"A képviselőház állandó bürójának dec. 2-i határozata értelmében a nemzeti közösségek nyelvén oktató felsőfokú tanintézetek alapításáról dönteni hivatott egyeztető bizottságban öt koalíciós párti és két ellenzéki képviselő vesz részt: két-két parasztpárti és RTDP-s, valamint egy-egy demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő. A parlamenti frakciók hamarosan kinevezik jelöltjeiket. A szenátorok közül szintén heten vesznek részt a bizottságban, de ennek a csoportnak az összetételéről még nem született döntés. Az egyeztető bizottság összetételének döntő szerepe lehet az önálló állami tanintézetek létesítését szavatoló jog számunkra kedvező elbírálását illetően. A képviselőház és a szenátus közti egyeztetést az váltotta ki, hogy a képviselőház eltörölte a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvi felsőfokú tanintézetek létesítését szavatoló sokat vitatott bekezdését, és semmiféle más szövegváltozatot nem állapított meg. Az állandó büró döntése értelmében tehát a Nagy Románia Párt (NRP), a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) és a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) képviselőházi frakciója részéről senki nem lesz jelen a bizottságban. Így Anghel Stanciu képviselő, az oktatási szakbizottság nagy-romániás elnöke sem vehet részt a bizottság munkálatain. Az NRP képviselőházi frakciója már jelezte is, hogy ez ügyben tiltakozást juttat el a képviselőház állandó bürójához. Stanciu rámutatott: az NRP-t sokkal inkább megillette volna egy hely az egyeztető bizottságban, mint a Nemzeti Liberális Pártot. Szerinte teljesen világos, hogy a koalíció azzal a szándékkal állította félre őt, az oktatási szakbizottság elnökét, hogy tiszteletben tartsa az RMDSZ-nek tett ígéreteit. Az ellenzéki politikus továbbá hangsúlyozta: ragaszkodik az egyeztető bizottság összetételének négy per hármas számarányához, mert különben az ellenzék csak "szimbolikusan" vehet részt a bizottság ülésén. Ha az NRP végül mégis kimaradna a bizottságból, Stanciu jelenléte "formális" lenne. A házszabály értelmében ugyanis az egyeztető bizottságot a képviselőház oktatási bizottságának elnöke, tehát Anghel Stanciu kell hogy összehívja, mivel a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet utoljára a képviselőházban vitatták meg. Nemzeti Liberális Párt parasztpárti képviselő a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy nem kötelező az összes parlamenti csoport jelenléte az egyeztető bizottságban, mivel a helyek elosztása a különféle parlamenti csoportok nagysága, a képviselők száma szerint történik. /Koalíciós többségű egyeztető bizottság. Az NRP-t, RSZDP-t és RNEP-et senki sem képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

Rossz jelnek tartaná a magyar egyetem létrehozását, nyilatkozta Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke a La Libre Belgique című belga lap jan. 21-i számának adott interjúban. Szerinte a magyar egyetem elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsváron már működik egy multikulturális egyetem. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A Nagy-Románia Párt egyáltalán nem tart Valeriu Stoica igazságügyminiszter fenyegetésétől, miszerint törvényen kívül helyezik az NRP-t, ha bebizonyosodik bűnrészessége a bányászok akcióiban, hanem a miniszter lemondását követeli. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elvetette az NRP felelősségrevonását. A Demokrata Párt elkerülte a nyílt színvallást. - Teodor Zaharia tábornok, a rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár lemondott. Alapok őt hibáztatják a vereségét, ő azonban nyílt levelében visszautasította a vádakat. Õt kiküldték a zsil-völgyi szorosba, hangoztatta, ahol nem volt kellő információja. - Mircea Criste főügyész kérte a belügyminisztert, vizsgálja meg a tisztek és egyes vezetők felelősségét. - Lapértesülések szerint Gheorghe Lupu csendőrtábornok egy rendőrautó csomagtartójába bújva elmenekült a bányászok támadásakor. /Stoica lemondását követeli az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke be akarja perelni a román kémelhárítás egykori vezetőjét, Neagu Cosma tábornokot, mert a tábornok azt állította, hogy ő szekus ügynök volt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Román Szociáldemokrata Párt vezetőtanácsa úgy határozott, hogy egyesül a Szövetség Romániáért Párttal. A kormányzó RSZD a Demokrata Párttal is szövetséget alkot Szociáldemokrata Unió néven. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./

"Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a Cotidianul azt a hírt röppenti fel, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) tegnapi szűk körű vezetőségi ülésén Ion Ratiu alelnök egy olyan új kormánykoalíció létrehozását javasolta, melyben a parasztpárton kívül a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) és RMDSZ vegyen részt. A lap szerint az utóbbi napokban változás állt be a PDSR és a PNTCD közötti kapcsolatokban, főleg Ion Iliescu PDSR-elnök egyesült államokbeli látogatását követően. Parasztpárti vezetők arra is rámutattak, véli a lap, hogy a PDSR azért vállalná az RMDSZ-szel kötendő esetleges szövetséget, mert az új koalícióban az RMDSZ-nek "jóval kisebb befolyása" lenne. A lap által megszólaltatott Borbély László RMDSZ ügyvezető alelnök nem hisz az újabb koalíció megalakításának lehetőségében: Létezik egy koalíció, létezik egy parlamenti többség. Azt hiszem, egyszerű spekulációkról van szó." Petre Roman demokrata párti elnök sem akart kommentálni "egyes spekulációkat", és kétkedik a PDSR hangnemében bekövetkezett változások hitelességében. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 19. - 54. sz./"

A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Május 29-én a képviselőház folytatta a választási törvény módosításának vitáját. Elfogadták a parlamenti küszöbérték 3 százalékról 5 százalékra emelését. A törvény módosítását a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kezdeményezte. Az RTDP-n kívül a választási küszöb megemelését a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ támogatta. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint az összes többi parlamenti párt ellene szavazott. A pártszövetségek parlamentbe kerüléséhez az első párt esetében szükséges a szavazatok 5 százalékának megszerzése, a többieknél elég a 3-3 százalék. Ezt az RMDSZ is támogatta. A választási kampány időszakát 60-ról 45 napra csökkentették. /Székely Kriszta: Megemelkedett a parlamenti bejutási küszöb A képviselők kedden 60-ról 45-re csökkentették a kampány időszakát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

A Demokrata Párt nem szándékozik kilépni a koalícióból - nyilatkozta a párt jún. 10-i sajtóértekezletén Bogdan Niculescu Duvaz alelnök. Előzőleg a jún. 7-i koalíciós csúcs a parasztpártnak és a demokratáknak a tulajdon kérdéseiről vallott nézeteinek a közelítése helyett botrányba fulladt. Vasile Lupu parasztpárti képviselő lekommunistázta a demokratákat, amiért azok továbbra is gáncsolják az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását, a DP vezetői tüntetőleg elhagyták a termet. /Talán már nem szakad tovább... A DP mégse lép ki a kormánykoalícióból - Lupu lekommunistázta a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

"A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Okt. 2-án a Romániai Üzletemberek Egyesületének szervezésében tartottak szemináriumot Kolozsváron. Az eseményen jelen volt Petre Roman, a Demokrata Párt (DP) elnöke, Theodor Stolojan volt miniszterelnök, Teodor Melescanu, a Romániáért Szövetség Párt (RSZP), illetve Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnöke. - Ion Iliescu a fokozódó elszegényedés, a vásárlóerő csökkenése miatt a jelenlegi kormányzatot hibáztatta. Petre Roman Románia Európa uniós csatlakozására fektette a hangsúlyt. Teodor Melescanu a jövőbeni kormánykoalíció alapkövét látta ezen a találkozón. /Alakulóban az új kormánykoalíció? Ismét egy "frontban" Iliescu, Roman és Melescanu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

Okt. 4-én tizenkettő-tizenegy arányban elutasította Aradon a tanács azt a protokollumot, amelynek értelmében a Művelődési Minisztérium kezelésébe adta volna át a tervezett román-magyar megbékélési emlékpark területét. A román kormány szeptember 28-án határozott arról, hogy a vértanú tábornokok obeliszkjének a közelében létesítik az emlékparkot, az állami tulajdonban, de a városi tanács kezelésében lévő 3700 négyzetméteres területen. Az elutasító tanácsi döntést az tette lehetővé, hogy a liberális tanácsosok hiányoztak a 25 fős testület üléséről, a kormánykoalícióban részt vevő Demokrata Párt képviselői pedig az ellenzékkel együtt mondtak nemet. Markó Béla szerint az emlékpark alapkőletétele nem marad el. - A román kormány képviseletében nem Radu Vasile miniszterelnök, hanem Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető lesz jelen az október 6-i megemlékezésen, s a budapesti kormányküldöttség összetétele is változhat még, közölte az RMDSZ elnöke. /Máté Zsófia: Arad nem akar megbékélést. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, okt. 8-án tartotta országos konferenciáját Bukarestben. A tanácskozáson megújították a párt vezetését, és jóváhagyták a jövő évben esedékes választásokra szóló stratégiát. A párt Ion Iliescu volt államfőt, a párt újraválasztott elnökét jelöli a jövő évben esedékes elnökválasztásra. - A leendő koalíció létrehozásáról már megkezdődtek a tárgyalások az RTDP és a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt között. Ehhez a szövetséghez szeretne csatlakozni a jelek szerint a Demokrata Párt is. Adrian Nastase első alelnök szerint az RTDP biztosítani fogja, hogy "Erdély román föld legyen és maradjon". /Iliescu az RTDP államfőjelöltje Választási stratégiájukban nagy hangsúlyt fektetnek Erdély megnyerésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

