Markó Béla RMDSZ-elnök viselkedésének „elítélése” mellett szavazott március 20-i ülésén Bodzaforduló helyi tanácsa, továbbá a testület megbízta Gheorghe Baciut, a település polgármesterét, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnökét, hogy nyilvánosan szólítsa fel a szövetségi elnököt, mondjon le miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. A székelyföldi románság azért fakadt ki Markó Béla ellen, mivel a politikus március 15-én Kézdivásárhelyen elmondott beszédében kijelentette: Székelyföldön mindenkinek beszélnie kell magyarul. – Kovászna, Hargita, de Erdély románsága is mélyen sértve érzi magát – mondta Baciu. A DP Kovászna megyei elnöke ugyanakkor arról is beszámolt, Hargita és Kovászna megye románsága, a politikai, civil és egyházi szervezetek képviselői egyaránt találkozni szeretnének Traian Basescu államfővel, hogy ismertessék a székelyföldi román közösség gondjait. Markó Béla a Kossuth Rádiónak nyilatkozva visszautasította a Konzervatív Párt követelését, hogy kérjen bocsánatot, vagy mondjon le kormányfő-helyettesi posztjáról a március 15-i kijelentése miatt. /Az RMDSZ elnökének lemondását követelik a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Mindössze három hétig tartott az a remény, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) összeolvad a Demokrata Párttal (DP), azonban kiderült: az egykori parasztpártiak és a demokraták összeférhetetlenek. A továbbiakban választási együttműködés tető alá hozatalán dolgoznak. /Borbély Tamás: Elmarad a DP–KDNP fúzió. A két párt nem zárkózik el az együttműködéstől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Mind a Fidesz, mind az elnök hivatala cáfolta, hogy Traian Basescu elnök jelen lesz a Fidesz, a nagyobbik magyarországi ellenzéki párt április 2-ra meghirdetett nagygyűlésén. Az erről szóló híresztelések A Hét című hetilapban megjelent cikk kapcsán kaptak lábra. A Mélyponton a Fidesz külföldi megítélése – Basescuval pótolják Merkelt? című írás nem hivatkozik forrásra. Szász Attila államtanácsos tagja annak a delegációnak, amely a Néppárt római kongresszusán az RMDSZ-t képviseli. Az államtanácsos nem akarta elhinni, hogy Traian Basescu elmegy Rómába, képviselni a Demokrata Pártot. A Demokrata Párt 2005-ben doktrínát váltott, és eldöntötte: a baloldali szociáldemokrácia helyett a jövőben a jobb-közép néppárti ideológiát követi. Ennek megfelelően kérte felvételét az Európai Néppártba, amelyben jelenleg megfigyelői státust tölt be. A kisebbségi törvény kapcsán felmerült ellentétek kapcsán az RMDSZ jelezte: ha a PD nem változtat magatartásán, az RMDSZ használja fogja vétójogát, amikor az EPP-nek a Demokrata Párt teljes jogú tagságáról kell döntenie. /Basescu képviseli a PD-t a Néppárt kongresszusán. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Előzmény: M. László Ferenc: Penészes széna. Mélyponton a Fidesz külföldi megítélése – Basescuval pótolják Merkelt? = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23./

A képviselőházi frakcióvezetők március 27-én jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat, közölte Bogdan Olteanu házelnök. A testület két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke arra kérte Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a kisebbségi törvényt, amennyiben az tartalmazza a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. /Felgyorsul a kisebbségi törvény vitája? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Meglepetésre Corneliu Turianu egykori bírát választották meg március 28-án a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnökének. Constantin Ticu Dumitrescu, a szekustörvény kezdeményezője bejelentette, nem kíván egyszerű tagja lenni a testületnek, és visszalépett. Példáját követte a bizottság frissen megválasztott alelnöke, Dan Lazea is. A bizottság elnökére vonatkozó koalíciós egyezséget a Demokrata Párt rúgta fel. A testület titkára Constantin Buchet lesz, akit a Nagy-Románia Párt (NRP) jelölt, és aki hat szavazattal győzte le ellenjelöltjét, Csendes Lászlót, akit az RMDSZ delegált a testületbe. Az ülés után Ticu Dumitrescu elmondta, előre megtervezett „aknamunkának” az eredménye ez, politikai vonalon akadályozták meg, hogy a testület elnöke legyen. „A titkosszolgálatok pánikba estek, amikor megtudták, hogy én kerülhetek az átvilágító bizottság élére”, mondotta. Hozzátette: „Mindez azt bizonyítja, hogy tulajdonképpen senki, a jelenlegi hatalom sem akarja leleplezni a volt szekusokat”. /Papp Annamária: Meglepetés az átvilágító bizottságban. Turianut választották Dumitrescu helyett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Március 28-án a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre amiatt a nyilatkozata miatt, amely szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte. A közelmúltban a román nacionalista pártok, velük a kormánykoalícióban szövetséges Demokrata Párt is össztüzet zúdítottak az RMDSZ szenátorra annak kapcsán, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kétharmados többséggel elfogadta a nemzetről szóló jelentését. Ebben a jelentésben szerintük Frunda György merényletet követett el az egységes, oszthatatlan nemzetállam ellen. Emiatt a szenátor szankcionálását és az ET- küldöttség vezetői tisztségéből való leváltását követelték. A szenátort két héttel ezelőtt a parlament két házának jogi bizottságai elé citálták, hogy magyarázza meg, hogyan képzeli a kijelentését. A meghallgatás nyomán a jogi bizottságok úgy döntöttek, hogy nem történt alkotmánysértés, és hogy Frunda Györgyöt nem kell leváltani a román delegáció éléről. Ezt a döntést támadta meg a Nagy-Románia Párt. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is tett már nyilatkozatot az ügyben, hangsúlyozva, hogy Frunda György nem vonható felelősségre a véleménye miatt. /(mózes): Újabb PRM-támadás Frunda György ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) mintegy 30 alkalmazottja élő láncot alkotott az intézmény székháza előtt, így jelezve, hogy Constantin Ticu Dumitrescut támogatják a testület elnöki tisztségének betöltésére. Az alkalmazottak petíciót írtak alá Dumitrescu támogatására, ezt elküldik az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére, és az Európai Bizottság bukaresti delegációjának is. Tiltakozásának adott hangot több ismert romániai civil szervezet is. Az alkalmazottak akkor kezdték el akciójukat, amikor Dumitrescu elmondta: fenyegető telefonhívásokat kap szekusoktól, a hírszerzéstől. „Dumitrescu félreállításával, az NLP–DP protokollum megszegésével, a partnerek előtt vállalt kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával a DP egyértelműen megerősíti, hogy távozni kíván a D.A. Szövetségből”, fogalmaz Motreanu, az NLP főtitkár. Tariceanu kormányfő távozásra szólította fel Turianut. Tariceanu szerint az eset mélységesen megrendítette a liberálisok és a demokraták közti bizalmat. Corneliu Turianu kijelentette: esze ágában sincs visszalépni. /Felsorakozik a civil társadalom Dumitrescu mögé. Koalíciós válsághoz vezethet az átvilágító bizottsági „puccs”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Máté András Levente képviselő, a jogi bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a kisebbségi törvény vitájában a tizenkettedik szakasznál tartanak. A kisebbség meghatározásánál az RMDSZ tervezetét elfogadták: a kisebbség olyan közösség, amely kötődik az ország területéhez, történelméhez és kultúrájához. Az elfogadott rész államalkotó tényezőként ismeri el a kisebbségeket. Az eddigi vitákban a Demokrata Párt akadékoskodott a legtöbbet. /Szőcs Levente: Három hét az ötödik fejezetig. Interjú Máté András Levente képviselővel a kisebbségi törvény bizottsági vitájáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Traian Basescu államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnökségének megválasztását és Constantin Ticu Dumitrescu félreállítását. „Egy alaptalan, demagóg és felelőtlen kampány indult, amely szerint az államfő nem kívánja a Szekuritáté leleplezését” – jelentette ki Basescu. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, PNL-elnök kijelentette, hozzáállás-változtatást vár a koalíciós partner PD-től a CNSAS ügyében. A Demokrata Párt nem volt hajlandó eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja meg Corneliu Turianu CNSAS-elnöktől a politikai támogatást, és kérje fel a visszalépésre. A CNSAS-dolgozókkal a civil társadalom számos jelentős képviselője is szolidaritást vállalt. Az intézményhez jött többek között Ana Blandiana költő és Mircea Toma, az Academia Catavencu vezetője is. Az átvizsgáló testületből Csendes László, Mircea Dinescu, Constantin Ticu Dumitrescu és Octavian Secasiu beadványt juttatott el a parlament alsóházához. Ebben felhívják a figyelmet, hogy sérült a testület vezetőségének megválasztási procedúrája, mivel egy testületi tag – a demokraták által jelölt és a CNSAS alelnökévé választott Dan Lazea – nem szavazott szabadon. Az átvilágító testület több tagja szerint Dan Lazea-ra a szavazás napján valakik akkora nyomást gyakoroltak, hogy a fiatal politikus, miután vélhetően Ticu Dumitrescu helyett Corneliu Turianura szavazott, azonnal beadta lemondását, és azóta senki nem tud róla semmit. /Gujdár Gabriella: Koalíciós kenyértörés következik? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Felemás sikerrel járt az RMDSZ küldöttsége Rómában, ahol az Európai Néppárt (EPP) kongresszusát tartják. Míg a szövetségnek nem sikerült elfogadtatnia azt a határozattervezetet, miszerint a néppárt tagszervezetei támogassák a kisebbségi törvénytervezetet, addig sikerült elérniük, hogy a legerősebb europarlamenti frakció támogassa Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozását. – Az RMDSZ-nek nem sikerült az Európai Néppártban (EPP) arra kényszeríteni a Demokrata Pártot (DP), hogy elfogadja a kisebbségi törvényt – áll a DP közleményében. A dokumentum szerint az Európai Néppárt (EPP) római kongresszusa elutasította az RMDSZ által ezzel kapcsolatban sürgősségi eljárással benyújtott határozattervezetet. A dokumentum előírta volna, hogy a néppárt romániai tagjai támogassák a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a kormány által elfogadott formában. Emil Boc DP-elnök az EPP kongresszus előtt is megismételte a már jól ismert érveit. E szerint elfogadhatatlan, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának vétójoga legyen a köztisztségekbe való kinevezések kapcsán Boc szerint nincs összhangban a nemzetközi kisebbség-szakértői testület ajánlásaival, hogy etnikai alapon a román állami intézményekkel párhuzamos struktúrák jöjjenek létre. Az RMDSZ küldöttsége megbeszéléseket folytatott az EPP vezetőivel, több találkozón, véleménycserén vett részt. Markó Bélának találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is, akit az EPP ismét alelnöknek jelölt e tisztújító kongresszuson. /Részleges RMDSZ-siker Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Március 31-én beszédet mondott Basescu elnök az Európai Néppárt római kongresszusán, a Demokrata Pártot képviselve. Az elnök arról biztosította a néppárt politikusait, hogy Románia 2007-es csatlakozása nem okoz majd gondot az Európai Uniónak. Felháborodásának adott hangot a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana amiatt, hogy az államfő elutazott Rómába az EPP kongresszusára. Az alkotmány szerint az ország elnökének tartózkodnia kell a politikai tevékenységtől. /Basescu