A romániai kisebbségügyi törvény, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kétnyelvű feliratai, Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint Traian Basescu román államfő magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentése is szóba került Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár és Ireny Comaroschi budapesti román nagykövet június 13-án történt találkozóján. A szakállamtitkár örömmel nyugtázta, hogy július 3-án Bukarestben ülést tart a kétoldalú kisebbségügyi vegyes bizottság, egyben tájékoztatást kért a romániai kisebbségi törvény immár hosszabb ideje előirányzott, de továbbra is húzódó parlamenti elfogadásának kilátásairól. Emellett emlékeztetett arra is, hogy magyar partnerének küldött levelében Razvan Ungureanu korábbi külügyminiszter kilátásba helyezte a magyar nyelvű feliratok 2007. július 1-jétől kezdődő elhelyezését a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen; a szakállamtitkár érzékeltette: a magyar fél előrelépésre számít az egyetemmel kapcsolatos kérdésekben. A találkozón Szőke László elmondta, sajnálattal értesültek Traian Basescu elnöknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bukaresti diszkriminációellenes konferenciáján elhangzott, a magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentéséről. A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy aggályokat kelt a Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint a további négy RMDSZ-es tisztségviselő ellen indult büntetőjogi vizsgálat is, mert a körülmények alapján nem lehet kizárni, hogy ezek az eljárások az RMDSZ ellen irányuló politikai törekvéseket is szolgálhatnak. /A magyar–román kapcsolatok aktuális kérdései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Elfogadta a parlament a vadászati törvény módosítását. A parlament az RMDSZ-es képviselők által szorgalmazott kompromisszumos változatot fogadta el. Az RMDSZ képviselőinek így Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök és társai törvénymódosítási javaslatát sikerült részben ártalmatlanítaniuk. „Amennyiben hatályba lépett volna a javaslat, a föld- és erdőtulajdonosok lényeges bevételtől estek volna el” – állapította meg Tamás Sándor képviselő. /Gazda Árpád: RMDSZ–Kelemen: 1-0. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Az egész lakosságot le kell vizsgáztatni román nyelvből, ha a parlament elfogadja a konzervatívok törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy mindenkinek tudnia és beszélnie kell az ország hivatalos nyelvét. „Ha nem tud románul, meg fog tanulni, mert nincs más választása, ha Romániában akar élni” – jelentette ki Dan Voiculescutól, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt követően, hogy Borbély László régiófejlesztési miniszter szerinte „arcátlan módon” magyarul szólította meg. A PC elnöke már korábban bejelentette: pártja olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amelynek alapján megvonható az állampolgárság bárkitől, aki nem ismeri a román nyelvet. Voiculescu kikelt azok ellen a jogi előírások ellen is, amelyek megkövetelik a köztisztviselőktől, hogy a magyar lakossággal magyar nyelven kommunikáljanak azokon a településeken, ahol a törvényben meghatározott számarány ezt indokolttá teszi. A konzervatívok javaslatát még a nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor is badarságnak nevezte. A román hatóságok nem tárolhatnak adatokat az állampolgárok etnikai hovatartozásáról. Ezt tucatnyi olyan európai szerződés tiltja, amelyeket a csatlakozási folyamatban Románia átemelt saját törvénykezésébe. Sarmiza Fetcu, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem adott választ arra, hogy tárolhat-e és feldolgozhat-e az etnikumra vonatkozó személyes adatokat a rendőrség. „Ez szigorúan bizalmas információ” – mondta. Ellenben nyilvános az Europol-egyezmény, amelyhez Románia is csatlakozott. Eszerint „tilos feldolgozni azokat a személyi adatokat, amelyek a faji vagy etnikai származásra, politikai nézetekre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra vagy az egészségre és nemi életre vonatkoznak. ”A román rendőrség korábban gyűjtött adatokat az etnikumra vonatkozóan, többek között a személyazonossági