A parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek diszkriminálása miatt bírálta az Egyesült Államok külügyminisztériuma Romániát, amely az egyéni választókerületes szavazási rendszer mandátumelosztásának bonyolultsága, és a korrupcióval gyanúsított magas rangú állami vezetők elleni kevésbé hatékony fellépés miatt is elmarasztalásban részesült. Washington szerint a jelenlegi választási törvény az RMDSZ-nek kedvez, és a jogszabály a szervezet romániai magyar riválisának a parlamentből való kizárására irányul. A jelentés szerint a volt magas rangú tisztségviselők ellen korrupció gyanújával indított eljárások akadoznak, még egyetlen ilyen vezetőnek a perét sem sikerült lezárni. Az akadályoztatásban a parlament is kivette a részét – állapítja meg a jelentés utalva Adrian Nâstase és Miron Mitrea aktáira. /B. T. : Romániát bírálja Washington. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A parlament külügyi bizottságának elnöki és parlamenti képviselői minőségében tartott sajtókonferenciát Borbély László. Kijelentette: kezdeményezni fogja a román katonák visszavonását Irakból, ugyanakkor bírálta Marius Pascan Maros prefektust, amiért túllépi hatáskörét. Dávid Csabának, a vízügyi igazgatóság vezetőjének a leváltásával kapcsolatban Borbély László kijelentette: azért váltanak le intézményvezetőket, mert magyarok. Borbély bízik abban, hogy a kormánypártok belátják, Maros megyében, ahol 40% a magyarság aránya, a magyarságot képviselni kell a közintézményekben. Borbély szerint a polgármesteri hivatal rossz irányba halad, amikor tanácsi határozatok hiányában fákat vágat ki Marosvásárhelyen. /Antalfi Imola: Borbély László a prefektust bírálta. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Elszigetelheti Székelyföldet a jelenlegi kormány, ugyanis megszakadhat az észak-erdélyi autópálya építése, amely már nem fog elérni a Székelyföldre, hanem Nagyszebennél csatlakozik a 4. páneurópai korridorhoz. Ugyanakkor a parlamentben arra történik kísérlet, hogy megakadályozzák a vidombáki repülőtér megvalósítását. A Nyárádtő–Ditró–Iasi-autópályára vonatkozó tervekről Berceanu miniszter csak annyit mondott, hogy „majd erről lehet tárgyalni, de ez nem prioritás”. /Isán István Csongor: Elszigetelik a Székelyföldet? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Az amerikai Bechtel nem folytatja az észak-erdélyi autópálya építését, a vállalat vezetőségének közlése szerint mindaddig, amíg meg nem kapják az elvégzett munkálatokért leszámlázott 77 millió eurót. Jelenleg a Bechtel 1900 alkalmazottja kényszerszabadságát tölti, alig 200 munkás dolgozik. A cég képviselői szerint a parlament által jóváhagyott 327 millió euró alig lesz elég a Torda és Gyalu közötti szakaszra. /Leállt az autópálya-építés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az RMDSZ Kovászna megyei szervezete, azt követően, hogy Codrin Munteanu prefektus a megye minden közintézményét felkérte: írják össze a magyar és román nemzetiségű alkalmazottjaik számát. Albert Álmos megyei RMDSZ-elnök szerint diszkriminatívnak minősíthető az etnikai alapú felmérés elrendelése, ami a nemzeti kisebbségek ellen irányul. Bejelentése szerint az RMDSZ a parlament visszaéléseket vizsgáló bizottságánál is jelenti az esetet. /Az RMDSZ diszkriminációnak tartja a nemzetiségi alapú statisztikát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A parlamenti pártok frakcióvezetőihez fordul a magyar nyelvhasználatért az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetősége közleményében. Tavaly májusban hasonló kéréssel fordultak Traian Basescu államelnökhöz, aki azonban tömör válaszában mindössze annyit jelzett, hogy nincs törvénykezdeményezési joga, így nem tud segíteni ebben az ügyben. A EMI-sek azt kérik a törvényalkotóktól, hogy a parlament csökkentse 20 százalékról 10-re a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt, amelyet ugyanakkor ne csak az egyes településen élők arányához, hanem – finn és kanadai mintára – nominatív létszámhoz is kössenek. Ugyanakkor azt is el szeretnék érni, hogy „a régió multikulturalizmusát is jelképező Kolozsvár, Erdély fővárosa külön státussal rendelkezzen e téren”. Levelükben számadatokkal mutatták be, hogy Kolozsvár magyar lakossága a múlt század második felének során nem a magyar népesség fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetően. /Bálint Eszter: A nyelvhasználatért küzd az EMI. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Továbbra sem hajlandó Emil Boc kormányfő visszahívni a parlamentből és közvitára bocsátani a törvénykönyvtervezeteket, amelyeknek egyes szakaszai a sajtószervezetek szerint súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot. A kormányfő a Román Sajtóklub (CRP) képviselőivel folyatott tárgyalása után elmondta, felkéri a törvénykönyvek véleményezésére összeállított bizottságok elnökeit, hogy folytassanak szélesebb körű egyeztetést a sajtó érdekeit képviselő civil szervezetekkel. A tervezet szerint ha a közszereplők úgy érzik, hogy valamely sajtóorgánum emberi méltóságukat készül megsérteni, a bíróságtól kérhetik nemcsak a róluk készülő sajtóanyag megjelenésének megakadályozását, esetleg egy televíziós műsor bizonyos képeinek kivágását (pl. csúszópénz átvételéről), de magának a terméknek a forgalomból való teljes kivonását is. Lehetőség nyílik arra is, hogy a sértett fél, az anyagi kártérítés mellett kérje az anyag legyártásához, megírásához felhasznált eszközök – számító- és fényképezőgépek, mikrofonok, nyomtatók – elkobzását, megsemmisítését. /O. M. : „Megálljt a törvénykönyveknek!” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Március 31-én a parlament együttes ülésen ünnepelték meg a honatyák, a kormány- és az államfő Románia NATO-tagságának öt, az Észak-Atlanti Szövetség fennállásának hatvanadik születésnapját. Az ülésre igyekvő Traian Basescu államfőnél az Antena 3 hírtelevízió egyik munkatársa az államfő lánya házvásárlási botrányával kapcsolatban érdeklődött. „Te kis mitugrász” – szólt oda a riporternek Basescu. /NATO-születésnap államelnöki sértéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Bizalmatlansági indítványt nyújthat be az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen, amennyiben a kormány felelősséget vállal a parlamentben a négy törvénykönyv elfogadásáért, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A szövetségen belül még nem vitatták meg ezt a kérdést, azonban megfontolandó a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége PNL-vel közösen” – nyilatkozta Markó. Hozzátette, az RMDSZ képviselői jelenleg a törvénykönyvek kidolgozásában vesznek részt, a viták során pedig számos módosító javaslattal álltak elő. /RMDSZ-PNL bizalmatlansági indítvány? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

Parászka Boróka készített interjút Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a budapesti Magyar Narancs hetilapban. Arra a kérdésre, hogy van-e Markó-Tőkés konfliktus, Markó kifejtette: Nincs személyes konfliktus. Elvi oka van a szembenállásnak. Kialakult a mérsékelt-radikális ellentét. Markó a mérsékelt politizálás híve volt: párbeszéddel el tudják érni a román parlamentben az erdélyi magyarság kívánatos céljait. Kialakult az a felfogás, hogy Markóék baloldaliak, Tőkésék jobboldaliak, ezt Markó nem fogadja el. Miért most kellett békét kötni, kérdezte Parászka. Kényszerhelyzetben voltak, felelte Markó. Olyan helyzetben van a magyarság, hogy el kell fogadni az egységes fellépést. A gondolkodásbeli különbségek meg fognak maradni. Tőkés Lászlónak deklarált szövetségese Orbán Viktor. Markó következetes híve az egyenlő távolság tartása elvének, állította Parászka, majd az interjúban megkérdezte Markót: húsz éve jelen van a politikában, nem fáradt el? Időnként érez fáradtságot, válaszolta, „időnként le kellene ülni és reflektálni arra, hogy mi van. ” /Parászka Boróka: „Másik üzemmódra állunk” – Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. = Magyar Narancs (Budapest), 2009. április 2./

