"A Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérése negatív közérzetre utal: a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, a román társadalomban egyre hangsúlyosabb az egyenlőtlenség, az alanyok 80 százaléka pedig azt gondolja, Romániában valamennyi szinten jelen van a korrupció. Ugyanakkor jelentősen csökkent a hadseregbe, az államelnöki hivatalba, a rendőrségbe, a kormányba, a Román Hírszerző Szolgálatba, az igazságszolgáltatásban, továbbá a bankokba, a parlamentbe, a szakszervezetekbe és a politikai pártokba vetett bizalom. Mi több, az alanyok több mint fele úgy véli, rossz irányba halad az ország. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, a megvesztegetés a társadalom valamennyi szintjét átitatja. Szerintük a legkorruptabbak a képviselők és a szenátorok, az orvosok, a rendőrök és a bírók. A megkérdezettek 41 százaléka bízik a jelenlegi államelnökben, Iliescuban, a kormányfő bizalmi indexe 33 százalék, míg Corneliu Vadim Tudor 15 százalékos bizalomnak örvend. 2001 májusához képest a Markó Béla RMDSZ-elnökbe vetett bizalom a felére csökkent: 2001 májusában 12 százalék, idén viszont alig 6 százalék hisz a magyar érdekvédelmi szervezet vezetőjében. Amennyiben jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az SZDP 47 százalékot, az NLP és az NRP 16-16%-ot, a Demokrata Párt (DP) 10%-ot, az RMDSZ 7%-ot, a Humanista Párt (HP) 2%-t, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) pedig alig 2 százalékot érne el. A határozatlanok aránya 39 százalék. /Kiss Olivér: Egyre kilátástalanabb a romániai helyzet. Bemutatták a Nyílt Társadalomért Alapítvány felmérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Jún. 27-én a képviselőház megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát az igazságszolgáltatásban. Az NRP képviselői tiltakozásképpen kivonultak az ülésteremből. A jún. 26-i plenáris ülésen több olyan módosító indítvány vitájára került sor, amelyekkel a Nagy-Románia Párt (NRP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát kívánta korlátozni. Az RMDSZ álláspontját Varga Attila és Tokay György képviselők ismertették, akik elmondták: az új Büntető Perrendtartásban már biztosított jog az egyik jelentős oka annak, hogy Európa elismeréssel szól a nemzeti kisebbségek helyzetének romániai rendezéséről. Az alkotmány 127. cikkelyének új szövege (nem hivatalos fordításban) a következő: "Az anyanyelv és tolmács használata az igazságszolgáltatásban (1) Az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik. (2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságok előtt anyanyelvükön kifejezni magukat, a szerves törvény rendelkezései szerint. (3) A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani." /Megszavazták a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát. A többség elvetette a módosító ellenjavaslatokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 30-án a képviselőház plénuma megszavazta a módosított alkotmányt. Az RMDSZ is számos módosító javaslatot terjesztett be, egyes indítványokat a plénum elfogadott, másokat elutasított. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely eltörli az alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely). Ezen cikkely előírásai szerint az alkotmány nem módosítható azokban az esetekben, amikor a módosítás tárgya az ország oszthatatlansága, nemzeti jellege és függetlensége, államformája, területi egysége, a bíróság függetlensége, illetve a politikai pluralizmus és az állam hivatalos nyelve. A plénum visszautasította a javaslatot. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti viszonyt tárgyaló cikkely esetében, pontosabban a kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletekről rendelkező szakasz vitájánál kért szót Márton Árpád képviselő, aki fenntartotta azt a módosító javaslatot, amely szerint amennyiben az először megkeresett ház 45, illetve 60 napon belül nem dönt a benyújtott törvénykezdeményezésekkel, törvénytervezetekkel kapcsolatban, az illető jogszabályokat elfogadottnak tekintik (szemben a korábbi 30, illetve 45 napos határidővel). A módosító javaslatot a plénum megszavazta. A továbbiakban Varga Attila képviselő fenntartotta azt az RMDSZ módosító javaslatot, amelynek értelmében a törvényhozási ciklus végén egy felhatalmazási törvény kibocsátásával a parlament megbízhatja a kormányt kormányrendeletek kibocsátásával a parlamenti