Mégis sürgősségi eljárással vitatja meg a képviselőház a romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezetet, állította Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke, noha a képviselőház Állandó Bizottsága az RMDSZ-nek erre vonatkozó kérését korábban elutasította. Emil Boc szerint ez azért történik majd így, mert olyan törvényről van szó, amelynek elfogadását az Európai Bizottság az országjelentésben kért. /Kisebbségi törvény: sürgősségi eljárásról beszél Boc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásának kérdése lezárt, az multikulturális egyetem, amely modellként szolgál a kultúrák közti együttműködésre. Boc szerint ,,hatalmas hiba” lenne politikai szinten tárgyalni az BBTE szétválasztásáról. Október 17-én Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Nagyváradon tüntetéseket tartottak a Bolyai Egyetem újraalakításáért, mire az Oktatásügyi Minisztérium vezetősége kijelentette, határozottan elutasított minden, etnikai alapon történő különválást az oktatásban. A BBTE magyar vonalának vezetősége szerint a tüntetések mögött ,,rejtett érdekek” húzódnak. Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron kijelentette, az állami magyar tannyelvű egyetemet nem a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, hanem egy önálló intézmény létrehozásával lehet megvalósítani /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Mihai Hardau Kolozs megyei prefektust jelölte a Demokrata Párt (PD) vezetősége az oktatásügyi miniszteri tisztségbe – Puskás Bálint RMDSZ-szenátor szerint nehéz lesz elfogadni a képviselőházban a kisebbségi törvényt a koalíció működése miatt, és javasolja a szövetség vezetőségének, hogy a tervezet elfogadását szabja a házelnökök leváltásának feltételéül. Puskás Bálint hangsúlyozta, ha a kulturális autonómiáról szóló részt törlik a tervezetből a képviselőházi vita során, az RMDSZ-nek többé nem kell a törvény. /Új jelölt az oktatási tárca élére. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Ismét felerősödött a kisebbségi törvénytervezet ellen a román pártok részéről folytatott ellenkampány. Megszólalt a mindössze néhány törvényhozót számláló Nemzeti Kezdeményezés Pártja is, amely a kolozsvári származású Cozmin Gusa pártelnök révén kifejtette, hogy a tervezet elfogadása magyar enklávék létrehozását eredményezné. Emellett a Demokrata Párt egyre több képviselője fejezi ki nyilvánosan, hogy nem ért egyet a jogszabállyal. Korábban Daniel Buda Kolozs megyei képviselő jelentette be, hogy egyéni módosító javaslatot nyújt majd be. Újabban a rosszemlékű Nemzeti Egységpárt elnöke, most már DP-képviselő Valeriu Tabara kifejtette: javasolni fogja pártjának, kérjék a tervezet visszavonását a parlamentből. /Folytatódik a kisebbségi törvény elleni kampány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Egyre több román politikus kifogásolja a kisebbségi törvény tervezetét. A Nagy-Románia Párt mellett a leghangosabb ebben a tekintetben egy zsebpárt, a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN). A PIN felszólította a román pártokat és civil szervezeteket, foglaljanak állást a kisebbségi törvény ügyében, a kormányt pedig felszólította: vonja vissza a tervezetet. Valeriu Tabara, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese leszögezte, a törvény tulajdonképpen az RMDSZ politikai célkitűzéseit jeleníti meg. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós partnerekről nem állítható, hogy nacionalisták lennének. „Ám éppen azért, mert nemzeti kérdésekben nincs egy markáns programjuk, állandóan bizonytalanok, meg lehet őket ijeszteni” – tette hozzá. A magyar oldalról érkező támadásokról így vélekedett: „Az már az életünk abszurd kis színjátéka, hogy Funar megdicséri Szász Jenőt a román szenátusban, és utána a sajtónak nyilatkozva is, illetve az, hogy a hátunk mögött ők kezet fognak.” „A kisebbségi törvénytervezet kompromittálja hosszútávon az autonómiatörekvéseket. Ha ezt elfogadnák, úgy tűnne, mintha volna autonómia, mert úgy hívják, hogy kulturális autonómiatanács, és ebben benne van az autonómia szó, tehát akkor megvan az autonómia” – fogalmazott Szász Jenő MPSZ-elnök. Funar /Nagy-Románia Párt/ meggyőződése, hogy még 2-3 évig elhúzódik a tervezet ügye. Funar