igazolvány kiállításakor. /Szőcs Levente: Megafelmérő román nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A bizalmatlansági indítványuk után a demokraták és a liberális-demokraták két egyszerű indítványa is elbukott június 25-én a törvényhozásban. Az egészségügyi miniszter elleni akció is sikertelen volt. /Csúfos bukás az elszigetelt PD-nek és PLD-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését ellenőrző parlamenti bizottság június 26-án egyöntetűen elfogadta azt a jelentést, amelyben azt javasolják a SRI igazgatójának, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Coldea-ügyben. Az SRI esetében kizárható a politikai rendőri tevékenység, Radu Stroe, a bizottság elnöke azonban kijelentette: ha még előfordulnak hasonló incidensek, akkor ez a kockázat könnyen fennállhat. Emlékezetes: Basescu elnök felfüggesztését elutasító alkotmánybírói döntés után Mircea Geoana, a PSD elnöke azt állította, hogy az államfő felszólította a SRI-t, szolgáltasson adatokat az alkotmánybírákról, akiket tehát ily módon megzsaroltak. Radu Stroe elmondta: George Maiornak, a SRI igazgatójának javasolják a belső rendszabályok, valamint a fegyelmi intézkedések életbe léptetését azon személyekkel szemben, akik hozzájárultak a jelzett hiányosságokhoz. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy George Maior korszerű hírszerző szolgálat híve, mivel csak így teljesítheti kötelességét. ” /Egyöntetűen elfogadták a Coldea-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Nem jelent meg június 26-án a katonai bíróság kihallgatásán Ion Iliescu ex-államfő, szociáldemokrata szenátor, akinek ügyében az 1990-es bányászjárások miatt vizsgálódnak. A szenátor azzal magyarázta hiányzását, hogy az SZDP által parlamenti vitára bocsátott egyszerű indítvány vitáján vett részt. Iliescut a katonai ügyészek négy ember haláláért vádolják, akiket 1990. június 13-án a Belügyminisztérium előtt lőttek agyon Bukarestben, a bányászjárásokkor. Az ügyészek már másodszor napolták el a kihallgatást. /Iliescu a törvényen felül? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Nem tartotta elégségesnek az Európai Bizottság (EB) Brüsszelben kiadott jelentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Románia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelőre korai még bármilyen szankcióról dönteni ellenük. Mindkét ország felmutatott bizonyos előrelépéseket. Románia például jól áll a szükséges jogszabályok készítésében és elfogadásában – hiányosság elsősorban a gyakorlatba ültetés során található. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint a jelentés korrekt, szigorú, és nem elfogult. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélte, hogy kizárólag a parlament érdeme a védzáradék elkerülése. /Brüsszel nem büntetett, de további eredményeket vár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Hetvenkilenc éves korában, váratlan rosszullét után Marosvásárhelyen elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő és politikus. „Domokos Géza életműve csak ezután fog kiteljesedni: hiszen küzdelme, küldetése még nem ért véget, szellemisége tovább él közöttünk. Itt marad velünk, mert szükségünk van rá, szükség van bölcsességére, türelmére, nyitottságára és konokságára. Együtt küzd velünk, amíg valóban el nem érjük 1989-ben közösen megfogalmazott céljainkat, a magyar közösség megmaradását, gyarapodását biztosító teljes jogegyenlőséget” – olvasható az RMDSZ közleményében. Domokos Géza Brassóban született 1928. május 18-án, elemi iskoláit a háromszéki Zágonban kezdte el, középiskolába Sepsiszentgyörgyön járt. Egy évet tanult a Bolyai Egyetem bölcsészkarán, majd Moszkvában, a Makszim Gorkij Irodalmi Főiskolán folytatta tanulmányait. Hazatérte után Bukarestben telepedett le, az Előre riportere lett, majd 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó főszerkesztője. A Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójaként 1969-től 1990-ig eredményesen küzdött a magyar kultúra fennmaradásáért. Irányítása alatt több mint 3000 kötet jelent meg, az általa vezetett intézményekben jelentős szellemi műhelyek alakultak ki. „Amiről kevesebbet beszélünk: kialakult a Kriterionnál egy olyan modell, amelyről az az érzésem, hogy a nemzeti kisebbségi és etnikai csoportok számára sokáig használhatónak bizonyult. Sok ügyeskedés után és tudatosan vállalt kompromisszum árán a kvázi lojalitást és a nemzetiségi ügyet valamilyen szintre hozhatták, éltetni tudták” – mondja a Sikertörténet kudarcokkal (bukaresti életutak) című interjúkötetben Bányai Évának. A diktatúra bukása után az RMDSZ egyik alapítója, illetve első elnöke volt, 1992-ig RMDSZ-es képviselő a parlamentben. Nyugdíjas éveit visszavonultan töltötte Papolcon és Sepsiszentgyörgyön. /Távozott az alapító. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

A képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamenti nyári szünet idején rendeleteket bocsásson ki. A jogi bizottság módosításai nyomán azonban a kormány csak bizonyos területeken hozhat rendeleteket. /Kormányrendeletek a vakáció alatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: lemondana tisztségéről, ha a parlament vagy a politikai pártok arra késztetnék, hogy kompromisszumokat kössön, például az egységes adózási rendszer kérdésében. Azt is elmondta, hogy lemondása más politikai okból is számításba jöhet. /Lemondását fontolgatja Tariceanu? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Traian Basescu államfő kijelentette: követelni fogja a kormánytól, hogy jelölje meg, milyen forrásokból kívánja fedezni a nyugdíjemeléseket. A parlament által elfogadott módosított nyugdíjtörvény csak akkor lép érvénybe, ha Basescu is aláírja. Basescu azzal fenyegetőzött: referendumot ír ki, amennyiben szeptemberig nem fogadják el az egyéni választókerületekről szóló törvényt. Az államfő ezúttal sem kímélte az újságírókat, akiknek – magyarázta – felkopna az álluk, ha nem volnának politikusok. Véleménye szerint a „firkászok” 80 százaléka pletykából, spekulációkból él. Basescu szerint elmozdításának kiagyalói a liberális Bogdan Olteanu, a PSD-s Viorel Hrebenciuc és az RMDSZ-es Verestóy Attila, akiket a maffiózó politikai rendszer kulcsfiguráinak nevezett. Kijelentette: az olyan politikusokkal, mint például Viorel Hrebenciuc, semmilyen együttműködést nem tud elképzelni. /Basescu szerint a nyugdíjemelés fedezet nélküli ígérgetés lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Az államfő támadásainak kereszttüzében Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, valamint Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke állt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője visszautasította az államfő vádjait. „Nem hiszem, hogy jót tesz az államfő megítélésének, ha teljesen alaptalanul vádol különböző politikusokat” – szögezte le Verestóy. Hozzátette: ő több olyan politikussal is együttműködik, akik az államfőhöz közel állnak. /Basescu: egy mindenki ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

A jól végzett munka tudatában búcsúzott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke miniszterelnök-helyettesi posztjától, a kabinet tagjaitól, a kormányfőtől. Úgy érzi, mind a kormány, mind a benne ügyködő magyar politikusok eredményes munkát végeztek, hozzájárultak az ország euroatlanti integrációjához, az ország általános gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A liberális–RMDSZ kormány csak jót mond magáról, dacára annak, hogy se az intézményi reformok, se az uniós pénzek lehívása terén nem jeleskedtek. A mezőgazdaság helyzete drámainak nevezhető, a tanügy a középszerűség melegágya, az infrastruktúra fejlesztése döcög, a nyugdíjasok hatvan százalékának 300 új lejből kellene megélniök. Az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként még a puha kulturális autonómiát szavatoló törvényt sem tudta átverekedni a parlamenten, a tanügyi törvény kisebbségellenes cikkelyeit képtelen volt megváltoztatni, az önálló Bolyai Egyetem újraindításáért folytatott harcot teljesen a civil szervezetekre bízta, nem jeleskedett az egykor államosított magyar vagyonok visszaszolgáltatása terén sem. /Simó Erzsébet: Talmi álmok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