szünet időtartama alatt, de ezeket kötelezően be kell nyújtani a parlamenthez a felhatalmazási határidő előtt. Kivételt képeznek azok a kormányrendeletek, amelyek a felhatalmazási határidőn belül már kifejtették hatásukat. A plénum visszautasította a módosító javaslatot.Márton Árpád képviselő a sürgősségi kormányrendeletek intézményének szabályozásával kapcsolatban elmondta, hogy különleges, halasztást nem tűrő helyzetekben, amennyiben az első ház 45 napon belül nem dönt a sürgősségi kormányrendelet fölött, elfogadottnak tekintik, és a másik ház elé terjesztik, amely szintén sürgősségi eljárásban dönt. Az RMDSZ által egyeztetett módosító javaslatot a plénum elfogadta. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az eddigi kormányok visszaéltek a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségével, ezért szükséges a kormány ilyenszerű felhatalmazásának korlátozása. Az általa benyújtott módosító javaslat szerint a kormány csak háborús helyzetben, katasztrófa vagy természeti csapás esetében vagy más, jól meghatározott sürgősségi helyzetben, ostromállapotban fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket, amelyek a parlamenthez való benyújtás után lesznek hatályosak. A plénum elutasította a javaslatot. A 119. cikkely első bekezdésének vitája során, amely a helyi közigazgatást meghatározó elveket rögzíti, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő tartotta fenn az RMDSZ módosító javaslatát, miszerint a decentralizáció, a helyi autonómia, valamint a helyi közszolgálatok dekoncentrációja mellett az alkotmány tételesen is tartalmazza a szubszidiaritás elvét. Felszólalásában Varga Attila elmondta, hogy a szubszidiaritás elve új fogalom, amelyet nemcsak az Európa Tanács, hanem más európai intézmények is ajánlásaikba foglaltak, és széles körben alkalmazzák az Európai Unió országaiban. A képviselő kitért arra is, hogy az RMDSZ által megfogalmazott elv megtalálható az érvényben lévő helyi közigazgatási törvényben, amely kimondja, hogy a döntéseket és a kompetenciákat annak a helyi közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe kell utalni, amely a legközelebb áll az állampolgárhoz, így semmilyen akadálya nem kellene lennie annak, hogy az alkotmány szövegében is rögzítsék. A plénum elutasította az RMDSZ módosító javaslatát. Ez az elv, ha nem is a legtökéletesebb formában de érvényesül a helyi és megyei tanácsok viszonyában is. Ugyanehhez a cikkelyhez kapcsolódik Szilágyi Zsolt képviselő módosító javaslata, amelyet fenntartott, és amelynek értelmében a regionalizmus elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak, így ezt alkotmányosan is szabályozni kell. A plénum visszautasította a módosító javaslatot. Az RMDSZ eredményeket is elért az alkotmány módosítása során, mint például: a szövetség hathatós közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvénytervezetet kidolgozó bizottság elfogadta azt a javaslatot, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok jogát arra, hogy az igazságszolgáltatási eljárás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani. Az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, amely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. A frakcióvezetés dr. Kelemen Atilla és Márton Árpád egyeztetése után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Demokrata Párt (DP) képviselőivel, a plénumban sikerült elfogadtatni azt az előzőleg elutasított javaslatot is, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.A 119. cikkely (2) bekezdése értelmében a jelentős számú nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok lakta területi-közigazgatási egységekben, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásban, biztosítják az anyanyelv írásbeli és szóbeli használatát. A törvénytervezet szövege tartalmazza az RMDSZ azon értékelését is, hogy a nép ügyvédje (ombudsman) az alapvető emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok védelmében rendkívül fontos feladatot ellátó intézmény. Annak érdekében, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, az RMDSZ javasolta az idevágó rendelkezések jelentős bővítését. Hosszabb vita után sikerült elfogadtatni azt, hogy az alkotmánymódosító törvény tervezetének szövegébe olyan rendelkezések kerüljenek be, amelyek egyes területekre szakosodott helyetteseket rendel a nép ügyvédje mellé.A továbbiakban a képviselőház plénuma