szerint a magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, és a kisebbségi törvénytervezetet kezdeményező RMDSZ diszkriminálni akarja a román többséget és a többi kisebbséget. Ugyanakkor Funar szerint vannak a román állam alkotmányát tiszteletben tartó magyarok is Romániában, ilyen például Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki levélben fordult Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus elnökéhez. Ebben az MPSZ elnöke kérte, hogy a szenátus ne szavazza meg a tervezetet. /Román össztűzben a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) EP-megfigyelői elmondták: a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szenátus elutasította a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Arra utaltak, hogy Romániának problémái lehetnek a 2006 áprilisában esedékes országjelentéssel, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet. November 24-én a Demokrata Párt képviselői a képviselőház közigazgatási bizottságában nemmel voksoltak, vagy tartózkodtak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásánál. A tervezetet végül 9 „igen”, 4 „nem” szavazattal és két tartózkodással fogadták el. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke azzal vádolta Olli Rehn EU-bővítési biztost, hogy túllépi hatáskörét, ha „pozitívan” beszél a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről, anélkül, hogy megvizsgálná a kezdeményezés alkotmányosságát. Gusa szerint a kisebbségi tervezet nem lehet része a csatlakozási kritériumoknak, ahogyan azt Gál Kinga magyarországi EP-képviselő javasolta. /Kisebbségi törvény: NLP aggodalom, DP-árulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

A Demokrata Párt (DP) nem szab ki szankciókat a képviselőház közigazgatási bizottságának demokrata tagjaira, akik elutasították a kisebbségi törvény tervezetét, közölte Emil Boc pártelnök. Megegyeztek, hogy támogatják ezt a törvénytervezetet, a Velencei Bizottság módosítási javaslataival. Monica Iacob Ridzi (DP) EP-megfigyelő kijelentette, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása nem feltétele Románia uniós csatlakozásának. A DP-képviselő nyilatkozata ellentétes a Nemzeti Liberális Párt (NLP) europarlamenti megfigyelőinek nyilatkozataival, akik azt közölték, hogy a kisebbségi törvényt az EP-képviselők Románia uniós csatlakozásának feltételeként emlegetik. Titus Corlatean (SZDP) EP-megfigyelő megerősítette Ridzi asszony nyilatkozatát, miszerint Románia EU-csatlakozásának nem feltétele a kisebbségi törvény elfogadása, a kormány által beterjesztett formában. /Ideges román európarlamenti megfigyelők. Demokrata és szociáldemokrata offenzíva a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

A Demokrata Pártnak (DP) a koalícióból való kilépésére tett javaslatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy a DP jelentős módosításokat javasolt a kisebbségi törvénytervezet esetében. – Ha egyes koalíciós vezetők nem értenek egyet a kormányprogram révén a kabinet által vállalt tervezetekkel, akkor kiléphetnek a koalícióból – mondta Markó. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: pártja nem támogatja jelenlegi formában a kisebbségi törvénytervezetet. Azt kérte, hogy töröljék a nemzeti kisebbségek autonómiatanácsának a kisebbségi oktatási intézmények és ezek tantervének kialakításában élvezett vétójogát. A DP még azt javasolta, hogy az oktatási és egyéb jogokat biztosító, a kisebbségekre vonatkozó jelentős lakossági részarány helyett az kerüljön be, hogy a nemzeti közösségek csak akkor élvezhetik ezeket a jogokat, ha az összlakosság legkevesebb 20 százalékát teszik ki. – Kiürítené a Demokrata Párt a kisebbségi törvénytervezetben meghatározott kulturális autonómiát, ha az autonómiatanácsok nem kapnak döntési jogkört – vélte Varga Attila, az RMDSZ képviselője. /Borbély Tamás: Újabb válságba sodródhat a koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Vegyes bizottságot hoz létre a D.A. Szövetség, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján kidolgozza a demokraták és liberálisok módosítási javaslatait a kisebbségi törvény kapcsán – jelentették be a kormánykoalíció vezetői december 5-én. Az RMDSZ által már megfogalmazott módosítások tartalmazzák a