Nézeteltérés alakult ki az RMDSZ csúcsvezetősége és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának második helyén szereplő Sógor Csaba szenátor között az Erdélyben kampányoló Orbán Viktor miatt. Sógor a Krónikának nyilatkozva kijelentette, elhatárolódik a Kelemen Hunor és Frunda György által megfogalmazott, a volt magyar kormányfő személye ellen irányuló bírálatoktól. Az RMDSZ-szenátor elmondta: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezető politikusai tiltakoznak Orbán Viktornak a függetlenként induló Tőkés László korteshadjáratában történő jelenléte ellen, őt személy szerint egyáltalán nem zavarják a Fidesz-elnök erdélyi látogatásai. „Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol” – fogalmazott. Sógor szerint Orbánnak igaza volt, amikor kijelentette: voksoláskor nemcsak ésszel, hanem szívvel is kell dönteni. „Rendkívül értékelem, hogy a volt miniszterelnök nekünk is kampányolt. Magam is azok közé a politikusok közé tartozom, akik nemcsak az eszükkel, hanem a szívükkel is tudnak dönteni, ahogy azt a Fidesz elnöke megfogalmazta” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Előzőleg az RMDSZ vezetőinek Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök kijelentette, a szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy magyarországi pártok beavatkozzanak az erdélyi magyar belügyekbe. „Az elmúlt 17 év során nem hallottam cinikusabb megjegyzést magyarországi politikus szájából” – kommentálta az ügyvezető elnök Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzését, miszerint nem neki, hanem a romániai magyar szavazóknak kell lelkiismeret-furdalásuk legyen, ha európai parlamenti képviselet nélkül marad a közösség, mert nem megy el voksolni, vagy nem jól szavaz november 25-én. Frunda György, a szövetség EP-listavezetője a sajtótájékoztatón elmondta, az RMDSZ elvárja, hogy a magyar politikusok ne avatkozzanak be az erdélyi magyarság képviseletébe, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz az RMDSZ ellenében indult független jelöltet, Tőkés Lászlót támogatja. Sógor Csaba és Frunda György az RMDSZ-es EP-jelöltek napokban zajló kampánykörútjának egyik állomásán, a kőrösfői lakossági fórumon is összeszólalkozott. A közönségtalálkozón Antal János helyi polgármester felszólalásában arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy voltak idők, amikor a választásokon az RMDSZ több mint egymillió szavazatot gyűjtött be, mire Frunda György kijelentette: a szervezet ennyi voksot egyetlen alkalommal sem kapott. Sógor Csaba azonban kijavította Frundát, mondván, hogy az 1990 májusában megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ egymilliónál több szavazatot tudhatott magáénak. Az RMDSZ vezetőinek Orbánt bíráló kijelentéseit Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke is elmarasztalta. Szilágyi elmondta, természetesnek tartja egy európai politikus jelenlétét az EP-választás kampányában. „Korábban az MSZP és az SZDSZ is világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatja a megmérettetésen, és nem lepődnék meg, ha Gyurcsány Ferenc vagy Eörsi Mátyás megjelenne Erdélyben. Persze megtörténhet, hogy Markó Béla szégyelli barátságát Magyarország miniszterelnökével” – jegyezte meg a kampányfőnök. /Gyergyai Csaba: Hajba kaptak Orbán miatt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Traian Basescu államfő tulajdonképpen saját portréját rajzolta meg, amikor az RMDSZ vezetőit jellemezte. Basescu egy tévéinterjúban azt mondta, a magyarok nem akarják, hogy olyan vezetők képviseljék őket a parlamentben, mint Markó Béla és Verestóy Attila, és biztosította a közvéleményt arról, hogy a magyar kisebbség az egyéni szavazókörzetes választás bevezetése után is képviselethez jut. Basescu kijelentette, az RMDSZ politikusai azt szimbolizálják a székelység számára, amit Ion Iliescu Románia számára: kiöregedett politikusok a forradalom előtti időkből.,,A kommunista rendszerből jön, vezetője volt a kommunista rendszernek” – érvelt Kelemen Hunor Basescu elnökre utalva. /Basescuval vitatkoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Traian Basescu államelnök nem ért egyet a referendumtörvény módosításával, ezért a jogszabályt visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra. Az elnök azt a cikkelyt kifogásolta, amely szerint az önkormányzati, általános vagy europarlamenti választásokat a kormánynak el kell halasztania, ha egy napra tűzték ki az államelnök által kiírt népszavazással. /P. E. É. : Tologatják a referendumtörvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