DP logóval lobbizott a demokratáknak az EPP-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: az Európai Néppárt (EPP) következő állandó bizottsági ülésén tárgyalja meg azt az RMDSZ által benyújtott határozattervezetet, amelynek elfogadása arra kötelezné az EPP hazai tagjait, hogy a kisebbségi törvényt támogassák. A Demokrata Párt (DP) ezzel szemben azt közölte, hogy az RMDSZ-nek az a próbálkozása, amellyel a kisebbségi törvényről szóló határozatot a római EPP-fórum napirendjére próbálta tűzni, kudarcot vallott. Borbély László pontosítása szerint a néppárti fórum nem utasította el az RMDSZ határozattervezetét, csak elnapolta annak megvitatását. /EPP-döntés várható a kisebbségi törvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Nem ért egyet az új önálló magyar egyetem létrehozásával Mihail Hardau oktatási miniszter, aki szerint a magyar nyelvű oktatás tekintetében semmilyen korlátozás nem létezik. „A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a multikulturális egyetem mintapéldája, ezért szerintem az oktatás kettészakítása nem célszerű” – mondta a miniszter. A magyarul tanuló diákok esetében a román állam által nyújtott fejenkénti finanszírozás értéke 20 százalékkal nagyobb a román diákoknak biztosított támogatáshoz képest – magyarázta a miniszter. Előzőleg Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki egyben oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettes, kifejtette: egyszerre kell küzdeni a BBTE-n létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért. Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE szétválasztásával kell megalapítani, hiszen a többnemzetiségű Erdélyben szükség van ilyen intézményre. Az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata Pártot képviselő Mihail Hardau miniszter nyilatkozata akkor hangzott el, amikor a magyar érdekképviseleti szervezet nyílt konfliktusban áll a demokratákkal a kisebbségi törvénytervezet akadályoztatása miatt. /B. T.: Miniszteri „nem” az önálló magyar egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Néppárti csúcs Rómában: RMDSZ, Parasztpárt és a nevető harmadik PD Románia elnökeként vettem részt a néppárti kongresszuson – jelentette ki Rómából hazatérve Traian Basescu. Az államfő ezzel cáfolta, hogy egykori alakulata, a Demokrata Párt néppárti tagságáért lobbizott az Európai Néppárt (EPP) összejövetelén. A meghívást Románia államfőjeként kapta, nyilatkozta az elnök. Traian Basescu tagadta, hogy neki vagy a Demokrata Pártnak köze lett volna ahhoz, hogy beszéde közben a háttérben Románia zászlaja, illetve a PD jelvénye volt látható. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint szerencsétlen balesetről van szó, amelyért azonban azok tehetők felelőssé, akik „túlfeszítették a húrt és kierőszakolták a logó jelenlétét”. Markó szerint „meglehetősen furcsa” az államfő Traian Basescu jelenléte egy pártszövetség kongresszusán, viszont hasznos is, mert így tolmácsolhatta a csatlakozással kapcsolatos üzenetét. Az Európai Néppárt elvárja a PD-től, hogy elítélje a kommunizmust – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint az EPP nem kényszeríti rá akaratát egyetlen pártra sem, de az átvilágító bizottsággal kapcsolatos álláspontja biztosan nem válik javukra a demokratáknak. Előzőleg az államfő közölte, csak azt követően hajlandó elítélni a kommunizmust, hogy a bukott rendszerről alapos, történelmi tanulmány készül. /(Szőcs Levente): Néppárti csúcs Rómában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Egy polgármestere és egy második fordulóba jutott jelöltje van az RMDSZ-nek az április 2-án, vasárnap tartott időközi önkormányzati választás után. Esztelneken Varga Attila a szavazatok 80,5 százalékával szerezte meg a polgármesteri széket. Temes megyében a tavalyi bánsági