Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

"Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./ "

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

"Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./"

"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A demokrata párti Corneliu Ruse kezdeményezésére parlamenti albizottság fogja kivizsgálni Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke hét évi tevékenysége alatt kibocsátott rendelkezéseit, továbbá megvizsgálják azt is kiknek a lehallgatását rendelte el. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Júl. 4-én újabb békéltető megbeszélésre hívta meg a kormánykoalíció pártjainak vezetőit Emil Constantinescu államelnök, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt között viszály alakult ki. Diaconescu, a KNPP elnökének az előrehozott választásokról szóló nyilatkozatát Petre Roman, a DP elnöke komoly politikai ügynek minősítette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"

"A lapok ismertetik a Szövetség Romániáért, Melescanu vezette párt szóvivőjének kijelentését, miszerint szervezete lehetségesnek tartja egy kisebbségi kormány támogatását. Corneliu Calota kijelentette, hogy az SZR nem venne részt a kormányzásban, a támogatás pedig feltétlen lenne, mivel szervezete a jelenlegi végrehajtó hatalommal szembeni megértő magatartást szorgalmazza, anélkül, hogy a Demokrata Párt helyét kívánná átvenni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 7., 126. sz./"

"A választásokat megnyerő Román Demokrata Konvenció eltérő ideológiájú pártokat foglal magába. A viszály a Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt között van. A napokban a kormány ellenőrző testülete jelentést tett közzé, amely többek között Petre Romant, a szenátus elnökét és több demokrata párti minisztert azzal vádolt, hogy szabálytalanul jutott protokollvillák és lakások birtokába. - A konfliktusok bomlasztják koalíció egységét. /Új Magyarország, júl. 9./"

"Az utóbbi hetekben harmadszor került komoly ellentétbe a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt. Az utóbbi Gabriel Deju belügyminiszter lemondását kéri, mert Deju kivette a DP által jelölt belügyi államtitkár kezéből a vámőrség irányítását. /Új Magyarország, júl. 22./ "

"Aug. 28-án az RMDSZ bukaresti székházába látogatott Szabó Vilmos és Kalmár György, a Magyar Szocialista Párt két képviselője. Az MSZP-politikusok a Demokrata Párt augusztus 29-én és 30-án Iasi-ban zajló országos konferenciájára érkeztek Romániába. A vendégeket az RMDSZ székházában Borbély László területfejlesztési államtitkár és K. Bodor András, a Szövetségi Elnöki Hivatal sajtóirodájának vezetője fogadta. A találkozón kölcsönös információcserére került sor a két szervezetet érdeklő aktuálpolitikai kérdésekben, s a vendégek tájékoztatást kaptak az RMDSZ kormánykoalíciós tevékenységéről, aktuális politikai törekvéseiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 1101. sz./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának a vezetője augusztus 29-én részt vett Iasi-ban a Demokrata Párt Országos Konvencióján. Az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte a küldötteket. Beszédében a szövetségi elnök hangsúlyozta a kormánykoalíció további fenntartásának fontosságát és felhívta a koalíciós partnerek figyelmét a meghirdetett reform folytatásának, valamint a kisebbségi jogok megoldásának fontosságára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./"

"Petre Romant választotta ismét elnökévé a Demokrata Párt aug. 30-31-én ülésező kongresszusa. /Népszabadság, szept. 1./"

