Ion Iliescu államfőjelölt dec. 7-én, bukaresti sajtóértekezletén megerősítette, hogy kisebbségi kormányt tervező pártja, az RTDP együttműködik majd a parlamentben a szélsőségesen nacionalista NRP-vel. Úgy fogalmazott, hogy bár a két párt politikája és programja egymással összeilleszthetetlen, a parlamentben lesz együttműködés a két párt között "egyes törvények elfogadása érdekében″. - Ha akarjuk, ha nem, az NRP 3 millió szavazót képvisel, és az RTDP-nek teljesítenie kell azt a küldetést a törvényhozás területén, amellyel választói megbízták - fogalmazott Ion Iliescu. - Az RTDP mostanáig kizárta az együttműködést Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista pártjával, s azt hangsúlyozták, hogy a párt kisebbségi kormánya számára a demokratikus parlamenti ellenzék - a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és esetleg az RMDSZ - külső támogatását igyekeznek megszerezni. Az RTDP a hét elején felfüggesztette a demokratákkal és a liberálisokkal kezdett tárgyalásokat, majd Ion Iliescu kijelentette: államfőként "nem fog engedni az RMDSZ zsarolásának″. /Iliescu: az RTDP együttműködik majd az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Dec. 13-án folytatódott a vita a parlamenti pártok képviselői között a képviselőház és szenátus vezető pozícióinak szétosztásáról. A képviselőház állandó bizottságában is a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselői lesznek többségben. Az elnöke a tervek szerint Valer Dorneanu lesz, a Nagy-Románia Pártnak egy alelnöki, egy titkári és egy háznagyi tisztség jutott. Az első ülésszak alatt az RMDSZ jelöltje, Borbély László Maros megyei képviselő tölti be a háznagyi tisztséget. Az RMDSZ is pályázott az oktatási bizottság elnöki funkciójára, ez azonban a Nemzeti Liberális Pártnak jutott. A megegyezés értelmében az RTDP a védelmi, a külügyi, a művelődési, a mezőgazdasági, a jogi, a költségvetési-pénzügyi és a gazdasági szakbizottságokat vezeti. Az NRP-nek jutott az egészségügy és a privatizációs bizottság. A Demokrata Pártnak a munkaügyi és társadalomvédelmi, az NLP-nek a tanügyi. Az RMDSZ alelnöki tisztséget kapott a helyi közigazgatási szakbizottságban és az emberi jogi bizottságban, az ipari és szolgáltatási bizottságban pedig megkapta az elnöki tisztséget. A szenátus elnöki tisztsége az RTDP-é, ezt a jelek szerint Nicolae Vacaroiu tölti majd be. Az RTDP két alelnöke Doru Ioan Taracila és Alexandru Athanasiu lesz. Az NRP a neki jutó alelnöki tisztségre Corneliu Vadim Tudort kéri fel. A Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak egy-egy titkári tisztség jutott (Sorin Vornicu, illetve Paul Pacuraru). Az RMDSZ dec. 18-án nevezi meg jelöltjét arra az egyik alelnöki tisztségre, amelyen a demokratákkal és a liberálisokkal osztozik. Az RMDSZ 2001 első, és 2004 második szemeszterében számíthat az alelnöki tisztségre. A szakbizottságok elnöki funkcióit a következőképpen osztották el: az RTDP-nek jutottak a gazdasági, pénzügyi, külügyi, védelmi, mezőgazdasági, művelődési és jogi bizottság vezető tisztségei, az NRP szenátorai a privatizációs, az egészségügyi és a visszaéléseket vizsgáló bizottságokat vezetik, az NLP-é a tanügy, a Demokrata Párté a munkaügy és társadalomvédelem, az RMDSZ-é pedig az emberjogi és a helyi közigazgatási bizottságok elnöki tisztségei. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói arról fognak tanácskozni, hogy az említett tisztségekre kiket kérjenek fel. /Sz. K. [Székely Kriszta]: : RTDP többség a parlament állandó bizottságaiban. RMDSZ-es szenátor az emberi jogi és a helyi közigazgatási bizottságok élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Dec. 14-én RMDSZ csúcsvezetősége, élen Markó Béla elnökkel tárgyalásokat folytatott a PDSR küldöttségével a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának esetleges feltételeiről. Markó szerint a további tárgyalást folytató munkacsoportnak az