Velencei Bizottság ajánlásainak jó részét, de ugyanazon ajánlások alapján további módosítások dolgozhatók ki. Eugen Nicolaescu liberális szóvivő bejelentette: december 20-ig kell a közös bizottságnak kidolgoznia a javaslatokat, amelyeknek „teljes egészében” összhangban kell lenniük a Velencei Bizottság kifogásaival. A kisebbségi törvény szóba került Calin Popescu Tariceanu brüsszeli látogatásán is. A miniszterelnök a romániai euró-parlamenti megfigyelőkkel találkozva kifejtette: a kisebbségi törvény ugyan nem feltétele Románia EU-csatlakozásának, de egyike a kormányígéreteknek. December 6-i sajtóértekezletén Emil Boc DP-elnök csodálkozásának adott hangot Markó Béla erélyes válaszával kapcsolatban. Markó ugyanis szabályosan kitessékelte a koalícióból a demokratákat, akik – bár aláírták azt a koalíciós megállapodást, miszerint lényeges módosítások nélkül támogatják a kisebbségi törvény elfogadását – most éppen az ellenkezőjét cselekszik. A DP egyik javaslata arra vonatkozik, hogy az autonómia tanácsok csak konzultatív joggal rendelkezzenek, ami a kulturális autonómia ellehetetlenítését jelentené. Boc szerint a koalíció pártjainak joguk van módosító indítványt benyújtani. Nem kívánnak „túllicitálni” kisebbségi jogok terén, hangoztatta a demokraták elnöke. Elemzők szerint a demokraták attól tartanak, ha kiállnak a törvény mellett, szavazókat veszítenek. /N.-H. D., Sz. K.: Boc: nem kívánunk „túllicitálni” a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Senkinek nem áll jogában a kormányból való távozást kérni a Demokrata Párttól, azokon kívül, akik kormányzatra juttatták a pártot, Markó Bélának még kevésbé áll jogában kérni ezt, mivel ő veszélyesen közel viheti az RMDSZ-t az “erkölcstelen megoldáshoz” – jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. A DP sajtóirodájának közleménye szerint Cezar Preda úgy értékeli, hogy Markó Bélának, “aki tíz éve folyamatosan különböző kormányzatok tagja”, nem áll jogában kérni a DP távozását a kormányból. “Egy feltételszabás mögé rejtve gyanús Markó Béla kérése, hogy a kormányprogramban vállalt tervezeteiket nem támogató koalíciós vezetők távozzanak a koalícióból” – fogalmaz Preda a közleményben. A politikus kifejtette: a DP nem hajlandó “kísérletezni az alkotmányban szentesített román egységes nemzetállamiság rovására”. Markó Béla december 5-én kérte fel Emil Boc DP-elnököt, hogy vonuljon vissza a kormánykoalícióból, ha “nem képes tiszteletben tartani saját aláírását”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Akár koalíciós válságot is okozhat a kisebbségi törvény, ugyanis a liberálisokon kívül minden alakulat csak hangsúlyos módosításokkal tartja elfogadhatónak a tervezetet. Váratlanul érte az RMDSZ-t, hogy a Demokrata Párt is beállt a tervezet ellenzői közé. Először akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a demokraták nem támogatják a kisebbségi törvényt, amikor Emil Boc kijelentette: nem szankcionálja szenátorait, amiért távol maradtak, illetve a jogszabály ellen szavaztak. Azóta Boc egyre keményebben fogalmaz. Szerinte a Velencei Bizottság is ellenzi a kulturális autonómiát, valamint az autonómiatanácsot. A demokrata politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy utóbbinak vétójoga legyen, és úgy fogalmazott: Románia nem lehet a kisebbségi jogok kísérleti telepe. Valójában a Velencei Bizottság nem emel kifogást a kisebbségi törvényben megfogalmazottak ellen, sokkal inkább technikai kérdésekben kér kiigazítást. Ám ezek sem az autonómiát, sem a tanácsot nem érintik. Gyakorlatilag a PD a kabinet, illetve a kormányprogram ellen emel szót. Egyes források szerint a demokraták továbbra is előre hozott választásokat szeretnének, és a kisebbségi törvény elutasításával azt szeretnék elérni, hogy a D.A. Szövetség kiváljon a koalícióból. Ezzel nemcsak a kormány bukna meg, hanem Boc is megszabadulna Tariceanutól. Markó Béla ezzel szemben csak azt a PD-t tessékelné ki a kabinetből. A liberális miniszterelnök védelmébe vette a kormányprogramban szereplő jogszabályt és kijelentette: a kisebbségi törvényt jelenlegi formájában, módosítások nélkül kell elfogadnia a törvényhozásnak. Az ellenzéki pártok és a demokraták összesen közel 500 módosító indítványt fogalmaztak