"Szamosújváron a börtönmúzeum avatási ünnepségén Augustin Brinzas lelkész a nemzetbiztonsági törvény módosítását javasolta, hogy ezzel a legionárius szervezet törvényes keretek között létezhessen. A lelkész, aki 1989 óta számos egyházi szertartást celebrált a legionáriusok emlékére, a hallgatóság körében pártfogót talált: Vasile Matei egységpárti képviselő bejelentette: támogatja a Legionárius Mozgalom legalizálását. Arra hivatkozott, hogy létezik etnikai kritériumok alapján párt, az RMDSZ, amelyet nem tekintenek a nemzetbiztonságot veszélyeztetőnek, akkor kell léteznie a mozgalomnak is. Ezzel szemben Iuliu Pacurariu, a Demokrata Párt képviselője ellenezte a javaslatot, mondván, nincs különbség kommunista és fasiszta-legionárius doktrína között. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Vasile Dobrescu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke a szenátus szept. 29-i ülésén minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t, kijelentve, hogy az RMDSZ totalitarista állampárt, megveti a román államot, vezetői agresszívek és naponta új követeléssel állnak elő. Dobrescu felelősségre vonta a többi szenátort, mondván, alkuba bocsátkoztak a román nyelv szuverenitásáról, ez már veszélyt jelent a román államiság számára. Felszólította a koalíciós pártokat, hogy vessék ki maguk közül az RMDSZ-t, az egyetlen szélsőséges pártot, akkor majd az egész román nemzet támogatását élvezik. Mircea Ionescu Quintus, szenátusi alelnök, aki az ülésen elnökölt, némán hallgatta ezt a durva kirohanást. Ezután Ion Moisin parasztpárti szenátor az ortodox klérus felelősségéről beszélt, súlyos vádakkal illette a Securitatéval kollaboráló ortodox egyházi vezetőket, a Vörös Holocaust című könyvből idézett. Erre több szenátor hevesen tiltakozni kezdett, egyesek az öklüket rázták. Ekkor már éber volt Mircea Ionescu Quintus és megvonta a szót Dobrescutól, éppen akkor, amikor Teoctist pátriárkát említette a "palástos ügynökök" között. Dobrescu négyoldalas nyilatkozatát a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Mircea Ionescu Quintus tehát némán hallgatta az RMDSZ elleni rágalmakat, csak az ortodox egyház védelmében állt ki. Ugyanaznap ez megismétlődött: Gheorghe Dumitrascu hosszú felszólalásában támadta a magyarságot, az RMDSZ-t, az ülésvezető elnök némán hallgatta a vádaskodást. Az elnöklést átvevő Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt szenátora ugyanígy járt el. Nem állt ki a koalíciós partner, az RMDSZ mellett. /Béres Katalin: A klérust Quintus védi. S az RMDSZ-t? = Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./"

Szept. 28-ról 29-re virradó éjjel ismeretlen személyek kidöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helységnévtábláját, melynek magyar feliratát előzőleg festékkel bemázolták. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere felhívást intézett Hava Ioan századoshoz, a város rendőrparancsnokához, kérve az elkövetők kézre kerítését. - A táblákat lefestve hagyjuk, hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni. Kiadott nyilatkozatában elítélte a történteket a város négy pártot - RMDSZ, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt - tömörítő Politikai Egyeztető Tanácsa. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Az elmúlt időszak talán legdurvább sajtótámadása az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában jelent meg A forrófejűek műve. Hargita és Kovászna megyében a szélsőségesek félkatonai alakulatokat létesítettek címmel. A cikk szerint a két megyében utcai harcokra szakosodott kiképző táborok vannak, a római katolikus egyház biztosítja elméleti hátterüket, a polgármesterek a Horthy-rendszer jelképeit használják, magyarországi magyarok teszik rá a kezüket a gazdasági életre, a helyi magyarok szétrombolják a román templomokat és temetőket... stb. A cikkben sok magyar név és intézmény szerepel, ez az Erdélytől távolabb élő olvasóban a hitelesség látszatát kelti. A cikk megjelenése után többen felhívták Bukarestből és máshonnan az ott élő román ismerőseiket: bírják-e még a terrort, mert ha nem, jönnek és segítenek. - A Hargita megyei tanács kilátásba helyezte, hogy sajtópert indít a cikkellen, a prefektúra is tiltakozott a valótlan állítások ellen, mindez azonban nem söpri félre a sovinizmus magvait. A cikket ismertető Székedi Ferenc szerint a megoldás nem a sajtóper, hanem a szélesebb nyitás a román sajtó felé. Meg kell hívni a nagy bukaresti lapok tudósítóit a megyébe, javasolta. Hozzátette: Romániát tíz hónapja RMDSZ-részvételű koalíciós kormány vezeti. Hargita megyei vagy ennél alacsonyabb helyi szinteken azonban nyoma sincs ennek a koalíciónak. Jó lenne hallani az ilyen támadások esetében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt megyei, helyi képviselőit. Természetes lenne az elvárás, hogy kifejtsék véleményüket. /Székedi Ferenc: Ha baj van, jövünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