A kisebbségi törvény elfogadására a román parlamentben nincs akarat, állapította meg Király András képviselő. Úgy látja, hogy a nyugdíjtörvényt elfogadják, januártól életbe lép. Szerinte van esély új magyar miniszterelnök-helyettesre azután, hogy Markó Béla lemondott erről a posztról. Király András szerint a két tábornak össze kellene fogni, Tőkés László püspöknek is többet érne a közös lista, mint az egyénileg megszerzett cím. A képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs jó sajtója. Irházi János újságíró közbevetette, van olyan országos újság, amely az RMDSZ-szel kezdődik és végződik. Király András elismerte, a népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. /Irházi János: “Már egy tartózkodással bevonulhattunk volna a történelembe” Király szívesen látna egy közös EP-listát Tőkés Lászlóval. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

Elkészült az iratcsomó, amelynek alapján a parlament törvénybe iktathatja a Szilágy megyei Szilágylompért és Selymesilosva újbóli önálló községgé válását. A két magyar falu Sarmaság községtől akar leválni. Szőnyi Levente szilágylompérti református lelkész elmondta, a 930 lelket számláló Szilágylompért, valamint a Magurahegyet is magában foglaló 720 lelkes Selymesilosva nem rendelkezik erős gazdasági hátteret jelentő iparral. /Benkő Levente: A parlamenté a döntés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Aláírta a nyugdíjak emelését elrendelő törvényt Traian Basescu államfő. A jogszabály szerint a nyugdíj kiszámításában fontos szerepet játszó nyugdíjpont – amelynek értéke jelenleg az átlagbér 31 százaléka – január elsejétől 37,5 százalékra emelkedik. Napokig kérdéses volt, hogy Basescu egyetért-e a kormány által javasolt és a törvényhozás által támogatott intézkedéssel, mert az államfő szerint Románia képtelen fedezni a csak jövő évben 2,5 milliárd eurós kiadást jelentő költséget. Az államfő hangsúlyozta: továbbra sem szűntek meg a kételyei. /Basescu beadta a derekát: emelik a nyugdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egy év elteltével sem kapott választ az államfői hivatalnak, a kormánynak és a parlamentnek elküldött levelére, amelyben Székelyföld autonómiájáról szóló tárgyalások elkezdését javasolta. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a román politikai osztálynak az autonómiával szembeni magatartását tükrözi az a tény, hogy eddig nem érkezett válasz a levelükre. /Nem kapott választ az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Az Új Magyar Szó elutasítóan írt a szakértői munkacsoportról: az egyik fél képviselője tárgyal azzal a szervezettel, amely a parlamentbe juttatta. - A szakértők között nincs egyetlen társadalomkutató, alkotmányjogász, közigazgatási szakember és így tovább, így zártkörű politikai tárgyalás lesz, amelynek egyetlen a célja: a politikában kompromisszumkészségnek nevezett, húzd meg-ereszd meg összmagyar népi játék erdélyi változata. /Székedi Ferenc: Szakértők. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Az RMDSZ szerint a Szociáldemokrata Pártnak /PSD/ meg kell állapodnia a kormánnyal. Markó úgy vélte, az idei ősz két legfontosabb tennivalója a 2008-as költségvetési tervezet elfogadása, valamint az európai parlamenti választások megrendezése. Ezért az RMDSZ szerint a PSD rosszul teszi, ha benyújtja a parlamentben a bizalmatlansági indítványt. A válság megelőzhető lenne, ha a legnagyobb ellenzéki párt és a kormánypártok egyértelmű megállapodást kötnének: a szociáldemokraták előnyös feltételek mellett támogatnák a parlamentben a kormányprogram bizonyos pontjait. Eközben Mircea Geoana, a PSD elnöke kijelentette: pártja nem fél az előrehozott választásoktól, mivel támogatottsága jelenleg 25 százalék körül mozog. Geoana arra kérte Traian Basescu államfőt, hogy teremtse meg egy új kormány felállásának feltételeit, vagyis gyakorlatilag azt, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása – azaz a jelenlegi kabinet bukása – nyomán a PSD-t kérje fel a kormányalakításra. /Fall Sándor: Markó a kabinetet félti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Kisebbségkutató Intézet alakul Romániában, amely várhatóan az év végén kezdi el működését Kolozsváron, mondta Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A bukaresti kormány már 2000-ben beleegyezett az intézet létrehozásába, egy évvel később, pedig a parlament is áldását adta