név szerinti szavazással egyhangúlag, 257 szavazattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. /Mérlegen az RMDSZ módosító javaslatai. Elfogadott és visszautasított indítványok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Júl. 7-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: pert nyert a brassói törvényszéken, amelyben - szerinte - elismerik, hogy a kolozsvári városi tanács hivatalból feloszlott. A brassói törvényszék ítélete alapján a polgármester hétfőn felszólította a prefektust, bocsássa ki a tanács felfüggesztésére vonatkozó rendeletet. Funar gáncsoskodása ellenére a tanács tovább működött, a polgármester viszont csak a neki tetsző határozatokat hajtotta végre. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) alelnöke kijelentette, a törvények értelmében egy évvel a helyhatósági választások előtt helyi szinten nem írható ki előrehozott választás. Funar levélben fordult Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszterhez, kérve, hogy büntessék meg a július 5-én Csíksomlyón tartott István, a király rockopera erdélyi ősbemutatója egyes résztvevőit. Szerinte "a szent román földön" elénekelték a magyar himnuszt, illetve számtalan "Nagy-Magyarország címerét ábrázoló" zászló volt látható, amely - véli a szélsőséges polgármester - törvénytelen cselekedet. A városvezető arra kérte Ioan Rust, közölje vele, milyen intézkedéseket hozott a vétkesek megbüntetésére. Gheorghe Funarnak a városi tanács feloszlására tett kijelentéseire reagálva a prefektúra sajtóosztálya által kiadott nyilatkozat leszögezte: a városvezető tanúbizonyságot tett arról, hogy őt csak ez a kérdéskör foglalkoztatja, holott a város lakossága számtalan nehézséggel küzd, leginkább ezeket kellene szem előtt tartania. A sajtónyilatkozat leszögezte: sem a. brassói törvényszéki határozat, sem a brassói ítélőtábla által kibocsátott emlékeztető jegyzet nem állapította meg a városi tanács feloszlatását. Érvényben van viszont a kolozsvári törvényszék által kibocsátott elnöki rendelet, amelyben Gheorghe Funart kötelezik a városi tanács rendes ülésének összehívására, ellenkező esetben napi 500 000 lej büntetéssel sújtható, az állam javára, áll a prefektúra által kiadott nyilatkozatban. A közlemény szerint jelen pillanatban a büntetés összege eléri a 46 millió lejt. /Kiss Olivér: Álmodozik Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

"A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága rangidős, demokrata párti tagjának Medgyessy Péter miniszterelnök aug. 11-én, az Országház kupolatermében. A magyar származású politikus - aki idén töltötte be 75. életévét - a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdítása érdekében az elmúlt évtizedekben kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Tom Lantos 1945-ben telepedett le Amerikában, három évtizedig dolgozott közgazdász professzorként, 1980 óta kongresszusi képviselő Kalifornia államból. Az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának társelnöki tisztét betöltő Tom Lantos üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesként vesz részt a terrorizmus elleni harcban. Tom Lantos újságíróknak nyilatkozva elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy amerikai segítséggel sikerüljön Magyarországon egy szilícium-völgyet kialakítani, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott. /Magyar állami kitüntetés Tom Lantosnak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"A Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete ellenzi azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozzák a két önálló magyar kart. A DP által kiadott dokumentum szerint a létező magyar szekciók egyesítése, s a magyar karok ezáltal történő létrehozása "megengedhetetlen etnikai alapú elkülönülést" jelentene. A DP azt követően ismertette álláspontját e kérdésben, hogy Alexandru Athanasiu oktatási miniszter felkérte a BBTE szenátusát, hogy következő ülésén vitassa meg a magyar tanárok által megfogalmazott, a két önálló kar létrehozását célzó kérést. Korábban Ecaterina Andronescu is intézett hasonló kérést a szenátushoz, annak teljesítését azonban az egyetem vezetői megtagadták. Az önálló magyar karok létrehozása fontos célkitűzése az RMDSZ-nek, s ezt a kormánypárttal kötött különböző protokollumok is tartalmazzák. A BBTE-n jelenleg 40 929 diák tanul, s ezek közül 9511 magyar. Magyar nyelvű oktatás körülbelül 50 szakon folyik ma a kolozsvári egyetemen. /Ellenzik a magyar egyetemi karokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Tizenhárom évvel a kommunista rendszer bukása után kezdetét vette a Szekuritáté átvilágítása. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hozzáfogott a volt politikai rendőrök meghallgatásához. Az aug. 20-ra behívott kilenc személy közül azonban mindössze egy jelent meg, hogy válaszoljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálatok a következő napokban folytatódnak. A meghallgatásokon nem kötelező a részvétel. Ha a "gyanúsítottak" nem jelennek meg, a testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönti el, hogy közzéteszi-e az illetők nevét a Hivatalos Közlönyben. Az átvilágító bizottság 105 olyan személyről kért adatokat a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy politikai rendőri tevékenységet folytattak. A névsort a letűnt rezsim üldözötteinek dossziéi alapján állították össze. A meghallgatások elkezdése félsikerként értékelhető. Eddig ugyanis minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott. A jelenlegi kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által jelölt tagok - a hatóságok támogatásával - meghiúsítottak mindenfajta leleplezési kísérletet, és a próbálkozás végül az átvilágító bizottság két részre szakadásához vezetett. Radu Timofte SRI-igazgató kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között nem adja ki a volt Szekuritáté teljes irattárát. Később módosította nyilatkozatát, és arra hivatkozott, hogy a dossziékat több intézmény tárolja. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke börtönnel fenyegette meg a Demokrata Párt, a Parasztpárt és az RMDSZ bizottságbeli képviselőit, ha nyilvánosságra hoznak akár egy nevet is. /Szőcs Levente: Megkezdődött az átvilágítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Ion Iliescu államfő őszinte meggyőződésből tette botrányos kijelentését a Háárec című izraeli lapnak adott nyilatkozatában, melyről annak idején beszámoltak a lapok. Utólag Iliescu az izraeli újságot hamisítással vádolta, azonban ez nem áll, a hangszalag a bizonyíték. Nem hajlandó kijelentésére viselni érte a felelősséget. Azóta a Demokrata Párt javasolta Iliescu Románia elnökének tisztségéből történő felfüggesztését. Jellemző, hogy amikor a kormány adott ki olyan közleményt, amely szerint Romániában nem volt holokauszt, nem volt az országban felzúdulás. Iliescu ellenfeleit ugyanis elsősorban Iliescu politikai jövőjének ellehetetlenítése érdekli és csak másodsorban a történelmi igazság. /Ágoston Hugó: Ha menni kell, menni kell. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./ Az Iliescu-interjú hangfelvételének közzétételével válaszolt a román államelnöki hivatal közleményére a Háárec aug. 26-i száma. Miután a hivatal az interjú szövegének meghamisításával vádolta az izraeli lap szerkesztőségét, Ion Iliescu kijelentette: többé nem kívánja kommentálni az ügyet. Az Izraelben megjelenő Viata Noastra című román nyelvű napilap főszerkesztője, Nando Mario Varga felkereste az izraeli Háárec napilapban másfél hónappal ezelőtt megjelent Iliescu-interjút rögzítő újságírót, a román anyanyelvű Grig Davidovicsot. Az interjú készítője közölte Vargával: a beszélgetés minden szavát hangszalagra rögzítették. A Háárec újságírója szerint annak idején Iliescu is kézhez kapta a kazettákat, és semmi ellenvetést nem tett. A fordítás hitelességét pedig mind a Háárec, mind a Viata Noastra szerkesztőségében mindkét nyelven tökéletesen beszélő újságírók megfelelőnek találták. Ion Iliescu államfő szerint ugyanis a Háárec "előre gyártott szöveget jelentetett meg, amelyben kiforgatták a szavait", és amelyhez az interjúalany nem adta beleegyezését. Az újság feltette a kérdést: miért várt Iliescu több mint egy hónapot az interjú megjelenése után az abban közöltek letagadásával? A Háárec Iliescu számos korábbi "aranymondását" hozta most nyilvánosságra, amelyek közül talán a legismertebb Michael Guest, az USA bukaresti nagykövetének három hónappal ezelőtti letorkolása. Akkor az amerikai diplomata felvetette a Romániát behálózó korrupció elleni harc szükségességét, mire az elnök kijelentette: "Milyen jogon bírálnak egy régi, európai országot annak az Amerikának a polgárai, amely alig néhány száz éve létezik államként?" A nagykövet tiltakozását követően Iliescu akkor is a sajtóban megjelentek pontatlanságára hivatkozva próbált kibújni a felelősség alól. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Megvetik Ion Iliescut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Az első félévben már semmiképpen nem kerülhet sor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozására, miután Andrei Marga rektor szept. 3-án a szenátus novemberi ülésére halasztotta a kérdés megtárgyalását. - Mindeddig nem létezett egyetlen olyan probléma sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amely ne lett volna megoldható a multikulturális szerkezet keretén belül, a román, magyar és német tagozat teljes autonómiája révén - hangsúlyozza Andrei Marga. A BBTE rektora elismételte többek között azt, amit a BBTE román tagozatának tegnapelőtti állásfoglalása tartalmaz: "A kolozsvári egyetem megmaradása a pártérdekeken túlmutató, nemzeti és nemzetközi jelentőségű ügy. A politikai tranzakciókat nem lehet az egyetem rovására végrehajtani." Marga szerint egyetlen romániai egyetem sem tett annyit az etnikumok közötti egyetértés érdekében, mint a kolozsvári. A két magyar kar létrehozását célzó politikai nyomásra utalva a rektor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetem román, magyar, német és zsidó tanárainak és diákjainak sok éves munkája hozzá nem értő személyek beavatkozása révén vesszen kárba. "Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómia elvének figyelembe vételével, összehívom az egyetem román-magyar-német vegyes bizottságát, amely elemzi majd a BBTE multikulturális szerkezetének működését" - fejtette ki Marga.A Demokrata Párt is csatlakozott az ellenzők kórusához: a Demokrata Párt elutasítja a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnikai alapon történő felosztását - jelentette ki Traian Basescu, a PD elnöke. Egy nappal korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezete tiltakozott a BBTE magyar karainak létrehozása ellen. /Salamon Márton László: Marga novemberre halasztja a döntést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"A parlament mindkét háza szept. 18-án szentesítette az alkotmány új változatát, elfogadva az alkotmány-módosítási törvényjavaslattal kapcsolatos szövegegyeztető bizottsági jelentést. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáival együtt igennel szavaztak az e párttal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akárcsak az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) képviselői és szenátorai. Nemmel voksolt a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM), valamint a kormánypárt egyetlen szenátora, George Pruteanu. A módosítások általában megerősítették a bíróságok és a bírók szerepét a büntető-eljárásokban. A mindkét testület által elfogadott szövegváltozat egyebek között kimondja: az előzetes letartóztatást csak törvényszéki bíró rendelheti el, és csakis büntetőeljárás folyamán. Hasonlóképpen, a házkutatást is csak törvényszéki bíró rendelheti el a jogszabályban előírt feltételek mellett. Az új előírásokban leszögezik továbbá, hogy a parlamenti képviselők, illetve szenátorok ellen bármilyen büntetőjogi eljárás indítható, a honatyák perbe foghatók, de csak olyan esetek kapcsán, amelyeknek nincs közük a törvényhozó testületekben leadott szavazataikhoz és a mandátumuk keretében hangoztatott politikai véleményükhöz. Az alaptörvény új változata korlátozza a kormány mozgásterét a sürgősségi rendeletek kiadásában. A kormányok ugyanis eddig olykor vissza is éltek a rendeletek e formájával, jelentős mértékben csonkítva ezzel a parlament szerepét. Mostantól a társadalombiztosításhoz való jog (állami vagy magán) az alapvető emberi jogok közé tartozik. Biztosítja az állami oktatás ingyenességét, és ösztöndíjakat ír elő a rászoruló gyermekek, fiatalok számára. A nemzetiségi jogok tekintetében a módosított alkotmány az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket. Fontos új eleme az alkotmánynak, hogy Romániában élő európai uniós állampolgárok választójoggal rendelkeznek, és választhatók is a helyhatósági szervekbe. Az új alkotmány szövegét október folyamán bocsátják népszavazásra. /Népszavazás októberben. A parlament elfogadta az alkotmány-módosítást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./"

"Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke közölte, a demokrata-liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSZ-re. "Ennek érdekében azonban az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon történő szétválasztásának gondolatát" - hangsúlyozta. /Rostás Szabolcs: Számít az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"

"Tőkés László püspök RMDSZ-ből való kizárását helyezte kilátásba a szövetség etikai bizottsága. A püspök arra figyelmeztetett, tagságáról a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet dönthet. Kónya-Hamar Sándor viszont kiállt a szervezet tiszteletbeli elnöke mellett. Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSZ Szövetségi és Etikai Bizottsága, arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök ellen Lakatos Péter területi elnök tett panaszt, amiért tavaly nyilvánosság előtt kijelentette, a megyei RMDSZ nem harcolt az Antonescu utca névváltoztatásáért. Egy helyi román napilapra hivatkozva a püspök azt mondta, Kiss Sándor választmányi elnök és Szabó Ödön megyei tanácsos a Demokrata Párt vezetőinek kifejtette, az RMDSZ-nek nincs kifogása Antonescu ellen. "Fegyelmezés, szankcionálás, kiszorítás, fenyegetés, ezek a politikai tisztogatás eszköztárába tartoznak. Fájdalmas, hogy ide jutottunk" - nyilatkozta a püspök. Úgy vélte, politikai célzatosságra vall, hogy az ügyét júniusban tárgyalta a bizottság, de a határozatot csak most közölték. Megdöbbentőnek találta, hogy a marosvásárhelyi főügyész börtönbüntetéssel, az RMDSZ pedig a pártból való kizárással fenyegeti az autonómiáért fellépő Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit. Tőkés furcsállja, hogy tőle az RMDSZ bihari vezetői nyilatkozata visszavonását és a vezetők megkövetését várják, de nem kértek cáfolatot vagy helyreigazítást a cikk miatt melyre megnyilatkozását alapozta. A püspök kijelentette, semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, tendenciózusnak és megalapozatlannak tartja a fegyelmi határozatot. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke megerősítette, Tőkés László 2000-ben az egyik kolozsvári kerületi szervezetbe lépett be, mi több, ez év júniusában a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. "A Lakatos Péterék vagy Kiss Sándorék bosszúja számunkra nem mérvadó" - jelentette ki Kónya. Tőkés László ellen harmadik alkalommal folyik fegyelmi eljárás az RMDSZ-ben, az előző kettőt a szilágysági szervezet, illetve a szövetség ügyvezető elnöksége kezdeményezte. /Pengő Zoltán: Tőkés László nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Az alkotmánymódosítás kapcsán rendezett népszavazáson az igenek aránya 89,7 százalék volt - derült ki a népszavazás közzétett összesített eredményéből. A választásra jogosult több mint 17,8 millió választópolgár 55,7 százaléka (több mint 9,9 millió személy) vett részt az alkotmányt módosító törvényről megtartott referendumon. Közülük több mint 8,9 millió választó (89,7 százalék) igennel szavazott. Az urnákhoz járulók 8,81 százaléka, több mint 875 ezer választópolgár nemmel voksolt, mintegy 142 ezer szavazócédulát (az összesnek csaknem másfél százalékát) semmisnek nyilvánítottak. Az összesítő dokumentumot az RMDSZ képviselői is aláírták, fenntartásokat megfogalmazó megjegyzésekkel írta alá a jegyzőkönyvet a Román Humanista Párt (RHP) képviselője. Az ellenzékben levő Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselői nem írták alá a jegyzőkönyvet, mert pártjaik az SZDP által elkövetett csalásokra és súlyos szabálytalanságokra hivatkozva megkérdőjelezték a népszavazás eredményeit. /89, 7 százalék szavazott igennel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"A másfél tucatnyi bukaresti román napilap közül mindössze négy-öt újság közölt rövid tényhírt vagy tárgyszerű beszámolót a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról. A Ziua első oldalán adott hírt az SZNT vasárnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott alakuló küldöttgyűléséről. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kovászna megyei szervezetei a román nemzeti integritás elleni támadásnak minősítették az SZNT megalakulását. A két ellenzéki párt sepsiszentgyörgyi vezetői sérelmezték, hogy az SZNT szervezői nem kérték ki előzetesen a helyi román lakosság véleményét, s szomorúnak mondták, hogy a román állami szervek nem foglalnak állást az SZNT ellen. A DP és az NLP Kovászna megye szervezeteinek vezetői ugyanakkor kétszínűséggel vádolták meg az RMDSZ-t, mert az új alkotmánymódosítás megszavazása után a szövetség egyes képviselői támogatták az SZNT létrehozását. /A román sajtó és az ellenzéki pártok az SZNT megalakulásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"A magyar ügyek kongresszusi képviseletére alakult csoport több tagja okt. 27-én levélben arra kérte George Bush amerikai elnököt, hogy Ion Iliescu román államfőnek vesse fel találkozójukon a jövő májusban NATO-taggá váló ország vállalt, de még nem teljesített kötelezettségeit, így a kisebbségi jogok biztosításának az ügyét. A kongresszusi frakció két társelnöke, a demokrata párti Tom Lantos és a republikánus párti Ernest Istook képviselők, valamint a csoport más tagjai elismerésüket fejezik ki a nemzetközi terrorizmus elleni háborúhoz, az afganisztáni és az iraki stabilitás és béke megteremtéséhez való román hozzájárulásért. A levél aláírói javasolták az elnöknek, hogy vesse fel a korrupció felszámolásának, a sajtószabadság szavatolásának szükségességét, a kisebbségi - a római katolikus, a görög katolikus, a református és az unitárius - egyházak javainak gyors, méltányos és teljes visszaszolgáltatását, a holokauszt romániai oktatásának fontosságát, a kisebbségi jogok - így az anyanyelvű oktatás és a decentralizáció jegyében a helyi autonómia - jogának a biztosítását. A "magyar" kongresszusi frakció júniusban alakult meg a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának (CHACR) kezdeményezésére. A lobbi iroda elnöke, Nagy Sándor. A CHACR folyamatosan dolgozik a kongresszusi frakció kibővítésén, amelynek eddig már 16 tagja van, és céljai között szerepel a magyar kisebbségek jogainak védelme is. A kongresszusi frakciónak egyébként csak a két társelnöke magyar származású. /Iliescu látogatása az USA-ban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./"

"A román állam nem fogadhatja el a törvényesen megalakult helyi tanácsokkal párhuzamos struktúrák létét, az úgynevezett székely tanácsok és székek tehát jogi szempontból nem léteznek - jelentette ki okt. 28-án Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. Oprea leszögezte: a székely nemzeti tanácsok megalakulásának jogi tekintetben nincs semmilyen következményük, amennyiben létrehívóik nem tartották tiszteletben a törvényes feltételeket. A Székely Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön okt. 26-án megtartott alakuló ülését követően az ellenzéki Demokrata Párt , a Nemzeti Liberális Párt és legfőképpen a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Nagy-Románia Párt vezetői nyomatékosan követelték a román hatóságok állásfoglalását a székelyföldi autonómia-törekvésekkel kapcsolatban. /Törvénytelenek a székely tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Az elmúlt héten a román vezetők a nagyvilágot járták, közben otthon egymást érték a diák- és munkástüntetések. Iliescu elnök néhány nap alatt három kontinensen járt: az Egyesült Államokban viszonozta Bush bukaresti vizitjét, Portugáliában az EU-csatlakozás újabb támogatóit kereste, Szenegálban pedig gazdasági tárgyalást folytatott. A kormánypárt, az SZDP küldöttsége a pártelnök-miniszterelnökkel az élén Brazíliába utazott: az SZDP végre teljes jogú tagja lett az összejövetelét Sao Paoloban tartó Szocialista Internacionálénak. A tagság egyetlen ellenszavazattal történt meg: az ugyancsak romániai Demokrata Párt szavazott ellenük. - Országszerte ellenőrzik a kórházakat és majdnem mindenütt súlyos visszaéléseket fedeznek fel.. /Molnár Judit: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./"

"Nyílt levelet intézett a Demokrata Párt-Nemzeti Liberális Párt szövetség kovásznai vezetősége Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez és Albert Álmoshoz, az RMDSZ kovásznai szervezetének elnökéhez. Az irat azt javasolja, hogy az RMDSZ vonja vissza politikai támogatását azoktól a tagjaitól, akik a székely székek létrehozásánál szerepet vállaltak. /A demokrata-liberális szövetség a székely székek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Nem nyilvánosak ezentúl a parlamenti szakbizottságok ülései - döntöttek a szenátorok nov. 18-án az új házszabály kidolgozásának első lépéseként. Eszerint az újságírók továbbra is rész vehetnek a megbeszéléseken, azonban csupán a testületek tagjainak külön beleegyezésével. Előzőleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), valamint az RMDSZ szenátorai a szakbizottságok munkájának átláthatósága mellett voksoltak, támogatva Eckstein-Kovács Péter és Radu F. Alexandru liberális honatyák állásfoglalását. /B. B. E.: Kizárják a sajtót. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Titkos információnak számítanak a képviselőház által eszközölt befektetésekre, vásárlásokra, árverésekre vonatkozó adatok éppúgy, mint a képviselők külföldi utazásainak költségei - áll abban a határozatban, amelyet nov. 27-én hagyott jóvá a képviselőház vezetése. Emil Boc demokrata párti képviselő szerint a határozat törvénytelen és erkölcstelen. /Titkosítja kiadásait a képviselőház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./"