árvízben szinte teljesen elpusztult Fény községben, a mintegy 15 százalékban magyarlakta községben második fordulóba jutott az időközi polgármester-választáson az RMDSZ által jelölt Mészáros István. A Szatmár megyei Avasújvárosban nem sikerült RMDSZ-többségű tanácsot létrehozni, az RMDSZ és a PSD 6-6, a PD 3 tanácsosi helyet szerzett. /Pozitív RMDSZ-mérleg az időközi választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Esztelneken az időközi választáson a községi képviselőjelöltekre leadott 702 érvényes szavazatból 616-ot az RMDSZ, 86-ot pedig a független Romeo Crisan kapott. A polgármester-választás esetében Varga Attila megbízott községvezető, az RMDSZ polgármesterjelöltje 593 szavazattal győzte le a függetlenként induló Marti Emíliát, aki 144 vok­sot összesített.   /(Iochom): Varga Attila a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság további érveket sorakozatott fel az önálló Bolyai Egyetem mellett, melyet a Szabadság folytatásokban közölt. Februárban 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra nem érkezett válasz. A román álláspont: sehol a világon nincsenek nyelvi alapon szervezett egyetemek vagy karok. Román álláspont: a magyar népesség körében az országos átlagnak megfelelő a felsőfokú végzettségűek aránya. Valójában a felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60 % a magyar népességben csupán 4,48 %, mintegy 30 000-rel kevesebb mint elvárható volna. A 2004/2005-ös adatok szerint 10 000 román lakosra 300 egyetemista jut, de 10 000 magyar lakosra mindössze 207, ami súlyos diszkriminációnak tekinthető. Román álláspont: a romániai magyar egyetemi hallgatók tekintélyes része Magyarországon tanul, ezért nem indokolt egy állami magyar egyetem fenntartása. Valójában körülbelül 2900 román állampolgárságú magyar diák tanul magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Ez kevesebb, mint a romániai magyar egyetemi hallgatók 10 %-a. A BBTE vezetői szerint a BBTE magyar tagozata széleskörű autonómiának örvend. Ez nem igaz. Az egyetem szenátusa figyelembe sem vette 149 magyar oktatónak három magyar tannyelvű kar létesítésére vonatkozó kérését, a Matematika-Informatika Kar tanácsa is elutasította az informatika szakos magyar oktatók egyöntetű kérését, hogy hozzanak létre magyar tannyelvű informatika tanszéket. A BBTE jogi karán a román kari vezetés megakadályozta a magyar oktatás megszervezését, melynek következtében jelenleg mindössze egyetlenegy főállású magyar oktató dolgozik a jogi karon. A magyar tagozat órái gyakran több tanszéken vannak szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre. Mivel nincs döntéshozói szerepkörük, a magyar oktatók gyűlései informálisak. A BBTE vezetőinek álláspontja: a magyar karok és az önálló magyar egyetem létesítése nincs megtervezve. Valójában 1998-ban részletes terv készült egy magyar egyetemi campus megvalósítására, de a román vezetés megakadályozta ezt. Román álláspont: a magyar oktatók megfelelő arányban képviseltetik magukat az egyetem vezetőségében. A valóság: míg a Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után a dékánok fele magyar nemzetiségű volt, ma már csak a két teológiai kar dékánja magyar. Egyetlen természet-, humán- vagy társadalomtudományi karnak sincs magyar dékánja. Román álláspont: a BBTE multikulturális egyetem. Valójában az egyetemnek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. Az egyetem csak román nyelven ad ki okleveleket. Román álláspont: a magyar egyetem, a magyar karok elveszítenék az egyetemi könyvtárakban levő könyveket. Valójában a könyvek a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár leltárába tartoznak, nem pedig a BBTE leltárába. Tariceanu miniszterelnök épp a román–magyar közös kormányülést követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy nem ért egyet a BBTE magyar tannyelvű karainak létrehozásával. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium nyilvános állásfoglalásban és az egyetemnek küldött miniszteri átiratban közölte, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával. Emil Boc, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt elnöke és egyben Kolozsvár polgármestere szintén nyilvános állásfoglalásban vetette el a magyar karok létrehozásának tervét. Az egyetem vezetői nyilatkozatok egész sorában támadták a magyar oktatók önállósulási törekvéseit, és fenyegették az ügy támogatóit. Román álláspont: érthetetlen a magyar oktatók elégedetlensége, hiszen az ország összes állami egyeteme közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosítja a legtöbb jogot a magyar felsőoktatás számára. Valójában a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a BBTE-vel szemben megvalósította a tényleges kétnyelvűséget: egy román és egy magyar tagozattal működik, a beiskolázott diákok fele-fele kerül az egyes tagozatokhoz. A szakok indításáról a tagozatok önállóan döntenek. Karok nincsenek, az egyes tagozatok önállóan szervezhetnek tanszékeket, az intézménynek mind a román, mind pedig a magyar hivatalos nyelve. A Bolyai Kezdeményező Bizottság három vezetője rágalmazó és fenyegető levelet kapott az egyetem rektorától, ami szintén megjelent az egyetem hivatalos lapjában. A levélben a rektor retorziókat is kilátásba helyezett. /Bolyai Kezdeményező Bizottság: Tények, érvek az önálló Bolyai Egyetem ügyében. Kiegészítés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7., folyt: ápr. 10., 13./

A nézeteltérések tisztázására szólította fel a Nemzeti Liberális Pártot és a Demokrata Pártot április 7-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Olli Rehn bővítési biztos nyilatkozatára: politikai stabilitásra van szükség, ha Románia 2007. január 1-jétől az unió tagja akar lenni. Markó szerint a romániai magyarság érdeke, hogy ne halasszák el a csatlakozást. ,,Nem lenne jó, ha 2006-ban előrehozott választásokat kellene tartani” – jelentette ki Markó Béla. /(-kas): Együttműködésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Megbízatásunk négy évre szól – hangsúlyozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, cáfolva a D. A. Szövetség szakadásának hírét. A liberális elnök elmondta: a PNL a hatékony kormányzásban a D. A. Szövetségre alapoz a továbbiakban is. Az eddiginél hatékonyabb egyeztetési mechanizmus kialakításában állapodott meg a D.A. Szövetség két tagpártja. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatát a Demokrata Párt (PD) elfogadta. /Sz. L.: Mégsem szakad a D. A. Szövetség? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A PC a demokratákkal és az ellenzékkel vállvetve szavazott a kormány ellen április 13-án. A konzervatív párti (PC) javaslat – amely az alapélelmiszerek áfáját kilenc százalékra csökkenti – nem élvezte sem a kormány, sem a szakbizottságok támogatását, de elnyerte a Demokrata Párt szenátorainak tetszését, és a szociáldemokraták, valamint a nagy-romániások támogatásával megszavazták. /: I. I. Cs.: Váratlan koalíció alakult a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Az Európai Néppárt frakció kiállt Frunda György mellett. Az ülésén a csoport elnöke felvetette a szolidaritás kérdését annak kapcsán, hogy Romániában támadták Frunda Györgyöt a nemzetről szóló jelentése miatt. Az elnök tájékoztatást kért az ügyről. Frunda elmondta, hogy Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke, követelte, vagy tegyen lojalitási esküt, vagy váltsák le az ET- küldöttség éléről. Frunda megköszönte az Európai Néppárt támogatását és azt kérte, hogy hallgassák meg a Demokrata Párt képviselőit is, akik nem voltak jelen. Utólag Demokrata Párt képviselői számon kérték, hogy Fruda miért beszélt a dologról. Leváltását már nem kérik, de politikai zaklatása még nem ért véget, jelezte Frunda. /Mózes Edith: Kollegialitás és szolidaritás az Európa Tanácsban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

