Felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a kormány a büntető és a polgári törvénykönyvet, amelynek célja a hazai jogrendszer megreformálása. Az ellenzéknek három napja van, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, de az RMDSZ nem támogatja az indítványt. Emil Boc miniszterelnök szerint az új törvénykönyvek a romániai igazságszolgáltatás felgyorsítását és a törvények egységes alkalmazását szavatolják. /B. T. : Megosztott ellenzék a törvénykönyvek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Nyolc politikai nyilatkozat, 17 kérdés és 5 interpelláció a szakminiszterekhez, egy további a miniszterelnökhöz, négy törvénykezdeményezés, valamint 52 felszólalás a szenátus plénumán, Bihar megyében pedig a hét irodában 13 fogadóóra – így számszerűsíthető Cseke Attila szenátor féléves tevékenysége. Megállapította, hogy Boc-kabinet semmibe veszi a parlamentet, egyre-másra bocsátja ki a hevenyészetten megszerkesztett rendeleteket. /Cseke: a kormány semmibe veszi a parlamentet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Veszélyesnek tartja az állampolgárok ujjlenyomatának tárolását Édler András RMDSZ-es képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja. „Az új típusú útlevelekben más adatok mellett a tulajdonos ujjlenyomatát is tárolják. A korszerű technológiával ezt le is lehet lopni, ami veszélyes, hiszen a jelenlegi jogrend szerint perdöntő bizonyíték lehet az ujjlenyomat. Bárki abba a helyzetbe kerülhet, hogy beidézik a rendőrségre, mert egy betörésnél azonosították az ujjlenyomatát” – magyarázta a képviselő. A biometrikus útlevelet az ortodox egyház egy része is ellenzi, mert az Antikrisztus számát /666/ látják a chippel ellátott úti okmányok számában. /Édler: veszélyes az új útlevél. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Benyújtotta lemondását július 14-én a demokrata-liberális párti Monica Iacob Ridzi ifjúsági és sportminiszter, akit sikkasztással és hivatali visszaéléssel vádolt meg az ifjúság napja alkalmából szervezett rendezvények ügyében felállított parlamenti vizsgálóbizottság. A minisztérium egyrészt túl sok pénzt, 730 ezer eurót költött a szabadidős és sportrendezvényekre, másrészt viszont felmerült annak az alapos gyanúja, hogy a pénz jelentős része valójában nem a szervezési költségeket fedezte. A lemondott miniszter sajtótájékoztatóján megismételte, hogy ártatlan. Azzal indokolta lemondását, hogy szerinte a parlament nem akarja 15 napon belül lezárni az ügyét. A miniszter a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a pártjával, a PD-L-vel együtt kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) nevezte meg az ügy politikai haszonélvezőinek. /Lemondott az ifjúsági miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Bihar megyébe, az 1920-ban vagy az 1946-ban hivatalosan is megvont határ sávjában álló romániai magyar falvakba nagyarányú román beköltözés folyik, éppen úgy Nagyváradról, mint Vaslui megyéből – panaszkodott a Duna tévé. A Duna tévé arról is tudósít, hogy a magyarországi falvakba, akár közel Szlovákiához, akár Békésbe és Hajdú-Biharba vagy Szabolcs-Szatmárba is folyik a beköltözés, szintén a román és szlovák házvásárlások révén. Ezen sopánkodni botorság, írta Sebestyén Mihály történész. Amikor a határsáv román és csehszlovák oldali magyartalanítása állampolitika volt, azt a korabeli nyomtatott sajtóban, valamint a parlamentben gyakorta szóvá tették. A sajtó a kommunizmus alatt hallgatott e népmozgalomról, internacionalista módon a magyar oldal is hallgatott, közben folyt az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatása. Azután 1990-ben ez leállt. Mert az előző korszak nagyon sikeres volt. Jól tudták az elvtársak, megy az már magától. Megindult a trianoni határon inneni és túli magyar lakosság kihúzódása nyugatra, Budapestre New Yorkba vagy Ausztriába. Jelenleg a magyar lakosság önként adja el házait a jobban fizető románnak, szlováknak. Aki hajlandó az ő