Állampolgári kezdeményezésként terjesztik a parlament elé a Székelyföld autonómiastatútumát – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Izsák elmondta: május 23-án tartják meg a soron következő munkaülést, amelyen megválasztják a kezdeményező bizottságot, amely felhatalmazást kap arra, hogy a Székelyföld autonómiastatútumát állampolgári kezdeményezésként a parlament elé terjessze. Eddig 34 önkormányzat fogadott el az autonómia-referendum kiírására vonatkozó határozatot, és további települések is napirendre tűzték. Rendkívül fontos, hogy a népszavazáson kifejezett közösségi akaratnak, a 220 ezer szavazatnak érvényt akarnak szerezni az önkormányzatok is. /Bíró Blanka: A parlament elé terjesztik az autonómiaügyet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A parlament két házának együttes ülésén Traian Basescu államfő bejelentette: azt kérte a kormánytól, hogy sürgősen módosítsa az állampolgárságra vonatkozó törvényt, olyan irányban, hogy Moldova azon állampolgárai, akik akaratuk ellenére veszítették el román állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek nagy családjába, hogy Moldova Köztársaság ne lehessen többé elszigetelve”. „Folytatni fogjuk azt a gyakorlatot, hogy megkülönböztetés nélkül biztosítjuk a lehetőséget azon Moldova köztársaságbeli fiatalok számára, akik Romániában szeretnének tanulni – jelentette ki Traian Basescu. „Kötelességünk, hogy ne hagyjuk elveszni azokat, akik a mi nyelvünket beszélik” – szögezte le az elnök, majd hozzátette: Románia nem tart igényt a tőle elvett területekre, nem akarja megváltoztatni a határokat. /Basescu román állampolgárságot ígért a Moldovánan élőknek. = Erdély. Ma, ápr. 14./

Az Európai Uniónak ki kell vizsgálnia, ki a felelős az utóbbi napokban történt moldovai megtorlásokért – mondta Traian Basescu államfő április 14-én a parlament előtt tartott beszédében. Basescu rámutatott, nem akart azonnal reagálni a Chisinau által felhozott vádakra. Mint fogalmazott, a végtelenségig sem lehet hallgatni, ezért „a Moldova Köztársaságban történt megtorlások, az alapvető emberi jogok és szólásszabadság semmibe vétele, újságírók kitoloncolása, valamint a román állam ellen felhozott vádaskodások” arra kötelezték, hogy az európai szervekhez forduljon. Véleménye szerint a moldovai államfő kijelentései, miszerint Románia felelős az ottani helyzetért, hatalmas kérdőjeleket vet fel, ugyanis nem Románia tehet arról, hogy Chisinau a kommunizmus irányába lépett vissza. Basescu figyelmeztette Chisinaut, nemzetközi bíróság elé juttatja mindazokat, akik nem engedik a letartóztatott román állampolgárok közelébe a román konzulátus képviselőit. – Több mint 300 embert vettek őrizetbe a moldovai belügyminisztérium adatai szerint. A tüntetések egyelőre az eredménnyel jártak, hogy a központi választási bizottság újraszámolja a parlamenti választásokon leadott szavazatokat. /Mihály László: EU-s vizsgálatot kér Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Gyorsított eljárással szavaztatná meg a parlamentben Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely megkönnyítené a román állampolgárság megszerzését a moldovaiak számára. Nem foszthatjuk meg Pruton túli testvéreinket a vér és a föld jogától – fogalmazott Mircea Geoana. /Balogh Levente: Geoana: a vér és a föld köteléke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A 19 nem kormányzati szervezet képviselői Állítsátok le a törvénykönyveket jelmondattal meghirdetett mozgalmuk keretében a büntető és polgárjogi törvénykönyv, valamint a hozzájuk tartozó eljárási törvénykönyvek elfogadásának felfüggesztésére kérték fel Traian Basescu államfőt. A szervezetek képviselői megjelentek az államfőnél. A civilszervezetek hajthatatlansága nyomán dühbe gurult államfő azzal vádolta meg őket, hogy csupán le akarták fényképeztetni magukat a társaságában, és ezzel véget is vetett az érdemi párbeszédnek – márpedig éppen ezt hiányolták a mozgalom résztvevői. A mozgalomhoz tartozó szervezetek 91 oldalas elemzésben fogalmazták meg fenntartásaikat és javaslataikat a törvénykönyvek kapcsán. A mozgalom „a civilszervezetek és a sajtó reagálása” a törvénykönyvek nyilvános vitájának elmaradására. El akarják elérni, hogy nyilvános vita induljon a kormány által nemrégiben elfogadott és a parlamenthez eljuttatott törvénykönyvekről. A mozgalom résztvevői hibák hosszú sorát tárják fel jelentésükben. Egyebek