El kellene veszítenie képviselői, illetve szenátori mandátumát annak, aki nem tartja be a beiktatásakor letett esküt – jelentette ki Petre Strachinaru demokrata párti képviselő. Strachinaru szerint ebben benne foglaltatik, hogy védik az egységes nemzetállamot, az ország függetlenségét és szuverenitását. A képviselő szerint sok kollégája nem tartja be esküjét, elsősorban az RMDSZ-es honatyák autonómiával kapcsolatos nyilatkozataira hivatkozott. Ezért kezdeményezi a törvény módosítását. Strachinaru megismételte korábbi kijelentéseit: pártjának az az érdeke, hogy egyetlen magyar képviselő se jusson be az EP-be, illetve a román parlamentbe. /Farkas Réka: Szabadulna a magyar képviselőktől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban rámutatott, tömegrendezvényeket ma már nem lehet tartani, ez egyetlen pártnak sem sikerül. Azok, akik eljönnek, azt kérdezik, miért nincs egységes lista, miért ez a nagy megosztottság? A nacionalista pártok megérzik a közösség mögötti megosztottságot, ezért rögtön lépnek. Ha megérzik, hogy az RMDSZ a parlamentben nem tudja a magyarellenes törvénytervezetek elfogadását megakadályozni, akkor egyik- másikból törvény is lehet. Az RMDSZ plakátjait Marosvásárhelyen eltávolítják, máshol bannereket vágnak össze vagy megrongálnak, leöntik festékkel, több helyen román polgármesterek próbálják kitiltani az RMDSZ politikai hirdetéseit, vagy megpróbálják zsarolni a reklámfelületeket bérelő cégeket. Ez is jelzi, hogy a nacionalizmus, a magyarellenesség ott rejtőzik román társadalomban és politikában. Csak egy szikra szükséges, hogy lángra kapjon. /Lokodi Imre: „Vérszagot éreztek a román politikusok. ” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

„A RMDSZ nem biztatja távolmaradásra a szavazóit, ha az államfő által meghirdetett referendumról van szó, de szeretnénk felhívni a figyelmet a népszavazás következményeire” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Előzőleg Frunda György szenátor azt a tanácsot adta, hogy a szavazók ne vegyenek részt a Basescu által kezdeményezett referendumon, hogy ne legyen meg az érvényességhez szükséges részvételi arány. Az RMDSZ elnöke szerint a politikai pártoknak nem sikerült súlyt adniuk az európai parlamenti választások jelentőségének, és megtörténhet, hogy a választók kellő ismeretek hiányában mennek el szavazni. A kisebbségi törvényről kifejtett, a román parlamentben nincs többség, így a törvények megszavazása is nehézkes. Tájékoztatása szerint a Konzervatív Párt két törvénytervezetet is benyújtott, melyek sértik a kisebbségek jogait, és a képviselőház – hallgatólagosan – mindkettővel egyetértett, anélkül, hogy a lényeget megtárgyalták volna. A konzervatívok javasolták, hogy valamennyi iskolában – függetlenül attól, hogy milyen etnikumok tanulnak bennük – a román nyelvet egységesen, ugyanabból a tankönyvből tanítsák. Ugyanakkor kérték, hogy már az óvodákban kötelező legyen a román nyelv tanítása. „Nem érthetünk egyet ezekkel a javaslatokkal, sőt mi azt szeretnénk, ha a magyar vagy más anyanyelvű iskolákban végig más metodológiák szerint tanítanák a románt” – hangsúlyozta Markó. /Nánó Csaba: Népszavazás lelkiismeret szerint. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

„Most érezzük saját bőrünkön a bővítés előnyeit. (...) Generációk féltett vágya válik valóra. (...) Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Romániára és Bulgáriára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román–magyar határon, amihez foghatót csak a német–francia határfeloldódás kapcsán érezhettek az ott élők. ” – fejtette ki Gál Kinga (EPP-Fidesz) képviselő asszony az Európai Parlamentben, a schengeni övezet kiterjesztéséről folytatott vitán. A 2005. októberi együttes magyar-román kormányülés szimbolikus volt, tavaly már sokkal konkrétabb napirend következett, hogy idénre az egész rutinszerűvé váljék, írta a lap munkatársa. Lehet, hogy a jövőre esedékes törvényhozási választásokon a közös kormányülésekért „felelős” RMDSZ kiszorul a hatalomból, talán a parlamentből is. A két ország összebékülése aligha lehet tartós, ha a belső ellentétek nem rendeződnek. /Szőcs Levente: Rutin? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke marosvásárhelyi gyűlésén „Erdély román föld!”; „A román az állam hivatalos nyelve!”; „Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensekkel kampányolt. „A Konzervatív Párt nem szélsőséges, nincs senki ellen, de a helyzet ismeretében szükségesnek tartja megalkotni és a parlamenttel elfogadtatni az erdélyi románok státustörvényét. Képtelenség, hogy a román államban külön státustörvényt kell alkotni az erdélyi románoknak” – jelentette ki Dan Voiculescu. Voiculescu szerint az erdélyi románok státustörvényére azért van szükség, mert Erdély bizonyos részein, túlnyomórészt a Székelyföldön, a többségben élő magyarság gazdasági és kulturális szempontból fokozatosan háttérbe szorította az ott élő románságot. Bejelentette, hogy a román nemzeti ünnep erdélyi központjának Sepsiszentgyörgyöt látná alkalmasnak, de ha az RMDSZ polgármestere megakadályozná, akkor Csíkszeredát javasolja. Ha viszont a magyar többségű csíkszeredai önkormányzat is akadályokat gördítene, akkor legyen Marosvásárhely a románok nemzeti ünnepének centruma. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Voiculescu kijelentéseire reagálva azt mondta, alaptalan a PC státustörvénykező kezdeményezése, mindössze választási propagandát szolgál. /Lokodi Imre: Erdélyi románok státustörvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Három kitüntetéssel térhet haza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke Rómából, ahol a szenátus alelnökeként tartózkodik. Corneliu Vadum Tudort az olasz képviselőház és a szenátus is megajándékozta egy-egy csillaggal. Korábban a Románia Csillaga érdemrendet Ion Iliescu volt államfő adta Corneliu Vadim Tudornak, idén nyáron azonban Traian Basescu elnök visszavonta az érdemrendet eleget téve a felterjesztéseket megfogalmazó tanács több tagja kérésének. Utóbbiak azzal érveltek, hogy a PRM elnöke nem kért bocsánatot azért a „cirkuszért”, amelyet a parlamentben rendezett párttársaival egy tavaly decemberi ülésen, amelyen az államfő bemutatta a kommunizmust elítélő jelentést. Basescu beszédét a nagy-romániások bekiabálásokkal és füttykoncerttel többször félbeszakították, Tudor pedig több jelenlévő értelmiségit megfenyegetett, hogy ledobja őket a parlament erkélyéről, miután azok csaknem ölre mentek a PRM támogatóival. Az incidens nyomán Traian Basescu visszavonta az érdemrendet, a Tudor azonban megóvta a bíróságon az államfői rendeletet. Vadim érdemrendje már korábban külföldön is botrányt kavart. Az amerikai Holokauszt Bizottság elnöke, a béke Nobel-díjas Ellie Wiesel tájékoztatta a román elnöki hivatalt, hogy lemond a korábban kapott román állami kitüntetésről. Levelében a zsidóirtás túlélője azzal érvelt, hogy nem akar olyan klubba tartozni, amelybe antiszemiták és holokauszt-tagadók is belépést nyertek. Egy nappal később a Szabad Európa Rádió tizenöt egykori munkatársa úgyszintén lemondott a Ion Iliescutól kapott érdemrendről. /Pápai érdemrend Vadimnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Traian Basescu államelnök a rádióban kérdésre válaszolva kijelentette, „fel kell készülnünk arra”, hogy lemondjunk a parlamentben kis százalékkal jelen levő pártokról, hiszen a jelenlegi politikai helyzet bizonyítja, hogy egy ilyen párt „zsarolással” képes diktálni a többségnek. „A jelenlegi választási rendszer monstrumot szült a demokrácia szempontjából: 20 százalékos támogatottságnak örvendő kormányunk van. A jelenlegi helyzet annak a következménye, hogy kis pártok vannak a parlamentben, amelyek zsarolással sokkal többet el tudnak érni, mint amit a választók biztosítottak nekik” – mondta Basescu. Az államelnök hangsúlyozta, a PNL és az RMDSZ csupán 20 százalékos támogatottsággal rendelkező kormányt hozott létre. „A kormány képviselete nagyon gyenge, és ez azt mutatja, hogy egy olyan párt diktál, amely 6 százalékot ért el” – mondta Basescu. /Az államfő megszabadulna a kis pártoktól. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Traian Basescu államfő november 18-án, vasárnap Kolozsvárra látogatott, és részt vett a Demokrata Párt tagságának tömeggyűlésén, az azt követő sajtóértekezleten pedig az egyéni körzeti választási rendszer bevezetésére kiírt népszavazást népszerűsítette. Ezt szintén vasárnap tartják, az EP-választásokkal egy időben. Szerinte ki kell cserélni a politikai elitet, amelynek két érdemét ő is elismeri: létrehozták a piacgazdaságot és megvalósították az uniós tagságot. A Tariceanu-kormány öt minisztere ellen indult bűnvádi eljárás, a pártok nem képesek önmagukat megreformálni, a belső takarításhoz külső segédlet kell. Traian Basescu külön szólt a nemzeti kisebbségek jogalkotói képviseletének várható alakulásáról. Szerinte az új rendszerben a magyarok parlamenti képviselete sok megyében biztosított lesz, csupán a régi emberek helyébe kell újakat küldeniük. „Ha viszont marad a mostani rendszer, nem biztos, hogy legközelebb az RMDSZ eléri az 5%-os parlamenti küszöböt” – mondta. /Ezen a héten még toborozhatják a szavazókat az EP-választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Az RMDSZ-t is támadta az államfő, aki a Demokrata Párt kolozsvári kampányrendezvényén. Állítom, hogy a magyaroknak is előnyükre válik, ha Markó Béla vagy Borbély László és egy