"Dec. 3-án Bukaresten tartottak sajtóértekezletet az RMDSZ vezetői, ismertették a felmérést a romániai magyarság politikai nézeteivel kapcsolatban. Markó Béla elmondta: a felmérés sezrint az RMDSZ támogatottsága a magyarság körében 88%-os. Az is kiderül viszont, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a magyar fiatalokat sokkal nagyobb arányban foglalkoztatja az elvándorlás gondolata. A magyarságot leginkább aggasztó gondok gazdasági jellegűek, ezért a jövőben az RMDSZ-nek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ilyen jellegű kérdésekre. Verestóy Attila elmondta: az RMDSZ részt vett az Európa Parlament egyik legfontosabb pártja, a Keresztény Demokrata Párt ülésén, ahol elhangzott: értékelik és támogatják Románia és Bulgária EU-s csatlakozási törekvéseit. Frunda György közölte, hogy az RMDSZ csoportja javaslatot juttatott el az Európa Tanácsban részt vevő valamennyi kormánynak a nemzeti, vallási stb. kisebbség fogalmának meghatározását illetően, melyet remélhetőleg el is fogadnak. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"

"A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához hasonló megnyilvánulások pedig veszélyes precedenst jelenthetnek - jelentette ki közleményben Emil Boc, a Demokrata Párt kolozsvári szervezetének nevében. A Kolozs megyei DP kéri a hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel az olyan akciókat, amelyek keretében szeparatista eszméket hirdetnek és a törvények alapján büntessék az EMNT-ülésén elhangzottakhoz hasonló túlzásokat. - Ez az álláspont kísértetiesen hasonlít a Funaréhoz. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./"

"A román politikai pártok Kolozs megyei szervezetei nyilatkozatban tiltakoztak az EMNT alakuló ülése ellen. "A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", jelentette ki közleményében Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megye szervezetének elnöke. Az SZDP Kolozs megyei szervezete is közleményt adott ki, amelyben elítélik az etnikai alapon való enklávék létrehozását, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete pedig az autonómiáról szóló megbeszélések beszüntetését kéri. Gheorghe Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanácshoz írt levelében kérte, hogy a megye sürgősen fogadjon el határozatot "a Románia területét szétzilálni szándékozó kezdeményezés ellen". Funar közölte, hogy Románia összes megyei tanácsához hasonló levelet fog intézni. Funar több, a valóságnak meg nem felelő érvelést használt. Így Funar szerint Tőkés László, az EMNT elnöke azt állította, hogy a romániai magyarság egyedüli alternatívája a határmódosítás. Ezzel szemben Tőkés László a fórumot követő sajtótájékoztatón többször is így fogalmazott : a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Funar sajátosan értelmezte azt a szintén Tőkés Lászlónak tulajdonított mondatot is, amely szerint "a romániai magyar közösség saját értékeivel együtt teljes értékű autonóm közösségként kíván csatlakozni Európához." Az elöljáró ebből arra következtetett, hogy a romániai magyarság csak Erdéllyel kíván integrálódni az európai közösségbe. /Ellenzik az EMNT megalakulását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

A Bihar megyei RMDSZ választmánya Nagyváradon zárt ülésen vitatta meg a helyhatósági választásokkal kapcsolatos teendőit. A Bihar megyei RMDSZ-nek egyetlen nagyváradi polgármester jelöltje van: Biró Rozália, a jelenlegi alpolgármester. A Demokrata Párt koalíciós ajánlattal fordult az RMDSZ-hez: a választások után felkínálnak egy alpolgármesteri helyet az RMDSZ-nek, a másik alpolgármester személyének kiválasztásába pedig az RMDSZ is beleszólhat. /(Balla Tünde): Zárt ülésen a helyhatósági választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./