között homályosnak találják a jogos önvédelmet szabályozó cikkelyt, kifogásolják a korrupcióért kiszabható büntetések csökkentését. A polgári törvénykönyv esetében elsősorban a tájékozódáshoz való jog drasztikus korlátozása ellen emelik fel szavukat. /Bogdán Tibor: Tizenkilencek törvénykönyv-stopja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Április 28-án a parlament elfogadta az idei első költségvetés-kiegészítést úgy, hogy az ellenzék egyetlen módosító-javaslatát sem fogadta el, ezért a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az indítvány szövege kitér a költségvetés-kiegészítés és az átalányadó bevezetése mellett a kormány alárendeltségébe tartozó megyei, úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetőinek a leváltására is. Markó szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. / -or- : Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán Traian Basescu államfő hitet tett amellett, hogy a romániai kisebbségek értéket jelentenek. Kifejtette, hogy szerinte az ország gazdagabb és erősebb a kisebbségek kultúrája és hagyományai által biztosított sokszínűségnek köszönhetően. Szemléletmód tekintetében nagy előrelépés az 1990-es állapotokhoz képest, amikor a nemzeti kisebbségeket csak kockázati forrásként volt szokásos emlegetni. Az államfő a kulturális autonómia mellett is letette a garast. Szorgalmazta, hogy a parlament mielőbb fogadja el a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvénytervezetet. Ez mind nagyon szép, de a 2005–2008 közötti ciklusban – amikor az RMDSZ a demokratákkal és a liberálisokkal együtt majdnem két és fél évig volt kormányon – a jogszabály megrekedt a parlamentben, éppen a demokrata miniszterek akadékoskodtak a legtöbbet. Basescu megpróbálja eljátszani a véleményét időközben megváltoztató politikust. /Borbély Tamás: Fejlődő politikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Exhumálták annak a három antikommunista román ellenállónak a holttestét, akiket 1949-ben végeztek ki a Szekuritáté tisztjei. A várorjai tömegsírra a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) munkatársai bukkantak az áldozatok hozzátartozói és helybeli idős személyek útmutatása alapján. Marius Oprea történész, az IICCR elnöke felháborodott amiatt, hogy a rendőrség és az ügyészség kezdetben megtagadta a holttestek átvételét. „Számomra érthetetlen, hogy miközben Traian Basescu államfő a parlamentben illegitimnek és gyilkosnak nyilvánítja a romániai kommunista rendszert, a nyomozó hatóságok valamennyi alkalommal bűnvádi eljárás beindítása nélkül lezárják a Beszterce-Naszód megyében történtekhez hasonló eseteket” – méltatlankodott Oprea. Emlékeztetett: az általa vezetett intézet nemrég a várorjai antikommunisták ma is élő gyilkosainak – Liviu Pangratiu szekus hadnagy és Traian Seserman altiszt – nevét is közölte az ügyészséggel. /Rostás Szabolcs: Kivizsgálják a várorjai kivégzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Ezerkétszáznegyvenhét darabba vágták azt az óriásbannert, amelyet a csíkszeredai megyeházára függesztettek ki a múlt héten, tiltakozásképpen a magyar intézményvezetők leváltása ellen. Az akciót a kezdeményező RMDSZ-es politikusok hajtották végre azzal a céllal, hogy a darabokat egy petíció kíséretében szétosztják majd a román parlament kormánypárti politikusainak, a kormány tagjainak, az összes magyar polgármesternek, valamint az Európai Parlament képviselőinek. A banner egy temetőt ábrázolt, amelyben a fejfákon azon intézmények neve áll, melyek éléről leváltották a magyar intézményvezetőt. Az RMDSZ május hónapban folyamán hasonló tiltakozó akciókat szervez. /Horváth István: Világgá küldik az óriásbannert. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság azt a törvényt, amely előírta a közalkalmazottak státusára vonatkozó törvény módosítását, illetve politikai alapon ítélte volna oda a decentralizált intézmények vezetői tisztségeit. Az egy hónappal ezelőtt a parlament által elfogadott jogszabályt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ óvta meg az Alkotmánybíróságon. /Alkotmányellenes a közalkalmazottak törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Május 12-én fölolvasták a parlamentben „A szociáldemokrata-demokrata nagy átverés” című bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ nyújtott be a kormány ellen. Az indítványról a parlament várhatóan május 13-án fog szavazni. Nincs semmi esélye a bizalmatlansági indítványnak, hiszen az ellenzék a parlamenti mandátumok alig húsz százaléka fölött rendelkezik. A két ellenzéki párt a kormány szemére veti egyebek között azt, hogy nem tartotta be választási ígéreteit, a legutóbbi költségvetés-módosítás számos kulcsfontosságú terület alulfinanszírozottságát eredményezi, szóvá tették a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézmények élén történt, az államfő által is brutálisnak nevezett vezetőségváltásokat is. / -or- : Átverés és irónia a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Május 11-én a minisztérium felmentette tisztségéből Pellegrini Miklós és Maria Orodan aradi főtanfelügyelő-helyetteseket, majd előbbit megbízott főtanfelügyelővé nevezték ki. Főtanfelügyelője az új parlament megalakulása óta nem volt Arad megyének, ugyanis Marius Göndör – aki a tisztséget betöltötte – demokrata-liberális színekben képviselő lett. Azóta Pellegrini látta el a feladatait, és gyakorlatilag ezután is ezt kell tennie, ideiglenes vezetőként. /Pataky Lehel Zsolt: Pellegrinit felmentették, majd kinevezték. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Elutasította a parlament az ellenzék, Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amely a kormány megbuktatására irányult. Az ellenzék az átalányadó bevezetése, a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetőinek politikai szempontok alapján történt leváltása és a gazdasági válság kezelése miatt kezdeményezte a kormány menesztését. Gyakorlatilag nem volt esélye annak, hogy összegyűljön a kormány menesztéséhez szükséges szavazat, hiszen a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a vele együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) 74 százalékos parlamenti többséget élvez. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a bizalmatlansági indítvány azért volt hasznos, mert a pártok megvitathatták a felvetett témákat. / -or-: Sziklaszilárd kormánynak ütközött a bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Húsz év után fogadta el a parlament azt a törvényt, amely a kommunizmus politikai elítéltjeinek rehabilitálását tűzi ki célul. Többen kifogásolják, hogy a már idős korú érintetteknek a bírósághoz kell fordulniuk az ellenük hozott politikai ítélet eltörlése érdekében. A képviselők többsége megszavazta május 12-én azt a jogszabályt, amely az 1945. március 6. és az 1989. december 22. között meghozott politikai jellegű ítéletekre vonatkozik. A jogszabály annyi kedvezményt állapít meg, hogy nem kell bélyegilletéket fizetni a per elindításához. A kommunista börtönökben meghurcoltaknak legalább két pert is kell indítaniuk a román állam ellen, egyiket azért, hogy állapítsák meg: valóban politikai okok miatt született meg az egykori ítélet, a másikat pedig a kártérítés megítéléséért. A már csak Traian Basescu államfő kihirdetésére váró jogszabálynak számos bírálója is akad. Ion Ilie egykori politikai fogoly például megalázónak tartja, hogy idős személyeket rákényszerítenek a bírósági hercehurcára, aminek során be kell bizonyítaniuk, hogy valóban politikai okok miatt ítélték el őket. Az érintettek dolgát nehezíti, hogy 1964 után – amikor az ENSZ megtiltotta, hogy politikai okok miatt zárjanak börtönbe embereket – a bíróságok köztörvényesek közé sorolták a politikai elítélteket. Hihetetlen cinizmusnak nevezte a most elfogadott törvényt Varga Andrea, Romániában élő magyarországi történész, aki évek óta küzd a kommunizmus ideje alatt Romániában elítéltek rehabilitálásáért. A történész elmondta: az alkotmány eddig is lehetővé tette, hogy az elítéltek a bíróságon kérvényezzék az egykori ítéletek törlését, és ezt néhányan meg is tették. Azonban nem könnyű a levéltárakból beszerezni az egykori ítéleteket, valamint a peranyagot – magyarázta Varga Andrea. A magyarországi politikai elítélteknek bocsánatkérő levéllel együtt hazaküldték a rehabilitáló iratokat, míg a román jogszabály hosszas és költséges procedúra végigjárására kényszeríti az egykori foglyokat. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a levéltárakban most már sokkal könnyebben kiadják a kért iratokat. /B. T. : Politikai elítéltek megkésett rehabilitálása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Garda Dezső volt RMDSZ-képviselőt, akit a tavalyi kampány során a szövetség ejtett, s nem jutott be a parlamentbe, de akiről tudják, hogy elkeseredett harcot folytatott a Hargita megyei erdőletarolások haszonélvezői, köztük RMDSZ-politikusok ellen, most becsületsértésért beperelték azok, akiknek visszaéléseit leleplezte. Garda igazát a kormány ellenőrzőcsoportja is megerősítette, a bíróság ellenben ejtette a vádakat, így kaptak vérszemet az erdőirtók, s most Gardának kell felelnie bíróság előtt, hogy tolvajoknak nevezett olyan embereket, akik valóban falopásból gazdagodtak meg ― írta a Jurnalul National című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Két egyszerű indítványt nyújtott be június 10-én a parlamentben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ. A két ellenzéki alakulat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 20 milliárd eurós hitelcsomag feltételeinek nyilvánosságra hozatalát, valamint a hadseregnek biztosított költségvetési finanszírozás növelését követeli. Az indítványt benyújtó képviselők arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy Románia hogyan fizeti vissza a hitelt. Az ellenzék egyben megkérdőjelezte a hitelmegállapodás létjogosultságát. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Románia ismét azon országok sorába kerülhet vissza, amelyeknek a „fejlesztési politikáit külföldi hatóságok diktálják”. Az RMDSZ fennállása során először küzd azért, hogy a hadsereg több pénzt kapjon. Az IMF-hitelcsomag kapcsán a szövetség ellentmond saját korábbi álláspontjának, hiszen februárban, az egyezmény aláírása idején Markó Béla, az RMDSZ elnöke még azt nyilatkozta, hogy a szövetség gazdasági szakpolitikusainak a zöme úgy véli: szüksége van a hitelre az országnak. /B. T. : Ellenzéki indítvány premierrel és amnéziával. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Emil Boc miniszterelnök június 11-én bejelentette, hogy a kabinet felelősségvállalással fogadja el a büntető- és polgárjogi törvénykönyveket. /Célegyenesben a Btk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ A Boc-kabinet parlament által elfogadott sürgősségi kormányrendelet módosíthatja, akár megakadályozhatja a törvények hatályba lépését. A dokumentum megkönnyíti a felelősségvállalás procedúráját, az így hatályba lépő törvények „megkerülik” a parlamentet. Ez a kormányrendelet felháborodást keltett a civil szervezetek körében. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a kormányrendelet alkotmányellenes, panaszukkal megkeresik a Nép Ügyvédjét. /Vitatott sürgősségi kormányrendelet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A Boc-kormány a tavaszi ülésszak kezdete óta semmibe veszi a parlamentet és a parlamentarizmus eszméjét. Elengedhetetlen, hogy a következőkben a végrehajtó hatalom tartózkodjon a törvényhozói munkától és valóban csak rendkívüli esetekben hozzon törvényerejű döntéseket. Hagyja meg a parlamentnek, hogy az legyen, amit az alkotmány 61. cikkelye leír: az ország egyetlen törvényhozó hatalma – jelentette ki június 15-én a felsőház plénumában Cseke Attila RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatában. A szenátor emlékeztetett, hogy a kormány semmibe veszi az egyéni választókörzetekből bekerült honatyák munkáját: késve küldi el a véleményezését a törvénytervezetekhez. A 2009/61. sürgősségi kormányrendelet elfogadásával eltörölték a törvénytervezetek mellé csatolt, eddig kötelező hatástanulmány elkészítését. A rendelet szerint a kormány a jogszabályokat módosíthatja. Ez a kitétel nem csak alkotmányellenes, de súlyosan sérti az alkotmányt. /Mi szükség a parlamentre? Politikai nyilatkozat a 61. sürgősségi rendeletről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./