anyanyelv használata, a magyar egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. Ha sikerül közös nevezőre jutnia, lehetséges a kormány támogatása. Markó véleménye szerint nyitás tapasztalható a PDSR részéről az említett kérdésekben. - Adrian Nastase kijelölt román miniszterelnök szerint: "Bár bizonyos kérdésekben a két politikai szervezet nem ért egyet, komoly bizalom alakult ki közöttük, mivel az eddigi megállapodásokat betartották″. Szerinte az RMDSZ nagyobb figyelmet fordít a tervezett kormányprogramnak, mint a Demokrata Párt. "Függetlenül attól, milyen eredménnyel végződnek tárgyalásaink, kormányunk kötelessége lesz az, hogy figyelembe vegye Románia állampolgárainak törvényes érdekeit, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, az európai elvárásoknak megfelelően. A leendő miniszterelnök közölte: a nemzeti kisebbségek hivatalát a tervezett tájékoztatási minisztériumba olvasztják. Vezetésében a magyar nemzeti kisebbség képviselője is helyet kap, de nem feltétlenül az RMDSZ tagja lesz. /Megállapodás csak jövő csütörtökön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Az RMDSZ nem tárgyalt és nem tárgyalhat az RTDP-vel a kinevezendő prefektusok személyéről, hisz ez azt jelentené, hogy kormánykoalíciós megbeszéléseket folytatnának, amiről nincs szó - nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - Az RMDSZ nem fut be a csapdába. Nincs mandátumunk ilyen jellegű tárgyalásokra. /Kiss Olivér: Magyar prefektusok Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Dec. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, majd az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testületek elsősorban a parlamenti pártokkal, és főként a kormányalakító RTDP-vel elkezdett tárgyalások eddigi eredményeiről, valamint a további egyeztetések jellegéről folytattak eszmecserét. A területi elnökök és a Szövetségi Operatív Tanács egyaránt megfelelő megoldásnak tartják a kisebbségi kormány feltételekhez kötendő politikai támogatására vonatkozó stratégiát, azt, hogy az RMDSZ bizonyos programpontok teljesülése, illetve a kormányprogramba való beemelése esetén támogassa a kisebbségben kormányzó TDRP-t. ″ Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a résztvevőket a Magyar Állandó Értekezlet munkálatairól és a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Az RTDP-kormány támogatását érintő feltételek között Markó Béla elsőként az egyetemi oktatást, tágabban az anyanyelvű oktatás további bővítését, a regionális fejlesztési kérdéseket, a tulajdonkérdés megoldását, a nyelvhasználat kérdését, valamint a közigazgatás decentralizációját említette. Bejelentette: az eddigi tárgyalások alapján nagy remények vannak arra vonatkozóan, hogy az RTDP megszavazza a 20%-os nyelvhasználati rendelkezéseket, több konkrétum azonban a további egyeztetések után várható. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./ A TEKT ülésén Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei elnök azt javasolta: az RTDP-vel való tárgyalások alkalmával pontosan tisztázzák, hogy a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tervezett protokollumnak milyen következményei lesznek megyei szinten, különös tekintettel azokra a szakemberekre, akik a helyi adminisztrációban az elmúlt négy évben megállták helyüket. Az OT úgy látja: amennyiben a héten folytatódó tárgyalások sikeresnek minősülnek, az RMDSZ megadhatja a kormánytámogatást az RTDP-nek. - A Román Társadalmi Demokrácia Pártja lemondott az egy évre szóló megegyezés aláírásáról az ellenzéki pártokkal, és megelégszik a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, és az RMDSZ ígéretével egy ″normális politikai légkör″ biztosítására, és a kisebbségi kormány ″bizonyos fokú″ támogatásával. Hat hónap múlva a Nastase-kabinet újabb bizalmi szavazást fog kérni a következő fél évre. Sajtóértesülések szerint a DP, az NLP és az RMDSZ ezen a héten egyeztet