Miközben az RMDSZ-es parlamenti képviselők a kampánnyal vannak elfoglalva, és önkormányzati tisztségbe való megválasztásuk foglalja le őket, a bukaresti parlamentben olyan törvények születnek, amelyek jelentősen befolyásolhatják az erdélyi magyarság ügyét – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Kovács István, az MPP megyeitanácselnök-jelöltje, utalva Márton Árpád RMDSZ-es képviselő korábbi nyilatkozatára. Most a képviselők nem azzal foglalkoznak, amivel a választók megbízták. Ellenjelöltje, Tamás Sándor nyilatkozataira utalva elismerte, szaktudásra valóban szükség van az önkormányzati vezetésben, de ilyen ismeretekkel ő is rendelkezik. /Farkas Réka: Nem elég a bürokratikus szaktudás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a vele készült interjúban leszögezte, az RMDSZ-nek nem kell módosítania választási üzenetét, ami az összefogás, a magyar részvétel és az egységes képviselet fontosságát illeti. Maros és Szatmár megyében nyíltan RMDSZ-ellenes, és ezáltal magyarképviselet-ellenes koalíciót kötött néhány román párt. A választás másik tétje, mondta, hogy utat engednek-e egyfajta megosztottságnak, vagy a magyar egység mellett állnak ki. Visszautasítják a román pártok magyarellenes retorikáját, de nem taszítják a kampányt az etnikai polarizálódás felé. Markó szerint az RMDSZ-hez képest kevés szavazatot fog megszerezni az MPP, de ez a szavazatszám is sok helyen azt eredményezheti, hogy a magyarság tisztségeket veszít, továbbá „az RMDSZ modernizációsabb elképzeléseket képvisel, az MPP programjában több a konzervatív elem, és itt nem ideológiai értelemben gondolom a konzervativizmust. ” Markó kitért a válasz elől, hogy elképzelhetőnek lát-e valamiféle megegyezés létrejöttét a parlamenti választásokig a két alakulat között. Rámutatott, az RMDSZ az MPP választási részvétele mellett is át fogja lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, viszont gyengébb lesz a képviselet /Fall Sándor: Adottak a magyar egység alapfeltételei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Az ősszel sorra kerülő parlamenti választások után is kisebbségi kormány irányíthatja Romániát – jelentette ki Traian Basescu államfő, akinek az alkotmány biztosítja azt a lehetőséget, hogy miniszterelnököt javasoljon. Rámutatott: a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ együttesen csak 20 százalékos támogatottságot élvez a parlamentben. Ezért úgy gondolja, hogy a következő miniszterelnököt az a párt adhatja majd, amely megszerzi a képviselői és szenátori mandátumok legalább 40 százalékát. /Ősztől kisebbségi kormánya lehet Romániának– állítja Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

„A számok az mutatják, hogy az RMDSZ egyedül is képes megszerezni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges szavazatarányt” – közölte Markó Béla RMDSZ-elnök, arra utalva, hogy az RMDSZ-nek sikerült megismételnie a 2004-es választások eredményeit. Szász Jenő a két magyar alakulat összefogását szorgalmazta az őszi parlamenti választásokra. „Az RMDSZ elégedett, hiszen a várakozásoknak megfelelően sikerült megismételni a 2004-es választások eredményeit: az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így összesen 184 helyi vezetője van a szövetségnek” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. A helyhatósági jelenlétet tovább erősíti a 2284 helyi és megyei tanácsos, illetve a négy megyei tanácselnök. Az RMDSZ mindazonáltal tisztújítást tart azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. „Egyelőre nem döntöttünk arról, hogy együtt fogunk-e működni a Magyar Polgári Párttal az őszi parlamenti választásokon, figyelembe véve, hogy az MPP a helyhatósági választásokon nagyon gyenge eredményeket ért el” – jelentette ki Markó. /O. M. : RMDSZ: egyedül is megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Bukarest főpolgármestere Sorin Oprescu lesz. Sokan vitatják, hogy mennyire tekinthető függetlennek. Oprescu ugyan kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azonban nyílt titoknak számít, hogy továbbra is élvezi a tömörülés több