A Nyílt Társadalomért Alapítvány nyilvánosságra hozta a felmérés eredményét. Amennyiben most lennének a választások, a szavazók 46%-a szavazna a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára (RTDP), 17%-a a Román Demokrata Konvencióra (RDK), 13%-a Szövetség Romániáért Pártra (SZRP), 8 %-a a Nagy-Románia Pártra (NRP), 6 %-a a Demokrata Pártra, 5 %-a az RMDSZ-re, más pártokra pedig 5%-uk szavazna. A bizonytalanok vagy nem mennének szavazni/ aránya 46 %. - Az elnökválasztásokat illetően látványosan növekszik Ion Iliescu népszerűsége, jelenleg a szavazók 44%-a voksolna rá (22% ?98 november, 35% ?99 május). Növekedett Teodor Melescanu szavazóbázisa is, ez jelenleg 18%. A választópolgárok 17%-a Constantinescura, 9%-a Corneliu Vadim Tudorra, 5%-a Petre Romanra, míg 7%-a más személyre szavazna. Itt is jelentős a határozatlanok/nem szavazók tábora (42%). /Erdei Róbert: Ha jövő vasárnap lennének a választások? Egy év alatt kétszeresére növekedett Iliescu népszerűsége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

"Dec. 1-jén tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeken több mint 10 000-en vettek részt Ion Diaconescu parasztpárti és Petre Roman demokrata párti elnökök Brüsszelben, Ion Iliescu, az RTDP vezetője pedig Lengyelországban ünnepel. Gyulafehérváron Emil Constantinescu államfő jobbnak látta, ha nem az Egyesülés temploma előtt szól a néphez, akkora volt a füttykoncert. A katonai ceremónia és az egyházi liturgia alatt nem hagyták abba a kurjongatást. Az államfő kijelentette, hogy az effajta viselkedés tiszteletlenség a katonasággal és az egyházzal szemben. Az elnök emlékeztetett: hasonló esetre volt már példa, 1990. december 1-jén a Vatra Romanesca tagjai rendeztek hasonló cirkuszt, a kilenc évvel ezelőtt miniszterelnöki minőségben jelen levő Petre Roman a zavargások megfékezése helyett még bátorítón "vezényelte" is a csőcseléket. /Gyulafehérvár: Hagyományos díszszemle és füttykoncert. Emil Constantinescu nem mondhatta el szabadtéri beszédét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Sztrájkot helyeztek kilátásba az egyetemi tanárok is, mivel az alapfizetés növeléséről szóló sürgősségi kormányrendelet nem született meg, az Alma Mater egyetemi szakszervezeti szövetség tegnap bejelentette, hogy február 21-én, sztrájkba kezdenek valamennyi felsőoktatási egységben. - Victor Babiuc hadügyminiszter febr. 16-án bejelentette, hogy kilép a Demokrata Pártból, s felajánlotta lemondását is az általa vezetett minisztérium éléről. A Demokrata Párt elfogadta Babiuc lemondását, utódja személyéről később határoznak. - Környezetvédelmi szakemberek szerint a Dunában a szennyeződés febr. 17-én éri el az Orsova-Turnu-Severin övezetet. /Lemondott a hadügyminiszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