az RTDP-ajánlatról. Mint ismeretes, a múlt héten az RMDSZ is tárgyalt az Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök vezette RTDP-delegációval. Ezt követően létrejött egy RTDP-RMDSZ munkabizottság, amelynek feladata kidolgozni a parlamenti támogatás feltételrendszerét. Az RMDSZ ragaszkodik a húszszázalékos lakossági arányhoz kötött anyanyelvhasználati joghoz (az ezt szabályozó helyi közigazgatási törvényt a parlament még nem fogadta el), a tulajdonkérdés rendezéséhez (az egyházaktól és magánszemélyektől államosított javak kérdése, valamint a 2000/1-es törvény végrehajtása), a regionális fejlesztéshez, a magyar nyelvű felsőoktatás autonómiájának biztosításához. Markó Béla jelezet: nem koalíciós tárgyalásokat folytatnak az RTDP-vel. /Székely Kriszta: Tárgyalások az RTDP-vel. Feltételes támogatás a Nastase-kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Az RTDP-RMDSZ és RTDP-NLP kétoldalú egyezmények mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a demokratikus ellenzék pártjai aláírták a Nastase-kabinet támogatásáról szóló közös nyilatkozatot. Ebben rögzítik azokat az eseteket és azokat a feltételeket, amelyek mellett az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt támogatja az új kormányt. Eszerint: a demokratikus parlamenti pártok támogatásukról biztosítják a kisebbségi kormányzásra vállalkozó RTDP-nek a demokratikus értékek megőrzésére, a szélsőséges nacionalizmus kirekesztésére, a demokrácia intézményeinek megerősítésére vonatkozó törekvéseit. Az aláíró felek támogatják a Nastase-kabinet minden olyan intézkedését, amely Románia fejlődését, az állampolgárok életszínvonalának emelését, a makrogazdasági mutatók egyensúlyban tartását, az adó és közigazgatási reform, a privatizáció és az EU-integráció, a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolattartás folytatását célozza. A nyilatkozat szerint az aláíró feleknek közös érdeke, hogy a tolerancia, egymás kölcsönös tiszteletének szellemében a nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási kisebbségek megőrizhessék identitásukat. /Közös nyilatkozatot írt alá az RTDP a demokratikus ellenzéki pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Dec. 28-án a parlament együttes ülésén 314:145 arányban a képviselők bizalmat szavaztak a Nastase-kabinetnek. A parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselő vett részt a szavazáson. A parlamenti pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Demokrata Párt (DP) szavazott az RTDP-kormány ellen. Az NRP részéről felszólaló Corneliu Ciontu alelnök beszédében a parlament plénuma előtt bejelentette: az alakuló kormány ellen voksolnak. A DP azzal magyarázta álláspontját, hogy ″valakinek tisztának kell maradnia az ellenzékből″ is, ezért nem szavaznak bizalmat a Nastase-kabinetnek. Az RMDSZ az RTDP-vel kötött megállapodásához híven támogatta a kisebbségi kormány beiktatását. A Nastase-kabinet dec. 29-én összeül. Napirendjén szerepel azoknak a kormányrendeleteknek a megvizsgálása, amelyeket az előző kormány bocsátott ki, de a parlament még nem hagyta jóvá. A jogszabályok értelmében, az újonnan megalakult kormánynak jogában áll felfüggeszteni mindazokat a rendeleteket, amelyeket a parlament még nem tárgyalt meg. Ezek száma körülbelül 220-ra tehető. Kónya-Hamar Sándor elmondta: az említett jogszabályok között bőven akadnak olyanok, amelyek a romániai magyar kisebbség érdekeit érintik. Ilyen például az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet is, amelyet a parlament mai napig nem vitatott meg. /Parlamenti igen a Nastase-kabinetnek. A demokraták és a nagy-romániások ellene szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Adrian Nastase a parlament dec. 28-i kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004-ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik. Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a ″tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása″ lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendő utolsó harmadévében kezdődne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a ″vásárlóerő megőrzése″ érdekében. /Optimista előrejelzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29 / Adrian Nastase miniszterelnök 1950-ben született Bukarestben. Jogot végzett, majd szociológiát, a jogtudományok doktora. 1973-1974 között külügyminisztériumi tanácsos. 1974-1990 a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, eközben pedig előadótanár a bukaresti közgazdasági és jogi egyetemeken. 1994-ben vendégtanár a Sorbonne-on. Politikai karrierje 1990-ben indul, amikor képviselőnek választják a Nemzeti Megmentési Front színeiben. 1990-1992 között külügyminiszter. 1992-1996 között a képviselőház elnöke, 1996-tól az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a román delegáció tagja. /Adrian Nastase miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

"Nem szavazza meg a helyi közigazgatási törvényt - jelentette ki sajtóértekezletén Norica Nicolai Kolozs megyei NLP-szenátor. Szerinte az ország alaptörvénye kimondja: a hivatalos nyelv a román, a parlament nem hozhat ezzel ellentétes törvényt. Szerinte az RMDSZ kormánypárt, amelynek az RTDP-vel közösen kell majd vállalnia a kormányzás sikertelenségeit. A törvény ellen foglalok állást, hisz nem árulhatom el a megye lakossága 70 százalékának érdekeit - mondta Nicolai. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) képviselője a liberális szenátor véleményét osztja. /Több kolozsvári képviselő nem támogatja a kisebbségi nyelv használatát. Kétszínűséggel vádolják az RTDP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Febr. 28-án a képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az akkreditációs törvényt módosító javaslatát. Eszerint csak akkor kaphat egy új felsőfokú tanintézet végleges működési engedélyt, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. Vekov Károly képviselő, a tanügyi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a szakbizottsági vitán végül Ecaterina Andronescu miniszter asszony javaslatát fogadták el, amely szerint a szaktárca egy átfogó törvény keretében szeretné a továbbiakban rendezni ezt a kérdést, ezért az NRP indítványának elvetésére kérte a testület tagjait. Asztalos Ferenc, a tanügyi bizottság alelnöke kifejtette: az NRP célja újabb feszültséget kelteni az RMDSZ és az RTDP között. A demokrata párti képviselők támogatták az NRP kezdeményezését. Az akkreditációs törvény módosítására tett javaslat hozta össze az NRP és a DP közötti furcsa szövetséget. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. A demokraták a kezdeményező nagy-romániásokkal szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke közleményében felkérte a civil társadalmat, hogy emelje fel hangját az idegenrendészeti és titokvédelmi törvény újratárgyalása érdekében, ugyanis e törvény termékeny talajt biztosíthat a szólásszabadság ellen fellépő erők tevékenységéhez. A törvénynek besúgásra buzdító kicsengése is van, ez pedig egy besúgóhálózat kialakulásához vezethet. /Visszaélésektől tart a DP A jogszabályok újratárgyalását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

" A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kérte Ion Iliescu államfőt, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt a parlamenthez újratárgyalás végett. Amennyiben a törvényhozás ismét napirendre tűzi a jogszabályt, a parasztpárt azt javasolja, hogy párhuzamosan vitassák meg a személyi adatok védelméről, illetve a közinformációk hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezeteket is. Hasonló az álláspontja a Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak is. Míg azonban a demokraták a jogszabály ellen szavaztak, a liberálisok és az RMDSZ fenntartásokkal ugyan, de megszavazták a törvényt. A liberálisok