az elképzelésre. Kérdés, hogy a mindenkori román kormányoknak alárendelt új kutatóintézet milyen célt szolgál? /Új kirakatintézmény: Kisebbségkutató Intézet Bukarestben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Semmisnek nyilváníthatják az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti politikai jellegű bírósági ítéletek következményeit. Az erre vonatkozó törvénytervezetet sajtótájékoztatón mutatták be, és hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül. Az RMDSZ már tavaly kezdeményezte egy olyan jogszabály elfogadását, amely biztosítaná az 1956-os események kapcsán meghurcoltak rehabilitációját, éppen ezért támogatja a törvénytervezet elfogadását. A jogszabály-tervezet szerint az említett periódusban politikai jellegűnek minősülnek azok a végleges bírósági ítéletek, amelyeket a totalitarizmussal szembeni ellenállás miatt hoztak. Más ítéletek, jogtalan intézkedések bírósági úton nyilváníthatók politikai jellegűnek. Ilyenek azok az intézkedések, amelyeket a rendőrség és a Szekuritáté hozott, és amelyek révén az állandó lakhelyükről elmozdítottak, kényszerlakhelyre vagy munkatáborba internáltak embereket, illetve kötelező munkahelyet jelöltek ki számukra. Az ilyen esetekben a szükséges bírósági eljárást kezdeményezhetik az elítéltek, a rokonaik negyedfokig, vagy bármely szervezet, amely bebizonyítja a személyhez fűződő jogos érdekeltségét. Az eljárás bármikor kérvényezhető. A politikai elítéltek vagy politikai jellegű intézkedés által sértettek, házastársuk, másodrangú leszármazottaik a törvény elfogadásától számított három évben bírósági úton erkölcsi és anyagi kártérítést is kérhetnek az államtól. /Cél: rehabilitálni a kommunizmus elítéltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Augusztus 24-én találkoztak újra az RMDSZ-t, illetve a Tőkés László református püspököt támogató civil szervezetek képviselői Marosvásárhelyen. Még mindig kérdéses, hogy lesz-e megállapodás. A mostani ülésen elvi megállapodás született az erdélyi magyar egyeztető fórum létrehozásáról, de a részletekről még nincs egyezség. A felek egyetértenek egy ilyen testület létrehozásával, de eltérnek a vélemények annak kapcsán, hogy kik vegyenek részt benne, a fórum kompetenciájának rögzítése is problémás. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelezte, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptember 8-i ülésén terjesztik elfogadásra a szervezet európai parlamenti jelöltlistáját, ezért nem áll szándékukban jövő hétnél tovább folytatni a tárgyalásokat. Borbély szerint az RMDSZ a Tőkésnek felkínált befutó hely mellett a református püspök által javasolt más személyiségeket is hajlandó felvenni listájára. A Tőkést képviselő munkacsoportot vezető Szilágyi Zsolt továbbra is kétesélyesnek tartja a tárgyalást. /(borbély): Egy hét múlva lesz végeredmény az RMDSZ–EMNT közötti egyeztetésben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Szilágyi Zsolt szerint nagyon sok elvi ügyben van nemcsak egyezség, de konkrét szöveg-megfogalmazás is. A bizalmatlanság miatt szükség van garanciákra. Parlamenti szinten nem sikerült arról megállapodniuk, hogy a 2008-as választási esztendőben egy lehetséges közös lista milyen szempontok alapján álljon össze. Megegyezés van abban, hogy mind a párttörvény, mind a választási törvények nemzeti közösségekre vonatkozó diszkriminatív szakaszait módosítani kell és közös egyeztetés után az RMDSZ vállalja, hogy benyújtja a parlamentbe. Borbély László kifejtette, hogy az RMDSZ elemzése szerint annak a dokumentumnak, amelyet benyújtottak a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kb. 90-95%-át elfogadták, megegyeztek azokban az alapelvekben, amelyek új dimenziót jelenthetnek az erdélyi magyar közéletben. /Mózes Edith: Tegnap sem jutottak dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, Traian Basescu román köztársasági elnöknek a nyár folyamán Székelyföldön tett látogatásáról. Mircea Geoana Budapestre látogatott. A magyar miniszterelnök Mircea Geoanával, a román Szociáldemokrata Párt elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik. ” „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva-akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana Budapesten. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát. /Geoana Budapesten járt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Az Alma Mater szindikátusok szövetségének képviselői kivonultak a Sinaián tartott tanácskozásról, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Tanügyminisztérium a rektorokat és a dékánokat versenyvizsga segítségével kívánja kinevezni. A szindikátus elnöke, Razvan Bobulescu szerint mindent elkövetnek, hogy ne kerülhessen a törvénytervezet eredeti formájában a parlament elé, hiszen ez veszélyeztetné az egyetemek autonómiáját és a decentralizáció elvét. -Helyesli a Kovászna megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a 8. osztályt követő képességvizsga eltörlését, amelyet más tanfelügyelőségekkel együtt követeltek a háromszékiek a minisztériumtól. A specifikus oktatás kérdéseinek képviselete – ezen belül a román nyelv idegenként való oktatása a nemzeti kisebbségieknek – az országos fórumok előtt nem érezhető, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Az ilyen típusú oktatásban nincs szakszervezeti képviselet, nincsenek tárgyalások, csak beadvány-továbbítások” – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy nem volt hallható a legutóbbi, sinaiai tanácskozáson a háromszékiek véleménye a román nyelv tanításának ügyében, Keresztély elmondta: ott csak az országos, és nem a helyi képviseletek voltak jelen. /Összedobott tantárgyalások. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Traian Basescu államfő azzal fenyegette meg a parlamentet, hogy az európai parlamenti választások napján, azaz november 25-én kiad egy dekrétumot, amelyben referendumot rendel el az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése kapcsán, ha a parlament október 15-ig nem véglegesíti az új választási rendszerre vonatkozó törvényt. Traian Basescu kijelentette: a legegyszerűbb változatot választja, vagyis a kétfordulós egyéni választókörzetes szavazást, mint a polgármesterek megválasztása esetében. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László szerint egy ilyen népszavazás értelmetlen lenne, mert végül csak a parlamentnek kell megszavaznia az erre vonatkozó törvényt. /Basescu referendummal fenyeget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Kedvezően értékelte a képviselőház jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a ciántechnológia alkalmazását a hazai bányaiparban. A jogszabály elfogadása esetén meghiúsulna a Verespatakra tervezett színesfémbánya. A törvénytervezetet Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok terjesztették be a parlament tavaszi ülésszaka idején. /Eckstein–Funar páros kontra RMGC. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már egy nő is erősíti az RMDSZ felsőházi frakcióját. A Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezése révén megüresedett szenátori helyet ugyanis a háromszéki RMDSZ által a 2004-es előválasztások során kialakított lista harmadik helyezettje, Szabó Ilona tölti be. Szabó Ilona /sz. Vargyas, 1959/ 1978-ban érettségizett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, majd 1983-ban Brassóban szerzett faipari mérnöki diplomát. 2001-től a Kovászna Megyei Tanács vidékfejlesztési irodájában dolgozott, egy éve az iroda vezetője. /Kovács Zsolt: Nőként többet kell dolgozni. Interjú Szabó Ilonával, az RMDSZ háromszéki szenátorával. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

Vladimir Tismaneanu az Egyesült Államokban élő történész-politológus történészekből és társadalomkutatókból állította össze csapatát. Alig fél év alatt készítették el a parlament előtt is bemutatott Jelentést, amely alapján Traian Basescu államfő elítélte a román kommunizmust. Idén ősszel jelenik meg könyv formájában a 660 oldalas dokumentum. A Jelentés magyar vonatkozású fejezetének megírására magyar szakembereket kértek fel. A fiatal történészekből álló kutatócsoport tagjai: Stefano Bottoni, a Bolognai Egyetem oktatója; László Márton, a Pázmány Péter Egyetem PhD-hallgatója és a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa; Lázok Klára, az ELTE PhD-hallgatója és a csíkszeredai Sapientia Egyetem oktatója; Nagy-Mihály Zoltán, a pécsi egyetem