Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul Democrat – PD (Románia)
997 tétel
1995. április 8.
Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ápr. 6-án fogadta az MSZP Bukaresten tartózkodó képviselőit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Markó Béla RMDSZ elnök és az RMDSZ parlamenti csoportjainak több tagja találkozott az MSZP képviselőivel az RMDSZ bukaresti székházában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 10.
Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 20.
Parlamenti kezdeményezést javasol a Liberális Párt`93 a román-magyar alapszerződés aláírása érdekében, jelentették be a párt ápr. 18-i sajtóértekezletén. A párt vezetői ápr. 18-án fogadták az SZDSZ Eörsi Mátyás-vezette küldöttségét. Az LP`93 kivált a Demokratikus Konvencióból és új kapcsolatokat épít ki a Konvencióból ugyancsak távozott szociáldemokratákkal, az RMDSZ-szel és a Petre Roman vezette Demokrata Párttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. április 22.
Az RMDSZ, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata párt és a Liberális Párt`93 összehangolja parlamenti tevékenységét, erről döntött a három párt vezetősége ápr. 20-i találkozóján. Horia Rusu, az LP`93 ügyvezető elnöke bejelentette, hogy pártja a román-magyar alapszerződésről külpolitikai vitát akar kezdeményezni. A megbeszélésre a többi ellenzéki pártot is meghívták, ezek azonban távol maradtak. /Új Magyarország, ápr. 22./
1995. május 6.
Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1995. május 17.
Aláírásgyűjtés kezdődött a parlamentben azért, hogy Iliescu elnököt a törvényhozó testület elé idézzék. Az akciót a volt miniszterelnök, Petre Roman Demokrata Pártja kezdeményezte. A Ziua lap dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy a román elnök fiatal korában a KGB, a szovjet hírszerzés ügynöke volt. /Magyar Hírlap, máj. 17./
1995. május 25.
"Petre Roman volt miniszterelnök, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője a jövő évi választásokon arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. "Iliescu elnök szerintem nem jó példakép Romániának, mert valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett" - hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ "
1995. május 31.
Funar, az RNEP elnöke reagált az RMDSZ kongresszusára, máj. 30-i hivatalos nyilatkozatában ellenintézkedésként tizenegy pontos intézkedési tervet javasolt: követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, az RMDSZ parlamenti képviselőit vonják felelősségre, hasonlóképpen ítéljék el mindazokat, akik részt vettek a kongresszuson. Az állam többé ne támogassa pénzügyileg az RMDSZ-t, szorgalmazni kell a magyarok anyaországba való kitelepítését. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./ Az ellenzéki Demokrata Párt viszont értékelte az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ennek ellenére kérte, hogy a magyar vezetők fogalmazzák meg egyértelműbben autonómia-álláspontjukat. /Magyar Nemzet, máj. 31./
1995. július 17.
A kormánypártnak lehetősége lett volna megszabadulni szövetségeseitől, Petre Roman Demokrata Pártja nyíltan felajánlkozott, Nicolae Manolescu Polgári Szövetség Pártja sem tartott volna ki sokáig ellenzékben. A kormánypárt, Szociális Demokrácia Pártja viszont nem tette meg ezt a lépést, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18., ugyanez a tudósítás: Magyar Nemzet, júl. 17./
1995. július 20.
A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1995. július 26.
Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./
1995. augusztus 3.
Romániában gondot okoz a rekordtermés. Búzából 7,3 millió tonnára számítanak, ami azt jelenti, hogy nem kell importálni, még kivitelre is jut. A gabonafelvásárlásra szakosított, állami tőkével működő cég, a Romcereal nem rendelkezik a szükséges pénzeszközzel, s nincs esélye nagyobb bankkölcsönre. A betakarított búzából mindössze 2,1 millió tonna került a cég magtáraiba. Mindez elkeseredést váltott ki a falvakban, az ellenzék ezért támadta a kormányt, a Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát. A kormány bejelentette, hogy elegendő hitelt fog nyújtani a felvásárló vállalatnak, ennek ellenére már a Román Demokratikus Konvenció is kérte a rendkívüli ülésszakot. /Magyar Nemzet, aug. 3./
1995. augusztus 7.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./
1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. szeptember 27.
"A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"
1995. október 9.
Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./
1995. október 11.
Petre Roman Demokrata Pártja szövetséget kötött Sergiu Cunescu Szociáldemokrata Pártjával Szociáldemokrata Unió néven, együtt készülnek a választásra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./
1995. október 18.
Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 22.
A diákokkal szembeni rendőri erőszak miatt tiltakoztak a diákszervezetek, csatakozott hozzájuk több politikai párt is. A diákok az országos rendőrfőkapitány, Pitulescu tábornok leváltását követelték, mert a rendőrök gumibotot használtak. A bukaresti jogi fakultáson rendezett okt. 21-i tanácskozáson több párt képviselői megjelentek, így Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke, a Demokrata Párt több képviselője, Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke, továbbá a vidéki diákszervezetek képviselői is. A résztvevők megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23., Vasárnapi Hírek (Budapest), okt. 22./
1995. november 1.
A tüntető diákok követeléseit Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlamenti tanügyi bizottság alelnöke ismertette: az alkotmányellenes díjak eltörlése, az egyetemi autonómia tiszteletben tartása, az ösztöndíjaknál a diákok szükségleteit tartsák tiszteltben, a hallgatók kapjanak ötvenszázalékos kedvezményt a közszállítási eszközökön. A pártok közül csak az RMDSZ és a Demokrata Párt támogatta a diákok követeléseit, ennek ellenére a diákok az újabb tárgyalásra nem hívták meg az RMDSZ-t, a szövetség elszigetelése tehát folytatódik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1996. január 18.