megkeresték az RMDSZ képviselőházi frakcióját, hogy csatlakozzon azokhoz, akik azzal fenyegetőznek: amennyiben Ion Iliescu mégis aláírja a törvényt, megtámadják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: az RMDSZ-nek azonban még nincs körvonalazott álláspontja a kérdéssel kapcsolatban. - Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a nemzetvédelmi minisztérium a NATO-tagországok szakembereinek a véleményét is kikéri a titokvédelmi törvényről. /Meg fogják támadni az Alkotmánybíróságnál a titoktörvényt - fenyegetőznek a pártok, a civil szféra és a média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

"Mihai Baciu demokrata párti képviselő márc. 14-én sajtóértekezleten tájékoztatott arról, hogy a hét elején az Európa Tanács (ET) művelődési bizottságában "a moldvai csángókat magyar eredetű népcsoportként bemutató" jelentést tárgyaltak. Baciu kijelentette: a jelentés azt sugallta, hogy a csángók számára a román hatóságok létesítsenek anyanyelvű iskolákat. A jelentést Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő terjesztette elő, aki az említett bizottság tagja. Baciu megütközését nem leplezve közölte, hogy a finn képviselőnő a csángók számára anyanyelvű oktatáson kívül kétnyelvű helységnévtáblákat is követelt, és az általuk lakott területen működő kis- és közepes vállalatoknak adókedvezmények biztosítását. Baciu kijelentette, hogy "a csángoknak nincs írott nyelvük, s emiatt lehetetlen számukra anyanyelvű iskolákat létrehozni és anyanyelven is feliratozni a helységneveket". Beszámolója szerint erre a finn képviselőnő azt követelte, hogy "ez esetben létesítsenek számukra iskolákat magyar nyelven". Baciu szerint a jelentés összemossa a mintegy 260 ezer moldvai katolikust azzal a körülbelül háromezer személlyel, akik a népszámláláskor csángóknak vallották magukat. A román képviselő véleménye: a jelentés része a csángók által lakott vidékek "alattomos elmagyarosítását célzó kampánynak". /Az Európa Tanács előtt a csángók ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Több mint félszáz demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, az államtitok védelmére vonatkozó törvény ellen emeltek kifogást. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette: ez a törvény durván megsérti az információkhoz való szabad hozzáférhetőség jogát, az alapvető emberi jogokat, a vallásszabadságot. Ugyanakkor szabad kezet ad a kormánynak abban, hogy visszaéljen egyes információk államtitokká minősítésével. Felháborítónak tartják ugyanakkor azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot ruházták fel azzal a joggal, hogy megállapítsa, kik azok a személyek, akik hozzáférhetnek a különböző információkhoz. /Alkotmányellenesnek tartják az államtitok védelméről szóló törvényt is. Fellebbez a DP, NLP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Márc. 21-én Ion Iliescu államfő a belügyminisztérium működését szabályozó törvényt kiegészítő sürgősségi kormányrendelet újravizsgálását kérte a kormánytól. Megjegyezte: azokat a rendelkezéseket, amelyek a védelmet, közrendet, és nemzetbiztonságot szolgáló intézményeket érintik, előbb az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsának kell megvitatnia. Az ellenzék által felhozott kifogások ugyanis sok esetben jogosak - mondotta. - A Demokrata Párt Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal függessze fel az említett sürgősségi kormányrendeletet, mivel az durván megsérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és az emberi jogokat. A jogszabály szerint ugyanis a belügyminisztériumnak jogában áll a magán- és jogi személyektől bármilyen jellegű információt megszerezni. Ez, illetve az állami titok védelmére vonatkozó törvény lényegében nem tesz mást, mint visszaveti az országot a Ceausescu-korszakba, rendőrállammá degradálva Romániát. A demokratákkal egyetértenek a liberálisok is. /Rendőrállammá