doktorandusza és az EME főmunkatársa; Novák Csaba Zoltán, a bukaresti egyetem PhD-hallgatója és a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének munkatársa, valamint Olti Ágoston, az ELTE PhD-hallgatója. Nagy Mihály Zoltán kolozsvári történész elmondta, Vladimir Tismaneanu a kolozsvári Etnokulturális Központ vezetőjét, Salat Levente politológust kérte fel a magyar munkacsoport szervezésére, illetve a magyar fejezet megírására, tudva, hogy ebben a kutatóközpontban etnikai, kisebbségi és kisebbségtörténeti témákban folytak kutatások. Salat Levente a budapesti Bárdi Nándorhoz fordult, aki akkor a Teleki Intézetben dolgozott, és akinek a munkatársi köréből kerültek ki a felsorolt fiatal történészek. Romániában intézményesen nem folyik kisebbségkutatás, csak próbálkozások vannak a Jakabffy Elemér Dokumentációs Tár vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület részéről. Bárdi Nándornak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben megpróbálták intézményesíteni a magyarság kommunista korszakának kutatását, fiatal erdélyi történészeket avatva be a kutatómunkába. – A magyar történészeknek azokat a kérdéseket kellett beemelni a román történetírásba, amelyeket az egyáltalán nem ismer. Például, hogy 1945-től kezdődően hogyan történt a magyar gazdasági intézmények államosítása és megszüntetése. A szövetkezeti központok megszüntetésével óriási vagyonállományt kebelezett be a román állam. Azért szedték össze mindezt, mert a román történetírásban létezik egy feltevés, miszerint a kommunizmus alatt mindenki egyformán szenvedett, sőt, a kommunizmus első időszakában a romániai magyarság pozitív diszkriminációban részesült. - Mindössze fél év állt rendelkezésre a Jelentés elkészítésére. A magyarországi levéltárakban megkezdődött a Romániára vonatkozó kutatás, de a romániaiakban nem. Nagy Mihály Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság 20. századi történetének felkutatásával hadilábon állnak. Reméli, hogy a Tismaneanu-jelentés magyar fejezete felgyorsítja ezeket a kutatásokat. /Oláh-Gál Elvira: Tismaneanu-jelentés – megjelenés előtt a könyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 29./

A köteles példányokat a kiadó, nyomda, terjesztő (a könyv előállítója) ellenszolgáltatás nélkül juttatja el a törvény által kijelölt általános gyűjtőkörrel működő központi könyvtárakhoz. Már 1531-ben I. Ferenc francia király parancsot adott, hogy valamennyi francia nyomdász kötelessége a király könyvtára számára minden általuk kiadott könyvből beküldeni egy példányt. Romániában a nemzeti könyvtárat csak 1948-ban hozta létre a kommunista művelődéspolitika, addig az akadémiai könyvtárat (Sf. Sava) tekintették az ország írott emlékezetének. Bár 1800 körül már születtek próbálkozások a köteles példány kikényszerítésére, csak 1840-ben sikerült az akkor már öt éve működő iasi-i egyetemi könyvtárnak megszerveznie, hogy a moldvai szerzők többé-kevésbé rendszeresen beküldjék műveiket. Törvénybe ezt csak 1883-ban iktatta a bukaresti parlament. -1780-ban Mária Terézia reformjainak szerves részeként a budai Egyetemi Könyvtárat jelölte meg Magyarországon elsőként, mint a nemzeti nyomtatványtárat, minden, az országban nyomtatott könyvre vonatkozott a törvényi felhatalmazás. Utóbb, 1808-tól a gróf Széchényi Ferenc gyűjteményéből kinövő Nemzeti Könyvtár (OSZK) és a Telekiek gyűjteményéből kialakuló Akadémiai Könyvtár (1826) is rendelkezett ezzel az „előjoggal”. (A külföldön megjelent magyar és magyar vonatkozásúakat, a hungarikákat is gyűjtik.) A kiadók nyűgnek érezték ezt, igyekeztek kibújni alóla, pontatlanul küldözgettek. Nem mindent gyűjtöttek – ritkán kerültek be halotti jelentések, névjegyek, kicsengetési kártyák, apróhirdetmények, képes levelezőlapok, menetrendek, programfüzetek, falragaszok, holott ezek ma már mind pótolhatatlanok. 1990 után a rendszerváltás például azzal járt, hogy erősen fellazult a kiadványok eljuttatásának fegyelme. Még csak 17-18 esztendő telt el, de máris olyan hiányok tátongnak mind a magyar, mind a román köteles példánysorban, melyek kiegészítésére újabb 18 esztendő sem elegendő. /Sebestyén Mihály: Kötelespéldány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./