Victor Babiuc védelmi miniszter kilépése a Demokrata Pártból vihart kavart a politikai életben. A DP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszter mondjon le, míg a kormányfő kijelentette: semmi oka arra, hogy Victor Babiucot lemondassa. Ecksein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hangsúlyozta: az RMDSZ mindig is méltányolta Victor Babiucot, mint egy hidegfejű, rendes politikust. Ennek ellenére az RMDSZ álláspontját a korrektségnek kell jellemeznie. Emil Constantinescu hozzájárult a krízis megoldásához - mondta a kisebbségügyi miniszter. Amennyiben a koalíciós pártok kérik a védelmi miniszter lemondatását, a miniszterelnök ezt meg fogja tenni. /Nánó Csaba: A kormányválság hamarosan megoldódik - véli Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Márc. 3-án újabb, a válságot elmélyítő döntést hozott a Petre Roman vezette Demokrata Párt vezető testülete: részben megszakította az együttműködést a koalíció többi pártjával. A testület közleményben tudatta: azt javasolja a DP parlamenti frakcióinak, hogy "csakis az európai közösség elvárásainak teljesítését célzó törvénytervezetekre, illetve a költségvetés elfogadására korlátozza munkáját". A koordinációs tanács azért döntött így, mert szerinte a Nemzeti Liberális Párt megszegte az 1996-os együttműködési szerződésben foglaltakat. A DP azzal érvelt, hogy még mindig nem váltották le a védelem éléről azt a Victor Babiucot, aki nemrégiben kilépett a Demokrata Pártból. A Parasztpárt aggodalmát fejezte ki a DP döntése miatt. A nemzeti liberálisok meglepőeknek és súlyosaknak mondták a demokraták vádjait. /Szeghalmi Örs: Mérgesedő helyzet a koalícióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

Márc. 9-én találkoztak a koalíciós pártok vezetői a miniszterelnökkel, hogy megbeszéljék a kormánykoalíció előtt álló törvényhozási teendőket és a Victor Babiuc hadügyminiszter pártjából való lemondása során kialakult helyzetet. A tárgyaláson született megállapodást a Demokrata Párt vezetői egyelőre nem írtak alá. A többi koalíciós pártvezető által aláírt egyezménybe a törvényhozási prioritások közé az RMDSZ javaslatára bekerült a helyi közigazgatási törvény elfogadása és az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogának szabályozása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9. - 1676. sz./

A miniszterelnökkel lezajlott egyórás megbeszélés után Emil Constantinescu államfő márc. 13-án bejelentette, hogy megoldódott a Victor Babiuc védelmi miniszter Demokrata Pártból való távozását követően, négy héttel ezelőtt kirobbant kormányválság. Az államfő felkérte Mugur Isarescu miniszterelnököt, hogy hivatalosan terjessze elő Victor Babiuc lemondását, és javasoljon új minisztert helyette. Ez megtörtént, az államelnök kikérte a szenátus és a képviselőház véleményét is, és azonnal aláírta a Demokrata Párt által jelölt Sorin Frunzaverde védelmi miniszterré történő kinevezését, aki márc. 13-án letette a miniszteri esküt. - Constantinescu bejelentette: várja a koalíciós pártok vezetőinek azonnali megegyezését a törvényhozási prioritásokról. /Megoldódott a kormányválság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

A Demokrata Párt országos tanácsa márc. 17-i ülésén a kormányzásban való további részvétele mellett döntött. A tanácskozáson Paula Ivanescu, a DP ügyvezető titkára élesen bírálta az elnöki hivatalt, mondván: intrikákat sző, hol a parasztpártiakat, hol a liberálisokat felhasználva, hogy viszálykeltés útján vezesse az országot. - A koalíció vezetői értékelték a DP döntését. /Nem lép ki a kormányból a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Romániában elhúzódik az idei költségvetés elfogadása. Ápr. 12-én, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén kezdték meg az idei állami költségvetési törvénytervezet részletes megvitatását. Először Mugur Isarescu kormányfő ismertette a törvényt, és támogatást kért a jogszabály elfogadásához. A kormányfő kiemelte a költségvetés két fő célkitűzését, amely a gazdasági növekedés élénkülése és az infláció visszaszorítása. Reményét fejezte ki, hogy ebben az évben Románia elérheti a 4-5 százalékos évi gazdasági növekedést. Az ellenzéki pártok bírálták a tervezetet, hozzájuk csatlakoztak a demokrata pártiak is, bejelentve: megtörténhet, hogy nem szavazzák meg a költségvetést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Ápr. 20-án a választási kampány alatti magatartással kapcsolatos protokollt írtak alá parlamentben nyolc párt képviselői. A dokumentum rögzíti azokat az elveket, melyeket az aláírók vállaltak: más pártok rágalmazásának és lejáratásának mellőzése, saját programok ismertetésére épülő pozitív kampány folytatása, a szélsőséges megnyilvánulások és az intolerancia mellőzése, a jelöltek magánéletére vagy bármely kisebbségi, vallási, etnikai, szexuális stb. hovatartozására utaló támadások kirekesztése, az alkotmány és a törvények betartása, a választásra szánt pénzalapok önkéntes közlése. Mi történik, ha valaki megszegi ezen szép elveket? Az aláírást kezdeményező Pro Democratia Szövetség fenntartja a kihágások nyilvánosságra hozatala jogát. Más szóval: nem történik semmi. A dokumentumot aláírta a Szövetség Romániáért, az RMDSZ, RTDP, Parasztpárt, Egységpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Demokrata Párt, Liberális Párt. A Nagy-Románia Párt nem válaszolt a meghívásra. /Választási protokoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség keretében április 20-tól működik az RMDSZ Választási Információs Központja, amelynek feladata elősegíteni minden olyan információ közvetítését, amely a választási kampánnyal kapcsolatos. Az iroda felelőse Sebesi Klaudia. - Április 20-tól, a választási kampány rajtjától kezdődően naponta 17.30 és 18.30 óra között sugároz kampányműsort a Román Televízió, e műsor keretében április 21-én sugározzák az RMDSZ választási klipjét kb. 18.00 órától. Ebben Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök választási gondolatait ismerhetik meg a nézők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