A kormány mihamarabbi és lényegi átalakítása mellett szállt síkra az Emil Constantinescu államfővel folytatott nov. 10-i megbeszélésen az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttsége. Constantinescu ezen a napon tárgyalt valamennyi parlamenti erő delegációjával a belpolitikai helyzetről, elsősorban a kormány tervezett átalakításáról. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy az RMDSZ elsősorban a gazdasági és a privatizációs tárcák terén szorgalmaz olyan átalakítást, amely leegyszerűsíti az illetékes szervezetek tevékenységét. Szerinte nem lehet a reform kudarcáról beszélni Romániában, csak annak ütemével kapcsolatban lehetséges az elégedetlenség. Az RMDSZ kormányzati képviselői – a szövetségnek két minisztere és nyolc államtitkára van – az RMDSZ elnökének véleménye szerint helytálltak posztjaikon. Petre Roman, a Demokrata Párt vezetője közölte, hogy kész elfogadni egy olyan kisebbségi kormányzást is, amelyben a DP kívülről támogatná a kabinetet. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Az RMDSZ kiválása a kormánykoalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a koalíció érdekeit - jelentette ki nov. 14-én Nagyszebenben Victor Ciorbea román kormányfő. - Újságírókkal találkozva Victor Ciorbea válaszolt az RMDSZ és a parasztpárt között az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktusra vonatkozó kérdésekre is. A román miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az RMDSZ végül megérti: a jelenlegi politikai helyzetben a parasztpárt által javasolt változat - a román történelem és földrajz román nyelvű tanítása a kisebbségi iskolákban - józan megoldásnak tekinthető. Ugyanakkor a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt - amely az RMDSZ és a parasztpárt közötti nézeteltérések megjelenésekor a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unióval együtt a magyar szövetség álláspontját támogatta - egyik vezetője révén kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a szenátusi szavazáskor a liberális honatyák jó része a parasztpártra szavaz. Másrészt Alexandru Sasu demokrata párti politikus azt mondta, hogy a koalíciónak az RMDSZ nélkül is meglenne a többsége a parlamentben. De úgy vélte, hogy a koalíció veszítene hiteléből, ha a magyar párt kiválna a kormányzati szövetségből. Ezzel egyidejűleg a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke nov. 14-i sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy pártja kész támogatni egy parasztpárti-liberális kisebbségi kormányt, csak az RMDSZ távozzék a koalícióból. /MTI/