meg a tervezet kapcsán, a bizottsági munka határidejét pedig kitolták. Basescu államfő hallgat. – Toró T. Tibor a Velencei Bizottságra hivatkozva állította, hogy változtatni kellene a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételein. Az RMDSZ alsóházi frakciója szankciót helyezett kilátásba Torónak, amiért indítványáról nem egyeztetett képviselőtársaival. /Simon Judit: Két táborra szakadt a koalíció a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Traian Basescu megkérdezettek 52 százaléka bízik, derül ki a CURS felméréséből. Őt követi, Mona Musca liberális politikus, volt művelődési miniszter (47 százalék). Sorrendben a harmadik Theodor Stolojan elnöki tanácsos (35 százalék), majd Mircea Geoana (33 százalék), illetve Corneliu Vadim Tudor (32 százalék). A közvélemény-kutatás szerint a kisebbségi törvény körüli vita miatt Markó Béla volt az a politikus, akinek a bizalmi indexe a leginkább romlott (74 százalék). Őt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök követi (73 százalék), majd Ion Iliescu volt elnök (72 százalék) és Adrian Nastase (71 százalék). Mind a liberális és demokrata pártból álló D.A. Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatottsága enyhén csökkent novemberhez viszonyítva 2, illetve 3 százalékkal. A Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége mintegy 5 százalékkal ugrott meg, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP) megítélése nem módosult különösképpen. /Sz. K.: Máris érezteti hatását a kisebbségi törvény körüli vita. Növekszik a Nagy-Románia Párt és vezetőjének népszerűsége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szemfüles Cozmin Gusa felismerte a tálcán kínálkozó lehetőséget: betölteni az ellenzéki szerepkörben is eléggé szűk mozgástérben keletkezett űrt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után azonban már nem olyan egyszerű zsebpártokat felduzzasztani. Gusa és Boc, a Demokrata Párt elnöke észre sem veszik, hogy a tervezet elleni támadásaikkal a sokszor eltemetett Vadim Tudort erősítik. Ezt jelzi, hogy sok év után először a Nagy-Románia Párt támogatottsága növekedni kezdett, a közvélemény-kutatások szerint. /Salamon Márton László: A nevető harmadik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Az amerikai képviselőház egyhangú szavazással elfogadta azt a határozatot, amelyet Tom Lantos a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztett be az 1956-os magyar forradalom jövő évi ötvenedik évfordulójának a tiszteletére. A határozat méltatja az 1956-os magyar forradalmat, amely előkészítette a kommunizmus 1989-ben bekövetkezett végső összeomlását egész Közép-, és Kelet-Európában, így Magyarországon, két évvel később pedig a Szovjetunióban is. Kifejezi együttérzését a magyar népnek azokért az áldozatokért, akik életüket vesztették a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harcban 1956-ban, illetve azokért, köztük Nagy Imre miniszterelnökért, akiket a szovjet és a magyar kommunista hatóságok végeztek ki a forradalmat követően. Az amerikai képviselőház üdvözli a Magyarországon 1989 óta bekövetkezett változásokat, abban a meggyőződésben, hogy Magyarország betagolódása a NATO-ba és az Európai Unióba a szomszédos országok hasonló integrációs folyamatával együtt biztosítani fogja a békét, a stabilitást és a Kárpát-medence népei közötti egyetértést. /Amerikai képviselőházi határozat a magyar 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Aligha gondolja komolyan az RMDSZ elnöke azt, hogy a kisebbségi törvényt ellenző Demokrata Párt ki fog lépni a kormánykoalícióból, mert megszegték az egyezséget. A 6 százalék körüli súlyával az RMDSZ egy „kis párt”, amely a mérleg nyelvének szerepét eljátszhatja ugyan, de soha nem lehet „serpenyője” ennek a mérlegnek. Az RMDSZ-t csak választások közeledtével kezdi igazán komolyan venni a román politikum. Illetve akkor, amikor a magyar érdekvédelmi szervezet valamilyen formában hozzájárul a politikai színtér megváltoztatásához. A mostani helyzet megoldására is egy precendensben kellene keresni a megoldást. Valamikor 1995 februárjában az RMDSZ kilépett a Demokratikus Konvencióból. Emil Constantinescu taktikázásáról volt szó, amelynek meg is volt az eredménye: a Konvenció megnyerte a választásokat, és kormányra lépett, az RMDSZ-szel az oldalán. Ez követendő példa lehetne ma is, írta Salamon Márton László, a lap vezető szerkesztője. /Salamon Márton László: Aligha. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Kiiktatná a készülő kisebbségi törvényből a kulturális autonómiatanácsokra vonatkozó cikkelyeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD). A kormánykoalíció két legerősebb pártjának a vezetői erről december 12-én állapodtak meg. A megegyezésről Eugen Nicolaescu, a PNL szóvivője számolt be. Azt javasolják, hogy azokat a hatásköröket, amelyek a tervezetben a kisebbségek kulturális autonómiáját megtestesítő autonómiatanácsoknak szántak, ruházzák át az Országos Diszkriminációellenes Tanácsra. /NL–PD-összefogás az autonómia ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Elölről kellett kezdenie az RMDSZ-nek az egyeztetéseket a demokratákkal a kisebbségi törvénytervezetről. Márton Árpád hangsúlyozta, csakis a demokratákkal folytat egyeztetést az RMDSZ. A liberálisok megszavazzák a törvényt, ha az összhangban van a Velencei Bizottság ajánlásaival. A december 13-i tanácskozás alkalmával a korábbi egyezségek felborultak, a demokrata párti politikusok kijelentették, hogy frakció többsége nem értett egyet az előző napon született megállapodásokkal. A DP-sek szerint a törvényben a nemzeti kisebbség fogalom helyett alkalmasabb volna a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” megnevezés. /(székely): Demokrata szabotázs a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Holtpontra jutott a kisebbségi törvénytervezet kapcsán az RMDSZ és a Demokrata Párt (DP) között folytatott egyeztetések, jelentette ki Emil Boc, a DP elnöke. Hozzátette: pártja mind a Moscovici-jelentést, mint az Európai Unió többi testületének vélekedését csupán ajánlásjellegűnek tekinti. Romániának lesz egy kisebbségi törvénye, de létrehozásánál csak két szempontot vehetnek figyelembe: a hazai alkotmányos előírásokat, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményeket. A DP továbbra is ellenzi, hogy létrehozzák a netalán vétójoggal is felruházott kisebbségi autonómiatanácsokat. Boc szerint a céloknak tökéletesen megfelel a 19 elismert kisebbséget tömörítő, jelenleg is létező kisebbségi tanács. Az RMDSZ honatyái válaszolnak erre: az RMDSZ elutasíthatja a parlamentben a DP törvényhozási kezdeményezéseit. /B. T., E.-R. F.: Holtponton a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Jobb egy halasztás, mint egy rossz szavazás – így értékelte Kolozsváron évzáró sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségi törvénytervezet vitájának jövőre halasztását. Emlékeztetett: a Demokrata Párt komoly kifogásokat emelt, ezért a vitáik a következő hetekben folytatódnak. Az RMDSZ idei egyik kudarca a kisebbségi törvénytervezethez kapcsolódik. A szövetségi elnök az eredmények közé sorolta, hogy számos fontos probléma megoldásához hozzájárultak. /(borbély): Markó az RMDSZ 2005-ös sikereiről és kudarcairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Markó szerint a koalíción belül az RMDSZ elég jól teljesített. Eredményként könyvelhető el, hogy az autópálya építése folytatódik. Markó továbbra is problémának látja, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogatási rendszer ki van szolgáltatva a különböző kormányok ötleteinek. A Communitas Alapítvány jobbára pótolni tudja a kieső magyarországi támogatásokat. Arányaiban Magyarországról jön a nagyobb támogatás, de ha hozzászámítjuk, hogy az idén a magyar egyházaknak, iskoláknak kormánytartalékból sokmilliárdos támogatást adtak, tehát ha a tervezett költségvetés fölötti összegekről beszélnek, akkor ma már valószínűleg több az, ami a román költségvetésből érkezik. A Bolyai Egyetem körüli vitákkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja: az önálló magyar karok létrehozását akarják. Ezt nem utcai tüntetésekkel kell ezt megoldani, jelezte Markó, de nem tartja rossznak, hogy az egyetemen belül magyar oktatók kezükbe vették a kezdeményezést. /Salamon Márton László: Gálickövek és állóháború. Markó Béla RMDSZ-elnök bízik a koalíció együttmaradásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A kisebbségi törvény vitája során