkő Levente: A megtorlók köztünk élnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./; Előzmény: Ristea Priboi képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a ‘89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács február 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), 2001. febr. 14.

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége felkérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, kezdjen vizsgálatot a Nagy-Románia Párt azon kezdeményezése ellen, hogy az anyaországba távozó magyaroknak 1000 eurós “jutalmat” adjanak. A Nagy-Románia Párt benyújtott a parlamenthez egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy azok a magyarok, akik nem ismerik el a román nemzeti, egységes államot, távozzanak az anyaországba, és ezért 1000 eurós jutalomban részesüljenek. /Fejpénz magyarokért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

Október 31-én fogadja el a román kormány az ötvenhatosokat rehabilitáló törvénytervezetet, melyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki, az RMDSZ törvényhozóinak javaslatára. „Több RMDSZ-es kollégának volt ez az ötlete: a jómagamé, Eckstein Péteré, másoké, de Varga Andrea történész ötlete is volt. Ezek a gondolatok találkoztak, vagy más-más csatornán eljutottak az Igazságügyi Minisztériumhoz, amely végül is megszerkesztette a törvénytervezetet” – vázolta Frunda György szenátor a semmisségi törvény előkészítését. A készülő jogszabály lényege: felmentik mindazokat, akiket a kommunizmus idején – az 1956-os magyarországi forradalom idején vagy azt követően elítéltek – különböző „politikai bűnök” miatt. „Ezeknek az embereknek erkölcsi és anyagi kártérítés jár” – szögezte le a szenátor. A törvény kötelezné a bíróságokat, hogy a nyilvántartásukban szereplő ítéletek közül kiválasszák a politikai jellegűeket és azokat megsemmisítsék. A kárpótlásra az áldozatok vagy azok negyedik fokú leszármazottai lennének jogosultak a tervezet szerint. A tervezet az úgynevezett burkolt politikai ítéletekről is rendelkezik. Azok is kérhetik az ítéletek megsemmisítését, akiket nem politikai perben – például lopásért –, de politikai indíttatásra ítéltek el. A tervezet másik kezdeményezője, Eckstein-Kovács Péter szenátor nem túlságosan bizakodó az elfogadás esélyeit illetően. Kifejtette: a kormánykoalíció mindössze a parlamenti szavazatok 23 százalékával rendelkezik, ezért meg kell próbálniuk meggyőzni a legnépesebb frakciót adó Szociáldemokrata Pártot. Frunda György tavasszal kezdeményezett egy kormányhatározatot, amely az 1956-os kivégzettekről rendelkezne. A magyarországi forradalom idején, illetve után Romániában harminc embert ítéltek halálra és közülük huszonnégyet kivégeztek. A beadványra áprilisban azt válaszolta az akkori igazságügyi miniszter, hogy nem léteznek adatok a kivégzettekről. A politikai elítéltek dossziéi még mindig államtitoknak számítanak. Frunda György ajánlotta a helyi önkormányzatoknak, hogy nevezzenek el utcákat, tereket, parkokat az ötvenhatos áldozatokról. /Szőcs Levente: Jóvátétel ötven év után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./