Mihai Baciu, az Európa Tanács román küldöttségének demokrata párti képviselője máj. 10-én kijelentette: a delegáció más tagjaival együtt ellenezni fogja Isohoo Asunmaa finn kollégája azon határozattervezetét, amely a romániai csángó kultúra védelmét irányozza elő. Szerinte a kezdeményezés elfogadása nem jelentene mást, mint Románia "pszeudomonitorizálásának" bevezetését. Mihai Baciu hozzátette: a finn képviselő által előterjesztett javaslat értelmében Romániában jelenleg mintegy 200 ezer csángó él, amelyből 60 ezren magyar eredetű nyelvet beszélnek. A demokrata párti képviselő úgy tudja, hogy az 1992-es népszámlálás adatai szerint hazánkban csupán 2062 csángó nemzetiségű állampolgár van. Baciu kifejtette: ha a csángók külön nyelvet használnának, egyet értene finn kollégájának a kétnyelvű helységnévtáblák felállítására, illetve a csángó nyelvű oktatásról szóló kezdeményezésével. /A demokraták ellenzik a csángó kultúra védelmét. Szerintük nincs csángó nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), május 11./

Számos magyar tanácsosjelöltet állítottak Szatmár megyében a román pártok. A liberálisok egyik favoritja a korábban labdarúgóként, mostanában vállalkozóként ismert Keiser Lajos. A Demokrata Párt listáján indul az önkormányzati képviselő címért például Nagy Ottó Csaba mérnök, Vas Zoltán orvos és Peleskei Tibor tisztviselő. A Román Nemzeti Párt nagykárolyi listáján egész csapat magyart találni, köztük ismert vállalkozókat. Tudva, hogy Magureanu (akinek netán újdonság: a volt főinformációs, lehallgató-felelős) pártja nem éppen a magyarok és általában a kisebbségek iránti toleranciájáról, az erdélyi többnyelvűség pártolásáról híres, sokakat megdöbbentett a városban, hogy Király Gyula építészmérnök (építkezési vállalkozó), Niglesz András mérnök- vállalkozó, Papp Zoltán vállalkozó, Gindele Gábor könyvelő és Baróthi Renáta technikus, aki énekesként is számontartott, éppen a PNR színeiben engedi futtatni magát, akar dicsőséget szerezni. - Visnyai Csaba, az RMDSZ egyik nagykárolyi vezéregyénisége elmondta, hogy a nevezett személyek soha az RMDSZ székháza közelében sem jártak, s nincs tudomása arról, hogy valaha is egy lejjel támogatták volna a szervezetet! /Nagykárolyi magyarok dörgölőztek Magureanuhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./A román pártok tehát igyekeznek minél több magyart feltüntetni listáikon.

Máj. 24-én Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: semmilyen ellenvetése sincs Ion Iliescu jelölésével kapcsolatban. Roman hozzátette: fenntartja 1996-ban tett kijelentését, amely szerint csupán a választási verseny döntheti el, ki veszít. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke viszont azt nyilatkozta, hogy Iliescu újabb jelöléséről az alkotmánybíróságnak kell döntenie. Az NLP alelnöke ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Iliescu nem jelölteti magát az államelnöki tisztségre, így nem lesz szükség az alkotmánybíróság döntésére. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) elnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja óvást emel az alkotmánybíróságon a volt államfő újabb jelölése ellen. /Kifogásolják Iliescu újabb jelölését. Roman támogatja a volt államelnököt. Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./