hangadó politikusa, így Ion Iliescu támogatását. Oprescu győzelmével Bukarest a PSD kezébe került. Sorin Oprescu apja a Szekuritáté, anyja kémelhárítás tisztje volt, állítólag ő maga is ezeknek a kapcsolatoknak köszönheti gyors szakmai és politikai előmenetelét. Az Egyetemi Kórház sebészeti tanszékének vezetője volt, 2005–2006-ban csupán 14 műtétet végzett, tavaly egyet sem. Honatyaként a parlamentben is hiányzásaival tűnt ki, a második helyen állt a „lógósok feketelistáján”. Minisztériumi rendelettel elmozdították kórházigazgatói tisztségéből. A döntést megfellebbezve pert nyert ugyan, de nem jelentkezett az igazgatói vizsgára. Utóbb nyilvánossá vált, azért nem, mert annak idején hamisítással állította össze a tisztség elnyeréséhez szükséges szakközléseinek dossziéját. /Bogdán Tibor: A nagy vesztes – Bukarest? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Várhatóan ősszel kerül újból plénum elé az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy anyanyelvükön is értekezhessenek az orvosokkal a nemzeti kisebbségekhez tartozó betegek. A tervezetet a kormány már tavaly elfogadta a 2007/20-as sürgősségi rendelet formájában, de parlamenti elfogadása tavaly óta húzódik, alkalmazása pedig akadozik. A jogszabály kimondja: ha egy településen valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, a területén lévő egészségügyi intézmények kötelesek olyan orvosokat alkalmazni, akik beszélik az illető közösség nyelvét. A tervezetet Bónis István és Kerekes Károly képviselő dolgozta ki 2007-ben. Kerekes Károly elmondta, a kormányrendelet a parlamentben heves politikai vitát váltott ki. A politikai hangulat nem volt megfelelő a tervezet sikeres átvitelére. /Pásztor Krisztina: Ősztől magyarul is fájhat? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Miközben nemzetközi intézmények elítélik a romániai korrupcióellenes harc hatékonyságát, a bukaresti parlament létszám híján elhalasztotta a döntést Adrian Nastase exminiszterelnök és Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter korrupciógyanús ügyében. A Világbank és a Freedom House emberjogi szervezet most bemutatott jelentéséből kiviláglik: a jelenséggel szemben Románia körülbelül ugyanolyan eredménnyel képes felvenni a harcot, mint például a demokratikus berendezkedéséről „közismert” Lesotho vagy Trinidad és Tobago. A román parlament továbbra is menedéket nyújt a büntetőjogi felelősségre vonás alól Nastasénak és társainak. /Rostás Szabolcs: Kétes szolidaritás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kritikusan megállapította, hogy a Magyar Polgári Párt /MPP/ súlyos vereséget szenvedett, Szász Jenő, a MPP elnöke viszont optimista, és úgy véli, a lehetőségekhez képest pártja jól teljesített. Árus Zsolt, az MPP alelnöke /Gyergyószentmiklós/ Szász Jenő véleményét osztja: a lehetőségekhez képest jó eredmény született, az elvárásaikhoz képest azonban szerény. Az MPP nem számolt azzal, hogy mekkora hatással van a romániai magyarságra az RMDSZ által immár 18 éve hangoztatott egységpropaganda. Árus Zsolt szerint voltak kampányhibák. Jó lett volna, ha Székelyudvarhely polgármestere, Szász Jenő vagyonnyilatkozatát felteszi a hivatal honlapjára. Az autonómia ügye mindenképpen a választás nyertese marad. Magyar pártállástól függetlenül az autonómia gondolata volt a helyhatósági választások fő vezérfonala. Árus szerint Markó Béla félretájékoztatja a közvéleményt, amikor azt nyilatkozza, hogy az RMDSZ kétszer is próbálkozott megállapodni, és ez az MPP miatt nem sikerült. Ennek az állításnak éppen az ellenkezője igaz. Árus hangsúlyozta: az MPP nem azért fog dolgozni a következő hónapokban, hogy az RMDSZ mai képviseletét visszajuttassa a parlamentbe. /Makkay József: MPP: a parlamenti képviselet nem cél, hanem eszköz – Interjú Árus Zsolttal, az MPP alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 25./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Több mint négyszáz jelöltet kell állítania az RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra, s az új választási törvény ismeretében gyakorlatilag nem