Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Ha a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) saját listákkal indul a helyhatósági választásokon, a román demokrata-liberális ellenzéki szövetség (PNL-PD) kész támogatni a magyar többségű Kovászna megyében több helyen is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit – erősítette meg Petre Strachinaru, a szövetség szóvivője. /Választások. A román ellenzéki pártok Kovásznában készek az RMDSZ-t támogatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./

Nem mond le Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére vonatkozó indítványáról Emma Nicholson az Európai Parlament Romániával foglalkozó raportőre, jelentette be február 9-én tartott bukaresti sajtóértekezletén. A legfőbb kifogások közt ezúttal is a korrupciót, az igazságügyi reform késlekedését említette. Szót emelt a sajtószabadság megszegése ellen, az újságírók meghurcolásáról szóló esetek megsokasodásáról, a gazdaságilag kiszolgáltatott sajtóra nehezedő politikai nyomásról, több jelzést kaptak a rendőrség körében tapasztalt visszaélésekről, kegyetlenkedésekről is. – Neves európai és amerikai politikusok az elmúlt években közbenjártak a román kormánynál, hogy romániai gyermekeket lehessen örökbe adni külföldre az érvényben lévő embargó ellenére – hozták nyilvánosságra a február 9-i román lapok a Demokrata Párt elnöke, Traian Basescu által közölt információt. Számos amerikai, francia, olasz, görög, svájci, kanadai és izraeli politikus és tisztségviselő járt közben Bukarestnél, hogy a nemzetközi örökbefogadási tilalom ellenére romániai gyermekek külföldi szülőkhöz kerülhessenek. /Nicholson nem változtat álláspontján. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A Demokrata Párt felsőházi frakciója megszűnt, és ezzel együtt a csoport összes tisztségei is. Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ február 19-i bukaresti sajtóértekezletén Puskás Bálintot a szenátus alelnökeként mutathatta be. A kormánypárt azt kérte, hogy a mostani ülésszakon az RMDSZ nyerje el ezt a funkciót. A szavazásnál az RMDSZ elnyerte az alelnöki tisztséget, Frunda György pedig az emberjogi, kisebbségvédelmi bizottság elnöke lett. /Béres Katalin: Puskás Bálint – szenátusi alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Nem támogatja az RMDSZ képviselőházi frakciója az ellenzék bizalmatlansági indítványát, tájékoztatott Kelemen Atilla frakcióvezető, miután Emil Boc, a demokraták ügyvezető elnöke kijelentette: valós esély mutatkozik arra, hogy az RMDSZ társul az ellenzéki kezdeményezéshez. „Mi is úgy látjuk, hogy az ország valós problémákkal küszködik. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy a helyhatósági választások előtt három hónappal megbukjon a kormány” – fejtette ki Kelemen. /Nem társul az RMDSZ. bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Országos felmérésekkel nagyon nehéz korrekt képet kapni az RMDSZ-ről, szögezte le Markó Béla szövetségi elnök. "Az országos szintű közvélemény-kutatások esetében igen kicsi a magyar nemzetiségű megkérdezettek száma, ezért az RMDSZ-szel kapcsolatos eredmények esetében jóval nagyobb a hibalehetőség", nyilatkozta Markó Béla a legutóbbi IMAS-felmérés kapcsán. Az IMAS szerint az SZDP-re a biztos szavazók 36,8 százaléka voksolna a parlamenti választásokon. A második helyen az NLP–DP szövetség áll 20,8 százalékkal, majd következik az NRP 7,5 százalékkal, az RMDSZ 2,8 százalékkal, az RHP 1,9 százalékkal, a KDNPP 1,1 százalékkal, az Új Generáció Pártja 0,9 százalékkal és más pártok 0,6 százalékkal. A megkérdezettek 8,6 százaléka nem szavazna. Markó elmondta: az utóbbi időszakban végzett felmérések szerint az RMDSZ 4 százalékos, 4 százalék alatti vagy 6 százalékos támogatottságnak örvend, a választóközönség bizalma kapcsán igen nagy különbségek vannak. /Markó Béla optimista. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A hét közepén aláírhatják az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt vezetői a 2004-es évre szóló együttműködési megállapodást. