Basescu államfő referendumot indítványozott az elnökválasztások napjára olyan témában, ami népszerű a választók körében. Egyben figyelemelterelés a valós gazdasági problémákról, népszavazást javasolt az egykamarás parlament bevezetéséra a jelenlegi kétkamarás helyett. Basescu ismét a parlamentet célozta meg, ismét a törvényhozás ellen uszítja az embereket. Ujjal mutogat a parlamentre, amely véleménye szerint a korrupció melegágya. Romániában kétkamarás rendszer van, de ez gyakorlatilag az egykamarás rendszer megduplázása. /Székely Kriszta: Basescu újabb csele. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Munkanélkülivé lett több államtitkári rangú köztisztségviselő, mert a pártok nem tudnak kiegyezni a parlament fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőségi posztjainak elosztásában. Közéjük tartozik Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) volt elnöke is, akinek– néhány napja lejárt mandátuma. Asztalost az RMDSZ új mandátumra javasolja a CNCD-be. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának összetételéről megegyeztek a pártok. Az RMDSZ-nek egy hely jut, s a szövetség továbbra is Nagy Ágnest támogatja a tisztségre. Veress Emődnek, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőségi tagjának, illetve Erős Viktornak, az értékpapír-felügyelet tagjának a mandátuma hamarosan lejár. Az RMDSZ mindkettejüket újabb mandátumra javasolja. /Cseke Péter Tamás: Munkanélküli államtitkárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Mégis filmezhet a Duna Tv a román parlamentben, a képviselőház sajtóosztálya korábban ötezer eurós díjat követelt ezért a magyar közszolgálati televíziótól. Végül a Duna Tv képviselői engedélyt kaptak arra, hogy pár perces anyagot készítsenek a plénumon, illetve interjút vehessenek fel egy RMDSZ-es képviselővel. /F. I. : Mégis filmezhet a Duna TV. Óránként ötezer eurót kért a magyarországi tévétől a román parlament sajtóosztálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Traian Basescu államfő mandátumának megszerzésekor egyebek között a kommunizmus bűneinek egyértelmű elítélésére tett ígéretet. Öt év után látható, a román államfő valóban ítélkezett a kommunizmus haszonélvezői, szekus vallatói és verőlegényei fölött: életük végéig tartó jólétre ítélte őket. Az államfő kezdeményezésére létrejött, Tismaneanu-bizottság néven ismertté vált Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet tevékenységéről megoszlanak a vélemények. Maga az intézet elnöke, Marius Oprea történész úgy véli, a testület voltaképpen „elpolitizálta a történelmet”. Oprea maga is a kommunizmus konkrét bűntetteinek kivizsgálója, vezetésével például idén 18 antikommunista partizán holttestét exhumálták a hegyekben. A kihantolásnál a „felső utasítás hiányára” hivatkozva, nem jelentek meg a meghívott történészek. Oprea szerint a jelenlegi hatalom számos politikusának a feje hullana a kommunizmus tényleges elítélése esetén. A parlament két háza még mindig nem szavazott meg a kommunizmus bűneit tételesen elítélő nyilatkozatot, nem határozott a kommunista megtorlások és terror áldozatai előtt tisztelgő emléknap bevezetéséről, nem jött létre a romániai kommunista diktatúra múzeuma, nem állították össze a román kommunizmus enciklopédiáját. /Bogdán Tibor: A kommunizmus büntetlen bűnei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Valószínűleg majd kiderül, hogy néhány nap leforgása alatt az RMDSZ-vezetőség miért változtatta meg a csonka kormánnyal kapcsolatos álláspontját. Eddig azt hangoztatta, hogy az ország stabilitása megköveteli a kormányválság elkerülését, egy fél kormány is jobb, mint a kormánynélküliség. Október 6-án azonban már ott szerepeltek az RMDSZ-es honatyák aláírásai is a liberálisok mellett azon a parlamentbe benyújtott bizalmatlansági indítványon. /Székedi Ferenc: Időt, életet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A demokrata-liberális /PD-L/ honatyák nem vettek részt október 8-án a parlament együttes ülésén, amelyen a kormány elleni bizalmatlansági indítványt olvasták fel. A Tizenegyen Románia ellen című dokumentum a liberális párt és az RMDSZ közös kezdeményezése, amelyet a szociáldemokraták is támogatnak. /Alkotmányellenes-e a bizalmatlansági indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Szándékos ferdítéssel vádolja Cseke Attila RMDSZ-szenátor a kormányt, amely szerinte csak azt emelte ki egy, a referendumok szervezésére vonatkozó nemzetközi dokumentumból, ami az ő álláspontját támasztja alá. A kormány nemrég elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amelyben módosította a referendumtörvényt: 20 napos határidőt szabott meg a parlamentnek az államfő által javasolt referendum-javaslat véleményezésére. Ha ez nem történik meg, akkor a népszavazás e véleményezés nélkül is kiírható. Cseke módosító indítványt nyújt be a referendumtörvényhez, amely kényszerítené a kabinetet a jelentés elkészítésére. Előírja még, hogy fordíttassák le valamennyi romániai kisebbség nyelvére, és küldjék el a választópolgároknak. Cseke emlékeztetett arra is, hogy a velencei bizottság javasolja: a referendumtörvényt ne módosítsák a népszavazás előtti évben, amit szintén figyelmen kívül hagyott a kormány. /Cseke ferdítéssel vádolja a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Románia gazdasági helyzetét negatívan befolyásolja a Boc-kormány bukása. Elnapolják a jövő évi költségvetés október 15-re tervezett megszavazását. Ha az instabil helyzet fennmarad, az is elképzelhető, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap-hitel (IMF) soron következő részletét is elveszíti, vallják hazai szakemberek. Pete István, a román számvevőszék tanácsosa emlékeztetett, Romániában arra is volt példa, hogy a parlament márciusban szavazta meg az aktuális évi költségvetést. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) volt elnöke, Coltea Tibor szerint a befektetők bizalma már az elmúlt hetekben, amikor még csak a kormányválság kérdése felmerült, lényegesen visszaesett, ezt nyilván tetézte maga a bukás is. /Fleischer Hilda: Elnapolják a költségvetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Traian Basescu államfő kijelentette, amennyiben az elnökválasztásig két kormányalakítási kísérlet kudarccal végződik, december 7-én, vagyis az államelnök-választás második fordulóját követő napon, feloszlathatja a parlamentet. Az alkotmány kimondja, hogy az államfő mandátuma utolsó hat hónapjában nem oszlathatja fel a parlamentet. Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó leszögezte: Basescu csak akkor teheti meg a feloszlatást, ha elkezdi második mandátumát. /B. T. : Basescu a parlament feloszlatásával fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Traian Basescu államfő beismerte, hogy tévedett, amikor kijelentette, hogy december 7-én, vagyis az elnökválasztás második fordulóját követő napon feloszlathatja a parlamentet. /Basescu mea culpázott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Módosítani fogják a parlamentben a kormányrendeletet, amely csökkentette azt a jövedelemküszöböt, amelynek alapján megítélik a lakosságnak kiutalt fűtéstámogatást. Emil Boc kormányfő kijelentette: megoldást keresnek arra, hogy a fűtéstámogatás esetén megtartsák a tavalyi értéket. Amennyiben novemberig sikerül más költségeket csökkenteni, a kormány megpróbálja kipótolni a fűtéstámogatásra szánt összeget. /Kipótolnák a fűtés támogatására szánt pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Az alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette a magánszemélyek telefonbeszélgetésének tárolását. Annak idején heves vitát váltott ki a törvény, a parlament és a kezdeményező, a kormány – állítólag uniós nyomásra, a terrorizmus elleni harc jegyében – mégis kitartott mellette, és megszavazták. Most változtatni kell rajta. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Október 21-én megszavazta a törvényhozás az új parlamenti többséget szentesítő nyilatkozatot, amelynek értelmében a három ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek frakciója Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatja a miniszterelnöki tisztség elnyerésében. A dokumentumnak nincs jogi értéke. A parlament ugyanakkor 233–133 arányban visszautasította az államfő ama kérését, hogy az elnökválasztással egyidőben népszavazásra is sor kerüljön a legtöbb 300 tagú egykamarás törvényhozásról. /Parlamenti nyilatkozat Johannis támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Traian Basescu államfő október 22-én kiadta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében november 22-én, az államfőválasztás első fordulójának napján népszavazást rendeznek az egykamarás parlament létrehozásáról, valamint arról, hogy a honatyák létszáma legfeljebb háromszáz legyen. /Jelenlegi két ház van, összesen 471 honatyával a parlament. / Rendeletét annak ellenére írta alá, hogy egy nappal korábban a parlament elutasította a népszavazást. A parlamenti állásfoglalás azonban nem kötelezi az államfőt. /Kiírta a referendumát Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

„Nem vagyunk a Parlament átszervezése ellen, de a változásokat alaposan át kell gondolni” – jelentette ki Cseke Attila szenátor Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján. – A honatyák számának 300-ra csökkentése emellett Bihar megyében például a következő helyzetet teremti meg: az eddigi kilenc képviselőből maradna 5, a négy szenátorból pedig 3. Ez a magyar képviselet tekintetében azt jelentené, hogy a jelenlegi három képviselőből maradna egy, az egy szenátorból pedig egy sem – figyelmeztetett Cseke Attila. /Veszélyesen csökkenhet a magyar képviselet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

Nyolc jelölttel kezdődött el az egy hónapos elnökválasztási kampány, melynek eredményeként – november 22-én, illetve, ha szükség lesz második fordulóra, december 6-án – a nyertes öt évig államfő lesz. Traian Basescu jelenlegi államfő szinte minden felmérés szerint az első helyre fut be az első fordulóban, s második körben is számára jósol diadalt a felmérések nagy része. Majdnem azonos erőt képvisel a parlamentben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), jelöltje maga a pártelnök, Mircea Geoana. Ugyancsak ringbe száll Crin Antonescu, a harmadik parlamenti erőként számon tartott Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. Déván kezdte országos kampányát Kelemen Hunor államelnökjelölt, aki a Hunyad megyei magyarság előtt elmondta: a választási kampánynak Traian Basescu és Mircea Geoana bocsánatkérésével kellett volna kezdődnie: partnerségük ugyanis hatalmas kudarc volt az ország számára. /M. Á. Zs. : Nyolc jelölt Cotroceni-ért. Hivatalosan is elkezdődött a hétvégén az államelnök-választási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A parlament két házának vezetősége csak november 4-én ül majd össze, hogy szavazzon a Croitoru által előterjesztett kabinetről, a házbizottság október 26-i döntése értelmében. Sejteni lehet, hogy Boc ügyvivő kormánya az elnökválasztásig hivatalában marad. A két legerősebb ellenzéki párt vezetői október 26-án megerősítették, hogy a Croitoru-kormány ellen szavaznak a parlamentben. Traian Basescu államfő kijelentette, hogy a belpolitikai bizonytalanság fenntartása „már-már a nemzeti érdekek elárulását jelenti”. Ezzel a súlyos váddal a három ellenzéki pártelnököt, Mircea Geoanat, Crin Antonescut és Markó Bélát illette. /B. T. : November 4-én szavaznak a Croitoru-kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Az RMDSZ arra fogja biztatni a lakosságot, hogy nagy számban vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak nemmel, jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Hozzátette, Basescu elnöknek konzultálnia kellett volna az államfőjelöltekkel a referendum kezdeményezése előtt. Traian Basescu államelnök október 22-én bejelentette, aláírta a dekrétumot, amely kimondja, hogy november 22-én, az államelnöki választások első fordulójának napján népszavazást szerveznek az egykamarás parlament bevezetése és a parlamenti képviselők számának csökkentése érdekében. /RMDSZ-felhívás: Vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak nemmel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