jobb hírnévnek örvendő magyar jelölt között választhatnak” – fejtegette Traian Basescu. Az államfő leszögezte: az általa javasolt választási törvény nem írná elő az öt százalékos bejutási küszöböt. „Az egyéni választókerületes szavazási rendszer az RMDSZ-nek is biztosítja a parlamentbe való bejutást, hiszen Kovászna, Hargita vagy akár Bihar, Szatmár megyékben is nagyszámú szavazatokat gyűjthetnek be. Aki azt állítja, hogy az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, nem akar szembenézni a választók akaratával” – állította sajtótájékoztatóján az elnök, aki szerint az RMDSZ sokkal többet kockáztatna a jövő évi parlamenti választásokon, ha a bejutási küszöb 5 százalék maradna. Borbély László meghívására reagálva, miszerint vegyen részt Marosvásárhelyen az RMDSZ kampányrendezvényen, az államelnök kijelentette, azért nem tett eleget a felkérésnek, mert Markó Béla RMDSZ elnök, a kampányra hivatkozva, nem látta szerencsésnek az államfő látogatását. „Meggyőződésem, a magyarok is szerették volna látni az ország vezetőjét” – mondta Basescu. Az RMDSZ elnöke reagált a szövetséget ért vádakra, leszögezve, az RMDSZ semmiféle érdekcsoportnak nem tagja. „Jelenleg egyetlen csoportosulás létezik, és ez az Európai Néppárt. Ennek valóban tagjai vagyunk, akárcsak a Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt” – mondta. /Nánó Csaba: Basescu: jobb magyarokat! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ördögi terv „az a törekvés, amely román pártokat és titkosszolgálatokat, a magyar közösség politikai képviseletét elbuktatni vágyó magyar embereket és naiv politikusokat, magyarországi kalandor nemzetféltőket és a földi megváltásban bízó egyszerű embereket egyesített. ”17 év alatt megerősödött a romániai magyarság politikai képviselete. „Erős az önkormányzatokban, erős a parlamentben, és az elmúlt három évben minden idők legsikeresebb kormányzati szerepvállalását tudhatja maga mögött. Ez sokaknak nem tetszik. ” Az erdélyi magyarság megosztására az elmúlt 17 esztendőben számtalan próbálkozás létezett. Az elmúlt egy hónapban számtalan diverzió történt, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Szerinte nem az RMDSZ utasította vissza a közösen elkészített dokumentumot, az RMDSZ a tárgyalópartnerek minden követelését elfogadta. /Kelemen Hunor ügyvezető elnök: Ördögi terv. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Évek óta mondják: Tőkés László jobban tenné, ha a templomban maradna, a politika nem illik egy paphoz. Azt azonban ritkán hallani, mit keres Cristian Tabara a televízióban miközben pap, vagy Sergiu Nicolaescu a parlamentben, miközben rendező. Nem beszélve Markó Béláról, aki elsősorban költő. A megboldogult Teoctist pátriárka is jelentős politikai szerepet vállalt. Tőkésnek akadnak bőven hibái. De a legnagyobb „hibája” az, hogy 1989 decemberében egy fejjel kimagaslott a tömegből. Ezt a fejet a romániai magyar kisebbség felülről szerveződött „legitim” szervezetének minden igyekezete ellenére még nem sikerült levágni. /Vincze Gyula: Ejh, döntsd a Tőkést! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

November 25-e fordulópontot jelent az erdélyi magyarság történetében. Az európai parlamenti választások alkalmat szolgáltattak arra, hogy egymással megméretkezzenek az erdélyi magyar közösségen belüli erők. Nemcsak egyszerű európai parlamenti választás volt, hanem egyfajta erdélyi magyar belső választás, amelynek során valamelyest sikerült tisztázni, ki milyen támogatottságot élvez. Távlatilag a megoldást a megkezdett párbeszéd folytatása jelentené. Az RMDSZ az 1990-es májusi parlamenti választásokon kapott közel egymillió szavazatot, támogatottsága viszont azóta is csökken, például a 2004-es évi parlamenti választásokon a szövetség valamivel több, mint hatszázezer voksot kapott. Tehát közel négyszázezer szavazót az RMDSZ nem tud megszólítani. /Papp Annamária: Hogyan tovább? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Traian Basescu elnök továbbra is szorgalmazza a politikai elit kicserélését, annak ellenére, hogy az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről kiírt népszavazás az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen volt. Az államfő tudomásul vette az eredményt, s kijelentette, hogy ez a referendum „lecke“ volt számára. A politikai vezetőkkel szeretné megtárgyalni, mi legyen a választási reformmal a referendum érvénytelensége után. A parlament egyébként már elfogadta a kormány által beterjesztett korábbi választási törvénytervezetet, amely szintén az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről rendelkezik, de eltér a Basescu által szorgalmazott rendszertől, amennyiben