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ területi elnökei előtt márc. 6-án elmondta, az egyezségkötés útjából az aradi Szabadság-szobor felállításáról hozott múlt heti kormányhatározat hárította el az utolsó akadályt. Az együttműködési szerződésben továbbra is jelentős helyet kapnak a különböző oktatási és kulturális problémák, mint például a két kolozsvári egyetemi karnak, a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának, valamint a román televízió marosvásárhelyi stúdiójának a létrehozása. A Demokrata Párt (PD) ügyvezető elnöke. Emil Boc szerint előbb egy népszavazáson kellene kikérni a lakosság véleményét is a magyar Szabadság-szoborral kapcsolatban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányfőnöke, Gheorghe Flutur szenátor szerint „a kormánypárt bármire engedményre hajlandó, csakhogy újabb megállapodást kössön az RMDSZ-szel”. Bochoz hasonlóan Flutur is kifejtette: ki kell kérni az aradiak véleményét is az ügyben. „Közpénzekről van szó, ezért referendumot kellene hirdetni a szobor elhelyezéséről” – hangsúlyozta a liberális politikus. Markó Béla valószínűnek tartja, hogy újra el kell indítani az aradi Szabadság-szobor engedélyeztetési procedúráját. /Félreállt a szobor az együttműködés útjából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

A biztos szavazók 41 százaléka a kormánypártra, 30 százaléka az NLP–DP szövetségre, 14 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 6 százaléka pedig az RMDSZ-re szavazna, amennyiben következő vasárnap lennének a választások, olvasható a CURS legújabb felmérésében. Ennek ellenére a megkérdezettek 72 százaléka, tehát az SZDP-re szavazók 42 százaléka is úgy nyilatkozott: Romániának politikai váltásra van szüksége. /Politikai változás szükséges. Ennek ellenére a lakosság 41 százaléka az SZDP-re szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A kormánypárt és az RMDSZ szavazataival a képviselőház úgy döntött a Büntető- törvénykönyv vitáján, hogy a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazó személy pedig 10–120 napos bírsággal sújtható. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozott ez ellen, és azt javasolta. Ionel Olteanu kormánypárti képviselő válaszképpen kifejtette: egyetlen európai norma sem kényszeríti Romániát arra, hogy a rágalmazást kivonja a bűncselekmények köréből, és hozzátette: Olaszországban még előzetes letartóztatást is alkalmaznak e bűncselekmény elkövetői ellen. A képviselőház az NLP, a DP és az RMDSZ tiltakozása ellenére márc. 29-én úgy döntött, hogy a besorozástól való távolmaradás békeidőben 1–3 hónapos szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. –  Az Európai Unióba 2007-ben belépést remélő Románia jegybanki kormányzója, Mugur Isarescu szerint a reális dátumot az euró bevezetésére 2011–2013 között kell meghatározni. Idén 9 százalékra szeretnék leszorítani a tavaly 14,1 százalékos inflációt. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

A szenátus ápr. 13-án elvetette a Nagy-Románia Párt (NRP) által benyújtott határozati javaslatot, amely az aradi Szabadság-emlékmű felállítását elrendelő kormányhatározat érvénytelenítését kérte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ egyedül maradt a vitában, mivel a mérsékelt ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a végszavazásnál az NRP mellé állt. Az SZDP és az RMDSZ együttes parlamenti többségének köszönhetően azonban az indítvány nem ment át, hetven szenátor ellene voksolt, negyvenhat mellette szavazott, ketten pedig tartózkodtak. /Leszavazták az NRP Szabadság-emlékmű elleni indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Idegengyűlölő rituálét közvetített az egyik kolozsvári helyi televíziós csatorna: Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által alakított szövetség polgármester-jelöltje, valamint Gheorghe Funar kolozsvári városvezető élő adásban esküdött a Bibliára, hogy nem működött együtt a magyarokkal és az RMDSZ-szel – áll a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete közleményében. A kormánypárt /SZDP/ szerint ez idegengyűlölő gesztus. A közlemény szerint Boc ezáltal megsértette Kolozsvár közel 20 százalékot számláló magyarságát. /B. T.: Idegengyűlölő rituálé a képernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Az IMAS közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése szerint a kormánypárt /PSD/ a szavazatok 48,2 százalékát kapná, ha most kellene urnákhoz járulniuk a polgároknak. A második a liberális-demokrata szövetség (PNL–PD) 25,3 