lehet megjósolni, hogy melyik jut majd be a törvényhozásba. Ez és a jelöltek után befizetendő garancia komoly terhet ró a szövetségre, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A novemberben esedékes parlamenti választás, ez az új egyéni körzetes kétfordulós választási rendszer egyedülálló a világon. Nagyon rossz rendszer, ugyanis az RMDSZ, amelynek választói nem egyformán oszlanak meg Románia különböző régióiban, meg tudja jósolni, hogy a parlamenti csoportjának körülbelül egy harmada mely egyéni körzetekből kerül majd ki. Azonban két harmadát vagy több mint a felét az országban létező mintegy 400 szenátori és képviselői körzetből fogják kiosztani az RMDSZ-nek, ha eléri a megfelelő százalékot. /Tibori Szabó Zoltán: Szeptember elején ismernünk kellene jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt elnöke soha nem a saját, még csak nem is a pártja, hanem majd mindig az erdélyi magyarság nevében beszél. A legutóbbi kinyilatkoztatása szerint az erdélyi magyarság számára a parlamenti választások előtt legfontosabb a koalíció, mármint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt között. A lap vezércikkében megmagyarázta: a helyhatósági választások megmutatták, hogy az MPP parlamentbe jutásának esélyei egyenlőek a nullával, ezért akarnak koalíciót, mert az MPP némely megélhetési politikusának jól jövedelmező tisztség a legfontosabb célja. Az RMDSZ vezetői kijelentették: az RMDSZ ajtaja nyitva áll az MPP-tagok előtt is. /Székedi Ferenc: Fátylat a múltra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) „a korrupció elleni küzdelem bajnoka”, míg a román parlament akadályozza a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását, illetve kis híján megszavazta a bűnvádi perrendtartás Brüsszel által már februárban bírált kiegészítéseit. Ezt állapítja meg az Európai Bizottság (EB) romániai igazságszolgáltatásra vonatkozó, július 23-án nyilvánosságra hozandó, de már kiszivárogtatott jelentése. Akárcsak februári jelentésében, az EB most sem lát előrelépést az igazságügy reformja és a korrupció elleni harc tekintetében. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tekintetében az EB értékeli, hogy a testület immár működik, de kifogásolja, hogy nem tudni, mi történik majd akkor, ha az ügynökség által beindított ügyek a bírósághoz kerülnek. /B. T. : Bírál a brüsszeli jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Titus Corlatean szerint az EU keleti szomszédsági megállapodásait kell eszközül hívni ahhoz, hogy Bukarest és Budapest jobban képviselhesse az Ukrajnában élő román és magyar népcsoportok ügyét. Corlatean a Nastase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Szerinte az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élő román közösségeket. Elsőként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Corlatean indítványozta egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megőrzését támogatja. Ezt megszavazta a parlament. Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Bukarest nem tett hasonlót. Corlatean szerint a Szociáldemokrata Párt mindig aktívabb volt ebben a kérdésben. Az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie. /Gazda Árpád: Összefogás szükséges. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Erdélyben felszálló ágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapította meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területi-közigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. A legismertebb regionalista mozgalmak közül említést érdemel a kolozsvári Sabin Gherman alapította Erdély–Bánság Liga, valamint a Molnár Gusztáv kezdeményezte Provincia Egyesület és folyóirat. A Provincia egyedi mozgalomnak bizonyult, hiszen az erdélyi értelmiség és civil társadalom kiválóságait egyesítette, románokat és magyarokat egyaránt. Ez a csoport 2000-ben memorandumot juttatott el Románia parlamentjéhez, amelyben a hagyományos régiók alapján szorgalmazták közigazgatási és politikai régiók – Moldva, Munténia, Dobrudzsa, Olténia, Bánság és Erdély – létrehozását. A regionalista