a töredékszavazatok újraosztását helyezi kilátásba. /Basescu: lecke volt számomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Az RMDSZ elégedett az európai parlamenti választásokon elért eredményeivel: ez egyben csattanós válasz mindazoknak, akik az RMDSZ 5% alatti teljesítményét vetítették előre, de azoknak is, akik meg is tettek mindent azért, hogy a szövetség ne érje el a bejutási küszöböt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatóján. Úgy értékelte, az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységes politikai képviseletet támogatja. Az RMDSZ jó szereplése a felelős magatartásnak köszönhető – mutatott rá Markó Béla. Az RMDSZ elnöke egyben jó munkát kívánt Tőkés László független jelöltnek, hogy be tudja mindazt tartani, amit a kampányban ígért, és hogy össze tudja hangolni egyházi és európai parlamenti tevékenységét. Markó a népszavazásról szólva kijelentette, hogy az államelnök túlfeszíti a húrt a kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszer erőltetésével, nem ért egyet azzal, hogy egy olyan rendszert kényszerítsenek az országra, amely azzal jár, hogy, két-három párt marad a parlamentben. /Az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységet támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./ „Meg kell néznünk, hogyan biztosítjuk az RMDSZ és a romániai magyarság egységét a következő választásokon, és ennek érdekében azokkal ülünk le tárgyalni, akikkel ez megvalósítható” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „Már-már azt kezdtem hinni, hogy a Fidesszel kell a továbbiakban egyeztetnünk, hiszen az állt Tőkés László mögött az ő kampánya során” – mondta. „Tőkés László kiadott közleményében párbeszédet kér az RMDSZ-szel, de ugyanabban a közleményben posztkommunista pártnak nevezi a szövetséget” – állapította meg Markó. /M. L. : Elemez az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Várakozásokon felül teljesített mind az RMDSZ, mind a független jelölt a vasárnapi EP-választásokon. Szerencséről van szó, megismételhetetlen szerencséről, hangsúlyozta Bányai Péter politikai kommentátor. Ha a jövő évi parlamenti választásokig nem növekedik lényegesen az RMDSZ népszerűsége, akkor nem jut be a törvényhozásba. Basescu elnök ambíciózus terve: minél több hatalmat az elnöknek, a titkosszolgálatoknak. Ezért minél kevesebb a párt, annál jobb. /Sz. K. : „Nincs szó sikerről, csupán szerencséről, megismételhetetlen szerencséről” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

December 5-én a parlament a két háza együttes ülésén megszavazta Mihai Razvan Ungureanu kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatói tisztségébe. Ungureanu több mint két évig volt külügyminiszter, idén februárban mondott le, miután Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megvádolta azzal, hogy nem tájékoztatta őt az Irakban foglyul ejtett román vendégmunkások helyzetéről. Ungureanu kinevezését Traian Basescu államfő javasolta. A SIE igazgatói tisztsége azt követően üresedett meg, hogy az idén márciusban Claudiu Saftoiu lemondott egy lehallgatási botrány miatt. /Ungureanu a „kémfőnök” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az elemzők szerint kizárt, hogy a volt külügyminiszter, rendet tud csinálni a külföldi hírszerzés berkeiben, elvégzi a tisztogatást a mindenható tábornokok körében, akik a SIE fölötti hatalmat valójában gyakorolják. Bányai Péter politikai kommentátor szerint Ungureanut nem azért tették oda, hogy rendet teremtsen, tisztogasson. Ő egyike Traian Basescu közeli bizalmi embereinek. Ungureanu alatt továbbra is a „tábornokok” fogják vezetni az intézményt, hatalmuk sértetlenül megmarad. A SIE-t ideiglenesen vezető Silviu Predoiu a teljhatalmú vezető, aki az egyik legbefolyásosabb a tábornokok közül, és akinek szoros kapcsolata van Traian Basescuval. Predoiu 1989 előtt a szekusiskola kiképzésén vett részt, majd a 90-es években egyszerű kémelhárító tisztből lett rövid idő alatt SIE-alelnök. Az Irakban fogvatartott Ovidiu Ohanesian újságíró – elrablása előtt – hosszú cikksorozatban leplezte le Predoiu korrupciós ügyeit. Érdekes módon a SIE soha nem cáfolta ezeket a vádakat, Ohanesiant viszont beperelték azért, mert az újságíró állítólag olyan titkos adatokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek veszélyeztetik az állambiztonságot. /Sz. K. : Ungureanu – az államfő „ideális” jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A parlament felsőházának jogi bizottsága egyhangúlag jóváhagyta, hogy Zsombori Vilmos vegye át Sógor Csaba megüresedett szenátori székét. Sógor Csaba a második helyen indult az RMDSZ európai parlamenti választási listáján, és