degradálódik Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Egy hónappal elhalasztották az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetében a tisztújító közgyűlést. A választást márc. 31-ére tűzték ki, de a gyér érdeklődés miatt április utolsó szombatjára odázták el. Az elnöki posztra hárman is pályáznak, a 21 választmányi mandátumra viszont kevés jelölés érkezett. Az elnöki tisztségért Zahoránszky Mihály jelenlegi elnök, szigeti alpolgármester, Gersmaier József, a Reform Kör támogatottja és Medvecz Miklós indul, utóbbi kevés eséllyel, mivel a Demokrata Pártból igyekszik átnyergelni. Zahoránszky Mihály korábban kijelentette: nem tud egyszerre eleget tenni területi elnöki és alpolgármesteri teendőinek, ezért nem jelölteti magát, ám ha valaki ajánlja őt, megtiszteltetésnek veszi. /(pataky): Történelmi Máramaros. Érdeklődés hiányában elmarad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./"

"Kemény támadást intézett Traian Basescu bukaresti főpolgármester, a Demokrata Párt (DP) alelnöke a Romániát "közösen kormányzó" RTDP és RMDSZ ellen. A költségvetési törvény tervezete kapcsán kijelentette, hogy az RTDP és az RMDSZ közös egyetértésben tönkre akarja tenni a román mezőgazdaságot, hogy ezzel nyissanak utat a tömeges magyar mezőgazdasági import előtt. Basescu szerint az RTDP-RMDSZ közös kormányzás a legsúlyosabb válságba, elképzelhetetlen nyomorba dönti majd Romániát. /A DP az RMDSZ-t támadja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"

"Ápr. 7-én kezdődik az idei állami költségvetés tervezetének plenáris vitája a parlamentben. A sajtókommentárok szerint a politikai pártok közül egyedül az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) támogatná a Nastase-kabinet előterjesztette költségvetési tervezetet, míg a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ellene foglal állást. - A DP képviselője, Adrian Videanu kijelentette, hogy a szakbizottsági vitákon nem vették figyelembe az általuk benyújtott módosító javaslatokat. Egyedül az RMDSZ indítványait fogadták el, amely, szerinte, az RTDP és az RMDSZ közötti esetleges szövetséget sugallja. Birtalan Ákos képviselő kijelentette: az RMDSZ az idei költségvetést elfogadhatónak tartja. A szövetség képviselői a plénum előtt előterjesztik majd a kis- és középvállalatok támogatására vonatkozó javaslatukat, amelyet a szakbizottságban nem fogadtak el. /Ma kezdődik a költségvetés parlamenti vitája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság az államtitok törvényét. Az alkotmánysértés a törvény parlamenti egyeztetése és szavazása során történt. Románia Alkotmánya szerint ugyanis, ha egy sarkalatos törvényről a két ház együttes ülése egyeztet, a jogszabály csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jogszabályra mind a képviselőház, mind a szenátus tagjainak többsége szavazott. Az Alkotmánybíróságnál március 15-én nyújtott be fellebbezést 62 parlamenti képviselő a Demokrata Párt, Nemzeti Liberális Párt, és az RMDSZ soraiból, akik szerint az említett törvény mind formailag, mind tartalmilag sérti az Alkotmányt. /Alkotmányellenes a titoktörvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ápr. 12-én a parlament elfogadta az idei költségvetési törvénytervezetet és a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A kormánypárt mellett az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt támogatta a költségvetést, az ellenszavazatok a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselőinek és szenátorainak soraiból származtak. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ megszavazza a költségvetést, tekintettel arra, hogy az ország nem engedheti meg magának a késést, sem a költségvetési vitának önös politikai célokra való felhasználását. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő, a parlament pénzügyi- költségvetési bizottságának úgy nyilatkozott: Románia idei költségvetése továbbra is krónikus deficittel küszködik. Ami mégis pozitívum, az a decentralizáció irányába történő elmozdulás, ebben pedig nagy szerepe volt az RMDSZ javaslatainak, módosító indítványainak, amelyek közül többet is elfogadtak. /Sz. K.: Elfogadták a költségvetést. Az NLP és a DP ellene, az RTDP, RMDSZ és NRP mellette. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Basescu, Bukarest főpolgármestere sajtóértekezletén ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormányzó párt drága árat fizet az RMDSZ-nek a költségvetés elfogadásáért, mégpedig a hargitai és kovásznai erdőket. Basescu szerint a költségvetési törvény az ország maradék erőforrásainak a kirablása. Markó Béla visszautasította a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt egyes képviselőinek azon nyilatkozatait, miszerint egy új koalíció körvonalazódik az RTDP, az RMDSZ és az NRP között. "Semmilyen koalíciónak nem vagyunk a tagja, minket egyedül az RTDP-vel aláírt egyezmény köt, és nincs tudomásom arról, hogy az RMDSZ más pártokkal is kötött volna hasonló protokollumot" - mondotta a szövetségi elnök. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke is támadta a parlamentben az RMDSZ-t. /Markó: Az RMDSZ semmilyen koalíciónak sem tagja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciói ápr. 17-én óvást nyújtottak be az Alkotmánybíróságon az idei költségvetési törvénnyel kapcsolatban. A demokraták és a liberálisok szerint a törvénytervezet elfogadásakor nem tartották tiszteletben a szenátus és a képviselőház együttes üléseire vonatkozó szabályzatot sem. Az alkotmánybírósági döntésig a tavalyi költségvetési törvény van érvényben. Alexandru Sassu, a DP képviselőházi frakcióvezetője kijelentette: pártja elsősorban azt kifogásolja, hogy a jogszabály 41., 42., és 43. szakasza lehetővé teszi a költségvetés bármikor történő módosítását törvényerejű kormányrendeletekkel, vagy pénzügyminisztériumi rendeletekkel. Sassu kifogásolta, hogy a többség leszavazott minden demokrata és liberális módosító indítványt, ez, véleménye szerint, első lépés egy kormány-diktatúra felé. Hasonlóan vélekedett Eugen Nicolaescu (NLP) képviselő is. /Megóvta a költségvetést az "igazi ellenzék" Szorosabb NLP-DP együttműködést ígérnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azonnal megszakítaná az együttműködést a kormánypárttal, ha az valamiféle egyezséget kötne a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párttal - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A sajtóban számos olyan kommentár jelent meg az ország idei költségvetését elfogadó parlamenti szavazást követően, hogy kialakulóban van a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, az RMDSZ és az NRP "szörnyszülött koalíciója", ezzel szemben a Demokrata Párt a Nemzeti Liberális Párttal megtette az első lépéseket egy "demokratikus ellenzék" létrehozására. /Az RMDSZ szakítana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./"

"Radu Berceanu demokrata párti képviselő bírálta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kulturális bizottsága által jóváhagyott jelentését a csángókról. - A jelentés a romániai csángókat a magyar kisebbség közé sorolja, erőszakosan elmagyarosítva őket - hangoztatta Berceanu. Úgy látja, nem véletlen, hogy most hozták ezt a határozatot, megítélése szerint nem kizárt, hogy mindez kapcsolatban van a magyar parlamentben napirenden levő státustörvénnyel. - A cél az, hogy bebizonyítsák, miszerint a Moldva szívében élő kis csángó közösség magyar. Ezek szerint Piatra Neamton, Suceavában és Jászvásárban mintegy 260 000 magyar él - hangoztatta. Az ügy tisztázására a DP-s képviselő nemzetközi bizottság létrehozását kéri. Berceanu bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor magatartását is, aki részt vett a kulturális bizottság munkálatain, és támogatta a jelentést. Mint ismeretes, az ET kulturális bizottsága a csángó kultúra