kezdeményezést vehemensen elutasították. Ennek ellenére a régiókról folytatott közvita nem maradt annyiban. Az Emil Constantinescu volt államfő vezette, nemrég a kormányzó román Nemzeti Liberális Párttal egyesült Népi Akció Pártja ugyancsak a történelmi régiók alapján kezdeményezte a decentralizációt. Románia jelenlegi nyolc statisztikai régiójának struktúráját gyakran éri bírálat amiatt, hogy nem hatékonyak, és nem felelnek meg az európai régiók méretének. Előrelépés nem történt, Románia gyakorlatilag ma is egy szuperközpontosított, a Ceausescu-rezsim által az 1968-as megyésítés alapján felosztott állam. Smaranda Enache szerint lehetséges, hogy az etnicista korszak a végéhez közeledik. Felszálló ágban van a regionális identitás, az erdélyi románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre. /Rostás Szabolcs: Felszálló ágban a regionális identitás Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Romániában nyílt titok, hogy a parlamenti mandátumok egy részét a pártok gyakorlatilag eladják, pénzzé teszik. Ez az üzlet annyira nyíltan folyt az eddigi választások előtt, hogy több újság a különböző pártoknál dívó „árfolyamokat" is közölte. Tudott az is, hogy a román politikai pártoknál a központi vezetés, azaz jó esetben is csak tucatnyi személy döntött a listák összetételéről, s ezek feltöltésénél a húzónevek után mindig ott lapultak a névtelen, de pénzüket letevő „politikusok", akik közül aztán kikerült a parlament derékhada, a hozzá nem értő pártkatonák, bólogatójánosok. /Szondy Zoltán: A győztes recept adott... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Valamennyi választási körzetben indít jelöltet az RMDSZ, ismertette a helyzetet Winkler Gyula európai képviselő dévai sajtóértekezletén. Noha a Kárpátokon túli vidékeken nem lesz könnyű mindenütt jelöltet találni, a szövetség mégis a teljes jelöltállítás mellett döntött, a töredékszavazatok megtartása érdekében. Hunyad megyében a szövetség mind a 7 képviselői és 3 szenátori körzetben indít jelölteket. Reálisan, Hunyad megye egy képviselői mandátum elnyerésére számíthat, ez a fő célkitűzésünk, szögezte le Winkler Gyula. 1990-ben, 1992-ben, illetve 2000-ben a hunyadi magyarságnak sikerült képviselőt küldeni a bukaresti parlamentbe, 1996-ban és 2004-ben viszont nem. /Chirmiciu András: Minden körzetben indít jelöltet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

„Vegyes képet” mutat a romániai igazságszolgáltatás – állapította meg az Európai Bizottság, amely félévenként közzé tett hagyományos jelentésében elmarasztalta a parlamentet, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), a kormányt és a bírókat. Brüsszel szerint a hatóságok helyi szinten látható eredményeket értek el a megvesztegetés jelenségének kiirtása tekintetében, de a korrupció megfékezésére kevés intézkedés született. Az EB a nagykorrupciós ügyek esetében hiányolja a bírósági ítéleteket. A kormányt azért marasztalták el, mert nem szorgalmazza elég elszántsággal a büntetőtörvénykönyv és a büntető-perrendtartási törvénykönyv új változatának a parlament általi elfogadását. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter „kiegyensúlyozottnak és realistának” nevezte a jelentést. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az EB értékelése tárgyilagos, de ugyanakkor szigorú. /(borbély): Nem alkalmaznak védzáradékot, de Brüsszel továbbra is figyel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

A Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezete kettős belső koalíció megteremtését javasolja az RMDSZ és MPP képviselőinek marosvásárhelyi megbeszélésén, közölte Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének alelnöke. Azt javasolják, hogy Kovászna és Hargita megye három-három egyéni képviselői körzetében, valamint Kovászna megye két, illetve Hargita megye egy szenátori egyéni körzetében a két politikai alakulat indítson közös listát MPP-s színekben. Az összes többi erdélyi, romániai egyéni választókerületben csak az RMDSZ indítson jelölteket, felvéve a listájára egy Maros megyei MPP-s jelöltet is. A Fazakas által ismertetett javaslat szerint a fenti listákon bejutott képviselők és szenátorok közös parlamenti frakciót alkotnának a parlamentben. /MPP-színeket javasolnak az RMDSZ-nek Sepsiszentgyörgyön. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Közel fél órás, négyszemközti találkozón sürgette július 29-én Basescu államfő Tariceanu miniszterelnököt, hogy a kormány képviselő-, illetve szenátor tagjai járuljanak hozzá a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásához augusztus első felére. Traian Basescu ugyanezzel a kéréssel fordult a parlament két házának vezetőihez is. /Basescu–Tariceanu zárt ajtókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Tőkés László EP-képviselő az RMDSZ-szel folytatott párbeszéd elkötelezett híve. Nem veszélyezteti ez a Magyar Polgári Párt identitását? – kérdezte Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Tőkés László kifejtette, politikatörténeti fontosságúnak tartja a Magyar Polgári Párt megalakulását, és ezáltal a politikai pluralizmus létrejöttét a romániai magyar társadalomban. A püspök esélyt lát a romániai magyar közéletben a politikai rendszerváltozásra, ahol az MPP valós alternatívát képviselhet. A helyhatósági választásokon azonban ezt nem sikerült megvalósítania, a székelyföldi régión kívül szerény eredményeket ért el. Tőkés László fontosnak tartja, hogy MPP parlamenti képviseletre szert tegyen. Ha a Magyar Polgári Párt kimarad a parlamentből, akkor a székelyföldi területeken kívül vagy stagnálni fog, vagy elsorvad. A parlamenti részvétel politikai partnerré és alternatívává avatja a Magyar Polgári Pártot. /Makkay József: Az MPP megerősödéséhez parlamenti jelenlétre van szüksége. Interjú Tőkés László EP-képviselővel az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalásokról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 30./

Az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) egyetért elvileg abban, hogy belső koalíciót alakítsanak az őszi parlamenti választásokra, de a részletekben még nem jutottak megállapodásra. Az RMDSZ 85:15 százalékos erőviszonnyal számol, az MPP 80:20 százalékos arányokkal kalkulál. A polgári pártiak hangsúlyozták: Székelyföldön az arány 63:37. Leegyszerűsítve az RMDSZ ajánlatát: a szövetség a 14 biztos helyből kettőt ajánlott fel. Az MPP szerint azonban négyet, akár ötöt is megérdemelnének, de kompromisszumos javaslatként hármat kérnek. Az MPP delegációja Szász Jenő pártelnök vezetésével azzal érkezett Marosvásárhelyre, hogy elfogadja az RMDSZ által ajánlott belső koalíciót, vagyis azt a javaslatot, hogy az MPP jelöltjei a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben indulhassanak, és a majdani magyar koalícióban bizonyos feltételek mellett megőrizhetik önállóságukat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a négy és fél órás találkozó után a sajtónak kijelentette: a felek között már egyetértés van az alapvető elvi kérdésekben, például abban, hogy a romániai magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. /Elviekben már egyetért az RMDSZ és az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Elvi megállapodás született az RMDSZ és az MPP között a belső koalíció létrehozása ügyében, a két politikai alakulat képviselőinek azonban nem sikerült dűlőre jutniuk a polgári alakulatot megillető mandátumok számát illetően. Szász Jenőék kezdeményezésére az RMDSZ elfogadta, hogy megállapodás esetén a leendő bukaresti magyar frakció közösen képviselné a parlamentben az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvéseit, valamint az önálló állami magyar egyetem létrehozásának ügyét. /Máthé Éva, Rostás Szabolcs: Egy mandátumon múlik. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Augusztus 4-től nyújthatják be pályázati dossziéjukat az RMDSZ-színekben indulni kívánó képviselő- és szenátorjelöltek. Rangsorolásuk küldöttgyűléseken történik. Kolozs megyének 10 képviselő és 4 szenátor jár a törvényhozásban, ennek megfelelően 10 képviselői és 4 szenátori kerületre osztották fel a megyét. A legesélyesebb az a jelölt, aki a Bánffyhunyad központú, és a magyar többségű kalotaszegi falvakat tömörítő képviselői körzetben indul. Fehér megyét öt képviselői és két szenátori körzetre osztották fel – jelezte Rácz Levente megyei RMDSZ elnök, aki nincs megelégedve a körzetek felosztásával. A magyar többségű Torockót leválasztották Nagyenyed körzettől, és a Mócvidékhez csatolták. Így annak a választókörzetnek, ahova Nagyenyed is tartozik, csak 16,41 százaléka magyar. A két szenátori körzet Nagyenyed és Gyulafehérvár köré csoportosul, Enyeden 10,42, Gyulafehérváron pedig 2,06 a magyarság aránya. Szilágy megyében négy képviselői és két szenátori körzetben szavazhat a lakosság a parlamenti választásokon. Fekete Szabó András szenátor szerint a négy képviselői körzet: Zilah, Szilágycseh és környéke, Szilágysomlyó és környéke, valamint Zsibó és környéke. Szilágycseh körzetében a lakosság több mint fele magyar, ez 99–100 százalékos képviselői mandátumot jelent. A szenátori körzetek közül Szilágycseh-Szilágysomlyó körzetében az RMDSZ jelöltje kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem éri el a fele plusz egyet, ezért az újraosztáskor dől el a szenátori szék sorsa. Elmondta: Szilágy megyének 1992 óta folyamatosan van egy képviselője és egy szenátora is a parlamentben. /D. I. – Sz. K. : Jelöltállítási start az RMDSZ területi szervezeteinél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

A Székely Nemzeti Tanács kitart azon álláspontja mellett, hogy a választások fontosak a romániai magyarság számára – mondta Izsák Balázs SZNT-elnök. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha a választások és a kampány is a székelyföldi autonómiáról szólna. Éppen ezért az SZNT óhaja, hogy olyan parlamenti képviselői legyenek a magyarságnak, akik szívügyüknek tekintik a területi önrendelkezést. Felmerült például Becsek-Garda Dezső és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő neve. Mint ismeretes, 2005-ben Becsek-Garda Dezső Sógor Csabával közösen nyújtotta be a parlamenthez az SZNT által kidolgozott autonómia-törvénytervezetet. Garda Dezső (a frakcióvezető után) 115 hozzászólással a szövetség legaktívabb képviselői közé tartozik, Toró T. Tibor pedig huszonegy indítványt kezdeményezett.,,Nagyra becsülöm kettejük munkáját, számunkra nagyon fontos, hogy kiálltak az autonómia ügye mellett, de az RMDSZ belső ügye, hogy milyen jelölteket indít" – fogalmazott Izsák Balázs. /Farcádi Botond: Az autonómiáról szóljanak a választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

A hagyományos történelmi székek szerint jelölték ki az egyéni választókerületeket Kovászna megyében: a képviselők esetében négy, míg a szenátoroknál két kerület van. A két szenátori kerületnél egyszerűen kettéosztották a megyét. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő elégedetlen a felosztással, mert lélekszám szempontjából nagy a különbség a kerületek között. Valós esély van arra, hogy az RMDSZ mind a négy képviselői mandátumot megszerezze, hangsúlyozta Márton Árpád. Szerinte minden MPP-re leadott szavazat elvész, vagy a román pártokat erősíti, ha a polgáriak az alternatív küszöb szerint sem jutnak be a parlamentbe. Az RMDSZ megőrizheti jelenlegi mandátumait. Az MPP még nem döntötte el, hol és kit indít a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: Történelmi körzetek alakultak. Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke sajtótájékoztatót beszélt a szervezet választási előkészületeiről. „Nehéz feladat elé állított bennünket az új választási törvény – jelentette ki Halász Ferenc –, mert a magyarság részaránya a Temes megyei választási kerületek egyikében sem haladja meg a 8–9%-ot. ” Szeretnének legalább egy képviselőt bejuttatni a parlamentbe és minél több szavazatot gyűjteni az RMDSZ-nek. A jelöltlistákat szeptember 3-án véglegesítik és a szeptember 13-ára összehívott, mintegy 150 fős küldöttgyűlés hagyja jóvá. Halász Ferenc a más pártokkal való választási együttműködést sem zárta ki. /Pataki Zoltán: Választási előkészületek az RMDSZ háza táján. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./