az időközben visszalépett Frunda György szenátorral együtt (akinek helyébe Winkler Gyula volt távközlési és informatikai miniszter lépett) bejutott a brüsszeli testületbe. Sógor a szenátus tanügyi és az esélyegyenlőségi bizottságainak tagja volt. Zsombori Vilmos Csíkszeredából származik, és jelenleg a Nukleáris Tevékenységek Ellenőrzését Végző Országos Bizottság elnöke. /Szenátus: beiktatták Zsombori Vilmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Alaptörvénybe ütközőnek minősítette december 12-én az alkotmánybíróság a kormány által javasolt és a parlament által korábban elfogadott választási törvényt, amely az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről rendelkezik. A jogszabály ellen Traian Basescu államfő emelt kifogást. A jogszabály értelmében a mandátumok körülbelül felét az egyéni választókerületek első helyezettjei nyerik el, a parlamenti helyek másik fele pedig az országos visszaosztás nyomán a választókerületekben második, esetleg harmadik helyen végzett jelölteket illeti meg. Az államfő az úgynevezett kiegészítő listákat kifogásolta. Az RMDSZ politikusa, Varga Attila jogászként csodálkozik a döntésen, amely gyakorlatilag megkérdőjelezi az arányosság elvének éppen az alkotmányban szentesített létjogosultságát. Basescu államfő szerint az alkotmánybíróság határozata után két lehetősége van a parlamentnek. Az egyik az, hogy alkotmányossá teszi a kormány felelősségvállalásával elfogadott jogszabályt, amihez viszont más cikkelyeket is módosítani kell. A visszaküldött törvény helyett a szociáldemokraták 2005-ben, vagy a demokraták nemrégiben benyújtott tervezetét vitatnák meg. Az államfő az előbbi szöveget tartja jobbnak. /B. T. : „Uninominális“ csődhelyzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A nyilvánosság tudatában kell tartani, hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. Több tízezer férfit 1950 után, személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára kényszerítettek, munkabér fizetése nélkül. Ez történt annak ellenére, hogy már 1930-ban a Nemzetközi Emberjogi Szervezet határozata kimondta: senkit sem lehet kényszermunkára fogni saját beleegyezése nélkül. Dokumentumok sorozata áll az érdeklődők rendelkezésére, de ezen a téren Romániában nem történt semmi. Nincsenek szabadon elérhető feljegyzések, történelemkönyvek a kényszerű katonai munkáról. Ismert, hogy nagyrészt ingyen munkaerővel épült fel az ország, ezt a módszert alkalmazták 1948-tól egészen 1989-ig. A hiteles feljegyzések szerint csak 1950–1961 között több mint 520 000 kényszer-munkaszolgálatos dolgozott ingyen egyenként 24–42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. Beszélni kell erről a múltról, mert az ország, a kormány nem hajlandó tudni minderről. Nem akarják tudomásul venni, hogy meg kellene téríteni a ki nem fizetett bért, ezáltal tudomásul kellene venni a munkaszolgálatosok létezését. Akkor ezeket a fiatalokat politikai megbízhatatlanságuk miatt nem hívták be fegyveres katonai szolgálatra. A Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége három emlékművet állíttatott, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Hétszáz példányban megjelentették a Katonasors /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címet viselő könyvet. A kötetben az egykori bajtársak visszaemlékezései sorakoznak. 2008 májusában rendezik meg a közép-európai országok volt munkaszolgálatos katonáinak kiállítását. Más közép-európai országokban a volt kényszer-munkaszolgálatos katonákat az állam, az ország tiszteli. Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetségét a magyar Honvédelmi Minisztérium elismeri és támogatja. Romániában a diszkrimináció áldozatául estek azok a volt munkaszolgálatos katonák, akik tényleges katonai idejüket a vasutak építésénél, katonai építményeknél töltötték le. Ezeket nem részesítik a 2002/309-es törvény által előírt kárpótlásban. A parlament két háza, a kormány, az államvezetés megsértette az emberjogi méltányosságot akkor, amikor másodszor is elutasította törvénymódosító kérelmüket. Ezért beadvánnyal folyamodnak a nemzetközi Emberjogi Bizottsághoz, az EU-parlamenthez. /Bartos Sándor volt munkaszolgálatos: Hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Az RMDSZ vezetése nem értette, hogy miért távolodott el a humán értelmiség, a pedagógustársadalom tőlük. A cikkíró példákat hozott a képviselők mentalitásáról: a parlament költségvetési-pénzügyi bizottságában két RMDSZ-es képviselő, Lakatos Péter és Erdei-Dolóczki István, valamint egy szenátor, Pete István is leszavazta azt az indítványt, hogy januártól minden szakképzett pedagógusnak emeljék a fizetését tíz százalékkal. Hetekig