védelméről fogadott el jelentést. /Berceanu: Elmagyarosítják a csángókat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"Az előző napokban a lapok tele voltak Radu Berceanu demokrata párti képviselő nyilatkozatával, mely szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kulturális bizottság által jóváhagyott jelentés a csángókról a magyar kisebbség közé sorolja azokat, ezáltal erőszakosan elmagyarosítva őket. Ezek szerint Piatra Neamton, Suceavában és Jászvásárban mintegy 260 000 magyar él - hangoztatta Berceanu, s az ügy tisztázására nemzetközi bizottság létrehozását kérte. Egyben bírálta Frunda György szenátor magatartását is, aki - bár a jogi bizottság tagja - részt vett a kulturális bizottság munkálatain, és támogatta a jelentést. - Az Európa Tanács kulturális, tudományos és oktatási bizottságának ülésén Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő jelentésében feltárta a csángók jelenlegi helyzetét, fényt vetve azok jogos igényeire, valamint alapvető jogaik lábbaltiprására. Tytti Isohookana-Asunmaa megállapítása szerint a csángók követelései nem politikai, hanem kulturális jellegűek - hagyományaik megőrzésére, anyanyelvi oktatásra és anyanyelvi egyházi szertartásra tartanak igényt. Az anyanyelvi oktatást a román alkotmány előírásai szerint alkalmazni lehet és kell a csángó kisebbség esetében is. Ehhez pedig meg kell teremteni a megfelelő körülményeket, a tanárokat pedig fizetni kell - áll a jelentésben. - Frunda György, az ET emberjogi bizottságának második alelnöke elmondta: a tervezetet az állandó bizottság valószínűleg még ebben hónapban az Isztambulban megrendezett ülésén fogadja el. Frunda György szenátor szerint jelentős lépés ez a csángó kisebbség számára, amelynek pozitív következményei lesznek, s egyben bízik abban, hogy végre sikerül feloldani azt a diverziót, melynek nyomán a csángókat megosztották román és magyar csángókra; a jelentés tudniillik azt a megállapítást is tartalmazza, hogy a csángó kisebbség egy archaikus magyar nyelvet beszél. /Napirenden a csángó-kérdés. Egy archaikus magyar nyelvet beszélnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"A román szociáldemokarata pártok is rész vesznek a Berlinben máj. 7-8. között rendezett európai szociáldemokrata pártok kongresszusán. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP), a Demokrata Párt (DP) és a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) képviselői elutaztak a német fővárosba. Az, hogy az RSZDP mellett az RTDP is részt vesz a kongresszuson, mintegy előrevetíti a közeljövőben, június végén létrehozandó fúziót e két párt között. /Európai szociáldemokrata pártok kongresszusa. Román résztvevők: RTDP, DP, RSZDP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

"Máj. 15-én a Nagy-Románia Párt képviselői kivonultak az alsóház üléséről az ellen tiltakozva, hogy a napirendi bizottság az RMDSZ kezdeményezésére végső szavazást rendelt el a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló jogszabályt módosító törvényjavaslatról, jóllehet ezt a képviselőház múlt héten visszaküldte az oktatási bizottsághoz. A döntéssel nem értett egyet a Demokrata Párt sem. Az RMDSZ javaslatát egyedül az RTDP támogatta. A módosító indítványt a Nagy-Románia Párt kezdeményezte. A tanügyi törvény vitája alkalmával a magyarellenességéről hírhedtté vált Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő úgy módosította volna az említett törvényt, hogy az román oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. Vekov Károly képviselő elmondta: végső szavazásra nem kerülhetett sor ebben az ügyben, mert addigra a képviselőház nem volt döntőképes. Reményei szerint jövő héten a törvény sorsa célegyenesbe jut. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét napirenden az akkreditációs törvény módosítása. A Nagy-Románia Párt kivonult a képviselőházból.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"