A szenátus közigazgatási bizottságának titkári tisztségét betöltő Gheorghe Funar szenátor, a Nagy–Románia Párt főtitkára ígérte: az RMDSZ parlamenti tisztségviselői egy hét múlva már nem lesznek tagjai a parlamentnek. A magyargyűlöletéről közismert egykori kolozsvári polgármester szerint a jelenleg kormányon lévő „fekete négyes” (PNL, PD, RMDSZ, PC) gyászba borította egész Romániát az elmúlt években. A jelenleg hatalmon lévők, nem is akarják megoldani az ország problémáit. Minden idejüket leköti a fosztogatás, állította. Az RMDSZ kormányon van, ez a románok számára fájdalom, Magyarország és a magyar irredentizmus számára nagyon előnyös dolog, jelentette ki. Funar jelezte, komoly meglepetést készítenek az RMDSZ–esek számára. /Fodor István: Funar: jövő héttől az RMDSZ nem lesz parlamenti párt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke az Európai Néppárt küldöttségével való találkozó után kijelentette, hogy Románia be fogja tartani a kisebbségekre vonatkozó európai szabványokat, de nem válhat kísérleti tereppé olyan jogok alkalmazásában, amelyeket más országok nem biztosítottak nemzeti kisebbségek számára. Gál Kinga euro-képviselő kijelentette a DP elnökével folytatott megbeszélés után, hogy a romániai magyar kisebbség jogainak kérdését felvetette mind az Európai Bizottságban, mint pedig az Európai Néppárt küldötteinek Traian Basescuval való találkozóján. /“Románia nem kísérleti terep”. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter nem annyira a korrupció gyökereinek kiirtását szorgalmazza, hanem az úgynevezett nagy halak kifogásával szeretne dicsekedni. Ezzel a politikai ellenfeleket is le lehet járatni. A liberális Dinu Patriciu és a szociáldemokrata Adrian Nastase ellen heteken, hónapokon át folyt az ügyészségi és médiahajsza. Az ellenük felhozott vádakat nem sikerült bizonyítani, a közvélemény szemében mégis lejáratták őket. Az RMDSZ is sorra került. Főleg az Evenimentul Zileiben indult RMDSZ-ellenes médiakampány. A lapban előbb Frunda György „hazaárulása”, Verestóy Attila vagyonszerzése, majd az RMDSZ korrupcióellenes harcot „fékező” magatartása szolgáltatott témát a semmilyen terhelő adatot sem tartalmazó cikkek közlésére. Egy magyar és egy román nyelvű napilap május 2-án egyszerre hozta nyilvánosságra, hogy Markó Béla az elmúlt évben irodalmi műveinek szerzői jogdíjából 90 ezer új lejt keresett. Bár Markó világosan kifejti nekik, jövedelme abból származik, hogy egy magyarországi kiadónak öt évre eladta verseinek kiadási jogát, az RMDSZ-szel szembenálló magyar szervezetekhez, személyekhez közel álló két szerző, Gazda Árpád és Marius Cosmeanu cikke arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy valami nincs rendben, hogy ez az összeg indokolatlanul magas. Szándékosan félrevezetik a közvéleményt, írta Stanik István. Markó Béla első könyve 1974-ben jelent meg, az azóta 23 szépirodalmi kötetet adott ki. Mérvadó irodalomkritikusok szerint jelentős költő. Életművének kiadási joga sokkal többet ér, mint a szóban forgó 6-7 millió forintnak megfelelő összeg. A két szerzőt a tények nem zavarják. „A két írás különben oly mértékben megegyezik, hogy az egyik akár fordítása lehetne a másiknak.” Lehetséges, hogy „megrendelésre készültek.” „A Krónika és a Cotidianul negatív elfogultsága közismert, ha az RMDSZ-ről van szó. Magyar-román összefogás.” Egyre több jel utal arra, hogy az EU által elvárt korrupcióellenes harc paravánja mögött „politikai leszámolás zajlik.” „Kinek használ az erős RMDSZ? A Magyar Polgári Szövetségnek és a Demokrata Pártnak bizonyára nem. Ha a célok