A Népújság terjedelmes interjút közölt Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet miatti koalíciós válságról. Markó Béla kijelentette: "Nagyon nehéz azt elfogadni, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk tovább, akik megszegtek egy egyezséget, vagy meg akarnak szegni egy egyezséget, mert végül is most erről van szó". A jelenlegi román kormánykoalíció megalakulásakor az RMDSZ egyebek között az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó előírásainak megváltoztatásától tette függővé részvételét a kormányzati szövetségben. Kezdetben a fő koalíciós erőnek számító parasztpárt egyetértett ezzel, a Ciorbea-kormány sürgősségi kormányrendelete érvényt is szerzett a kisebbségi elvárásoknak. De az utóbbi időben a parasztpárt - az időközben Romániában felerősödött nacionalista nyomásra - módosította álláspontját és most ragaszkodik hozzá, hogy a kisebbségek anyanyelvén működő iskolákban román nyelven oktassák Románia történelmét és földrajzát. Markó Béla elmondta, hogy újabban az RMDSZ-t kezdetben fenntartás nélkül támogató liberálisok és demokrata pártiak körében is visszakozás illetőleg habozás tapasztalható. Kijelentette: "Bonyolult a helyzet. Ezért is jött jól a kérdés, hogy az ember szíve szerint mit tenne? Valóban nekünk és a közvéleménynek is mérlegre kell tennie, hogy mit nyerünk és veszítünk. Ebben az oktatási törvénymódosításban például olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az anyanyelvű szakoktatás teljes köre, ami eddig tilos volt magyarul, noha sok ezer fiatalt érintett az inasiskolában, szakközépiskolában, líceum utáni szakmai képzésben. Hasonló a helyzet az egyetemi oktatással. A törvény megszüntetné a korlátozást, hogy anyanyelven csak a tanár- illetve művészképzésben lehet oktatni, és az önálló egyetemalapítás jogát is megfogalmazza. Ha nagyon racionálisan mérlegelek, akkor ezeket is oda kell tennem a tányérba, miközben a történelem- és földrajzoktatás érzelmi töltetét sem lehet elhanyagolni. Mindez alapos megfontolást igényel, hogy tehát ragaszkodunk-e valamihez és azzal mit nyerünk, illetve veszítünk, vagy egy ehhez képest engedékenyebb alapállással megpróbáljuk megőrizni mindazt, amit elértünk, avagy annak 80-90 százalékát és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből fokozatosan kilábaljon a koalíció s maga a politikai élet is." "Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?" Tőkés László tiszteletbeli elnök legutóbbi közleményére reflektálva Markó Béla ezeket mondotta: Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak kellene kioktatnia engem vagy bármelyik kollégámat, hogy mennyire fontos a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogunk. Eléggé veszedelmesnek tartom két gondolat összemosását. Éspedig azt, hogy nem ugyanaz, hogy mihez van jogunk, és hogy ebből mit tudunk érvényesíteni. Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Ezért egymást nem kell kioktatnunk, nem kell gyermekeinkre hivatkoznunk. Erről hogyan is lehetne vita közöttünk. Ezt a közleményt azért tartom megtévesztőnek, mert a két jelzett kérdést egymásba kapcsolja és úgy tünteti föl, mintha az, hogy a gyerekeink magyarul tanulnak-e vagy nem tanulnak, az azon múlna, hogy mi mit nyilatkoztatunk ki. A különbség a kinyilatkoztatás és a valóság között az, hogy akár a püspök úr, akár én, bárki hiába jelentjük ki, hogy mindehhez maradéktalanul jogunk van, ettől még holnap sem az én, sem az ő, sem a mi gyerekeink nem fognak magyarul tanulni. A vita, ha van, arról szól, hogy (kiemelve, aláhúzva) miképpen harcoljuk ki a jogokat. Emberileg megértem Tőkés Lászlót, hiszen ő kezdettől, mondhatni elvből ellenezte a kormányzati szerepvállalást, ha később némileg árnyalta is az álláspontját. Így természetesnek tűnhet, hogy a püspök úr utólag minden válságosabb pillanatban úgy nyilatkozik meg, hogy megpróbálja bizonyítani: igaza volt. Politikusként azonban látnunk kell, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mintsem hogy arról lenne szó, kinek van igaza. A kérdés tehát nem az, mint amit ez és más közlemények szeretnének elhitetni, hogy van-e nekünk jogunk a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Ez nem dilemma. Tudjuk, hogy van, nem most fedeztük fel. A kérdés, hogy azt hogyan küzdjük ki és ehhez kellene a teljes összefogás - hangsúlyozta Markó Béla a Népújságnak adott interjújában. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15., újraközli: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Halász Anna egy nemrégi tévéműsorból kiindulva elemezte a tanügyi törvény körüli és George Pruteanu álláspontja miatt kialakult helyzetet. A műsor résztvevői Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Pruteanu KDNPP szenátor voltak. Halász Anna úgy vélte, Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke hiába nehezményezi, hogy a kormányba való belépéskor az RMDSZ Operatív Tanácsa nem foglalta pontokba az RMDSZ elvárásait, mivel ezeket a koalíciós partnerek úgysem tartották volna be. Szerinte "a játék arra megy ki", hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de véleménye szerint a román nyelven tanítandó földrajz és történelem tantárgyakért kár volna feladni "az anyanyelvű szakoktatást és a magyar egyetem törvénybeiktatását". A cikk szerzője méltatja a tanügyi törvény és a Har-Kov-indítvány kapcsán megszólaló olyan "józan" hangokat, mint amilyenek Laurentiu Ulici Románia Alternatívája Párti szenátor, Radu Berceanu Demokrata Párti képviselő és Rasvan Popescu, az RTV műsorvezetője, akik hatására, szerinte, a "közéleti méreg veszíti az erejét". /Halász Anna: A csapból folyó Pruteanu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

George Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának elnöke, aki a kormány vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak a tagja, dec. 16-án a román és a nemzetközi sajtó tudósítóinak kijelentette: nem ismeri azt a megállapodást, amelyet a kormánykoalíció pártjainak elnökei december 3-án írtak alá arról, milyen formában fogja a koalíció megszavazni az oktatási törvényt módosító kisebbségi kormányrendeletről szóló törvény kisebbségi vonatkozású szakaszait, és miután már szavaztak róla, nem is érdekli. Mint ismeretes, Ion Diaconescu, a Parasztpárt, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt, Petre Roman, a Demokrata Párt és Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szóbanforgó dokumentumban megismételte azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket - beleértve a kisebbségi anyanyelvű önálló egyetem és kar alapítására vonatkozó jogot - a koalíció támogatni fog a parlamentben. A felsorolás nem tartalmazta a románok történelmének és Románia földrajzának oktatási nyelvére vonatkozó cikkelyt, mivel a parasztpárti vezetés jelezte: ebben a kérdésben csak azt fogadhatja el, hogy mindenki úgy voksoljon, ahogy lelkiismerete diktálja, viszont garantálni látszott a többi cikknek a kisebbségek számára kedvező elfogadását. Az RMDSZ szerdán, miután a szenátus, amely előzőleg az ellenzék javaslatára és Pruteanu támogatásával megszavazta, hogy a voksolás titkos legyen, a négypárti megállapodás ellenére nagy többséggel mégis megváltoztatta azokat a cikkelyeket is, amelyeket a pártvezetők aláírásukkal vállaltak, nyilvánosságra hozta a négypárti megállapodást. A fénymásolatot az aláírásokkal számos lap közölte, ez a jegyzőkönyv vált a sajtó, a televízió, a politikai viták fő témájává.Ilyen előzmények után a szenátus dec. 16-i végszavazása után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellentétes vonalat érvényesített, és ezzel zavarta a koalíciót. A szenátor kijelentette, hogy nem tud az övétől eltérő álláspontról, vagy arról, hogy nem élvezné a párt bizalmát, majd újságkivágásokat hozott elő, a cikkek címeivel és egyes mondataival illusztrálva, hogy pártja egyetért vele. /MTI/