A parlament szakbizottságai elutasították a Lucian Croitoru kormányfőjelölt által javasolt minisztereknek a nagy többségét. A tizennégy személy közül csak ketten kaptak kedvező véleményezést: Vasile Blaga fejlesztési miniszter-jelölt és Bogdan Aurescu külügyminiszter-jelöl. /A Croitoru-kormány tagjai majd’ mind „elvéreztek”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

A múlt héten lezajlott parlamenti meghallgatások alkalmával a honatyák több miniszterjelöltet is megkérdeztek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontjáról. Sulfina Barbu (D-LP), akit a környezetvédelmi tárca élére javasoltak, kijelentette: a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány nem bizonyítja a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását. A szakbizottságtól negatív véleményezést kapott Barbu. Negatív véleményezést kapott Theodor Paleologu is, aki szerint a verespataki bányaprojekt kérdését a teljes kormánynak és a parlamentnek együttesen kell eldöntenie. Traian Basescu államfő szerint, ha a bányaterv megvalósul, meg kell menteni a térség régészeti leleteit és kulturális örökségét. /Kampánytémává vált Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Katasztrofális a romániai oktatás helyzete – derül ki abból a jelentésből, amelyet Emil Boc miniszterelnök, ideiglenes oktatási miniszter nemrég továbbított a parlamentnek. A romániai diákok teljesítményük és iskolában eltöltött éveik száma alapján az uniós országok leggyengébbjei közé tartoznak. A gyermekek egyötöde nem jár óvodába, a végzősök egyharmada pedig nem érettségizik, az iskolások egynegyede képtelen a legelemibb matematikapéldát megoldani. A tanulók húsz százaléka időnap előtt otthagyja a tanügyi intézményeket, így Románia az utolsó helyen van az EU-ban a beiskolázott és az iskolaköteles gyerekek arányát tekintve. Évről évre csökken az egyetemi hallgatók száma. /Farkas Réka: Rossz rendszer, gyenge eredmények (Katasztrofális a román oktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

November 4-én a parlamenti szavazás során Lucian Croitoru technokrata miniszterelnök-jelölt kormányát elutasították. A megbízatásom véget ért – így búcsúzott Croitoru rövid politikai pályafutásától. Az ellenzéki pártok javaslatára a törvényhozás olyan határozást fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy a parlament elé terjessze a költségvetés tervezetét. A lépés azonban alkotmányossági aggályokat vet fel. Most Traian Basescu várhatóan újabb miniszterelnök-jelöltet kér fel kormányalakításra. /B. T. : Elutasították a Croitoru-kormányt, marad a Boc-kabinet és a válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Liviu Negoita miniszterelnök-jelölt előállt a kormánynévsorral és -programmal, többnyire demokrata párti politikusokból álló kabinetet állított össze. A névsor három személy kivételével ugyanaz, mint a Lucian Croitoru által javasolt kormány. Az ellenzéki pártok érdeke azt követeli, húzzák az időt a jövő vasárnapi választásig. Egy második kormány elutasítása nyomán ugyanis a következő államfő feloszlathatja a parlamentet. Október 9-én az RMDSZ eleget tett a miniszterelnök-jelölt meghívásának, Markó Béla felkereste Liviu Negoitat. A 65 százalékos ellenzéki blokk továbbra is Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterhez ragaszkodik. Markó Béla jelezte, hogy „néhány szót akar váltani” a kormányfőjelölttel. Ennek lényege az volt, hogy továbbra is a Basescu által elutasított Johannishoz ragaszkodnak. /B. T. : Újramelegített kormányt javasolt Negoita. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A képviselőház módosította a kormány megszervezését és működését szabályozó törvényt. A módosítás szerint kivételes helyzetekben ügyvivő kormány is a parlament elé terjesztheti a költségvetési és társadalombiztosítási tervezetet. Ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a Boc-kabinet a parlament elé terjessze a 2010-es költségvetési tervezetet. /Előterjesztheti a Boc-kormány a költségvetési-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Bár Románia már 2007 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, az ország parlamentje még mindig nem véglegesítette a kormány döntéseit monitorizáló törvényt, mondta el november 10-én Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Románia európai uniós helyzetéről és szerepéről tartott vitanapon. Borbély szerint az ország nincs felkészülve arra, hogy alkalmazza a december elsejével érvénybe lépő lisszaboni szerződéssel járó kötelezettségeket. /Fleischer Hilda: Uniós vitanap a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A tervezett 10 nap helyett 8 napos kényszerszabadságra kell menniük az állami alkalmazottaknak novemberben vagy decemberben. Minden intézmény vezetősége maga dönt a fizetéslevonás módjáról. Ez a megszorítás a törvényhozókra és a parlament alkalmazottaira is érvényes: valamennyiüknek 15,5 százalékkal csökken a bére novemberben és decemberben. November 12-én lép életbe a kormányügynökségek átalakítását szabályozó törvény, amelynek következtében 9000 állami munkahely szűnik meg. Az átalakítás, összevonás 112 állami hivatalt érint. Emil Boc ügyvivő miniszterelnök szerint ezzel az intézkedéssel évente 1 milliárd euróval gyarapodik az államkassza. A kormányügynökségek megtizedelését Boc azzal magyarázta: ezek az intézmények nagyrészt arra voltak jók, hogy rajtuk keresztül a helyi politikai klientúra bankszámláit hizlalják fel. /Kényszerszabadság az állami alkalmazottaknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A lisszaboni szerződés érvénybe lépésének elemzése során Sógor Csaba EP-képviselő kemény hangon bírálta, hogy egy tagállam a kollektív bűnösség fogalmát felmelegítve így megzsarolhatja az egész Európai Uniót. Felszólalásában Sógor röviden ismertette a Benes-dekrétumokat, majd az erdélyi magyar közösség szempontjából elemezte a kialakult történelmi abszurdot. – 1945 májusa és októbere között a kassai kormányprogram szellemében Edward Benes csehszlovák elnök 143 elnöki dekrétumot bocsátott ki, ebből 13 közvetlenül, 20 pedig közvetve érintette a kollektív bűnösnek kikiáltott német és magyar etnikumot – mondotta a képviselő. „Ha ez lehetséges, akkor mi is kérjük utólag felülvizsgálni Románia csatlakozását, ez az ország becsapta az Uniót, hiszen azt a kisebbségi törvényt, mely kulturális autonómiát biztosítana, a mindenkori román pártok összejátszásával fekteti a parlamentben. Mi is lábjegyzetben kérjük, csatoljanak majd oda egy – nem kollektív bűnösségről szóló, hanem – a számunkra kollektív jogok biztosítását garantáló dokumentumot” – zárta felszólalását Sógor Csaba. /Sógor Csaba kollektív jogokat garantáló dokumentumot kért az EP-ben. = Erdély. Ma, nov. 14./

Továbbra sem sikerült a parlament két állandó bizottságának megállapodni arról, hogy a szakbizottságok mikor kezdhetik el a Liviu Negoita kijelölt kormányfő által javasolt miniszterek meghallgatását. Nincs esély arra, hogy az elnökválasztások végkifejlete előtt eldőljön a Negoita-kormány sorsa. /Választások előtt nem lesz új kormánya Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Alkotmányellenesnek ítélte az alkotmánybíróság a szeptember 15-én felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényt és visszaküldi a parlamentnek. /N. -H. D. : Döntött az alkotmánybíróság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./