a Demokrata Párt (DP) nem tágít korábban megfogalmazott álláspontjától, közölte a párt elnöke, Emil Boc. Szerinte a megalakítandó kulturális autonómia tanácsnak csak konzultatív szerepe lehet. /Kisebbségi törvénytervezet: a DP hajthatatlan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Az utóbbi időben lezajlott események több tanulsággal is bírnak a Kolozs megyei RMDSZ elnöksége számára: a koalíciós partnerek továbbra is megbízhatatlanok, legtöbb esetben rosszul sül el, ha engednek az RMDSZ központja által gyakorolt nyomásnak. Emil Boc polgármester sorozatos átveréseit látva, a kolozsvári magyar közösségen belül egyre többen vélekednek úgy, jobb nélkülük, mint velük. A gödörtömés kapcsán Boc meglehetősen kétszínűen játszott. Az Főtér-ügy példája annak, hogy az RMDSZ egyáltalán nem bízhat koalíciós partnereiben. A másik a különböző decentralizált intézmények élére kinevezett igazgatók kérdése. Jelen pillanatban csupán egy ügynökség élén van magyar vezető, az is csak január 9-től. (Több mint másfél év telt el a helyhatósági választások óta). Értesülések szerint a D.A. Szövetség helyi képviselői hallgatólagosan egyetértenek azzal, hogy a számukra kulcsfontosságú pozíciót magyar nemzetiségű személy nem tölthet be. A koalíciós partnerek megszegték a szabályokat az alprefektusi tisztség esetében is. A felek megállapodtak abban, hogy ez a funkció az RMDSZ-t illeti meg. Mégis, a Demokrata Párt Cynthia Curtot, a polgármester közeli munkatársát küldte versenyvizsgára, noha az egyezség az volt: nincs ellenjelölt. /Kiss Olivér: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Folytatódik az RMDSZ és a Demokrata Párt (DP) közötti háború a kisebbségi törvény ügyében. A demokraták új tervezettel álltak elő, amelyből hiányzik a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet. A DP-be olvadt Vatra Romaneasca nacionalista szervezet tagja, Valeriu Tabara nyilatkozta: ebben a változatban még érintőlegesen sincs szó autonómiatanácsokról. – Semmilyen formában nem lehet belemenni az autonómiatanácsok létrehozásába, az erre vonatkozó fejezet minden passzusa alkotmánysértő – nyilatkozta a Tabara. Kelemen Hunor képviselő jelezte, az RMDSZ a sajtóból értesült erről az új tervezetről. Emlékeztetett, hogy a koalíció létrehozásakor a kormánypártok között egyezség született az RMDSZ által megfogalmazott kisebbségi törvénytervezetnek változatlan formában történő elfogadásáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a DP tervezetéről szóló sajtóhírnek az a célja, hogy bizonytalanságot keltsen a kormánykoalícióban. /Sz. K.: Kulturális autonómia nélküli új kisebbségi törvénytervezet? Vátrás szósszal leöntött tréfát szolgál Boc az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Az RMDSZ a folyamatos provokációk ellenére kormányon marad és a 2006-os év politikai stabilizációs tényezője kíván lenni a román kormányban és a parlamentben egyaránt. Így foglalható össze Markó Béla szövetségi elnök január 11-i nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a Demokrata Párt (PD) teljesen kiiktatná a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról. Markó szerint a PD-nek el kell döntenie, hogy az RMDSZ-el vagy a Nagy-Románia Párttal akar koalíciót. /Gujdár Gabriella: A provokációk ellenére kormányon marad az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Ismét vita volt a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ elnöke között a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Emil Boc reagált Markó Béla nyilatkozatára, miszerint az RMDSZ megvétózhatja a DP-nek az Európai Néppártba (EPP) való felvételét, ha nem szavazzák meg a kisebbségi törvénytervezet. Boc zsarolással vádolta az RMDSZ-t, ugyanakkor leszögezte: tiszteli magyar kollégáit, akikkel együtt, reméli, sikerül elfogadható szövegváltozatban megállapodni a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Markó Béla a DP-elnök nyilatkozatára reagálva elmondta, továbbra is támogatják az egyelőre csak megfigyelői tagsággal rendelkező demokratákat abban, hogy teljes jogú tagszervezetévé váljanak az EPP-nek. Ugyanakkor a kormányzó partnerét Markó az általuk alkalmazott szélsőségesen nacionalista retorikára figyelmeztetette. – A kisebbségi törvénytervezet