falujába, házába, hazájába betelepedni. /Sebestyén Mihály: Aki adja – és aki veszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Felelősséget vállalna a kormány a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, valamint a közalkalmazottak egységes bérezését, illetve a nyugdíjrendszer reformját szabályozó tervezetekért – erősítette meg Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter. A kormányfő nem csak az oktatási törvénycsomagot, hanem a közalkalmazottak egységes bérezéséről, az állami nyugdíjról szóló jogszabálytervezeteket is így akarja törvényerőre emelni. /Nincs idő az oktatási törvény közvitájára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Ellenzik az ország négy legnagyobb tudományegyetemének rektorai, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtassa el a parlamentben az oktatási reformcsomagot. /Balogh Levente: Rektorok Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A kommunista időkre emlékeztetően „koncepciós pert” fontolgatnak ellene, a rossz emlékű Szekuritátéra jellemző eszközökkel támadják, panaszolja felháborodottan Udrea miniszter asszony, a PD-L szőke dívája, tetszelegve a politikai áldozat szerepében. Csak arról feledkezik meg Udrea, hogy a bizottsági beszélgetés ugyanilyen eszközök „segítségével” kerülhetett a nyilvánosság elé: a Szekuritátéra emlékeztető lehallgatási módszerekkel. Ludovic Orban, az Udrea-bizottság elnöke azt ajánlotta, küldjenek átiratot az ügyészségre, amelyben jelzik, hogy a parlament épületében illegális hangfelvétel készült. Ezt az ötletet elvetették, de megegyeztek abban, hogy kérik a képviselőház Állandó Bizottságát: vizsgálja ki, mi módon készíthették a titkos hangfelvételt. A szőke dívával nem lesz olyan könnyű elbánni, mint Basescu másik „udvarhölgyével”. Mintha valami ilyesmit sejtetne Elena Udrea magabiztossága: ő nem Ridzi, vele csínján kell bánni. /Köllő Katalin: Kard ki kard. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Az oktatás reformjáról a parlament épületében augusztus 18-án kezdődött közvita első napján nem tisztázódott, hogy a kormány melyik törvénytervezetért vállal felelősséget két hét múlva. Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök minél hamarabb új oktatási törvénycsomagot akar. Basescu üdvözölte a kormány ama szándékát, hogy felelősségvállalással terjeszti a parlament elé szeptember 2-án az oktatási törvénycsomagot, burkoltan bírálta az Andronescu-féle tervezetet. Andronescu oktatási miniszter visszautasította a bírálatot. Basescu szerint a Spiru Haret Egyetemhez hasonlóan egyes állami felsőoktatási intézmények is átverik a diákokat úgy, hogy valós tudás nélküli okleveleket adnak nekik. Példaként említette a nagyváradi, a targu-jiui, az alexandriai és a jászvásári orvosi egyetemet. Andronescu szerint alexandriai egyetemet soha nem akkreditálták, csak ideiglenes engedéllyel működött egy ideig. /B. T. : Nem tisztázott semmit az oktatás közvitája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A Mircea Miclea vezette elnöki szakbizottság tanügyi törvénytervezetét támogatja inkább az RMDSZ a három tervezet közül, melyek közvitája megkezdődött a parlamentben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tervezete nem változtat azon, hogy Románia történelmét és földrajzát a továbbiakban is románul oktatják. Lászlófy Pál a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint teljességgel elhibázott a jogszabály, amely nem csak megalapozatlan, szakmailag hibás javaslatcsomag, hanem az 1995-ös jogszabályhoz való indokolatlan visszatérés. Lászlófy sérelmezte, hogy az RMPSZ a legnagyobb szakmai szervezetek egyike, mégsem kereste meg a minisztérium egyszer sem egyeztetés céljából. „A tárcához tavasszal eljuttatott javaslatokra a minisztérium még csak nem is válaszolt, ilyen körülmények között nincs túl sok értelme a vitában való részvételnek” – mondta az RMPSZ elnöke. /Oktatás: Miclea tervezete többet ígér a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Az