Az RMDSZ hét végi döntését követően, amelynek értelmében bent marad a koalícióban, de a nacionalista kampány leállítását várja, az ellenzék és a szélsőséges sajtó csak fokozta támadásait a szövetség ellen, a koalíciós partnerek pedig továbbra sem változtattak felemás magatartásukon - állapítható meg a dec. 15-i és dec. 16-i politikai események, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok alapján. A szenátusban, mint az MTI jelentette, dec. 16-án a koalícióhoz tartozó számos szenátor a titkos szavazás leple alatt lényegében ugyanolyan többséget biztosított az ellenzékkel összefogva a tanügyi rendeletet a kisebbségekre hátrányosan módosító szövegnek, mint egy hete, bár már senki sem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a koalíciós pártok vezetőinek megállapodását - kivéve Pruteanu szenátort, aki továbbra is azt hajtogatta, mit sem tud nézeteitől eltérő parasztpárti vagy koalíciós álláspontról. Pruteanu "huncutságnak" nevezte azt az RMDSZ-nek tulajdonított törekvést, hogy őt eltávolítsák a szenátus oktatási bizottságának éléről, míg Markó Béla jelezte: az RMDSZ ilyen értelmű hivatalos követelést nem terjesztett elő, de a Parasztpárt és az egész koalíció számára károsnak tartja, hogy ilyen nézeteket képviselő politikus állít a koalíció vezető pártja a bizottság élére. Pruteanu szenátor mellett zajosan kiállt minden nacionalista, ellenzéki párt, Iliescu volt államfő "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi fellépésével kapcsolatos vizsgálat gondolatát is s nacionalista, elkülönítő, szeparatista fellépéssel vádolta az RMDSZ-t. Ugyanakkor a Parasztpárt vezetői, ha nem is vitatják, hogy Pruteanu eltért programjuktól, elutasítják az RMDSZ által vele és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben a székelyudvarhelyi fellépése nyomán hangoztatott bírálatokat, azokat "lélektani hibának" minősítették. Tepelea parasztpárti első alelnök kifejtette: Pruteanut a szenátorok választották négy évre bizottsági elnökké, csak ők válthatják le. A nacionalizmustól való elhatárolódásra vonatkozó RMDSZ-felhívásra Ion Diaconescu és Gabriel Tepelea, a Parasztpárt elnöke és alelnöke azzal felelnek, hogy az RMDSZ-nek is "észre kell vennie saját szemében a gerendát" és Radu Vasile, a párt főtitkára azokat a lapokat idézte, amelyek szerint az RMDSZ fellépése "zsarolás". (Az RMDSZ vezetői hiába ismételik újra és újra: nem új követelésekkel léptek fel, hanem az eddigi megállapodások betartását várják el partnereiktől). A Demokrata Párt részéről Radu Berceanu alelnök azt fejtegette, hogy az RMDSZ "túloz egy kicsit", "többet kér, mint amit valóban el akar érni, hogy legalább azt megszerezze" és a luxemburgi döntésre való tekintettel is nyomást gyakorolt - és ez váltotta ki szerinte a Pruteanu-típusú reagálást. A Parasztpárt Pruteanu révén kettős játékot folytat - jegyezte meg ugyanakkor Berceanu, aki óvott a nemzeti probléma tekintetében bármiféle túlzástól. Konklúziója az, hogy sem az RMDSz nem jár el helyesen, amikor - szerinte - csak a magyar lakosság gondjainak megoldása céljából lépett be a kormányba, sem a Parasztpárt, amely elfogadott valamit és nem tartotta be a szavát. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy az ő formációja teljesítette az RMDSZ-nek tett ígéretét, amely liberális elveinek is megfelel, de nem helyesli az RMDSZ fellépését Pruteanuval és Remus Oprissal szemben. Ezt szerinte "radikális szárnyának" befolyására tette az RMDSZ. Az NLP arra fogja szólítani az RMDSZ vezetőit, hagyjanak fel ezzel a magatartással - fejtette ki a koalíciós politikus. A médiában továbbra is folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés, amellyel az RMDSZ illetékesei egymaguk kénytelenek szembeszállni. Az egyik magántelevízióban keddre virradóra például négyórás szópárbajt vívott Pruteanu szenátorral és az annak pártjára kelő műsorvezetővel Verestóy Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője. A székelyudvarhelyi konfliktusban, mint az MTI jelentette, hétfőn a Helsinki bizottság és a Pro Europa Liga ismert emberjogi harcosai, Gabriel Andreescu, Renate Weber, Smaranda Enache próbáltak közvetíteni és egyezséget létrehozni. A befolyásos Adevarul, amelynek a tudósítóját nem engedték be a bizonyos részeredményeket hozó tanácskozásra, a nemzetközileg ismert román személyiségeket "a külföld kerítőinek" nevezte keddi elsőoldalas címében. /MTI/