százalékkal, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) követ 13, az RMDSZ 4,7, a Román Humanista Párt (PUR) 4,3 és az Új Nemzedék Pártja (PNG) 1,9 százalékkal. A parlamenti küszöb ötszázalékos. Az elnökválasztások tekintetében szintén a kormánypárti jelölt a legesélyesebb: a PSD vezetője, Adrian Nastase 51,2, a liberális Theodor Stolojan 23, a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor 14,9, a független Lia Roberts 4,8, míg Emil Constantinescu volt államfő 2,4 százalékot kapna. /Nem csökken a PSD népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Sepsiszentgyörgyön nyolc polgármesterjelölt indul a választáson, a jelenlegi polgármester, Albert Álmos az RMDSZ jelöltje. A jelöltek között román pártok képviseletében indulnak magyarok is: ifj. Rétyi Ödön közgazdász, Szociáldemokrata Párt és Milik Ottó almérnök, Román Nemzeti Liberális Párt. A tanácsi helyekért indulók között hasonló a helyzet: a Román Ökologista Párt jelöltjei között van Ferenczi Tibor közgazdász és Zsigmond Zoltán menedzser, az SZDP /a kormánypárt/ listáján ifj. Rétyi Ödön és Imre-Dávid Attila, a Román Humanista Párt jelöljei között Korda Elena orvos és Horváth Ion raktáros, a Román Nemzeti Liberális Párt listavezetője Milik Ottó, további jelöltjei között található Józsi Kinga könyvelő és Deák Attila kereskedő, a Demokrata Párt listáján szerepel Fábián László-Szabolcs közgazdász és Vajda Dalma Andrea. /s): Nyolc polgármesterjelölt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett felmérés szerint Emil Bocra a kolozsváriak 37,7 százaléka szavazna, Ioan Rusra 30,8 százaléka, Gheorghe Funarra pedig 22,6 százaléka. A további sorrend: Smaranda Enache 3,4 százalék, Sabin Gherman 1,6 százalék, Viorica Ilies 1,5 százalék, Nicolae Bocsa 1 százalék, stb. Ami a pártokat illeti: NLP–DP szövetség 31,4 százalék, SZDP 21,2 százalék, NRP 15,5 százalék, RMDSZ 11 százalék, RHP 3,9 százalék stb. Az adatok ellentmondanak a korábbi felmérésnek. /B. T., Sz. K.: Konszenzus: Funar a harmadik. A kolozsvári magyarok 70 százaléka szavazna Rusra? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Jún.6-án volt a helyhatósági választások első fordulója. Elveszítette a választásokat Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. A nem hivatalos adatok szerint Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) polgármesterjelöltje vezet 41,1 százalékkal, Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Párt alkotta DA szövetség jelöltje a választók 35,6 százalékának a bizalmát élvezi, míg Gheorghe Funarnak ezúttal csupán a voksok 20,7 százalékát sikerült megszereznie. A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett első két helyezett, Ioan Rus és Emil Boc méretkezik meg egymással. A kolozsvári városi tanács összetétele: a PNL-PD D.A. szövetség tanácsosi listája 32,9 %, az SZDP 23,9 %, az NRP 19, 6 %, az RMDSZ 17,5 %. Kolozsváron a választásokon való részvételi arány 40 % alatt volt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szerint Kolozs megyében és Kolozsváron a választások eredménye a magyarság számarányának megfelelően alakult. /K. O.: Szedheti a sátorfáját Gheorghe Funar. Ioan Rus és Emil Boc a polgármester-választás második fordulójában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Kolozsváron a 27 városi önkormányzati képviselői mandátumból kilencet kap az NLP-DP szövetség, hatot- hatot az NRP, az SZDP és az RMDSZ. Nagyváradon Petru Filip (DP) jelenlegi polgármester a szavazatok 47,73 százalékát szerezte meg, Bíró Rozália (RMDSZ) 20,66 százalékot kapott. Ketten indulnak második fordulóban. Nagyváradon a városi önkormányzatban a DP tíz mandátumot szerzett 32,97 százalékkal, az RMDSZ hét tanácsosi helyet 22,74 százalékkal, az NLP négy mandátumot 13,59 százalékkal, az SZDP három mandátumot a szavazatok 11,78 százalékával, míg az NRP egy tanácsosi helyet szerzett 6,19 százalékkal. A szavazatok újraelosztása után az SZDP és az NRP kapott még egy-egy tanácsosi helyet. Sepsiszentgyörgyi városi tanács 21 mandátumából az RMDSZ 15-öt szerzett meg, az SZDP hármat, az NLP kettőt. Kónya Ádám, az MPSZ támogatta független tanácsosjelölt szintén mandátumot szerzett. Kézdivásárhelyen minden városi tanácsosi helyet az RMDSZ szerzett meg. /Választási tallózó Erdélyből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Végleges