RMDSZ nem zárja ki, hogy a szövetség ismét kormányzati felelősséget vállaljon az elnökválasztások előtt vagy után, de csakis bizonyos feltételek mellett, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök augusztus 24-én, Széken, a Szent Bertalan-nap alkalmával tartott megemlékezésen. „Több tényezőtől is függ az RMDSZ kormányzati részvétele. Itt nem csak arra gondolok, hogy a szövetség parlamenti súlyának megfelelő arányban vegyen részt a kabinetben, vagy hogy ennek az új kormánynak mit tartalmaz majd a programja, hanem elsősorban arra, hogy az új kabinetnek lesz-e megfelelő parlamenti támogatottsága, vagy sem. Egy kisebbségi, vagy egy törékeny parlamenti többség által támogatott kormány ugyanis nem tud megfelelni a gazdasági válság jelentette kihívásoknak. A jelenlegi helyzet is ezt tükrözi, hiszen most sem többségi támogatottságnak örvendő kormány vezeti az országot, hanem két hatalmon lévő párt”, nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette: az RMDSZ sem a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem folytatott tárgyalásokat egy új kormány létrehozásáról. A hétvégén kiszivárgott titkos szociáldemokrata dokumentum szerzői úgy tudják: a PD-L már megkörnyékezte nem csak az RMDSZ-t, és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit egy új kormány létrehozása érdekében, hanem egyes PSD-s és PNL-s politikusokat is, hogy igazoljanak át Emil Boc pártjába, így ugyanis megoldódna az új kabinet parlamenti támogatottsága. /Nem zárja ki az újabb kormányzati felelősségvállalást az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Románia 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Ez a feltétel adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. Az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy szükségesek az autonómiaformák, azonban az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A bukaresti törvényhozás nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselők hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, csökkenti az aktus erejét/Gazda Árpád: Kevesebb a több. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Borbély László képviselő, bár két alkalommal is írásban kért találkozót Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől, választ egyik beadványára sem kapott, holott marosvásárhelyi képviselőként kötelességének érzi tájékozódni arról, ami a városházán, illetve a tanácsban történik, hogy tudja, a parlamentből miként segíthetné szülővárosát. Borbély bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon két törvénytervezetet kíván benyújtani: a lakástörvényt és a lakbértörvényt. /(mózes): Politikai döntések helyett marakodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Távozik tisztségéből Vladimir Voronin moldovai államfő, aki a parlamentben kívánja folytatni munkáját, ezután a kommunista párt frakciójában képviselői munkájára fog összpontosítani. A kommunisták közölték, hogy nem kívánnak tárgyalni a kormánykoalícióval, hanem megpróbálnak külön-külön egyezségre jutni a szövetség tagjaival. /Voronin lemondott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Három törvénytervezetet terjeszt a kormány a parlament elé felelősségvállalással, ami nem teszi lehetővé a parlamenti vitát – tíz órán át tartó heves vita után döntött az Emil Boc vezette nagykoalíció, amelyet a belső ellentétek miatt szakadás fenyeget. Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: érthető, hogy a kormány megpróbálja egy törvénybe összesíteni a jelenlegi jogszabályokat, de nem könnyű megtalálni a mindenki számára megfelelő formát. A három az oktatási reformot, a közalkalmazotti szférában alkalmazandó egységes bértáblát és az állami ügynökségek átalakítását helyezi kilátásba. /Három törvénytervezetért vállalnak felelősséget. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A PD-L–PSD koalíció képviselői eldöntötték, hogy a kormány szeptember 15-én vállal felelősséget a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, az egységes bérezési törvényért és a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek átszervezését előíró törvényért. /Szeptember 15-én vállal felelősséget a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ A kisebbségek számára rossz hír, hogy az új tanügyi törvény vonatkozó előírásai alig jelentenek előrelépést a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest. A tervezet Ecaterina Andronescu miniszter elképzeléseit vette át a kisebbségi oktatásról szóló fejezetében. Eszerint Románia földrajzának és történelmének tanítása továbbra is az állam nyelvén történne. Kisebb előrelépést jelent, hogy a román nyelv és irodalom oktatása immár nemcsak 1–4., hanem az 5–8. osztályban is külön tanterv szerint történne, a középiskolában azonban maradnának a román diákoknak szóló tankönyvek és a tanterv. Az RMDSZ módosító indítványokat nyújt be a tanügyi törvényhez – jelezte Kelemen Hunor ügyvezető elnök. /Cs. P. T. : Aggódó kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Nem csitultak a román pártpolitikusoknak a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szembeni heves reakciói. Ezúttal is a kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) és az ellenzéki liberálisok (PNL) bizonyultak a fő hangadóknak. Bogdan Niculescu-Duvaz, a PSD szóvivője alkotmányellenesnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács bejelentését, miszerint a szervezet népszavazást rendez a régió önrendelkezése tárgyában, és határozott fellépést sürgetett a nyomozó hatóságok részéről a „törvénytelen” lépések ellen. Mircea Dusa, Hargita és Kovászna megye egyetlen román parlamenti képviselője szeptember 7-én interpellált is a bukaresti törvényhozásban, felszólítva a központi román hatóságokat, hogy határozottan foglaljanak állást a magyar szervezetek alkotmányba ütköző, „szemtelen” megnyilvánulásai ellen. /Autonómia: folytatódik a román ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Két nagygyűlés is zajlott a múlt hét végén, mindkettőnek az autonómia volt a központi kérdése. A szónokok harciasan hajtogatták: kell az autonómia. Amikor a megvalósítás kérdésére terelődik a szó, akkor bármelyik projektet nézzük, az RMDSZ-ét vagy az MPP-ét, zavarossá válnak a dolgok. Az MPP és az SZNT harcias kiállása mindig talál valamiféle szimpátiát, belekényszeríti az RMDSZ-t is ugyanabba a diskurzusba, írta a lap munkatársa. Kitől és hogyan lehet megszerezni Székelyföld területi autonómiáját? Erre csak halvány utalások történnek, például: brüsszeli segítséggel. A magyar–szlovák viszály kapcsán az EU alig nyilatkozott, ez mutatja, egyelőre nem Brüsszel az a fórum, ahol ilyen célkitűzéseket át lehet vinni. A másik elképzelés: majd Orbán Viktor és egy határozottabb magyar kormány. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. Harmadik lehetőség: a tervezetet benyújtani a bukaresti parlamentnek. A román képviselők nem fogják megszavazni. Így az marad, hogy szükséges az autonómia, de nem lehet tudni, miként lehetne elérni. /Isán István Csongor Autonómia: hol és kinél kell kiharcolni? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

Butaságnak minősítette szeptember 11-én, sepsiszentgyörgyi látogatása során Vasile Blaga fejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt ügyvezető főtitkára a Ioan Lacatusu által aláírt, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ által készített, többek között Székelyföld ,,visszarománosításáról”, Hargita, Kovászna és Maros megye más megyékbe történő beolvasztásáról szóló tanulmány javaslatait. Az autonómiatörekvésekről szólva Vasile Blaga azt mondta, a decentralizáció mindent megold, ő ugyanakkora fokú autonómiát szeretne Székelyföldön, mint az ország más vidékein. Vasile Blaga a székely zászló parlamentben történő kitűzése ellen foglalt állást, hangsúlyozva, Románia egységes nemzetállam. /Farcádi Botond: Decentralizációt most vagy soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A