A képviselőház dec. 16-án megvitatta és 136 szavazattal 99 ellenében elutasította az ellenzéki pártok 92 képviselője által a múlt héten benyújtott "egyszerű bizalmatlansági indítványt", amely szerint a jelenlegi román kormány felelős az országban tapasztalható szegénységért. Ez volt az utóbbi időben a nyolcadik hasonló vita a parlament valamelyik házában, az ellenzék egyik esetben sem tudta megbontani a kormánytöbbséget. Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék statisztikai bűvészkedésekkel próbálta bizonyítani állításait az életszínvonalnak "az utóbbi időben bekövetkezett drámai csökkenéséről". A politikus egyrészt vitatta annak mértékét, másrészt rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet többéves folyamat eredménye, és ennek az időszaknak javarészében a jelenlegi ellenzék volt hatalmon. Athanasiu ismertette az új kormány számos szociális intézkedését. Nagyobb vihart váltott ki, hogy a Demokrata Párt megvonta támogatását a téli szünetben a kormányt rendeletek kiadására felhatalmazó kormányrendelettől: a törvény ezért kedden egyetlen szavazatos többséget kapott csupán, ennek híján lehetetlenné vált volna a törvények kiadása február elejéig. A Demokrata Párt a megfigyelők szerint képviselőházi "lázadásával" elégedetlenségét akarta érzékeltetni a legutóbbi kormányátalakítás számára nem túl kedvező eredményei miatt. A koalíció pártjainak vezetőit tömörítő egyeztető tanács kedd esti ülésén a tanügyi vitán és a Demokrata Párt szavazásával kapcsolatos állásfoglaláson kívül a nagyfontosságú privatizációs törvény végső formájának egyeztetése is szerepelt. /MTI/

Traian Basescu közlekedési miniszter a dec. 29-i kormányülésen lemondott, miután az Evenimentul Zilei lapban bírálta Victor Ciorbea miniszterelnököt, mondván, nagy hangsúlyt fektet a szociális védelemre, ezzel szemben a Demokrata Párt liberálisabb. Ciorbea kijelentette: amennyiben Basescu tíz napon belül nem vonja vissza állítását, kezdeményezni fogja menesztését. Ezután pártközi tanácskozást tartottak. majd Ciorbea bejelentette, elfogadja Basescu lemondását és várja a Demokrata Párttól a közlekedési miniszter utódjára vonatkozó javaslatot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

Adrian Severin volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt alelnöke, jan. 6-i sajtóértekezletén bírálta Victor Ciorbea kormányfő washingtoni látogatását, amelyet szerinte nem hangoltak össze a külügyminisztériummal, ő maga nem is tudott előkészítéséről, és csak azt szolgálta, hogy a Parasztpárt is bizonyítsa diplomáciai aktivitását, továbbá Alexandru Herlea európai ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter tevékenységét (Herlea szintén a KDNPP tagja). A miniszterelnökség erre a bírálatra még aznap válaszolt, a kiadott nyilatkozat szerint a kormányfő washingtoni látogatásának előkészítésében a román külügyminisztérium is részt vett, a kormányfőt kísérő delegációban pedig ott volt Sorin Ducaru, Severin tanácsosa is. A többi látogatáson, emlékeztetett a miniszterelnökség, Ciorbeát maga a külügyminiszter vagy más magasrangú külügyi funkcionáriusok kísérték el. A nyilatkozat szerint nem a külügyminisztérium határozza meg az ország külpolitikáját, hanem az elnök, a kormány és a kormányzati program. Ugyancsak jan. 6-án Ion Diaconescu, a Parasztpárt elnöke egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányon és a pártokon belül érvényesülnie kell a fegyelemnek, a többségnek egyetlen hangon kell megszólalnia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A Demokrata Párt vezetése jan. 7-i ülésén állásfoglalást tett közzé a koalíció problémáiról, eszerint Basescut látná szívesen továbbra is a kormányban. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./