"A Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt és a Sergiu Cunescu elnökletével működő Román Szociáldemokrata Párt által létrehozott Szociáldemokrata Unió jan. 18-án Kolozsváron a román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A felhívás az új koncepciót, a "történelmi partnerséget" fejtette ki. A 12 pontos felhívás kitér a kisebbségekre is kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. A távlati elgondolásban a román-magyar vámunió, illetve fizetési unió megteremtése is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./ "
1996. január 19.
"A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei jan. 18-i száma folytatja az EBESZ-főbiztos kioktatását az RMDSZ állítólagos szeparatista törekvéseiről, ugyanakkor a Petre Roman vezette Demokrata Párthoz közel álló Azi hasábjain a magyar-román alapszerződés tárgyalását vezető szakértői küldöttség vezetője, Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató azt fejtegette, hogy Románia állami ereje megengedi, hogy toleránsabb, nagylelkűbb legyen: az euroatlanti törekvések miatt "más megközelítésből mérjék fel a román-magyar kapcsolatok kérdéseit". Az európai betagozódás elsősorban a Magyarországgal való integrációt jelenti, hangsúlyozta Ceausu. Magyarország biztosan csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Románia nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből. /Népszabadság, jan. 19./"
1996. január 22.
"A nemzeti összetartás és az állam ereje feljogosít arra, hogy toleránsabbak és nagylelkűek legyünk cím alatt a román-magyar alapszerződés problémáiról közölt kétrészes, terjedelmes interjút az Azi című ellenzéki lap Dumitru Ceausuval, a külügyminisztérium jogi osztályának igazgatójával. Az Azi a jelenleg ellenzékben lévő Petre Roman Demokrata Pártjának lapja. Dumitru Ceausu írásában hangsúlyozza azokat a közös érdekeket, amelyek az alapszerződés megkötésére irányulnak. A szerző leszögezte: "Európába történő integrálódásunk elsősorban és főleg a Magyarországgal való integrációt tételezi fel". A nemzetközi jogász több más érvet is felsorolt annak bizonyítására, hogy Romániának egyrészt érdekében áll, másrészt megengedheti magának, hogy nagyvonalúbb legyen a kisebbségekkel kapcsolatos szabályozást illetően. /Dumitru Ceausu a román-magyar tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
1996. február 5.
Petre Romant, a Demokrata Párt elnökét jelölte az államelnöki választásra a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió. Ezzel a Demokratikus Konvenció államfőjelöltjének, Emil Constantinescunak ellenzéki vetélytársa is lesz. /Magyar Hírlap, febr. 5./
1996. február 6.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 26.
Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti képviselője, Adrian Severin sajtóértekezletén kijelentette, hogy Iliescu elnök támogatást nyújtott a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Izrael elleni harcához. Severin ismertette Jasszer Arafatnak 1992 decemberében a román elnökhöz írt levelét, melyben Arafat köszönetet mondott az eddigi román kiállásért és segítséget kért a kiképzéshez és fegyverek beszerzéséhez. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hamisítványnak minősítette a levelet, de nem tagadta a levélváltás tényét. /Magyar Hírlap, febr. 26./
1996. február 26.
"Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke szintén bejelentette, hogy indul az őszi elnökválasztási küzdelemben. A kisebbségekről elmondta: fontos, hogy "azonos tető alatt érezzék magukat a román többséggel, más szóval úgy érezzék, hogy ez a saját országuk, amelyben állampolgári jogaikat garantálják." Kérdésre válaszolva az 1990. évi gyulafehérvári incidensről /amikor a televízió mutatta, hogy vezényelte az RMDSZ ellen tüntető tömeget/ annyit mondott: ő maga tudja, mit gondolt akkor, és szívében nem volt sértő szándék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1996. március 15.
Túlzottnak tartja az adatot az 1849-es 40 000 román áldozatról a Demokrata Párt kolozsvári polgármester-jelöltje, Iuliu Pacuraru. Szerinte a korabeli népsűrűség alapján nem feltételezhető ekkora veszteség. Erdély déli részében voltak hevesebb harcok, ahol orosz és osztrák haderő csapott össze magyar seregekkel, és ahol helybéli szászok is áldozatul estek, ott talán lehetett több tízezer halott. - Tehát mások is tisztában vannak azzal, hogy eleve helyreigazításra szoruló műtárggyal gyarapodik városunk politikai giccskollekciója. /N. Á.: Megjelenés előtti helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1996. április 30.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke a NATO védelmi kollégiumának római tanácskozásán felvetette azt a javaslatot, hogy a békepartnerségi programot az európai biztonság független szervezetévé fejlesszék. A vezető román párt terjedelmes nyilatkozatban tiltakozott a felvetés ellen, végül Petre Roman ápr. 26-án visszavonta javaslatát. Ez már a második hasonló megnyilvánulás, előzőleg ápr. 8-án Dumitru Cioflina vezérkari főnök beszélt egy NATO-n kívüli regionális szövetség létrehozásának lehetőségéről. Ezt a nyilatkozatot is lényegében visszavonták. /RM, ápr. 30./
1996. május 7.
Incidensekkel indult a választási kampány. A moldovai Sascuton a kormánypárt által felbujtott emberek megdobálták a korteskörúton levő demokrata párti elnök kocsiját. Kolozsvárott, Iliescu elnök látogatásakor, az elnök hívei a füttykoncertező ellenzéki tüntetőkre támadtak. /Magyar Hírlap, máj. 7./