ugyanazok, a magyar-román összefogás is könnyen létrejön.” /Stanik István: Gyanús média-összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: sem neki, sem a Demokrata Pártnak „nincs semmi baja” a magyarokkal, de sohasem fogja „eltűrni az RMDSZ túlkapásait”. Követelte, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben az alkotmányt. A küldöttek lelkesen tapsoltak, amikor bejelentette, hogy a Demokrata Párt „jelenlegi formájában nem szavazza meg a kisebbségi törvényt”, mert soha nem fognak beleegyezni abba, hogy az autonómiatanácsoknak vétójogot adjanak. Az ellen is tiltakoznak és „határozott nemet mondanak”, hogy „etnikai alapon párhuzamos állami struktúrákat hozzanak létre”. Vegye tudomásul mindenki, hogy Románia a kisebbségek paradicsoma, jelentette ki Emil Boc. /(m. e.): „Semmi bajom a magyarokkal”, de… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Marosvásárhelyen egyfajta felvonulás volt. Dorin Florea polgármester megmutatta, milyen népszerűségnek örvend a megyében. Kisbuszok hozták a szolgálatos tapsolókat, ordítozókat, a Demokrata Párt megyei konferenciájára, onnan a vendéglőbe, majd haza. Volt párthimnusz, vastaps, nagyotmondás, fenyegetés. Dorin Florea, a szavazás eredményének bejelentése után (egyetlen jelölt volt a megyei elnöki tisztségre) elemében volt és minden „léhűtőnek” bosszút esküdött. Florea halálos ellenségeinek listáján az „ejtőernyős” liberális Eugen Nicolaescu mellett az „etnikai alapon szerveződött”, szerinte az „asztal alatt – lakkcipőben – rugdosódó” RMDSZ is első helyen van. /Mózes Edith: Erődemonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Mintha jobban hajlanának a kompromisszumra a demokraták a kisebbségi törvény tervezetének ügyében, amióta napvilágot látott az országjelentés – derül ki az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiból. A kompromisszumos megoldás a paritásos alapon létrejövő bizottságok lennének, ezekben fele-fele arányban vennének részt a nemzeti kisebbségek és a közigazgatási szervek képviselői. Kelemen Hunor nem tekinti visszalépésnek ezt a kompromisszumos javaslatot. Márton Árpád háromszéki RMDSZ kifejtette: léteznek véleménykülönbségek az RMDSZ és Demokrata Párt (DP) között a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán, de az RMDSZ nyitott arra, hogy közelítsék ezeket az álláspontokat. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája hónapok óta stagnál. /Sz. K.: Meghátrál a DP kisebbségi törvény-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

A Demokrata Párt továbbra sem hajlandó változtatni a kisebbségi törvényről kialakított álláspontján, jelentette ki Markó Béla. Másfél millió magyart érintő kérdésről van szó, melynek teljesítését elvárja az Európai Unió. /Változatlan DP-álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Felelőtlenek azok, akik nem ismerik el többség-kisebbség, a román és magyar polgárok közötti jó együttműködés jelentőségét Románia integrációs folyamatában – értékelte május 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy a Koalíció Országos Tanácsának ülésén egyetlen pontban, így a kisebbségi törvény kérdésben sem sikerült megegyezésre jutni. A Demokrata Párt (PD) továbbra is hajthatatlan a kisebbségi törvényről kialakított álláspontját tekintve. Ennek ellenére az RMDSZ 2006-ban támogatni fog minden, Románia EU-csatlakozásához szükséges intézkedést, ám ha 2007-ben továbbra sincs egyetértés a koalíciós partnerek között, elkerülhetetlenné válik az előrehozott választások megszervezése. A koalíciónak nem kellene másodrangú partnerként kezelnie az RMDSZ-t, mivel annak támogatása a parlamentben elengedhetetlen, az RMDSZ pedig nem a kormánykoalíció utánfutója, szögezte le Markó. /G. G.: Az RMDSZ nem koalíciós utánfutó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./