adatok szerint Kolozsváron Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) polgármesterjelöltje a szavazatok 40,17 %-át kapta, 60199 személy szavazott rá. A második fordulóban ellenfele Emil Boc, aki a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Demokrata Párt alkotta D.A. választási szövetség színeiben indult és a szavazatok 33,12%-át, azaz 49631 szavazatot kapott. Gheorghe Funar 12 évi tevékenység után kapott 33150 szavazatot, ami százalékba átszámítva 22,12%-ot jelent. Ezzel kiesett a második fordulóból. – Kolozs megyében az RMDSZ 36 helységben szerzett tanácsosi mandátumot. /(Csomafáy Ferenc): Kiegyensúlyozott a városi tanács összetétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A 2000–2004-es időszakban a Kolozs Megyei Tanács összetétele a következő volt: Szociáldemokrata Párt (SZDP) 16 tanácsos (kezdetben csak 7 volt); RMDSZ 10 tanácsos; Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) 6 tanácsos; Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (az előző választások idején Demokratikus Konvenció) – 4 tanácsos; Nemzeti Liberális Párt (NLP) 4 tanácsos; Nagy-Románia Párt (NRP) – 3 tanácsos; Demokrata Párt (DP) 2 tanácsos. Az eddigi összesen 45 megyei tanácsosi helyet 37-re csökkentették az új helyhatósági választási törvénnyel. A most véglegesített eredmények szerint az új megyei tanács összetétele a következőképpen alakul: SZDP 11 tanácsos (79 291 szavazat), D.A. Szövetség 11 tanácsos (78 740 szavazat), RMDSZ 8 tanácsos (52 144 szavazat) és NRP 7 tanácsos (51 431 szavazat). A Kolozs Megyei Tanács összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Nagyváradon a demokrata Petru Filip 38.266 szavazattal 47 százalékot vitt el a helyhatósági választások első fordulójában, Biró Rozália 20,62 százalékot érő, mintegy 16.566 szavazatával a második helyre került, őt követi a liberális Cornel Popa és a kormánypárti Mihai Bar. Biró Rozália csak azért sem lép vissza a következő megmérettetéstől, nehogy lehetőséget teremtsen az agresszíven kampányoló utána következő ellenfélnek a második fordulóba való jutásra. A városi tanácsra 81.356 szavazóból 79 130-an szavaztak érvényesen. A DP-re 26 991 személy voksolt, ami 10 tanácsosi helyet jelent a 27 tagú városi tanácsból, az RMDSZ-t 17 991-en támogatták, ami hét helyet jelent a frakciónak. A függetlenként induló Orbán Mihály 1353 szavazata csak arra volt elég, hogy az RMDSZ-t egy tanácsosi helytől megfossza. Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy két apróbb helyi incidenstől eltekintve simán folyt a szavazás. Az első fordulóban Bihar megyében 18 polgármestere lett az RMDSZ-nek, a második fordulóban három esélyes hely van még: Margitta, Érkörtvélyes és Vámosláz. /(Balla Tünde): Megyünk a második fordulóba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Maros megyében a 35 megyei tanácsosi tisztség közül az RMDSZ 15-öt szerzett meg /95572 szavazat/, a Szociáldemokrata Párt 7-et, a Nagy-Románia Párt 4-et, a Nemzeti Liberális Párt 3-at, a Román Nemzeti Egységpárt 3-at és a Demokrata Párt 2-t. A megyében összesen 1274 tanácsosi tisztséget kell betölteni, ezek közül az RMDSZ már megszerzett 459-et. /15 RMDSZ-mandátum a megyei tanácsban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Brassóban a helyi tanácsban a DP 33,14, a NLP 20,5, a SZDP 16,33, az RMDSZ 6,82, a NRP 5,49, a többi párt pedig 17,72%-ot ért el. Ezek szerint a 27 tagú, új városi tanácsban A DP-nak 11 tanácsosa lesz, a NLP-nak 7, a SZDP-nek 5, a NRP-nak 2, ugyanennyi az RMDSZ-nek (Kovács Attila és Gábor Imre személyében). A város 23369 magyar lakosából, a legutóbbi népszámolás adatai szerint közel 12000 szavazati joggal rendelkező magyar van. Az RMDSZ polgármesterjelöltjére, Kovács Attilára 6366 voksot regisztráltak, a városi tanács RMDSZ jelöltjeire pedig 7684-et, tehát 1318 szavazattal többet. /(Tóásó Áron Zoltán): Két városi tanácsos Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Országos szinten a helyi tanácsi mandátumok 37,4 százalékát a kormánypárt, az SZDP, 17,6 százalékát a liberálisok /NLP/, 15 százalékát pedig a demokraták /DP/ szerezték meg – közölte a Központi Választási Iroda, amely az ország 3137 választókerülete közül 3109 adatait összesítette jún. 9-ig. A listán soron következő párt a Nagy-Románia Párt (7,1 százalék), az RMDSZ (6,3) és az Román Humanista Párt (6,1). A mandátumok megosztása a következő: SZDP – 31,8 százalék, NLP – 16,6, DP – 13,9, NRP – 7,7, RHP – 6,5, RMDSZ – 5,4. A polgármesteri mandátumok 69,5 százalékát, 891-et az SZDP nyert el, következik az RMDSZ 148 mandátummal (11,54 százalék), az NLP 105 (8,19), a DP 72 (5,62), a függetlenek 31 (2,42) és az RHP 12 mandátummal (0,94). Az SZDP a mandá­tumok 32,68 százalékát szerezte meg, de a liberálisok és a demokraták, valamint az általuk alkotott szövetség összesen több mint egy százalékponttal több mandátumot szerzett. Külön-külön az SZDP után az NLP következik 15,93 százalékkal, majd a DP 12,79, az NRP 8,08, az RHP 6,03, az RMDSZ 5,72 és az NLP–DP szövetség 5,13 százalékkal. /Pártok rangsora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Négy évvel ezelőtt még magyar térhódításról írhatott a sajtó a választásokat követően, most azonban a teljes visszaszorulás tényéről adhatott hírt Máramaros megyében. Az RMDSZ mindenütt veszített képviselőiből, a nagybányai magyar választók kétharmadát továbbra sem sikerült megszólítania. Máramaros megyében 6 magyar polgármesterjelölt indult az RMDSZ színeiben, egy pedig függetlenként, MPSZ támogatással. Közülük Koltó polgármesteri székét Incze Zoltán már első körben elnyerte, a többi máramarosi RMDSz-es polgármesterjelölt már az első körben kiesett a versenyből, Lemák Rudolf független jelöltnek pedig a Demokrata Párt román nemzetiségű jelöltjével kell újra versenybe szállnia a hosszúmezeiek voksaiért. /2000-ben az RMDSZ 13 településen indított polgármesterjelöltet, ebből négy került be a második fordulóba/. Máramaros megyében összesen 270 helyi tanácsosjelölt indult 17 településen az RMDSZ színeiben az első fordulóban, közülük 36 főnek sikerült elnyerni a tanácsosi mandátumot. /2000-ben 44 mandátumot sikerült szereznie. A megyei tanács 35 fős, ebből az RMDSZ 3 helyet nyert el: Szentgyörgyi Sándor (Nagybánya), Takács János Attila (Máramarossziget), Vicsai János (Szamosardó). /2000-ben az RMDSZ még 4 főt juttatott be a döntéshozó testületbe/. Nagybányán az RMDSz helyi önkormányzati képviselői Virág Árpád, Simori Sándor és Kovács Richárd lesznek a 2004-2008. közötti időszakban. Máramaros megyében szembetűnő az RMDSZ, s ezen belül nagybányai szavazótáborának folyamatos csökkenése. 1996-ban még 8462-en, 2000-ben 6754-en, 2004-ben pedig már csak 5929-en szavaztak az RMDSZ városi képviselőjelöltjeire. Ugyanez a számsor a polgármesterjelöltek esetében: 6024 (1996-ban), 5183 (2000-ben) és 4066 (2004-ben). /Dávid Lajos: Országos siker – máramarosi kudarc. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 11./

Az RMDSZ teljesítette kitűzött célját, hogy a 2000-es választásokon elért eredményeit meghaladva növelje a szövetség jelenlétét az önkormányzatokban – jelentette ki Markó Béla a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) jún. 11-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla sikeresnek értékelte az RMDSZ választási szereplését, az RMDSZ 148 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, míg a 2000-ben tartott helyhatósági választásokon 110 jelölt jutott polgármesteri székhez. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, közülük is legalább 15-en győztesként kerülnek ki majd a küzdelemből. Az RMDSZ-nek a megyei tanácsokban sikerült megtartania mandátumainak korábbi arányát, a helyi tanácsokban pedig abszolút számokban is növekedett az RMDSZ jelenléte, annak dacára is, hogy az új választási törvény értelmében jelentősen csökken a helyi tanácsosok száma. A 2000-ben elért 2451 helyi mandátummal szemben a hétvégi választásokon az RMDSZ-nek 2487 mandátumot sikerült szereznie. Az RMDSZ öt megyében, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Bihar megyében a legnagyobb politikai erővé vált – mutatott rá Markó Béla. Markó javasolta a területi szervezeteknek, hogy keressék az együttműködés lehetőségét a kormánypárttal, amennyiben azonban ez nem lehetséges a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt alkotta szövetséggel is köthetők ilyen irányú megállapodások. Az RMDSZ egyedül a Nagy-Románia Párttal zár ki mindenfajta együttműködési lehetőséget. /Lehetőleg az SZDP-vel egyezkedjünk – ajánlja Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./