szünetelt a tanítás az országban, párbeszédre kérték az RMDSZ-képviselőket. Nem válaszoltak semmilyen formában. Puskás Bálint szenátort megkeresték irodájában, ígérgetett, mosolygott, de nem tett semmit. A cikkíró Márton Árpád képviselőnek adta át a rosszul honosított, Magyarországon szerzett diplomák aktáit, de ő semmit sem tett. /Nagy Gábor: A pedagógustársadalom a helyén van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Varga Attila a legszegényebb RMDSZ-es honatya, vagyonnyilatkozata alapján egyetlen vagyona nem egészen két hektár mezőgazdasági terület. Kelemen Atillának több hektár mezőgazdasági területe és egy traktora is van, de nem képes kihozni semmit a földből, vagyonnyilatkozata szerint. Olyan honatya is van, aki esetleg hajléktalan maradhat, ha nem fizeti majd a parlament a lakbérét: Kelemen Hunor nem rendelkezik ingatlantulajdonnal. 80 ezer lejes letéttel és 1,8 millió lejes cégrésszel rendelkezik. Több RMDSZ-es képviselőneek nincs gépkocsija, Seres Dénesnek például csak traktora van. Az RMDSZ-es honatyák közül kiemelkedő vagyona Verestóy Attilának és Frunda Györgynek van. /Isán István Csongor: Ki a legszegényebb honatya? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság válaszolt Nagy Örsnek, a MOGYE rektor-helyettesének, mert a BKB nyilatkozatára adott válasza több ponton is kiegészítésre szorul: 1. A MOGYE több mérvadó oktatója, köztük a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetői és Nagy Örs rektor-helyettes nyolc pontban foglalták össze a magyar oktatók jogos követeléseit. Válaszában Nagy Örs hat pontot említett, de az ellentmondás csak látszólagos: hat pont az egyetem vezetőségét, kettő pedig a politikai döntéshozókat célozza meg. Nem szerencsés ezek szétválasztása, mert ez alkalmat nyújthat az egyetem vezetősége és a minisztérium számára, hogy egymásra mutogassanak – A diákok által gyűjtött aláírásoknak nincs köze ezen egyezséghez és a fentebb említett nyolc ponthoz. Valóban 800 diák aláírását adták át a diákok képviselői az Európa Tanács főtitkárának, és ez a spontán kezdeményezés nemzetközi szinten is nagy visszhangot váltott ki. A magyar oktatók közgyűlését hét éve nem hívták össze, ez Nagy Örs rektor-helyettes feladata (lenne). Az RMDSZ egykori államtitkára, Kötő József érte el, hogy a magyarul tanuló egyetemi hallgatók után a felsőoktatási intézmények kétszeres fejkvótában részesüljenek (Szabadság napilap 2005. dec. 7.). A kétszeres fejkvóta a magyar karok beindításának előkészítését szolgálná. Ez az összeg már több mint egy éve befolyik az egyetem kasszájába. A magyar oktatók száma fele a román oktatók számának, míg a magyar és román diákok száma megközelítőleg azonos. A magyar tagozat tehát közel kétszer annyi pénzt hoz az egyetem konyhájára, mint a román tagozat, a túlterhelt magyar oktatók összesített fizetése pedig, mivel feleannyian vannak, csak fele a román oktatókénak. Ez sajnos a magyar tagozat (és főleg a magyar oktatók) meglopása, amiért a parlamentben is hangzott el interpelláció. A BKB visszautasítja a Népújság rosszindulatú megjegyzését, amely ellenkezik az újságírói etika elemi szabályaival, és amely a Nagy Örssel készített interjút zárja. A cikk szerzője nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül”. „Nem vitás, a hűbelebalázs »harcosság« többet árt, mint használ az ügynek”. A BKB „hűbelebalázs” fellépése alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy az idéntől több magyar diákot vegyenek fel az orvosira. Amennyiben a Népújság szerkesztősége nem kér elnézést kioktató megjegyzésének közlése miatt, a BKB elnöksége a MÚRE állásfoglalását fogja kérni. A szerkesztőség megjegyzése: A BKB nem veszi észre a nyilvánvaló ellentmondást, ami a BKB említett közleménye és a rektor-helyettes „pontosításai” között feszül. Ehelyett sajtóetikából próbálják kioktatni a Népújságot! A lap ezt visszautasítja. /A pontosság kedvéért… Válasz Nagy Örs rektorhelyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Kényelmes szavazattöbbséggel, 249 igennel 93 nem ellenében ment át a december 20-i végszavazáson a törvényhozás két házának ülésén a jövő évi költségvetés. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla jónak mondotta a büdzsé szerkezetét, és elégedetten nyilatkozott arról is, hogy elfogadták az RMDSZ által a szociális helyzetet javítására tett kiegészítéseket. Kevesellte viszont az infrastruktúrára elkülönített pénzt. A költségvetésben emelik a tanárok fizetését, a tanulók ösztöndíjait, növelik a családi pótlékot, kiterjesztik a 8. osztályig a „kifli és tej” programot, pénzre váltják be a nyugdíjasok elhasználatlan vasúti jegyeit, több államilag támogatott üdülőjegyet biztosítanak. Jövőre rekordösszegeket – a bruttó nemzeti össztermék 3, illetve 6 százalékát – fordítanak a mezőgazdaságra, az oktatásra, a hátrányos helyzetű helyi közigazgatások támogatására. /B. T. : Költségvetési szavazás – mint kés a vajban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Koszovó esetleges függetlenné válásának témájában fogadott el politikai nyilatkozatot a román parlament: Románia sem az egyoldalúan kikiáltott, sem az ellenőrzött függetlenséget nem ismeri el. Románia a tárgyalásos úton elért, megoldást támogatja. Adrian Cioroianu külügyminiszter közölte: „Álláspontunk szerint támogatni kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ugyanakkor ellenezzük a kollektív jogok biztosítását”. /Balogh Levente: Koszovó: Bukarest nem enged. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Egy évvel ezelőtt, 2006. december 18-án olvasta fel a parlamentben Traian Basescu államfő a kommunizmus bűntetteit elítélő, a köztudatba Tismaneanu-jelentés címen bekerült dokumentumot. Mára a szerző által javasolt harminchat intézkedés közül mindössze négyet sikerült életbe ültetni – számolt be az egyik televízió. A jelentés felkerült az elnöki hivatal honlapjára, nemzetközi konferenciát szerveztek a témáról, a közszolgálati televízió folytatja a Memorialul durerii című dokumentumfilm-sorozatot. Azonban a mai napig nem született meg az átvilágítási törvény, nem véglegesítették sem a forradalom, sem a bányászjárások ügyészségi kivizsgálását, és nem készült el a líceumoknak szánt, A kommunizmus enciklopédiája című tankönyv sem. /Tismaneanu-jelentés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Traian Basescu államelnökkel találkozott december 28-án a négy fő szakszervezeti konföderáció vezetője, hogy meggyőzzék arról, ne írja alá a 2008. évi állami költségvetési törvényt abban a formában, ahogyan azt a parlament megszavazta, hanem küldje vissza a törvényhozásnak a szakszervezetek által javasolt kiegészítések beiktatására. Basescu elnök megígérte, hogy elemezni fogja a követeléseket, majd január 3-án találkozni fognak a kormány és a szakszervezetek képviselői az államelnöki hivatal védnöksége alatt, hogy újratárgyalják a szakszervezetek módosító javaslatait. /Államelnök–szakszervezetek találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Nem csak csatározásokból, veszekedésből áll a parlamenti munka. Van a román törvényhozásnak egy másik arca is. Hihetetlen hatékonysággal, békés egyetértésben tudnak elfogadni bizonyos jogszabályokat a honatyák. Többnyire abban az esetben, amikor saját maguknak szavaznak meg különféle kiváltságokat, nyugdíjat. Ugyanez az egyetértés, bámulatos összhang nyilvánul meg azokban az esetekben is, amikor a kisebbségi kérdés kerül napirendre, vagy amikor a székely megyékben kisebbségben élő románok helyzetét kell azonnal megoldani. A román pártok különféle kifogásokra hivatkozva immár három éve folyamatosan akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását. Ehhez képest pedig könnyedén ment át a képviselőházban a tanügyi törvényt módosító, a Konzervatív Párt által benyújtott javaslat, miszerint a magyar gyermekeknek kötelezően románul kellene elvégezniük az óvodai előkészítő csoportot. Legutóbb december végén szavazta meg a szenátus azt a törvénytervezetet, amely hivatalból biztosítana parlamenti képviseletet a magyar többségű megyékben élő románok számára. Ha a székelyföldi románok számára hivatalból biztosítják a parlamenti képviseletet, miért ne történne ugyanez az erdélyi magyarság és valamennyi más kisebbség esetében is? Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor már kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, hogy valamennyi kisebbségnek biztosítsanak számarányának megfelelő parlamenti helyet. /Farcádi Botond: A törvényhozás másik arca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

Mintegy félmilló euróval gazdagodott Pete István, az RMDSZ nagyváradi szenátora a nagyváradi szesz- és élesztőgyár felszámolása nyomán. Ez a szenátornak a parlament honlapján meglelhető vagyonnyilatkozataiból derül ki. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki. A gyárat 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is. Akkor a szenátor bankhitelt vett fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessen meg. Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával. Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó igazgatójának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban tavaly decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. /Gazda Árpád: Jól privatizált Pete István. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./