elfogadásának nincs értelme a kulturális autonómia nélkül, jelentette ki Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor. /Folytatódik az RMDSZ–DP szócsata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Nem írnak alá Kolozs megyében helyi koalíciós megállapodást – tették egyértelművé a három legerősebb kormánypárt politikusai /Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke, Boros János RMDSZ-es alpolgármester és Adrian Popa, a Nemzeti Liberális Párt kolozsvári szervezetének vezetője/ január 12-én Kolozsváron. Az országos egyezség megszületésekor a három párt országos vezetői szorgalmazták a megyei egyezségek megkötését is. Hasonlóan nyilatkozott tavaly László Attila is, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. /B. T.: Nem lesz Kolozs megyei koalíciós megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincsenek már viták, a szerződés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Kijelentette ki, hogy ha a Demokrata Párt az Európai Néppárt (EPP) tagja akar lenni, tudomásul kell vennie, hogy az EPP-ben nem fogadható el semmiféle szélsőséges megnyilatkozás sem nemzeti, sem más kérdésben. Markó az RMDSZ abszolút prioritásának az európai uniós csatlakozást nevezte. Az RMDSZ nem fogad el lényegi változtatást a kisebbségi törvényben, hangsúlyozta. /Markó Béla: Nem fogadunk el lényegi változtatásokat a kisebbségi törvényben! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

„Emil Boc kijelentései elhamarkodottak, mert még fiatal, és nincs tapasztalata a politikában” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikus Emil Boc azon kijelentéseire reagált, melyek szerint az RMDSZ zsarolni próbálja a Demokrata Pártot: ha nem fogadja el a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ megvétózza a demokraták Európai Néppártba való felvételét. Markó szerint erről szó sincs, de a demokratáknak el kell fogadniuk, hogy Európában nincs helye a nacionalizmusnak. Markó a jövő év kiemelt céljaként jelölte meg az infrastruktúra fejlesztését is, sajnálatosnak nevezve, hogy a politikai viták miatt tavaly egyetlen méter sem épült az észak-erdélyi autópályából. „Ebben az évben sok pénz érkezik az országba, sok lehetőség rejlik ebben, viszont ezek csak lehetőségek. Ezért az RMDSZ legnagyobb feladata, hogy a prioritások mellé oda tudja tenni a szervezeti hátteret – fejtette ki Takács Csaba hangsúlyozva. /Bögözi Attila: Markó: Boc tapasztalatlan politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A Konzervatív Párt lépése, a Román Nemzeti Egységpárt bekebelezése – feltűnést keltett. Dan Voiculescu tömörülése rendhagyónak számít a pártelnök médiabirodalma miatt. Ez a fúzió veszélyes lehet, hiszen ezzel a rossz emlékezetű Román Nemzeti Egységpárt kormányzati tényezővé vált. Funar egykori tömörülése ugyan már régen nem a régi, a hír mégis aggasztó. Az Egységpárt 54 ezer taggal, 378 helyi tanácsossal és 14 községi polgármesterrel rendelkezik, élén a pojáca Funarnál körmönfontabb katona-politikus áll. Mircea Chelaru korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, mígnem menesztették, miután Antonescu-szoboravatón vett rész. Chelaru a hadsereg közbelépésével akarta megvédeni az autonómia-törekvésektől (Erdély mellett) Olténiát és Dobrudzsát is, és alapító tagja lett a Romániai Katonák Országos Egyesületének, amely a hadsereg becsületének és méltóságának megvédését tűzte célul. Mircea Chelaru megőrizte hadseregen belüli kapcsolatait. A katonák, tisztek körében fogékony talajra talál a nacionalizmus, a hadsereg kaszárnyáiban nem is olyan régen még kötelező volt az előfizetés Tudor magyarelleness szennylapjára. Elgondolkodtató, hogy Chelaru személyében már az Egységpárt második elnökét invitáltak be a kormánykoalícióba, Valeriu Tabara után, akit a Demokrata Párt éppen a kisebbségi törvénytervezet véleményezésével bízott meg. /Bogdán Tibor: Álhumanizmus és valódi nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő kijelentette, az MPSZ és az RMDSZ azonos érdekeket követ a területi autonómia kapcsán, de az utóbbi uralni kívánja az egész magyar közösséget és egyedül akarja kézben tartani az autonómia problémáját. /Kormánypárti támadás az RMDSZ ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./