kormány úgy döntött, felelősséget vállal a parlamentben három olyan törvényért, amelyeket az európai fórumok és a nemzetközi pénzintézetek is sürgetnek. Az első jogszabály a közalkalmazottak egységes bérezéséről, a második a kormányzati ügynökségek összevonásáról és karcsúsításáról szól, míg a harmadik az új oktatási törvény. Mindhárom tervezet hatalmas ellenkezést és tiltakozásokat váltott ki. A munkavállalók képviselői azt kérték, hogy a kabinet vonja vissza a tervezeteket. Boc miniszterelnök azonban hajthatatlan. A tanügyi szakszervezetek úgy döntöttek, hogy a szeptember 14-i tanévkezdésen a politikusok szereplését bojkottálni fogják, másnap pedig a parlament épülete előtt szerveznek tiltakozást. Rendkívül elégedetlenek a tanárok, az orvosok és rendfenntartó erők alkalmazottai, akiknek bére 20–30 százalékkal csökkenne. Mintegy két hete sztrájkolnak a bírók is. Az új oktatási törvényt az RMDSZ is bírálta. A szövetség azt követelte, hogy a jogszabály írja elő: a magyar tannyelvű oktatási intézményekben a román nyelvet külön tanterv szerint, a többségi iskolákban használtaktól különböző tankönyvekből – azaz idegen nyelvként – oktassák. /Hajlik a kompromisszumra a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Nem vesznek részt a liberális képviselők és szenátorok a parlament két házának szeptember 15-én tartott együttes ülésén, amelyen a Boc-kormány felelősséget vállal az oktatási, az egységes közalkalmazotti bérezési, illetve a kormányzati ügynökségek összevonását szabályozó törvénytervezetekért. Ami pedig az ezt követő államfői beszédet illeti, a PNL-s törvényhozók végig fogják hallgatni Traian Basescu elnök beszédét, de elsősorban az államfői hivatal, a parlament intézménye iránti tiszteletből – jelentette be Crin Antonescu, a párt elnöke. /Bojkottálja a PNL a felelősségvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javasolni fogja, az októberi román–magyar közös kormányülést ne Bukarestben, hanem Balatonőszödön tartsák, mert van ott egy olyan gyűlésterem, ahol a politikusok valamitől vezérelve igazat mondanak... Emil Boc miniszterelnöknek pedig végre igazat kellene mondania, be kellene vallania, hogy „a kormány beiktatása óta hazudik reggel, délben és este. ” – fogalmazott a politikus. Lakatos kiemelte, Emil Boc felelősségvállalással elfogadandó törvénytervezeteiről tárgyaltak, az összesen 773 beérkező módosító javaslat közül 39-et fogadtak el. Ezek többsége 2015-re szól, illetve arra vonatkozik, hogy egyes bizottságok összetételét hogyan határozzák meg. „Így nehéz azt mondani, hogy a kormány hajlik a parlament észrevételeinek, javaslatainak az elfogadására” – mondta az RMDSZ-es képviselő. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi plenáris üléséről Lakatos Péter elmondta, öt év kellett ahhoz, hogy végre egy mini parlamentként működjön a KMKF, és hogy összeálljon a programja. /”Az igazságot el kell mondani…” = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./

Szeptember 15-én a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény reformjáról, a közalkalmazotti bérezés egységes rendszeréről, valamint a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségek átszervezéséről szóló tervezetekért. A parlament két házának együttes üléséről testületileg hiányzott a liberálisok képviselőházi és szenátusi frakciója, és a szociáldemokraták egy csoportja is távolmaradásával tüntetett. A parlament előtt több mint ezer közalkalmazott tiltakozott. Ilyenformán a három jogszabályról nem lesz vita a törvényhozásban. A Boc-kabinet lehetőséget adott a politikai erőknek, hogy a bizottságokon belül benyújthassák módosítási indítványukat, de feldolgozni csupán azok egynegyedét dolgozta fel. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ eldöntötte: élnek a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével, de a szövetség csak a bérezési törvény ellen emel kifogást. Az RMDSZ álláspontja szerint, bár az oktatási törvény távol áll a tökéletességtől, több szempontból is előrelépést jelent az anyanyelvi oktatás terén. A kormány elfogadta a szövetség több módosító indítványát, ennek köszönhetően sikerült elérni például azt, hogy ezentúl ne csak a 4., hanem 10. osztályig külön tankönyv szerint, idegen nyelvként oktassák a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek a román nyelvet. A tervezet szavatolja az egyházi oktatást, ugyanakkor lehetővé teszi például azt, hogy az új karok létrehozása ne legyen kiszolgáltatva az egyetemi szenátusoknak, hanem a kormány dönthessen róluk. /Felelősséget vállalt a kormány három törvénytervezetért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Szeptember 17-én benyújtotta közös bizalmatlansági indítványát a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ az egységes bérezési törvény miatt, amelyet a kormány felelősségvállalással bocsátott a parlament elé. A bizalmatlansági indítvánnyal párhuzamosan a liberálisok dolgoznak egy olyan beadványon is, amelyben az alkotmánybíróságot „értesítik” a másik két jogszabályt érintő alkotmányossági kifogásaikról. Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: pártja szeretett volna három indítványt benyújtani, de csak az egységes bérezésről szólóhoz kapta meg az RMDSZ támogatását. /Benyújtották a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A nemzeti liberálisok /PNL/ Emil Boc kormányfő lemondását kérik, azzal vádolva a minisztereket, hogy módosították a felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényt, mivel annak a kormány honlapján kevesebb cikkelye van, mint a parlamentben bemutatott variánsnak: a képviselőház honlapján az oktatási törvénynek 336 cikkelye van, a kormány honlapjára feltett variáns csupán 331 cikkelyt tartalmaz. /Csaltak a tanügyi törvénnyel? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Szeptember 19-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az SZNT ki fogja jelölni azt a törvénykezdeményező bizottságot, amely harmadszor is Románia parlamentje elé terjeszti Székelyföld autonómia statútumát. Egy héttel az önkormányzati nagygyűlés csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata. Ez a szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul. Nem vállalható az a kijelentés például, hogy Romániában nem létezik olyan „tudatos központi politika”, amely az etnikai arányok megváltoztatására irányul. Erre rácáfolnak a tények, az ortodox templomok, katonai laktanyák székelyföldi telepítése, a választókerületek jogsértő kialakítása. Az SZNT felkéri Székelyföld önkormányzati képviselőit, hogy ebben a formában ne írják alá az RMDSZ és EMNT által javasolt memorandumot, mert az ellentétes a székelyföldi autonómia törekvéssel. Az SZNT felkéri az RMDSZ és az EMNT vezetőit, hogy bocsássák helyi, többpárti közvitára a választott önkormányzati képviselők és a helyi civil társadalom bevonásával a memorandum második, a csíkszeredai rendezvény után elkészült szövegváltozatát. /Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Elbukott az Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a kormány múlt héten felelősséget vállalt három törvénytervezetért. A két ellenzéki párt a három közül az egyik, a közalkalmazottak egyéni bérezését szabályozó tervezet miatt élt a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével. Ahhoz, hogy az indítványt a parlament elfogadja, 236 igen voksra lett volna szükség, de csak 112-en szavazták meg a kezdeményezést. A két ellenzéki párt saját honatyáit sem tudta mozgósítani: a 121 liberális és RMDSZ-es parlamenti képviselőből, akik a bizalmatlansági indítványt aláírták, szeptember 24-én már csak 112-en adták le voksukat, nyolcan hiányoztak, köztük négyen az RMDSZ-ből. A szavazást követően Crin Antonescu, a liberális párt elnöke elmondta: pártja nem adja fel, ha a törvény életbe lép, megtámadják az Alkotmánybíróságon. /Leszavazták a PNL–RMDSZ bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./